Wörgl

Wörgl
nyugat Wörgl
Wörgl címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Tirol
Kerület	Kufstein
Járás	Kufsteini járás
Polgármester	Hedi Wechner (SPÖ)
Irányítószám	6300-6302
Körzethívószám	043-5332
Forgalmi rendszám	KU
Testvérvárosok	Lista Albrechtice nad Orlicí Szuva
Népesség
Teljes népesség	13 811 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	511 m
Terület	19.68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 59″, k. h. 12° 03′ 59″47.483055555556, 12.066388888889
Wörgl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wörgl témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wörgl város Ausztriában, Tirolban, Kufsteini járásban. Lakosainak száma kb. 12 980. Területe közel 20 km².

Fekvése

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található. Az Innsbruck–München-Salzburg vasúti főútvonal elágazásnál, illetve az E641 (európai út) mentén fekszik.

Története

Vaskori leletek mellett egy város területén egy 2. században épült római stílusú villát találtak, melynek egyik helysége padlófűtéses, falai freskókkal díszítettek voltak. A 6. században bajorok települtek le. Wörgl első írásos említése Uuergile néven 1104-1116 közötti dokumentumból származik. Az erődítményt 1255-ben említik először, az 1300-as években nagy jelentősége volt a hercegség megszilárdításában. Az évszázadok során Kufstein vára miatt jelentőségét egyre inkább elvesztette. 1892-ben még „erődített településként” említik Wörglt, de napjainkban már csak a falmaradványok fedezhetőek fel.

Wörgl a nagy forgalmú országút mellett feküdt, az első posta 1786-ban alakult, az első postamester a fogadó tulajdonosa volt. Sok neves személy megszállt utazásai alatt ebben a fogadóban, például Wolfgang Amadeus Mozart 1769-1773, Mária Terézia (1739 és 1765) és II. József császár (1765 és 1777).

1809. május 13-án itt zajlott a Napóleon és a bajorok elleni tiroli szabadságharc döntő ütközete, a „wörgli csata”. Ekkor a város fosztogatás és gyújtogatás áldozatául esett. 1842-ben több mint 40 ember halt meg egy kolerajárványban. Az 1900-as évekig több más járvány ütötte fel a fejét a városban. A gazdasági megerősödés az 1873-1875 között épült vasúti csomóponthoz köthető. 1910. november 3-án az évszázadokig megosztott Wörgl-Kufstein és Wörgl-Rattenberg települések egyesültek. Ezekre az évekre határtalan optimizmus és jelentős fejlődés volt jellemző, melyet jellemez, hogy 200 külföldi állampolgár lakott a városban.

Az első világháború alatt a pénzérmékből hiány keletkezett, így az Állami Pénzügyi Hivatal az önkormányzatoknak engedélyt adott az aprópénzek előállítására. Tirolban 1919-től egyre nagyobb mértékben Innsbruck kezdett kezdték nyomtatni és próbálni a váltópénzt. Wörgl városa ennek alapján 1919-ben szintén sürgősségi pénz kiadását határozta el 10, 20, 30, 50, 75 és 90 Heller címletekben, 1920 végi érvényességgel. a Világgazdasági válság miatt 1932-ben a helyi cement és cellulózgyár a csőd szélére került, a városban a munkanélküliség jelentős problémává vált. A gondok enyhítésére létrehozott „Jóléti bizottság” önkormányzati kötvények kibocsátását határozta el, 32 ezer Schilling értékben. Az önkormányzati alkalmazottak bérüket ebben a wörgli 1, 2 és 5 shillinges címletekben kapták. Silvio Gesell ötlete alapján a helyi adót a címletek bélyegzésével lehetett leróni, enélkül azok érvényüket vesztették. Ennek az ötletnek a hatására a pénztulajdonosok érdeke lett a minél gyorsabb elköltés, ami a gazdaságot hihetetlen mértékben felgyorsította. A munkanélküliség például 15-21%-ra csökkent, miközben az ország más részeiben változatlanul tartott a válság. A sajtó „wörgli csoda”-ként kezdte emlegeti a fellendülést, a mintát több száz önkormányzat követte. Édouard Daladier francia pénzügyminiszter is ellátogatott a városba, az USA-ban Irving Fisher közgazdász próbálta a „Stamp Scrip” – bélyegzéses rendszer bevezetését elérni a válság leküzdésére. 1933-ban Az Osztrák Nemzeti Bank az pénzkibocsátási monopóliumra hivatkozva betiltotta a wörgli szabadpénz kibocsátását, ennek a döntésnek katonaság felvonultatásával szereztek érvényt. A „Unterguggenberger Intézet” Egyesület tartja életben a gazdasági kísérlet szellemiségét.

1934. február 12-én Wörglben más városokhoz hasonlóan fegyveres felkelés tört ki az Ausztriai Fiatal Szocialisták vezetésével, akik Hitler hatalomra kerülése miatt Ausztria függetlenségét igyekeztek megőrizni. A városban 90 perces tűzharc után a felkelők megadták magukat, később bíróságon elítélték őket. A német csapatok 1938. március 12-én vonultak be a városba, majd öt nap után vissza is vonták őket. A német fennhatóság pozitív gazdasági változásokat hozott, ám a háború alatt a politikai terror megnyilvánulásai: a klubok bezárása, politikai aktivisták bebörtönzése és a kibővített helyőrség - rossz hangulatot okozott. 1943. február 22-23-án a szövetséges légibombázás elpusztította a vasúti csomópontot és 150 lakóházat lerombolt. A 390 tonna, kb. ezer bomba ledobása emellett 69 halálos áldozattal járt.

1952-ben Ausztriában itt állítottak először emléket Lazar Markovics Zamenhofnak, az eszperantó nyelv kidolgozójának. 2005. augusztus 23-án Wörglre az utóbbi száz év legjelentősebb árvize sújtott, a város nyugati részének 80 hektáros területét öntötte el a sáros ár.

Híres szülöttei

• Gerhard Berger volt Formula–1-es versenyző.
• Reinhard Alfred Furrer német fizikus, űrhajós.

Források

• Günter Baumgart: Kein Wunder in Wörgl. In: Provokant, Nummer 1, 2008, ISSN 1868-0321
• Adriane Gamper, Hannes Dabernig, Arno Abler: Wörgl. Die Stadt im Portrait, Eigenverlag, Wörgl 2007
• Gerhard Oberkofler: Februar 1934. Die historische Entwicklung am Beispiel Tirols, Sozialistische Partei Österreichs – Landesorganisation Tirol, Innsbruck 1974
• Josef Zangerl (Hrsg.): Wörgl. Ein Heimatbuch, Eigenverlag, Wörgl 1998, ISBN 3-9500531-0-7
• H. Federer (Hrsg.): Wörgler Heimatschriftchen, 5 Bände, 1948–1957
• Paul Weitlaner: Stadt Wörgl, Festschrift zur Stadterhebung, 1951
• S. Mitterer und andere: Wörgl – 25 Jahre Stadt, 1976

Wörgli szabadpénz

• Gebhard Ottacher: Der Welt ein Zeichen geben. Das Freigeldexperiment von Wörgl/Tirol 1932/33, Verlag für Sozialökonomie Gauke, Kiel 2007, ISBN 978-3-87998-450-3
• Fritz Schwarz: Das Experiment von Wörgl, Genossenschaft Verlag Freiwirtschaftlicher Schriften, Bern 1951 (Überarbeitete Neuauflage: Synergia, Darmstadt 2007, ISBN 978-3-9810894-5-5)
• Michael Unterguggenberger: The End Results of the Woergl Experiment. In: Annals of Collective Economy, (= Anales de la Economia Colectiva und Annalen der Gemeinwirtschaft), Bd. 10, Nr. 1, 1934, S. 60–63, (online)
• Andreas Wehrheim, Peter Zimmermann: Der Schatz von Wörgl. Michael Unterguggenberger und das Freigeldexperiment, Holzhof-Verlag, Dresden 2009, ISBN 978-3-939509-94-3 (Comic)
• Thomas Wendel: Der Geldzauberer. Geschichte des Wörgler Geldexperiments. In: brand eins, Nr. 9, 2003, ISSN 1438-9339