Ugrás a tartalomhoz

Superman (film)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Superman
(Superman)
1978-as amerikai–brit film

RendezőRichard Donner
ProducerAlexander Salkind
Ilya Salkind
Pierre Spengler
Michael Thau (2000-es felújított kiadás)
Richard Lester (nincs a stáblistán)
Vezető producerIlya Salkind
AlapműSuperman képregény:
Jerry Siegel
Joe Schuster
Műfaj
ForgatókönyvíróMario Puzo
David Newman
Leslie Newman
Robert Benton
Tom Mankiewitz (kreatív konzultáns)
történet:
Mario Puzo
FőszerepbenChristopher Reeve
Marlon Brando
Gene Hackman
Margot Kidder
ZeneJohn Williams
OperatőrGeoffrey Unsworth
Vágó
  • Stuart Baird
  • Michael Ellis
JelmeztervezőYvonne Blake
DíszlettervezőJohn Barry
Gyártás
GyártóAlexander Salkind
Dovemead Films
Film Export A.G.
International Film Production
Ország Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő143 perc
151 perc (bővített változat)
Költségvetés55 000 000 $
Forgalmazás
ForgalmazóUSA Warner Bros.
Bemutatóamerikai 1978. december 10.
magyar 1992. június 26.
Korhatár12 II. kategória (F/4212/J)
Bevétel
  • 300 478 449 $ (világszerte)
  • 134 478 449 $ (Észak-Amerika)
  • 7 465 343 $ (Opening Weekend (Box Office), Észak-Amerika)
Kronológia
KövetkezőSuperman II.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Superman témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Superman (gyakran említik Superman: The Movie címmel is) Richard Donner 1978-ban bemutatott brit–amerikai–kanadai akció-sci-fi filmje, az azonos nevű képregényhősről, a címszerepben Christopher Reeve-vel. A főszereplők között volt még Marlon Brando és Gene Hackman. A forgatókönyvet Mario Puzo írta.

Történet

[szerkesztés]
Superman (Christopher Reeve)

A Krypton bolygón a lázadó Zod tábornokot és két követőjét a tér és idő nélküli Fantomzónában töltendő büntetésre ítélik. Ezután a Tanács tagjai vitatkoznak: Jor-El kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bolygó hamarosan megsemmisül. A többi tanácstag azonban nem hisz neki, sőt esküvel kötelezik arra, hogy sem ő, sem felesége, Lara nem hagyják el a Kryptont. Újszülött fiát, Kal-Elt azonban egy rakétában kimenekíti, útravalóul adva neki egy kristályt, amelybe minden tudását beleprogramozta. Nem sokkal a kilövés után bekövetkezik a katasztrófa.

A rakéta a Föld bolygón landol, amelyet Jor-El abból a megfontolásból szemelt ki, hogy fia külsejével be tud majd illeszkedni a lakói közé, ugyanakkor az eltérő molekuláris felépítés emberfeletti képességeket fog biztosítani számára. A gyerekre az idős Kent házaspár, Jonathan és Martha bukkan rá, akik magukhoz veszik és a Smallville nevű kisvárosban felnevelik. A nevelőszülők rögtön megtapasztalják a Clark Kent névre keresztelt gyerek különleges képességeit, de igyekeznek azokat a nyilvánosság elől eltitkolni. A fiú csak magányos perceiben igyekszik képességeit kiélni.

Jonathan hirtelen meghal, Clark ekkor szembesül azzal, hogy hiába vannak képességei, van, amivel még ő sem szállhat szembe. Nem sokkal ezután különös hangokat hall éjszaka, és megtalálja a Jor-El által ráhagyott kristályt. Ennek hatására késztetést érez arra, hogy északra menjen. Nevelőanyjától elbúcsúzva elmegy az Északi-sarkvidékre, ahol a kristályból a Krypton bolygót idéző építmény, a Magány Erődje növi ki magát. Itt megjelenik Jor-El, aki felvilágosítja fiát származásáról és megismerteti képességeivel, valamint figyelmezteti annak korlátaira is: nem avatkozhat bele az emberiség történelmébe. Az oktatás 12 földi év elteltével ér véget.

Clark Kent Metropolisban a Daily Planetnél helyezkedik el újságíróként. Itt ismeri meg kollégáit: Perry White főszerkesztőt, Jimmy Olsen fotóriportert és Lois Lane újságírónőt. Clark a nyilvánosság előtt szemüveg viselésével, valamint megjátszott esetlenségével igyekszik elrejteni kilétét. Egyik este a Loist szállító helikopter majdnem lezuhan, de Clark – felvéve piros-kék öltözékét, amiben a Magány Erődjét elhagyta – szuperképességeit igénybe véve megmenti. Az este folyamán további jótetteket is végre hajt, a városban találgatni kezdik, ki lehet a titokzatos férfi. Perry White utasításba adja kollégáinak, hogy készítsenek vele interjút. A titkos üzenettel vacsorára hívott Lois lakásán Clark a szuperhős képében jelenik meg, elviszi repülésre és hajlandó neki nyilatkozni, bár nevét nem árulja el. Lois cikke nyomán azonban megszületik a „Superman” név.

Az új hősre felfigyel a Metropolis utcái alatt rejtőzködő bűnöző, Lex Luthor is, akit a rendőrség hiába próbál felkutatni. Supermanben ördögi tervei akadályozóját látja, ezért megpróbálja megkeresni a gyenge pontját és meg is találja: a Krypton bolygó pusztulásakor keletkezett sugárzó anyag, a kryptonit. Egy régi újságban rábukkan egy cikkre, amely szerint Superman Földre érkezésével egy időben Etiópiában becsapódott egy meteorit, amit egy múzeumban őriznek. A meteorit ellopása után nekilát terve előkészítésének, két segítőtársával, Miss Teschmakerrel és a bugyuta Otisszal. Az amerikai hadsereg katonáit becsapva két kísérleti lövésre szánt rakéta koordinátáit átprogramozza.

Supermant egy magas hangfrekvencián közvetített üzenet segítségével rejtekhelyére csalja. Itt elmondja neki tervét: az egyik rakétát a Szent András-törésvonalra irányította, hogy Kalifornia nyugati része elsüllyedjen, ezzel megemelve a Luthor által felvásárolt, pillanatnyilag sivatagi földek értékét. A másik rakétával a New Jersey állambeli Hackensacket célozta meg, hogy Supermannek ne legyen ideje mindkét becsapódást megakadályozni. Superman röntgenlátása segítségével keresni kezdi a detonátort, míg rá nem bukkan egy ólomdobozra, amin nem lát át. A dobozban azonban a kryptonitot találja, aminek hatására elkezd gyengülni. Luthor a kristályt egy láncra fűzve Superman nyakába akasztja, majd belöki őt a medencéjébe. Csakhogy egy dologgal nem számolt: Miss Teschmaker anyja Hackensackben él. Emiatt Luthor távozása után Miss Teschmaker kimenti Supermant, a kryptonitot a csatornába hajítja, Supermantől pedig azt kéri, először az anyját mentse meg.

Superman a Hackensack felé tartó rakétát sikeresen eltéríti, azonban a kaliforniai becsapódást már nem tudja megakadályozni, csupán annak következményeit igyekszik elhárítani. Éppen Kaliforniában tartózkodik a rejtélyes telekvásárlások után nyomozó Lois és Jimmy is. Lois autóját a földrengés következében elárasztja a homok, Superman sem tudja őt megmenteni a fulladástól. Supermanen ekkor úrrá lesz a fájdalom, és elkezd önmagával viaskodni, végül Jor-El tanácsával szembeszállva visszautazik az időben, és úgy alakítja az eseményeket, hogy egyik katasztrófa se következzen be. Így immár élve bukkan rá a lerobbant autója miatt mérgelődő Loisra, akinek hirtelen különös gondolata támad annak nyomán, hogy Clark Kent ismét elszalasztotta Superman felbukkanását, de gyorsan el is hessegeti azt… Superman pedig a mentőakció végeztével beviszi Luthort és Otist a börtönbe.

Szereplők

[szerkesztés]

Jellemzések

[szerkesztés]

Képregényből vett szereplők

[szerkesztés]
  • Superman/Clark Kent/Kal-El Kal-El néven született a Krypton bolygón. Szülőbolygója pusztulása előtt egy rakétában sikerült kimenekíteni. A Földön landolt, ahol egy idős házaspár rábukkant és Clark Kent néven felnevelte. Az eltérő körülmények között a Földön különleges képességekkel rendelkezik, amelyek birtokában felnőttként kettős életet él: civilben Clark Kent néven a Daily Planet újságírója, Superman néven pedig a bajbajutottakon segítő és bűnözők ellen harcoló szuperhős.
  • Jor-El Kal-El (Superman) biológiai apja, kryptoni tudós és a Tanács tagja. Megfigyelései alapján rájön, hogy bolygója el fog pusztulni, de nem hisznek neki. Az általa készített kristályok segítségével halála után is tud kommunikálni fiával.
  • Lara Jor-El felesége, Kal-El (Superman) biológiai anyja.
  • Zod tábornok Kryptoni lázadók vezére, akit büntetésből a Tanács döntése nyomán Jor-El a Fantomzónába zárt.
  • Jonathan Kent Smallville-i farmer, Clark nevelőapja.
  • Martha Kent (leánykori nevén: Martha Clark) Jonathan felesége, Clark nevelőanyja.
  • Lana Lang Clark Kent osztálytársa és fiatalkori szerelme Smallville-ben.
  • Lois Lane A Daily Planet agilis újságírónője, Supermannel egymásba szeretnek.
  • Perry White A Daily Planet főszerkesztője.
  • Jimmy Olsen A Daily Planet fiatal fotóriportere.
  • Lex Luthor Metropolis utcái alatt rejtőzködő, gátlástalan bűnözőzseni. A rendőrség hiába próbálja kézre keríteni, mindig túljár az eszükön. Superman akadályozza ördögi tervei megvalósításában, ezért keresi annak módját, hogyan tudna megszabadulni tőle.

Eredeti szereplők

[szerkesztés]
  • Ursa Kryptoni nő, Zod tábornok követője, szintén a Fantomzónába került.
  • Non Zod tábornok nagy termetű, alacsony intelligenciájú, erőszakos követője, szintén a Fantomzóna rabja lett.
  • első öreg A krpytoni Tanács feje, kételkedik Jor-El előrejelzéseiben, ezért megtiltja, hogy azokat megossza a lakossággal és elhagyja a Krpytont.
  • Vond-Ah Kryptoni tudósnő, kételkedik Jor-El előrejelzéseiben.
  • Brad Wilson Clark osztálytársa, az iskolai futballcsapat játékosa, akinek szintén tetszik Lana és lenézi Clarkot.
  • Miss Teschmaker Lex Luthor segítője és barátnője, aki azonban vonzalmat érez Superman iránt is.
  • Otis Lex Luthor kövér, bugyuta segítőtársa.

Szereposztás

[szerkesztés]
Szerep Színész[1] Magyar hangja
(1. szinkron (HBO, 1991))[2]
Magyar hangja
(2. szinkron (TV2, 2002))[3]
Magyar hangja
(3. szinkron (2001-2006))[4]
Superman / Clark Kent / Kal-El Christopher Reeve Rátóti Zoltán Széles Tamás Rátóti Zoltán
Jor-El Marlon Brando Vass Gábor Mihályi Győző Vass Gábor
Lex Luthor Gene Hackman Láng József Bezerédi Zoltán Tordy Géza
Lois Lane Margot Kidder Simon Mari Xantus Barbara Peller Anna
Perry White Jackie Cooper Beregi Péter Papp János Cs. Németh Lajos
Jimmy Olsen Mark McClure Zalán János Markovics Tamás Zámbori Soma
Otis Ned Beatty Kránitz Lajos Kerekes József Pálfai Péter
Miss Teschmaker Valerie Perrine Kocsis Mariann Frajt Edit Csondor Kata
Jonathan Kent Glenn Ford Tolnai Miklós Versényi László Kristóf Tibor
Martha Kent Phyllis Thaxter Pásztor Erzsi Gyimesi Pálma Horváth Zsuzsa
A fiatal Clark Kent Jeff East
Christopher Reeve (eredeti hang)
Rátóti Zoltán Széles Tamás Szvetlov Balázs
Lara Susannah York Prókai Annamária Náray Erika Incze Ildikó
Zod tábornok Terence Stamp Fülöp Zsigmond F. Nagy Zoltán Bolla Róbert
Ursa Sarah Douglas Csere Ágnes ? ?
Non Jack O’Halloran nem szólal meg Bódy Gergely[5] nem szólal meg
Első öreg Trevor Howard Simon György Szokolay Ottó Uri István
Második öreg Harry Andrews Bodor Tibor Makay Sándor Várday Zoltán
Vond-Ah Maria Schell Földi Teri Spilák Klára ?
Lana Lang Diane Sherry Kisfalvi Krisztina ? Zsigmond Tamara
Őrnagy Larry Hagman Kárpáti Tibor Kránitz Lajos Bartók László

Díjak, jelölések

[szerkesztés]
  • az Amerikai Filmakadémia különdíja 1979:
    • látványeffektek
  • Oscar-díj jelölés 1979:
    • legjobb eredeti filmzene
    • legjobb vágás
    • legjobb hangkeverés
  • Szaturnusz-díj 1979:
    • legjobb sci-fi film
    • Margot Kidder, legjobb színésznő
    • legjobb zene
    • legjobb produkciós design
    • legjobb speciális effektek
  • Szaturnusz-díj jelölés 1979:
    • Christopher Reeve, legjobb színész
    • Richard Donner, legjobb rendező
    • legjobb jelmezek
    • Valerie Perrine, legjobb női mellékszereplő
  • BAFTA-díj 1979
    • Christopher Reeve, legígéretesebb felfedezett főszereplő
  • BAFTA-díj jelölés 1979:
    • Gene Hackman, legjobb mellékszereplő
    • legjobb operatőri munka
    • legjobb produkciós design
    • legjobb hangkeverés
  • Grammy-díj 1980:
    • legjobb eredeti filmzene
  • Golden Globe jelölés 1979:
    • legjobb eredeti filmzene
  • Hugo-díj 1979
    • legjobb forgatókönyv

A film változatai

[szerkesztés]

Az első moziváltozat még tartalmazta az elnöki különgép személyzetének beszélgetését, amelyben célzások hangzottak el az akkori elnökre, Jimmy Carterre. Ez az összes későbbi változatból kimaradt, hogy a filmet ne lehessen időben behatárolni.

Az 1980-ban megjelent első amerikai VHS-kiadás 127 perces volt, mivel akkoriban még nem készültek a moziváltozat hosszúságához megfelelő szalagok. Nem vágtak ki jeleneteket, hanem a főcímet és a párbeszéd nélküli részeket gyorsították fel, a vége főcímet pedig lehagyták. A teljes hosszúságú kiadás 1983-ban jelent meg.

1981-ben az ABC csatorna egy 182 perces változatot tűzött műsorra. Ebben láthatók a később kiadott rendezői változat jelenetei (lásd lentebb), továbbá:

  • Lex Luthor időnként zongorázik
  • Miután Superman Kaliforniában megmentette Loist, Miss Teschmakert kimenti az oroszlánok közül, ahova Luthor dobatta be.
  • további jelenetek a Krypton pusztulásához, Smallville-hez, a Magány Erődjéhez, a Daily Planethez és a földrengéshez kapcsolódóan.

Televíziós forgalmazásra létezik egy még hosszabb, 188 perces változat, Salkind International Cut címmel. Először 1994-ben került képernyőre, a Los Angeles-i KCOP csatornán, emiatt „KCOP-verzió” néven is szokás emlegetni. Rajongói körökben Superman: The Movie Restored International Cut címmel terjesztik.

2000-ben megjelent a film rendezői változata, amely nyolc percnyi kimaradt jelenetet tartalmaz:

  • Jor-El és a Tanács beszélgetése némileg hosszabb.
  • amikor Jor-El készül a fiát szállító rakéta kilövésére, a Tanács gyanút fog és egy őrt küld Jor-Elhez.
  • a kilőtt rakétát láthatjuk elsuhanni a három lázadót fogva tartó Fantomzóna mellett.
  • miután a kislány a vonat ablakából meglátja futni Clark Kentet, beszélget a szüleivel. Ebből kiderül, hogy a lány Lois Lane. A szülőket Kirk Alyn és Noel Neill alakítják, a Superman első filmváltozatának főszereplői.
  • Jonathan Kent temetése után hosszabb panorámakép látható Smallville-ről.
  • egy kirakatban a tévékben éppen Superman felbukkanásáról mutatnak felvételeket. A szemlélődők között van Clark Kent is, akivel néhány szót vált egy idegen férfi (akit Richard Donner alakít).
  • miután Clark Kent/Kal-El először mutatkozott meg nyilvánosan szuperhősként, ellátogat a Magány Erődjébe, ahol elbeszélget Jor-El szellemével, aki figyelmezteti, hogy ne hagyja, hogy a földlakók elkényelmesedve mindent vele csináltassanak meg, és óvakodjon a gőgtől, ami a kryptoniak pusztulását is okozta.
  • Otis sétája az aluljáróban hosszabb.
  • amikor Superman felkeresi Lex Luthor főhadiszállását, Luthor különböző fegyvereket próbál meg bevetni ellene (gépfegyver, tűz, fagyasztás), de egyik sem használ (ennek a jelenetnek egyes részeit később felhasználták a második rész moziváltozatában, amikor Superman kristálykamrában elveszti erejét).
  • a kaliforniai katasztrófánál látható, amint a Hollywood felirat betűi eldőlnek, egy csapat cserkészlány pedig menekül.

Magyarországon három szinkron készült a filmhez. Az első az HBO megbízásából a mozikban bemutatott kópiához, akárcsak a TV2-n bemutatott változat. A rajongók általában az HBO-féle szinkront tartják jobbnak, ezt a változatot sugározta az MTV, az RTL Klub és a Filmmúzeum is. A rendezői változathoz a betoldott jelenetek miatt újabb szinkron készült, ebben az HBO-szinkron szereposztásából két színész tért vissza: Rátóti Zoltán (a címszereplő) és Vass Gábor (Jor-El). A négylemezes DVD-kiadáson megjelent a moziváltozat az HBO-szinkronnal és a rendezői változat az ahhoz készült szinkronnal.

Fogadtatása, hatása

[szerkesztés]

A Supermant tartják az első színvonalas képregény-megfilmesítésnek, amelynek sikerült bizonyítania a műfaj létjogosultságát.[forrás?] A film három Oscar-díj jelölést kapott, valamint elnyerte többek között a legjobb sci-fi filmnek járó Szaturnusz-díjat. A John Williams által komponált főcímzene klasszikussá vált, még a Supermant kevésbé ismerők körében is.

Richard Donner kellő alázattal, jó érzékkel vitte filmre a figurát, megtalálva az akció, a kaland, az érzelmek és a humor megfelelő arányát.

Christopher Reeve mind megjelenésével, mind színészi játékával telitalálatnak bizonyult a főszerepre. Még olyanok is azonosítják Supermannel, akik későbbi feldolgozásokból (pl. Lois és Clark, Smallville) ismerték meg a figurát.

A technikai trükkök a maguk korában színvonalasnak bizonyultak, még ha egy részük későbbi szemmel elavultnak is hat. Ugyanakkor ötletesnek bizonyult a Krypton bolygó és a Magány Erődje megjelenítése.

A film iránymutatónak bizonyult a későbbi képregény-feldolgozások számára azzal is, hogy az első rész bemutatta a főhős eredettörténetét (bár akadtak ez alól kivételek, mint Tim Burton Batmanje vagy az X-Men – A kívülállók).

Vitatott eleme volt a filmnek a befejezés, amely némi logikai hibát is eredményezett.[6] Hiányzik a magyarázat arra is, hogy az átöltözés során hova kerül Superman civil ruhája és később honnan vesz elő újat, illetve sokan találják nevetségesnek, hogy a főhős Clark Kentként pusztán szemüveggel el tudja rejteni kilétét, ezek a hiányosságok azonban még az eredeti képregényből származnak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szereposztás az IMDb.com szerint
  2. Superman, 1978. 1. szinkron (1991), HBO, Filmmánia, Filmmúzeum az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  3. Superman, 1978. 2. szinkron (2002), Masterfilm (Digital) Kft., TV2 az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  4. Superman, 1978. 3. szinkron (2001-2006), Mafilm Audio Kft. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  5. A szinkronstáb hanyagsága miatt kaphatott magyar hangot, a második részből kiderül, hogy a szereplő nem beszél.
  6. Az időben visszamenve Superman megakadályozta a rakéta becsapódását a Szent András-törésvonalba, így az azt követő katasztrófákra sem kellett volna emlékezniük a többieknek. Jimmy Olsen viszont panaszkodott arra, hogy Superman otthagyta őt, miután elvitte a leomló gáttól, Lois pedig emlékezett a felrobbanó benzinkútra és a ledőlő oszlopokra.

További információk

[szerkesztés]