Réka Lengyel
Qualifications:
MA in Latin Language and Literature, University of Szeged, 2004
PhD in Literary Studies, University of Szeged, 2012
Dissertation: ’Petrarca, a lélekvezető. A De remediis utriusque fortunae újraértékelése’ (Petrarca, il „guidatore delle anime”. Il De remediis utriusque fortunae rivalutato)
Research Interest:
Renaissance Literature, Italian and Hungarian Neo-Latin Literature, Petrarch’s Latin works
18th Century Hungarian Literature
Fellowships:
2002: Erasmus Fellowship: Università degli Studi di Roma ’Tor Vergata’
2004: Centro di Studi sul Classicismo (Arezzo, Firenze, Italy)
2006: Research Fellowship (Rome, Italy)
2009, 2015: Klebelsberg Fellowship (Rome, Italy)
Further professional activity, international relations:
Translator of 14th-18th century Neo-Latin works (see the detailed list below).
Journal Editorship: Responsible Editor (2010–): Lymbus – Sources of the History of Hungary (Annual Journal of the Society for Hungarian Studies).
Participation of the organization of three international conferences.
Language proficiencies:
Latin, Italian, English, Turkish
Address: Budapest, Budapest fovaros, Hungary
MA in Latin Language and Literature, University of Szeged, 2004
PhD in Literary Studies, University of Szeged, 2012
Dissertation: ’Petrarca, a lélekvezető. A De remediis utriusque fortunae újraértékelése’ (Petrarca, il „guidatore delle anime”. Il De remediis utriusque fortunae rivalutato)
Research Interest:
Renaissance Literature, Italian and Hungarian Neo-Latin Literature, Petrarch’s Latin works
18th Century Hungarian Literature
Fellowships:
2002: Erasmus Fellowship: Università degli Studi di Roma ’Tor Vergata’
2004: Centro di Studi sul Classicismo (Arezzo, Firenze, Italy)
2006: Research Fellowship (Rome, Italy)
2009, 2015: Klebelsberg Fellowship (Rome, Italy)
Further professional activity, international relations:
Translator of 14th-18th century Neo-Latin works (see the detailed list below).
Journal Editorship: Responsible Editor (2010–): Lymbus – Sources of the History of Hungary (Annual Journal of the Society for Hungarian Studies).
Participation of the organization of three international conferences.
Language proficiencies:
Latin, Italian, English, Turkish
Address: Budapest, Budapest fovaros, Hungary
less
Related Authors
InterestsView All (6)
Uploads
Drafts by Réka Lengyel
Francesco Petrarca 'De remediis utriusque fortunae', selected Hungarian translation, financed by the Babits Mihály Translator's Scholarship (2014)
Papers by Réka Lengyel
In base a queste considerazioni, appare doveroso fare una rivalutazione dell’opera dal punto di vista della critica letteraria, dal momento che essa sicuramente non può più essere ritenuta inferiore alle altre opere dell’autore nè punto di vista formale, stilistico e contenutistico. Allo stesso tempo l’assenza di un’indagine testuale dei manoscritti più antichi del De remediis va riconosciuta come una grave lacuna nell’ambito della filologia petrarchesca. In questo senso, il presente articolo intende dunque illustrare una ricerca già iniziata nel 2009 attraverso l’esame critico-testuale dei manoscritti più antichi del XIV secolo giungendo sino alle edizioni settecentesche. Un’indagine che ha già dato qualche esito interessante, in quanto si è rilevato che tutte le edizioni stampate (a parte quella del 1490) riportano una versione del testo sostanzialmente corrotta rispetto a quell’originale.
élt, amelyet a venetói művelt értelmiségiek társasága jelentett. 1362
őszén Velencét választotta lakóhelyéül, majd 1368-ban, több hónapos
paviai tartózkodás után Padovába költözött. Pártfogója, a város akkori
ura, Francesco da Carrara il Vecchio neki ajándékozott egy földterületet Arquàban, ahol Petrarca 1369-ben házat épített, kertjébe növényeket,
fákat telepített – lányával, Francescával, annak férjével és az unokáival
itt töltötte el hátralévő éveit, ahogyan azt leveleiben is megörökítette
(Sen., XV, 5; XIII, 8). Házának dolgozószobája óriási kincset rejtett: évtizedek fáradságos munkájával összegyűjtött, értékesnél értékesebb köteteit és saját műveinek kéziratait. 1374-ben bekövetkezett halála után
hatalmas könyvtárát végakaratának megfelelően két részre osztották: a
nagyobbik rész Francesco da Carrara tulajdonába került, a kisebbik rész,
amely főként másod-, harmadpéldányokból, értéktelenebb kódexekből
állt, az író családjánál maradt
Az író életének és működésének megismeréséhez és bemutatásához mindhárom szerző számára a levelezés szolgált elsődleges forrásul. Guzmics közleményében 89 levél tartalmát ismertette, és közülük hármat teljes terjedelmében közreadott, míg a Csaplár-féle, torzóban maradt monográfiában szintén számos levél található meg teljes vagy rövidített formában. Fontos megjegyezni, hogy az író kiterjedt levelezésének darabjaiból csak kevés őrződött meg, ezeket a kéziratait ugyanis Révai nem rendezte gyűjteményes kötetekbe. Ma a töredékesen fennmaradt forrásanyag legnagyobb egysége, kb. 370 darab levél az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében található. A leveleknek ez a csoportja Révai Miklós barátja, tanítványa, Horvát István 1846-ban bekövetkezett halála után került a Nemzeti Múzeum Könyvtárába. További, jóval kevesebb darabot számláló, de viszonylag egybefüggő forráscsoportok a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár és az MTA Könyvtár gyűjteményében találhatóak
To summarize, we can state that most of the elements of the image of Hungary presented by Gore correspond to the descriptions of the country in the contemporary Hungarian and foreign, fictional and non-fiction literature. The pieces of the Hungarian Tales include the usual patterns and motifs that defined the images of Hungary and Hungarians traditionally implemented in the works of foreign authors. Beyond that, however, Catherine Gore’s short novels and novellas also have unique features that set them apart from texts on the same subject. These eight novels certainly served as a basic source for the writer’s own wide public, and might have been an important point of reference for them in shaping their image of Hungary.
influenced deeply by Masonic ideology, this subject should be dealt with
more accurately. Anna Tüskés researched and wrote about the books related to Freemasonry, which György Festetics collected before 1793, and
which are preserved today in the Helikon Library. In their publications, both Fórizs and Tüskés emphasize that Masonic ideology was a crucial point of György Festetics’s intellectual and spiritual life, and it would be worthwhile conducting further research into this largely neglected topic.
Francesco Petrarca 'De remediis utriusque fortunae', selected Hungarian translation, financed by the Babits Mihály Translator's Scholarship (2014)
In base a queste considerazioni, appare doveroso fare una rivalutazione dell’opera dal punto di vista della critica letteraria, dal momento che essa sicuramente non può più essere ritenuta inferiore alle altre opere dell’autore nè punto di vista formale, stilistico e contenutistico. Allo stesso tempo l’assenza di un’indagine testuale dei manoscritti più antichi del De remediis va riconosciuta come una grave lacuna nell’ambito della filologia petrarchesca. In questo senso, il presente articolo intende dunque illustrare una ricerca già iniziata nel 2009 attraverso l’esame critico-testuale dei manoscritti più antichi del XIV secolo giungendo sino alle edizioni settecentesche. Un’indagine che ha già dato qualche esito interessante, in quanto si è rilevato che tutte le edizioni stampate (a parte quella del 1490) riportano una versione del testo sostanzialmente corrotta rispetto a quell’originale.
élt, amelyet a venetói művelt értelmiségiek társasága jelentett. 1362
őszén Velencét választotta lakóhelyéül, majd 1368-ban, több hónapos
paviai tartózkodás után Padovába költözött. Pártfogója, a város akkori
ura, Francesco da Carrara il Vecchio neki ajándékozott egy földterületet Arquàban, ahol Petrarca 1369-ben házat épített, kertjébe növényeket,
fákat telepített – lányával, Francescával, annak férjével és az unokáival
itt töltötte el hátralévő éveit, ahogyan azt leveleiben is megörökítette
(Sen., XV, 5; XIII, 8). Házának dolgozószobája óriási kincset rejtett: évtizedek fáradságos munkájával összegyűjtött, értékesnél értékesebb köteteit és saját műveinek kéziratait. 1374-ben bekövetkezett halála után
hatalmas könyvtárát végakaratának megfelelően két részre osztották: a
nagyobbik rész Francesco da Carrara tulajdonába került, a kisebbik rész,
amely főként másod-, harmadpéldányokból, értéktelenebb kódexekből
állt, az író családjánál maradt
Az író életének és működésének megismeréséhez és bemutatásához mindhárom szerző számára a levelezés szolgált elsődleges forrásul. Guzmics közleményében 89 levél tartalmát ismertette, és közülük hármat teljes terjedelmében közreadott, míg a Csaplár-féle, torzóban maradt monográfiában szintén számos levél található meg teljes vagy rövidített formában. Fontos megjegyezni, hogy az író kiterjedt levelezésének darabjaiból csak kevés őrződött meg, ezeket a kéziratait ugyanis Révai nem rendezte gyűjteményes kötetekbe. Ma a töredékesen fennmaradt forrásanyag legnagyobb egysége, kb. 370 darab levél az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében található. A leveleknek ez a csoportja Révai Miklós barátja, tanítványa, Horvát István 1846-ban bekövetkezett halála után került a Nemzeti Múzeum Könyvtárába. További, jóval kevesebb darabot számláló, de viszonylag egybefüggő forráscsoportok a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár és az MTA Könyvtár gyűjteményében találhatóak
To summarize, we can state that most of the elements of the image of Hungary presented by Gore correspond to the descriptions of the country in the contemporary Hungarian and foreign, fictional and non-fiction literature. The pieces of the Hungarian Tales include the usual patterns and motifs that defined the images of Hungary and Hungarians traditionally implemented in the works of foreign authors. Beyond that, however, Catherine Gore’s short novels and novellas also have unique features that set them apart from texts on the same subject. These eight novels certainly served as a basic source for the writer’s own wide public, and might have been an important point of reference for them in shaping their image of Hungary.
influenced deeply by Masonic ideology, this subject should be dealt with
more accurately. Anna Tüskés researched and wrote about the books related to Freemasonry, which György Festetics collected before 1793, and
which are preserved today in the Helikon Library. In their publications, both Fórizs and Tüskés emphasize that Masonic ideology was a crucial point of György Festetics’s intellectual and spiritual life, and it would be worthwhile conducting further research into this largely neglected topic.