Ugrás a tartalomhoz

Verseghy Ferenc Gimnázium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verseghy Ferenc Gimnázium
85

Alapítva1831
NévadóVerseghy Ferenc
HelyMagyarország, Szolnok
Típusgimnázium
Tanulólétszám552 fő
IgazgatóPogány Gyula
OM-azonosító035992
Elérhetőség
Cím5000 Szolnok, Tisza park 1.
Elhelyezkedése
Verseghy Ferenc Gimnázium (Magyarország)
Verseghy Ferenc Gimnázium
Verseghy Ferenc Gimnázium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 20″, k. h. 20° 11′ 44″47.172094°N 20.195444°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 20″, k. h. 20° 11′ 44″47.172094°N 20.195444°E
Térkép
A Verseghy Ferenc Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Verseghy Ferenc Gimnázium témájú médiaállományokat.

A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egyik legrégibb, nagy hagyományokkal rendelkező gimnáziuma. Az iskolát 1831-ben alapították, s 1922 óta viseli a város híres szülöttének, a nyelvújító, költő Verseghy Ferencnek a nevét. Patinás épülete, amelyet 1888-ban építettek, a város legszebb pontján, a Tisza-parton áll a Szigligeti Színház tőszomszédságában.

Az iskola története

[szerkesztés]
Az épület hátsó homlokzata. A háttérben a református templom tornya látható.
Zounuk ispánnak, a város névadójának szobra a gimnázium épülete előtt.
Az 1981-ben felújított épület főlépcsőháza, Verseghy Ferenc arcképével.
Verseghy domborműve. Az idézet Külső-Szolnok című verséből való.

1831-ben Szolnok város polgárainak kérésére I. Ferenc király engedélyt adott egy nem nyilvános jogú, 6 osztályossá fejleszthető gimnázium megnyitására. Az iskola ideiglenesen a ferences kolostorban működött. Első igazgatója az iskolaalapításban sok érdemet szerzett Dubecz Tamás volt. Az 1835-ben már öt osztállyal működő gimnázium saját épületet kapott, melynek átadását az egész város megünnepelte. (Ez a Templom úti épület még ma is áll.) Az addig nem nyilvános jogú iskola 1844-ben nyilvános jogú nagygimnáziummá lépett elő.

A korábban szépen fejlődő tanintézet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt és az azt követő szomorú években nehézségekkel küszködött. Tanulóifjúságának száma megcsappant, az épületet a katonaság, majd hosszú időre a megyefőnök hivatal és lakás céljára vette igénybe. 1852-től a gimnázium működése főként anyagi okokból 10 évig szünetelt.

1862-ben a város lakosságának sürgetésére az iskolát kisgimnáziumként újra megnyitották, de nyilvánossági jogot csak 1867-ben kapott. 1877-ben nyílt meg az V., majd azt követően a VI. osztály, és ezzel az iskola megint nagygimnáziummá lépett elő. Az iskola államosítására 1887-ben került sor: elrendelték 8 osztályossá fejlesztését, és egy új kilenc tantermes épület építését határozták el.

A város legszebb pontján emelt késő eklektikus épület Benkó Károly budapesti építész terve szerint épült 1887-92 között. Az épület helyén állt sóházak egyikében született 1757-ben Verseghy Ferenc költő, nyelvész. Az új épületben 1888 szeptemberében, 8 osztállyal indult meg a tanítás.

A régi vágy teljesült: érettségi vizsga tartására jogosított főgimnáziuma lett Szolnok városának. Az első érettségi vizsgákat 1889 júniusában tartották. A vizsgára jelentkezettek száma 3 fő volt. A következő évben az iskolaépület udvarán emelt új tornacsarnokban megkezdődhetett a tornatanítás is. Az iskola egyenletes fejlődését, tanítási munkáját az első világháború kitörése és az azt követő háborús évek megzavarták. Épületét gyakran vették igénybe katonai célokra. A tanítás csak az 1919/20-as tanévben indult meg újra.

A főgimnázium 1922-ben, a költő halálának 100. évfordulóján vette fel Verseghy Ferenc nevét. A '30-as években is töretlenül fejlődött, nagy szerepet játszott a város kulturális életében. Az iskola tanulói ebben az időszakban értek el először kimagasló sikereket az országos tanulmányi versenyeken.

A második világháború miatt 1944-ben a tanítást felfüggesztették, az épületet a német katonaság vette igénybe. A németek után a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. 1945 áprilisában a szovjet parancsnokság visszaadta az épületet, a végzősök már itt ballagtak.

1946-51 között működött az épületben a Mészáros Lőrinc Népi Kollégium, amely sok vidéki gyermek számára biztosított tanulási lehetőséget. 1952-ben az iskola nevét Nikosz Beloiannisz Gimnáziumra változtatták, 1955-ben azonban visszakapta eredeti nevét. A következő években gyors ütemben fejlődött: a tanulók és a tanárok száma fokozatosan nőtt, berendezési tárgyai, a szertárak felszereltsége gyarapodott. 1968-ban a szolgálati lakások megszüntetésével 10 teremmel bővült az oktatásra alkalmas helyiségek száma. Szaktantermeket alakítottak ki, s saját helyiséget kapott a könyvtár is. (Kezdetben egy tanteremben helyezték el, majd néhány "helykereső" költözködés után 1995-ben kapott végleges helyet a könyvtár az iskola dísztermében.)

A gimnázium eddigi fennállása során 1970-ben volt a legnépesebb: 700 tanulóját 36 tanár tanította. Az országos tanulmányi versenyeken ekkor már rendszeresen értek el kiemelkedő eredményeket a diákok.

1981-ben került sor az épület teljes felújítására: új víz-, központi fűtés, csatorna- és elektromos hálózatot építettek, kicserélték a tetőszerkezetet, a padlózatot, a vakolatot, s néhány esetben a belső elrendezésen is változtattak. 1986-ban az 1890-ben épített első tornaterem helyén adták át a modern, jól felszerelt tornacsarnokot. 1995-ben az iskola új épületrésszel gazdagodott, amelyben az ebédlő és a számítástechnika tantermek kaptak helyet.

Speciális tantervű osztályok

[szerkesztés]

1960-as évek végén indult az első matematika-fizika tagozatos osztály, majd néhány év elteltével fizika tagozatos lett az osztály. 1986-ban ismét profilt váltottak: ekkor megszűnt a fizika tagozat, helyette azóta matematika tagozatos osztály indul.

A '70-es évektől egyre hangsúlyosabbá vált az idegen nyelvek tanítása. Ekkor indultak az első idegennyelvi speciális tantervű osztályok. Kezdetben az egész osztály oroszul tanult, majd 1980-tól kezdve tíz éven át az osztály egyik fele oroszt, a másik pedig angolul tanult heti 7-8 órában. Az 1991/92-es tanévtől kezdve az egész osztály angol speciális tantervű. 1998-ban indult az első német nyelvi speciális csoport.

Az 1991/92-es tanévtől természettudományos osztályok is indulnak.

1980-tól esti majd a '90-es évektől levelező tagozatú osztályok is indultak. A levelező tagozatot 1999-ben szüntette meg a város pénzügyi okokból.

Alapítványok

[szerkesztés]

1985-ben létrehozták a K. Tóth Lenke-díjat. K. Tóth Lenke a nagy írónak, Móra Ferencnek az unokahúga, keresztlánya, az iskola tanulója volt. 1927-ben érettségizett jeles eredménnyel. Később nyelvszakos tanárként dolgozott, s versírással is foglalkozott. 1982-ben bekövetkezett halála után férje alapítványt hozott létre felesége emlékének megőrzésére. Az alapítvány pénzjutalmát és emléklapját minden tanévben a legjobb tanulmányi eredményt felmutató végzős tanuló kapja meg az iskola tantestületének döntése alapján.

A Verseghys Diákokért Alapítványt 1992-ben hozták létre. Fő céljai az iskola technikai felszereltségének bővítése, a tehetséges tanulók támogatása, a rászoruló diákok szociális segítése, az iskola külföldi kapcsolatainak, illetve a különböző versenyek szervezésének támogatása. Az utóbbi években az alapítvány támogatásával valósult meg az iskolai számítógéppark bővítése, valamint az iskola falán elhelyezett Verseghy-dombormű felállítása.

Tanulmányi versenyek

[szerkesztés]

Szegő Gábor Matematikaverseny

[szerkesztés]

Szegő Gábor, a világhírű matematikus 1895-ben született. 1912-ben érettségizett a gimnáziumban. 1995-ben, születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából hirdette meg először az iskola az emlékversenyt általános iskolásoknak. A háromfordulós versenyen minden évben 3-400 versenyző indul.

Tarján Imre Fizikaverseny

[szerkesztés]

Tarján Imre Kossuth-díjas biofizikus 1930-ban érettségizett a gimnáziumban. 2000-ben bekövetkezett halála után még abban az évben hirdették meg a róla elnevezett versenyt középiskolás diákok számára. Az Akadémiai Aranyérmes fizikus egykori iskolájában felavatott emléktábláját minden évben megkoszorúzzák a verseny résztvevői.

Az iskola ma

[szerkesztés]

Osztályok

[szerkesztés]

A gimnáziumban 4 évfolyamon, évfolyamonként 4 osztályban folyik az oktatás. Jelenleg (2011-ben) 46 tanár oktatja az iskola 17 osztályának 552 tanulóját. Speciális osztályok:

  • matematika speciális tagozatos
  • angol speciális tantervű
  • spanyol speciális tantervű
  • német speciális tantervű
  • természettudományos
  • társadalomtudományos (korábban humán-reál)

Nemzetközi kapcsolatok

[szerkesztés]

Szolnok testvérvárosainak egyike a baden-württembergi Reutlingen 1990 óta. A testvérvárosi szerződés megkötését követően a két város iskolái közül több is felvette egymással a kapcsolatot. A gimnázium partneriskolája az Isolde Kurz Gimnázium, mely Reutlingen legrégibb középiskolája. 1999 óta minden évben utaznak diákcsoportok Szolnokról Reutlingenbe, és viszont.

A franciaországi Somme megyével való kiváló kapcsolatokat jelzi, hogy a francia megye delegációjának az iskolában tett 2003-as látogatása óta minden évben kap néhány végzős verseghys diák meghívást egy három hetes amiens-i nyelvtanfolyamra.

Az iskola 1999 óta képviselteti magát a „Jeux de tête” elnevezésű szellemi vetélkedőn, melyen három megye (az angliai Durham, a francia Somme és a magyar Jász-Nagykun-Szolnok) szervezésében ötfős csapatok vesznek részt. A játékosok öt logikai játékban (sakk, rummikub, abalone, quads, othello) mérhetik össze erejüket, minden évben más helyszínen.

A Rotary Club nemzetközi ifjúsági csereprogramjának keretein belül rendszeresen érkeznek diákok külföldről (például Kanada, Mexikó, Ausztrália, Brazília), hogy egy-egy tanévet a magyar diákokkal eltöltve megismerkedjenek Magyarországgal.

Címertörténet

[szerkesztés]
1932
1990

Az első képen látható címert 1932-ig használták: az iskola tanulói fekete bársony Bocskai-sapkán viselték.

1932-ben Brassai Károly, az iskola rajztanára új címert tervezett. A sötétkék mezőben álló három pallos az iskola és a nevelés három fő célkitűzését szimbolizálja: tudomány, művészet, erkölcs.

1945-ben változtattak a címeren: a korona helyére a Kossuth-címer került.

1957-ben Baranyó Sándor festőművész új címert tervezett, melyet a tanulók egyensapkájukon hordtak.

1990-ben az 1932-es tervek alapján Tóth Lajos, az iskola rajztanára tervezte át a régi címert.

Igazgatók

[szerkesztés]
1831–1837 Dubecz Tamás
1837–1852 Jeszenszki (Dudás) Xav. Ferenc
1862–1863 Tanács Neitus
1863–1864 Vágó Ferenc
1864–1865 Markó Diénes
1865–1866 Bártfay Kálmán
1866–1876 Vágó Ferenc
1877–1899 Rozsnyai Károly
1899–1908 Fesztóry Lajos
1908–1911 Csics Gyula
1911–1925 dr. Ferencsik Lajos
1925–1936 Wollek Géza
1936–1938 dr. Sallay Géza
1938–1942 dr. Rajnavölgyi (Rausch) Géza
1942–1944 dr. Nevelős Ágoston
1944–1946 Valent István mb. ig.
1946–1951 dr. Bartos Imre
1951–1952 Török Lehel
1952–1954 Hack Márton
1954–1956 Hamza Dezső
1956 Kovács Ferenc mb. ig.
1956 dr. Selmeczi László
1957–1974 Hack Márton
1974–1993 Molnár Sándor
1993–2004 Béres Jenő
2004– Pogány Gyula

Érettségizők száma

[szerkesztés]

Az első érettségitől 10 éves időközökben

Érettségizők száma
Időszak
1888/89 – 1897/98 71
1898/99 – 1907/08 165
1908/09 – 1917/18 160
1918/19 – 1927/28 193
1928/29 – 1937/38 202
1938/39 – 1947/48 230
1948/49 – 1957/58 617
1958/59 – 1967/68 1 137
1968/69 – 1977/78 1 407
1978/79 – 1987/88 1 185
1988/89 – 1997/98 1 161

Híres diákjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i Az emlékezés könyve (2010). Szolnok: Verseghy Ferenc Gimnázium (kézirat). URL: http://www.verseghy-gimnazium.net/emlekezes.html Archiválva 2012. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben. Letöltve: 2013. április 15.
  2. a b Mont Attila: Nyerges Zsolt. Átlátszó.hu, 2012. október 30. URL: http://atlatszo.hu/2012/10/30/kis-oligarchatarozo-nyerges-zsolt/. Letöltve: 2013. április 15.

Források

[szerkesztés]
  • dr. Szabó Károlyné (szerk.) (2001): A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Millenniumi Évkönyve
  • Bódor Mária (szerk.) (2006): 175 éves a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium – Jubileumi Évkönyv
  • Kardos Tamás – Varga Ferenc (szerk.) (2000): Múltlapozgató – Szolnoki képeskönyv. Szolnok: Fotogruppe.

További információk

[szerkesztés]