Ugrás a tartalomhoz

Trocsány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trocsány (Tročany)
A trocsányi fatemplom.
A trocsányi fatemplom.
Trocsány zászlaja
Trocsány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1270
PolgármesterFrantišek Čulák
Irányítószám086 41
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség284 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület8,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 19′ 20″49.183333°N 21.322222°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 19′ 20″49.183333°N 21.322222°E
Trocsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trocsány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trocsány (szlovákul: Tročany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 16 km-re délre, a Szekcső-patak bal oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település egy, a Szentháromság tiszteletére szentelt templom körül keletkezett 1100 körül. Nevét is a templom patrónusáról kapta (Sv. Trojica = Szentháromság). Első írásos említése 1277-ből származik. Kezdetben helyi nemesek birtoka volt. 1427-ben 25 adózó háztartása volt. 1600-ban 10 jobbágyház mellett nemesi kúria, templom és plébánia is állt a településen. 1715-ben 10, 1720-ban 6 háztartása adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TROCSÁN. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Rakovszky, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Magy. Razloviczának szomszédságában, mellynek filiája; határja meglehetős, réttye, legelője, fája van, piatza nints meszsze.[2]

1828-ban 47 házában 360 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trocsány, tót falu, Sáros vmegyében, M. Raszlavicz fil., 150 kath. 22 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Eperjes.[3]

1900-ban 221 lakosa volt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 259 lakosából 235 szlovák, 6 német, 5 magyar és 12 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ebből 122 római katolikus, 120 görög katolikus, 15 izraelita és 2 evangélikus vallású volt.

1910-ben 254 lakosából 242 szlovák és 12 német anyanyelvű lakosa volt. Ebből 145 római katolikus, 97 görög katolikus és 12 izraelita vallású volt.

2001-ben 323 lakosából 320 szlovák volt.

2011-ben 310 lakosából 303 szlovák, 1-1 ruszin és ukrán, 2 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 284 lakosából 278 szlovák, (+1) ruszin és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]