Zbelava
| Zbelava | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Varasd |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Čehok |
| Irányítószám | 42202 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 435 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 226,69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 2,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′ 55″, k. h. 16° 24′ 22″46.282000°N 16.406000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 55″, k. h. 16° 24′ 22″46.282000°N 16.406000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zbelava falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasd központjától 6 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint már a korai vaskorban éltek a területén emberek. Ezt bizonyítja az a bronz fibula, melyet az itteni Pod Lipom dűlőben találtak a zágrábi régészeti intézet kutatói. A lelet a velemi típusú fibulákhoz tartozik, melyek a nyugat-pannóniai és a drávamenti területekre jellemzőek.
A falu a középkorban a varasdpüspöki plébániához tartozott. Az 1678-as egyházi vizitáció szerint 24 család élt itt. Két nemesi kúriája volt, a Babok és a Mikulić családé. Lakói évente egy szekér fával adóztak. 1820-ban 22 családot sorolnak fel. A falunak 1857-ben 248, 1910-ben 338, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 1974-óta a kućan marofi plébániához tartozik. 2001-ben 469 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája.
- A Pod lipom régészeti lelőhely Zbelava központjától mintegy 2,5 km-re délre található. A lelőhely egy természetes kör alakú, körülbelül 100 méter átmérőjű domb, amelyet a környező síkvidéki terepből körülbelül 2,5 méterrel emelkedik ki, déli oldalán folyik a Plitvice-patak. Itt egy több kultúrtörténeti rétegből álló település található, amelynek folytonossága a kőrézkortól a kora középkorig tartott. A település földbe vájt lakóépületek sorából és a hulladékgödrökből állt. Az épületek és a régészeti anyagok többsége a lasinja kultúrához és a kora vaskorhoz tartozik, míg a bronzkor és a kora középkor leletei már ritkábbak. A lelőhely védett, a horvát kulturális örökség része. Jegyzékszáma:Z-2946 [2]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Varasd város hivatalos oldala
- Szemelvények Kućan történetéből[halott link]
- A kućan marofi plébánia ismertetője[halott link]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-2946