Ugrás a tartalomhoz

mikroorganizmus

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmikroorɡɒnizmuʃ]

Főnév

mikroorganizmus

  1. (biológia) A mikroorganizmusok, más néven mikrobák, mikroszkopikus méretű élőlények, amelyek csak mikroszkóp alatt láthatók. A mikroorganizmusok csoportjába tartoznak a baktériumok, vírusok, gombák, egysejtű algák és protozoák. Ezek az élőlények rendkívül változatosak, különböző környezetekben találhatók meg, és alapvető szerepet játszanak a Föld ökoszisztémájában és az élet fenntartásában.

A mikroorganizmusok lehetnek önálló élőlények, de sokszor különböző élőlényekben élnek, kölcsönhatásban vannak egymással vagy más élőlényekkel, és különböző módon befolyásolják az élőlények életfolyamatait. Bizonyos mikrobák létfontosságú szerepet játszanak az ökológiai körforgásban és a szerves anyagok lebontásában, míg mások betegségeket is okozhatnak emberekben, állatokban és növényekben.

A mikroorganizmusok főbb csoportjai

  1. Baktériumok – Egysejtű, prokarióta élőlények, amelyek rendkívül sokféle formában és környezetben élnek. A baktériumok közé tartoznak a jóindulatú baktériumok (például a bélflóra jótékony baktériumai) és a patogén baktériumok (mint a szalmonella vagy a TBC-t okozó Mycobacterium tuberculosis).
  2. Vírusok – A vírusok nem sejtes szervezetek, amelyek csak gazdatestben képesek szaporodni. Parazitaként viselkednek, és betegségeket okozhatnak emberekben, állatokban és növényekben is, például az influenzavírus, a HIV vagy a koronavírus. A vírusok genetikai anyagból (DNS vagy RNS) állnak, és képesek átprogramozni a gazdasejtet a saját szaporodásuk érdekében.
  3. Gombák – A gombák lehetnek egysejtűek (például élesztőgombák) vagy többsejtűek (például penészgombák). Fontos szerepet játszanak az elhalt szerves anyagok lebontásában, de egyes gombák betegségeket is okozhatnak emberekben és növényekben. A gombák sejtfala kitinből áll, és eltérő életformákat képviselnek.
  4. Protozoák (egysejtű állati szervezetek) – A protozoák eukarióta egysejtűek, amelyek általában vízben vagy nedves környezetben élnek. Ezek az élőlények heterotróf módon táplálkoznak, azaz más organizmusokat fogyasztanak. Egyes protozoák paraziták, és betegségeket okozhatnak, mint például a malária kórokozója, a Plasmodium.
  5. Egysejtű algák – Az egysejtű algák fotoszintézis révén képesek saját táplálékukat előállítani, így jelentős szerepük van az ökoszisztémában mint elsődleges termelők. Az algák megtalálhatók édes- és sósvízi környezetben is, és nagy szerepet játszanak az oxigéntermelésben.

Mikroorganizmusok szerepe az ökoszisztémában

  1. Lebontás és újrahasznosítás – A baktériumok és gombák fontos szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában és a tápanyagok visszajuttatásában a környezetbe. A lebontási folyamat során szén, nitrogén és egyéb elemek kerülnek vissza az ökoszisztémába, ami elősegíti a talaj termékenységét.
  2. Szimbiózis és mutualizmus – Sok mikroorganizmus él kölcsönösen előnyös kapcsolatban más élőlényekkel. Például a bélben található jótékony baktériumok segítik az emésztést és bizonyos vitaminok előállítását, míg a növények gyökereinél élő baktériumok (mint a nitrogénkötő Rhizobium) nitrogénnel látják el a növényeket.
  3. Fotoszintézis és oxigéntermelés – Az egysejtű algák és a cianobaktériumok a fotoszintézis révén oxigént termelnek és szén-dioxidot használnak fel, így jelentős szerepük van az oxigénkörforgás fenntartásában.
  4. Betegségek és kórokozók – Bizonyos mikroorganizmusok patogének, vagyis betegségeket okozhatnak emberekben, állatokban és növényekben. A patogén baktériumok, vírusok, protozoák és gombák jelentős közegészségügyi és gazdasági problémákat okozhatnak.

Mikroorganizmusok felhasználása

  1. Élelmiszeripar – A mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak az élelmiszerek előállításában és feldolgozásában. A baktériumok és élesztők felhasználásával készítenek például joghurtot, sajtot, bort és sört.
  2. Gyógyszeripar – A mikroorganizmusok, különösen a gombák és baktériumok, az antibiotikumok felfedezése révén forradalmasították a modern orvostudományt. A penicillint például a Penicillium gombából állították elő, és azóta számos antibiotikumot fejlesztettek ki különböző baktériumok és gombák alapján.
  3. Biotechnológia – A mikrobákat különböző biotechnológiai folyamatokban is alkalmazzák, például enzimek és egyéb vegyi anyagok előállításában, biológiai szennyvíztisztításban, valamint bioüzemanyagok fejlesztésében.
  4. Kutatás – A mikroorganizmusok gyors szaporodásuk és genetikai sokféleségük miatt kiváló modellorganizmusok különböző biológiai és genetikai kutatásokhoz. Például az Escherichia coli baktériumot gyakran használják genetikai kutatásokban és kísérletekben.

Mikroorganizmusok és az emberi egészség

  1. Immunrendszer támogatása – A bélben található jótékony baktériumok segítenek az emésztésben, támogatják az immunrendszert, és bizonyos vitaminokat termelnek, mint például a K-vitamin és a B12-vitamin.
  2. Betegségek kórokozói – A mikroorganizmusok közül sok okoz különböző betegségeket emberekben, mint például a tüdőgyulladást, influenzát, maláriát és tuberkulózist. A patogén mikrobák elleni védekezés érdekében fejlesztették ki az antibiotikumokat és vakcinákat.
  3. Mikrobiom szerepe – Az emberi testben található mikroorganizmusok összessége, a mikrobiom, jelentős hatással van az egészségre. Az emberi bél mikrobiomja például befolyásolja az emésztést, az anyagcserét és az immunválaszt. A kutatások egyre több kapcsolatot mutatnak ki a mikrobiom és a különböző betegségek, például az elhízás, a cukorbetegség és a mentális egészség között.

Összefoglalás

A mikroorganizmusok kicsi, de rendkívül fontos élőlények, amelyek alapvető szerepet játszanak a környezetben és az emberi egészségben. Egyes mikrobák létfontosságúak az ökoszisztéma működése szempontjából, mások betegségeket okoznak, míg megint másokat az élelmiszer- és gyógyszeriparban, valamint a biotechnológiai kutatásokban használnak fel.

Fordítások

Tartalom


További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=mikroorganizmus&oldid=3460438”