árusít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈaːruʃiːt]

Ige

árusít

Származékok

• árusítás, árusító

Fordítások

árusít — lásd árul

Ragozás

árusít ragozása

Főnévi igenév			árusítani
Befejezett melléknévi igenév			árusított
Folyamatos melléknévi igenév			árusító
Beálló melléknévi igenév			árusítandó
Határozói igenév			árusítva
Ható ige			árusíthat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	árusítok	árusítasz	árusít	árusítunk	árusítotok	árusítanak
		Tárgyas	árusítom én téged/titeket árusítalak	árusítod	árusítja	árusítjuk	árusítjátok	árusítják
	Múlt idő	Alanyi	árusítottam	árusítottál	árusított	árusítottunk	árusítottatok	árusítottak
		Tárgyas	árusítottam én téged/titeket árusítottalak	árusítottad	árusította	árusítottuk	árusítottátok	árusították
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	árusítanék	árusítanál	árusítana	árusítanánk	árusítanátok	árusítanának
		Tárgyas	árusítanám én téged/titeket árusítanálak	árusítanád	árusítaná	árusítanánk	árusítanátok	árusítanák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	árusítsak	árusíts vagy árusítsál	árusítson	árusítsunk	árusítsatok	árusítsanak
		Tárgyas	árusítsam én téged/titeket árusítsalak	árusítsd vagy árusítsad	árusítsa	árusítsuk	árusítsátok	árusítsák
Főnévi igenév ragozása			árusítanom	árusítanod	árusítania	árusítanunk	árusítanotok	árusítaniuk