Ugrás a tartalomhoz

Szlovákiai görögkatolikus egyház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlovákiai görögkatolikus egyház
(Slovenská gréckokatolícka cirkev)
Felekezetkeleti katolikus
Eredetmagyar görögkatolikus egyház, ruszin görögkatolikus egyház
Lelkészi vezetőJán Babjak
Tisztségeérsek
Szertartásbizánci
Tagság219 831 (2001)
Nyelv
Alapítva1818
Rómához csatlakozott1646
Ország Szlovákia
SzékhelyEperjes

A szlovákiai görögkatolikus egyház bizánci rítusú katolikus egyház Szlovákiában Rómával egységben. A CNEWA (Katolikus Közel-Kelet Jóléti Társaság) statisztikái alapján 2005-ben 225 000 hívő tartozott az egyházhoz.

Felépítése

[szerkesztés]

A szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány:

Szlovákián kívül található szlovák görögkatolikus egyház a torontói szlovák eparchia (közvetlenül a Szentszék alá rendelve).

Története

[szerkesztés]
bővebben lásd a Ruszin görögkatolikus egyház cikknél.

1646-ban a ruszinok (rutének) az ungvári unióban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai szlovák és magyar görögkatolikus egyház hívei is lényegében egykori ruszinokból kerültek ki. Ez alól csak a későbbiekben csatlakozott néhány település képez kivételt. A Magyar Királyságban nem voltak külön részegyházaik a magyaroknak, szlovákoknak és a ruszinoknak. A ruszinok nemzetiségi öntudata már a 1819. században sem volt erős, ennek következtében erősen elszlovákosodtak vagy elmagyarosodtak.

Szlovákia görög rítusú egyházmegyéi - a pozsonyi egyházmegyében
feketével vannak jelölve az önálló egyházközségek
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek

Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az első világháború hozta meg. Mindkét egykori ruszin görögkatolikus püspökség (Eperjes, Munkács) is csehszlovák uralom alá került. A Csehszlovák Köztársaság megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak 1927-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes[1] végeztek adminisztrátori feladatokat. A csehszlovák hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az ortodox kereszténységgel, mint a katolikusokkal. Így a görögkatolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görögkatolikus egyház ellen. XI. Piusz pápa 1937. szeptember 2-án Ad ecclesiastici regiminis incrementum apostoli bullájában megszünteti az eperjesi és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a Szentszék alá rendeli őket. A második világháború után Munkácsot a Szovjetunióhoz csatolják. Csehszlovákiában csak az eperjesi püspökség marad meg a görögkatolikusok igazgatására. 1950 áprilisában összehívják az eperjesi "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a görögkatolikus egyházat, és minden vagyonát a moszkvai patriarchátus által képviselt görögkeleti egyház veszi át. A görögkatolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartóztatták. Enyhülést csak 1968 hozott, amikor újra engedélyezték a görögkatolikus egyházat. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta az ortodox egyházzal. A meglévő 292 egyházközség közül 205 támogatta a Rómával való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. 1980. október 13-án II. János Pál pápa létrehozta a torontói szlovák eparchiát, melyet a torontói ukrán görögkatolikus eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak 1993-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és az ortodox híveket kiutasították a templomokból. Csehszlovákia szétválásával Csehországban maradt mintegy 9000 hívő, akik számára 1996-ban apostoli exarchátust hozott létre II. János Pál pápa. 1997-ben II. János Pál pápa apostoli exarchátust hozott létre Kassán kassai görögkatolikus exarchátus néven. 2008. január 30-án XVI. Benedek pápa megalapította a pozsonyi székhelyű görögkatolikus püspökséget, ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a kassai apostoli exarchátust, és az addigi eperjesi görögkatolikus püspökséget érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.

A szlovákiai görögkatolikus egyháztartomány:

Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a rutén kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a rutének elsősorban azt, hogy az 1950-es évek óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görögkatolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtatni. Az eperjesi görögkatolikus főegyházmegye elutasítja a ruszinok ezen kérését.[2]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Nyárádi Dénes (született: Ruski Kerestur [Bácskeresztúr] 1874-, Krizevci [Kőrösi] segédpüspök 1915-, Presovi [eperjesi] apostoli adminisztrátor 1922-1927, elhunyt: 1940)
  2. Cikk a rutének kéréseiről (szlovákul)