Szendrey Mihály (színigazgató)

Szendrey Mihály
Született	Strassznoff Mihály 1866. március 26. Mátészalka
Elhunyt	1956. október 7. (90 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Lontai Boriska
Gyermekei	Szendrey Mihály
Foglalkozása	színész
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendrey Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szendrey Mihály, eredetileg Strassznoff (Mátészalka, 1866. március 26. – Budapest, 1956. október 7.) magyar színész, színházigazgató, színműíró, emlékiratíró. A legendás szélhámosnak, Strassznov (Strassnoff, Strassznof, Strasznov) Ignácnak testvérbátyja, Szendrey Mihály édesapja.

Élete

1866-ban született Mátészalkán, kispolgári családban, apja Strassnof Mór, anyja Goldstein Róza volt, vallása izraelita. A család 1902-ben vette fel a Szendrey nevet, csak az öccse Ignác maradt a réginél. A Színművészeti Akadémiára járt, ahol Csiky Gergely tanítványa volt. 1886-ban a Színiakadémia elvégzése után Székesfehérváron lépett a színpadra. 1899-ben a Kassai színháznál lett igazgató. 1903-1905 közötti években a Fiume-Pozsony-Sopron színpadait járta társulatával. 1905-ben került Aradra mint titkár, majd mint igazgató. Kialakította társulatának opera-, operett- és dráma-részlegét. Aradon ülte meg 25 éves jubileumát 1911. november 30-án, és itt érte meg színpadra lépésének 40. évfordulóját is 1926. január 27-én, ez alkalomból Molnár Ferenc Hattyújában Jácint pap szerepében lépett a közönség elé. Több évig volt az Országos színészegyesület tanácsosa. Arad után 1940-ig Erdély más városaiban; Marosvásárhelyen, Nagyszebenen, Szatmárban, Temesváron és Nagyváradon is volt igazgató.

János atya címmel maga is írt színdarabot, s megírta színházi emlékeit is (Ötven év a színészetből. Arad, 1932).

Szendrey Mihály az Országos Színészegyesületnek is tanácsosa volt. Halála előtti utolsó éveit a Jászai Mari Színészotthonban töltötte. 1956. október 7-én Budapesten érte a halál.

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 748. o.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Pénzes Ottó: A kerek világ közepén: igaz mesék Mátészalka valaha volt hőseiről, művészeiről
• Magyar színművészeti lexikon IV. kötet, 206. old.

További információk

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.