Ugrás a tartalomhoz

indurre

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /inˈdur.re/

Ige

indùrre (E/1. sz. jelen indùco, E/1. sz. régmúlt indùssi, befejezett m. igenév indótto, E/1. sz. múlt idő inducévo, segédige avére)

  1. rávesz

Igeragozás