Sevilla
| Sevilla | |||
 | |||
| |||
| Mottó: No me ha dejado | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Andalúzia | ||
| Tartomány | Sevilla | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Seville city | ||
| Polgármester | Juan Espadas (PSOE) | ||
| Irányítószám | 41001-41080 | ||
| Körzethívószám | (+34) 95* | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 684 025 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 4,947 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 7 m | ||
| Terület | 140 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 37° 23′ 19″, ny. h. 5° 59′ 44″37.388611°N 5.995556°WKoordináták: é. sz. 37° 23′ 19″, ny. h. 5° 59′ 44″37.388611°N 5.995556°W | |||
| Sevilla weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sevilla témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város. A sevillai székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma.
Fekvése
[szerkesztés]Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kertjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak.
Éghajlat
[szerkesztés]Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 19 °C körül alakul, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük. A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlagos napi maximum hőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C.
Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma közel 3000 óra egy évben.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 24,2 | 28,0 | 32,9 | 35,4 | 41,0 | 45,2 | 46,6 | 47,2 | 44,8 | 36,6 | 31,2 | 25,5 | 47,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,2 | 18,1 | 21,9 | 23,4 | 27,2 | 32,2 | 36,0 | 35,5 | 31,7 | 26,0 | 20,2 | 16,6 | 25,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 11,0 | 12,5 | 15,6 | 17,3 | 20,7 | 25,1 | 28,2 | 27,9 | 25,0 | 20,2 | 15,1 | 11,9 | 19,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,7 | 7,0 | 9,2 | 11,1 | 14,2 | 18,0 | 20,3 | 20,4 | 18,2 | 14,4 | 10,0 | 7,3 | 13,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −4,4 | −5,5 | −2,0 | 1,0 | 4,0 | 8,4 | 11,4 | 12,0 | 8,6 | 2,0 | −1,4 | −4,8 | −5,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 66 | 50 | 36 | 54 | 31 | 10 | 2 | 5 | 27 | 68 | 91 | 99 | 539 |
| Havi napsütéses órák száma | 183 | 189 | 220 | 238 | 293 | 317 | 354 | 328 | 244 | 217 | 181 | 154 | 2918 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]A Spanyol Statisztikai Hivatal által közzétett 2011-es népszámlálás szerint Sevilla városnak 703 ezer lakosa van, míg a nagyvárosi területnek 1,5 millió.
A város lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 100 498 | 148 315 | 312 123 | 653 833 | 704 203 | 699 145 | 703 021 | 693 878 | 688 592 | 684 025 |
| 1842 | 1900 | 1940 | 1981 | 2004 | 2007 | 2011 | 2015 | 2019 | 2023 |
Közigazgatás
[szerkesztés]
Sevilla közigazgatásilag 11 kerületre van bontva, amelyek további 108 területre osztottak.
- Casco Antiguo
- Distrito Sur
- Triana
- Macarena
- Nervión
- Los Remedios
- Este-Alcosa-Torreblanca
- Cerro-Amate
- Bellavista-La Palmera
- San Pablo-Santa Justa
Története
[szerkesztés]Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Héraklésznek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett.
A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Andalusz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították.
1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az almorávidák, 1147-ben az almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen.
A 16. század alatt, a város átesett egy nagy fejlődésen és átalakuláson, felépült néhány fontosabb épület a történelmi középpontból. Végül a város egy multikulturális központ lett, amely segítette a virágzó művészetet, ez fontos szerepet játszott a Spanyol Aranykorban.
Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult.
1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben világkiállítás színhelye. A nagy sikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték).
Látnivalói
[szerkesztés]
Épületek, emlékművek, parkok
[szerkesztés]- Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz)
- Macarena-kapu (Puerta Macarena)
- Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena)
- Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
- Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
- Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara)
- Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder)
- Hercules oszlopai (Los Hercules)
- Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
- Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
- Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
- Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
- Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
- Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
- Hölgyek palotája (Casa de las Duenas)
- Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
- Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
- Régi Egyetem (Universidad Vieja)
- Angyali üdvözlet templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres)
- Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente)
- Mária Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena)
- Szent József-kápolna (Capilla de San José)
- Városháza (Ayuntamiento)
- Megváltó-templom (Iglesia de San Salvador)
- Pilátus háza (Casa de los Pilatos)
- Szent István-templom (Iglesia de San Esteban)
- Római vízvezeték romjai (Ruinas Acueducto)
- Szent Miklós-templom (Iglesia de San Nicolás)
- A székesegyház és a Giralda (Catedral y la Giralda)
- Érseki palota (Palacio Arzobispal)
- Királyi palota (Alcázar)
- A Tiszteletre méltó papok kórháza és temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes)
- Újvilági levéltár (Archivo General de Indias)
- Királyi fegyverraktár (Real Maestranza de Artillería)
- Aranytorony (Torre del Oro)
- Maestranza Aréna (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott aréna az országban
- II. Izabella-híd (Puente de Isabel II)
- Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
- Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo)
- Egyetem (Universidad)
- Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
- Kolumbusz tojása (óriásszobor)
- Fehér Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María la Blanca)
- Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
- Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo)
- Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega)
- Mária Lujza-park (Parque María Luisa)
- Királyi Pavilon (Pabellón Real)
- Metropol Parasol, a világ egyik legnagyobb faszerkezetű építménye az Encarnación téren
- Torre Sevilla, a több mint 180 méteres felhőkarcoló a város legmagasabb épülete[2]
Múzeumok, kiállítások
[szerkesztés]- Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
- Népművészeti Múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)
- Murillo Múzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori háza volt
- Régészeti Múzeum (Museo Arqueológico)
- Expo ′92, az 1992-es világkiállítás helyszíne, ahol bemutatták az István, a király című magyar rockoperát is. A világkiállításra épült Plaza de Españán forgatták a Csillagok Háborúja egyik jelenetét.
Felsőoktatás
[szerkesztés]Sevilla egyetemei:
- Universidad de Sevilla – Sevillai Egyetem
- Pablo de Olavide Egyetem
Kultúra
[szerkesztés]Színházak
[szerkesztés]A város legnagyobb és legjelentősebb színháza, a neobarokk-eklektikus stílusban épület Teatro Lope de Vega, amely 4600 négyzetméteres és 1100 nézőt képes befogadni. Színházi előadások mellett koncertek, dzsessz, flamenco estek, operaelőadások kerülnek megrendezésre a színházban.
Jelentős színházak még a Teatro de la Maestranza, Auditorio Rocío Jurado és a Teatro Central.
Fesztiválok
[szerkesztés]Bienal de Flamenco
[szerkesztés]A város rendezi meg kétévente a Bienal nevű flamenco fesztivált, amely a világ egyik legjelentősebb flamenco fesztiváljaként van számon tartva.[3]
Velá de Santiago y Santa Ana
[szerkesztés]A város Triana negyedében megrendezett szabadtéri nyári fesztivál, sport műsorokkal, előadásokkal, kulturális műsorokkal, amivel Szent Annának és Szent Jakab tiszteletére tartanak.[4]
Sevilla-i Nagyhét
[szerkesztés]Spanyolországban és Latin-Amerikában nagyhéthez számos ünnepség és fesztivál is kapcsolódik, ezek között a sevillai nagyhét kiemelkedő jelentőségű. A nagyhét fénypontja, a körmenet, aminek keretében Szűz Mária és Jézus Krisztus szobrait hordozzák végig a különböző vallásos testvériségek.[5] [6] [7] [8]
Gazdaság
[szerkesztés]A városban állítják össze a Renault autókat. Sevilla Spanyolország tengeri kereskedelmének egyik fontos kapuja. A szárazföld belsejében fekvő várost a XIII. Alfonz-csatorna köti össze az Atlanti-óceánnal. A kikötő forgalmának nagy részét a város nehézipari vállalatainak részére beszállított ércek és szén, illetve kőolaj alkotják.
Közlekedés
[szerkesztés]Buszok
[szerkesztés]A városban a TUSSAM vállalat üzemelteti a buszjáratokat. A város két legfőbb buszpályaudvara a Plaza de Armas és a Prado de San Sebastián buszpályaudvar. A Plaza de Armasi terminálról a buszok számos spanyol városba és Lisszabonba mennek. A Prado de San Sebastianon található terminálról elsősorban Andalúzia más tartományi központjaiba: Almeríába, Malagaba, Cadízba, Huelvába, Jaénbe mennek közvetlen buszok.
Metró
[szerkesztés]
A sevillai metró, egyetlen vonalból áll, 22 állomással. A város délkeleti részét köti össze a belvárossal és az egykori világkiállításra épült negyedet. A hálózat közvetlen átszállást biztosít a Prado de San Sebastiánon található buszpályaudvarra. Spanyolország sorban hatodik városa, ahol metróhálózat építésébe kezdtek.
Vasút
[szerkesztés]A város főpályaudvar az Estación de Santa Justa, ahova a helyi érdekű vasútnak számító Cercanías vonalai mellett, az AVE vonatok is beérkeznek.
Légi közlekedés
[szerkesztés]A város nemzetközi repülőtér, a San Pablo repülőtér, amely a Vueling és Ryanair légitársaságok egyik bázisrepülőtere is, 2017-ben évi több mint 5 millió utasa volt a repülőtérnek. A legforgalmasabb úticélnak Barcelona, Párizs, Madrid, Mallorca és London számítanak. A repülőtérről a Plaza de Armas buszpályaudvarra mennek a transzfer buszok.
Sportélete
[szerkesztés]A városban két nagy labdarúgóklub működik: a Sevilla FC és a Real Betis. Előbbi otthona az Estadio Ramón Sánchez-Pizjuán, utóbbié a Benito Villamarín Stadion. A harmadik nagy sportlétesítmény Sevillában az Estadio de La Cartuja, ahol rendeztek többek között atlétikai világbajnokságot (1999-ben), UEFA-kupa-döntőt (2003-ban) és labdarúgó-Európa-bajnoki mérkőzéseket (2021-ben) is.
Híres emberek
[szerkesztés]
Festőművészek
[szerkesztés]- Diego Rodriguez de Silva y Velázquez
- Juan de Valdés Leal
- Bartolomé Esteban Murillo
- José Jiménez Aranda
- Domingo Gimeno Fuster
- José Luis Castrillo
Írók, költők
[szerkesztés]- José María Blanco White, író
- Rodrigo Caro, író
- Mateo Alemán, író
- Lope de Rueda, dramaturg
- Gustavo Adolfo Bécquer, költő
- Francisco de Medrano, költő
- Vicente Aleixandre, költő
- Antonio Machado, költő
- Manuel Machado, költő
- Luis Cernuda, költő
Zeneszerzők
[szerkesztés]Énekesek
[szerkesztés]Politikusok, uralkodók, katonák
[szerkesztés]- Hadrianus római császár
- Traianus római császár
- Luis Daoiz
- Felipe González Márquez, spanyol miniszterelnök
Tudósok
[szerkesztés]- Antonio de Nebrija, humanista, filólógus, latin tudományok
- Amerigo Vespucci (Firenze, 1451. március 9. – Sevilla, 1512. február 22.) olasz utazó, felfedező.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Krakkó, Lengyelország
Kansas City, USA
Angers, Franciaország- Columbus, USA
Guadalajara, Mexikó
Cartagena de Indias, Kolumbia- Tifariti
Képek
[szerkesztés]-
Casa de Pilatos -
Casa de Pilatos kertje -
Casa de Pilatos kertje -
'Adriática' -
Szépművészeti Múzeum -
Alcázar -
El Carmen -
Plaza de Toros de la Real Maestranza -
-
Püspöki palota -
Szökőkút a Giralda előtt -
Plaza de España -
Plaza de España -
Guadalquivir-folyó -
Palacio de San Telmo -
A székesegyház udvara -
Kilátás a székesegyházból -
A sevillai székesegyház -
Kolumbusz sírja -
Puente de Triana -
Puerta de la Macarena és a Basílica de la Macarena -
A Telefónica épülete -
Archivo de Indias -
Puente del V Centenario -
Plaza del Altozano, Triana, -
Barqueta-híd -
Torre Triana -
Sevillai vásár -
Avenida de la Constitución -
A zsidó negyed -
Casa de los Pinelos, zsidó negyed -
Lope de Vega színház -
Alameda de Hércules -
Salvador-templom -
Schindler-torony -
Plaza del Triunfo -
A székesegyház -
Alcázar -
Archivo de Indias
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona
- Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Los 10 edificios más altos de Sevilla (spanyol nyelven). El Correo de Andalucía, 2019. december 19. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
- ↑ la Bienal de Flamenco de Sevilla. Labienal.com . [2019. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ La velá de Santiago y Santa Ana en Triana, Sevilla. (európai spanyol nyelven). Visitar Sevilla , 2014. július 16.
- ↑ (2012. június 8.) „Determinants of cultural and popular celebration attendance: the case study of Seville Spring Fiestas”. Journal of Cultural Economics 37 (1), 87–107. o. DOI:10.1007/s10824-012-9167-5. ISSN 0885-2545.
- ↑ Holy Week in Seville. Tourism of Seville
- ↑ Popular festivities in Seville, Spain: Easter Week in Sevilla in Spain. Spain Info US , 2007. április 23.
- ↑ Itinerario Oficial Semana Santa de Sevilla 2018 (európai spanyol nyelven). Semana-santa.org
További információk
[szerkesztés]- Sevilla Polgármesteri Hivatal weboldala (spanyol)
- Sevilla útikönyv magyarul
- Sevilla története (spanyol) Archiválva 2007. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sevilla története, Tartesszosz (spanyol)
- Sevilla története, római kor (spanyol)
- Sevilla története, vizigót korszak (spanyol)
- Sevilla története, XVI. század (spanyol)
- Sevilla nevezetességei és hagyományai (spanyol)
- Sevilla, látnivalók és nyitvatartás (spanyol)
- Real Maestranza de Caballería de Sevilla, Bikaviadal (spanyol)
- Sevilla, városi közlekedés (TUSSAM)(spanyol)
- Sevilla, kikötő (spanyol)
- Sevilla, Metró (spanyol)
- Fotógaléria Sevilla Archiválva 2007. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sevilla Térkép Kalauz
- Sevilla.lap.hu - linkgyűjtemény
