Ugrás a tartalomhoz

Tolna (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tolna (egyértelműsítő lap).
Tolna
Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik
Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik
Tolna címere
Tolna címere		 Tolna zászlaja
Tolna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTolnai
Jogállásváros
PolgármesterBalogh Zoltán (Tolna Városért Egyesület)[1]
Irányítószám7130
Körzethívószám74
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 640 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség155,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 30″46.425000°N 18.775000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 30″46.425000°N 18.775000°E
Tolna (Tolna vármegye)
Tolna
Tolna
Pozíció Tolna vármegye térképén
Tolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tolna (németül: Tolnau) város Tolna vármegyében, a Tolnai járás székhelye. Hozzá tartozik közigazgatásilag Mözs is, amely egészen 1989-ig önálló község volt, s csak akkor csatolták Tolnához; ez volt az elmúlt évtizedek utolsó magyarországi településegyesítése. Jelenleg közel 11 ezer fős lakosságával a megye ötödik legnépesebb települése.

Névadó településként várával és dunai révjével a középkorban huzamosabb ideig közigazgatási, gazdasági és kulturális központja volt a vármegyének. A 16. században ideiglenesen a három részre szakadt Magyar Királyság területén az egyik legnagyobb településsé vált, jelentőségét a tizenöt éves háborúig megőrizte. Az ezt követő egy évszázadnyi hanyatlás során majdnem teljesen elpusztult, a 18. században a német telepesek virágoztatták fel újra a mezővárost. Dunai kikötője miatti jelentős kereskedelmi szerepét fenntartotta a folyó szabályozásáig, ahogy jelentős malomiparát is. A fejlődés ezután is folyamatos maradt, bár lendülete megtört, ekkor épült ki a jelentős laktanyája is. A 19. század fordulóján a selyemgyár megépülésével a textilipar vált meghatározóvá a nagyközséggé "lefokozott" településen.

A 20. század során Tolnát nem kerülték el a világháborúk veszteségei, a tanácsköztársaság vagy az 1956-os forradalom véres eseményei: a zsidó polgárságot szinte teljesen deportálták, a német kitelepítés is érintette a lakosságot, elsősorban Mözsön, a laktanyában pedig szovjet logisztikai csapatok állomásoztak a Kádár-korszak alatt.

A városi rangot 1989-ben nyerte el, a rendszerváltozást követően a helyi lehetőségekhez képest élhető és fejlődő kisvárossá vált. Jelenleg központi szerepet tölt be a szomszédos településeknél, jelentős helyi munkaadókkal, gimnáziumával és közigazgatási funkcióival mint járásszékhely. Ezzel párhuzamosan a közeli megyeszékhely Szekszárd agglomerációjának legnagyobb települése Tolna.

Földrajz

[szerkesztés]

Földrajzi fekvése

A terület három táj, Mezőföld, a Sárköz és a Tolnai-dombság találkozásánál található. Tolna az előbbi kettőnek a határán a Duna jobb partján, egy ártérbe benyúló magasparton alakult ki. A város mai közigazgatási területét északnyugaton a Mezőföld homokos talaja és dombvonulatai, délkeleten pedig a Duna egykori ártere uralja.[3] A dunai rév és a központi elhelyezkedés mindig is vonzóvá tette ezt a területet a kereskedelem és a közlekedés szempontjából, a különböző korszakokban jelentős települések jöttek létre a helyszínen.

Elhelyezkedés

Az ország déli, középső részén, Tolna vármegye keleti felének közepén található. Távolság Budapesttől déli irányban 140 km, Pécstől északkeletre 60 km, Szekszárdtól északra mindössze 10 kilométer távolságra található.

A szomszédos települések: észak felől Tengelic, északkelet felől Fadd, délkelet felől Bogyiszló, délnyugat felől Szekszárd, északnyugat felől pedig Szedres és Fácánkert.

Éghajlata

Alapvetően alföldi tájon fekszik a város az ország déli részén, ezért száraz kontinentális éghajlat, átlagnál magasabb hőmérséklet és magas napsütéses óraszám jellemző (2000-2100 óra évente). A legmelegebb hónap július-augusztus, a leghidegebb a január. Az uralkodó szélirány az északnyugati, gyakoriak az erős szelek a vidéken. A terület azonban csapadékosabb az ország középső és keleti részeihez viszonyítva (átlagosan 650-700mm csapadék éves szinten), a mediterrán éghajlati hatásoknak köszönhetően. A legtöbb csapadék április-június és október-novemberi hónapokban hullik, a téli időszak jellemzően a legszárazabb.[4][5]

Településrészek

  • A mai Tolnát három nagyobb egység alkotja. Első a város északkeleti harmada, a 18. században kiépült mezőváros. Ezt hosszában a laktanyáktól a holt-Duna partig a Bajcsy-Zsilinszky, Festetich, Damjanich és a Kossuth utca határozza meg. Széltében pedig a város főútja (Szekszárdi utca és Deák Ferenc utca néven). Itt található a város középpontja: közintézmények, szolgáltatások, és a boltok túlnyomó része.
  • A második egység délnyugaton Mözs. Az egykori község településszerkezete 19. századra alakult ki a mai Szent István utca mentén, ami Mözs főutcája. Az eltérő falusias településkép és a mözsi identitás erős, annak ellenére, hogy Mözs önállóságával együtt sajnos elvesztette intézményeinek többségét.
  • Harmadik a 2,5 km hosszú Újtelep, amely az 1840-es évektől kezdve több részletben épült Mözs és Tolna irányából, a két települést összekötő utak mentén. Az 1960-as évekre végül Tolna és Mözs összenőtt. A két történelmi településmag között nagyjából félúton fekvő tolnai kálvária kápolna környéke kisebb alközpontként funkcionál a közelben lakók számára.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton

A város jól megközelíthető helyen fekszik Az M6-os autópálya nyugatról kerüli a települést, az M9-es autóúttal a Mözstől délre keresztezik egymást. Közigazgatási területén áthalad a belterület északi szélét is érintve a 6-os főút, határai közt ágazik ki ebből a 63-as főút Székesfehérvár irányában. A település így kiváló észak-déli és nyugati-keleti irányú úthálózati kapcsolatokkal is rendelkezik.

A települést átszeli a Dunaszentgyörgytől Szekszárdig húzódó 5112-es út és az abból Bogyiszló felé kiágazó 5116-os út, valamint néhány alsóbbrendű út, úgymint a belvárost a 6-ossal északi irányban összekötő 51 163-as vagy a Fácánkertre vezető 51 164-es számú mellékutak.

Vasúton

Vonattal a város a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el. Megállója Tolna-Mözs vasútállomás, Mözs északi részén. A várost naponta többször érintik vonatok Gemenc InterRégió néven Baja és Székesfehérvár között, melyek Sárbogárdon InterCity csatlakozást biztosítanak Pécs és Budapest felé.

Története

[szerkesztés]

Etimológia

[szerkesztés]

A név bizonytalan eredetű. Valószínűsíthető, hogy a létező ősi magyar Tolna esetleg Tolma személynévből származik. Azonban a korábban széles körben elfogadott középkori latin telonum ’vám’ főnév többes számú telona alakja sem vethető el névadás alapjaként. Ez azzal kapcsolatos, hogy a település fontos dunai átkelő, vámszedőhely volt a középkor folyamán.[6]

Első megtelepedéstől a népvándorláskor végéig

[szerkesztés]

Régészeti kutatások nyomán jól ismert a környék múltja M9-es autóút és az M6-os autópálya megelőző feltárásaiból, a kedvező környezetben már az kőkorszak végétől, folyamatos volt a területen az emberi megtelepedés.

Őskor
[szerkesztés]

Neolitikumból (nagyjából a Kr. e. 6. évezredtől) ismertek az első megtelepedés nyomai Tolna és Mözs határában. A 2000-es évektől kezdve több jelentős Dunántúli Vonaldíszes kultúrához tartozó települést tártak fel.[7][8][9] Számos rézkori, bronzkori lelőhely a vidék állandó lakottságra utal.

Ókor
[szerkesztés]

A vaskorban pannonok és főként az eraviszkuszok által benépesített Dunántúlt Az 1. században hóditotta meg a Római Birodalom, és szervezte meg Pannonia provinciát. Az 5. századig Tolna vidékén haladt a Limes Pannonicus, melynek nyomvonala ismert.[10] Tolna környezetében feküdt a mérföldkövek[11] és itinerariumok alapján a limes egyik castruma, Alta Ripa (jelentése: "magas vagy alcsony part", mindkét értelmezés igaznak tekinthető). Maradványai eddig nem kerültek elő, körülmények azt valószínűsítik, hogy elpusztult nyomtalanul, a Duna elmosta a limes 5 km-es szakaszát Tolna szomszédságában az elmúlt 1500 év alatt. Más római erődök is gyakran szenvedtek jelentős pusztulást a folyó okozta erózió miatt (például Lussonium), de jóval későbbi, középkori Tolnavár jelentős részben hasonló sorsa jutott. Régészetileg számos közvetett adat utal római településre. Tolna és Mözs északnyugati határában római temetők,[12] Mözstől délre egy feltárt limes menti őrtorony, a tolnai kálvária kápolna közeléből pedig római Herkules oltárkő amit 1826-ban ástak ki.[13]

Népvándorláskor
[szerkesztés]

Az 5. századból Mözs Icsei-dűlőben egy település és temető ismert amely fontos információkkal szolgált a népvándorláskorban a helyi népek együttéléséről.[14] A selyemgyár területén is került elő 5. századi temetkezés. Később az avar uralom időszakában Szekszárdon regionális központ működött, Tolnán is tetten érhető a jelenlétük. A honfoglalás után a magyarok megszállták a Duna mentét így Tolna környékét is, Mözs Száraz-dombon egy köznépi temetőt tárt fel Rosner Gyula,[15] Tolna belterületén pedig egy magányos honfoglaló sír bizonyíték jelenlétükre. A Sárköz északi része a 10. században nagy jelentőséggel bírt és korán magyarok lakta területté vált, Győrffy György feltételezte, hogy Tolna és Kalocsa vidéke volt Árpád leszármazottainak nyári szállása. Szerinte szállásterületeket a személynévből képzett helynevek jelzik.[16] Tolna határában szerencsésen fennmaradt a középkorból két ilyen erdőnév is: Vajka (ma is élő helynév) és Tarkacsia egy 1436-os periratból.[17]

Középkor

[szerkesztés]

Államalapítástól a tatárjárásig

[szerkesztés]

Tolna vármegye születése (és ezzel együtt Tolnán az ispáni központ létrejötte) a 11. század első felében történt bizonyára Szent István uralkodása alatt, de erre csak szórványos emlékanyag alapján lehet következtetni. Tolna vármegye határait a Pécsi püspökség 1009-es alapításakor is említik. Ez alapján valószínű, hogy egy időszakban szerveződött meg az egyházi (tolnai és a regölyi főesperesség[18]) és a világi igazgatás.[19][20] Első hiteles említésen Tolnának 1055-ben a tihanyi alapítólevél, amiben Thelena-nak nevezték a települést, és vámbevételeinek 1/3-ad részét az apátságnak adományozta I. András. Valószínűsíthető geszta hagyományból, hogy időszakosan hercegi birtok volt a 11-12. században. 1130-körül II. István Tolnán telepítette le a trónörökös Vak Bélát, itt születhetett ekkor II. Géza is.[21] Később, a tatárjárás idején bizonyára Tolnavárat is feldúlták a mongol hadak 1242-ben, hasonlóképpen a megye keleti felében több településhez, a közeli cikádori apátsághoz, vagy erősségekhez országszerte.[22]

Az ispánsági földvárra csak közvetett bizonyítékok vannak, régészeti emlék is alig ismert a korszakból Tolnán. Első említése csak a 13. századból származik. A többi ispánsági központhoz hasonló lehetett, emiatt hívták Tolnavárként a 15. század közepéig. Az ispánsági várban, vagy közvetlen közelében állt a 16.-18. századi adatok alapján azonosítható esperesi egyház,[18] a később létrejött, 1279-ben külön említett falunak plébániatemploma volt, Szent István királynak szentelve (1333-ban tizedjegyzékben említik papját, 1429-ben titulusát). A birtok az Árpád-korban végig királyi kézen volt, a korai vármegye és várbirtok központjaként általában az ispán igazgatása alatt.[23]

A tatárjárás és Mohács közötti időszak

[szerkesztés]

A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Színvonalas középfokú oktatás is lehetett, fennmaradt adatok alapján. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól. Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott itt, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlés volt a városban. Ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó helység volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal[forrás?]

Török hódoltság alatt

Újkor

[szerkesztés]

A település újratelepítése

A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, amelynek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.

A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.

A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket. A ma legnagyobbnak számító foglalkoztató, a Fastron 1993-ban települt le a városban.[24]

20. század

1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.

Napjainkban

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Keszthelyi Márton (nem ismert)[25]
  • 1994–1998: Keszthelyi Márton (független)[26]
  • 1998–2002: Dr. Szilák Mihály (független)[27]
  • 2002–2006: Dr. Szilák Mihály (MSZP)[28]
  • 2006–2010: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)[29]
  • 2010–2014: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)[30]
  • 2014–2019: Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)[31]
  • 2019–2024: Appelshoffer Ágnes (Fidesz–KDNP)[32]
  • 2024– : Balogh Zoltán (Tolna Városért Egyesület)[1]

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2024 között
Lakosok száma
12 291
12 080
12 112
11 126
11 080
10 764
10 697
10 640
19801990200120112016202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 4,3% németnek, 2,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,2%, református 6,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,5% (28,6% nem nyilatkozott).[33]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 2,2% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, ukránnak és románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 5,1% református, 0,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 18% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).[34]

Gazdaság

[szerkesztés]

Intézmények

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]
Légi felvétel a város kulturális központjáról
  • Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
  • Festetics-kastély
  • Szentháromság-szobor (1790)
  • Katolikus templom (1773)
  • Kálvária-kápolna (1779)
  • Mözsi templom (1822)
  • Selyemfonó-emlékszoba
  • Textil-emlékszoba
  • Garay-kastély
  • MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont
  • Holt-Duna

Itt született

[szerkesztés]

Testvérvárosok[35]

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tolna mezőváros monográfiája – Tolna mezőváros természeti földrajzi képe, 7-38. o. [1992] 
  4. ↑ Tolna mezőváros monográfiája – Tolna mezőváros természeti földrajzi képe, 22-25.. o. [1992] 
  5. ↑ (2011) „Éghajlat”. Magyarország térképekben, Budapest, 46-51. o. 
  6. ↑ Hoffman István. „Tolna”. Helynévtörténeti Tanulmányok 4., Debrecen 4., 185–92.. o. (Hozzáférés: 2023. október 25.) 
  7. ↑ NEOLITIKUS LELŐHELYEK NAGYFELÜLETŰ MAGNETOMÉTERES FELMÉRÉSE A KALOCSAI ÉS A TOLNAI SÁRKÖZBEN. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  8. ↑ A Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrájának újabb települése Tolna-Mözs-Sági rét-dűlőn. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  9. ↑ Kiterjedt újkőkori települést tárnak fel Tolna megyében. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  10. ↑ Visy, Zsolt. A római limes Magyarországon 
  11. ↑ Útfő és távolságadat. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  12. ↑ Dr. Gaál Attila (1979. november 22.). „KÉSÖRÓMAI SÍROK MÖZS-KAKASDOMBON”. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 1979 8-9.. 
  13. ↑ Cserna Anna - Kaczián János. Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről, p. 228. o. (1986). Hozzáférés ideje: 2023. november 14. 
  14. ↑ EGY KR. U. 5. SZÁZADI KÖZÖSSÉG KIALAKULÁSA PANNONIÁBAN. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  15. ↑ Mözs, Száraz-domb. (Hozzáférés: 2023. november 14.)
  16. ↑ Györffy György. István király és műve. 2. kiadás.. Budapest: Gondolat (1983). ISBN 963 281 221 2 
  17. ↑ DL106431 
  18. ↑ a b Fedeles Tamás, K. Németh András (2006). „A tolnai és a regölyi főesperesség”. SZÁZADOK (140 (2)), 397-433. o. 
  19. ↑ Koszta László.szerk.: Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József: A PÉCSI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETE I. A KÖZÉPKOR ÉVSZÁZADAI (1009–1543) – A PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA (2009). ISBN 9789638857200 
  20. ↑ Póczos Rita (2015. november 22.). „A Pécsi püspökség alapítólevelének szórványai: Lupa, Kapos*”. HELYNÉVTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK, 70–71. o. 
  21. ↑ Érszegi Géza. Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. – Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig, p. 32–33. o. (1978) 
  22. ↑ Tolna mezőváros monográfiája – Tolnavár Mohács előtt, 52. o. (1992) 
  23. ↑ Tolna mezőváros monográfiája – Tolnavár Mohács előtt, 43–54. o. (1992) 
  24. ↑ Fastron Hungaria Kft.: nagyszabású projekt, bővülő gyárkapacitás, azonnali munkalehetőség. TM Krónika, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. október 10.)[halott link]
  25. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  26. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  27. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  28. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  29. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  30. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  31. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  32. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  33. ↑ Tolna Helységnévtár
  34. ↑ Tolna Helységnévtár
  35. ↑ Testvérvárosok. [2016. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 3.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Tolna (Magyarország)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna (Magyarország) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolna_(Magyarország)&oldid=27566822”