Vita:Szentgotthárdi csata (1664)
Új téma nyitásaGratuláció
[szerkesztés]- Kedves Mathae, gratula.--Linkoman 2006. március 22., 19:06 (CET)
- Köszönöm Nyenyec, Leicester, KovacsUr, Csanády, Dhanak, Puncsos, Alensha és az anonok nevében is, de alapvetően a szócikk megalkotójáé az érdem :).--Mathae نقاش المستخدم 2006. március 23., 00:12 (CET)
- Az egyik anon Doncsecz, mint jelezte.--Mathae نقاش المستخدم 2006. március 23., 20:33 (CET)
Megnéztem az angol wikipediában mit írnak a szentgotthárdi csatáról, hát modnhatom az egyik térképen jót kacagtam, amin Vas megyét tüntetik fel: Szentgotthárdot valahol Szombathelytől egyenes vonalban nyugatra közel az osztrák határhoz fekvő városként ábrázolják. Doncsecz
A lap kiegészítése némi időt vesz igénybe a források áttanulmányozása miatt, addig is egyes szakaszok időre csonk kategóriába kerülnek. Doncsecz
Ez a kétfelől is dobozok közé szorított szöveg kész merénylet az olvasó szeme ellen. --Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. augusztus 17., 12:55 (CEST)
A bevezetőben levő képet áthelyeztem az alsó részre, így most már csak az összefoglaló táblázat van ott. 2007. auguszuts 24. Doncsecz
Még nem tekinthető befejeztnek a szócikk, főleg az utolsó fejezetek kerülhetnek rövidesen további bővebb információ. Doncsecz 2007. szeptember 12.
- Jó volna végre lezárni a kiemelt szavazását a szócikknek, hogy egy újabb referálást kérhessek rá, mert ez most így nem valami jól végződött. 17:14 Doncsecz Itt hagyhatsz üzenetet!
Referálás eredménye
[szerkesztés]A kiemeltszavazás eredménye
[szerkesztés]Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Szentgotthárdi csata (1664). Szajci reci 2007. november 3., 16:34 (CET)
Második referálás eredménye
[szerkesztés]Második kiemeltszavazás eredménye
[szerkesztés]Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Szentgotthárdi csata (1664) (másodszor)
Navigációs sablon
[szerkesztés]A navigációs sablont általában a cikk végére szoktuk rakni. Ha teljes lapszélességű lenne jobban mutatna. → Raziel szóbuborék 2007. november 28., 15:44 (CET)
- Az a széles vonalban elhelyezkedő sablon, az nagyon nem tetszik nekem, mert eléggé rondítja a képet. Az angol wikin van olyan (lásd pl. itt→en:Battle of Grunwald) amit szépen el lehet helyezni a táblázat alá, ezt pedig, amit itt csináltam nem lehet, mert más a típusa. Inkább olyan kellene. 16:01 2007. november 28. Doncsecz Üzenet
- Megcsináltam jobbra igazítva a fő infobox alá, de mivel a csatás infobox szélessége nem fix, hanem kép mértetétől függ ezért torz lehet. Mondjuk ez is megoldható ha kisebbbre veszed a képet. Itt van a jobboldalas verizó . → Raziel szóbuborék 2007. november 29., 13:32 (CET)
- A fő infoboxban levő képnek megtaláltam az ideális méretét, 400px-et, s ehhez igazítottam a sablont is, így most egészen jó, köszönöm a segítséget. 15:33 2007. november 29. Doncsecz vita 2007. november 29., 19:00 (CET)
- Megcsináltam jobbra igazítva a fő infobox alá, de mivel a csatás infobox szélessége nem fix, hanem kép mértetétől függ ezért torz lehet. Mondjuk ez is megoldható ha kisebbbre veszed a képet. Itt van a jobboldalas verizó . → Raziel szóbuborék 2007. november 29., 13:32 (CET)
A kiemeltszavazás eredménye
[szerkesztés]Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Szentgotthárdi csata (1664). Pilgab üzenet 2007. december 5., 22:04 (CET)
Némi észrevétel
[szerkesztés]Sziasztok,
igazán szép és érdekes cikk, gratulálok: öröm volt olvasni. Megjegyzésem az lenne, hogy szerintem kicsit furcsa kijelenteni, hogy a keresztény hadak erkölcsi győzelmet arattak. Talán győzedelmeskedett új fajta haditaktikájuk, de hogy erkölcsük? Másik megjegyzésem az „üldözhesse a törököt.” és hasonló jellegű szószerkezetekkel kapcsolatban van. Kicsit olyan Egri Csillagokból vett szóhasználat, ez a „törököt”, semmiképpen sem lexikonba való, persze csak szerény véleményem szerint. Talán valami török hadak, vagy hasonló szerencsésebb lenne.
Minden jót, user:kisb92
Maga a „török” már eléggé meggyökeresedett a mostani szóhasználatban. Én láttam lexikonokba is így írva. Az erkölcsi győzelmen itt konkrétan azt kell érteni, hogy míg a keresztény sereg megtartotta a fegyelmét és egymás sebesültjeit is felsegítette, addig a török sereg fegyelmezetlenül szétszórtan harcolt, pánikba eyve menekült és egymás bajtársait fellökték, beletaszították a folyóba. Nem törődtek egymással, hanem azon voltak, hogy maguk életét megmentsék mások élete árán, így a vízben hánykolódók egymást nyomták a mélybe és azok megfulladtak. Egy nyugati hivatásos katona, aki ki van képezve számos esetben a másik bajba jutott társát is igyekezett volna kimenteni. Ez az erkölcsi fölény. [törölt kép] Doncsecz Pošta 2008. április 24., 07:53 (CEST)
Ühüm... – kisb92 -:vita:- 2008. április 24., 14:53 (CEST)
Kérdés
[szerkesztés]A csata emléke részben: "Nagyfalva fölött levő Schlösslbergben egy 15 méter magas kőkeresztet emeltek a csata emlékére 1964-ben. Ennek helyén a 13. században épült egy templom Szent Márton tiszteletére, amit a 17. században Nagyfalva plébániatemplomaként említenek." Ezt úgy kell érteni, hogy a kőkereszt helyén volt egy templom? --Yera vita 2014. március 20., 17:07 (CET)
Újabb észrevétel
[szerkesztés]A békekötés indokairól az alábbiakat olvastam, a közelmúltban:
A bécsi udvart, a béke megkötése kapcsán, a következők befolyásolták: A német fejedelmi udvarok és „udvarocskák” lendülete, amellyel támogatást adtak Bécsnek a török ellen, alább hagyott, a német fejedelmek hosszabb távon nem kívánták támogatni az oszmánok elleni harcot; és az udvarban már nem bíztak a birodalmi és más segélyhadak érkezésében, de kételkedtek a magyarok támogatásban is. Úgy vélték, Zrínyi Miklós - 1664. júniusban - sértődöttsége miatt állt félre. Köprülü Ahmed időközben erősítést kapott, ugyanakkor a császári-királyi sereg utánpótlási rendszere hiányos volt, illetve a keresztény győzelem katonai jelentőségét nem lehetett túlértékelni, mivel a keresztény erők csak a Rábán átkelt török csapatrészeket győzték le, részgyőzelmet aratva; a nagyvezír haderejének további része érintetlenül állt a folyó túlpartján. Montecuccoli húszezer főre apadt seregének, sem ereje, sem eszköze, nem volt a további hadműveletekre. I. Lipótnak az 1663-ban megkötött spanyol házassági szerződése következtében, felbukkant a láthatáron a Spanyol Királyság öröklésének a kérdése, amely aztán fél évszázadon át, meghatározta az európai nagyhatalmi politikát. Bécsben tartottak a francia terjeszkedéstől, mert a Francia Királyság már az 1648-as vesztfáliai béke megkötése óta, szemet vetett a Német-Római Birodalom délnyugati tartományaira. Bécsben féltek is egy franciák elleni esetleges háborútól. (1664. októberben Németország közepén francia had támogatta a franciabarát Rajnai Szövetséghez tartozó mainzi választófejedelem harcát Erfurt városa ellen).
Ekkehard Eickhoff: Velence, Bécs és a törökök. A nagy átalakulás Délkelet-Európában (1645–1700), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010, 225. oldal.
Ágoston Gábor: Az oszmán hódítás és Európa, Rubicon Intézet, Budapest, 2022, 432. oldal.
Magyarország hadtörténete II. Az oszmán hódítás kora, 1526 – 1718 (szerkesztette: Mészáros Kálmán), Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020, 365. oldal.
- A legjobb magyar nyelvű online összefoglalónak tartott szócikkek
- Kitüntetett besorolású német témájú szócikkek
- Nélkülözhetetlen német témájú szócikkek
- Kitüntetett besorolású török témájú szócikkek
- Kitüntetett besorolású hadtudományi szócikkek
- Nélkülözhetetlen hadtudományi szócikkek
- Kitüntetett besorolású magyar történelmi szócikkek
- Nélkülözhetetlen magyar történelmi szócikkek