Vita:Magyarországi evangélikus egyházi irodalom

A bevezetőben tisztázni kellene, hogy mit takar a cím: magyar nyelvű vagy Magyarországon megjelent bármilyen nyelvű irodalom? Georg Haner, Georg Jeremias Haner illetve Isaak Zabanius egyik esetben sem tartozik ide (Erdély akkoriban nem tartozott Magyarországhoz, és nem magyar nyelven írtak), Georg Daniel Teutsch és Friderich Teutsch csak akkor, ha a szervezőelv a "magyarországi". – Hkoala 2020. június 18., 09:46 (CEST)

@Hkoala: Pontosítottam a címet "Magyarországi"-ra. "Magyarország" alatt a Magyar királyságot és Erdélyt értem, a hagyományos szóhasználatnak megfelelően. Erdély 1570 és 1690 (hivatalosan 1867-ig) valóban külön állam volt, de ez a széttagolás nagyon megbonyolítani az így is nehezen rendszerezhető irodalmat. Gyakran személyenként is egyes művek ide-, mások oda- sorolhatóak (pl. magyar etnikumú személy magyar, latinul, és németül adott ki műveket. Ugyanakkor a szinte teljesen latinul és szlovákul író Bél Mátyást mindenki magyar tudósnak minősíti. Más szlovák etnikumú püspökök meg gyakran csak magyar nyelvű munkákat írtak... stb.) Ezért egyszerűsítettem katolikus / református / evangélikus tömbökre az anyagot. (Arról már nem is beszélve, hogy korai egyházi írókról nem egyértelmű, hogy evangélikusok / reformátusok voltak-e, mások pedig "váltogatták" a vallásukat.) Elsődleges célom volt egy általános áttekintést adni erről az elfeledett területről.12akd ^vita 2020. június 19., 06:20 (CEST)

Köszönöm a választ! Mivel ez a koncepció, kiegészítettem több erdélyi szásszal. Ezen kívül a nevüket átírtam arra a formára, ahogy a német nnyelvú forrásokban szerepel; a magyarosított névforma teljesen általános volt a 19. században, de a wikipédiában nem ezt használjuk. A lektor sablont levettem. Hkoala 2020. június 19., 10:20 (CEST)

@Hkoala: Köszönöm a kiegészítést. Tervezem bővíteni bővíteni a cikket, hogy legalább az egyes szerzők legjelentősebb művei meg legyenek említve név szerint, ld. Bornemisszánál: "Se szeri, se száma az olyan evangélikus papoknak, akik egy-két egyházi beszédet kiadattak életük során. Nagyobb prédikációs könyv már kevesebbektől maradt fenn. Közéjük tartozott a különböző helyeken lelkészkedő Bornemisza Péter (1535–1584). Prédikáció 5 kötetben Első (Másik, Harmadik, Negyedik, Ötödik) része az Evangeliomokbol és az Epistolakbol, majd külön egy óriási kötetben (Praedikatioc, Egesz Esztendo altal minden vasarnapra rendeltetet) jelentek meg. (Érdekesség, hogy a 4. kötethez csatolva Ördögi kisértetek néven egy hosszabb írás is megjelent,[8] amelyben a szerző igen fekete színnel festi le a korabeli magyar főurak életét, ezért ez a mű a szocializmus alatt is kedvelt hivatkozási alap volt a feudalizmus ellenességre.) " 12akd ^vita 2020. június 22., 07:30 (CEST)

+ Sőt külön kérném: ha találsz / ismersz még jelentős írót az egyes részekhez, kérlek, jegyezd be. Sajnos – pont a feldolgozatlanság miatt – számos név hiányozhat, és csak nagy munkával gyűjthető össze. Különösen igaz ez a 20-21. századi neves egyházi tudósokra. 12akd ^vita 2020. június 22., 07:33 (CEST)