Ugrás a tartalomhoz

Tát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tát
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Tát címere
Tát címere		 Tát zászlaja
Tát zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásváros
PolgármesterTuri Lajos (független)[1]
Irányítószám2534
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség5143 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség434,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 44′ 26″, k. h. 18° 38′ 41″47.740661°N 18.644711°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 26″, k. h. 18° 38′ 41″47.740661°N 18.644711°E
Tát (Komárom-Esztergom vármegye)
Tát
Tát
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Tát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Árvízi védekezés, 2002

Tát (németül: Taath) város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Kis-Duna mellett fekszik, északról az ősi folyó ágai ölelik, míg délről a Gerecse dombjai koszorúzzák. Az egykori fővárostól, Esztergomtól 8 kilométerre, Budapesttől 45 kilométerre található.

Legfontosabb megközelítési útvonala a 10-es főút, mely egykor a Budáról Bécsbe vezető országútnak számított. Belterülete északi szélén a 117-es főút húzódik, s a két főutat az 1011-es út is összeköti itt; utóbbi egyben választóvonal az ófalu és a keletebbi fekvésű, újabb keletkezésű településrész között. A település területén ágazik ki még a 10-es főútból a Tatabányára vezető 1119-es út is.

Vonattal elérhető az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt; Tát megállóhely a központ közelében helyezkedik el, de közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

Története

[szerkesztés]

A természetföldrajzi adottságoknak köszönhetően e vidéken már az őskorban is élt ember. A község területén kőeszközök, kőbalta, fenőkő kerültek elő. Rézkori edények és cserepek töredékei, a késő bronzkori urnasíros kultúrához tartozó edénytöredékek egyaránt a felszínre kerültek.

Bár a mindig újabb kutatások korábbi időre teszik Tát nevének első említését – lásd legújabban az 1146. évet, midőn Fulkó hospes a pannonhalmi apátságnak adja Táton lévő birtokát – azonban a tátiak a „születési évet” 1181-re teszik. Ekkor adja III. Béla, Árpád-házi királyunk „Taath” falut az Alamizsnás Szent Jánosról elnevezett lovagrendnek, akiknek utódai a johannita és a máltai lovagok. A mai templom helyén álló akkori istentiszteleti hely, már ispotályként is volt jelezve egyes históriákban.

Tát történetének egyik legdicsőségesebb napja az 1685-ben a törökök ellen vívott utolsó „Esztergom-megyei” ütközet, a híres táti csata. Lotaringiai Károly herceg és Sajtán Ibrahim százezres serege ütközött itt meg.

A fényes keresztény győzelem után, a század végére már 17 jobbágy család élt itt. Az 1710–1740 közötti időben német telepesekkel, svábokkal és osztrákokkal növelték a kihalt lakosságot.

1851-ben 560 főben jelentették a lélekszámot. Az első világháborúban majd negyven fős volt a község katonavesztesége. 1936-ban 344 házban 1499-en laknak. A második világháború végén, 1944–45 fordulóján – a község frontövezetté vált.

1932-ben egy német motorkerékpáros, Ernst Jakob Henne itt döntött járművével sebességi rekordot: BMW márkájú motorjával 244 km/h sebességet ért el.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kátai Ferenc (MDF)[4]
  • 1994–1998: Kátai Ferenc (MDF)[5]
  • 1998–2002: Szenes Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Szenes Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Szenes Lajos (független)[8]
  • 2010–2014: Szenes Lajos (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Turi Lajos (független)[10]
  • 2019–2024: Turi Lajos (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Turi Lajos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5327
5337
5280
5321
5248
5239
5143
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,2%-a magyarnak, 6,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 5,2%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,7% (33,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,5% volt római katolikus, 4,8% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,3% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességek

[szerkesztés]

2006 ősze óta a falu határán, a Halászcsárda mellett áll Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész „Ister-pár” elnevezésű, összetartozó emberpárt ábrázoló szobra.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A városban német kisebbségi önkormányzat működik.

Tát város részei

[szerkesztés]

Ófalu

[szerkesztés]

Kertváros

[szerkesztés]
Bővebben: Tát-Kertváros

A település népessége az 1950-es években több mint kétszeresére növekedett (2000 főről 4500 főre), ugyanis felépült a szocreál stílusú Tát-Kertváros, a dorogi bányavállalat mintakertvárosa. A komfortos, túlnyomóan iker családi házakat többségében szegény, családos dorogi bányászoknak utalták ki, akiknek az új ház jelentős életszínvonal-emelkedést jelentett a korábbi szűkös dorogi kolónialakásokhoz képest. Ezzel együtt megváltozott a település népességének összetétele, a helyi, többségében sváb falusi lakosság kisebbségbe szorult a bányavállalati alkalmazottakkal szemben.

Újtelep

[szerkesztés]

Depó

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Tát testvérvárosai:

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  4. ↑ T települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Tát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Tát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Tát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  11. ↑ Tát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  12. ↑ Tát Helységnévtár
  13. ↑ Tát Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tát&oldid=27479270”