A tizennegyedik századtól errefelé, valahol csak éltek magyarok Európában, az utolsó világháború ... more A tizennegyedik századtól errefelé, valahol csak éltek magyarok Európában, az utolsó világháború után meg szétszórtan az egész földkerekségen -a Telekiek is mindig, mindenhol jelen voltak. Hiszen a család maga is sokféle ágra szakadt, van református és katolikus, gernyeszegi, gyömrői, újvári vagy somkúti ága. Adott a Teleki nemzetség erdélyi kancellárt, magyar miniszterelnököt, földművelésügyi minisztert, negyvennyolcas harcost, Petőfi barátját, öngyilkos pártvezért és drámaírót, geográfust, történészt, könyvtáralapítót többet is, festőt zeneszerzőt, földrajzi felfedezőt, mintagazdát, megszámlálhatatlan főispánt, alispánt, képviselőt, utóbb kertészt, deportáltat, kényszerlakhelyest, halálraítélt politikust, fagylaltárust, karbantartót, vegyészt, mérnököt, tanárt, gyárimunkást, ápolónőt, bejárónőt, rókatelepi kocsist, bankárt, orvost, amerikai kormánytanácsost vagy délamerikai misszionáriust. " (Marosi Ildikó) Sokáig tartotta magát a családtörténeti szakirodalomban az a nézet, hogy a széki Teleki család, a horogszegi Szilágyiakkal és a mecsincei Garázdákkal együtt a Garázda nemzetségből származott volna, amire a családi címerek azonossága utalt. Újabb kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy a Telekiek első ismert tagja, borosjenői Teleki I. Mihály, Bocskai István fejedelem testőrkapitánya, felesége, széki Garázda Anna révén örökölte meg a fiúágon kihalt Garázda család hatalmas birtokait, és szokatlan módon annak címerét is. A család eredeti, névadó birtokai a Békés megyei Telekpusztán és a bihari Széken, illetve a már említett Borosjenő környékén voltak, és csak a 17. században szereztek birtokokat Erdélyben. A somkeréki Erdélyi család 1642. évi magvaszakadtát követően az utolsó Erdélyi, IV. István tordai főispán özvegye, vicei Mindszenti krisztina még egy ideig a várkastélyban élt, A gernyeszegi Teleki-kastély 8 9 Gr. Teleki II. Domokos utazó (www.telekiteka.ro) Gr. Teleki IX. József kormányzó (Barabás Miklós festménye) A kastély udvari homlokzata régi képeslapon A gernyeszegi kastély archív felvételen (www.szabadbolcseszet.elte.hu) 12 13 A "kedves sziget" A park részlete az antik istenszobrokkal Egész oldalas -felirat nelkul Az udvari homlokzat részlete A főhomlokzat részlete a "kolozsvárias" erkéllyel 14 15 A nagyszalon A kandalló tűzszekrénye
nembeli tamás utóbb, 1353-ban, országbíróként használt pecsétjén már egyazon, vágott pajzsba fogl... more nembeli tamás utóbb, 1353-ban, országbíróként használt pecsétjén már egyazon, vágott pajzsba foglalva ábrázoltatta nemzetségi és hatalmi jelvényeit: a felső mezőben, tehát fő helyen jelenik meg a növekvő, koronás oroszlán, az alsó mezőben pedig a pólyák .-Csoma József: I. m. 119 .
Az iratok rzési ideje eredetileg egy Irattári mutató nev segédeszközben volt feltüntetve, mely ut... more Az iratok rzési ideje eredetileg egy Irattári mutató nev segédeszközben volt feltüntetve, mely utóbb beolvadt az Ügyiratmutatóba. 10 Buletinul Oficial (Hivatalos Közlöny). 1971. december 30., 164. sz. 11 Ezek mellett a marosvásárhelyi levéltári hivatal alárendeltségébe tartozott a sepsiszentgyörgyi és a szászrégeni fiók is. 12 Az 1968. évi 2. törvény a Románia Szocialista Köztársaság területén 41 megyét hozott létre. 13 Az egykori görög katolikus templommal átellenben, a Posta épületének közelében álló emeletes épület volt, amelyet utóbb lebontottak.-Dr. Pál-Antal Sándor akadémikus, marosvásárhelyi nyugalmazott f levéltáros közlése. Ezúton is köszönöm a Fondjegyzék összeállítása során nyújtott útbaigazításait és támogatását.
Kisszámú fond tartozik e csoportba: három városi kórház (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyósz... more Kisszámú fond tartozik e csoportba: három városi kórház (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós) nagyobb terjedelmű iratanyaga mellett 14, egykor magántulajdonban lévő, majd 1948-ban államosított gyógyszertár töredékesen fennmaradt levéltára került ide. Mivel a hatályos levéltári törvény szerint az orvosi iratok csak 100 évvel a keletkezésük után válnak kutathatóvá, a fondjegyzékből kimaradtak mindazon irattípusok, melyek a betegek egészségi állapotával kapcsolatosak, így csak az igazgatási, gazdasági és bérezési iratokról készült ismertetés. 8. Rendészeti szervek levéltárai Korlátozásokkal kutathatóak azok a fondok is (különböző szintű rendőrparancsnokságok, illetve a Belügyminisztérium Maros Magyar Autonóm Tartományi Igazgatóságának iratai), amelyek e csoportba kaptak besorolást-ezt az iratanyag ismertetésénél is figyelembe vettük-, a hatályos levéltári törvény ugyanis a személyes iratokat a keletkezésüktől számított 75, a jogszolgáltatási és közjegyzői iratokat pedig a keletkezésüktől számított 90 év után teszi kutathatóvá. 9. Személyi és családi levéltárak A legkisebb csoportot mindössze három fond alkotja: két személyi (Fejér Mihály iratai, Pál Gábor iratai) és egy családi levéltár-töredék (csíkverebesi Kovács család iratai). Az utóbbi-jóllehet 1919 előtti iratokat is tartalmaz-nem szerepel az 1919 előtti fondok jegyzékében, mivel utólag, 2017-ben került feldolgozásra. 10. Gyűjtemények Az ide tartozó 12 gyűjtemény meglehetősen terjedelmes, és az iratok dokumentumértéke alapján kiemelkedően fontos csoportja a Hargita Megyei Levéltárban őrzött iratanyagnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legnagyobb érdeklődésre az Egyházi anyakönyvek gyűjteménye tart számot. Bár a hatályos levéltári törvény minden típusú anyakönyvi bejegyezés (születési, házasságkötési és elhalálozási bejegyzés) esetében 100 év eltelte után teszi lehetővé a kutatást, mégis közreadjuk a gyűjteményünkben lévő 1919 utáni anyakönyvek jegyzékét, mivel ez hasznos lehet abban az esetben, ha a közvetlen leszármazottak a Levéltár közönségszolgálatán keresztül szeretnének adatokat igényelni. Családtörténeti kutatásokhoz hasznos adatokat tartalmazhatnak továbbá az Állampolgársági könyvek gyűjteményének községenként rendezett kötetei is. A Csík és Udvarhely székek (utóbb vármegyék, majd megyék) történetét kutatók számára fontos adalékokat tartalmazhat néhány további gyűjtemény is: a Székely birtokos családok iratgyűjteménye, a Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, a Szerzemények és adományok gyűjteménye, vagy a Térkép-, atlasz-és tervrajzgyűjtemény.
Introducere în izvoarele şi bibliografia istoriei Ungariei. I. Partea generală. 3. Arhive comitat... more Introducere în izvoarele şi bibliografia istoriei Ungariei. I. Partea generală. 3. Arhive comitatense şi publicări de izvoare.) provocate de instabilitatea politică, invaziile şi războaiele care au pustiit aceste ţări. O parte mult mai mică s-au putut salva în ţările vecine, inclusiv Transilvania. Limba documentelor a fost în primele secole slavona, sub influenţa bisericii ortodoxe, care o utiliza ca limbă sacră. Limba română cu caractere chirilice-începe a se folosi în a doua jumătate a secolului 16 şi în cancelariile Principatelor. Limba greacă a avut, de asemenea, o anumită răspândire în mediul oficial şi intelectual în secolele 17-18. Instituţiile bisericeşti : mitropolia, episcopiile şi mănăstirile, mai puţin expuse vicisitudinilor, au devenit în pragul epocii moderne depozitare importante ale documentelor oficiale ale statului şi ale particularilor. Ele au conservat cele mai vechi documente păstrate până astăzi. Înfiinţarea Arhivelor Statului la 1831-1832 prin Regulamentul Organic, constituţia modernizatoare adoptată sub influenţa Rusiei, reprezintă un moment de cotitură în evoluţia societăţii şi implicit a arhivisticii româneşti. Ea marchează trecerea de la medieval la modern şi creează premisele dezvoltării ascendente a tezaurului documentar şi a practicii arhivistice. Instituţia Arhivelor devenea în scurtă vreme, după modele europene consacrate, ceea ce contemporanii au sesizat din primii săi ani de activitate : o temelie a drepturilor colective şi particulare şi un loc al memoriei colective, în secolul ce avea să fie numit al « naţiunilor » şi « al istoriei ». Primul "arhivist al statului" din Moldova, cunoscutul cărturar luminat Gheorghe Asachi este autorul primului program de dezvoltare a instituţiei, care prevedea : colectarea organizată a documentelor istorice de la instituţii şi particulari, copierea documentelor privind Moldova, aflate peste hotare, contribuţia Arhivei la scrierea istoriei ş.a. Un regulament mai detaliat al Arhivelor Statului de la Bucureşti s-a întocmit în 1840, care prevede depunerea tuturor documentelor mai vechi de anul 1831, reguli de arhivare, inventariere şi eliminare a actelor şi constituirea a patru secţiuni specializate. În 1862, după unirea Moldovei cu Ţara Românească, la fel cu celelalte instituţii, Arhivele Statului s-au unificat sub conducerea unei Direcţii Generale cu sediul în Bucureşti, în subordinea Ministerului Cultelor şi Instrucţiunii Publice. La Iaşi a funcţionat o sucursală. Până la 1918 autoritatea instituţiei s-a limitat la instituţiile centrale ale statului iar creşterea colecţiilor s-a făcut pe seama acestora şi a arhivelor bisericeşti. După actele de unire politică a teritoriilor româneşti, în anii 1918-1920, Direcţia generală a Arhivelor Statului a înfiinţat comisii pentru organizarea Arhivelor Statului din noile provincii: Basarabia, Bucovina şi Transilvania. Prin Legea arhivelor din anul 1925, completată în 1932, s-a dat o organizare unitară arhivelor publice. Arhivele Statului au fost organizate ca Direcţie Generală în Ministerul Instrucţiunii, la departamentul Învăţământului Superior, alături de universităţi şi muzee. Au funcţionat ca direcţii regionale Direcţia Generală din Bucureşti pentru Muntenia şi Dobrogea, Cluj pentru Transilvania lărgită şi Banat, Cernăuţi pentru Bucovina şi Chişinău pentru Basarabia. Legea prevedea organizarea regională a instituţiei, controlul şi colectarea arhivelor mai vechi de 30 de ani ale tuturor instituţiilor publice centrale şi teritoriale, autonomia arhivelor minoritare şi confesionale sub controlul directorului general, structura de personal şi organizarea învăţământului arhivistic, activitatea ştiinţifică. În cadrul Arhivelor din Bucureşti s-a înfiinţat un Muzeu al arhivelor, în 1924 s-a înfiinţat Şcoala Superioară de Arhivistică şi "Revista Arhivelor", în 1941 chiar un Institut de Arhivistică şi o nouă publicaţie ştiinţifică "Hrisovul". Practica şi teoria arhivistică au făcut progrese importante sub conducerea lui Aurelian Sacerdoţeanu (1938-1953), apreciate chiar pe plan european. Până în 1950, până când legea rămâne în vigoare, împreună cu organizarea administrativă judeţeană, au mai fost înfiinţate direcţii sau subdirecţii regionale la Craiova (
A tizennegyedik századtól errefelé, valahol csak éltek magyarok Európában, az utolsó világháború ... more A tizennegyedik századtól errefelé, valahol csak éltek magyarok Európában, az utolsó világháború után meg szétszórtan az egész földkerekségen -a Telekiek is mindig, mindenhol jelen voltak. Hiszen a család maga is sokféle ágra szakadt, van református és katolikus, gernyeszegi, gyömrői, újvári vagy somkúti ága. Adott a Teleki nemzetség erdélyi kancellárt, magyar miniszterelnököt, földművelésügyi minisztert, negyvennyolcas harcost, Petőfi barátját, öngyilkos pártvezért és drámaírót, geográfust, történészt, könyvtáralapítót többet is, festőt zeneszerzőt, földrajzi felfedezőt, mintagazdát, megszámlálhatatlan főispánt, alispánt, képviselőt, utóbb kertészt, deportáltat, kényszerlakhelyest, halálraítélt politikust, fagylaltárust, karbantartót, vegyészt, mérnököt, tanárt, gyárimunkást, ápolónőt, bejárónőt, rókatelepi kocsist, bankárt, orvost, amerikai kormánytanácsost vagy délamerikai misszionáriust. " (Marosi Ildikó) Sokáig tartotta magát a családtörténeti szakirodalomban az a nézet, hogy a széki Teleki család, a horogszegi Szilágyiakkal és a mecsincei Garázdákkal együtt a Garázda nemzetségből származott volna, amire a családi címerek azonossága utalt. Újabb kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy a Telekiek első ismert tagja, borosjenői Teleki I. Mihály, Bocskai István fejedelem testőrkapitánya, felesége, széki Garázda Anna révén örökölte meg a fiúágon kihalt Garázda család hatalmas birtokait, és szokatlan módon annak címerét is. A család eredeti, névadó birtokai a Békés megyei Telekpusztán és a bihari Széken, illetve a már említett Borosjenő környékén voltak, és csak a 17. században szereztek birtokokat Erdélyben. A somkeréki Erdélyi család 1642. évi magvaszakadtát követően az utolsó Erdélyi, IV. István tordai főispán özvegye, vicei Mindszenti krisztina még egy ideig a várkastélyban élt, A gernyeszegi Teleki-kastély 8 9 Gr. Teleki II. Domokos utazó (www.telekiteka.ro) Gr. Teleki IX. József kormányzó (Barabás Miklós festménye) A kastély udvari homlokzata régi képeslapon A gernyeszegi kastély archív felvételen (www.szabadbolcseszet.elte.hu) 12 13 A "kedves sziget" A park részlete az antik istenszobrokkal Egész oldalas -felirat nelkul Az udvari homlokzat részlete A főhomlokzat részlete a "kolozsvárias" erkéllyel 14 15 A nagyszalon A kandalló tűzszekrénye
nembeli tamás utóbb, 1353-ban, országbíróként használt pecsétjén már egyazon, vágott pajzsba fogl... more nembeli tamás utóbb, 1353-ban, országbíróként használt pecsétjén már egyazon, vágott pajzsba foglalva ábrázoltatta nemzetségi és hatalmi jelvényeit: a felső mezőben, tehát fő helyen jelenik meg a növekvő, koronás oroszlán, az alsó mezőben pedig a pólyák .-Csoma József: I. m. 119 .
Az iratok rzési ideje eredetileg egy Irattári mutató nev segédeszközben volt feltüntetve, mely ut... more Az iratok rzési ideje eredetileg egy Irattári mutató nev segédeszközben volt feltüntetve, mely utóbb beolvadt az Ügyiratmutatóba. 10 Buletinul Oficial (Hivatalos Közlöny). 1971. december 30., 164. sz. 11 Ezek mellett a marosvásárhelyi levéltári hivatal alárendeltségébe tartozott a sepsiszentgyörgyi és a szászrégeni fiók is. 12 Az 1968. évi 2. törvény a Románia Szocialista Köztársaság területén 41 megyét hozott létre. 13 Az egykori görög katolikus templommal átellenben, a Posta épületének közelében álló emeletes épület volt, amelyet utóbb lebontottak.-Dr. Pál-Antal Sándor akadémikus, marosvásárhelyi nyugalmazott f levéltáros közlése. Ezúton is köszönöm a Fondjegyzék összeállítása során nyújtott útbaigazításait és támogatását.
Kisszámú fond tartozik e csoportba: három városi kórház (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyósz... more Kisszámú fond tartozik e csoportba: három városi kórház (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós) nagyobb terjedelmű iratanyaga mellett 14, egykor magántulajdonban lévő, majd 1948-ban államosított gyógyszertár töredékesen fennmaradt levéltára került ide. Mivel a hatályos levéltári törvény szerint az orvosi iratok csak 100 évvel a keletkezésük után válnak kutathatóvá, a fondjegyzékből kimaradtak mindazon irattípusok, melyek a betegek egészségi állapotával kapcsolatosak, így csak az igazgatási, gazdasági és bérezési iratokról készült ismertetés. 8. Rendészeti szervek levéltárai Korlátozásokkal kutathatóak azok a fondok is (különböző szintű rendőrparancsnokságok, illetve a Belügyminisztérium Maros Magyar Autonóm Tartományi Igazgatóságának iratai), amelyek e csoportba kaptak besorolást-ezt az iratanyag ismertetésénél is figyelembe vettük-, a hatályos levéltári törvény ugyanis a személyes iratokat a keletkezésüktől számított 75, a jogszolgáltatási és közjegyzői iratokat pedig a keletkezésüktől számított 90 év után teszi kutathatóvá. 9. Személyi és családi levéltárak A legkisebb csoportot mindössze három fond alkotja: két személyi (Fejér Mihály iratai, Pál Gábor iratai) és egy családi levéltár-töredék (csíkverebesi Kovács család iratai). Az utóbbi-jóllehet 1919 előtti iratokat is tartalmaz-nem szerepel az 1919 előtti fondok jegyzékében, mivel utólag, 2017-ben került feldolgozásra. 10. Gyűjtemények Az ide tartozó 12 gyűjtemény meglehetősen terjedelmes, és az iratok dokumentumértéke alapján kiemelkedően fontos csoportja a Hargita Megyei Levéltárban őrzött iratanyagnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legnagyobb érdeklődésre az Egyházi anyakönyvek gyűjteménye tart számot. Bár a hatályos levéltári törvény minden típusú anyakönyvi bejegyezés (születési, házasságkötési és elhalálozási bejegyzés) esetében 100 év eltelte után teszi lehetővé a kutatást, mégis közreadjuk a gyűjteményünkben lévő 1919 utáni anyakönyvek jegyzékét, mivel ez hasznos lehet abban az esetben, ha a közvetlen leszármazottak a Levéltár közönségszolgálatán keresztül szeretnének adatokat igényelni. Családtörténeti kutatásokhoz hasznos adatokat tartalmazhatnak továbbá az Állampolgársági könyvek gyűjteményének községenként rendezett kötetei is. A Csík és Udvarhely székek (utóbb vármegyék, majd megyék) történetét kutatók számára fontos adalékokat tartalmazhat néhány további gyűjtemény is: a Székely birtokos családok iratgyűjteménye, a Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, a Szerzemények és adományok gyűjteménye, vagy a Térkép-, atlasz-és tervrajzgyűjtemény.
Introducere în izvoarele şi bibliografia istoriei Ungariei. I. Partea generală. 3. Arhive comitat... more Introducere în izvoarele şi bibliografia istoriei Ungariei. I. Partea generală. 3. Arhive comitatense şi publicări de izvoare.) provocate de instabilitatea politică, invaziile şi războaiele care au pustiit aceste ţări. O parte mult mai mică s-au putut salva în ţările vecine, inclusiv Transilvania. Limba documentelor a fost în primele secole slavona, sub influenţa bisericii ortodoxe, care o utiliza ca limbă sacră. Limba română cu caractere chirilice-începe a se folosi în a doua jumătate a secolului 16 şi în cancelariile Principatelor. Limba greacă a avut, de asemenea, o anumită răspândire în mediul oficial şi intelectual în secolele 17-18. Instituţiile bisericeşti : mitropolia, episcopiile şi mănăstirile, mai puţin expuse vicisitudinilor, au devenit în pragul epocii moderne depozitare importante ale documentelor oficiale ale statului şi ale particularilor. Ele au conservat cele mai vechi documente păstrate până astăzi. Înfiinţarea Arhivelor Statului la 1831-1832 prin Regulamentul Organic, constituţia modernizatoare adoptată sub influenţa Rusiei, reprezintă un moment de cotitură în evoluţia societăţii şi implicit a arhivisticii româneşti. Ea marchează trecerea de la medieval la modern şi creează premisele dezvoltării ascendente a tezaurului documentar şi a practicii arhivistice. Instituţia Arhivelor devenea în scurtă vreme, după modele europene consacrate, ceea ce contemporanii au sesizat din primii săi ani de activitate : o temelie a drepturilor colective şi particulare şi un loc al memoriei colective, în secolul ce avea să fie numit al « naţiunilor » şi « al istoriei ». Primul "arhivist al statului" din Moldova, cunoscutul cărturar luminat Gheorghe Asachi este autorul primului program de dezvoltare a instituţiei, care prevedea : colectarea organizată a documentelor istorice de la instituţii şi particulari, copierea documentelor privind Moldova, aflate peste hotare, contribuţia Arhivei la scrierea istoriei ş.a. Un regulament mai detaliat al Arhivelor Statului de la Bucureşti s-a întocmit în 1840, care prevede depunerea tuturor documentelor mai vechi de anul 1831, reguli de arhivare, inventariere şi eliminare a actelor şi constituirea a patru secţiuni specializate. În 1862, după unirea Moldovei cu Ţara Românească, la fel cu celelalte instituţii, Arhivele Statului s-au unificat sub conducerea unei Direcţii Generale cu sediul în Bucureşti, în subordinea Ministerului Cultelor şi Instrucţiunii Publice. La Iaşi a funcţionat o sucursală. Până la 1918 autoritatea instituţiei s-a limitat la instituţiile centrale ale statului iar creşterea colecţiilor s-a făcut pe seama acestora şi a arhivelor bisericeşti. După actele de unire politică a teritoriilor româneşti, în anii 1918-1920, Direcţia generală a Arhivelor Statului a înfiinţat comisii pentru organizarea Arhivelor Statului din noile provincii: Basarabia, Bucovina şi Transilvania. Prin Legea arhivelor din anul 1925, completată în 1932, s-a dat o organizare unitară arhivelor publice. Arhivele Statului au fost organizate ca Direcţie Generală în Ministerul Instrucţiunii, la departamentul Învăţământului Superior, alături de universităţi şi muzee. Au funcţionat ca direcţii regionale Direcţia Generală din Bucureşti pentru Muntenia şi Dobrogea, Cluj pentru Transilvania lărgită şi Banat, Cernăuţi pentru Bucovina şi Chişinău pentru Basarabia. Legea prevedea organizarea regională a instituţiei, controlul şi colectarea arhivelor mai vechi de 30 de ani ale tuturor instituţiilor publice centrale şi teritoriale, autonomia arhivelor minoritare şi confesionale sub controlul directorului general, structura de personal şi organizarea învăţământului arhivistic, activitatea ştiinţifică. În cadrul Arhivelor din Bucureşti s-a înfiinţat un Muzeu al arhivelor, în 1924 s-a înfiinţat Şcoala Superioară de Arhivistică şi "Revista Arhivelor", în 1941 chiar un Institut de Arhivistică şi o nouă publicaţie ştiinţifică "Hrisovul". Practica şi teoria arhivistică au făcut progrese importante sub conducerea lui Aurelian Sacerdoţeanu (1938-1953), apreciate chiar pe plan european. Până în 1950, până când legea rămâne în vigoare, împreună cu organizarea administrativă judeţeană, au mai fost înfiinţate direcţii sau subdirecţii regionale la Craiova (
majoritatea arhivelor şcolare-şi în special fondurile şcolilor primare-conţin doar cataloage şi r... more majoritatea arhivelor şcolare-şi în special fondurile şcolilor primare-conţin doar cataloage şi registre matricole, păstrându-se doar sporadic genuri de documente indispensabile pentru cercetarea istoriei acestor instituţii: corespondenţa oficială, deciziile conducerii, procesele-verbale ale consiliilor pedagogice. 4. Arhivele economice, financiare şi industriale Cercetând acest grup al fondurilor pot fi urmărite cu o relativă exactitate toate schimbările de regim politic din secolul 20, transformările social-economice care au avut loc ca urmare a acestora. Fondurile instituţiilor coordonatoare (comisii de reformă agrară, servicii şi consilierate agricole, camere agricole, camere de comerţ şi industrie) conţin numeroase documente referitoare la exproprierile şi împroprietăririle ca urmare a reformelor agrare din anii 1921 şi 1945, referitoare la naţionalizarea industriei şi colectivizarea agriculturii, respectiv măsurile represive ale puterii comuniste (listarea chiaburilor, exproprierea domeniilor, internarea "duşmanilor de clasă"). În această grupă de fonduri au fost incluse şi fragmentele de arhivă ale fostelor corporaţii de meseriaşi (5 fonduri) şi composesoratele (31) desfiinţate după anul 1948, ale câtorva cooperative de producţie şi întovărăşiri agricole (în total 16), precum şi ale unor bănci şi instituţii de credit (17) din primul deceniu care a urmat celui deal doilea război mondial. Din subcategoria "Întreprinderi, fabrici, ateliere" pot fi evidenţiate, mai ales datorită cantităţii de documente păstrate, fondurile fabricilor de exploatare şi de prelucrare a lemnului, iar din subcategoria "Unităţi de exploatare" întreprinderile miniere din Miercurea Ciuc şi Bălan. 5. Arhivele instituţiilor ecleziastice Această grupă este formată din doar 30 de fonduri: materialul arhivistic al unui protopopiat (Protopopiatul Greco-Catolic Gheorgheni), a 28 de parohii (2 greco-catolice şi 26 reformate), precum şi a unei comunităţi de călugări (Mănăstirea Franciscană de la Lăzarea). Majoritatea documentelor oficiului protopopial şi a celor din fondurile parohiale se referă la învăţământul confesional, respectiv aplicarea reformei agrare din 1921. Din fragmentul de arhivă al Mănăstirii Franciscane de la Lăzarea pot fi evidenţiate corespondenţa oficială cu autorităţile ecleziale şi laice, precum şi istoricul mănăstirii. 6. Arhivele partidelor politice, ale asociaţiilor şi sindicatelor Marea majoritate a fondurilor şi colecţiilor din această grupă (65) reprezintă materialul arhivistic al unor organizaţii politice (în primul rând organizaţiile de diferite niveluri, judeţene, raionale şi orăşeneşti ale Partidului Comunist Român, precum şi organizaţiile de masă şi de tineret din subordinea partidului; partidele politice anterioare anului 1948 fiind reprezentate doar de câteva fonduri şi de foarte puţine documente). Din partea asociaţiilor s-a păstrat de asemenea o 7 cantitate mică de documente, doar 10 fragmente de fonduri, din care jumătate sunt ale unor asociaţii anterioare anului 1948, iar asociaţiile din perioada comunistă sunt reprezentate de organizaţiile orăşeneşti, raionale şi judeţene ale Crucii Roşii.
; MKL-http://lexikon.katolikus.hu/G/Gy%C3%B6rgy.html 962 MKL-http://lexikon.katolikus.hu/I/Isten%... more ; MKL-http://lexikon.katolikus.hu/G/Gy%C3%B6rgy.html 962 MKL-http://lexikon.katolikus.hu/I/Isten%20keze.html 981 Jelen adatbázisban nem szerepelnek azok a lenyomatok (67), amelyek tulajdonosuk monogramját-és csak azt-címerszerűen, pajzsba írva ábrázolják, ezeket nem tekintettem valódi címereknek. 982 Címeres pecsétek száma. 983 Osztatlan pajzsú címerek. 984 Összetett címerek 985 Adományozott címer. 986 Megerősített címer. 987 Önjogúan felvett címer. 989 Házassági címer, melynek egyik fele (Csató-címer) adományozott, a másik (Gáborffi-címer) önjogúan felvett. 990 Valójában nem osztott pajzsú, hanem házassági címer (Csató-Gáborffi). 994 Házassági címer, melynek egyik fele (Kálnoki-címer) adományozott, a másik (Simonyi-címer) önjogúan felvett. 995 Valójában nem osztott pajzsú, hanem házassági címer (Gr. Kálnoki-Simonyi).
Uploads
Papers by Zoltán Bicsok
Books by Zoltán Bicsok