A szent papi családból származott, házasságából egy gyermek született. Negyvenéves korában megözv... more A szent papi családból származott, házasságából egy gyermek született. Negyvenéves korában megözvegyült, ezután hamarosan Mitrofan néven szerzetes lett. Szigorú szerzetesi életéről vált ismertté, s így a szerzetesek kérésére elvállalta a Jahromai Szent Kozma-kolostor igumeni (apáti) tisztét. Vezetése alatt itt új Megváltó-templom épült. 1682. április 2-án voronyezsi püspökké nevezték ki. Ezt az akkor igen elmaradt régiót nagymértékben fejlesztette, sok templomot építtetett, iskolákat alapított, a kolostori életet pénzügyi vonatkozásban is ellenőrizte. Jótékonyságáról is ismertté vált. Házában betegeket gyógyított. Szent Mitrofan elfogadta a Nagy Péter-féle reformokat az iparban és a gazdaságban (például támogatta Nagy Péter cár voronyezsi hajógyárának építését), de a kultúrára és az egyházra vonatkozó minden nyugati hatást határozottan elvetett. Az alábbi kis történet jól jellemzi Nagy Péter cárhoz való alapvetően jó, ám kulturális és egyházi kérdésekben konfl iktusos viszonyát. Egyszer, amikor a cár Voronyezsben járt, meghívta cári palotájába a szent püspököt. Amikor a püspök belépett az udvarba, nem kis megdöbbenésére görög istenek és istennők szobrait látta. A szent azonnal megfordult, és hazament. A cár másodszor is követet küldött Mitrofanhoz, azzal a paranccsal, hogy újra jelenjen meg, ám a szent ezt üzente: "Amíg a cár nem parancsolja meg, hogy tüntessék el ezeket az egész népet bűnre csábító bálványokat, addig nem kívánok palotájába belépni". A cár a parancsmegtagadás miatt halállal fenyegetőzött, de végül is megbékélt, és a szobrokat is eltávolította. A szentet nagyon tisztelte, temetésekor személyesen vitte koporsóját. A szentet a voronyezsi Angyali Üdvözlet-székesegyházban temették el. 1 Szent Mitrofan itt bemutatott ikonja 2 már első szemrevételezésre is egyszerű megfestésével, vonalas jellegével, kevés színével kétségkívül a népművészeti ikonok köréhez kapcsolható.
Sur les rapports artistiques dans l'histoire des recherches dé la peinture russe ancienne Le suje... more Sur les rapports artistiques dans l'histoire des recherches dé la peinture russe ancienne Le sujet des rapports joue toujours un rôle central dans les recherches sur l'art russe ancien. Les chercheurs dë la deuxième moitié du XIX 01 ™ siècle et du début du XX^® siècle se préoccupèrent de ce sujet. Quatre opinions extrêmes se formaient. Selon Louis Réau (1881-1961), l'art russe, de plusieurs points de vue, se montre inférieur aux arts des grands peuples de l'Occident et de l'Orient. C'est un art hybride, mi-européen, mi-asiatique, qui doit plus qu'aucun autre aux rapports étrangers, mais il ajoute enfin, que de ses éléments hétérogènes et parfois contradictoires l'art russe a su tirer des harmonies imprévues. 1 Le célèbre architecte français Eugène Emmanuel Viollet-le-Duc (1814-1879) penche pour une théorie encore plus étonnante: Γ influence de l'art chinois, hindou, iranien, syrien, tartare serait, d'après lui, la plus importante. Son livre "L'art russe" 2 a fiait l'objet d'une analyse critique sérieuse écrite par Fiodor Ivanovitch Bouslaev (1818-1897) 3 Nous pouvons nommer la théorie suivante comme une théorie occidentale qui s'est formée au tournant du siècle. Son plus grand représentant fut Nikodim Pavlovitch Kondakoff (1844-1925) 4 dont le père-d'ailleurs-avait été serf chez les princes Troubetzkoï. Ce fut Dmitri Vassilievitch Ainalov (1862-1939) 5 qui développa la théorie de Kondakoff. Tous les deux attribuèrent un rôle absolu aux influences occidentales, mais ils firent des recherches importantes dans le domaine de la culture russe ancienne. Selon Kondakoff, tous les résultats de l'art des Paléologues naquirent sous l'infuence italienne. Il souligne que l'influence byzantine contient ainsi quelques traits de l'art italien. F. Halle, dans son livre intitulé "Die Bauplastik von Wladimir-Susdal. Russische Romanik" 6 édité en 1929, accentua l'importance de l'influence occidentale; et avec un extrémisme, elle examina la décoration des églises à Vladimir-Sousdal comme une variation de l'art roman.
A tanulmány Voronyezsi Szent Mitrofan (1623–1703) püspök egyik 19. századi, Magyarországon találh... more A tanulmány Voronyezsi Szent Mitrofan (1623–1703) püspök egyik 19. századi, Magyarországon található ikonját és ennek népművészeti kapcsolatait mutatja be.
ÜbEr dIE IkonEn dEr sammlungEn KREUZE Die Kreuze gelangten deshalb in die erste Gruppe, weil die ... more ÜbEr dIE IkonEn dEr sammlungEn KREUZE Die Kreuze gelangten deshalb in die erste Gruppe, weil die Bedeutung und Verehrung des Kreuzes in Russland von besonderem Wert und eigenartig war. Dmitrij von Rostow, heiliger Metropolit von Rostow und Jaroslawl, schrieb über das Kreuz: "Diese sichtbare Welt schuf Gott ähnlich den vier Enden des Kreuzes, da Er sie viergeteilt-Osten, Westen, Süden und Norden-, schuf der Herr auch den Menschen ähnlich den vier Enden des Kreuzes, denn breitet der Mensch seine Arme aus, dann hat er die Form eines viereckigen Kreuzes." (1) Von den späteren Kreuzen sind die mit Email geschmückten, repräsentativen Kupferkreuze besonders beachtenswert (kat.-nr. 35, 39, 53, 54, 70, 71, 72). IKONEN CHRISTI Von den Ikonen Christi sind die Pantokrator-, Deesis-und Acheiropoietos-Ikonen hervorzuheben. Pantokrator ist ein griechisches Wort (Παντοκράτωρ) und weist auf den über alles herrschenden Christus hin. Russisch nennt man ihn Vsederzítel' (Вседержитель). Das Wort Deesis (griechisch: δέησις, russisch: деисус) bedeutet Gebet, Fürbitte, also solche Darstellung, wo Christus in der Mitte meist von der Gottesmutter und Johannes dem Täufer angebetet wird. Auf Metallikonen erscheint die Darstellung oft als Triptychon. Gutes Beispiel hierfür ist das großformatige Deesis-Triptychon aus dem 18. Jahrhundert (kat.-nr. 8). Acheiropoietos ist ebenfalls ein griechischer Begriff (Άχειροποίητος), russisch heißt er Obraz Nerukotwornij (Образ Нерукотворный, Нерукотворенный Образ), bedeutet "nicht von Menschenhand gefertigte Ikone". Weist in weiterem Sinn auf die nicht menschliche son
A tanulmány egy orosz rézikon öntőformát mutat be, amely Szárovi Szent Szerafimot ábrázolja. A be... more A tanulmány egy orosz rézikon öntőformát mutat be, amely Szárovi Szent Szerafimot ábrázolja. A bemutatott tárgy azért számít viszonylag ritkának, mert a rézikonoknak kevés öntőformája maradt fenn. A technikai kérdések tisztázása mellett a szerző feltárja a rézikon vallásos kulturális kontextusát. A keleti kereszténységben öntőformába foglalt imának is nevezik a rézikonokat.
A szent papi családból származott, házasságából egy gyermek született. Negyvenéves korában megözv... more A szent papi családból származott, házasságából egy gyermek született. Negyvenéves korában megözvegyült, ezután hamarosan Mitrofan néven szerzetes lett. Szigorú szerzetesi életéről vált ismertté, s így a szerzetesek kérésére elvállalta a Jahromai Szent Kozma-kolostor igumeni (apáti) tisztét. Vezetése alatt itt új Megváltó-templom épült. 1682. április 2-án voronyezsi püspökké nevezték ki. Ezt az akkor igen elmaradt régiót nagymértékben fejlesztette, sok templomot építtetett, iskolákat alapított, a kolostori életet pénzügyi vonatkozásban is ellenőrizte. Jótékonyságáról is ismertté vált. Házában betegeket gyógyított. Szent Mitrofan elfogadta a Nagy Péter-féle reformokat az iparban és a gazdaságban (például támogatta Nagy Péter cár voronyezsi hajógyárának építését), de a kultúrára és az egyházra vonatkozó minden nyugati hatást határozottan elvetett. Az alábbi kis történet jól jellemzi Nagy Péter cárhoz való alapvetően jó, ám kulturális és egyházi kérdésekben konfl iktusos viszonyát. Egyszer, amikor a cár Voronyezsben járt, meghívta cári palotájába a szent püspököt. Amikor a püspök belépett az udvarba, nem kis megdöbbenésére görög istenek és istennők szobrait látta. A szent azonnal megfordult, és hazament. A cár másodszor is követet küldött Mitrofanhoz, azzal a paranccsal, hogy újra jelenjen meg, ám a szent ezt üzente: "Amíg a cár nem parancsolja meg, hogy tüntessék el ezeket az egész népet bűnre csábító bálványokat, addig nem kívánok palotájába belépni". A cár a parancsmegtagadás miatt halállal fenyegetőzött, de végül is megbékélt, és a szobrokat is eltávolította. A szentet nagyon tisztelte, temetésekor személyesen vitte koporsóját. A szentet a voronyezsi Angyali Üdvözlet-székesegyházban temették el. 1 Szent Mitrofan itt bemutatott ikonja 2 már első szemrevételezésre is egyszerű megfestésével, vonalas jellegével, kevés színével kétségkívül a népművészeti ikonok köréhez kapcsolható.
Sur les rapports artistiques dans l'histoire des recherches dé la peinture russe ancienne Le suje... more Sur les rapports artistiques dans l'histoire des recherches dé la peinture russe ancienne Le sujet des rapports joue toujours un rôle central dans les recherches sur l'art russe ancien. Les chercheurs dë la deuxième moitié du XIX 01 ™ siècle et du début du XX^® siècle se préoccupèrent de ce sujet. Quatre opinions extrêmes se formaient. Selon Louis Réau (1881-1961), l'art russe, de plusieurs points de vue, se montre inférieur aux arts des grands peuples de l'Occident et de l'Orient. C'est un art hybride, mi-européen, mi-asiatique, qui doit plus qu'aucun autre aux rapports étrangers, mais il ajoute enfin, que de ses éléments hétérogènes et parfois contradictoires l'art russe a su tirer des harmonies imprévues. 1 Le célèbre architecte français Eugène Emmanuel Viollet-le-Duc (1814-1879) penche pour une théorie encore plus étonnante: Γ influence de l'art chinois, hindou, iranien, syrien, tartare serait, d'après lui, la plus importante. Son livre "L'art russe" 2 a fiait l'objet d'une analyse critique sérieuse écrite par Fiodor Ivanovitch Bouslaev (1818-1897) 3 Nous pouvons nommer la théorie suivante comme une théorie occidentale qui s'est formée au tournant du siècle. Son plus grand représentant fut Nikodim Pavlovitch Kondakoff (1844-1925) 4 dont le père-d'ailleurs-avait été serf chez les princes Troubetzkoï. Ce fut Dmitri Vassilievitch Ainalov (1862-1939) 5 qui développa la théorie de Kondakoff. Tous les deux attribuèrent un rôle absolu aux influences occidentales, mais ils firent des recherches importantes dans le domaine de la culture russe ancienne. Selon Kondakoff, tous les résultats de l'art des Paléologues naquirent sous l'infuence italienne. Il souligne que l'influence byzantine contient ainsi quelques traits de l'art italien. F. Halle, dans son livre intitulé "Die Bauplastik von Wladimir-Susdal. Russische Romanik" 6 édité en 1929, accentua l'importance de l'influence occidentale; et avec un extrémisme, elle examina la décoration des églises à Vladimir-Sousdal comme une variation de l'art roman.
A tanulmány Voronyezsi Szent Mitrofan (1623–1703) püspök egyik 19. századi, Magyarországon találh... more A tanulmány Voronyezsi Szent Mitrofan (1623–1703) püspök egyik 19. századi, Magyarországon található ikonját és ennek népművészeti kapcsolatait mutatja be.
ÜbEr dIE IkonEn dEr sammlungEn KREUZE Die Kreuze gelangten deshalb in die erste Gruppe, weil die ... more ÜbEr dIE IkonEn dEr sammlungEn KREUZE Die Kreuze gelangten deshalb in die erste Gruppe, weil die Bedeutung und Verehrung des Kreuzes in Russland von besonderem Wert und eigenartig war. Dmitrij von Rostow, heiliger Metropolit von Rostow und Jaroslawl, schrieb über das Kreuz: "Diese sichtbare Welt schuf Gott ähnlich den vier Enden des Kreuzes, da Er sie viergeteilt-Osten, Westen, Süden und Norden-, schuf der Herr auch den Menschen ähnlich den vier Enden des Kreuzes, denn breitet der Mensch seine Arme aus, dann hat er die Form eines viereckigen Kreuzes." (1) Von den späteren Kreuzen sind die mit Email geschmückten, repräsentativen Kupferkreuze besonders beachtenswert (kat.-nr. 35, 39, 53, 54, 70, 71, 72). IKONEN CHRISTI Von den Ikonen Christi sind die Pantokrator-, Deesis-und Acheiropoietos-Ikonen hervorzuheben. Pantokrator ist ein griechisches Wort (Παντοκράτωρ) und weist auf den über alles herrschenden Christus hin. Russisch nennt man ihn Vsederzítel' (Вседержитель). Das Wort Deesis (griechisch: δέησις, russisch: деисус) bedeutet Gebet, Fürbitte, also solche Darstellung, wo Christus in der Mitte meist von der Gottesmutter und Johannes dem Täufer angebetet wird. Auf Metallikonen erscheint die Darstellung oft als Triptychon. Gutes Beispiel hierfür ist das großformatige Deesis-Triptychon aus dem 18. Jahrhundert (kat.-nr. 8). Acheiropoietos ist ebenfalls ein griechischer Begriff (Άχειροποίητος), russisch heißt er Obraz Nerukotwornij (Образ Нерукотворный, Нерукотворенный Образ), bedeutet "nicht von Menschenhand gefertigte Ikone". Weist in weiterem Sinn auf die nicht menschliche son
A tanulmány egy orosz rézikon öntőformát mutat be, amely Szárovi Szent Szerafimot ábrázolja. A be... more A tanulmány egy orosz rézikon öntőformát mutat be, amely Szárovi Szent Szerafimot ábrázolja. A bemutatott tárgy azért számít viszonylag ritkának, mert a rézikonoknak kevés öntőformája maradt fenn. A technikai kérdések tisztázása mellett a szerző feltárja a rézikon vallásos kulturális kontextusát. A keleti kereszténységben öntőformába foglalt imának is nevezik a rézikonokat.
It is almost impossible to give a comprehensive and proportionate picture of the icon research of... more It is almost impossible to give a comprehensive and proportionate picture of the icon research of this troubled era in a single paper. In the present study I will be highlighting some important and characteristic details along with lesser-known or unknown data, which I often obtained through my personal acquaintance with some distinguished researchers. It is well known that icon research in Russia was already quite remarkable at the turn of the 19th and 20th centuries. Several excellent studies were published in icon research as well as theoretical fields such as theology and philosophy. The aesthetic approach was given powerful impetus by the famous grand icon exhibition of Moscow in 1913, organised for the 300th anniversary of the Romanoff dynasty’s reign. (1)
Érdemes egy pillantást vetnünk e nagy kutató életrajzára. Mihail Andrejevics Iljin (Михаил Андрее... more Érdemes egy pillantást vetnünk e nagy kutató életrajzára. Mihail Andrejevics Iljin (Михаил Андреевич Ильин) professzor Moszkvában született 1903. március 20-án, és ugyanott hunyt el 1981. május 19-én. Édesapja önkormányzati tisztviselő (земский служащий) volt. Moszkva környéki régiójának, ahol igen sok, értékes régi épület volt, lelkes dokumentátora, fotósa lett. Mihail Andrejevics már kisgyermek korában apjával együtt látogatta e híres épületeket, s a professzor úr-elbeszélése szerint-így szerette meg az építészetet. Mihail Andrejevics Iljin 1922 és 1926 között végezte tanulmányait a Moszkvai Állami Egyetemen (MGU). Először régészetet, majd művészettörténetet hallgatott. A régi orosz építészetre és az orosz nemesi kúriák (дворянская усадьба) építészetére specializálódott. Az egyetem elvégzése után a Tretyakov Képtárban és a Moszkvai Állami Egyetem A. I. Nyekraszov által alapított Építészeti Kabinetjében dolgozott. Beutazta Észak-Oroszországot, hogy az ottani faépítészetet tanulmányozza. Tudós társaival együtt határozottan fellépett a régi épületek nagyszámú, felelőtlen lebontása, felrobbantása ellen. Ez elsősorban az u. n. Szuhareva Torony ügyben csúcsosodott ki. A Szuhareva Torony, mely 1692 és 1695 között épült I. Péter cár utasítására M. I. Csoglokov (М. И. Чоглоков) (1650 körül-1710 körül) építész és festő tervei szerint, elnevezését Lavrentyij Szuharevről kapta, aki a cárt csapataival megvédte. Az orosz barokk építészetnek e rendkívül nagyméretű, városképet meghatározó moszkvai remekművét (1) Sztálin utasítására 1934-ben lebontották. (2) E híres torony, jelentős helyen, a Szadovoje körút, a Szretyenka utca és az Első Mesanszkaja utca (ma Béke sugárút) találkozásánál állott. A tiltakozók közül sokat letartóztattak. Mihail Andrejevics Iljint 1934. január 3-án tartoztatták le, és három évre Kazahsztánt jelölték ki kényszerlakhelyéül. Száműzetéséből való hazatérése után nem kapott engedélyt a moszkvai letelepedésre. 1941-ben frontszolgálatra hívták be. A háborúban súlyosan megsebesült, s ezért leszerelték. Ekkor már visszatérhetett Moszkvába, s újból a Tretyakov Képtárban dolgozhatott, később a Moszkvai Állami Egyetem Művészettörténeti Tanszékének lett munkatársa, ahol haláláig oktatott. Bár érezhető volt, hogy az ikonfestészetnek mily kitűnő értője, sokáig építészeti vonatkozású tanulmányokat publikált. Az ikonfestészetről szóló első tanulmányát csak 1960-ban jelentette meg. Érdekes, hogy ez is az építészethez kapcsolódik: "A jeruzsálemi templom ábrázolása az Angyali Üdvözlet-székesegyház Bevonulás Jeruzsálembe ikonján". (3) 1976-ban végül is-több, ikonról szóló tanulmány után (4)-nagy könyvet írt Feofan Grek és Andrej Rubljov művészetéről. (5) A könyvet az az évben meghalt Viktor Nyikityics Lazarev professzor, témavezetőm emlékének szentelte. M. A. Iljin kutatásaira jellemző a régi, korbeli írott források rendkívül alapos ismerete, és az erre épülő bonyolult teológiai elemzések részletes kifejtése. Támaszkodott-többek között-Mihail Dmitrijevics Priszjolkov (6) és Lev Vlagyimirovics Cserepnyin (7) kitűnő forráskiadványaira. Radonyezsi Szent Szergijjel kapcsolatban behatóan elemzi a bizánci eredetű hészükhazmust és annak hatását a szentre. M. A. Iljin hangsúlyozza, hogy a hészükhaszták alapvető nézetei közé tartozott az ember tökéletességre való törekvése, mégpedig a bölcs ima segítségével. Mindezt teljes csöndben és magányban kell végezni, hogy az ember teljesen át tudja magát adni az Istenhez való közeledésnek. Ezért
ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ Budapest,, 2021
Die Forschung wurde auf die in Metall gegossenen Relief-Ikonen erst während der letzten Jahre auf... more Die Forschung wurde auf die in Metall gegossenen Relief-Ikonen erst während der letzten Jahre aufmerksam. (1) Diese kleinen Meisterwerke waren zwar schon in Byzanz bekannt, aber ihre wahre Geschichte knüpft sich an die russische Kultur. Bereits vor 1000 Jahren tauchen in Kiew die Reliquien-bewahrenden bronzenen Brustkreuze auf, von denen dann-infolge der Flucht vor den Tartaren-einige auch nach Ungarn gelangten. Ab der 2. Hälfte des 17. Jahrhundert bekommen die Metallikonen mit der Einführung der Urzeremonien besondere Bedeutung. Die Altgläubigen (Altritualisten) bevorzugten diese Ikonen deshalb, weil die Güsse die Urformen, die Prototypen unbestritten genau bewahrten. Später aber waren die Metallikonen nicht nur bei ihnen, sondern auch im Kreis der Reformer verbreitet, da sie verhältnismäßig wohlfeil und beständig waren, und von den Gläubigen bei Reisen leicht mitgenommen werden konnten. Während dem Gebet und der Meditation wurden diese Ikonen oft gestreichelt und geküsst-darum können wir an zahlreichen, nicht sehr alten Metallikonen im größeren Maß feine abgenutzte Oberflächen beobachten-und man schöpfte in den schwierigen Momenten und kritischen Situationen des Lebens Kraft aus ihnen. In Verbindung damit lohnt es sich, in dem Roman von Dostojewski "Schuld und Sühne" auf dieses anscheinend winzige Detail zu achten, wenn der Hauptdarsteller Rodion Romanowitsch Raskolnikow-dessen Name übrigens die Altgläubigen zitiert-bei der Annahme seiner Sühne erneut das sich beim Raubmord angeeignete Kupfer-Kreuz nennt, das schließlich das Symbol des Leidens und der Läuterung wird. (2) Swetlana Gnutowa schreibt inbezug auf die Kupferlegierungsikone: "Die russische Kupferlegierung verfügt über tiefe, nationale Wurzeln. Ihren besonders stabilen Aufbau bewahrte der eigenartige russische Geist über Jahrhunderte und entfaltete deren eigenartige Züge immer vollständiger." (3) Anmerkungen
Uploads
Papers by György Ruzsa
Books by György Ruzsa
It is well known that icon research in Russia was already quite remarkable at the turn of the 19th and 20th centuries. Several excellent studies were published in icon research as well as theoretical fields such as theology and philosophy.
The aesthetic approach was given powerful impetus by the famous grand
icon exhibition of Moscow in 1913, organised for the 300th anniversary of the Romanoff dynasty’s reign. (1)