Ugrás a tartalomhoz

Vizi E. Szilveszter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vizi E. Szilveszter
Vizi E. Szilveszter a 10 éves a Wikipédia konferencián
Vizi E. Szilveszter a 10 éves a Wikipédia konferencián
Életrajzi adatok
Született1936. december 31. (87 éves)
Budapest
Ismeretes mintorvos, farmakológus, az MTA elnöke (2002–2008)
HázastársÁdám Veronika
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		POTE, BOTE
Pályafutása
Szakterületorvostudományok
Kutatási területidegrendszer és ingerület-átvitel
Tudományos fokozataz orvostudományok kandidátusa (1969), akadémiai doktor (1977)
Munkahelyek
Semmelweis Orvostudományi Egyetemegyetemi tanár (1981-ig)
Orvostovábbképző Egyetemegyetemi tanár
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetkutatóprofesszor, igazgató (1989–2002)
Tudományos publikációk számatöbb mint 400
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (1993),
Széchenyi-nagydíj (2012)
Akadémiai tagságlevelező tag (1985), rendes tag (1990)
Vizi E. Szilveszter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizi E. Szilveszter témájú médiaállományokat.

Vizi E. Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31. –) a Magyar Szent István-renddel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke (2002-2008). A központi és perifériális idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Az agy „nemszinaptikus” (analóg) kommunikációs rendszerének felfedezője. Tevékenysége a tudományos ismeretterjesztésben is jelentős. Több európai, köztük az Academia Europaea (London), az Académie royal de médecine de Belgique, a Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémia (Krakkó) tiszteleti tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja korán meghalt, az anyai ág nagypolgári légköre terelte a jövőjét, plusz a véletlen és a szerencse. Apácák tanították a Sacre Coeurben, majd a bencésekhez járt. A Fáy András Gimnáziumban pedig olyan volt a színvonal, hogy az Akadémia mai tagjai közül heten jártak oda.[1] Tanárai közül a bencéseknél különösképpen Szunyogh Xavér Ferenc, a Fáyban Tihanyi Károly magyartanárok voltak a legnagyobb befolyással rá.[2]

1955-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd átment a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1961-ben szerzett orvosi diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem Gyógyszertani Intézetének tanársegédje lett. 1967-ben kapta meg adjunktusi, 1974-ben egyetemi docensi kinevezését. 1977-ben vette át egyetemi tanári megbízását. Emellett 1977-től 1981-ig az Egészségügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának helyettes vezetője volt. 1981-ben kinevezték az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettesévé (ezután távozott a Gyógyszertani Intézettől). 1989-ben bízták meg a kutatóintézet főigazgatói tisztségének betöltésével. Ezenkívül 1982-ben az Orvostovábbképző Egyetem (2000-től a Semmelweis Egyetem része) farmakológiai és gyógyszerterápiás tanszékének vezetőjévé, illetve egyetemi tanárává nevezték ki. 2001-ben a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének egyetemi tanára lett. Magyarországi állásain kívül huszonkilenc évesen Riker-ösztöndíjjal kijutott Oxfordba, ahol Sir William Paton munkatársaként dolgozott. 1969-ig kutatott Angliában. 1984–2002 között a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett.

1969-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA több bizottságának lett tagja. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. 1996-ban a tudományos köztestület alelnökévé, 2002-ben annak elnökévé választották (ekkor távozott főigazgatói posztjáról). 2005-ben újabb három évre megerősítették, így 2008-ig töltötte be tisztségét. Ezenkívül 1992-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea), 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. A Belga Királyi Orvosi, az Oroszországi Orvostudományi, a Krakkói Tudományos Akadémia és a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Akadémiai tisztségein kívül több tudományos társaság elnöke volt: a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságot 1995 és 2002 között, az Egészségügyi Tudományos Tanácsot 2001 és 2002 között vezette, 2000-től 2016-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke volt. 1990 és 2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. A Magyar Atlanti Tanács elnöke, valamint a Magyar Élettani Társaság és a Magyar Orvostörténelmi Társaság tagja. 2010. július 6-án a Magyar Labdarúgó-szövetség egyik elnökségi tagjává választották, tisztségét a 2015-ös tisztújításig viselte.

Munkássága

[szerkesztés]

Kutatási területe a központi és környéki idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága, a neuronok közötti kölcsönhatás, áthallás és preszinaptikus gátlás vizsgálata, valamint egyéb ingerület-átviteli kérdések.

Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása. Vizi felfedezte az axonterminálison (a sejtaxon végződése) elhelyezkedő (alfa) receptorok ingerület-átvitelét preszinaptikusan (azaz ingerátadó módon) szabályozó szerepét. Jelentős eredménye, hogy az első neurokémiai bizonyítékát adta a preszinaptikus (azaz szinapszis előtti) moduláció nemszinaptikus mechanizmusának. Jelentős tevékenysége a tudományos ismeretterjesztés területén, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként egyik elindítója volt a Mindentudás Egyeteme programsorozatnak, amelynek 2002. szeptember 16-án első előadója volt.

Több mint négyszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből számos könyv, illetve gyűjteményes kötet. Több munkát adott ki a tudomány 21. századi szerepéről, illetve a tudomány és a hit határkérdéseiről. Közleményeit elsősorban angol és magyar nyelven adja közre.

Családja

[szerkesztés]

Házastársa Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Egy leány- és egy fiúgyermek édesapja.

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Phenylisopropylmethylpropynylamine (E-250), a monoaminoxidase inhibitor antagonising the effect of tyramin (társszerzőkkel, 1968)
  • The inhibitory action of norandrenaline and adrenaline on acetylcholine output by guinea-pig ileum longitudinal muscle strip (társszerzőkkel, 1969)
  • The mechanism of acetylcholine release from parasympathetic nerves (társszerzőkkel, 1971)
  • Evidence That Acetylcholine Released by Gastrin and Related Polypeptides Contributes to Their Effect on Gastrointestinal Motility (társszerző, 1973)
  • The Inhibitory Effect of Adenosine and Related Nulceotids on the Release of Acetylcholine (Knoll Józseffel, 1976)
  • Na+-K+-activated adenosinetriphosphatase as a trigger in transmitter release (társszerzőkkel, 1978)
  • Changes in total and quantal release of acetylcholine in the mouse diaphragm during activation and inhibiton of membrane ATPase (társszerző, 1979)
  • Presynaptic Modulation of Neurochemical Transmission (1979)
  • Non-Synaptic Interactions between Neurons (1984)
  • A neurokémia alapjai (társszerkesztő, 1987)
  • Az idegrendszer megbetegedésének neurokémiai alapjai (Magyar Kálmánnal, 1987)
  • Effect of nicotine on extracellular levels of neurotransmitters assessed by microdialysis in various brain regions: Role of glutamic acid (társszerzőkkel, 1992)
  • Science in the Future of Europe (1994)
  • Adenosine receptor agonists differentially regulate IL-10, TNF-α, and nitric oxide production in RAW 264.7 macrophages and in endotoxemic mice (társszerzőkkel, 1996)
  • Neurochemistry and pharmacology of the major hippocampal transmitter systems: Synaptic and nonsynaptic interactions (társszerzőkkel, 1998)
  • Presynaptically located CB1 cannabinoid receptors regulate GABA release from axon terminals of specific hippocampal interneurons (társszerzőkkel, 1999)
  • Modulatory role of presynaptic nicotinic receptors in synaptic and non-synaptic chemical communication in the nervous system (társszerző, 1999)
  • The sympathetic nerve–an integrative interface between two supersystems: The brain and the immune system (társszerzőkkel, 2000)
  • Role of high-affinity receptors and membrane transporters in nonsynaptic communication and drug action in the nervous system (társszerző, 2000)
  • Nitric oxide: a novel link between synaptic and nonsynaptic transmission (társszerző, 2001)
  • Agy és tudat (társszerk. Altrichter Ferenccel, Nyíri Kristóffal, Pléh Csabával (Budapest, 2002. ISBN 963-86159-3-1)
  • A tudás hídjai (válogatott cikkek/interjúk, 2005)
  • Hit, erkölcs, tudomány (Erdő Péterrel és Schweitzer Józseffel, 2006. ISBN 963-87298-3-X)
  • Handbook of neurochemistry and molecular neurobiology: Neurotransmitter systems (Lajtha Ábellel, 2008)
  • Láthatatlan hidakon át (válogatott beszédek/interjúk, 2008)
  • Aranybánya ez az ország. Vizi E. Szilveszterrel és Ádám Veronikával beszélget Fazekas Valéria; Kairosz, Bp., 2010 (Magyarnak lenni)
  • Non-synaptic receptors and transporters involved in brain functions and targets of drug treatment (társszerzőkkel, 2010)
  • Fast two-photon in vivo imaging with three-dimensional random-access scanning in large tissue volumes (társszerzőkkel, 2012)
  • CD39 and CD73 in immunity and inflammation (társszerzőkkel, 2013)
  • Hypervulnerability to Sound Exposure through Impaired Adaptive Proliferation of Peroxisomes (társszerzőkkel, 2015)
  • Effects of articaine on [3H]noradrenaline release from cortical and spinal cord slices prepared from normal and streptozotocin-induced diabetic rats and compared to lidocaine ( Társszerzőkkel, köztük tanítványaival: Végh D, Lakatos M., 2017)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar agyak kettesben: Vizi E. Szilveszter. [2019. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 22.)
  2. ↑ Staar Gyula: Egy tudósember mérföldkövei. Beszélgetés Vizi E. Szilveszterrel, Akadémiánk elnökével. Természet Világa (decemberi, idegtudományi különszám), 2006. október 1. [2020. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  3. ↑ Tőkés László miatt adta vissza érdemrendjét. nepszava.hu (2016. március 21.) (Hozzáférés: 2016. március 21.) arch
  4. ↑ Báthory díjak. Bolyai Egyetem. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 19.)
  5. ↑ Dr. Vizi E. Szilveszter kapta Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díjat. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vizi_E._Szilveszter&oldid=27550195”