φεύγω

Ógörög

φεύγω (pheúgō)

Kiejtés

 

• IPA: /pʰěu̯.ɡɔː/ → /ˈɸeβ.ɣo/ → /ˈfev.ɣo/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /pʰěu̯.ɡɔː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈpʰew.ɡo/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈɸeβ.ɣo/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈfev.ɣo/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈfev.ɣo/

Ige

φεύγω • (pheúgō)

1. menekül, elfut, elszalad