Ugrás a tartalomhoz

Ungvári Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ungvári Lajos
Született1902. március 13.
Perecseny,
Elhunyt1984. október 15. (82 évesen)
Budapest,
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásaszobrász
KitüntetéseiKossuth-díj (1953)
SírhelyeFarkasréti temető (22-1-108)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungvári Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ungvári Lajos (Perecseny, 1902. március 13.Budapest, 1984. október 15.) Kossuth-díjas szobrászművész.

Életpályája

[szerkesztés]
Indián
Budapest XV. kerülete
Kolozsvári Iskola előtt (1957)

1921-től 1926-ig a budapesti iparművészeti iskolában Mátrai Lajos és Simay Imre tanítványa volt. Már 1922-től szerepelt műveivel csoportos kiállításokon. Síremlékeket, díszítőszobrokat, portré-, illetve emlékszobrokat egyaránt készített. 1935-ben Rauscher Györggyel közösen rendezett egyéni kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1936-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság díját.

1945-től a budapesti Százados úti művésztelepen élt és alkotott. A második világháborút követő időszakban szovjet hősi emlékműveket és felszabadulási emlékműveket is készített, közülük az egyik, új talapzatra helyezve, Budafokon ma is látható. 1952-ben Kocsis Andrással részt vett a budapesti Kossuth téren álló Kossuth-emlékmű mellékalakjainak mintázásában. 1953-ban Kossuth-díjjal, 1972-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének és az Új Művészek Egyesületének.

Munkáit a hagyományos historizáló stílus és a plasztikai kiegyensúlyozottság jellemzi. Jó eltalált portré- és egész alakos szobrainál az idő múlása és a környezeti ártalmak igen érvényesülnek, Mikszáth Kálmán portrészobra például Szeged egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja közelében örökös rezgéseknek és környezetszennyező anyagoknak van kitéve, csoda, hogy a szobor még egyáltalán létezik. (Korántsem egyedülálló e jelenség, sőt igen gyakori, épített környezetünkre nem tudunk vigyázni és nem tudjuk karbantartani). Ungvári Ybl Miklós portrészobrának is sajátos története van, a székesfehérvári Ybl Miklós Gimnázium előtt avatták fel 1965-ben, s a gimnázium megszűnte után 2005-ben áthelyezték az Ybl Miklós lakóparkba.[3]

Főbb művei

[szerkesztés]
A budapesti Kossuth téren álló Kossuth-emlékmű mellékalakjai Kocsis András és Ungvári Lajos alkotásai. A főalak Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája (1952)
Ybl Miklós portrészobra Székesfehérvárott (1965, áthelyezése: 2005)
Labdarúgó
Komló (1955)

Emlékművek, emlék- és díszítőszobrok

[szerkesztés]

Síremlékek (Budapest, Kerepesi temető)

[szerkesztés]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]