Szoba (étel)
A szoba (そば vagy 蕎麦) a hajdina japán megnevezése, de jelenthet bármilyen hajdinából készült tésztát, vagy más vékony tésztákat is (ellentétben a vastag, búzából készült udonnal). Tálalható hidegen mártással, vagy akár forró tésztalevesként is. A hajdina növekedési ideje 3 hónap, így évente akár négyszer is aratható – tavasszal, nyáron és ősszel. Japánban a legelterjedtebb termesztési helye Hokkaidó. A frissen aratott, új hajdinából készített szoba tésztát sin-szobának hívják és jóval édesebb, ízesebb, mint az egyszerű szoba.
Japánban a szoba tésztának sok, változatos felhasználási módja ismert. A vasútállomásokon[1] igen népszerű gyorsételként is találkozhatunk vele, de a nagyhírű drága éttermek menüjén is megjelenhet. A boltokban szárított,[2] instant formában árusítják különböző ízesítőkkel, hogy az otthoni elkészítést egyszerűbbé tegyék.
A szoba tészta tradicionális ételnek számít Tokió lakosainak körében;[3] ennek gyökerei a Tokugava sógunátus idejére vezethetők vissza. Ekkoriban Edo (Tokió) lakossága jóval tehetősebb volt, mint a vidéki népesség és a nagyobb fehérrizs fogyasztás (mely tiaminban szegény táplálék[4]) gyakoribbá tette a beri-beri betegség megjelenését. Ekkor jöttek rá, hogy a tiaminban gazdag szoba tészta[5] fogyasztása megelőzi a betegség kialakulását, ezért a korszakban nagyon elterjedtté váltak az utcai szoba éttermek, melyek a mai kávézókhoz hasonlatosak voltak. Az éhes vendég csak beugrott és egy jó szaké mellett megebédelhetett.[6]
A szoba fogyasztása
[szerkesztés]
A szobát tipikusan evőpálcikával eszik, és Japánban társadalmilag elfogadott a tésztát szürcsölve felszívni, ami egyrészt a forró tészták lehűlését segíti, másrészt visszajelzés a szakácsnak, hogy lássa, milyen jóízűen eszi a vendég az ételt.
A szoba ételekről általában
[szerkesztés]Mint ahogyan sok más japán tésztát, a szobát is előszeretettel szolgálják fel szárítva, hidegen a nyári napokon, míg télen inkább forró szója alapú dasi levesként. Természetesen mindkét esetben használnak plusz feltéteket, melyeket gondosan úgy válogatnak meg, hogy a többi hozzávalóval harmonizáljanak, és az ízeket is megfelelően kiemeljék. A legtöbb ilyen feltét nem igényel főzést, bár előfordulnak a rántott, sült formában is. A szoba ételek nagy része udonnal is elkészíthető.
Hideg szoba ételek
[szerkesztés]A hideg szoba tésztát legtöbbször egy zaru nevű szitaszerű bambusztálcán szolgálják fel, melyet akár szárított nori darabokkal, illetve egy szoba-cujunak hívott szósszal is köríthetnek. A cuju egy erős keverék, melyet dasiból, édesített szójaszószból (melyet szátójódzsunak hívnak) és mirinből készítenek. Az evőpálcikákat használva az étkező személy leemel némi tésztát a tálcáról, majd megforgatja a cujuban, melybe sokszor már előre belekeverik a vaszabit és az újhagymát. Sokan úgy tartják, hogy a kézzel készült házi szoba tészta egyedi aromáját legjobban hidegen fogyasztva lehet átérezni, mivel forró levesként megváltozik az állaga. A tészta megevése után sokan szeretik a tészta levét a megmaradt cujuval elfogyasztani (Ez a szoba-ju).[7]
- Mori szoba (盛り蕎麦): Alapvető hűtött szoba, melyet lapos kosáron vagy tányéron szolgálnak fel.
- Zaru szoba (笊蕎麦): Mori szoba a tetején nori darabokkal.
- Hadaka szoba (meztelen szoba 裸蕎麦): Hideg szoba tészta magában.
- Hijasi szoba (冷やし蕎麦): Hideg szoba különféle feltétekkel megszórva, melyet csak az összes hozzávaló tányérban való felszolgálása után öntenek le lével. Tartalmazhat:
- Szoba maki: Hideg szoba tészta noriba tekerve, makizusiként tálalva.
- Szoba saláta: Hideg szoba szezámöntettel és zöldségekkel tálalva. Sokkal inkább Japánon kívül felszolgált modern, fúziós ételnek számító fogás.
Forró szoba ételek
[szerkesztés]Szobát gyakran szolgálnak fel forró cujuban, tésztalevesként. The A forró cuju ebben az esetben sokkal gyengébb ízű, mint mikor hideg szoba mártásaként használják. Népszerű köretei a kockázott újhagyma és a sicsimi togarasi (kevert csili por).
- Kake szoba 掛け蕎麦: Forró szoba alapú leves vékonyra szelt újhagymával, és néha egy szelet kamabokóval (ömlesztett halpogácsa).
- Kicune szoba きつね蕎麦 („róka szoba”, Kantóban) vagy たぬき蕎麦 Tanuki szoba („nyestkutya szoba”, Kanszaiban): Szoba tészta a tetején aburágéval (zsírban sült tofu).
- Szoki szoba: Okinavai specialitás a tetején szokival (párolt disznó)
- Tanuki szoba (Kantōban) vagy Haikara szoba ハイカラ蕎麦 (Kanszaiban): Szoba tészta tenkaszuval (kisütött tempura tészta darabok)
- Tempura szoba 天麩羅蕎麦: A tetején tempura található mely főleg garnélából készül, de a zöldséges változata is népszerű. Néhány árus kakiagét használ ehhez a fogáshoz, ebben a formában gyakran nevezik tenszobának.
- Cukimi szoba 月見蕎麦 („holdnéző szoba”): A tészta tetejére nyers tojást ütnek, mely a forró levesben megbuggyan.
- Tororo szoba とろろ蕎麦 vagy Jamakake szoba 山かけ蕎麦: A tetején tororóval készítik.
- Vakame szoba わかめ蕎麦: Vakame algával készült szoba tészta.
- Szoba-ju 蕎麦湯: A forró lé melyben a szoba tészta megfőtt, sokban hasonlít egy húsleveshez. A korábban említett módon az emberek szeretik a maradék cujuval elfogyasztani, hogy a tészta ízért igazán átérezhessék, de különös tápértéke nincsen.
- Nameko szoba なめこ蕎麦: Nameko gombával körített szoba tészta.
- Szanszai szoba 山菜蕎麦 („hegyi zöldség szoba”): Szanszaival vagy más vadon nőtt zöldséggel -mint például a varabi, zenmai vagy a takenoko (bambusz rügy)- elkészített szoba fogás.
- Kamonanban 鴨南蛮: Negivel és kacsahússal ízesített étel.
- Currynanban カレー南蛮: Forró szoba currys húslébe áztatva, melyet csirkével/disznóval és vékonyra szelt újhagymával tálalnak.
- Nisin szoba 鰊(にしん)蕎麦: migaki nisinnel 身欠きニシン, vagy szárított heringgel tálalt fogás.
-
Kitsune Szoba Brightonból. -
Tanuki Szoba a Kaliforniából -
Cukimi Szoba -
Nameko Szoba -
Kamonanban
Különleges alkalmakra készített szoba fogások
[szerkesztés]A szobát hagyományosan szilveszterkor eszik japánszerte, és az erre fennmaradt szokást hívjuk Tosikosi szobának.[8] De Tokiószerte ritkán, de még mindig előfordul, hogy az új lakásba költöző szomszédokat ajándékozzák meg ezzel az étellel (ennek neve Hikkosi szoba).
A szoba tészta tápértéke
[szerkesztés]100 gramm szoba tészta 344 kcal (1,440 kJ) energiát fedez. Ez a tészta mind a 7 esszenciális aminosavat tartalmazza, beleértve a lizint, ami a sima búzában nem található meg, illetve a benne található poliszacharid is könnyen emészthető. A szoba sok antioxidánst is tartalmaz, mint a rutin, quercetin, de más alapvető tápanyagokat is, mint a tiamin vagy a riboflavin.
Szoba tészta fajták
[szerkesztés]
Terület szerint
[szerkesztés]- Etanbecu szoba: Hokkaidó középső régiójáról kapta a nevét (Aszahikava város).
- Izumo szoba: A Simanei Izumóról kapta a nevét.
- Izusi szoba: A Hjógo-i Izusiról kapta a nevét.
- Sinsu szoba: Nagano prefektúra régi nevéről nevezték el. Más néven megegyezik a Sinano szobával. (Sinano=Sinsu)
Hozzávalók szerint
[szerkesztés]- Cha szoba: Zöld tea-porral ízesített
- Hegi szoba: Hínárral ízesített
- Inaka szoba: „Ország szoba”, teljes kiőrlésű gabona alapú, vastag tészta
- Dzsinendzso szoba: Vad jam gyökérből készült, liszttel ízesített
- Mugi szoba: Fekete ürömmel ízesített
- Nyi-hacsi szoba: „2-8 szoba”, ez a tészta 20% búzát és 80% hajdinát tartalmaz
- Szarasina szoba: Vékony, világos színű szoba, mely finomított hajdinából készül
- Tovari szoba vagy Dzsuvari szoba: 100% hajdinából készült szoba
A szoba szó egyéb használata
[szerkesztés]A szoba szó japánul a hajdina gabonát is jelentheti, melynek részeit a tésztakészítés mellett a legkülönfélébb módokon használják fel. A pörkölt hajdina magokból például tea készíthető, melyet szobacsának hívnak és mind hidegen, mind forrón fogyasztható; néha sörökhöz adják ízesítőként, ezt szoba sörnek hívják. A gabona héját (szobakava = szobagara) is felhasználják, például párnatöltésre.
A szoba szó néhány esetben a tésztát is jelentheti általában. Japánban a ráment hagyományosan csúka szobának (中華そば) vagy a második világháború vége előtt sina szobának (支那そば) hívták. Habár mindkettő kínai tészát jelent, a sina szót idővel felváltotta a csúka, mivel a kínaiak az előbbi kifejezést sértőnek találták. Az előfőzött csúka szobát kisütve készítik a Jakiszobát, de ez az étel nem tartalmaz hajdinát.
Okinaván a szoba konkrétan az okinavai szoba tésztát jelenti, mely egy teljesen más, lisztből és nem hajdinából készült fogás. Az Okinavai szoba nagyon népszerű a brazíliai Campo Grande városában is, a japán bevándorlók hatásának köszönhetően. Utcai piacokon vagy speciális „szobaria” nevű helyeken fogyasztják.
Források
[szerkesztés]- ↑ Mente, Boye Lafayette De. Dining Guide to Japan: Find the Right Restaurant, Order the Right Dish, and. Tuttle Publishing, 70. o. (2007). ISBN 4-8053-0875-3
- ↑ Washoku: recipes from the Japanese home kitchen. Ten Speed Press, 34. o. (2005). ISBN 1-58008-519-9
- ↑ Tokyo city guide. Tuttle Publishing, 83. o. (1996). ISBN 0-8048-1964-5
- ↑ The politics of food. Berg Publishers, 127. o. (2004). ISBN 1-85973-853-2
- ↑ Udesky, James. The book of soba. Kodansha International, 107. o. (1988). ISBN 0-87011-860-9
- ↑ Watson, James L.. Golden arches east: McDonald's in East Asia. Stanford University Press, 165. o. (1997). ISBN 0-8047-3207-8
- ↑ Homma, Gaku. The folk art of Japanese country cooking: a traditional diet for today's world. North Atlantic Books, 91. o. (1991). ISBN 1-55643-098-1
- ↑ Tsuchiya Haruhito. Customs of Japan. IBC PUBLISHING, 61. o. (2008). ISBN 4-89684-693-1
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a soba című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
- Szoba tészta készítése – Magyar blogbejegyzés
- Naganói étterem tulajdonos, szoba tésztát készít – Angol feliratos vetítés
