Ugrás a tartalomhoz

laktulóz

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈlɒktuloːz]

Főnév

laktulóz

  1. (gyógyszertan) A laktulóz egy mesterségesen előállított, nem felszívódó cukor, amelyet gyakran alkalmaznak orvosi célokra. Kémiailag a galaktózból és a fruktózból áll, ami azt jelenti, hogy diszacharid. Bár a laktulóz természetesen nem található meg az ételekben, mesterségesen előállítva számos felhasználási területe van, különösen a bélműködés szabályozásában.

A laktulóz hatásmechanizmusa

A laktulózt szervezetünk nem tudja lebontani a vékonybélben, mert nem rendelkezik a lebontásához szükséges enzimekkel. A laktulóz sértetlenül halad végig a vékonybélen, és a vastagbélben fejti ki hatását. A vastagbélben lévő baktériumok bontják le, és ennek eredményeként tejsavat és ecetsavat termelnek, amelyek savasabbá teszik a bél tartalmát. Ez az enyhén savas környezet növeli a belek vízmegtartó képességét, ami a széklet lazulását és könnyebb ürítését eredményezi. Ezért a laktulózt gyakran használják enyhe hashajtóként.

A laktulóz alkalmazása

A laktulóz két fő célra alkalmazható az orvosi gyakorlatban:

  1. Székrekedés kezelése: A laktulóz leggyakoribb felhasználása a krónikus székrekedés enyhítése. Hashajtó hatása miatt olyan betegeknek írják fel, akiknél a székrekedés tartós vagy akik egyéb hashajtókra nem reagálnak jól. A laktulóz rendszeres alkalmazása mellett a betegek gyakran tapasztalják, hogy a székletük lágyabbá válik, és könnyebben tudnak üríteni.
  2. Májbetegség kezelése: A laktulózt olyan májproblémák esetén is alkalmazzák, mint az encephalopathia hepaticum. Ez egy olyan állapot, amelyben a máj nem tudja hatékonyan eltávolítani az ammóniát és más méreganyagokat a vérből, ami neurológiai problémákhoz vezethet. A laktulóz csökkenti a vér ammónia szintjét azáltal, hogy elősegíti az ammónia vastagbélben történő eltávolítását, amelyet a baktériumok átalakítanak, így nem szívódik fel a véráramba.

A laktulóz adagolása és felhasználási módjai

A laktulózt szirup formájában forgalmazzák, ami lehetővé teszi a könnyű adagolást. A felnőttek és gyermekek számára is biztonságos, bár az adagolás a beteg korától és egészségi állapotától függ. Felnőtteknél a szokásos kezdő adag székrekedés esetén napi 15-30 ml, de ez az egyéni szükségletektől függően növelhető. Májproblémák kezelésénél magasabb adagokat is alkalmazhatnak, de ezeket szigorúan az orvos utasításai szerint kell követni.

A laktulóz mellékhatásai

Bár a laktulóz biztonságosnak számít, néhány mellékhatás előfordulhat a használata során, különösen a kezelés kezdetén. A leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a puffadás, a hasfájás és a hasmenés. Ezek a tünetek rendszerint enyhülnek néhány nap elteltével, amikor a szervezet hozzászokik a laktulózhoz. Ha a hasmenés tartós vagy súlyos, az adagot csökkenteni kell.

Speciális óvintézkedések

A laktulózt nem szabad alkalmazni, ha a beteg laktóz intoleráns, mivel bár minimális laktóz jelen van benne, mégis problémákat okozhat. A cukorbetegek számára is óvatosan kell alkalmazni, mivel tartalmaz némi szénhidrátot, ami befolyásolhatja a vércukorszintet. Terhesség és szoptatás alatt is biztonságosnak számít, de minden esetben javasolt az orvosi konzultáció.

A laktulóz alternatívái

A laktulóz mellett számos más hashajtó is rendelkezésre áll, mint például a szorbitol és a makrogol. Ezek hasonló módon működnek, de eltérő összetételük miatt másképp hatnak a szervezetre. A laktulóz előnye, hogy viszonylag gyengéd a bélre, így hosszú távú alkalmazása is biztonságos lehet, míg egyes más hashajtók esetén a szervezet hozzászokhat, vagy mellékhatások jelentkezhetnek hosszabb távon.

Kutatások és jövőbeli kilátások

A laktulózzal kapcsolatos kutatások új lehetőségeket tártak fel, különösen a vastagbél egészségére és a mikrobiomra gyakorolt hatásában.

Fordítások