Vukosavljevica
| Vukosavljevica | |
 | |
| A Jézus szíve kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Bakva |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33404 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 507 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 24,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 21″, k. h. 17° 13′ 35″45.872600°N 17.226500°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 21″, k. h. 17° 13′ 35″45.872600°N 17.226500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vukosavljevica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vukosavljevica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Bakvához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőcétől 14 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re nyugatra Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkság szélén, a Bilo-hegység lábánál egy völgyben fekszik. A falu mellett keletről a Staro- és a Dugačko-hegy, nyugatról a Veliko-hegy magasodik. A belterület négy utcából áll, a három településrész a Stanica, a Jaruga és a Gmanje. A legnépesebb utca a Bilogorska. Itt található a kápolna, az iskola, a tűzoltószerház és a közösségi ház is. Pékség és két bolt is van az utcában. A falu északi határában halad át a drávamenti vasútvonal, melynek vasútállomása is van itt. Határa északon sík, dombos, délen erdőkkel és szőlőültetvényekkel borított dombos-hegyes vidék. A tengerszint feletti magasság 145 és 190 méter között váltakozik.
Története
[szerkesztés]Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól a kihalt területre a 17. század utolsó évtizedétől főként Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről telepítettek be horvát ajkú lakosságot. A következő betelepítési hullámban a Dráva bal partjáról, Berzence, Babócsa és Siklós környékéről is érkeztek telepesek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vukosavlievicza” néven találjuk. Nevét a hagyomány szerint egy itt élt Vukosava nevű kislányról kapta, mások szerint viszont a környék erdeiben élt farkasokkal (vuk) van kapcsolatban. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vukoszavlyevicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vukoszavlyevicza” néven 171 házzal és 1.092 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. Fejlődésében sokat jelentett a drávamenti vasútvonal megépítése, a vasútállomás épületét 1895-ben adták át.
A településnek 1857-ben 790, 1910-ben 1.191 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a horvát, 11%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az önkéntes tűzoltóegyletet 1926-ban alapították. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1982-ben felépítették a közösségi házat. 1991-ben csaknem teljes lakossága (97%) horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 679 horvát lakosa volt. Lakói földműveléssel, dohánytermesztéssel, szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkoznak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 790 | 762 | 790 | 932 | 1.078 | 1.191 | 1.163 | 1.249 | 1.287 | 1.355 | 1.224 | 1.035 | 909 | 790 | 725 | 679 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt kápolnáját 1914-ben építették az iskola közelében. Mivel az épület a század végére rossz állapotba került, helyette új, nagyobb kápolna építését határozták el. Az új kápolnát 2000. május 25-én szentelte fel Antun Škvorčević pozsegai püspök. 2013-ban az épületet kívül-belül megújították.
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés. A mezőgazdaságon belül a fő termények a búza, a kukorica és az egyéb gabonafélék. A zöldség- és gyümölcstermesztés mellett fejlett a szőlészet, a borászat és a dohánytermesztés is.
Kultúra
[szerkesztés]A „Radost” Vukosavljevica kulturális és művészeti egyesületet az 1950-es években alapította a falu tanítója Zdravko Guzej, amikor maga köré gyűjtötte a népzenére, néptáncra fogékony fiatalokat. Később idősebbek, házaspárok és egész családok is csatlakoztak a csapathoz, akik részben a maguk szórakoztatására, részben a hagyományok ápolására vettek részt az összejöveteleken. 1976-ban helyi asszonyok egy 15-20 fős csoportja Ivanka Grivič vezetésével megalapította az „Aktiv žena” nevű egyesületet. Összejöveteleiket az iskolában és a közösségi házban tartották, ápolták a falu népdalait, néptáncait, népszokásait, több országos fesztiválon is felléptek. A két egyesület 2013. decemberében KUD „Radost” néven egyesült.
Oktatás
[szerkesztés]Az iskola épületét 1911-ben építették, addig a gyermekek Turnašicára jártak iskolába. 1939-ben egy földrengés következtében repedések keletkeztek az épületen, ezért azt később meg kellett erősíteni. A nagyméretű, emeletes iskolaépület a Bilogorska utcában egy kis dombon áll. Földszintjén két pedagóguslakás található. Ma a bakvai elemi iskola területi iskolájaként működik.
Sport
[szerkesztés]A HNK „Mladost” Vukosavljevica labdarúgóklubot 1998-ban alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 747. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 69. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A település honlapja (horvátul)
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
