Matematika Cls 7

MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCE TĂRII
Sorin Doru Noaghi • Dorin Linț

Maranda Linț • Lucian Nicolae Pițu
Matematika
Tankönyv a VII. osztály számára
Acest manual școlar este proprietatea Ministerului Educației și Cercetării.
Acest manual școlar este realizat în conformitate cu Programa școlară
aprobată prin OM nr. 3393 din 28.02.2017.
116.111 – numărul de telefon de asistență pentru copii

MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCETĂRII
Sorin Doru Noaghi • Dorin Linț

Maranda Linț • Lucian Nicolae Pițu
Matematika
Tankönyv a VII. osztály számára
Manualul școlar a fost aprobat prin ordinul ministrului educației și cercetării nr. 5219/12.11.2019
Manualul este distribuit elevilor în mod gratuit, atât în format tipărit, cât și digital, și este transmisibil timp de patru ani școlari,
începând cu anul școlar 2019–2020.
Inspectoratul școlar ...................................................................................................................................................................................................................................................................

Școala/Colegiul/Liceul ..............................................................................................................................................................................................................................................................
ACEST MANUAL A FOST FOLOSIT:
Aspectul manualului*
Anul Numele elevului Clasa Anul școlar format tipărit format digital
la primire la predare la primire la predare
1
2
3
4
* Pentru precizarea aspectului manualului se va folosi unul dintre următorii termeni: nou, bun, îngrijit, neîngrijit, deteriorat.
• Cadrele didactice vor verifica dacă informațiile înscrise în tabelul de mai sus sunt corecte.
• Elevii nu vor face niciun fel de însemnări pe manual.
Matematică. Manual pentru clasa a VII-a

Sorin Doru Noaghi, Dorin Linț, Maranda Linț, Lucian Nicolae Pițu
Referenți științifici: lect. univ. dr. Marius-Nicolae Heljiu, Departamentul de Matematică-Informatică, Facultatea de Științe,
Universitatea din Petroșani
prof. dr. Dan-Ștefan Marinescu, Colegiul Național „Iancu de Hunedoara”, Hunedoara
Traducere în limba maghiară:

Traducători manual tipărit: Bálint Attila Sándor, capitolele 1 și 2; Dáné Károly, capitolele 3 și 5; Hamar Erzsébet, capitolul 7;
Szász Szilárd, capitolul 4; Tóth Csongor, capitolul 6.
Corector: Dézsi Eleonóra
Traducători digital (AMII): Kásler Enikő Ildikó, Kovács Erzsébet, Kocsis Attila Levente
Copyright © 2019 Grup Media Litera

Toate drepturile rezervate
Editura Litera Descrierea CIP a Bibliotecii Naționale a României

O.P. 53; C.P. 212, sector 4, București, România Matematică. Manual pentru clasa a VII-a /
tel.: 021 319 63 90; 031 425 16 19; 0752 548 372 Sorin Doru Noaghi, Dorin Linț, Maranda Linț,
e‑mail: comenzi@litera.ro Lucian Nicolae Pițu. – București: Litera, 2019
Ne puteți vizita pe ISBN 978-606-33-4736-8
I. Noaghi, Sorin Doru
II. Linț, Dorin
Editor: Vidrașcu și fiii III. Linț, Maranda
Redactori: Gabriela Niță, Carmen Birta IV. Pițu, Lucian Nicolae
Corector: Sabrina Florescu
51
Credite foto: Dreamstime, Shutterstock
Copertă: Vlad Panfilov
Tehnoredactare și prepress: Banu Gheorghe
TARTALOMJEGYZÉK
Ismétlő feladatok 7 4. A négyszög 101
1. Valós számok halmaza 11 4.1. A konvex négyszög.
1.1. Természetes számok négyzetének négyzetgyöke. Egy konvex négyszög szögei mértékének összege 102
Egy pozitív racionális szám négyzetgyökének közelítése 12 4.2. A paralelogramma tulajdonságai.
Alkalmazások a háromszögek geometriájában 105
1.l. Természetes számok négyzetének négyzetgyöke 15
1.l. A paralelogramma. Tulajdonságok 105
2.l. Racionális számok négyzetének négyzetgyöke 15
2.l. A paralelogramma alkalmazása a háromszögek
3.l. Pozitív racionális szám négyzetgyökének becslése 18
geometriájában 110
1.2. Irracionális számok, példák
4.3. Sajátos paralelogrammák: téglalap, rombusz, négyzet 115
A valós számok halmaza, ℕ ⊂ ℤ ⊂ ℚ ⊂ ℝ bennfoglalás 23
1.l. A téglalap. Tulajdonságok 115
1.l. Irracionális számok 23
2.l. Rombusz. Tulajdonságok 118
2.l. A valós számok halmaza, ℕ ⊂ ℤ ⊂ ℚ ⊂ ℝ bennfoglalás 26 3.l. Négyzet. Tulajdonságok 120
1.3. Tényezők kiemelése a gyökjel alól. 4.4. A trapéz: osztályozás, tulajdonságok. A trapéz középvonala 125
Tényezők bevitele gyökjel alá 28 4.5. Kerületek és területek 131
1.4. Valós számok ábrázolása a számtengelyen közelítés segítségével.
5. A kör 137
A számok összehasonlítása és rendezése.
5.1. Kerületi szög. Külső pontból húzott érintők 138
Valós szám abszolút értéke 32
1.l. Körív és húr 138
1.l. Valós számok tizedes törtek alakjában való közelítése. Valós 2.l. Kerületi szög 142
számok ábrázolása a számtengelyen közelítés segítségével 32 3.l. Külső pontból húzott érintő 146
2.l. Valós számok összehasonlítása és rendezése 36 5.2. Körbe írt szabályos sokszögek 150
3.l. Valós szám modulusa (abszolút értéke) 39 5.3. A kör kerülete és a körlap területe 154
1.5. Műveletek valós számokkal.
6. Háromszögek hasonlósága 159
Az a b alakú nevezők gyöktelenítése 43 6.1. Arányos szakaszok. Az egyenlő közű párhuzamosok tétele 160
1.l. Valós számok összeadása, kivonása, szorzása és osztása 43 1.l. Arányos szakaszok 160
2.l. Valós számok hatványozása 49 2.l. Az egyenlő közű párhuzamosok tétele 163
6.2. Thalész tétele. Thalész tételének fordított tétele
3.l. Az a b alakú nevező gyöktelenítése 51
Szakasz felosztása arányos részekre 165
4.l. Műveletek elvégzésének sorrendje 53 1.l. Thalész tétele 165
1.6. n valós szám súlyozott számtani közepe, n ≥ 2. 2.l. Thalész tételének fordított tétele 168
Két pozitív valós szám mértani közepe 58 3.l. Szakasz felosztása arányos részekre 171
1.l. n valós szám súlyozott számtani közepe, n ≥ 2. 58 6.3. Hasonló háromszögek. A hasonlóság alaptétele. A háromszögek
2.l. Két pozitív valós szám mértani közepe 60 hasonlósági esetei 173
1.7. x 2 = a alakú egyenletek, ahol a ∈ ℝ 65 1.l. Hasonló háromszögek. A hasonlóság alaptétele 173
2.l. A háromszögek hasonlósági esetei 178
2. Lineáris egyenletek és egyenletrendszerek 69
3.l. A háromszögek hasonlóságának gyakorlati alkalmazása 183
2.1. Egyenlőség átalakítása ekvivalens egyenlőséggé. Azonosságok 70
2.2. a
· x + b = 0 alakú egyenletek, ahol a, b ∈ ℝ. 7. M
etrikus összefüggések a derékszögű
Egyenlet megoldáshalmaza. Ekvivalens egyenletek 73 háromszögben 189
2.3. Két kétismeretlenes lineáris egyenletből álló egyenletrendszer. 7.1. Merőleges vetületek egy egyenesre.
A helyettesítés és/vagy a kiküszöbölés módszere 78 A magasságtétel. A befogótétel 190
1.l. Két kétismeretlenes lineáris egyenletből álló egyenletrendszer. 78 1.l. Merőleges vetületek egy egyenesre 190
2.l. A helyettesítés és a kiküszöbölés módszere 81 2.l. A magasságtétel 193
2.4. Egyenletekkel vagy lineáris egyenletrendszerekkel megoldható 3.l. A befogótétel 197
7.2. A Pitagorasz-tétel. Pitagorasz tételének fordított tétele 201
feladatok 85
7.3. A trigonometria elemei a derékszögű háromszögben 206
3. Az adatszervezés elemei 89 7.4. A derékszögű háromszög megoldása. Alkalmazások 211
3.1. Két halmaz Descartes-féle szorzata. 1.l. A derékszögű háromszög megoldása 211
Derékszögű koordináta-rendszer 90 2.l. A derékszögű háromszög alkalmazása a szabályos
1.l. Két halmaz Descartes-féle szorzata 90 sokszög elemeinek kiszámítására más gyakorlati helyzetekben 213
2.l. A derékszögű koordináta-rendszer 93 Összefoglaló feladatok 219
3.2. Függvényi kapcsolat 96 Év végi felmérők és megoldások 221
A tankönyv felépítése
A tanítási egység
Nyomtatott változat bemutatása
7
A VII. osztályos Matematika tankönyv hét fe-
Metrikus összefüggések a
jezetet tartalmaz, 28 tanítási egységet, amelyek
megfelelnek a tantervben foglalt témaköröknek és
A fejezet
száma
7 derékszögű háromszögben
A fejezet
címe
tartalmaknak. A leckéket olyan gyakorlati, inter-
7.1. Merőleges vetületek egy egyenesre. Magasságtétel. Befogótétel
7.2. Pitagorasz-tétel. A Pitagorasz-tétel fordított tétele
7.3. Trigonometriai alapismeretek a derékszögű háromszögben: hegyesszög
szinusza, koszinusza, tangense, kotangense
aktív tanulási-értékelési tevékenységek egészítik

7.4. A derékszögű háromszög megoldása. Alkalmazások
Tanítási
egységek
ki, amelyek elősegítik a leckékkel összefüggésben
álló sajátos kompetenciák kialakítását. A tanítási
egységek 1-3 óra alatt feldolgozható leckékre van-
nak felosztva.
Sajátos
Sajátos kompetenciák:
1.7. 2.7. 3.7. 4.7. 5.7. 6.7.
189
kompetenciák
A tankönyv oldalai Oldalszám
A tanítási
egység alcíme
Lecke címe
• Metrikus összefüggések a derékszögű háromszögben
• Háromszögek hasonlósága
7.2.
Pitagorasz tétele. 3.l. Hasonló háromszögek gyakorlati alkalmazása
Pitagorasz tételének fordított tétele A mértani eszközökkel történő mérések során csak megközelítő értékekhez jutunk. Sok esetben a mérést
lehetetlen elvégezni a túl nagy távolság miatt vagy akár olyan akadályok miatt, amelyek lehetetlenné teszik a
hozzáférést. Ilyen jellegű mérésekhez Thalész mértani tulajdonságokat alkalmazott. Egy híres feladat a piramis
Emlékeztető
Emlékeztető
magasságának meghatározása az árnyék segítségével. Thalész a hasonló háromszögek tulajdonságát használva
A befogótétel alapján kiszámítható egy derékszögű háromszög valamely befogójának hossza, mint az meghatározta a hajó távolságát a parttól, de két hajó közti távolságot is.
átfogó és a befogó átfogóra eső vetületének mértani közepe. Megjegyezzük, hogy az így kapott eredmények csak megközelítő értékek. Az eltérés nem a számításból adódik,
A derékszöghöz tartozó csúcsnak az átfogó tartóegyenesére eső vetülete az átfogó belső pontja, tehát a hanem a távolságok és szögek méréséhez szükséges irány megállapításának pontatlanságából. Az idők során
két befogó vetületének összege egyenlő az átfogóval. olyan korszerű eszközöket hoztak létre, amelyek segítségével a kapott értékek nagymértékben megközelítik a
valós értékeket. Ezen mérési módszerek érdekesek és nagyon hasznosak lehetnek bizonyos helyzetekben.
Ezt a két megfigyelést felhasználva bizonyíthatjuk a derékszögű háromszög

Alkalmazás Alkalmazás
A. Távolságok becslése a hasonlóság segítségével
A
Szemléltető
geometriájának egyik legszebb eredményét, a Pitagorasz-tételt, amelyet 1) Tárgyak magasságának becslése
hatodik osztályból ismerünk. Hasonlóság használatával meghatározzuk a párizsi Eiffel-torony magasságát.
Valószínűleg a matematika összes tétele közül a Pitagorasz-tételnek Kijelöljük azt a külső pontot, ahonnan a mérést szeretnénk végezni (C). Megmérjük
kép
ismeretes a legtöbb bizonyítása. E
a C pont távolságát az alap középpontjától, legyen BC = a. Úgy helyezkedünk el a
BC szakaszon, hogy a DE szakasz hossza megegyezzen a magasságunkkal. C
Fedezzük fel, A DE = b magasság ismert és megmérjük DC távolságot, DC = c. B D

Fedezzük fel, értsük meg! Mostmár elégséges informácónk van a torony magasságának meghatározásához.
Az AB és DE egyenesek párhuzamosak (mindkettő függőleges irányú), így az ABC és EDC háromszögek
értsük meg!
Pitagorasz tétele. AB BC AC
Egy derékszögű háromszögben az átfogó hosszának négyzete egyenlő a két befogó hosszának négyzetösszegével. hasonlók, ezért = = , de a BC, ED és CD hossza ismert.
ED DC EC
C AB BC BC ED a b
Bizonyítás. Az ABC derékszögű háromszögben (A∢ = 90°), jelöljük D-vel az Az = , aránypárból kapjuk, hogy: AB vagy AB .
A pont BC-re eső vetületét. Mivel B és C hegyesszögek, a D pont a BC oldalon D ED DC DC c
található, BD és CD az AB illetve AC befogó átfogóra eső vetülete.
AB 2 AC 2 Feladat a portfólióba
A befogótételt alkalmazva BD = és CD = .
BC BC A B
AB 2 AC 2 Egy közeli baráttal Párizsba utaztok, hogy megmérjétek az Eiffel-torony magasságát. A 180 cm magas barát a
BD + CD = BC, ide behelyettesítve: BC , végül AB2 + AC 2 = BC 2. DE-vel jelölt helyre helyezkedik el. Mérések után azt kaptátok, hogy BC = 540 m és DC = 3 m. Számítsátok
BC BC
ki a torony magasságát, a fentiekben bemutatott lépések alapján. (Válasz: Htorony = 324 m)
Megjegyzés. A Pitagorasz-tétel segítségével ki tudjuk számítani a derékszögű háromszög egyik oldalának
hosszát, ha ismerjük a másik két oldalt: 2) Egy rögzített pontig való távolság becslése
A parton állunk a B pontban és szeretnénk meghatározni ettől a ponttól a távolságot a
1) ha ismerjük a befogók hosszát, az átfogó: BC AB AC ;
2 2
part menti hajóig. A hajó helyzetét jelölje A. Hogyan járhatunk el?
2 2
2) ha ismerjük az egyik befogó és az átfogó hosszát, a másik befogó: AB BC AC , vagy Lássunk egy lehetséges változatot. (mellékelt ábra) A
AC BC 2 AB 2 . A B pontból a C pontba megyünk, megmérve a BC távolságot. A homokban
megjelöljük BA és CA irányokat. A BA egyenesen kijelölünk egy E pontot, ezen
Feladat a
keresztül párhuzamost húzunk a BC egyenessel, amely az AC egyenest a D pontban
metszi. Megmérjük a BE és ED hosszúságokat.
Az ABC háromszögben DE ∥ BC, a hasonlóság alaptétele alapján következik,
Feladat a portfólióba D E
portfólióba
AE DE AD AE DE
Döntsétek el, melyik igaz a következő állítások közül: hogy: = = . Az = aránypárból származtatással kapjuk, hogy C B
AB BC AC AB BC
1) Egy négyzetben a két átló hosszának négyzetösszege egyenlő a négy oldal hosszának négyzetösszegével.
AB AE BC DE
2) Egy téglalapban a két átló hosszának négyzetösszege egyenlő a négy oldal hosszának négyzetösszegével. innen pedig az következik, hogy a hajóig lévő távolság:
3) Egy rombuszban a két átló hosszának négyzetösszege egyenlő a négy oldal hosszának négyzetösszegével. AB BC
EB BC
d AB .
BC DE
201 183
Ismeretfelmérő
• Négyszögek
Ismeretfelmérő
5) Ha a + b =14 és x + y = 17, számítsd ki 6) Ha a + b = 5 és b + c = 7, számítsd ki Hivatalból 10 pont jár
• Lineáris egyenletek és egyenletrendszerek
a + b − x − y értékét! 7a + 10b + 3c és 7a + 4b − 3c értékét! I. Az alábbiak közül válasszátok ki azt a betűt, amely a helyes választ jelöli; csak egyetlen válasz helyes.
Megoldás: x + y = 17  · (–1) Megoldás: a b 5 | 7 és b c 7 | 3 5p 1. Az ABCD téglalapban DAC∢ = 2 ⋅ ABD∢ és AD = 3 cm. A BD átló hossza:
– x – y = – 17 7 a 7b 35 3b 3c 21
a b 14 A. 12 cm B. 6 cm C. 3 cm D. 9 cm
+ 7 a 7b 35
+
7 a 7b 35
5p 2. A CDEF rombusz, ahol CE ∩DF = {O}, CDE∢ = 120° és DO = 4 cm. A rombusz oldalainak hossza:
x y 17
3b 3c 21 és 3b 3c 21 A. 12 cm B. 4 cm C. 8 cm D. 6 cm
a b x y 3
7 a 10b 3c 56 7 a 4b 3c 14 5p 3. Egy négyzet kerülete 64 cm. A négyszög középpontjának az egyik oldaltól mért távolsága:
A. 16 cm B. 32 cm C. 12 cm D. 8 cm
Feladat a portfólióba
5p 4. Az MNPQ téglalapban MP ∩ NQ = {O}, ∢MON = 120° és NQ = 20 cm. Az MOQ∆ kerülete:
1) Adj példát az A és B részben bemutatott átalakításokra, figyelembe véve a megadott példákat. A. 50 cm B. 30 cm C. 45 cm D. 25 cm
a 8 b 3 a 5p 5. A DEFG rombuszban DM az FDG∢ szögfelezője és M ∈ FG.
2) a) Ha = és = , számítsd ki értékét!
b 3 c 2 c Tudjuk, hogy DMF∢ = 123°. A DEF∢ mértéke:
a ab
b) Ha a ⋅ c = 38 és b ⋅ c = 19, számítsd ki és értékét! A. 108° B. 104° C. 100° D. 96°
b ab
5p 6. Az M és N pont az ABCD négyzet BC és CD oldalain helyezkedik el úgy, hogy az AMN háromszög
egyenlő oldalú legyen. Az AMC∢ mértéke:
!
Jegyezd meg!
Adott egyenlőségből kiindulva vele ekvivalens egyenlőséget kaphatunk a következő átalakításokkal:
Jegyezd meg! 5p
A.
7.
105° B. 90° C. 75° D. 135°
A P és Q pont az ABCD rombusz AB és CD oldalának felezőpontja és BPDQ téglalap.
A BQP∢ mértéke:
• az egyenlőség mindkét oldalához hozzáadjuk vagy kivonjuk ugyanazt a valós számot. A. 60° B. 90° C. 45° D. 30°
• az egyenlőség mindkét oldalát megszorozzuk vagy elosztjuk ugyanazzal a nullától különböző
5p 8. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszögben AB = 10 cm és a P pont a BC átfogón helyezke-
valós számmal.
dik el. Legyen PM ⊥ AB, M ∈ AB és PN ⊥ AC, N ∈ AC. Az AM + AN összeg egyenlő:
• ha az egyenlőség mindkét oldala pozitív szám, akkor ekvivalens egyenlőséget így is kaphatunk:
a) az egyenlőség mindkét oldalát felemeljük n-edik hatványra, ahol n egész szám. A. 20 cm B. 15 cm C. 10 cm D. 5 cm
b) az egyenlőség mindkét oldalából gyököt vonunk.
II. Az alábbi feladatokhoz teljes megoldás szükséges.
Matematikai azonosságnak nevezzük azt az egyenlőséget, mely egy vagy több változót tartalmaz,
és igaz minden értékre, amit a változók felvehetnek. 1. Az A, B, E ebben a sorrendben kollineáris pontok és AB = 2 · BE. Az AE egyenes ugyanazon
Fedezzük fel, Interaktív 5p

oldalán megszerkesztjük az ABCD és BEFG négyzetet, ahol AC ∩ BD = {O} és M a DF szakasz
felezőpontja. Bizonyítsátok be, hogy:
a) DBF∢ = 90°;
multimédiás tanulási
Gyakorlatok és feladatok
5p b) BD ‖ CF;
1. Ha a = 7 és b + c = 77, akkor számítsd ki: 6. Ha a, b, c ∈  + és a · b = 6, b · c = 12, értsük meg! 5p c) A, O és M pontok kollineárisak.
tevékenységek
10p 2. A mellékelt ábrán egy négyzet alakú szőnyeg látható, az ABE D C
a) 77 · a + 3 · b + 3 · c ; b) 88 · a – 7 · b – 7 · c . és CDF háromszögek egyenlő oldalúak és AE ∩ DF = {M}, E
c · a = 8, számítsd ki a · b · c és a2b2c + ab2c2 +
2. Határozd meg az n számot tudva, hogy BE ∩ CF = {N}.
a – b – 1 = 5 és n = –3· a + 19 + 3· b . a2bc2 értékét!
Bizonyítsátok be, hogy EMFN rombusz. M N
3. Tudva, hogy x + 4· y = 3· y + 2· z = 14. 7. Számítsd ki 7a + 4b + 7x + 4y értékét,
határozd meg az m = 5· x + 11· y – 6· z .
ha a + x = 10 és b + y = 8.
4. Az x és y szám teljesíti az F
A B
x · (y + 3) + y = 98. egyenlőséget. Határozd meg 8. Ha a + b = 21 és x + y = 15, számítsd ki
az x és y számot tudva, hogy x < y. 15p 3. Az alábbi ábrán egy épület falára elhelyezett három téglalap alakú x
a + b − x − y értékét! y
a 3 reklámtábla látható. A legkisebb tábla méretei x és y méter, ahol
5. Igazak a következő egyenlőségek = , 9. Ha a + b = 15 és b + c = 23, számítsd ki x, y ∈ ℕ, x > y. A másik két tábla mindegyikének méretei a föléje
b 5
7a + 10b + 3c és 7a + 4b − 3c értékét. helyezett tábla méreteinek kétszerese. A reklámtáblák együttes
c 7 c 7 d 11
= , = , = . Hasonlítsd össze az kontúrhossza 30 m. Határozd meg annak az épületnek a minimális
b 5 d 11 x 183 10. Ha a – 2b = 1, 2b – 3c = 2, 3c – 4d = 2 magasságát, amelyre a három reklámtábla felszerelhető.
a
és 62–1. és 4d – 5e = 1, számítsd ki a – 5e értékét!
x
72 124
4
Címszavakról
Emlékeztető Előző leckékben elsajátított fogalmak és ismeretek, melynek célja, hogy logikus
kapcsolatokat teremtsünk az új lecke tartalmával.
Oldjuk meg figyelmesen! Felfedezésen alapuló mintafeladatok és gyakorlatok; új ismeretek felismerése vagy
következtetése.
Felfedezzük fel, értsük
A tantervben foglalt tartalmak, példák, magyarázatok, megoldási módszerek.
meg!
Alkalmazás Megoldott példák; a lecke fogalmai közötti kapcsolatot bemutató fontosabb
matematikai eredmények; ismétlés; hétköznapi alkalmazás.
Gyakorlati alkalmazás: Feladatok megoldása egyéni vagy csoporttevékenységek alkalmával.
Feladat a portfólióba Olyan egyéni vagy csoporttevékenységek, amelyek során a tankönyvi modellben
leírt lépéseket követjük.
Jegyezd meg Új ismeretek, megjegyzések összesítése; néhány alapvető ötlet ismétlése, vázlatok
bemutatása, ábrák.
Ne kapkodj! Figyelmeztetés tulajdonságok helytelen használatára, tévedési lehetőségekre.
Gyakorlatok és feladatok Fokozatos nehézségi szintű, illetve a tanegység tartalmát követő tevékenységek.
Ismeretfelmérő Objektív, félobjektív, szubjektív itemek.
Digitális verzió
A digitális változat tartalmazza a tankönyv teljes Statikus AMII Rajzokat, fényképeket, statikus
diagramokat, statikus térképeket foglal
tartalmát is, de új interaktív feladatokat is, oktató
magába.
játékokat, animációkat, filmeket és szimulációkat.
Mindezek célkitűzése kognitív értéktöbblet hozzá- Animációs AMII
adása. A tankönyv oldalai számítógépen, laptopon, Animációkat vagy filmeket foglal magába.
táblagépen, telefonon megtekinthetők és tökéletes
navigálási tapasztalatot nyújtanak. A digitális vál-
tozaton navigálva át lehet lapozni a tankönyvet és
vissza lehet térni az előző tanulási tevékenység- Magas fokú interaktív oktatói elemeket
hez. Az iskolai tankönyv elektronikus változatá- Interaktív AMII foglal magába (folyamatok szimulációi,
nak tartalma hasonló a nyomtatott változatához, problémamegoldás, kísérlet és felfedezés,
többletként egy sor interaktív multimédiás tanulási oktató játékok), melyek segítségével a
tanuló többlettudást szerezhet.
tevékenységet tartalmaz: statikust, animációt, in-
teraktívat.
5
Alap- és sajátos kompetenciák a 3393/28.02.2017-as miniszteri rendelet alapján
1. Adatok, mennyiségek és matematikai relációk felismerése adott környezetben
1.1. ℝ adott részhalmazában található számok meghatározása
1.2. Lineáris egyenlet vagy egyenletrendszer segítségével megoldható feladatok felismerése
1.3. Információk kikeresése táblázatokból, grafikonokból és diagramokból
1.4. Sajátos négyszögek felismerése adott mértani alakzatokban
1.5. Kör és/vagy szabályos sokszög elemeinek felismerése adott mértani alakzatokban
1.6. Hasonló háromszögek felismerése adott mértani alakzatokban
1.7. Egy derékszögű háromszög elemeinek felismerése adott mértani alakzatban
2. Mennyiségi, minőségi, strukturális matematikai adatok feldolgozása változatos tájékoztatási forrásokból

2.1. A számítási szabályok alkalmazása valós szám becslésére és közelítő értékének kiszámítására
2.2. A számítási szabályok használata lineáris egyenletek és egyenletrendszerek megoldásának ellenőrzésére
2.3. Adatfeldolgozás táblázat, grafikon vagy diagram formájában rögzítés és bemutatás céljából
2.4. Négyszögek leírása értelmezés és tulajdonságok felhasználása adott mértani konfigurációban
2.5. A kör és a körbe írt szabályos sokszögek tulajdonságainak leírása.
2.6. Háromszögek hasonlósági relációjának megállapítása
2.7. Egy derékszögű háromszögben érvényes metrikus összefüggések alkalmazása a háromszög elemei
meghatározásának céljából
3. Fogalmak és sajátos algoritmusok használata változatos matematikai összefüggésekben

3.1. Algoritmusok és a műveletek tulajdonságainak használata valós számokkal végzett számítások során
3.2. Ekvivalens transzformációk használata lineáris egyenletek és egyenletrendszerek megoldása során
3.3. Megfelelő módszerek kiválasztása olyan feladatban, amelyekben függvényi kapcsolatok és azok ábrázolása
szerepel
3.4. A négyszögek tulajdonságainak alkalmazása feladatok megoldásában
3.5. A kör tulajdonságainak alkalmazása feladatok megoldásában
3.6. Háromszögek hasonlóságának alkalmazása adott mértani alakzatokban, hosszúságok, mértékek és területek
meghatározására.
3.7. Metrikus összefüggések bizonyítása derékszögű háromszögben
4. Adott helyzetre vonatkozó információk, következtetések, megoldási eljárások kifejezése sajátos matematikai nyelvezeten
4.1. A valós szám fogalmára vonatkozó terminológia használata (előjel, abszolút érték, modulus, ellentett, inverz)
4.2. Lineáris egyenletek és egyenletrendszerek megoldásának leírása
4.3. Az adatszervezés egyes elemeinek kifejezése sajátos matematikai nyelvezeten
4.4. A négyszögekkel kapcsolatos fogalmak kifejezése geometriai nyelvezeten
4.5. A kör és a szabályos sokszögek tulajdonságainak leírása kifejezése sajátos matematikai nyelvezeten
4.6. Egyes alakzatok tulajdonságainak kifejezése a hasonlóság segítségével, matematikai nyelvezeten
4.7. Egy derékszögű háromszög elemei közt fennálló relációk kifejezése matematikai nyelvezeten
5. Adott helyzet matematikai jellemzőinek elemzése

5.1. Valós számokra vonatkozó feladatok megoldási stratégiájának kidolgozása
5.2. Módszerek megállapítása lineáris egyenletek és egyenletrendszerek megoldására
5.3. Gyakorlati helyzetek elemzése adatszervezés révén
5.4. Megfelelő geometriai ábrázolás választása szakaszok hosszának, szögek mértékének és felületek területének
kiszámítására
5.5. A kör és a szabályos sokszögek bizonyos tulajdonságainak magyarázata mértani ábrázolás alapján
5.6. A háromszögek hasonlóságának értelmezése geometriai alakzatokban
5.7. Egy derékszögű háromszög elemei között fennálló metrikus összefüggések magyarázata
6. Adott helyzet matematikai modellezése különböző területek ismeretanyagának beépítésével

6.1. Valós számokkal végzett műveleteket maga után vonó gyakorlati helyzet matematikai modellezése
6.2. Adott helyzet átültetése a matematikába, lineáris egyenletek és/vagy egyenletrendszerek segítségével
6.3. Adott helyzet átültetése megfelelő ábrázolás segítségével (szöveg, képlet, grafikon)
6.4. Adott helyzet modellezése négyszögekre vonatkozó geometriai ábrázolással
6.5. Szabályos sokszögekkel vagy körrel kapcsolatos gyakorlati helyzetek matematikai modellezése
6.6. Adott helyzet megoldását célzó stratégia végrehajtása, háromszögek hasonlóságának alkalmazásával
6.7. Adott helyzet megoldását célzó stratégia végrehajtása, derékszögű háromszögben érvényes metrikus
összefüggések alkalmazásával
6
• Ismétlő feladatok
Ismétlő feladatok
8 3 78 7 2 2 0
1. Adott az A , , , , 6 : 3 , 3 halmaz. Határozd meg az A ∩ , A ∩ , A \ halmazokat.
4 0, 5 13 4
23 63
2. Számítsd ki a − és számok közötti egész számok összegét!
6 22
3. Írd a kijelentések mellé az I szimbólumot, abban az esetben, ha igaz, illetve az H jelet, ha a kijelentés hamis!
a) Az a = 7 – 13 + 18 – 10 + 9 természetes szám.
b) A b = (– 2)3 + (– 3)2 + (– 3 + 2) ⋅ (– 3 – 2) negatív egész szám.
1 5 2
c) A c 0, 5 0, 2 : 4 racionális, de nem egész szám.
4 2 5
4. Egy osztály tanulói valamely felmérőn a következő jegyeket kapták: három 6-os, négy 7-es, öt 8-as, hat
9-es, illetve hét 10-es jegyet. Számítsd ki az osztálynak ezen a felmérőn szerzett átlagát!
1 1 1
5. Adottak az x = 2,7; y = 1 és z számok. Számítsd ki: z ⋅ ( x – y2 ).
2 x y
4 4 4 2
Mutasd ki, hogy az n 0, 3 : 4 természetes szám.
8
6.
3 3 3 9
7. a) Határozd meg azokat az x egész számokat, melyekre igaz | x + 3 | = 7.
b) Határozd meg azokat az y egész számokat, melyekre igaz | 3y – 2 | ≤ 4.
8. Válaszd ki a helyes választ! Az alábbi feladatokban csak egy válasz helyes.
8.1. A 10 és 15 szám legnagyobb közös osztója:
A. 25; B. 30; C. 5; D. 10.
8.2. A 10 és 15 szám legkisebb közös többszöröse:
A. 100; B. 50; C. 30; D. 5.
a+7
8.3. Ha a egy természetes szám és egész szám, akkor az a értéke:
a+2
A. 3; B. 0; C. 1; D. – 1.
8.4. Miután egy sportoló megtette az út 30%-át, észrevette, hogy még hátravan 8,4 km. Az út hossza:
A. 10 km; B. 12 km; C. 84 km; D. 42 km.
a 3b
9. Az a = – 2 – (–4) és b = – 3 + (–3)2 – (–2) · (–4), számok esetén számold ki az arány értékét.
3 a b
10. Határozd meg az x és y racionális számokat tudva, hogy összegük 67, valamint (x – 10) és y arányának
értéke 0,5.
11. Használva az S = {27, 64, 102, 1234, 5532, 10010, 105}, halmaz elemeit, határozd meg az
A = {x ∈ S | x2}, B = {x ∈ S | x3}, C = {x ∈ S | x4 és x  8} részhalmazokat.
7
12. Mutasd ki, hogy:
a) a 2n+3 + 2n szám osztható 9-cel, bármely n természetes szám esetén.
b) a 4 ⋅ m + 8m szám 4-nek többszöröse, bármely m nullától különböző természetes szám esetén.
c) 3 nem osztja a 2p + 6p számot, bármely p természetes szám esetén sem.
1 1 1 1 1 1 1 1
13. Vizsgáld meg, hogy az a : szám pozitív, negatív vagy nulla.
2 4 8 16 3 9 27 81
14. Határozd meg:
x 9
a) az x természetes számot az = aránypárból.
4 x
3 y
b) az y egész számot a = aránypárból.
y 27
5
15. Határozd meg az a, b és c, számokat, tudva, hogy egyenesen arányosak a 2, és 3 számmal, valamint
számtani közepük 25. 2
16. Az a, b és c racionális számok teljesítik a 3 ⋅ a + 4 ⋅ b = c – 36. egyenlőséget. Határozd meg ezt a három számot, ha
a és b egyenesen arányos 4-gyel és 3-mal számokkal, valamint b és c fordítottan arányos 0,24-gyel és 0,01-gyel.
17. Oldd meg a következő egyenleteket:
a) 1,3 ⋅ x + 2,73 = 2 ⋅ (1,2 ⋅ x – 1);
x 4 x7
b) ;
2 9 6
5 x 1 2 x 3 1
c) .
10 6 3
18. Egy csoport gyerek úgy döntött, hogy a csoport egyharmada részt vesz egy síversenyen, a többi 14 pedig
csak szurkol nekik. Határozd meg a csoportban levő gyerekek számát.
2
19. Dávid ajándékot vásárolt barátainak, Andrásnak, Károlynak és Vencelnek. András ajándéka pénzének
5
ébe, Károly ajándéka 8 lejjel kevesebbe, Vencel ajándéka pedig 31 lejbe került. Tudva, hogy az ajándékok
megvásárlása után Dávidnak még 13 leje maradt, számítsd ki az ajándékokra elköltött összegeket!
5
20. Egy építkezési anyagraktárból 22 tonna cementet adtak el, azaz a raktárban levő cementmennyiség dát,
3 8
második nap pedig a megmaradt mennyiség -ét. Határozd meg a két eladás után a raktárban maradt
cement mennyiségét. 4
21. Másold a füzetbe a mellékelt táblázatokat, majd töltsd a b

ki betartva a következő szabályt: egy sorban levő két
szomszédos cella számtani közepét írd a fölöttük levő
cellába. 2 14 16 28 3 5 x 9
Határozd meg az x értékét, tudva, hogy az összes cella
kitöltése után az a és b szám egyenlő lesz.
22. Elindulva az x számból, elvégezve az ábrán feltüntetett
műveleteket a jobb oldali cellában található számot
kapjuk, bármely útvonalon is haladjunk. Határozd meg
az x és y számokat!
8
23. Az AD szakaszon adott B és C pont esetén AB = 4 cm, AC = 12 cm, AD = 20 cm. Mutasd ki, hogy a C
pont a BD szakasz felezőpontja.
24. Adottak az O, A, B, C kollineáris pontok ebben a sorrendben. Az OA, AB és BC szakaszok hossza
egymásutáni páros természetes számok, cm-ben kifejezve. Az M pont az AC szakasz felezőpontja és
OM = 11 cm. Számítsd ki:
a) az OC szakasz hosszát;
b) az OB szakasz N felezőpontja és az M pont közötti távolságot.
25. Az AOB∢ és COD∢ csúcsszögek, O ∈ AC, valamint PO ⊥ BD, P∈ Int AOD∢.
Ha COP∢ = 133°, határozd meg az AOB∢ és BOC∢.
26. Az AOB∢, BOC∢, COD∢ és DOA∢ egy pont körüli szögek O, AOB∢ = 80°,
BOC∢ = 140° és CO ⊥ OD.
a) Számítsd ki az AOC∢ és AOD∢ szögek mértékét;
b) Bizonyítsd be, hogy az OC félegyenessel ellentétes félegyenes az AOB∢ szög szögfelezője!
BC AC AB
27. Az ABC háromszög oldalai teljesítik a következő relációkat: AB + = BC + = AC + =12 cm.
2 2 2
Egészítsd ki úgy, hogy igaz kijelentéseket kapjunk:
a) AB = … cm;
b) K ABC∆ = … cm;
c) BAC∢ = … °;
d) ABC∢ = … °.
28. Az xOy∢ mértéke 120° és A∈Ox, B∈Oy úgy, hogy AO = BO. Az AO és BO felezőmerőlegesei C pontban
metszik egymást. Bizonyítsd be, hogy:
a) AOC∆ ≡ BOC∆; b) ABC∆ egyenlő szárú; c) AC || OB.
29. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90° és AB = AC. Az A és C külső szögek szögfelezői D pontban
metszik egymást. Határozd meg a következő kijelentések logikai értékét.
a) AD || BC;
b) ADC∢ = 100°;
c) ADC∆ egyenlő szárú;
d) ABD∢ ≡ CBD∢;
e) ADB∢ = 110° 30'.
30. Az ABC derékszögű háromszögben AB = AC = 10 cm, A∢ = 120°, AD a BAC∢ szög szögfelezője, D∈BC,
M pont pedig az AB szakasz felezőpontja. Egészítsd ki úgy, hogy igaz kijelentéseket kapjunk:
a) ABC∢ = … °;
b) ADB∢ = … °;
c) BMD∢ = … °;
d) AD = ... cm;
e) DM = ... cm;
f) d(M, BD).
31. Az AB szakasz a C(O, r) kör átmérője. A kör C és D pontja az AB egyenes különböző oldalán helyezkedik
el úgy, hogy BAD∢ =BOC∢ = 45°. Bizonyítsd be, hogy OC⊥AD!
32. Az DEF∆ háromszögben DE = 7 cm, DF = 24 cm és EF = 25 cm.
a) Mutasd ki, hogy a háromszög derékszögű!
b) Ha DL a háromszög oldalfelezője, számítsd ki a LED∆ kerületét.
33. Adott a ABC∢ tulajdonképpeni szög. Az A ponton keresztül BC egyeneshez húzott párhuzamos egyenes a
szög szögfelezőjét D pontban metszi.
a) Bizonyítsd be, hogy AB ≡ AD.
b) Ha BC ≡ DC, bizonyítsd be, hogy AC ⊥ BD.
9
34. A BC egyenes két különböző oldalán megszerkesztjük az ABC és DBC. BE az ABC háromszög
oldalfelezője, E∈AC, BF pedig a BCD háromszög magassága, F∈CD.
a) Igazold, hogy BEF háromszög egyenlő oldalú.
BP
b) Számítsd ki arány értékét, ahol P a BC és EF egyenesek metszéspontja.
CP
35. Az AB szakasz felezőmerőlegesén felvesszük a C és D pontot, melyek különböznek az AB szakasz
felezőpontjától.
a) Bizonyítsd be, hogy ACD∆ ≡ BCD∆.
b) Tudva, hogy CDB∢ = 38°, számítsd ki az ADB szög mértékét.
36. Az ABC és DBC derékszögű háromszögek, A∢ = D∢ = 90° és E a BC szakasz felezőpontja.
a) Bizonyítsd be, hogy az AED háromszög egyenlő szárú, tudva hogy A, E, D pontok nem kollineárisak.
b) Ha AD⊥BC, mutasd ki, hogy ABC∆ ≡ DBC∆.
37. Felvesszük az MNP háromszög MA oldalfelezőjén azt a B pontot, melyre AB = 3 cm, BM = 6 cm.
a) Ha NB ∩ MP = {C}, mutasd ki, hogy CM ≡ CP;
b) Ha PB ∩ MN = {D}, mutasd ki, hogy PD = 3 · BD.
1
38. Az AB és CD kongruens szakaszok E pontban metszik egymást, E, AE = 3 cm, AB = 6 cm, CE= ⋅ CD .
Bizonyítsd be, hogy: 2
a) AED∆ ≡ CEB∆;
b) AC || BD.
39. Az A, B, C kollineáris pontok ebben a sorrendben. Az AB egyenes ugyanazon oldalán felvesszük a D és E
pontot, amelyre DA⊥BC, DA ≡ BC és EC⊥AB, EC ≡ AB.
a) Mutasd ki, hogy ABD∆ ≡ CEB∆.
b) Számítsd ki a BDE∆ szögeinek mértékét.
c) Bizonyítsd be, hogy ha BF⊥DE, akkor FD ≡ FE.
40. Szerkesszünk olyan DEF háromszöget, melyben a DM oldalfelező hossza egyenlő az EF szakasz fél
hosszával, valamint DEF∢ = 60°.
41. Legyenek M és N az ABC egyenlő oldalú háromszög AB és AC oldalainak felezőpontjai, illetve P az M
pontnak BC egyenes szerinti szimmetrikusa. Bizonyítsd be, hogy a BC szakasz felezőpontja eleme az NP
egyenesnek.
42. A mellékelt ábrán A, B, C, D, E turisztikai célpontokat jelölnek, a szakaszok
pedig utak. Tudjuk, hogy az A, B, C pontok kollineárisak, és BC = CD = DB =
= 800 m. Az ABD háromszög egyenlő szárú, a E pont pedig az AD szakasz
felezőpontja.
a) Bizonyítsd be, hogy BE || CD.
b) Határozd meg a CAD szög mértékét.
c) Számítsd ki az A–B–C–D–B–E útvonal hosszát.
43. Dóra, Ottó és Róbert olyan játékban vesznek részt, melyben különböző
útvonalakon haladnak. A mellékelt ábra szakaszai ezeket az útvonalakat
ábrázolják. Tudjuk, hogy ON a DOR∢,szögfelezője, az ON szakasz N
pontjában emelt merőleges az OR egyenest P pontban, és a DO szakaszt az
M felezőpontjában metszi. ME || OR, E ∈ DR. A játék elején, a gyerekek a
D, O, R pontban helyezkednek el, és a sorrendet betartva az O, P illetve E
pontba haladnak.
a) Mutasd ki, hogy Dóra kétszer hosszabb távolságot tesz meg, mint Ottó.
b) Mutasd ki, hogy Róbert az R – D útvonal felét tette meg.
44. Számítsd ki az alábbi rajzon a, b, c, d, e, f szimbólumokkal jelölt szögek
mértékének összegét.
10
1
1 Valós számok halmaza
1.1. Természetes számok négyzetének négyzetgyöke.
Pozitív racionális szám négyzetgyökének közelítése
1.2. Irracionális számok. A valós számok halmaza
1.3. Tényezők kiemelése a gyökjel alól. Tényezők bevitele gyökjel alá
1.4. Valós számok ábrázolása a számtengelyen közelítés segítségével.
1.5. M
Valós számok összehasonlítása és rendezése. Valós szám modulusa
űveletek valós számokkal. Törtek
gyöktelenítése.
alakú nevezőjének
1.6. n valós szám súlyozott számtani közepe, n ≥ 2. Két pozitív valós szám
mértani közepe.
1.7. x2 = a alakú egyenletek, ahol a valós szám.
1.1. 2.1. 3.1. 4.1. 5.1. 6.1.
11
• Valós számok halmaza
1.1.
Természetes számok négyzetének négyzetgyöke.
Egy pozitív racionális szám négyzetgyökének közelítése
1.l. Természetes számok négyzetének négyzetgyöke
Emlékeztető
Számhalmazok Példák
 0,1, 2, 3,.... a természetes számok halmaza; 7 ∈ , 7 ∈ , 7 ∈
 ..., 3, 2, 1, 0, 1, 2, 3, ... az egész számok halmaza; 7 , 7 , 7
a
a, b , b 0 a racionális számok halmaza. 1 1 1
, ,
b 7 7 7
⊂⊂
Hatványokra vonatkozó számítási szabályok
31 34 31 4 35
Ha a, b  , valamint n, p ∈  akkor:
an a p a n p 1
3 2
1
3 2
1 1
6
a n p
a n p 5 :5 5
4 3 4 3
5
n p n p
a :a a 1
3
4
3
1 4
3
2
3
27
n
a b a b
n n
2 3 2 3 3 8
n
a n : b n a : b (0, 6) : 22 = (0, 6 : 2) = 0, 32 = 0, 09
2 2
Négyzetszámok
Az x ∈ ℕ számot négyzetszámnak nevezzük, ha létezik 49 négyzetszám, mert 49 = 72
olyan n ∈ ℕ szám, melyre igaz hogy x = n2. 256 négyzetszám, mert 256 = 162
Oldjuk meg figyelmesen!

a) Keressük meg azokat a természetes számokat, melyeket négyzetre emelve a következő eredményeket
kapjuk: 16, 49, 225. Találgatással kapjuk, hogy: 42 = 16, 72 = 49, 152 = 225.
b) Határozzuk meg annak a négyzetnek oldalhosszát, melynek területe 144 cm2.

2
T  = l és T  = 144 cm2 . Tehát l 2 = 122 , azaz l =12 cm .
Fedezzük fel, értsük meg! Példák
25 = 5, mivel 5 ∈ ℕ és 25 = 52
Értelmezés Legyen x ∈  , négyzetszám. Az n természetes 81 = 9, mivel 9 ∈ ℕ és 81 = 92.
számot az x szám négyzetgyökének nevezzük, ha x = n2.
0 = 0, mivel 0 ∈ ℕ és 0 = 02.
Az n természetes számot az x szám másodrendű gyökének
is nevezhetjük. 529 = 23, mivel 23 ∈ ℕ és 529 = 232.
12
Azt a műveletet, melynek során az x ∈ ℕ négyzetszámnak megfeleltetünk egy olyan n ∈ ℕ
számot, melyre igaz, hogy x = n2, négyzetgyökvonásnak, vagy gyökvonásnak nevezzük.
négyzetszám Négyzetszámok Négyzetgyökök

225 = 152 225 = 15
25 = 52
256 = 162 256 = 16 négyzetszám
289 = 172 289 = 17
5 25
324 = 182 324 = 18
361 = 192 361 = 19 négyzetgyöke

25 = 5
400 = 20 2 400 = 20
négyzetgyöke 441 = 212 441 = 21
Alkalmazás
17 2 = 17 ; 2019 2 = 2019 ; 56 5
3 2
53 125 ; Következtetés:
x n x n 2 , ahol n ∈ ℕ
38 7 98 : 14 2 38 7 98 : 14 ; 2
Tehát n = n bármely n ∈ ℕ esetén.
2 2 3
2
1009 2
21009 ; 2 4 32 12 2 12
2
2 2018
Általában, egy négyzetgyökvonást tartalmazó kifejezésben előbb

a négyzetgyövonásokat végezzük el, majd az összeadás, kivonás, 36 100 : 25 6 10 : 5 8
szorzás, osztás, hatványozás műveletét. 4
64 9 25 8 3 52 49
Mégis, néha a négyzetgyökvonást más algebrai művelet

Igazak az alábbi összefüggések:
elvégzése után is elvégezhetjük.
a) x y x y bármely
a) 25 4 5 2 10 és 25 4 100 10 , azaz
x, y ∈ ℕ négyzetszámok esetén.
25 4 25 4
x x
225 15 225 225 b) = , y ≠ 0 bármely x, y ∈ ℕ*,
b) = = 3 és
225
= 9 3 , azaz
= = y y
25 5 25 25 25 négyzetszám esetén.
c) 1600 16 100 16 100 4 10 40 c) x y x y , x, y ∈  négyzet-
1600 1600 40 x x
= = szám és = ,y≠0
49 49 7 y y
x, y ∈ ℕ négyzetszám esetén.
13
Ne kapkodj!
Feltehetjük a kérdést, hogy az összeadás és kivonás esetén is igaz-e az előbbiekhez hasonló összefüggés.
Hasonlítsuk össze az alábbi eredményeket:
16 9 25 5 és 16 9 4 3 7 16 9 16 9
169 25 144 12 és 169 25 13 5 8 169 25 169 25
Következtetés: x + y és x + y nem egyenlő bármely pozitív racionális szám esetén.

x − y és x − y nem egyenlő bármely pozitív racionális szám esetén.
Jegyezd meg!
! Ha x négyzetszám, akkor azt az n

természetes számot, melyre igaz
x n x n 2 , ahol x ∈ ℕ négyzetszám és n ∈ ℕ.
az x = n2 összefüggés, az x szám x x
x y x y ; , y 0 , ahol x, y ∈ ℕ
négyzetgyökének, vagy az x szám y y
másodrendű gyökének nevezzük. négyzetszámok.
Jelölés: x = n. 2
n = n , ahol n ∈ ℕ.
1. a) Írd le az összes 700-nál nagyobb és 1000-nél 4. Határozd meg az alábbi kijelentések logikai értékét!
kisebb négyzetszámot! p1 : 4 = 2 ;
b) Írd le az összes 123 és 321 közötti négyzet-
p2 : 121 = 11 ;
számot!
p3 : a 2 = a , bármely a ∈ ℕ esetén;
2. Vizsgáld meg, hogy az alábbi számok közül p4 : 112 11 ;
melyik egy természetes szám négyzete:
Indokold a választ. p5 : c 2 = c, bármely c ∈ ℤ esetén;
a) 64, 100, 140, 333, 1000000 p6 : 100 b 4 10 b 2 , bármely b ∈ ℤ esetén.
b) 24, 42 · 9, 36, 218, 109, 52·n, 64 · n + 1, n ∈ ℕ.
5. Határozd meg az n természetes számot a követ-
3. Másold le a füzetbe az alábbi táblázatokat, kező esetekben!
majd egészítsd ki az üres cellákat, ahol x a) n2 = 81; b) n2 = 169; c) n2 = 900; d) n2 = 441.
természetes szám. 6. Bizonyítsd be, hogy x négyzetszám és számítsd
x 4 1 0 2 7 11 ki x !értékét!
a)
x2 a) x = 19 · 9 + 19 · 10;
b) x = 211 – 210;
c) x = 200 + 199 · 200;
x2 9 36 400 0 121 49 d) x = n + n · (n – 1), n ∈ ℕ*;
b)
x 42 43 43 44
e) x 441 ;
2
x2 3n 2 3n 1 2 3n
f) x , n .
3n
14
10. Írd le mindegyik gyökjel alatti számot mint egy
7. a) Számítsd ki x = 92 + 122, majd x értékét;
természetes szám négyzetét, majd végezd el a
b) Számítsd ki y = 252 – 72, majd y értékét; számításokat:
c) Számítsd ki z = 132 + 2 · 13 · 17 + 172, a) 1156 3249 1296
majd z értékét. b) 1936 +
1
3844
2
8. a) Egészítsd ki a hiányzó részeket olyan termé- c) 1, 5 4900 46656
szetes számokkal, melyekre érvényesek az 11. a) Adott:
egyenlőségek:
A = 1 + 2 + … + 10 + 10 · (20 + 23 + + 24 + 25).
22 · 34 = (…)2; 22 · 34 · 56 = (…)2
Bizonyítsd be, hogy A négyzetszám és
2100 : 284 = (…)2; 26 · 52 = (…)2
számold ki A -t.
b) Számítsd ki: 142 ; 74 ; a2 , a ∈  ; b) Adott a következő szám:
c) Az a) alpont eredményeit használva számítsd B = 1 + 3 + 5 + … + 19. Bizonyítsd be, hogy
ki! 22 ⋅ 34 ; 22 ⋅ 34 ⋅ 56 ; B négyzetszám és számold ki B -t.

c) Adott a következő szám:
2100 : 284 ; 2 6 ⋅ 52 . C = 1 + 3 + 5 + … + (2n – 1), n ∈ ℕ*.
Bizonyítsd be, hogy C négyzetszám és szá-
9. Adott az A = {576, 484, 2025, 1600, 2500, mold ki C -t.
3600, 1521, 729, 529, 2116} halmaz.
12. Próbálkozással ellenőrizd az alábbi
a) Bontsd prímtényezők szorzatára az A halmaz
elemeit, majd írd fel ezeket a számokat szor- kijelentéseket:
zatok négyzeteként! a) Ha a, b ∈ ℕ*, akkor a 2 b2 a b .
b) Az a) alpont eredményeit használva számítsd
ki az A halmaz elemeinek négyzetgyökét! b) Ha a, b ∈ ℕ*, a > b, akkor a 2 b 2 a b.
2.l. Racionális számok négyzetének négyzetgyöke

Emlékeztető
Az előző leckéből tudjuk, hogy:

x x
x y x y , y 0 n 2 = n x n x n 2 a hol x és y négyzetszámok,
y y n ∈ ℕ.
Az x = 0 esetén =x = 0 0.
Vizsgáljuk meg, hogy létezik-e x , ha x pozitív racionális szám. Előbb azokkal a racionális számokkal foglalko
zunk, amelyek pozitív racionális számok négyzetei.

I. megoldás. T□ = l2, T□ = 1,69 cm2. Tehát l2 = 1,32 , azaz l = 1,3 cm.
Egy négyzet területe 1,69 m2.
Határozd meg a négyzet oldalának II. megoldás. Gyökvonás segítségével: T□ = l2, T□ = 1,69 cm2.
hosszát!
169 13
Tehát l2 = 1,69, azaz l 1, 69 1, 3 l 1, 3 cm,
100 10
Másképpen: l2 = 1,69, tehát l 1, 69 1, 32 1, 3 l 1, 3 cm.
15
Fedezzük fel, értsük meg!
Értelmezés Négyzetre emelés

Az x pozitív racionális szám négyzetgyökének nevezzük azt az a pozitív racionális
számot, melyre igaz, hogy x = a2. 1,2 1,44
Így írjuk: x = a .
Négyzetgyökvonás
A. Határozd meg kétféleképpen a következő négyzetgyököket: a = 1, 44 és b = 0, 0025
2) a 1, 44 1, 2 1, 2
2
144 144 12
1) a= =
1, 44 = = = 1, 2
100 100 10
b 0, 0025 0, 05 0, 05
2
25 25 5
b= =
0, 0025 = = = 0, 05
10000 10000 100
Megjegyzés. Fontos, hogy az előnyösebb módszert válasszuk.
B. Észrevehető, hogy hasonlóan lehet négyzetgyököt meghatározni akkor is, ha a szám végtelen szakaszos
tizedes tört formájában van megadva.
17 1 16 16 4 3361 336 3025 121 11
1, 7 és 3, 36 1 .
9 9 9 3 900 900 36 6
Emlékeztető
Az x ∈ ℚ szám abszolút értéke: Példák

x , ha x 0 x 3, 5 0 x x 3, 5
x
x , ha x 0 x 4 0 x x 4 4

Következtetés:
Tudjuk, hogy n 2 = n , bármely n ∈ ℕ esetén. Mit jelent
x 2 , ha x ∈ ℚ. x 2 = x , bármely x ≥ 0 esetén;
Néhány példá:
• ha x = 1,5 akkor = x2 =
1, 52 = 1=
2, 25 ,5 x ; x 2 x , bármely x < 0 esetén.
• ha x = –1,5 akkor –x = –(–1,5) = 1,5, tehát Általánosan így írhatjuk:
x
2
1, 5 2
2, 25 1, 5 x
x 2 = x , bármely x ∈ ℚ esetén.
Alkalmazás
a) Kiszámítjuk a x 2 értékét x = 8,9 – 5 : 4 esetén. b) Kiszámítjuk a x 2 értékét, ha x = 2,7 – 9 : 2
Előbb elvégezzük: x = 8,9 – 1,25 = 7,65. Előbb elvégezzük: x = 2,7 – 4,5 = = – 1,8.
Mivel x > 0, alkalmazzuk a x 2 = x képletet, és azt Mivel x < 0, alkalmazzuk a x 2 x és képletet:
kapjuk, hogy x2 7, 652 7, 65 . x2 1, 82 1, 8.
Ha az x racionális számról nem tudjuk eldönteni, hogy pozi-

tív vagy negatív, akkor az általános képletet használjuk. x 2 = x , bármely x, racionális szám esetén.
16
c) Ha x = 2 – 1,2 : 0,4 akkor x 2 = x és x 2 1, 2 : 4 .
Elvégezzük a szükséges műveleteket:
x 2 x 2 1, 2 : 0, 4 2 3 1 1
Alkalmazás
a) 1, 44 9 1, 2 3 3, 6 és 1, 44 9 12, 96 3, 6 Igazak az alábbi összefüggések:

a) x y x y , ha x, y két racionális szám
négyzete esetén.
1, 44 1, 2 1, 44 x x
b) = = 0, 4 és = =
0,16 0, 4 b) = , ha x, y két racionális szám
9 3 9 y y
négyzete, y ≠ 0.
Jegyezd meg!
! Ha x egy racionális szám négyzete, akkor azt az a pozitív racionális számot, melyre igaz, hogy
x = a2, az x szám négyzetgyökének vagy az x gyökének nevezzük. Így írjuk x = a .
Bármely olyan x és y szám esetén, mely racionális szám négyzete, igaz, hogy:
x x
x y x y és = , y ≠ 0. a 2 = a , bármely a ∈ ℚ esetén.
y y
1. Határozd meg a következő kijelentések logikai 3. Másold a füzetbe az alábbi táblázatokat, majd
értékét, majd egészítsd ki a mondatokat, hogy töltsd ki mindkét táblázat üres celláit tudva,
igazak legyenek: hogy a egy pozitív racionális szám.
p1 : 100 = 10 p2 : 400 20 a) 2 5 1
1 1 a 1 0 0,25 1,(3) 2
p3 : = p4 : 1, 96 = 1, 4 3 4 3
36 6 a2
25 7 9 b)
p5 : = p6 : 20, 25 = 1 100 1 5
4
4 2 2 a2 2,25 0 2 (0,4)6
13 9 49 4 4
p7 : 0, 09 0, 3 p8 : 0, 0676 =
50 a
a) A fenti kijelentések közül az igaz kijelentések
a követezők: … . a2
b) A fenti kijelentések közül a hamis kijelentések 4. Számítsd ki az m és n számok összegét tudva,
a követezők: … .
36 4 1 hogy:
2. Adott az M 1, 44; ; ; 3 ; 1, 7
25 16 16 49
a) m 1 0, 09 és n 2 ;
halmaz. Határozd meg a 25

P x | x y , y M halmaz elemeit. b) m
2
5

25
4
és n 0, 6 6, 25 .
17
b) n2 = 169 és n > 0;
5. Számítsd ki:
c) n2 = 900 és n < 0.
1 81 169 625 3
a)
Adott az A 3, 2, 1, 0,1, 2 . Határozd meg
; ; ; ; 8.
9 25 4 289 300
9 1 13 29 29 a következő halmazok elemeit:
b) 1 ; 2 ; 3 ; 4 ; 5
16 4 36 49 100
B n n x2 , x A
c) 0, 81 ; 0,16 ; 1, 96 ; 4, 41 ; 20, 25

C m m n , nB
24 34 56 12 32 42 9. Másold a füzetbe az alábbi táblázatokat,
d) ; ; ;
36 72 3 43
3
7 2 242 majd töltsd ki ezek üres celláit tudva, hogy a
racionális számot jelöl. Hasonlítsd össze a b)
6. Másold a füzetbe az alábbi táblázatokat, majd
alpontnál kapott értékeket a 2. feladatbeliekkel.
töltsd ki ezek üres celláit tudva, hogy x egész
számot jelöl. a) a 1 –1 0 –0,5 0,5
5
−
5
a) x –2 –17 12 –2 17 –12 4 4
x2 a2
b) x2 16 1 49 0 121 36 4
x 1 100 1 5
b) a2 2,25 0 2 (0,4)6
9 49 4 4
x2
a
7. Határozd meg az n egész szám értékeit az a2
alábbi esetekben:
a) n2 = 81;
3.l. Pozitív racionális szám négyzetgyökének becslése

Emlékeztető
Pitagorasz tétele. Bármely derékszögű háromszögben

az átfogó négyzete egyenlő a két befogó négyzetének
Az ABC háromszögben m
A 90 , és
összegével. igaz a BC 2 = AB 2 + AC 2 összefüggés.
Példák
Ha a, b ∈ ℚ+ akkor a b a 2 b 2 . a) A Băneasa-erdőben levő fák
mennyiségét pár százezerre
• A becslés egy mennyiség közelítő meghatározását jelenti, becsülik.
ha az adatok hiányosak vagy nem pontosak.
b) A főváros lakosságát több, mint
Míg a megközelítésnél ismerjük az eltérés maximális
kétmillióra becsülik.
mértékét, a becslés esetében nem tudjuk, hogy milyen közel
vagyunk a pontos értékhez. c) A célig hátralevő távolságot 5 km-re
becsülik.
• Ha egy számítás során a használt számok megközelítő d) Tízesekre, hiánnyal való megközelí-
értékeit használjuk, akkor a helyes eredmény becslését tést használva a 16,2 +
kapjuk meg. + 32+125,7 számítás eredménye 160.
A helyes eredmény 173,9.
18
Feladat Sára: Szükségünk van kevesebb, mint 309 lejre.
Sára és Noémi vásárolni mentek Csilla Noémi: Szükségünk van több mint 291 lejre.
nővérükkel. Három, egyenként 32,9 lejes mértani Csilla: Én azt mondom, hogy körülbelül 304 lejre van
felszerelést, öt doboz, egyenként 19,29 lejes szükségünk.
filctollat valamint tíz, egyenként 10,54 lejes A pénztáros bevezeti a termékek árát, kinyomtatja a
számlát, és kijelenti: 300,15 lejt kell fizetni.
füzetet vásároltak.
Hogyan magyarázható, hogy az összegek nem egyez-
nek meg? Hibázott valaki?
Ahhoz, hogy megértsük a nővérek válaszainak logikáját, gondoljuk végig a következő lépéseket:
Kiszámoljuk a fizetni való összeget: S = 3·32,9 + 5·19,29 + 10·10,5 = 300,15 (lej)
Felbecsüljük az összeget, úgy, Felbecsüljük az összeget, úgy, Felbecsüljük az összeget, úgy,
hogy az árakat egységekre hogy az árakat egységekre hiánnyal hogy az árakat egységekre
többlettel közelítjük: közelítjük: kerekítjük:
32,9 ≈ 33; 19,29 ≈ 20; 10,5 ≈ 11. 32,9 ≈ 32; 19,29 ≈ 19; 10,5 ≈ 10. 32,9 ≈ 33; 19,29 ≈ 19; 10,5 ≈ 11.
S ≈ 3 · 33 + 5 · 20 + 10 · 11 = 309 S ≈ 3 · 32 + 5 · 19 + 10 · 10 = 291 S ≈ 3 · 33 + 5 · 19 + 10 · 11 = 304
Megjegyzés: Mindegyik nővér helyesen becsülte meg az összeget, csak különböző módon. A helyes
válasz legközelebbi becslése az, amelyet a tagok kerekítésével kaptuk meg. Néha előnyös, ha mindegyik
tagot hiánnyal vagy többlettel való közelítéssel adjuk meg. A becslések nagyon fontosak a hétköznapi
tevékenységekkel kapcsolatos feladatokban. Ezek segítenek, hogy előnyös gyakorlati döntéseket hozzunk.
Gyakorlati alkalmazás: D C
1) Beosztásos vonalzó segítségével szerkeszd meg az ABCD négyzetet,
melynek oldalhossza 1 dm.
2) Szerkeszd meg az AC átlóját.
3) Írd fel az ABC derékszögű háromszögben Pitagorasz tételét. A B
4) Figyelmesen mérd meg az AC szakasz hosszát, • AC az ABC háromszög átfogója, AB = BC = 1 dm,
használva a beosztásos vonalzót. Jegyezd le a tehát: BC2 = AB2 + AC2, vagyis AC2 = 1 + 1 = 2.
mért értéket deciméterben, és hasonlítsd össze a • Figyelmesen megmérve az AC szakasz hosszát 1,4
szomszéd osztálytársaid értékeivel. dm-hez közeli értékeket kapunk.
Az AC2 = 2 egyenlőség azt jelenti, hogy létezik egy olyan szám (még nem ismerjük), melynek négyzete 2. Mivel
az AC egy szakasz hossza, így AC > 0. Azt mondjuk, hogy AC = 2 .
Mérésekből megállapítható, hogy a 2 szám értéke 1,4-re becsülhető.
Felmerül a kérdés: hány tizedes jegye van még? Meghatározható az összes?
Az alábbiakban néhány választ kaphatunk e kérdésre:
12 = 1 < 2 < 4 = 22
Ha 2 = q , akkor q = 2.
2 1,42 = 1,96 < 2 < 2,25 = 1,52
1,412 = 1,9881 < 2 < 2,0164 = 1,422
A q számot próbálgatással keressük. 1,4142 = 1,999396 < 2 < 2,002225 = 1,4152
A próbálgatások alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nem kaptunk elegendő információt ahhoz, hogy
meghatározzuk a q racionális számot, viszont elég közeli értékeket találtunk. Azt mondjuk, hogy a 2 számot
fel tudjuk becsülni. A fizikában racionális számok négyzetgyökének meghatározására, általában századokra,
hiánnyal való közelítő értékeket használnak.
Példák: 2 ≈ 1, 4; 3 ≈ 1, 73; 5 ≈ 2, 23.
Bármely x ≥ 0, racionális szám esetén létezik a x x n x n 2, ahol n ≥ 0

négyzetgyöke.
19
Alkalmazás
Gyakran szükséges a négyzetgyököt megközelíteni egy természetes vagy egy pozitív racionális számmal.
Ahhoz, hogy az x pozitív racionális szám négyzetgyökét természetes számmal megközelíthessük, közrefogjuk
két, egymásutáni négyzetszámmal n2 ≤ x < (n + 1)2, n ∈ ℕ.
Előfordulhat, hogy x négyzetszám, és akkor x = n2, valamint x = n .
Példa.
Ha n2 ≤ x < (n + 1)2, n ∈ ℕ, akkor n x n 1. Ha x = 73 akkor 64 < x < 81  82 < x < 92
Ha 0 ≤ x ≤ 100, sakkor x-et az ismert négyzetszámokkal 8 x 9 x 8 vagy x ≈ 9 .
hasonlítjuk össze.
Példa.
Ha 10 < x < 100 , vagyis 100 < x < 10 000,
2 2 Ha x = 5413, akkor keressük a x természetes számmal közelített
akkor x ≈ ab . Az a számjegyet (tízesek) értékét. Mivel 102 < x < 1002 10 x 100 x ab.
az előző eljárás alapján kapjuk meg abból a Töröljük az x utolsó két számjegyét, és a kapott számot (54)
számból, amit az x utolsó két számjegyének közrefogjuk két, egymásutáni négyzetszámmal:
(tízesek, egyesek) törlésével állítunk elő. 49 < 54 < 64  72 < 54 < 82, azaz a = 7. Tehát 70 < x < 80.
Ezután az egyesek számjegyét próbálgatással Mivel 54 közelebb áll 49-hez, mint 64-hez, ezért x ≈ 70 .
kapjuk meg. Ajánlott, hogy b = 5 értékkel Bizonyos gyakorlati alkalmazásokban ez a becslés elegendő,
kezdjük. vagyis 5413 ≈ 70. A továbbiakban megkeressük az egyesek
2 2
számjegyét is. Ha b = 5 akkor ab 752 5625 x. Ha b = 4 akkor ab 742 5476 x.
2
Ha b = 3 akkor ab 732 5329 x. Tehát 732 < x < 742 73 x 73 és x ≈ 73 vagy x ≈ 74.
Ha az x szám 5 vagy 6 számjegyből áll Példa.

(vagyis 104 < x < 106), akkor x ≈ abc . Ha x = 317 492 akkor keressük a x százasokra
közelített értékét. Törölve az utolsó négy számjegyet,
A százasok a számjegyét a fenti eljárás alapján
a kapott számot (31) közrefogjuk két, egymásutáni
keressük meg törölve az x szám utolsó négy négyzetszámmal: 25 < 31 < 36  52 < 31 < 62. Tehát a
számjegyét (egyesek, tízesek, százasok, ezresek). százasok számjegye a = 5 és 500 < x < 600.
Ha szükséges a többi számjegyet próbálgatással Mivel 31 a 36-hoz áll közelebb, mint 25‑höz, azt
keressük meg. írhatjuk, hogy x ≈ 600.
Mégis, nagyon nagy számok esetén javasolt a számológép illetve a négyzetgyökvonás algoritmusának
használata. A négyzetgyökvonás algoritmusának használata sok ideig hasznos volt, míg meg nem jelentek
alkalmasabb számítási eszközök.
Példa.
Ha x ∈ ℚ+ véges tizedes szám, átalakítva igy írható: Közelítsük x értékét, ha x = 93,4.
y y Mivel 81 < 93,4 < 100  9 < 93, 4 < 10 
x = 2 n , ahol y, n ∈ ℕ, tehát x = n .  93, 4 » 9 vagy 93, 4 » 10.
10 10
Ha tízesekre szeretnénk közelíteni, akkor
A y közelítését a fenti folyamat alapján végezzük.
9340 9340
= x = és 9340 ≈ ab .
100 10
Töröljük az 9340 utolsó két számjegyét, és a kapott 93 számot közrefogjuk két, egymásutáni négyzetszámmal:
81 < 93 < 100  92 < 93 < 102, azaz a = 9.
Tehát 962 < 9340 < 972 96 9340 97

2
Ha b = 5, akkor ab 952 9025 9340.
2
Ha b = 6, akkor ab 962 9216 9340. 9340 ≈ 96 vagy 9340 ≈ 97, valamint
93, 4 ≈ 9, 6 vagy 93, 4 ≈ 9, 7.
2
Ha b = 7, akkor ab 97 2 9409 9340.
20
A D
1. Vágj ki papírból egy 1,5 dm oldalú négyzetet. Jelöld ABCD-vel.
2. Még vágj ki papírból egy 1 dm oldalú négyzetet. Jelöld EFGH-val.
E H
3. Tedd egymásra a két négyzet középpontját, szúrd át és rögzítsd egy tűvel.
4. Tedd a nagyobbik négyzetet rögzített helyzetbe a padra/asztalra, majd forgasd az
EFGH négyzetet a tű körül (lásd a mellékelt ábrát).
5. Kövesd figyelmesen a kisebbik négyzet csúcsait, és vedd észre, ha ezek áthaladnak a 1 dm
F G
nagy négyzet oldalain.
1,5 dm
6. Indokold válaszod, használva egy gyökmennyiség becsült értékét.
B C
Jegyezd meg!
! • A becslés egy mennyiség közelítő meghatározását jelenti, ha az adatok nem pontosak vagy
hiányosak.
• Ha egy számítás során a számok megközelítő értékeit használjuk, akkor a helyes eredmény becs-
lését kapjuk meg.
• Bármely x ≥ 0 racionális szám esetén létezik a x négyzetgyöke.
• Az a ≥ 0 esetén x = a akkor és csakis akkor, ha x = a2.
y y
• Ha n2 ≤ x < (n +1)2, n ∈ ℕ, akkor n x n 1. Ha x = 2 n ahol y, n ∈ ℕ, akkor x = n .
10 10
1. Sándor hazafele egy olyan 4. Adott a

négyzet alakú parkon halad át, 36036
melynek oldala 120 m. Az ösvény, B 57 , , 789,1 halmaz.
12
melyen halad egybeesik a négyzet
A B halmaz minden eleme esetén határozd meg
átlójával. Közelítsd természetes
azt a legkisebb egész számot, amely nagyobb
számmal a parkban megtett távolságot,
nála, vagy egyenlő vele.
méterben kifejezve.
2.
5. Töltsd ki az alábbi cellákat két-két egymásutáni
Egy szerelő csapat fel szeretne
egész számmal úgy, hogy igazak legyenek a
jutni az épületnek A ponttal
A relációk:
jelölt erkélyére, amely 15,8 m
távolságra van a földtől. a) < 12 < c) < 1234 <
A szerelők egy létrát helyeznek b) 123 d)
600
el a B pontba, mely 4,2 m 6. Határozd meg a következő halmazokat:
távolságra van az épülettől. B

A x | 3 x 4 ;
A csapatnak van 10 m, 18 m illetve 25 m
hosszú kinyitható létrája. Ezek közül melyik a B x  | 6 x 5 ;
célnak megfelelő? C x  | 10, 5 x 50,1 ;
2
3.

Adott az A 199 , 300 , 144 D x  | 23 x 32.
2
halmaz. Az A halmaz mindegyik x eleme esetén
határozd meg azt a legnagyobb egész számot, 7. Határozd meg a n 2 + n , aszám első tizedes
amely kisebb, mint x, vagy egyenlő vele. jegyét minden n 1, 2, 3 szám esetén.
21
Ismeretfelmérő
Hivatalból 10 pont.
I. Írd ki mindenik feladat esetében az egyetlen helyes válasz betűjelét!
1. A 8 + 8 + 82 szám egyenlő:
5p A. 8 B. 10 C. 12 D. 16
2. A 900 36 2 számítás eredménye:

4
5p A. 1 B. 3 C. 5 D. 7
3. A 2 · 49 szám négyzetgyöke:
4
5p A. 14 B. 21 C. 28 D. 42
4. Az a szám azon értéke, melyre a 7 17 igaz:
5p A. 10 B. 27 C. 100 D. 282
5. Adott x 0, 4 . Akkor:
5p A. x ∈ ℕ B. x ∈ ℤ C. x ∈ ℚ D. x ∉ ℚ
225 32 102
6. Az A
7 300 1, 96
, 2 , , , , halmaz tartalmaz:
49 9 3 0, 04 52
5p A. egy természetes számot B. két természetes számot
C. három természetes számot D. négy természetes számot
7. Ha abcde teljes négyzet (négyzetszám), akkor abcde -nek:

5p A. 2 számjegye B. 3 számjegye C. 4 számjegye D. 5 számjegye van.
8. Az a 10 3, b 10 4, c 10 3, d 10 3 relációk közül az igaz:
5p A. (a) B. (b) C. (c) D. (d)
II. Írd le a feladatok részletes megoldását!
1. Számítsd ki:
5p a) 2 81 3 64 4 49 5 36 .
5p b) 36 64 100
144 .
225 .
1225 1
5p c)
441
49 9
2. Adott a 252 202 52 122 és b 100 0, 01 1 .
25 16
10p a) Végezd el a számításokat és határozd meg az a és b számot!
10p b) Mutasd ki, hogy a ⋅ b természetes szám!
3. Két barát ajándékot vásárol a C1, C2, C3 üzletből.
A mellékelt ábrán azok az utak vannak vázolva,
melyeken a két barát járhat. A távolságok C1 D
méterben vannak feltüntetve.
5p a) Természetes számmal becsülve, határozd
meg a C1 – C2 – C3 útvonal hosszát, C C3
méterben kifejezve! 100
10p b) Vizsgáld meg, hogy a C1 – C2 – C3 útvonal 50

a legrövidebb-e C1 és C3 között!
100 120
A C2 B
22
1.2.
Irracionális számok, példák.
A valós számok halmaza, bennfoglalás.
1.l. Irracionális számok
Emlékeztető
A racionális számok halmaza:
2 − 3 − 4 10
a Racionális számok: , , , .
a, b , b 0 . 11 8 1 5
b
Ha x, y ∈ ℚ, akkor Ha x = 3,5 és y = 0,4 racionális szám, akkor az
összegük x + y = 3,9, különbségük x – y = 3,1,
x x
x y, x y, x y, y 0 . szorzatuk x · y = 1,4 és hányadosuk = 8, 75
y y
ugyancsak racionális szám.
2 4 6 10 20 200
Bármely pozitív racionális szám egyértelműen A , , , , , közönséges törtek
3 6 9 15 30 300
a
leírható egy , alakú irreducibilis tört ugyanazt a racionális számot jelentik, mivel
b 2 4 6 10 20 200
alakjába, ahol a, b ∈ ℤ, b ≠ 0. = = = = = , valamint irreducibilis
3 6 9 15 30 300
2
alakban .
3
Bármely pozitív racionális szám egyértelműen leírható a következő alakok egyikében:

17
– véges tizedes tört: = 3, 4;
5 14
– tiszta szakaszos végtelen tizedes tört, ahol a periódus (9)-től különböző (9): 1, 27 ;
19 11
– vegyes szakaszos végtelen tizedes tört: 1, 58 3 .
12
Bármely véges vagy végtelen tizedes tört racionális szám.
127 1 126 14 1583 158 1425

9 75
35 7 273 19
3,=
5 = ; 2, 73 = 1, 27 1, 58 3
10 2 100 99 99 11 900 900 12
Történelmi kitekintés
Pitagorasz (i.e. 580 körül – i.e.495) görög filozófus és matematikus.
Pitagorasznak és tanítványainak sok fontos mértani és algebrai felfedezést
köszönhetünk.
ég
b egység
ys
Emlékeztetünk a tavaly tanult Pitagorasz-tételre. Pitagorasz szerint mindennek

eg
a szám az alapja, és véleménye szerint minden hosszúságot ki lehet fejezni

a
természetes számokkal. Például azt gondolta, hogy egy egyenlőszárú

derékszögű háromszög esetén létezik olyan kellőképpen kicsi mértékegység,
hogy az átfogó hossza a egység, a befogók hossza pedig b egység hosszúságú
legyen, ahol a és b nullától különböző természetes számok. b egység
a
A Pitagorasz tétele alapján: a b 2 2
b
23
Kövessük azon idők matematikusainak kutatásait, amely alapján meg szerették volna határozni ezeket az a és
a a
b számokat. Az törtet irreducibilisnek tekinthetjük. Ha mégis egyszerűsíthető, akkor irreducibilis alakba
b b
hozható egyszerűsítés segítségével. A kapott tört ekvivalens lesz az eredetivel (ugyanazt a racionális számot
jelentik). Tehát a b 2 a 2 2 b 2 a 2 2 a 2 a 2 k , ahol k .
Ha a b 2 a 2 2 b 2 2 k 2 b 2 4 k 2 2 b 2 2 k 2 b 2 b 2  2 b  2.
2
a a
Következésképpen, a  2 és b  2, azaz tört egyszerűsíthető 2-vel, ami ellentmond annak, hogy az tört
b a b
irreducibilis. Végül belátható, hogy nem létezik a és b természetes szám, melyre igaz, hogy 2 = .
b
Következtetés: 2 nem racionális szám. Így írjuk 2 ∉ .
Az előző leckékben láttuk, hogy az egységnyi oldalhosszúságú négyzet átlójának hossza 2. Próbáltuk
meghatározni 2, értékét, de nem sikerült olyan pontos q ∈ ℚ+ racionális számot találni, melyre igaz lenne
q2 = 2. Az említett próbálgatások nem győztek meg arról, hogy 2 nem racionális. Szükséges volt a fenti
bizonyítás.
Hiába 2 egy olyan szám, ami egy szakasz hosszát jelenti, mégsem az általunk ismert számok valamelyike,
azaz nem racionális szám. Ez azt jelenti, hogy kell létezzenek a racionális számokon kívül más számok is.
Ezeket irracionális számoknak fogjuk nevezni.
Mivel 2 irracionális szám, ez nem írható le véges vagy végtelen szakaszos tize-
des tört alakjában. Számológépet használva meg tudjuk határozni több tizedes jegyét:
2 irracionális szám.
2 = 1, 414213562373095048801688 ... Gyakorlatban két tizedes pontossággal be-
csüljük meg: 2 ≈ 1, 41.
Alkalmazás
Hasonlóan, ha a 2-es számot kicseréljük bármely más A 3, 5, 7 prímszámok, tehát 3 , 5 , 7 irracionális

p prímszámra, bizonyítható, hogy p irracionális. számok.
Általánosan, ha n ∈ ℕ nem négyzetszám, akkor n 6, 8, 12 nem négyzetszámok, tehát 6 , 8 , 12

irracionális. irracionális számok.
12 3 4
Ha x ∈ ℚ szám nem írható két négyzetszám , , nem négyzetszámok aránya, tehát
7 8 5
arányaként, akkor x irracionális.
12 3 4
, , irracionális számok.
7 8 5
Irracionális szám ellentettje is irracionális szám. − 2 , − 8 , − 15 irracionális számok.
Egy racionális és egy irracionális szám összege 3 2 ; 7 5 ; 9 3 ; 1, 2 8 irracionális

irracionális szám. számok.
Egy nullától különböző racionális szám és egy 3
3 2 ; 7 5 ; 1, 2 8 ; irracionális számok.
irracionális szám szorzata irracionális szám. 2
A p szám egy tetszőleges kör kerületének és
A p szám irracionális. átmérőjének aránya.
Százasokra közelítő értéke p ≈ 3,14.
24
Feladat a portfólióba:
Gyakorolj, igazolva, hogy a 3 , 5 , 12 , 0, 7 irracionális számok.
Fogunk olyan irracionális számokkal is találkozni, melyek nem írhatók le gyökök segítségével. Ezeket
végtelen, de nem szakaszos tizedes szám alakjában találjuk.
Tekintsük az a = 0,505005000500005… számot (az első 5-ös számjegy után egy 0 van, a második után kettő,
valamint az n-edik 5-ös számjegy után n darab 0). Az irracionális szám.
Jegyezd meg!
! • Minden olyan számot, amely nem racionális szám, irracionális számnak nevezünk.
• Az x ∈ ℚ szám esetén: x akkor és csakis akkor irracionális szám, ha nem négyzetszám, vagy
nem írható fel négyzetszámok arányaként.
• Egy szám akkor és csakis akkor irracionális, ha végtelen, nem szakaszos tizedes szám alakjában
írható.
• Ha q ∈ ℚ* és x ∉ , , akkor x , q x , q x irracionális számok.
1. Adott a következő halmaz 5. a) Í rj három olyan x természetes számot, melyre

5 8 x + 8 racionális szám.
A 3; 4 ; 2 7 ; 9 12 ; 4 ; ; b) Írj három olyan y természetes számot, melyre
2 18
5 − y irracionális szám.
a) Sorold fel az A halmaz racionális elemeit. 6. a) S zámítsd ki 2,72 és 2,82, majd tanulmányozd,
b) Sorold fel az A halmaz irracionális elemeit.
Indokold a választ! hogy 7, 31 racionális vagy irracionális
szám.
2. Tekintsük a 0,246810… számot (növekvő b) Számítsd ki 3,242 és 3,252, majd
sorrendbe illesszük az egymásutáni páros tanulmányozd, hogy 10, 4996 racionális
természetes számokat) és az 1,010010001… vagy irracionális szám.
számot (két 1-es számjegy közötti 0-k száma
7. Adottak az a = 10n + 3 alakú természetes
növekszik, ahogy haladunk jobbra)
számok, n ∈ ℕ.
a) Indokold meg, hogy a fenti számok miért irra-
a) Í rd le a legkisebb öt ilyen alakú számot.
cionális számok!
b) Írj még két tizedes alakban felírt irracionális b) Bizonyítsd be, hogy a irracionális szám,
számot, indokolva a használt szabályt. bármely n ∈ ℕ esetén.
8. Adottak a b = 4n + 2 alakú természetes számok,
3. Írd le az a irracionális számok halmazát, ahol
n ∈ ℕ.
a ∈ A, tudva, hogy:
a) Írd le a legkisebb öt ilyen alakú számot.
A = {152, 25, 36, 47, 73, 24, (–3)2, 811, (–5)2}.
Indokold szóban mindenik elem választását. b) Bizonyítsd be, hogy b irracionális szám,
bármely n ∈ ℕ esetén.
4. Bizonyítsd be, hogy a 8 , 76 , 193 ,
9. a) H
atározd meg a 67ab alakú racionális
555 , 1000 irracionális számok, használva
számokat, ahol a és b számjegyek.
annak lehetőségét, hogy közrefogd két
egymásutáni négyzetszámmal. (Ha x, y ∈ ℕ és b) Határozd meg a 7cd 6 alakú racionális
n2 < x < (n + 1)2, akkor x irracionális szám). számokat, ahol c és d számjegyek.
25
2.l. A valós számok halmaza, bennfoglalás
Emlékeztető
• Léteznek irracionális számok. Tudjuk, hogy ⊂ ⊂

• Egy szám nem lehet egyszerre racionális és irracionális
szám is. 0, 1, 2, 3, … ℕ
• Egy racionális szám egyértelműen felírható mint véges –1, –2, –3, … ℤ
vagy szakaszos végtelen tizedes tört, ahol a periódus
különbözik (9)-től. 4,6; 1,(27); − 5 … ℚ
9
• Egy irracionális szám egyértelműen felírható mint nem
szakaszos végtelen tizedes tört. 2
• Bármely természetes szám egyben egész és racionális 3 ∈ ℕ tehát 3 ∈ ℤ és 3 ∈ ℚ
szám is.
–3 ∈ ℤ tehát –3 ∈ ℚ
• Bármely egész szám egyben racionális szám is.
• Ha egy szám nem egész, akkor nem is természetes szám. Ha 4,6 ∉ ℤ, akkor 4,6 ∉ ℕ
• Ha egy szám nem racionális, akkor se nem egész, se nem Ha 2 ∉ ℚ, akkor 2 ∉ ℤ és 2 ∉ℕ
természetes szám.
Értelmezés: A racionális és irracionális számok halmazainak egyesítését a valós számok halmazának

nevezzük, és ℝ szimbólummal jelöljük.
ℝ = {x | x racionális szám}  {x | x irracionális szám} ℝ+ = {x ∈ ℝ | x > 0}
Értelmezzük a követező halmazokat is: ℝ– = {x ∈ ℝ | x < 0}

• ℝ+ pozitív valós számok halmaza ℝ* = {x ∈ ℝ | x ≠ 0} = ℝ \ {0}
• ℝ– negatív valós számok halmaza
• ℝ* nullától különböző valós számok halmaza ℝ = ℝ+  ℝ–  {0}
Azonnal megállapítható, hogy: Ha x ∈ ℚ, akkor x ∈ ℝ.

• bármely racionális szám valós szám; Az irracionális számok
• bármely irracionális szám valós szám. halmaza az ℝ \ ℚ különbség.
Alkalmazás
Tudva, hogy: 1) Bármely x x ; 2) Bármely x x ; 3) Bármely x x ,

következtetjük az ⊂ ⊂ ⊂ bennfoglalást.
∪ \ ℝ\ℚ
0, 1, 2, 3, … ℕ
ℚ és ℝ \ ℚ diszjunkt halmazok, azaz
–1, –2, –3, … ℤ 2 ; 8 3;
metszetük üres halmaz.
ℝ 4,6; 1,(27); − 5 … ℚ 4 5 ;
7
ℚ ℝ\ℚ 9 ℝ 6
26
1. Határozd meg a következő kijelentések logikai 4. Adott a

értékét (igaz vagy hamis):

C 0, 1 ; 1 ; ; 3; 0,1 6 ; 7
20 3 69 1
a) 4 ∈ ; f) ; 4 23
4
4 a) Keress egy olyan D = {a, b, c} halmazt, mely-
b) 10 ; g) ∈ \ ;
9 re egyidejűleg teljesülnek az alábbi feltételek:
12 1) A C  D halmaznak pontosan két termé-
c) ∈ ; h) –3,1(5) ∉ ℚ;
5 szetes eleme van.
7 \ ;
2
d) 5 ∈ \ ; i) 2) A C  D halmaznak pontosan három irra-
e) 0 ∉ ; j) 1296 ∈ ; cionális eleme van.
b) Figyelembe véve a D, halmazt, határozzuk
k) 100 101 102 ... 1010 . meg az alábbi kijelentések logikai értékét.
p1: „D nem tartalmaz természetes számot.”
2. Adott az p2: „D legtöbb két racionális számot tartalmaz.”
9 15 5. Egészítsd ki az alábbi kijelentéseket az ℕ, ℤ, ℚ,
M 2,1; 9 ; 8 ; 3 ; 0,1 ; 1 ;
3 1
16 5 ℚ*, ℝ \ ℚ, ℝ szimbólumokkal úgy, hogy igazak

legyenek:
halmaz: a) Írd le azt a halmazt mely tartalmazza
a) Azok a számok, melyek felírhatók két egész
az összes:
szám arányaként, elemei a(z) … halmaznak.
1) természetes számot az M halmazból;
b) Azok a számok, melyek véges tizedes szám-
2) egész számot az M halmazból;
ként írható, elemei a(z) … halmaznak.
3) racionális számot az M halmazból;
c) Azok a számok, melyek szakaszos végtelen
4) irracionális számot az M halmazból.
tizedes számként írhatóak, elemei a(z) …
b) Az a) alpont adatait használva töltsd ki a
halmaznak.
táblázatot:
d) Azok a számok, melyek nem írhatók fel
M ∩ két egész szám arányaként, elemei a(z) …
M ∩ halmaznak.
e) H a a nem négyzete egy racionális számnak,
M ∩ akkor a eleme a(z) … halmaznak.
M ∩ f) A racionális és irracionális számok halmazá-
nak egyesítése a(z) … halmaz.
57 81 6. Bizonyítsd be, hogy:
3. Tekintsük a B 49 ; 64 ; ; 
19 3 a) 1234 ∉ ;
0
2, 7 ; ; 2 3 ; 500 halmazt. b) 1 678 \ ;
2 4
7
Egészítsd ki a hiányzó részeket úgy, hogy igaz c)
111 1 ∈ \ ;
...

egyenlőséget kapjunk! 15 szamjegy
a) B ∩ ... d) B ∩ ... d) 4n ∈ , bármely n ∈ ℕ esetén.

b) B ∩ ... e) B ∩ \ ... 7. Határozd meg az
c) B ∩ \ ... f) B ∩ \ ... E x 59 x 27 ,
x  halmazt.
27
1.3.
Tényezők kiemelése a gyökjel alól.
Tényezők bevitele gyökjel alá
Emlékeztető
Példák
a 2 a, bármely a 0 esetén
a a , bármely a 
2
2 ;
a a, bármely a 0 esetén
2
1 1 1 1
2
A fenti relációk a ∈ ℝ \ ℚ esetén is igazak.
Kiemelni az a tényezőt a gyökjel alól azt jelenti, hogy a a) 63 9 7 9 7 3 7

a 2b kifejezést a b alakba írjuk, ahol a, b ∈ ℕ*. (kiemeltük a 3-as tényezőt a gyökjel alól).
b) 75 25 3 25 3 5 3
a 2b = a b (kiemeltük a 5-ös tényezőt a gyökjel alól)

c) 700 100 7 100 7 10 7
(kiemeltük a 10-es tényezőt a gyökjel alól).
Ha az a kérés, hogy emeljük ki a tényezőket a gyökjel Példák
alól, akkor n számot, ahol n  , n 2 az a b 72 36 2 6 2
alakba hozzuk, ahol b nem osztható egyetlen 1-től 150 25 6 5 6
különböző négyzetszámmal sem.
120 4 30 2 30
Ahhoz, hogy könnyen eldöntsük, hogy a gyökjel alatti tényezők közül melyek négyzetszámok, hasznos a
számot prímtényezők szorzatára bontani.
a) 147 = ? b) 2450 = ? c) 216 = ?
147 3 2450 2 216 2
49 7 1225 5 108 2
7 7 245 5 54 2
1 49 7 27 3
7 7 9 3
1 3 3
1
147 7 2 3 2450 52 7 2 2 216 2 2 32 2 3
147 7 3 2450 5 7 2 35 2 216 2 3 2 3 6 6
28
Gyakorlatban vannak olyan helyzetek, amikor a számítások egyszerűbb elvégzésének céljából érdemes olyan
tényezőket is kiemelni a gyökjel alól, amelyek nem természetes számok.
Gyaníthatjuk, hogy a tényezők gyökjel alóli kiemelését általánosíthatjuk a racionális, sőt pozitív valós számok
esetére is.
12
Tekintsük a gyökmennyiséget, és kétféleképpen számoljuk ki, használva a tanult tulajdonságokat:
25
22 3 2 3
2 2
12 12 12 2 2 2
, illetve 3 3 3.
25 25 5 2 5 25 5 5 5
Megállapíthatjuk, hogy mindkét számítás helyes.
A a 2b = a b kifejezést az a tényező gyökjel alóli kiemelésének nevezzük, ahol a ≥ 0, b ≥ 0.
Alkalmazás
a 2 k 1 b a 2k a b a k a b
a 2 k b a k b , ahol a ≥ 0, b ≥ 0, k ∈ ℕ*. Ha a felbontásban 2k + 1 tényező van, amely a-val
Ha a felbontásban 2k tényező van, amely a-val egyenlő, akkor az ak tényezőt tudjuk kiemelni a
egyenlő, akkor az ak tényezőt tudjuk kiemelni a gyökjel alól, valamint a gyökjel alatt is marad egy
gyökjel alól. a tényező.
Példa. 28 5 32 7 24 3 5 7 48 35 Példa. 27 33 5 26 2 32 3 5
23 3 2 3 5 24 30
Külön-külön összeszorozzuk a gyökjel alól kiemelt és a gyökjel alatt maradt tényezőket is.
Azokban az algebrai számításokban, melyekben 5 x2

= x2 5
= x 5
nem tudjuk, hogy az a tényező pozitív vagy
3 x4
= x4 2
= x2 2 = x2 2
2
negatív, így fogjuk írni a b = a b,
ahol a, b ∈ ℝ, b ≥ 0. 2 x6
= x6 2
= x3 2 = x 2 x 2
A tényezők gyökjel alóli kiemelésével ellentétes a Példák.

tényezők bevitele gyökjel alá.
a) 3 5 32 5 9 5 9 5 45
2
Vagyis a b = a b , ahol a ≥ 0, b ≥ 0. (bevittem a 3-as tényezőt a gyökjel alá).
b) 7 2 7 2 2 49 2 98
a b = a 2b (bevittem a 7-es tényezőt a gyökjel alá).
c) 0, 8 5 0, 8 5 0, 64 5 3, 2 .
2
(bevittem a 0,8-as tényezőt a gyökjel alá)
Ne kapkodj!
Ha a < 0 és b ≥ 0, akkor a b a 2 b . Példa: 2 5 22 5 20 .
29
Jegyezd meg!
! • Az a tényezőnek kiemelése a gyökjel alól: a 2b = a b , bármely a ≥ 0, b ≥ 0 esetén;

• Az a tényezőnek bevitele a gyökjel alá: a b = a b , bármely a ≥ 0, b ≥ 0 esetén.
2
• Bármely a ∈ ℝ, b ≥ 0 esetén igaz, hogy a 2b = a b.

• Ha a ≥ 0 és b ≥ 0, akkor a 2 k b a k b és a 2 k 1 b a 2 k a b a k a b .
1. Egészítsd ki úgy, hogy igaz kijelentéseket 6. Határozd meg a következő kijelentések logikai
kapjunk: értékét! Írd a füzetbe az igaz kijelentéseket!
2
a) Haa ≥ 0 és b ≥ 0, akkor a b  . a) 200 = 10 2 ;
2
b) Ha a ≤ 0 és b ≥ 0, akkor a b  . b) 343 7 7;
2
c) Ha a ∈ ℝ és b ≥ 0, akkor a b  .
c) a 2 b a b , 0 a, 0 b;
2. Emeld ki a tényezőket a gyökjel alól:
d) a b 2 b a , b 0 a;
a) 2 2 ⋅ 3; g) 5 4
7;
e) Ha 288 = 12 x, akkor x = 2.
b) 34 ⋅ 5 ; h) 22 ⋅ 32 ⋅ 5 ;
f) Ha 675 = x 3 , akkor x = 5.
c) 56 ⋅ 7 ; i) 72 101;
7. Egészítsd ki úgy, hogy igaz kijelentéseket
d) 1110 ⋅ 2 ; j) 54 ⋅ 32 ⋅ 2 ;
kapjunk:
e) 22 3; k) 22 32 5; a) Ha a > 0 és b ≥ 0, akkor a b ... ;
f) 3 2
5; l) 3 2
5 7.
4
b) Ha a < 0 és b ≥ 0, akkor a b ... .
8. Vidd be a tényezőket a gyökjel alá!
a) 27 ; e) 23 33 ;
a) 2 3; d) −3 2;
b) 311 ; f) 2 ⋅ 23 ⋅ 25 ⋅ 28 ;
2
2 n 1 b) 5 1, 4 ; e) 15;
c) 2 ⋅3 ;
5 7
g) 2 , n ; 3
d) 33 ⋅ 55 ⋅ 77 ; h) 32 n 3 , n . c)
1
⋅ 24 ; f) −
5 7
.
3 7 5
a) 12 , 18 , 27 , 32 , 75 , 98 ; 9. Írd mindegyik kijelentés mellé az I betűt, ha
b) 360 , 192 , 150 , 288 , 294 , 972 ; igaz; illetve a H betűt hamis kijelentés esetén:
c) 2250 , 2366 , 3468 , 9072 , 105 , 1011 . a) 2 15 = 60 ; d) 2 19 22 19 ;
5. A műveletek elvégzése után emeld ki a b) 3 5 = 45 ; e) 6 7 = 7 6 ;
tényezőket a gyökjel alól:
a) 2 3 2 3
2 2 4 6 c) 4 7 42 7 ; f) 4 12 8 3.
b) 28 4 4096 ; 10. Határozd meg azon x és y természetes számot,

c) 25 34 24 34 24 35 . melyre igaz x y 153 , ahol x 1.
30
Ismeretfelmérő
I. Határozd meg az alábbi kijelentések logikai értékét:
3p 1. Az 1,3(4) racionális szám. 3p 3. A 225 valós szám.
1 2 3
3p 2. A 1,(7) irracionális szám. 3p 2. , , , \
2 2 2
II. Írd ki mindenik feladat esetében az egyetlen helyes válasz betűjelét!
1. Tekintsük az A
1, 2 , 3 ,..., 2019 halmazt!
5p 1.1. Az A ∩  halmaz elemeinek száma:
A. 40 B. 50 C. 45 D. 44
5p 1.2. Az A \ halmaz elemeinek száma:
A. 1974 B. 1975 C. 1976 D. 2018
5p 2. Adott x ∈ ℕ. A 77 7 x racionális szám, ha:
A. x ∈{0, 1, 2, 3, …, 11} B. x ∈{0, 1, 9} C. x ∈ {2, 3, 6, 8} D. x ∈{4, 11}
5p 3. Adott y ∈ ℕ. A 88 22 y irracionális szám, ha:
A. y ∈{0, 1, 2, 3} B. y ∈ {0, 1, 2, 3, 4} C. y ∈{0, 4} D. bármely y természetes szám
5p 4. Ha 75 a 3 , akkor a értéke:
A. 1 B. 3 C. 5 D. 6
5p 5. Tudva, hogy 500 b c és több természetes számot nem lehet a gyökjel alól kiemelni, akkor
b + c értéke:
A. 15 B. 12 C. 13 D. 14
5p 27 d
6. Ha = , akkor d – e értéke:
12 e
A. 1 B. 2 C. 3 D. 4
5p 7. Melyik halmaz tartalmaz csak irracionális számokat?
A. 1, 3 ,..., 17 B. 2 , 4 ,..., 18 C. 22 , 24 ,... 218 D. 21 , 23 ,..., 217
III. ársítsd az A oszlopbeli feladat sorszámát a B oszlopbeli helyes válasszal.
T
Miután kiemelted a tényezőket a gyökjel alól, azt kaptad, hogy:
A B A B
3p 1. Ha a > 0, 9a 2 = a. −3a − a 4. Ha a < 0, b > 0, a 2b 2 = e. a : b2

3p
b. 3a 5. Ha a > 0, b > 0, a 2 : b4 = f. – a · b
3p 2. Ha a < 0, 9a 3 3p
c. a3 g. – a – b
3p 3. Ha a > 0, a9 : a3 = 3p 6. Ha a < 0, b < 0, a b
2

d. –3a h. –a2 : b
IV. Írd le a feladatok részletes megoldását!

n n 1
Adott a B x x , n  , n 10 .
2
20p
a) Írd le a B halmazt, elemeinek felsorolásával.
b) Határozd meg a B ∩ és B ∩ \ halmazokat.
31
1.4.
Valós számok ábrázolása a számtengelyen közelítés segítségével.
A számok összehasonlítása és rendezése. Valós szám abszolút értéke
1.l. Valós számok tizedes törtek alakjában való közelítése.

Valós számok ábrázolása a számtengelyen közelítés segítségével
Emlékeztető
Az előző leckékben láttunk néhány módszert egy racionális és egy irracionális szám (tehát egy valós szám)
értékének becslésére.
Egy valós számnak egységekre (tízesekre,

százasokra, ezresekre, stb.) hiánnyal való Adott az x = 200.
közelítő értéke az a legnagyobb, csak
egységekből (tízesekből, százasokból, Egységekre hiánnyal közelítve: 200 ≈ 14 mert 14 < 200 < 15.
ezresekből, stb.) álló természetes szám, amely
kisebb vagy egyenlő az adott számmal. Tízesekre hiánnyal közelítve: 200 ≈ 10 mert 10 < 200 < 20.
Egy valós számnak egységekre (tízesekre,
Adott az x = 200.
százasokra, ezresekre, stb.) többlettel
való közelítő értéke az a legkisebb, csak
egységekből (tízesekből, százasokból, Egységekre többlettel közelítve: 200 ≈ 15 mert 14 < 200 < 15.
ezresekből, stb.) álló természetes szám, amely
szigorúan nagyobb, mint az adott szám. Tízesekre többlettel közelítve: 200 ≈ 20 mert 10 < 200 < 20.
Egy valós számnak egységekre (tízesekre, Egységekre többlettel közelítve:
százasokra, ezresekre, stb.) kerekített értéke 17,39 ≈ 17 mert 17,39 – 17 < 18 – 17,39;
a számnak vagy hiánnyal, vagy többlettel való 17,69 ≈ 18 mert 17,69 – 17 > 18 – 17,69.
közelítő értéke, attól függően, hogy melyik a Tízesekre többlettel közelítve:
számhoz közelebbi érték. 17,39 ≈ 20 mert 17,39 – 10 > 20 – 17,39;
14,69 ≈ 10 mert 14,69 – 10 < 20 – 14,69.
Abban az esetben, amikor a két fajta közelítő Egységekre többlettel közelítve:
érték távolsága az adott számtól megegyezik, 19,5 ≈ 20 mert 19,5 –19 = 0,5 = 20 – 19,5
akkor a kerekített érték a többlettel való Tízesekre többlettel közelítve: 395 ≈ 400 mert
közelítő érték lesz. 395 – 390 = 5 = 400 – 395.

Tizedes számok tizedekre, századokra, ezredekre, stb. közelítő értékeinek meghatározási szabályai a
fentiekhez hasonlóak.
Tekintsük a 12,7358 valós számot, majd közelítsük tizedekre, századokra, ezredekre, hiánnyal, többlettel, majd
kerekítsük.
Igazak a következő egyenlőtlenségek:
12,7 < 12,7358 < 12,8; 12,73 < 12,7358 < 12,74; 12,735 < 12,7358 < 12,736
Egy valós számnak tizedekre (századokra, ezredekre, stb.) Tizedekre: 12,7358 ≈ 12,7;
hiánnyal való közelítő értékét megkapjuk, ha töröljük az összes
Századokra: 12,7358 ≈ 12,73;
tizedes jegyét, amely a kívánt tizedes jegytől jobbra helyezkedik
el. Ezredekre: 12,7358 ≈ 12,735.
32
Egy valós számnak tizedekre (századokra, ezredekre, stb.) többlettel Tizedekre: 12,7358 ≈ 12,8.
való közelítő értékét megkapjuk, ha a hiánnyal való közelített értékében Századokra: 12,7358 ≈ 12,74.
a tizedek (századok, ezredek, stb.) számjegyét eggyel növeljük. Ezredekre: 12,7358 ≈ 12,736.
Egy valós számnak tizedekre (századokra, ezredekre, stb.) kerekített értéke
nem más, mint a számnak arra a tizedes jegyére hiánnyal vagy többlettel Tizedekre: 12,7358 ≈ 12,7.
közelítő értéke, attól függően, hogy melyik a számhoz közelebbi az érték. Századokra: 12,7358 ≈ 12,74.
Abban az esetben, amikor a kétfajta közelítő érték távolsága az adott számtól Ezredekre: 12,7358 ≈ 12,736.
megegyezik, akkor a kerekített érték a többlettel való közelítő érték lesz.
Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, melyik közelítés pontosabb, néha Tizedekre:12,7358 ≈ 12,7
hosszú számításokra van szükség. ahol 3 < 5.
Egy gyakorlati módszer a kerekített érték meghatározására:
Századokra: 12,7358 ≈ 12,74
Abban az esetben, amikor a törölt tizedes jegyek közül az első 0, 1, 2,
3 vagy 4, akkor hiánnyal való közelítést használunk. Amikor viszont ahol 5 = 5.
5, 6, 7, 8 vagy 9, akkor a kerekített érték megegyezik a többlettel való Ezredekre: 12,7358 ≈ 12,736
közelítő értékkel. ahol 8 > 5.
Észrevétel: A gyakorlatban, megegyezés szerint, egy vagy két tizedes pontossággal közelítő értéket használnak. A
számnak tizedekre, hiánnyal való közelítését még egy tizedes pontossággal való közelítésnek is nevezzük. A számnak
századokra, hiánnyal való közelítését még két tizedes pontossággal való közelítésnek is nevezzük.
Megjegyzés: A valós számoknak közelítése tizedes tört alakjában nagyon jól használható a pontok számtengelyen
való helyzetének becslésére, valós számok összehasonlítására, illetve a számok növekvő vagy csökkenő
sorrendbe való rendezésére.
Értelmezés: Azt az egyenest, amelyen rögzítettünk egy pontot (kezdőpont vagy origó a neve), egy mértékegységet
és egy pozitív irányítást, számtengelynek nevezzük.
Az origót általában O ponttal 0 1 x
jelöljük. Az alábbi ábrán OA = 1 a
mértékegység, valamint a pozitív O A
irányítás balról jobbra halad, és origó pozitív irány
mértékegység
nyíllal jelöltük.
Az Ox tengelyen, minden valós számnak egyértelműen megfelel az egyenes egy M pontja. Fordítva is igaz, azaz
az egyenes minden M pontjának egyértelműen megfelel egy a valós szám, amelyet az M pont koordinátájának
(vagy abszcisszájának) nevezünk, és xM-mel jelöljük.
Az xM = a jelölésből azt értjük, hogy a az M pont abszcisszája, vagy az M pont az a valós számnak a
számtengelyen való ábrázolása. Ezt még M jelöléssel is leírhatjuk (olvasd: a abszcisszájú M pont, vagy az M
pont koordinátája a).
Mivel a valós számok és a számtengely pontjai között egyértelmű megfeleltetés van, a számtengelyt még
valós számtengelynek is nevezzük.
Ne feledd: A pozitív számokat az origótól jobbra, míg a negatív számokat az origótól balra ábrázoljuk; 0 az
origó abszcisszája.
Általában az irracionális számokat tizedes tört alakjában közelített racionális számokkal adjuk meg.
Példa. Kiszámoljuk számológéppel a 7 értékét, majd megtartjuk pontosan az első nyolc tizedes jegyét,
vagyis 7 = 2, 64575131 ...
A 7 számnak hiánnyal vagy többlettel közelítő, illetve kerekített értékei:
Hiánnyal való Többlettel való Kerekítés
közelítés közelítés
Egységekre 2 3 3
Tizedekre 2,6 2,7 2,6
Századokra 2,64 2,65 2,65
Ezredekre 2,645 2,646 2,646
33
Az alábbi ábrán, a 7, számnak a valós számtengelyen való ábrázolását szemléltettük, használva a tizedes
törtkénti megközelítését.
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
2< 7 <3
7
2 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 2,7 2,8 2,9 3
2, 6 < 7 < 2, 7
7
2,6 2,61 2,62 2,63 2,64 2,65 2,66 2,67 2,68 2,69 2,7
2, 64 < 7 < 2, 65
7
Feladat: Az alábbi rajzon, az A, B, C, D és E pontok abszcisszái a: 0, 6 , 20 , 76 , 15 , 97 számok

valamelyike
Követve a megadott mintát, becsüld fel a megadott számokat, majd az ábrán elfoglalt helyük alapján határozd meg
a felsorolt pontok koordinátáit.
02 < 0,6 < 12  0 < 0, 6 < 1. Mivel 0 < xA < 1 azt kapjuk, hogy x A = 0, 6 .
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A B C D E
A negatív valós számoknak, a számtengelyen való ábrázolási módja megegyezik a negatív racionális számok
ábrázolási módjával, vagyis:
Az x és –x ellentett számokat az origó különböző Példák. Ha x ∈ ℝ+, akkor az A és B, pontokat, melyeknek
oldalán ábrázoljuk, az O ponttól egyenlő koordinátái –x, illetve x, a számtengelyen az O ponttól x
távolságra. A pozitív számot az origó jobb oldalán, távolságra ábrázoljuk.
a negatív számot az origó bal oldalán ábrázoljuk. A − 2, illetve 2, koordinátájú C és D pontokat, a
számtengelyen, az O ponttól 2 távolságra ábrázoljuk.
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5
A C D B
–x x
− 2 2
Jegyezd meg!
! Azt az egyenest, amelyen rögzítettünk egy pontot (O pont), egy mértékegységet (OA = 1 sza-
kasz) és egy irányítást (balról jobbra) számtengelynek nevezzük.
Az M(a) vagy xM = a jelölés azt jelenti, hogy:
• a az M pont abszcisszája;
• az M pont az a valós számnak a számtengelyen való ábrázolása.
Az x és –x ellentett számokat az origó különböző oldalán ábrázoljuk, az origótól egyenlő
távolságra.
34
1. a) Közelítsd hiánnyal az egységekre: 7.

1 3
Ábrázold a valós számtengelyen az ; − 0, 5; ;
7 , 234 , 1000 . 5 2 2
−2; ; − 1, 5, számokat, figyelembe véve, hogy
b) Közelítsd többlettel az egységekre: 2
a mértékegység 1 cm hosszú szakasz!
312 , 99 , 2019 .
8. Mértékegységként egy 5 cm hosszú szakaszt
2. a) Közelítsd hiánnyal a tizedekre: használva ábrázold a valós számtengelyen a
3 , 20 . 3 5 1
0,2; –1; 1,3; –0,6; ; ;1 számokat!
b) Közelítsd többlettel a századokra: 10 5 10
9. Válassz egy megfelelő mértékegységet, majd
5 , 32 .
ábrázold a számtengelyen a
3. Használva az egész számokkal végzett 11
2 ; − 3; ; − 3; 1; 5 számokat!
műveletek szabályait és a számológépet, töltsd 5
ki az alábbi táblázatot. A számokat két tizedes 10. Az A(–1), B(x), C(y), D(3) pontokat ebben
pontossággal add meg (hiánnyal közelítve a a sorrendben ábrázoltuk a számtengelyen.
x racionális számot, y pedig egy irracionális
századokra):
számot jelöl.
17 1 29 a) Í rj egy példát az x és y számra, majd készíts a
2 50 feladat adatainak megfelelő ábrát!
8 6 7
b) Ellenőrizd, hogy az AB + CD = AC + BD
egyenlőség igaz-e.
4. Adott a következő szám a = 1,234567. 11. Az alábbi ábrán látható számtengelyen csak
a) Közelítsd hiánnyal az a számot, előbb racionális számokat ábrázoltunk. Határozd meg
az a és b természetes számokat!
egységekre, majd századokra.
–3 − a –1 0 1 2 b 4
b) Közelítsd többlettel az a számot, előbb
tizedekre, majd ezredekre.
12. A következő ábrán O a számtengely kezdőpontja.
5. Töltsd ki úgy az üres cellákat, hogy a < x < a + 1, –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5
alakú relációt kapj, ahol a egész szám.
A O B
a) < 3 < ; d) < − 3 < ; a) Az ábra alapján határozzuk meg az A és B
b) < 27 < ; e) < − 20 < ; pontok abszcisszáit;
c) < 150 < ; f) < − 27 < .
b) Ábrázold a számtengelyen a C 2 és
a) Bizonyítsd be számításokkal az alábbi
6.

D 2 6 , pontot, közelítve koordinátáikat;
c) Használva az A, B, C, D és O, pontok
egyenlőtlenségeket:
sorrendjét, indokold meg az AC + CO = AO,
1) (2,2)2 < 5 < (2,3)2; illetve AD – DB = AB egyenlőségeket.
2) (2,23)2 < 5 < (2,24)2;
13. Adott egy olyan valós szám, melyben az
3) (12,2)2 < 150 < (12,3)2; ezredek számjegye nullától különböző.
4) (12,24)2 < 150 < (12,25)2. Határozd meg a századok számjegyét tudva,
b) ) Közelítsd hiánnyal tizedekre a 5 számot; hogy:
c) Közelítsd többlettel századokra a 5 számot; a) Tizedekre és századokra, hiánnyal való
közelítő érték egyenlő legyen.
d) Közelítsd hiánnyal századokra a 150 számot; b) Tizedekre és századokra, többlettel való
e) Közelítsd többlettel tizedekre a 150 számot. közelítő érték egyenlő legyen.
35
2.l. Valós számok összehasonlítása és rendezése
Emlékeztető
Eddig, a természetes (egész, racionális) számok összehasonlítására és rendezéséhez sikeresen használtuk a
számtengelyen való ábrázolást, és értelmeztük a ≤ relációt (rendezési relációt).
Ha xA és xB két racionális szám, xA < xB akkor és csakis Példák

akkor, ha az A pont a B ponttól balra van ábrázolva a 2 < 5 mert
számtengelyen. A(2) a B(5) ponttól balra helyezkedik el
Ha xA és xB két racionális szám, xA > xB akkor és csakis
5,3 > 5,2 mert
akkor, ha az A pont a B ponttól jobbra van ábrázolva a
számtengelyen. B(5,3) az A(5,2) ponttól jobbra
Ha xA és xB két racionális szám, xA ≤ xB akkor és csakis helyezkedik el
akkor, ha az A pont a B ponttól balra van ábrázolva, vagy 3,1 ≤ 3,5 mert 3,1 < 3,5
egybeesőek a számtengelyen.
Ha xA és xB két racionális szám, xA ≥ xB akkor és csakis 3,1 ≤ 3,1 mert 3,1 = 3,1
akkor, ha az A pont a B ponttól jobbra van ábrázolva, vagy –13,4 ≥ –13,9 mert –13,4 > –13,9
egybeesőek a számtengelyen. –13,4 ≥ –13,4 mert –13,4 = –13,4
Mivel ⊂ ⊂ ⊂ , azt gondoljuk, hogy végtelen sok valós számot (természetes, egész, racionális) össze
tudunk hasonlítani és rendezni. Hátra van még, hogy a fenti gondolatmenetet kiterjesszük az irracionális számokra.

B
Vannak olyan irracionális számok, amelyeket pontosan tudjuk ábrázolni
a számtengelyen. Például a 2 pontos ábrázolását körző segítségével
2
végezhetjük. Mégis, általában az irracionális számok ábrázolásánál ezen
számok becslését használjuk. Előző leckékben tapasztaltuk, hogy a számnak
a számtengelyen való ábrázolását jelentő pont jobbra helyezkedik el ahhoz O A C x
a ponthoz képest, ami a számnak hiánnyal való közelítő értékét ábrázolja, 0 1 2
illetve balra helyezkedik el ahhoz a ponthoz képest, ami a számnak többlettel AB = 1
való közelítő értékét ábrázolja.
Nyilvánvaló a következő megállapítás: ha x, y valós számok, valamint A(x) és B(y) pontok, akkor.
x y y x
A B B A
x<y x>y
Az A pont a B ponttól balra helyezkedik el Az A pont a B ponttól jobbra helyezkedik el
akkor és csakis akkor, ha x < y. akkor és csakis akkor, ha x > y.
Mivel a számtengely minden pontjának egyértelműen megfelel egy valós
szám, az A és B pontok egybeesőek akkor és csakis akkor, ha x = y.
Bármely két valós szám esetén a következő relációk csupán egyike igaz: x < y vagy x = y vagy x > y
Összehasonlítani két, x és y valós számot azt jelenti, hogy a fenti három reláció közül melyik igaz.
A valós számok halmazán igazak a következő megállapítások:

(x < y vagy x = y)  x ≤ y; (x > y vagy x = y)  x ≥ y; (x < y vagy x > y)  x ≠ y.
36

Feladat: Adott az A 2 , 3 , 4 , 5 halmaz. Határozd meg a B, C, D, E halmazokat, ha:
B x A x 2 . C x A x 2 , D x A x 2 , E x A x 2 .
Megoldás: 2 1, 4 .... 2 2; 3 1, 7 .... 3 2; 4 = 2; 5 2, 2 .... 5 2.
Tehát B
2 , 3, 4 , C
4, 5 , D 4 , E 2 , 3, 5 .
Ha az x és y valós számok közé a <, >, ≤, ≥, = vagy ≠ szimbólumok egyikét tesszük úgy, hogy igaz kijelentést
kapjunk, akkor azt mondjuk, hogy az x és y számok között egy relációt állapítottunk meg.
A valós számok halmazán a ≤ reláció tulajdonságai: 1) reflexív (x ≤ x, bármely x ∈ ℝ esetén), 2)
antiszimmetrikus (ha x ≤ y és y ≤ x, akkor x = y) és 3) valamint 3) tranzitív (ha x ≤ y és y ≤ z, akkor x ≤ z).
Ezek a tulajdonságok abban segítenek majd, hogy a valós számok összehasonlítására eljárásokat gondoljunk ki.
A valós számok halmazán igazak, hogy:
Mindegyik negatív valós szám kisebb bármelyik pozitív valós számnál; –15 < 1; 3 0, 2 .
Bármely negatív valós szám kisebb 0-nál. –13,5 (3) < 0; 119 0.
Ha x < 0, y < 0, akkor igaz az ekvivalencia: x < y akkor és csakis akkor, ha 19 12 19 12.
–x > –y.
1 1 2
Ha x, a, y ∈ ℝ különböző számok, x < a és a < y, akkor x < y. < < .
5 2 2
Ha x és y és y pozitív valós számok, akkor x y x y . 4, 9 5 4, 9 5 .

D B O A C
1. Esetleg tizedes pontossággal közelítve ábrázold a
–3 - 2 0 2 3
számtengelyen a 0, 2 , − 2 , 3, − 3. számokat.
Figyeld meg a számoknak megfelelő pontokat, majd D – B – O – A – C  3 2 0 2 3.
rendezd növekvő sorrendbe ezeket a számokat.
2. zámítógépet használva írd le a 5 számot két
a) S
tizedesnyi pontossággal. a) 5 = 2, 23 ... .
b) Hasonlítsd össze a 5 és 2,23 számokat. b) 5 > 2, 23;
c) Hasonlítsd össze a 2,23 és 2,(2) számokat. c) 2,23 > 2,(2)
d) Hasonlítsd össze a 5 és 2,(2) számokat. d) 5 > 2, 23 és 2,23 > 2,(2) tehát 5 2, 2 .
3. Hasonlítsd össze az Megoldás: Bevisszük a tényezőket a gyökjel alá. Tehát:

x = 3 5 és y = 2 11 x 3 5 32 5 45 , y 2 11 22 11 44 .
számokat. Mivel 45 44 45 44 x y.
4. Döntsd el, hogy egy 58 cm hosszú vékony vaspálca teljes ?
mértékben elfér-e egy doboz téglalap alakú alján, melynek
méretei 50 cm, illetve 30 cm.
Megoldás: A téglalap belsejében elférő vaspálca
maximális hossza egyenlő az átló hosszával: Q P
d 50 30 3400 58, 3 ...
2 2
Mivel 58 3400 58 d, tehát az adott vaspálca elfér a

dobozban.
3 cm
5. Tanulmányozd, hogy a mellékelt A D
téglalapok közül melyiknek nagyobb
az átlója. 1 cm
B 5 cm C M 4 cm N
37
Jegyezd meg!
! • Ha xA és xB két racionális szám, xA < xB akkor és csakis akkor, ha az A pont a B ponttól balra van
ábrázolva a számtengelyen.
• Bármely negatív valós szám kisebb, mint 0, és mint bármelyik pozitív szám.
• Ha x és y pozitív valós számok, akkor: x y x y .
• x < 0, y < 0 és x ≠ y, esetén x < y akkor és csakis akkor ha –x > –y.
• Az x < y vagy x > y vagy x = y relációk közül csupán az egyik igaz, bármely x és y valós szám esetén.
•Ö sszehasonlítani két, x és y valós számot azt jelenti, hogy eldöntjük, melyik igaz a következő
relációk közül: x < y vagy x > y vagy x = y.
1. Ábrázold a számtengelyen, majd rendezd 4. Tekintsük az alábbi kijelentéseket:

növekvő sorrendbe az alábbi számokat. p1: „ 3 < 7 ” p5: „ 43 > 6, 55 ”
Határozd meg mindegyik esetben a legkisebb p6: „ 3 6 4 5 ”
p2: „ 19 > 5 ”
és legnagyobb számot! 73
p3: „ 120 < 11 < 130 ” p7: „ 13, 2 2 ”
1 1 19 5
a) 3,1 ; 3 ; 3 ; ;
2 5 p4: „ 8 < 2, 9 ” p8: „ 7 99 70 ”
2
4
b) 3 ; − 2 ; − 2 ; 1 − 1, 44 ; 1, 6. Határozd meg a kijelentések logikai értékét, majd

sorold fel az I és H halmazok elemeit, ahol I az igaz
2. Vidd be az egészeket a gyökjel alá, majd kijelentések halmaza, H pedig a hamis kijelentések
hasonlítsd össze a számokat: halmaza.
a) 2 3 és 3 2; c) −20 2 és –28; 5. Rendezd növekvő sorrendbe:

a) 2 ; 1, 41; 1, 41 ;
b) 8 5 és10 3; d) −6 6 és −7 5.
b) 2 6 ; 5; 3 3.
3. Töltsd ki a cellákat a < , = , > szimbólumok 6. Rendezd csökkenő sorrendbe:
valamelyikével, úgy, hogy igazak legyenek a a) 7; 2 11; 4 3; 3 5 ;
kijelentések: b) –8; −3 7 ; − 6 2 ; − 2 15 .
a) 2 6 5 h) 2 5 5 2; 7. Határozd meg azt az n ∈ ℤ, számot, melyre
igaz, hogy:
4 5
b) 3 7 5 3; i) ; a) n 41 n 1;
3 3
b) n 8 n 1;
c) 7 10 9 6; j) 48 0; 9 9
d) 4 2 c) < n < .
32; k) 0 − 6; 5 4
e) 196 7 4; 27 8. Írj:
l) –3 − ; a) három példát olyan r racionális számra,
3
melyre igaz 2 < r < 3;
f) –5 −2 6; m) 99 −7 2; b) három példát olyan p irracionális számra,
g) −2 7 − 30; n) −8 7 −2 448. melyre igaz 1 < p < 2.
38
3.l. Valós szám modulusa (abszolút értéke)
Emlékeztető
Az x ∈ ℚ szám modulusa a x
0 x pozitiv x x negativ 0
számtengely kezdőpontja és az
x abszcisszájú A pont közötti A O
O A
|x| = x távolságot jelenti. |x| = – x
A mellékelt ábrákon |x| = OA.
Az x szám modulusát még az x szám abszolút értékének is nevezzük.

Az A pont abszcisszáját az A pont koordinátájának is nevezzük, xA szimbólummal jelöljük.
Az A pontot az x szám számtengelyen való ábrázolásának nevezzük, A(x) szimbólummal jelöljük.
A számtengely két, A és B pontjai közötti távolság a pontok

xA illetve xB koordinátái közötti egységek száma. 0 1 2 3 4 5 x
A mellékelt ábrán AB = 3. A B
Láthatjuk, hogy xB – xA = 5 – 2 = 3 = AB,
majd xA – xB = 2 – 5 = –3, tehát AB = 3 = – (xA – xB) vagy AB = xB – xA.
Következtetésként AB = |xB – xA| vagy AB = |xA – xB|, bármely xA és xB valós szám esetén.

Értelmezés: Az x valós szám modulusa a számtengelyen a kezdőpont és az A(x) pont közötti távolság.
Vagyis |x| = OA, ahol O a számtengely kezdőpontja, A pedig az x számnak a számtengelyen való ábrázolása.
Ábrázold a számtengelyen az: D A O C B M

A(–2), B(3), C(32 –7), D(–3) pontokat.
a) Számítsd ki OA, OB, OC, OD, majd –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5
határozd meg |–2|, |2|, |3|, |–3|. OA = 2  |–2| = 2; OB = 3  | 3 | = 3; OC = 2  |2| = 2;
b) Keresd meg azt az M(x) pontot, OD = 3  |–3| = 3.
melyre |x – 5| = 0. |x – 5| = 0  x – 5 = 0  x = 5  M(5).

Az autópályán, egy személygépkocsi megteszi az A és B
xA xB
kilométertáblák közötti távolságot.
Ezeken a táblákon az: xA = 43 (km) és xB = 98 (km) számok A B
láthatók. Megállapíthatjuk, hogy xB > xA. xB – xA
Feltételezve, hogy az autópálya egyenes vonal, a személy
gépkocsi által megtett távolság AB = xB – xA = 98 – 43 = 55 AB = x B − x A
(km).
Ha nem tudjuk, hogy az xA és xB számok közül melyik a nagyobb, akkor két tetszőleges A és B pont közötti
távolság: AB xB x A vagy AB x A xB .
Más tantárgybeli alkalmazás: fizikában az A pontot, melyből a személygépkocsi indul, kiindulási pontnak
nevezik és abszcisszáját xi-vel jelöljük. A B pontot, ahova a személygépkocsi érkezik, végpontnak nevezik és
abszcisszáját xf.-fel jelöljük xB – xA különbség jelölése x x f xi .
39
Ha úgy tekintünk két valós szám modulusára, –2 –1 0 1 x
2 2 3 4 5
mint a számtengelyen való ábrázolásaik közötti
távolságra, határozzuk meg azokat az x egész M
számokat, melyekre x 2 3.

Megoldás: Ábrázoljuk a számtengelyen az M 2 pontot. Keressük a számtengelyen azokat a pontokat,
melyek koordinátái egész számok, és az M pont két oldalán helyezkednek el kisebb, mint 3 távolságra.
Figyelve a számtengelyt, a –1, 0, 1, 2, 3, 4 megoldásokat találtuk.
A modulusnak a racionális számok esetében tanult tulajdonságai igazak a valós számok esetében is.
Példák
x x , bármely x 0 esetén
7 = 7
x x , bármely x 0 esetén
x 0, bármely x  esetén 5 5 5
x 0 x0 3 3 0 és 2 2 0
x x , bármely x  esetén 8 8
x 2 x , bármely x  esetén
5
2
2 ; 5 5
x y x y , bármely x , y  esetén
x y x y , bármely x  , y  esetén 0, 5 1, 4 0, 5 1, 4 0, 9 1, 9
n
x n x , bármely x , n esetén 0, 5 1, 4 0, 5 1, 4 0, 7 és 0, 5 1, 4 0, 7 0, 7
x

x
, bármely x , y  esetén
0, 53 0,125 0,125 és 0, 5 0, 53 0,125
3
y y
1, 4 1, 4 1, 4
2, 8 és 2, 8 2, 8
a, ha a 0 0, 5 0, 5 0, 5
Az a
a, ha a 0 Ha x ≥ 1, akkor x –1 ≥ 0 és x 1 x 1.
a modulus kifejtése.
Ha x < 1, akkor x –1 < 0 és x 1 x 1 .
Alkalmazás
1. Egy modulus értéke annál nagyobb, minél nagyobb az Legyen O a számtengely origója, xA = –7 és
origó és az ábrázolt pont közötti távolság. xB = +5 számtengelyen levő A és B pontok
abszcisszái.
2. Minden pozitív valós a szám esetén léteznek olyan x Akkor, OA = 7 és OB = 5, tehát OA > OB és
valós számok,melyre |x| < a vagyis az összes olyan |–7| > |+5|.
valós szám, melyek ábrázolása M(–a) és N(a) pontok
M O N
között található.
- 2 0 2
3. Bármely pozitív valós a szám esetén pontosan két
olyan valós szám létezik, melyre |x| = a vagyis: Az |x| = 2 egyenlőséget teljesítő valós számok
x = a és x = –a. +2 és –2, illetve az |x| = 3 egyenlőséget a 3 és
4. K
ét negatív egész szám összehasonlítását újra − 3 számok teljesítik.
fogalmazhatjuk használva a két szám modulusát, így:
Igaz: x y x y vagy x y
Az x < 0, y < 0 esetén: x < y akkor és csakis akkor, ha
|x| > |y|.
40
Jegyezd meg!

! • x
x, ha x 0
x, ha x 0
• Ha x ∈ ℝ, a számtengelyen levő A pont abszcissza, akkor |x| = OA, ahol O a számtengely kezdőpontja.
• Két pozitív valós szám közül az a nagyobb, melynek modulusa nagyobb.
• Két negatív valós szám közül az a nagyobb, melynek modulusa kisebb.
• AB = |xB – xA|, ahol xA és xB a számtengelyen levő A és B pont abszcisszája.
1. Egészítsd ki úgy, hogy igaz kijelentéseket

kapjunk:
6. Határozd meg az M x 
x 3 1234
halmaz elemeinek számát.
a) Ha a ∈ ℝ és a > 0, akkor |a| = … .
b) Ha b = 0, akkor |b| = … . 7. a) Ha x > 0, számítsd ki:
c) Ha c ∈ ℝ és c < 0, akkor |c| = … . E1 = |x| + |–3 | + |x + 27:3| – |2x|;
2. Számítsd ki az x szám modulusát majd töltsd ki b) Ha x < 0, számítsd ki:
a táblázat üres celláit. E2 = |x| + |x – 1| – |2x – 2|;
c) Ha x > 0, számítsd ki:
7
x 5 2,8 − 10 − 16 (–2)3 0 E = |x| + |–3| + 4x –1 – |2x|
2
–x 8. Egészítsd ki úgy, hogy igaz kijelentéseket
|x| kapjunk:
a) Ha x ∈ ℕ és x < 5, akkor x ∈{…}.
3. Végezd el:
a) (|–0,1| + |0,2| – |–0,3|) : |–2019|; b) Ha x ∈ ℤ– és x < 7, akkor x ∈{…}.
x
b) 23 3 2 3 3 (2) . c) Ha x ∈ ℤ* és ≤ 0,(3), akkor x ∈{…}.
2
3
4. Fejezd ki modulus segítségével: 9. Határozd meg a következő halmazok elemeit:
a) x ∈ {–5, 5};
b) –8 < x < 8;
A x  32 x 5 ,

c) –3 ≤ x – 2 ≤ –1.
5. Határozd meg az y valós számot:

B y  2 y 2 22 ,
a) |y| = 4,5 és y > 0;
2 3
b) y = 3 és y < 0; C z  z ,
5 5
c) y 2 = 0
7
d) |7y| = |y|. D t  1 .
t 1
41
Ismeretfelmérő
5p 1. A 8 négyzetgyökének egy tizedesnyi pontossággal, hiánnyal való közelítő értéke:
A. 2,6 B. 2,7 C. 2,8 D. 2,9
5p 2. A 10 négyzetgyökének századokra, többlettel való közelítő értéke:
A. 3,17 B. 3,16 C. 3,18 D. 3,00
3. Ábrázold a mellékelt számtengelyen az M 2 és A B O C D
5p

P 3 , pontokat, majd oldd meg a 3.1 és 3.2 feladatot. –2 –1 0 +1 +2
3.1. Melyik szakasznak eleme az M pont:
A. AB B. BO C. OC D. CD
5p 3.2. Melyik szakasznak eleme a P pont:
A. AB B. BO C. OC D. CD
3 5 7
5p 4. =
Az a = ,b ,c = szám növekvő sorrendben:
2 3 4
A. a, b, c B. c, b, a C. b, a, c D. a, c, b
1 1 1
5p 5. Az x ,y ,z szám csökkenő sorrendben:
2 3 5
A. x, z, y B. y, z, x C. z , y, x D. z, x, y
5p 6. Ha x ∈ ℝ\ℚ és 5 < x < 7, akkor x lehetséges értéke:
A. 6 B. 6 C. 36 D. 38
5p 7. Ha y ∈ ℤ és 12 < y < 22 , akkor y lehetséges értéke:
A. 20 B. 13 C. 5 D. 4
II. Egészítsd ki úgy, hogy igaz kijelentéseket kapj!
5p a) Ha x 2 x, akkor x … szám … .
5p b) Ha y 6 = y 3 , akkor y … szám … .
III. Írd le a feladatok részletes megoldását!
15p 1. Adott az a 2 , b 3 és c 5 szám.

2 4 6
Határozd meg az a : |–20 | + b : |–31 | + c : |–52 | számot.

5p 2. a) Tanulmányozd, hogy a 3 és 10 szám közül melyik a nagyobbik;
5p b) Tanulmányozd, hogy a 2 és 6 szám közül melyik a kisebbik;
3 6 2 6 , akkor mutasd ki: 0 < b – a < 1.

2 2
10p c) Ha a 3 10 10 3 és b
42
1.5.
Műveletek valós számokkal.
Az a b alakú nevezők gyöktelenítése
1.l. Valós számok összeadása, kivonása, szorzása és osztása

Tudjuk, hogy a valós számok halmaza nem más, mint a racionális és irracionális számok halmazának egyesítése.
Ezért a racionális számok halmazán értelmezett műveletek tulajdonságait felhasználhatjuk a valós számok
halmazán végzett műveletek tanulmányozásakor.
Emlékeztető
Két szám (természetes, egész, racionális) összeadása az a művelet, melynek során bármely 9 + 2 = 11
két a és b számnak (természetes, egész, racionális) megfelel egy a + b szám (természetes,
egész, racionális). Az a és b összeadandó tagok, illetve az a + b szám neve összeg. tagok összeg
Két szám (természetes, egész, racionális) szorzása az a művelet, melynek során bármely
két a és b számnak (természetes, egész, racionális) megfelel egy a · b szám (természetes,
9 · 2 = 18
egész, racionális). Az a és b szorzó tényezők, illetve az a · b szám neve szorzat. tényezők szorzat
Ha a és b racionális szám, akkor az a számból kivonni a b számot azt jelenti, hogy
összeadjuk az a számot a b szám ellentettjével.
Ha a és b racionális szám, b ≠ 0, akkor az a számot osztani a b számmal azt jelenti, hogy az a számot
1
szorozzuk a b szám inverzével, vagyis a : b a .
b
Példa.
Ha a, b, ∈ ℚ, akkor a + b ∈ ℚ, a · b ∈ ℚ, 7 3
Ha a = , b = , akkor:
a – b ∈ ℚ. 2 5
a ab
41
, ab
29
, ab
21
, a:b
35
Ha a, b, ∈ ℚ és b ≠ 0, akkor ∈ .
b 10 10 10 6
és az összes szám racionális.

Kiindulva az alábbi kérdésekből, fedezzük fel a valós számokkal végzett műveletek sajátosságait!
1) Milyen számot kapunk, ha összeadunk vagy szorzunk egy racionális számot egy irracionális számmal?
2) Milyen számot kapunk, ha összeadunk vagy szorzunk két irracionális számot?
Adjunk választ a fenti kérdésekre (némelyiket megállapítottunk az előző leckék példái alapján), majd bizonyítsunk
be ezek közül néhányat
1) Az első kérdésre a válasz:

a) Ha q ∈ ℚ racionális szám és x ∈ \ , akkor q x \ . Példák.
Bizonyítás: Reductio ad absurdum: feltételezzük, hogy 2 7 ; 3 5 irracionális számok:
q x r  . Akkor, x r q , ami ellentmondás, mert 2 , 7 \ 2 7 \ ;
x ∈ \ .
3 , 5 \ 3 5 \ .
A feltételezésünk hamis, tehát q x \ .
43
2
b) Ha q ∈ ℚ* racionális és x ∈ \ , akkor q x \ . Példák: A 2 7 ; − 3 5 ; − 12
irracionális számok: 7
Bizonyítás: Reductio ad absurdum: feltételezzük, hogy
r 2 , 7 \ 2 7 \ ;
q x r  x , ellentmondás, mert
q 3 , 5 \ 3 5 \ ;
x ∈ \ . Tehát q x \ , bármely q ∈ ℚ* és 2 2
x ∈ \ esetén. , 12 \ 12 \ .
7 7
Hasznos példa, ha egy nullától különböző természetes számot és egy irracionális szám szorzatát tekintjük.
Vegyük észre, hogy a 2 5 felírható 5 + 5 , formában, majd 3 5 5 5 5 . Ez alapján az n ∈ ℕ* ter-
mészetes szám és egy x alakú irracionális szám szorzata: n x x
x x.
...
n tag
2) Legyen a ∈ \ és b ∈ \ .
Az irracionális szám nem más, mint egy végtelen, nem szakaszos tizedes szám, tehát az irracionális számokkal
végzett műveletek eredményét egy sor egymást követő megközelítés alapján kapjuk meg.
Például a 3 = 1, 732 ... és 7 = 2, 645 ..., irracionális számok esetén e számok összege 3 + 7 , ami nem
más, mint a két számnak ugyanazzal a pontossággal (hiánnyal illetve többlettel) való közelítő értékének összege
közötti szám.
1< 3 < 2 2< 7 <3 3 3 7 5
1, 7 < 3 < 1, 8 2, 6 < 7 < 2, 7 4, 3 3 7 4, 5
és vagyis
1, 73 < 3 < 1, 74 2, 64 < 7 < 2, 65 4, 37 3 7 4, 39
1, 732 < 3 < 1, 733 2, 645 < 7 < 2, 646 4, 377 3 7 4, 379
Hasonlóképpen, két irracionális szám szorzata nem más, mint a két számnak ugyanazzal a pontossággal, (hiány-
nyal illetve többlettel) való közelítő értékének szorzata közötti szám.
A 3 + 7 alakot használjuk a 3 és 7 pontos összegének, valamint a pontos szorzatukat 3 ⋅ 7 vagy 21.
alakban írjuk.
Vizsgáljuk meg, hogy két irracionális szám összege, illetve szorzata racionális vagy irracionális szám-e!
Példák: Ha a = 2 2, b = 2, c = 3, d 2, Következtetés:
irracionális számok, akkor a b 3 2 \ és Ha a ∈ \ és b ∈ \ , akkor a + b és
b d 0 , majd a b 8 2 16 4  és a · b racionális vagy irracionális szám is
b c 2 3 6 \ . lehet.
Tanulmányozva a valós számok halmazán végzett műveletek értelmezését, megállapíthatjuk, hogy tulajdonságaik
a racionális számok halmazán végzett műveletek tulajdonságaiból erednek.
Az összeadás asszociatív:
(a + b) + c = a + (b + c), bármely a, b, c ∈ ℝ esetén.
5 3 3 5 3 3

Az összeadás kommutatív:
a + b = b + a, bármely a, b ∈ ℝ esetén. 2 5 2 5 2 2
Az összeadás semleges eleme: 0, vagyis:
a + 0 = 0 + a = a, bármely a ∈ ℝ esetén.
0 1 3 1 3 0 1 3
44
Bármely a ∈ ℝ számnak – a ∈ ℝ: az ellentettje, azaz
a + (–a) = (–a) + a = 0, bármely a ∈ ℝ esetén.
3 7 3 7 3 7 3 7 0
A szorzás asszociatív: (6,17 · 25) · 4 = 6,17 · (25 · 4)

(a · b) · c = a (b · c), bármely a, b, c ∈ ℝ esetén.
3 7 7 3 7 7
A szorzás kommutatív:
a ·b = b · a, bármely a, b ∈ ℝ esetén. 1 5 2 3 2 3 1 5
A szorzás semleges eleme: 1, vagyis
a · 1 = 1 · a = a , bármely a ∈ ℝ esetén. 1 6, 8 6, 8 1 6, 8
1
Bármely a ∈ ℝ* számnak  az inverze, vagyis 1 1
a 3 7 3 7 1
1 1
a a 1. 3 7 3 7
a a
A szorzás disztributív az összeadásra nézve:

9 4 2 94 9 2
a(b + c) = ab + ac és (a + b)c = ac + bc, bármely a,
b, c ∈ ℝ esetén. 4 3 5 4 5 3 5
Az irracionális számok összeadása és kivonása hasonló a racionális számokkal végzett műveletekhez, vagyis:
1) Bármely a és b valós szám esetén a – b = a + (–b).
a 1
2) Bármely a és b valós szám esetén, ahol b ≠ 0, igaz, hogy a : b = a · b–1 vagy a .
b b
Alkalmazás
Ha a, b ∈ ℚ, x ∈ \ és a b x 0, akkor a = 0 és b = 0.
Bizonyítás: Ha b ≠ 0, akkor a b x 0 b x a Ha a, b ∈ ℚ és
a
x  hamis, mert x ∈ \ . Tehát b = 0. 2a 3 b 8 5 0,
b akkor 2a – 3 = 0 és b –8 = 0.
Mivel a b x 0 , azt kapjuk, hogy a = 0. Tehát a = 1,5 és b = 8.
Következtetés: Ha a, b, a, b , x \ és a b x a b x , akkor a = a' és b = b'.
Ha a, b ∈ ℚ és
Bizonyítás: a b x a b x a a b b x 0
 a – a' = 0 és b – b' = 0, tehát a = a' és b = b'. 17 b 3 a 4 3 ,
akkor a = 17 és b = –4.
Számítási szabályok a valós számok halmazán
racionális tagok
Az a + b x alakú számok összege és különbsége, ha x > 0.
A valós számok összeadása asszociatív 9 + 5 2 + 8 + 3 2 + 7 = 24 + 8 2
és kommutatív művelet, vagyis szabad
megfelelő sorrendbe helyezni és irracionális tagok
csoportosítani a tagokat.
Két szám kivonása nem más, mint egy szám és egy másik ellentettjének összege. Tehát a tagok megfelelő
csoportosítása a kivonás esetén is elvégezhető. (Vigyázzunk a tagok előjelére!)
45
Egynevű tagok összeadása és kivonása:
7 3 8 3 15 3 és 7 3 5 3 2 3
a x b x a b x és a x b x a b x , x > 0.
29 és 11 egynevű tagok
Két racionális tagot egynevű tagnak tekintünk.
5 2 és 3 2 egynevű tagok
Két, a x és b x alakba hozható tag egynevű tag,
29 és 5 2 nem egynevű tagok
ahol a, b ∈ ℚ és x ∈ \ .
7 és 5 nem egynevű tagok
Két nem egynevű tag összeadásának illetve különbségének eredményét csak közelítés alapján adhatjuk meg.
3 + 7 nem írható a x alakba, de megközelítve 3 7 1, 73 2, 64 4, 37.
Az a x alakú számok szorzása és osztása:

Ha a ∈ ℚ, b ∈ ℝ*, x ≥ 0 és y > 0, akkor: racionális tényezők
a x a x
a x b y a b x y és = ; 4 5 ⋅ 6 3 = 24 15
Példák: b y b y
6 5 3 2 18 10 ; 6 5 6 5 irracionális tényezők
= = 2 2, 5
3 2 3 2
Jegyezd meg!
! • Az x valós szám ellentettje –x.

1
x + (–x) = (–x) + x = 0, bármely x ∈ ℝ esetén.
1 1
• Az nullától különböző x valós szám inverze . x x 1, bármely x ∈ ℝ* esetén.
x x x
1
• Bármely x, y ∈ ℝ esetén, x –y = x + (–y). Bármely x, y ∈ ℝ, y ≠ 0 esetén x : y = x ·
y
• A közös tényező kiemelése (a szorzás disztri- ab + ac = a(b + c) és ab – ac = a(b – c),
butív tulajdonságának következménye): bármely a, b, c ∈ ℝ
• A zárójel előtt található mínuszjel,
megváltoztatja a zárójelben levő tagok
–(a – b + c) = –a + b – c,
előjelét (ugyanaz, mintha -1 és a zárójelben
bármely a, b, c ∈ ℝ esetén.
levő összegre alkalmaznánk a szorzás
disztributív tulajdonságát).
• Két, azonos előjelű valós szám szorzata Ha x, y, ∈ ℝ*, akkor

pozitív. (–x) ∙ (–y) = x ∙ y és x · (–y) = (–x) · y = –x;
• Két, ellentétes előjelű valós szám szorzata x x x x x

;és .
negatív. y y y y y
• Ha a ∈ ℝ, b ∈ ℝ és x ≥ 0, akkor Ha a ∈ ℝ, b ∈ ℝ* és x ≥ 0 és y > 0, akkor

a x b x a b x és a x a x
a x b y a b x y és = .
a x b x a b x b y b y
46
1. Végezd el! 7. Tudva, hogy x 1 2 2 3 3,

1 1 y 4 2 5 3 6, z 2 3 6 2 21,
a) –1,2 + 3,6; c) 2 ;
4 8 mutasd ki, hogy az x + y + z összeg egész szám!
b) –4,3 –(–2,95); d) 2, 3 . Számítsd ki az AB szakasz hosszát tudva, hogy
7 8.
3 x A 2 1 és xB 2 1 a végpontok
2. Végezd el! abszcisszái. Ábrázold valós számtengelyen a
a) 2 + 2 ; g) 6 + 2 6 + 3 6 ; szakaszt!
b) 2 5 + 3 5 ; h) 4 10 − 3 10 − 3 10 ; 9. Emeld ki a tényezőket a gyökjel alól, majd
végezd el a számításokat!
c)
3 3 ;
i) 4 2 3 2 5 2 ;
a) 2 + 8 ;
d) 5 − 5; j) 2 3 3 3 4 3 ; b) 3 + 12 ;
c) 5 − 20 ;
e) 7 7 − 2 7 ; k) 8 5 − 5 − 5 .
d) 3 2 18 32 ;
f) 6 − 3 6; e) 7 3 27 48 ;
3. Végezd el a számításokat, majd határozd meg f) 28 63 175 .
az eredményt kéttizedes pontossággal!
10. Határozd meg x + y és x – y értékét az alábbi
a) 5 2 7 2 10 2 3 2 4 2 ; esetekben:
b) 9 3 7 3 5 3 3 7 3; a) x 8 50 27 és

c) 4 5 6 5 11 5 ; y 48 98 200;

d) 10 7 19 7 6 7 22 7 . b) x 49 3 20 28 és
4. Határozd meg x + y és x – y értékeit az alábbi y 180 112 64.
esetekben:
11. a) Számítsd ki az AB, BC, CD szakaszok
a) x 3 5 2 2, y 8 2 5 5; hosszát tudva, hogy a számtengelyen
b) x 7 3 8 6, y 3 3 7 6; ábrázolva adottak a következő koordináták:
c) x 2 2 3 3 5 5, y 4 5 3 3 2 2.
A 2 ,B 3 ,C 8 , D 2 3 ;
5. Tanulmányozd, hogy az x + y + z összeg b) Egészítsd ki a <, =, > szimbólumok
racionális szám-e? valamelyikével úgy, hogy igaz kijelentést kapj:
a) x 2 3 , y 2 3 8 2 , AB + BC + CD ... 2.
12. Végezd el a szorzásokat!
z 9 2 3;
b) x 2 2 3 3 5 5, y 6 3 7 5 8 2, a) 5 · 0,44;
5

d) 6 2 ;
3

z 2 5 3 3 6 2. 7 2 3 27
b) 1 ; e) ;
6. Végezd el! 3 7 9 2

a) 1 2 3 ; c) 7
5 7 ; c) –9 · 1,(3);
f) 42 16 3 3.
13. Végezd el a szorzásokat!
b) 4 3 2 ; d) 32 11 9 ; a) 2 ⋅ 3; d) 5 11;

e) 1 2 2 3 3 2 4 3 ; b) 3 ⋅ 5;
e) 13 2 ;
f) 3 5 5 7 2 5 6 5 4. c)
5 7 ;
f) 2 3 5 .
47
14. Végezd el a szorzásokat, majd tanulmányozd, e) 2 ( 3 5 ) 3 ( 5 2 ) 5 ( 2 3 );
hogy a szorzat racionális vagy irracionális szám!
1 4
f) 3 3 1 ;
g) 2 3 3 2 4 3 ;
a) 2 2 ⋅ 3; g) 7 5 ;
2 3 h) 5 2 6 8 .

b) 3 3 5 5 ; 1
h) 3 6 2 ;
3
19. Végezd el a számításokat!
3 5 a) 6,(3) : (–38) c) 4 2 : 2;
c) 2 ⋅ 2 ; i) ⋅ ;
3 3 d) 20 3 : 4 ;
3 2

d) 6 3 2 3 ; j)
2 5
⋅
10 3 2
; b) 1 : 4 ;
4 3
e) −0, 5 5 : 5.
3 20 20. Végezd el!

e) 7 2 2 5 ; k)
10 2 3
;
a) 50 : 5 ; d) 4 21 : 7 ;

f) 0, 3 3 10 10 ; l)
5 5
⋅
25 2 5
. b) 15 : 3 ;
e) 9 14 : 2 ;
15. Számítsd ki az x · y szorzatot! c) 35 : 7 ; f) 16 42 : 8 7 .
a) x 3 2 4 2 és y 16 3 11 3; 21. Számítsd ki annak a négyzetnek a területét,
b) x 8 2 50 és y 32 8; melynek kerülete 512 cm!
c) x 63 3 28 és y 20 2 45.
22. Határozd meg azokat az ab kétjegyű termé-
16. Bizonyítsd be, hogy az b
szetes számokat, melyek tulajdonsága a= .
10

A 1, 2 24 1, 2 12 8 egy
11 23. Számítsd ki az x : y értékét, ha:
4
racionális szám köbe!
8 a) x 7 10 25 10 és y 3 2 12 2;
17. Mutasd ki, hogy a B 250 250
természetes szám! 5123 b) x 4 60 135 és y 375;
54 150 63
18. Számold ki, használva a szorzás disztributív c) x 24 és y .
2 4
tulajdonságát az összeadásra és kivonásra nézve! 16
24. Hasonlítsd össze az
a) 2 3 5 ; c)
2 5 2 ; a 32 128 288 : 4 és
8 5 3 5 9 2
b) 3 2 3 2 ; d) ; b 32 : 4 128 : 4 288 : 4 számokat!
3 2 4
25. Végezd el a számításokat!

a) 20 2 30 3 : 10; b) 14 2 21 8 : 7 2 ; c) 2 23 25 2 7 29 : 2 ;
d) 3 33 35 37 : 3 ; e) 610 + 610 + 611 : 310 + 310 + 311 + 311 .
26. a) Követve az alábbi megoldott példát, azonosítsd az összeadás és szorzás felhasznált tulajdonságait:
5 2 3 4 7 2 5 2 3 4 5 2 3 7 2 5 4 2 3 4 5 7 2 2 3 7 2
20 8 3 35 2 14 6 .
b) S zámítsd ki az x · y, szorzatot, ha x 5 2 6 és y 5 2 6.Alkalmazd a szorzás disztributív
tulajdonságát az összeadásra és kivonásra nézve, és kövesd a fenti példát!
c) Írd le az x és y számok inverzét, behelyettesítve a b) alpontban kapott eredményeket.
48
2.l. Valós számok hatványozása
Értelmeztük minden nullától különböző racionális szám egész kitevőjű hatványát, majd megadtuk és alkalmaztuk
ennek tulajdonságait (hatványokkal végzett számítási szabályok). A 0 esetén a nullától különböző természetes
kitevőjű hatványait értelmeztük. Észrevettük, hogy a valós számok szorzásának tulajdonságai megegyeznek a
racionális számok szorzásának tulajdonságaival.

Értelmezés: Az n ∈ ℕ és a ∈ ℝ* esetén, az a n a a ... a valós számot az a szám n-dik hatványának nevezzük.
n tényező
Az a számot a hatvány alapjának, az n számot pedig a hatvány kitevőjének nevezzük.
Ha a = 0, akkor 0n = 0, bármely n ∈ ℕ* esetén. 25 = 32 hatvány
Az 00 értelmetlen.
alap kitevő
1 jel
1
Ha a ∈ ℝ*, akkor a 1 és a n n , bármely n ∈ ℕ esetén.
a a
A racionális számok esetén tanult egész kitevőjű hatványokkal végzett számítási szabályok használhatóak a
valós számok halmazán is.
x1 = x bármely x ∈ ℝ esetén 2; 4 5 4 5
1 1 1
7 7; 2
x0 = 1 bármely x ∈ ℝ* esetén
3 2 5 1; 2 3 1
0 0 0
17 1 ;
0n = 0 bármely n ∈ ℕ* esetén 02 = 0; 02019 = 0
an
Az a, b ∈ ℝ* és n, p ∈ ℤ esetén: an · ap = an+p (an)p = an · p an : ap = an–p vagy a n p
ap
n
an a
a · b = (a · b)
n n n
a : b = (a : b) vagy n
n n n
b b
Az a, b ∈ ℝ* számok esetén a fenti tulajdonságokat részben ebben a leckében alkalmazzuk, majd kiegészítjük a
következő tanévekben.
Alkalmazás
Adott az x ∈ ℝ és n ∈ ℕ úgy, hogy x és n nem lehet egyidejűleg nulla.
28 3
2 2
2
x = x, bármely x ≥ 0 esetén; 17 17, 28 3
x 3 7
n 11 2
x n , bármely x ≥ 0 esetén; 311 ; 72 7
x 3 5
2
n 2
n
x x x ... x x x ... x 3 5 3 5 3 5
Ha n = 2k (páros szám), akkor

3
8 6
34 ; 0, 23
x x
n 2k
2k
0, 2
x x , bármely x ≥ 0 esetén.
k
Ha n = 2k + 1 (páratlan szám), akkor

5 5
9 8
x x 5 54 5 625 5
n 2 k 1
2 k 1
x x k x , bármely x ≥ 0
esetén.
49
3 2
4 4
34 2 34 22 81 4 324;
a x x , bármely x ≥ 0 és a ∈ ℝ
n n
an
2 5
5 5
25 5 32 52 5 800 5 .
Ha n = 2k (páros szám), akkor (–x)n = xn bármely

3
28 28
3
x ∈ ℝ* esetén
Ha n = 2k + 1 (páratlan szám), akkor (–x)n = – xn

6
75 75
6
bármely x ∈ ℝ* esetén
1
5 1
5 3
1 2 1 1
1 1
, 8
1
Ha x ∈ ℝ és n ∈ ℕ. x 1 x n
8 5 3
2
x 5 xn 75
Jegyezd meg!
! x
2
x, bármely x ≥ 0 esetén. Ha n = 2k (páros szám), akkor (–x)n = xn
bármely x ∈ ℝ* esetén.
x
n
x n , bármely x ≥ 0 esetén.
1
x 1 , bármely x, nullától különböző valós Ha n = 2k + 1 (páratlan szám), akkor
x szám esetén. (–x)n = – xn bármely x ∈ ℝ*.
1. Egészítsd ki úgy, hogy az alábbi kijelentések 4. Számítsd ki x2 értékét, ha:

igazak legyenek!:
a) x 2 8;
a) Ha x ∈ ℚ és n ∈ ℕ, akkor xn ∈… ;
b) Ha x ∈ ℝ\ℚ és n ∈ ℕ, akkor xn ∈… b) x 2 500 3 1500;
vagy xn ∈… c) x 4 20 3 45.
c) Ha x = a b , b ≥ 0 és n ∈ ℕ*, akkor xn =…
5. Határozd meg az a, b, c természetes számokat
d) Ha a ≥ 0 és x = a , akkor x2 =…
tudva, hogy igaz a következő kijelentés:
e) Az a) – d) kijelentéseket ellenőrizd egy-egy

2 3 9 10
példával! 2 2 2 ... 2 2 a b c .
2. Számítsd ki: 6. A mellékelt ábrán ABCD és BDEF négyzet,
2
7 valamint AB = 2 3.
a) 13 ;
2
c) ; e) (–4,63)1;
3 0 a) S
zámítással bizonyítsd be, hogy
7 TBDEF = 2 · TABCD
b) (–2) ;
4
d) (–2) ;
3
f) 1 5, 7 . E
2 b) Végezd el újra a
3 Számítsd ki: számításokat, ha
AB = a,
7 ; 3 ;
2 5
a) d) g) − 42 ;
a ∈ ℝ+, majd
b) 5 ; e) 2 3 ; igazold, hogy az D C F
2 2 6
h) 6 ;
2
egyenlőség igaz
2 3
c) 2 ; f) 3 5 ;
3 3 bármely pozitív
i) .
3 2 a valós szám
esetén. A B
50
3.l. Az a b alakú nevező gyöktelenítése
Ha x nullától különböző valós szám, a és b nullától különböző természetes szám, valamint b nem osztható 1-től
x
különböző négyzetszámmal, akkor a gyakorlatban néha szükséges, hogy az , alakú törtet olyan egyenértékű
a b
törttel cseréljük ki, melynek nevezője racionális szám. Hasonlóan, ha a számítások eredménye irracionális szám,
akkor racionális nevezőjű törtként írjuk fel.
Emlékeztető
1) Az adott törttel egyenértékű törteket kapunk, ha nullától különböző számmal bővítjük vagy
egyszerűsítjük.
2 2 2 2 2 4.
2
2) x x x, bármely x ≥ 0 esetén. 7 7 7; 2 2
3) x : x = 1, bármely x > 0 esetén. 7 : 7 1; 2 2 : 2 2 2 : 2 2.
Kiemelve a tényezőket a gyökjel alól, a n szám a b alakba írható, ahol n  , n 2 és b négyzetmentes

szám.

b
Ha a nevező a b alakú, ahol a, b ∈ ℕ*, akkor a törtet b -vel 1 b
, a, b ∈ ℕ*
bővítve a nevező természetes, tehát racionális szám lesz. a b ab
Megjegyzés: Általában, a fenti relációban a b négyzetmentes szám (már nem emelhető ki tényező a gyökjel
alól). Ez viszont nem kötelező, csupán a számítások egyszerűbb elvégzése miatt, valamint az eredmény szebb
alakjának leírására használják.
Egy tört átalakítását olyan egyenértékű törtté, melynek nevezője 30 2
1 30 1 2
racionális szám, a nevező gyöktelenítésének nevezzük. , .
30 30 5 2 10
A törtek nevezőjének gyöktelenítése hasznos olyan műveletek elvégzésekkor, amikor irracionális nevezőjű
törteket hasonlítunk össze és rendezünk.
Alkalmazás
c
Ha b négyzetmentes szám, a törtet, nevezőjének 3
2 2 3
7
7 7 7 7
a b ;
gyöktelenítése céljából, b -vel bővítjük 3 3 5 7 57 5
Ha b nem négyzetmentes szám, akkor a nevező

gyöktelenítését az alábbi lépéseket követve végezzük el:
1 1 1
I. lépés – kiemeljük a tényezőket a gyökjel alól és a ;
5 18 5 3 2 15 2
nevezőt a′ b′ alakba írjuk, ahol b’ négyzetmentes szám;
2
1 2 2 1 2
II. lépés – a törtet b′ -vel bővítjük. , tehát = .
15 2 15 2 30 5 18 30
Ha törteket kell összeadni vagy kivonni, akkor a közös 3 5 5 3
nevezőre hozás előtt előnyösebb a törtek nevezőjét 1 2 3 5 5 3 3 5

gyökteleníteni. 2 3 3 5 23 35 30
51
10
Ha törteket kell szorozni vagy osztani, akkor a nevezők 2 7 14 14 14 10 7 10
gyöktelenítése előtt előnyösebb a műveletet elvégezni (néhány
5 15 6 5 90 5 3 10 150 75
nevező racionális számmá válhat).
16 7 4 7 28
4
16 7 5

3 5 12 3 12 33 9
Jegyezd meg!
! Egy tört átalakítását olyan egyenértékű törtté, melynek

nevezője racionális szám, a nevező gyöktelenítésének ℕ
nevezzük.
1. Bővítsd az alábbi törteket úgy, hogy a nevező 6. Végezd el a számításokat, és az eredményt írd
racionális legyen! racionális nevezőjű tört alakjába!
1 2 −5 9 10 −24 7 4 2
, , , , , . a) − − ;
2 3 5 6 10 30 2 6 3 6 6
2. Emeled ki a tényezőket a gyökjel alól, ha 2 5 3 1
b) ;
lehetséges egyszerűsítsd a törtet, majd 3 2 8 18 2
gyöktelenítsd a nevezőt! 1 2 3
c) ;
3 6 8 2 16 4 2a
, , , , , , , 5 3 5 5 5
8 12 20 24 32 28 a2 b 3 5 1 3
ahol a > 0 és b > 0. d) .
5 5 2 5
3. Gyöktelenítsd a törtek nevezőjét! 7. Számítsd ki:
1 2 3
3 5 2 6
, ,−
7 15 8 15
, ,
35
,
21
,
6
. a) + + ;
2 3 3 2 20 20 125 63 2 2 2 8 18
6 8 9
4. Írd racionális nevezőjű törtek alakjába az alábbi b) ;
3 12 27
valós számokat!
1 1 1 1 1
1 2 81 27 400 a 2b c) 2 ;
3 , 0, 8 3 , 10 , , , , , 5 20 45 125 38
5 3 24 2 121 b3c
6 48 15
ahol b ≠ 0 és c > 0. d) 54 .
6 6 24
5. Gyöktelenítsd a nevezőket, majd hasonlítsd 8. Végezd el a számításokat és bizonyítsd be, hogy
össze az x és y számot: 1 3 5 27
4 az A racionális
a) x = és y = 10; 12 48 108 10
2 szám.
b) x
12
és y
10
; 9. Határozd meg az a és b nullától
3 2 különböző természetes számokat, ha
7 24 3 1 2 a
c) x 28 és y = . , a, b  .
7 27 3 6 b
52
4.l. Műveletek elvégzésének sorrendje
A számítások során használt műveletek tulajdonságainak helyes alkalmazása érdekében olyan algoritmust
használunk, amely a műveletek elvégzésének sorrendjét adja meg. A valós számokkal (mint minden más szám
esetén is) végzett számítások eredményének helyessége függ az algoritmus szigorú betartásától.
A. Ha a gyakorlat nem tartalmaz zárójelet, akkor:

1) elvégezzük a hatványozásokat és a négyzetgyökvonást, ha lehetséges;
2) elvégezzük a szorzást és osztást a megadott sorrendben;
3) elvégezzük az összeadást és a kivonást a megadott sorrendben.
Megjegyzés: a) A hatványokkal végzett műveletek, a tényezők gyökjel alóli kiemelése és a tényezők gyökjel
alá vitele már az 1) lépés előtt elvégezhetők, vagy a megoldási folyamat bármelyik lépésében, ha egyszerűbbé
szeretnénk tenni a számításokat.
b) A törtek nevezőjét bármikor gyökteleníthetjük a feladat megoldása során, ha szükséges. Amennyiben a nevező
gyöktelenítése nem vezet előnyösebb helyzethez, akkor csak a számítások végén alkalmazzuk azért, hogy az
eredményt szebb alakban írjuk le.
B. Ha a gyakorlat zárójeleket is tartalmaz, akkor:
1) a kerek zárójelben levő műveleteket végezzük el, az A pontban bemutatott lépéseket követve;
2) a szögletes zárójeleket kerek zárójellé, a kapcsos zárójeleket pedig szögletes zárójellé változtatjuk;
3) az új kerek zárójelben levő műveleteket végezzük el, az A pontban bemutatott lépéseket követve.
Addig folytatjuk míg az összes zárójel eltűnik, majd elvégezzük a műveleteket.
Alkalmazás

4
1. példa. Számítsd ki: 4 0, 5 22 : 11 9 : 6
3 2
1. lépés: 4 0, 5 3 : 11 9 : 6 Elvégezzük a hatványozásokat: 0, 5 3 0,125;

2 4
22
22 = 22 és 6 36
2 4
4 0,125 22 : 11 9 : 36
2. lépés: = 4 · (–0,125) + 22 : 11 – 9 : 36 = Elvégezzük a szorzást és osztást a megadott

= –0,5 + 2 – 0,25 = sorrendben:
4 · (–0,125) = –0,5; 22 : 11 = 2 és 9 : 36 = 0,25
3. lépés: = 1,5 – 0,25 = 1,25 Elvégezzük az összeadást és a kivonást a megadott

sorrendben.
2. példa. Számítsd ki a kifejezés értékét:

1) A négyzetszámokból négyzetgyököt vonunk:
E 5 12 42 : 196 2 15 : 20 25
196 = 14 és 25 = 5 .
Kiemeljük a tényezőket a gyökjel alól: 12 = 2 3 .
Bevisszük a tényezőket a gyökjel alá: 2 15 = 60 .
E 5 2 3 42 : 14 60 : 20 5 2) Elvégezzük a szorzás és osztásokat:

5 2 3 10 3 ; 42 : 14 3; 60 : 20 3
53
3) Csoportosítva a racionális illetve irracionális
E 10 3 3 3 5
számokat, elvégezzük az összeadást és kivonást.
E 89 3 Megkapjuk a végső eredményt.
5 5 17 : 17 3
3 8 6 12 4
3. példa. Számítsd ki az E : 323 kifejezés értékét.
• A hatványokkal végzett műveletekkel kezdjük: 5 5
3 4 8
5 ; 17 : 17 = 17 és
6 2
3
12 4
3
48
4 2 48
tehát E 5 17 3
23
:3 .
4 2 48
• Elvégezzük a hatványozásokat: 5 = 25; 17 = 17; 3 = 324 tehát E = 52 – 17 – 324 : 323.
• A hatványokkal végzett műveletekkel folytatjuk: 324 : 323 = 3 tehát E = 25 – 17 – 3 = 5.
Ez a példa rávilágít arra, hogy a hatványokkal végzett műveleteket a feladat megoldása során bármikor
elvégezhetjük.
4. példa.
5 6
9 9 5
3 32
3 7 19 5 7 1 11 11 3
a) ; b)
5 5 5 5 5 3 2 3 3 3 6 3 18
3 2 2 6
4 7 3 4 3 7 3 3 10 3 12 10 6 12 6
c) ; d)
3 6 3 6 6 2 6 2 6
5 6 2 6 7 6
Megjegyzés:
a) A hatványokkal végzett műveletek, a tényezők gyökjel alóli kiemelése és a tényezők gyökjel alá vitele már
a számítások előtt elvégezhető, vagy a megoldási folyamat bármelyik lépésében, amennyiben egyszerűbbé
szeretnénk tenni a számításokat.
b) A törtek nevezőjének gyöktelenítését a megoldási folyamat bármelyik pillanatában elvégezhetjük, ha
szükséges. Javasolt az eredményt racionális nevezőjű tört alakjába írni, valamint a racionális szorzótényezőt
irreducibilis alakba hozni.
Jegyezd meg!
! A. Ha a gyakorlat nem tartalmaz zárójelet, akkor:

1) elvégezzük a hatványozásokat és a négyzetgyökvonást, ha lehetséges:
2) elvégezzük a szorzást és osztást a megadott sorrendben.
3) elvégezzük az összeadást és a kivonást a megadott sorrendben.
B. Ha a gyakorlat zárójeleket is tartalmaz, akkor:
1) a kerek zárójelben levő műveleteket végezzük el, az A pontban bemutatott lépéseket követve;
2) a szögletes zárójeleket kerek zárójellé, a kapcsos zárójeleket pedig szögletes zárójellé
változtatjuk;
3) folytatjuk az algoritmust, míg megkapjuk a végső eredményt.
54
Figyelembe véve a műveletek elvégzésének

3
1. 1
sorrendjét, számítsd ki: g)
3

27 1
8
:
2
0,1 6 : 2 2 ;
a) 5 6 2 15 ;
1 2 3 2 2 6 32
b) 26 : 13 − 2 10 : 5 ; h) : 2 .
18 6 2 3
c) 2 ⋅ 3 ⋅ 5 : 10 ; 4. Számítsd ki és tanulmányozd, hogy az a szám
7 3 ;
d) 3 2 7 2 pozitív, negatív vagy nulla!
e) 2 3 3 6 2 2 ; a 63 5 27 3 5 3 28 112.

f) 2 2 40 6 : 2 3 .
3
5.
Ha b 8 6 : 2 3 2 1 8 , akkor
számítsd ki 1 + b + b . –1 –2
2. Figyelembe véve a műveletek elvégzésének
sorrendjét, számítsd ki: 6. Adottak a: c 200 150 : 5 2 és
2 2 2 2
a) 6 ⋅8 − 6 + 8
b) 0, 4 − 1,6 + 0,9 =
d 3 6 2 6 8. 12 : 3 : 2

c) 0,04 − 1,69 + 0, 25 = Bizonyítsd be, hogy a c + d összeg természetes
szám.
d) 0, ( 2) − 0, (8) + 3, (5) =
7. Határozd meg az M x | a x b
e)  (−2)38 + 238  : 16 25 halmaz elemeit tudva, hogy
 
f) 22048
10  7 7
− 22 +  2 −  : 2 ⋅
8
a 15 75 45 10 3 : 15 3 és

 9 9 9 32
b 0, 75 72 0,1 6 18 .
g) 2 15 + 2 5 ⋅ 9 2 − 3 3 2 − 2 3 
  ( ) 8
8. Végezd el a műveleteket, majd rendezd
2 2
(39 ⋅ 46 + 41 ⋅ 43) + (39 ⋅ 46 − 41 ⋅ 43) növekvő sorrendbe az a, b, c, d számokat:
h)
13 ⋅ 23 a 0, 4 20 4, 05
10 : 2
3. Figyelembe véve a műveletek elvégzésének 5
sorrendjét, számítsd ki: 384
b 2
12 4 450 : 3 3 18

a) 2 3 2 2 12 96 ; 5
8 5 6 2 300
b) 2 200 648 162 ;

c 3 6 8 0, 6

c) 3 20 2 5 1 2 8 5 3 10 ; 6 5
24 54
d)
6 3 2 10 5
56 : 7 ;
d
4

120 1080 0, 5 750 .
2 3 5 4 3
9. Határozd meg azt a legnagyobb számot, amely

e) 0, 5 24 3 2 2 54 : 3 2 ; kisebb az x 2 2 : 2 2
3 5 7 9
250 : 3125 ;
3
f) 40 90 2 számnál!
55
10. Határozd meg azt a legkisebb 13. Számítsd ki az x = 30·a + b és y = a : b
számot, amely nagyobb mint az értékét, ahol:
6 2− 3 3− 5 5− 2
3 12
y 3 6 12 18 : . a= + +
5 2 3
5 5 3
11. Végezd el a szükséges műveleteket, és b= 2 − 3 + 5
bizonyítsd be, hogy: 14. Hasonlítsd össze az a és b számot!
49 49 2
50 50 2
1 1 5 5
a) ; a) a = − és b = −
50 50 2
51 512 5 20 2 3
49
16 192 7 147 b) a = 2 32 − 6 : 18 és b =
b) . 8 + 50
18 243 8 192 1 1 1
1 1 1 2
12. Hozzuk a lehető legegyszerűbb alakba az alábbi c) a és b = 22
kifejezéseket: 2 3 6
a) 2 3 ⋅ ( )
6 − 5 − 2 18 + 2 15 15. Tanulmányozd, hogy melyik racionális szám az
b) 5 2 ⋅(
2 − 6 ) − 16 − 3 ⋅ 2 + 10 3 alábbiak közül
6− 3 3 + 2 1+ 3
c) 2 12 − 2 2 ⋅ ( 30 : 5 − 5 ) − 40 27
−
12
−
3
=
a)
d) − 32 + 216 + 3 3 ⋅ ( 6 − 2 2 ) 2 − 10 2 − 2 9 − 2 2
b) − + =
5 2 8 18
6 3 2 3 1 3 c) 5 − 3 3 − 4 3 − 7 − 7 3
e)
3 3 2 3 3
1− 3 3− 5 5− 7 7− 9
 11 3 1  5 d) + + +
f)  + − : 3 15 35 63
 15 2 5 2 2 2  48 6
 7 13 5  13 e) 310 + 38 − 107 : 38 − 106
g)  − + :
 2 3 4 3 6 3  24 3
(2 ) (− )
2 2
f) 3+4 − 3−2
h)  8 − 3 − 1  ⋅ 4 35
( (4) )
2 2
 5 7 4 7 10 7  3 g) 3−2 − 3−7
3
2 2 
h) (8 2 ) + ( 2 2 )
−1 −3 −5
i)  + 0, ( 2)  ⋅ 2 − 2
 3 
56
Ismeretfelmérő
5p 1.
5 2 5 3 5 4 5 5 5 számítás eredménye:
A. 5 5 B. 7 5 C. 9 5 D. 3 5
5p 2. Elvégezve a 2 3 42 : 7 54 számítást, a kapott eredmény:
A. − 6 B. −2 6 C. −3 6 D. 6
5p 3. Az a 576 : 144 5 : 52 szám:

4
A. természetes B. pozitív racionális C. negatív racionális D. irracionális
5
3
5p 4. A b 2 5 szám:
A. negatív egész B. negatív racionális C. pozitív egész D. pozitív racionális

1 2 1 6 54
10p 5. Ha a és b , akkor a · b egyenlő:
3 12 27 8 32
5 7 11 5
A. B. C. D.
12 12 18 18
a 8 3c 1
10p 6. Ha = és = , akkor a · b – c · d egyenlő:
2 b 15 5d
A. 1 B. 2 C. 3 D. 4
5p 7. Az x 27 12 300 egyenlőséget teljesítő x szám:
A. 2 B. 3 C. 4 D. 5
5p 8. A 4 y 72 128 egyenlőséget teljesítő y szám:
A. 5 B. 4 C. 3 D. 2

2 2 −2 3
5p 1. a) Mutasd ki, hogy racionális szám.
3− 2
1 1 2 2 2 3 6 b 5
20p b) Adott a 6 3 és b 2 3 szám. Bizonyítsd be, hogy < < .
2 3 3 2 5 a 4
15p 2. Tekintsük az E x 10 x 5 5 és ellenőrizd, hogy a

2
kifejezést. Számítsd ki E 5 E
számítás eredménye pozitív szám, negatív szám, vagy nulla.
57
1.6.
n valós szám súlyozott számtani közepe, n ≥ 2.
Két pozitív valós szám mértani közepe
1.l. n valós szám súlyozott számtani közepe, n ≥ 2.

V. osztálytól kezdve, a tanulásod eredményének kiértékelésekor jegyet kapsz. Félév végén kiszámolják mindegyik
tantárgy átlagát az alábbi módon:
1. Ha az illető tantárgynál nincs félévi dolgozat, akkor a napló Jegyek cellájában levő jegyek számtani közepét
számolják ki. A kapott eredményt egészekre kerekítik, és átlagként beírják a naplóba.
A következő értelmezés megadja a számítási szabályt:
Értelmezés: Ha adott n valós szám A VII. osztályos Vencel I. félévben,

földrajzból a következő jegyeket kapta:
x1, x2, x3, ...., xn, akkor a számtani közép: 10, 8, 9, 10. Vencel földrajz átlaga
10 10 9 8
ma 9, 25.
x1 + x2 + ...+ xn 4
ma = .
n Kerekítve 9-es átlagot írnak a naplóba.
2. Ha a tantárgynál van félévi dolgozat (jelöljük F betűvel), az átlagot két lépésből számoljuk ki:
a) A napló jegyek cellájában levő jegyek Vencel, I. félévben, matematikából a követ
számtani közepét két tizedes pontossággal kező jegyeket kapta: 9, 9, 10, 9, 10, valamint
a félévi dolgozat jegye 10.
számolják ki. Nem veszik figyelembe itt
a félévi dolgozat jegyet. Ezt az átlagot Számítsuk ki az átlagát:
jelöljük M betűvel. 9 9 10 9 10
M ma 9,4
5
Megjegyzés: Néhány jegy ismétlődhet a számtani közép számolása során. Például, a fenti esetben, Vencelnek két
10-es és három 9-es jegye van. Az átlag kiszámolása gyorsabb és praktikusabb lett volna, ha a következőképpen
2 10 3 9
számoltuk volna ki: M 9, 4, vagyis használva a súlyozott számtani középet. Az 10-es szám súlya
23
2, a 9-es szám súlya pedig 3. Egyértelmű, hogy a jegyek száma egyenlő a súlyok összegével.
b) Kiszámoljuk az M és F számok számtani közepét, használva a 3-as illetve az 1-es súlyokat.
Értelmezés: Az x1, x2, x3, ..., xn számoknak p1, p2, ..., pn A matematika félévi
súlyokkal számolt súlyozott számtani közepe az átlaga a következő lesz:
3M T 3 9, 4 10
p1 ⋅ x1 + p2 ⋅ x2 + ...+ pn ⋅ xn mp 9, 55.
mp = szám, melyet röviden, a 4 4
p1 + p2 + ...+ pn Kerekítve, a 10-es átlagot írják be a
fenti n szám súlyozott közepének nevezzük. naplóba.
Az adott példa esetén azt mondjuk, hogy az M átlag súlya 3, a F jegy súlya pedig 1, vagy az M súlya 75%, a F
3M T 75 25
szám súlya pedig 25%. m p M T.
4 100 100
58
Amikor nagy mennyiségű szám számtani közepét határozzuk meg, akkor előnyös súlyozott közepet számolni. A

súlyozott közép képlete csupán egy rendszerezett változata az egyszerű számtani közép képletének, használva a
valós számok összeadásának kommutatív és asszociatív tulajdonságát.
Egy osztály 20 tanulójának, az utolsó Jegy 7 8 9 10

Ismeretfelmérőőn kapott jegyeit a mellékelt Azon tanulók száma,
táblázatba foglaltuk össze. 3 6 7 4
akik e jegyet kapták
Számoljuk ki az osztálynak ezen a A jegy súlya
kiértékelésen kapott átlagát! 3 6 7 4
10 10 10 10 9 9 9 9 9 9 9 8 8 8 8 8 8 7 7 7
ma 8,, 6 (számtani közép)
20
4 10 7 9 6 8 3 7 172
vagy m p 8, 6 (súlyozott közepe).
4763 20
Alkalmazás
A számtani közép tulajdonságai:

1. Két vagy több szám számtani közepe a számok Adott n valós szám, melyek közül a a legkisebb és
na nb
közül legalább a legkisebbel, illetve a számok kö- b a legnagyobb. Akkor a ma b.
n n
zül legfeljebb a legnagyobbal lehet egyenlő. A második példában 7 < 8,6 < 10.
A matematika esetén, a félévi átlag kiszámolása során
az M átlag súlya nagyobb, mint az F szám súlya,
2. Két szám súlyozott közepe ahhoz a számhoz áll
valamint mp – M < F – mp
közelebb, amelyiknek nagyobb a súlya
3M F
M = 9,4, F = 10 és 9, 55
4
Sárának és Dávidnak történelemből ugyanannyi je-
gye van, csak 9-esek és 10-esek. Mégis más az átla-
3. Ugyanazon számok esetén a számtani közép
guk:
értéke változhat a súlyok függvényében.
3 9 10 3 10 9
m1 9, 25, illetve m2 9, 75.
4 4
Jegyezd meg!
! • Ha adott n valós szám, x1, x2, x3, ...., xn, akkor a
x x ... xn
számtani közép: ma 1 2 .
1. Két vagy több szám számtani közepe
a számok közül legalább a legkisebbel,
n illetve a számok közül legfeljebb a
legnagyobbal egyenlő.
• Értelmezés: Az x1, x2, x3, ...., xn
számoknak p1, p2, .... , pn, súlyokkal
számolt súlyozott számtani közepe az
2. Két szám súlyozott közepe ahhoz
p ⋅ x + p2 ⋅ x2 + ...+ pn ⋅ xn a számhoz áll közelebb, amelyiknek
mp = 1 1 szám,
p1 + p2 + ...+ pn nagyobb a súlya.
melyet röviden, a fenti n szám súlyozott
közepének nevezzük.
59
1. Számítsd ki az a és b valós számok számtani 5. Lenke két különböző üzletből vásárolt szőlőt.
közepét! Az első üzletből 1,5 kg vásárolt szőlőért
a) a = 2, b = 18;
4
d) a 1 , b 1 0, 8; 13,5 lejt, a második üzletből vásárolt 2,25 kg
5 szőlőért pedig 15,75 lejt fizetett.
b) a = 7,25, b = 22,75;=
e) a 2=
6, b 8 6; a) H
atározd meg a szőlő kilogrammjának árát
c) a = 5,5, b = 1,8(3); =
f) a 3=
5 , b 17 5 ; mindkét üzletben.
b) Határozd meg a Lenke által vásárolt szőlő
g) a 63 2 2 , b 7 8 ;
árának átlagát!
h) a 1 2 3 , b 2 12 50 .
6. Egy hét minden napján reggel 9 órakor
2. Számítsd ki az a, b, c számok számtani
megmérték a levegő hőmérsékletét. A
közepét, ha: a 3 20 48; b 108 3 8;
meteorológus a mért értékeket az alábbi
c 72 12. táblázatba foglalta. A következő hét első három
3 Az a, b, c számok számtani közepe 4 + 8 2 . napján ugyanazt az x-szel jelölt hőmérsékletet
a) Tudva, hogy a 3 32 , b 5 72 , mérték, Celsius fokban kifejezve.
határozd meg a c számot; ziua L Ma Mi J V S D L Ma Mi
b) Határozd meg a három számot, ha 2a = 3b = 6c. T 7°C 8°C 9°C 12°C 15°C 15°C 18°C x°C x°C x°C
4. A VII. C osztályban 25 tanuló közül 9 fiú. A a) Számítsd ki az első hét átlag hőmérsékletét!
fiúk átlag testmagassága 170 cm, a lányok átlag b) Tudva, hogy a táblázatban levő 10 nap átlag
testmagassága pedig 165 cm. Számítsd ki a hőmérséklete 13,5°C, határozd meg az x
VII.C osztály tanulóinak átlag testmagasságát. értékét!
2.l. Két pozitív valós szám mértani közepe.
Emlékeztető
b a = 4 cm b = 6 cm
Tekintsük a = k arányt, ahol a és b pozitív valós szám, melyet
a A B C
b = a · k alakban is írhatjuk. b = 1,5 · a
Példa: Az AB szakasz hossza 4 cm, a BC szakasz hossza pedig
BC 6 6
6 cm. Tehát a = vagy a BC = ⋅ AB vagy a BC = 1,5 · AB c1 c2
AB 4 4 d. sz .
összefüggést írhatjuk. T□ = l2 2
Az l oldalhosszúságú négyzet területe T□ = l2.

A téglalap területe L l, ahol L a hosszúság és l a szélesség
hossza. L l
c1 c2
A derékszögű háromszög területe d. sz .
2
60
1. Adottak ebben a sorrendben kollineáris a b c

A, B, C, D pontok, úgy, hogy , BC = b A B C D
és CD = c. Tudjuk, hogy BC = k · AB és BC b
CD = k · BC. k
AB a b c 2
a) Alkoss aránypárt az a, b, c pozitív b ac b ac
CD c a b
számokkal. k
BC b

b) Fejezd ki a b pozitív számot az a és c Azt mondjuk, hogy a b szám az a és c szám mértani
pozitív szám függvényében. közepe.
2. Az ABCD, téglalap esetén AB = 9 és Legyen a a négyzet oldalának hossza. TABCD = AB · BC =

BC = 25.
= 9 · 25, Tnégyzet = a2  a2 = 9 · 25, tehát a 9 25 15.
a) Számítsd ki a téglalap területét.
b) Számítsd ki annak a négyzetnek Azt mondjuk, hogy a négyzet oldalának hossza mértani
az oldalhosszát, amelynek területe közepe a téglalap méreteinek, tudva, hogy a két síkidom
egyenlő az adott téglalap területével. területe egyenlő.
Értelmezés: Az x és y pozitív valós számok mértani közepe az mg x y szám.

mg y
Kiindulva az mg x y , ekvivalenciából, az x és y számok mértani közepét az x és y számok
x mg
arányközepének is nevezzük. Mivel sokszor alkalmazzuk a mértanban, gyakrabban használjuk a mértani közép
megnevezést.
Alkalmazás
A. 1. Adott a 2, 4, 8, 16, 32, … pozitív számok sorozata (a második tagtól kezdve mindegyik tag a megelőző
tag kétszerese).
a) Írd le a sorozat következő három tagját.
b) Észrevesszük, hogy 42 = 2 · 8 vagy 4 2 8 . Keress két hasonló összefüggést a sorozat tagjai között!
2. Szerkessz a fentihez hasonló feladatot, használva más számokat!
B. Az x és y pozitív számok mértani közepének tulajdonságai:
1. Két pozitív szám mértani közepe a számok közül legalább a legkisebbel, illetve a számok közül legfeljebb a
legnagyobbal egyenlő; ha a két szám egyenlő, akkor a mértani közép megegyezik mindkét számmal.
Ha 0 < x < y, akkor x x 2 x y y 2 y Mivel mg x y , az x ≤ mg ≤ y.
Ha x = y akkor mg x y x x x.
2. Két pozitív szám mértani közepe kisebb vagy egyenlő a két szám számtani közepénél.
x y 2 18 9 10
Bármely x > 0 és y > 0, x y . Példa. 2 18 6 10 ; 9 10 9, 4868 9, 5 .
2 2 2
3. Két pozitív szám mértani és számtani közepe egyenlő akkor és csakis akkor, ha a két szám egyenlő. Ha x és
x y
y pozitív szám, akkor x y x y.
2
61
Gyakorlati alkalmazás
Ennél a gyakorlatnál legalább kétfős csapatokban dolgozzatok.

Szükségetek lesz kartonra, markerre, mértani felszerelésre, ollóra.
1. Szerkessz a kartonra egy derékszögű háromszöget!

2. Szerkeszd meg az az átfogóhoz tartozó magasságot. Jelöld a magasságot h betűvel, majd a magasság által
az átfogón meghatározott szakaszokat x és y betűvel.
3. Satírozd be különböző színekkel a keletkezett két derékszögű háromszöget!
4. Vágd ki a kapott háromszögeket!
5. Szerkessz meg és vágj ki egy h oldalhosszúságú négyzetet és egy olyan téglalapot, melynek méretei x és y!
6. Egy nagyobb kartonon illeszd egymáshoz a négyzetet és a két háromszöget úgy, hogy kapj egy
háromszöget. Rajzold meg és vágd ki a kapott nagy háromszöget.
7. Helyezd egymás mellé a
két kis háromszöget és a
téglalapot úgy, hogy kapj egy h h
derékszögű háromszöget. Mit x y x y
veszel észre?
8. Hasonlítsd össze a készített x
h
h+x
h+x
anyagot a mellékelt ábrákkal,
majd tanulmányozd a kapott h h 2
x x·y
összefüggéseket!
h y y h
h+y h+y
Amikor a h2 területű négyzetet és a két háromszöget összeillesztjük, akkor olyan derékszögű háromszöget
kapunk, melynek befogói y + h és x + h hosszúságúak.
Amikor az x · y területű téglalapot és a két háromszöget összeillesztjük, akkor az előzővel kongruens derék-
szögű háromszöget kapunk.
Következtetés: A négyzet és téglalap területe egyenlő, h 2 x y h x y , tehát az átfogóhoz tartozó
magasság hossza mértani közepe a magasság által az átfogón meghatározott szakaszok hosszának.
Megjegyzés: Ezzel a gyakorlattal bizonyítottátok a derékszögű háromszögben felírható egyik fontos tör-
vény-szerűséget, melyet magasságtételnek nevezünk. Ezzel az összefüggéssel mértanból fogunk foglalkozni.
A gyakorlatban is fontos észrevenni a mértani közép használatának fontosságát.

Példa
Mihály édesapja egy üzlet reklámrészlegén dolgozik. Az
üzletben található egyik termék ára 500 lej. A következő évben
két, egymás utáni áremeléssel szeretné drágítani ezt a terméket. 500 lej 640 lej 1036,8 lej
Először 1,28-szorosan drágítana, majd 6 hónap múlva az új árat
1,62-szeresen növelné. A szükséges számítások elvégzése után 1,28 szer 1,62 szer
megállapította, hogy a termék végső ára 1036,8 lej lesz.
Mihály azt tanácsolja, hogy a termék árát két egyforma drágítással

növeljék, azaz x-szeresen emeljék az árat két alkalommal úgy,
500 lej ? lej 1036,8 lej
hogy a végső ár ugyanaz legyen.
Édesapja megdicséri Mihályt ötletéért, és megkérdi: x-szer x-szer
Hogyan számoljuk ki az x értékét?
62
Mihály kiszámolja a két áremelésnek megfelelő szám számtani
1, 28 1, 62 500 lej 725 lej 1051,25 lej
közepét: 1, 45 de észreveszi, hogy nem ugyanazt az
árat kapja. 2 1,45-szer 1,45-szer
Jobban meggondolva, Mihály arra a következtetésre jut, hogy a

500 lej 720 lej 1036,8 lej
mértani közepet kell használnia: x 1, 28 1, 62 1, 44.
Magyarázd meg, miért kell a mértani közepet használni? 1,44-szer 1,44-szer
Jegyezd meg!
! Az x és y pozitív valós számok

1.
2.
Bármely 0 < x < y esetén x ≤ mg ≤ y.
Ha x > 0 és y > 0, akkor x y
x y
,
mértani közepe, vagy vagyis m ≤ m . 2
g a
arányközepe az mg x y 3. Ha x és y pozitív számok, akkor

szám. x y
x y x y,
2
vagyis mg = ma akkor és csakis akkor, ha x = y.
1. Számítsd ki az a és b pozitív valós számok 5. Adott

= az a = 5 625 , b 4 5 szám.
mértani közepét: Számítsd ki a két szám ma számtani közepét és
a) a = 2, b = 18; b) a = 3, b = 12; mg mértani közepét. Hasonlítsd össze az ma és
c) a =
=
14
, b
10
; =
d) a 112= , b
4
; mg számokat!
5 7 7
e) a = 1,2, b = 3,(3). 6. a) Határozz meg két természetes számot tudva,
hogy mértani közepük 101.
2. Számítsd ki az a és b pozitív valós számok
b) K eress két természetes számot tudva, hogy
mértani közepét:
mértani közepük 5.
a) a 6=
= 2, b 3 2;
7. Határozd meg az ab alakú természetes
b) a 3=
= 15 , b 5 15 ; számokat tudva, hogy a 2a és 4b számok mértani
c) a 3 12 , b 48 3; közepe 8.
d) a 98 32 50 , b 162 72 . 8. A pozitív x és 8 számok mértani közepe 12.

a) Határozd meg az x számot.
3. Két pozitív szám mértani közepe 4 2. b) Mennyivel kell az x számot növelni ahhoz,
Az egyik szám 2 2. Határozd meg a másik hogy a mértani közép duplázódjon?
számot!
4
4. Két pozitív szám mértani közepe 5 3. 9. Az a és b pozitív számok aránya , mértani
9
Az egyik szám 5. Számítsd ki a két szám közepük pedig 18. Határozd meg az a és b
számtani közepét! számot!
63
Ismeretfelmérő
5p 1. Tamásnak angolból egy 7-es, három 8-as és két 9-es illetve két 10-es jegye van. Tamás átlaga
angolból:
A. 7 B. 8 C. 9 D. 10
5p 2. A 6 és 54 mértani közepe:
A. 18 B. 16 C. 14 D. 12
1 2 3
5p 3. Az , és számoknak 8,12, illetve 16 súlyokkal számított súlyozott számtani közepe:
2 3 4
1 2 3 4
A. B. C. D.
2 3 4 5
5p 4. Az x és 12 mértani közepe 18. Az x szám értéke:
A. 24 B. 27 C. 30 D. 36
5p 5. A 3 és y mértani közepe 5 3. Az y szám értéke:
A. 20 B. 24 C. 25 D. 50
5p 6. Az ab és ac számok mértani közepe 6 6. Ezeknek a számoknak a számtani közepe:
A. 10 B. 12 C. 15 D. 18
0, 3 x
10p 7. = aránypárban levő pozitív x szám értéke:
x 23, 04
A. 1,5 B. 1,4 C. 1,3 D. 1,2
10p a 27 48
8. Ha = = , akkor az a és c, illetve a és b szám mértani közepeinek szorzata:
3 b c
A. 6 3 B. 3 6 C. 4 3 D. 3 2
1. Tekintsük az a és b természetes számokat 0 < a < b.
10p a) Számítsd ki az a és b számok mértani közepét, tudva, hogy számtani közepük 2.
10p b) Számítsd ki az a és b számok számtani közepét, tudva, hogy mértani közepük 3.
5p c) A b) alpont feltételei alapján számoljuk ki az a és b számnak 2b és 7a súlyokkal számított
súlyozott számtani közepét.
x 2 3 6
2 2
2. Legyen x és y olyan szám, melyre 3y 0.
10p a) Határozzuk meg az x és y számot.

2 1
5p b) Hasonlítsuk össze a és számokat.
x+ y xy
64
1.7. x2 = a alakú egyenletek, ahol a ∈ ℝ
Emlékeztető
a) 72 = 49 és (–7)2 = 49
1. Bármely x ∈ ℝ szám esetén igaz, hogy:

2 2
b) 5 = 5 és 5 5;
x2 = (–x)2.
c) 2 3 12 és 2 3 12.
2 2
a) 2 3 0;
2
2. Bármely valós szám négyzete pozitív valós

b) 2 3 0;
2
szám.
c) 02 = 0.
3. Mindegyik pozitív a valós szám esetén

megadhatjuk a szám négyzetgyökét, melyet a) 9 = 3; c) 6, 25 = 2, 5; e) 5 ≈ 2, 23.
a -val jelölünk. a szintén pozitív valós, 9 3
b) = ; d) 3 ≈ 1, 73;
racionális vagy irracionális szám. 25 5
4. Bármelyik negatív szám kisebb, mint 0 és
Ha a < 0 és b ≥ 0, akkor a < b.
mint bármelyik pozitív szám.
5. Ha a ≥ 0 és b ≥ 0, akkor a2 = b2  a = b. Ha a ≥ 0 és b ≥ 0, akkor a = b a b.

Oldjuk meg a következő feladatot: A feladat így is megfogalmazható:
Adott az M = {– 6, – 5, – 4, 2, 5} halmaz. Adott az M = {– 6, – 5, – 4, 2, 5} halmaz.
a) Határozd meg az M halmaz azon x valós elemét,
a) Oldd meg az M halmazon az x2 = 25
melyre x2 = 25.
b) Határozd meg azokat az x valós számokat, melyre egyenletet.
x2 = 25. b) Oldd meg a valós számok halmazán az
Megoldás: a) M = {– 6, – 5, – 4, 2, 5}. Az M halmaz min x2 = 25 egyenletet.
degyik x elemére kiszámoljuk x2 értékét, és azt kapjuk,
hogy: (– 6)2 = 36 ≠ 25; (– 5)2 = 25; (– 4)2 = 16 ≠ 25; Megoldás: Azt mondjuk, hogy az egyenletben
22 = 4 ≠ 25; 52 = 25. Következtetésként, kizárólag az 5 és van egy x ismeretlen.
–5 olyan szám, melyek az M halmaz elemei és teljesítik az Bizonyítottuk, hogy az 5 és –5 teljesítik az
egyenlőséget. egyenletet, tehát az adott egyenlet megoldásai
b) Az a) alpont alapján tudjuk, hogy 5 és –5 teljesítik az
egyenlőséget, tehát a feladat megoldásai. M és ℝ halmazon is.
Egyszerűen belátható, hogy: 1) Ha x > 5 vagy x < –5, Az M ={– 5, 5} halmaz az adott egyenlet
akkor x2 > 25, tehát nem teljesíti az egyenlőséget. megoldásainak halmaza mindkét esetben.
2) Ha x > –5 és x < 5, akkor x2 < 25, tehát nem teljesíti az
Az egyenlet összes megoldásainak
egyenlőséget.
Tehát kizárólag az 5 és –5 olyan valós szám, amelyek a meghatározását az egyenlet megoldásának
feladat megoldásai. nevezzük.
65
Ha az egyenlet x2 = a alakú, ahol a ∈ ℝ akkor Oldd meg ℝ -ben az x2 = 256 egyenletet.

meg kell határoznunk az összes olyan valós 16 az egyenlet megoldása, mert 162 = 256.
számot, amely teljesíti az egyenlőséget. Hasonlóan, –16 is a az egyenlet megoldása, mert
• Az x az egyenletben levő ismeretlen. (–16)2 = 256. Ha x > 16 vagy x < –16, akkor x2 > 256, tehát
•A z ismeretlen összes olyan valós értékét, nem teljesíti az egyenlőséget. Ha x > –16 és x < 16, akkor
mely teljesíti az egyenletet, az egyenlet x2 < 256, tehát nem teljesíti az egyenlőséget. Tehát, 16 és
megoldásának nevezzük. –16 az egyenlet kizárólagos megoldásai.
•A z x összes olyan valós értékeinek Így írjuk: x1 = 16 és x2 = –16. A megoldáshalmaz:
halmazát, melyre igaz az egyenlőség, az M = {– 16, 16}.
egyenlet megoldáshalmazának nevezzük. Megjegyzés: A 16-os 256 szám négyzetgyöke, –16 pedig
•M egoldani az egyenletet azt jelenti, hogy 16 ellentettje.
meghatározzuk az összes megoldását. Írhatjuk, hogy:
= x1 = 256 16 és x2 256 16.
Az x2 = a alakú egyenlet megoldása, ahol a ∈ ℝ.
1) Ha a > 0, az x2 = a egyenlet x = a , a) x 2 64 x1 64 8 és x2 64 8, azaz

alakban írható, amelyek igaz akkor és csakis M 8, 8 ;
akkor, ha x = a vagy x a . b) x 2 15 x1 15 és x2 15 , azaz
Azt mondjuk, hogy az egyenlet valós
megoldásai: x1 = a és x2 a .

M 15 , 15 ;
Az egyenlet megoldáshalmaza: c) x 2 18 x1 18 3 2 és x2 18 3 2 ,

M a, a .
azaz M 3 2 , 3 2 .
2) Az x2 = 0 alakú egyenletnek, ahol x = 0, a) (2x)2 = 0  2x = 0  x = 0 és M = {0}.
tehát M = {0}. b) (2x – 10)2 = 0  2x – 10 = 0  x = 5 és M ={5}.
3) Az x2 = a, lakú egyenletnek, ahol a < 0

nincs valós megoldása, mert x2 ≥ 0 és a < 0, a) Az x2 = –16 egyenletnek nincs megoldása, M = .
tehát x2 ≠ a, bármely x valós szám esetén. b) Az x2 = –1 egyenletnek nincs megoldása, M = .
Az egyenlet megoldáshalmaza M = .
Megjegyzés: 1) Az egyenletben levő ismeretlent más betűvel is jelölhetjük. Például, a t2 = 16 egyenletben levő
ismeretlen t, megoldásai pedig t1 = –4 és t2 = 4. A megoldáshalmaza M = {–4, 4}, ugyanúgy, mint x2 = 16 vagy
m2 = 16 vagy akár a2 = 16 egyenletek esetén.
2) Javasolt, hogy az egyenlet megoldását a megoldáshalmazának leírásával fejezzük be.
Alkalmazás
Emlékezzünk, hogy azt a két egyenletet, melynek megoldásai ugyanazon halmaz elemei, és megoldáshalmaza
megegyezik, ekvivalens egyenleteknek nevezzük. Ekvivalens átalakításoknak nevezzük azokat az átalakításokat,
melyek során ekvivalens egyenleteket kapunk. Az alábbi átalakításokat használhatjuk:
1) Hozzáadjuk vagy kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából ugyanazt a valós számot;
2) Az egyenlet mindkét oldalát szorozzuk, vagy osztjuk ugyanazzal a nullától különböző valós számmal;
3) Ha a ≥ 0 és b ≥ 0, a = b akkor és csakis akkor, ha a = b .
Sok olyan egyenletet kell megoldani, melynek más alakja van, de ekvivalens átalakítások segítségével x2 = a
alakba hozhatjuk az adott egyenletet.
66
Példák.

a) 2 x 2 5 133 5 b) (x – 9)2 =144 c) (2x – 9)2 = 25
2 x 2 = 128 : 2 x 9 144 x 9 12 2 x 9 25 2 x 9 5
x 2 = 64 x – 9 = –12 vagy x – 9 = 12 2x – 9 = –5 vagy 2x – 9 = 5
x 64 x 8 x1 = –3 vagy x2 = 21 2x = 4 vagy 2x = 14
x1 8, x2 8 M = {–3, 21}. x1 = 2 vagy x2 = 7
M 8, 8. M = {2; 7}
Jegyezd meg!
! 1) Ha a > 0, akkor x 2 a x a x a vagy x a . M a , a

2) x2 = 0 akkor és csakis akkor, ha x = 0. M = {0}.

3) Ha a < 0, akkor x2 ≠ a, bármely x valós szám esetén. M = .
1. Oldd meg az ℕ halmazon a következő 7.

Oldd meg az M x  | 94 x 2 169
egyenleteket: halmazon az alábbi egyenleteket:
a) x2 = 625; d) –7 · x2 = –343; 2 2 7
b) x = 256;
2
e) 3 · x2 + 1 = 76. a) x 2 15 51; b) x 0, 6 1 .
3 9
c) 2 · x2 = 800; 8. Oldd meg ℝ-en az egyenleteket:
2. Írd le az összes olyan (a2, a) számpárt, amelyre: 25
a) a2 ∈ {16,81,400} és a ∈ ℕ; a) x 2 = 5; d) 12 x 2 7 ;
3
b) a2 ∈ {25,49,144} és a ∈ ℤ; 1
b) t = ; e) x 3 2 ;
2 2 3 4
c) a2 ∈ {16,81,400} és a ∈ ℚ–. 2
3. Határozd meg az egyenletek valós megoldásait! c) 2 x 0;
2 1 3
f) x 2 1, 6 .
25 2 2
a) x2 = 36; c) x 2 = ; e) x2 + 7 = 907
4 1
9. Adott az M 0, 81; ; 1; 0; 2; 9; 225 .
b) x2 = 3,24; d) x2 = –9; f) 4 · x2 + 1 = 92. 4
halmaz. Határozd meg annak a valószínűségét,
4. Oldd meg a valós számok halmazán az alábbi hogy találomra kiválasztva az M halmaz egy a
egyenleteket! elemét, az x2 = a egyenletnek:
x 45 a) racionális megoldásai legyenek;
a) 5 x 2 = 320; d) = ;
20 x b) egész megoldásai legyenek;
4 16 21 3 x c) valós megoldásai legyenek;
b) x 2 ; e) = ;
3 27 8 x 14 d) egyetlen valós megoldása legyen.
2m 1 27 10. A mellékelt ábrán J I
c) x 1 2, 7 ; f)
2
.
3 2m 1 egy földterület
5. Határozd meg az egyenletek negatív vázlatos rajza látható. H G
megoldásait! A földterület három F E
14 x egymáshoz illesztett A B C D
a) 2 x 2 7 105; b) = . ABIJ, BCGH és CDEF
15 x 105
6. Határozd meg az egyenletek negatív négyzetből áll. A H pont a BI szakasz, F pedig
a CG szakasz felezőpontja. Tudva, hogy a teljes
megoldásait!
földterület felszíne 0,0525 ha, számítsd ki a
2 7
a) x 2 15 51; b) x 2 0, 6 1 . három négyzet oldalának hosszát!
3 9 67
Ismeretfelmérő
5p 1. Az x2 – 81 = 0 egyenlet megoldáshalmaza:
A. {– 81, 81} B. {– 3, 3} C. {– 9, 9} D. {– 27, 27}
5p 2. A –4x + 25 = 0 egyenlet megoldáshalmaza:
2
2 2 5 5 4 4
A. , B. , C. , D. {– 0,25; 0, 25}
5 5 2 2 5 5
5p 3. Ha x > 0 és (x – 3)2 = 36, akkor x értéke:
A. –3 B. 3 C. 6 D. 9

4. Ha x < 0 és x 1 1 5 , akkor az x értéke:
2
5p
2
A. 2 − 5 B. −2 − 5 C. 5 −2 D. 5 −3
10p 5. Az a · (a + 6) = 6 · (a + 1,5) egyenlőséget teljesítő a természetes szám:
A. 6 B. 3 C. 1,5 D. 9
b 1 27
10p 6. A egyenlőséget teljesítő b negatív egész szám:
21 7b 7
A. 8 B. 10 C. –8 D. –10
10p 1. Adott egy négyzet alakú földterület. Ha oldalának hosszát 25 m-rel növeljük, akkor területe
0,5625 ha lesz. Határozd meg a négyzet oldalának hosszát.
2. A mellékelt ábrán három, ugyanakkora területű
négyzetből alkotott téglalap alakú földterület
látható, melynek területe 2187 m2.
10p a) Határozd meg egyik négyzet oldalhosszát!
5p b) Határozd meg a téglalap méreteit!
5p c) Határozd meg annak a kerítésnek a
hosszát, amely teljes mértékben bekeríti a
földterületet.
20p 3. Karcsi szobájában egy négyzet alakú poszter van arra a falra ragasztva, melynek méretei 6 m és
2,4 m. A poszter oldalhossza természetes szám, méterben kifejezve. Tudva, hogy a poszter a fal több
1
mint -ét lefedi, számítsuk ki a poszter méreteit.
4
68
2
2 Lineáris egyenletek és
egyenletrendszerek
2.1. Egyenlőség átalakítása ekvivalens egyenlőséggé. Azonosságok
2.2. a · x + b = 0 alakú egyenletek, ahol a és b valós számok
2.3. Két kétismeretlenes lineáris egyenletből álló egyenletrendszer
2.4. E
gyenletekkel vagy lineáris egyenletrendszerekkel megoldható
feladatok
1.2. 2.2. 3.2. 4.2. 5.2. 6.2.
69
2.1.
Egyenlőség átalakítása ekvivalens egyenlőséggé.
Azonosságok
Emlékeztető
1) A valós számok halmazán értelmezett egyenlőségi reláció tulajdonságai:
a) Minden valós szám egyenlő önmagával, azaz x = x.
b) Ha x = y, akkor y = x.
c) Ha x = y és y = z, akkor x = z.
2) Az egyenlőség jel bal oldalán található kifejezést az egyenlőség baloldalának, a jobb oldalán található
kifejezést az egyenlőség jobboldalának nevezzük.

•A
feladatok megoldása során egy adott információt többféleképpen is megadhatunk, látszólag különböző
kijelentések alakjában
Például, az x + 3 = 7, x – 2 = 2 és x = 4 kijelentések különbözőképpen vannak megfogalmazva, de mégis
ugyanazt jelentik, azaz, hogy az x ismeretlen egyetlen olyan értéke, melyre igazak az egyenlőségek az a
4-es szám. Ilyen kijelentéseket ekvivalenseknek nevezünk.
Így írjuk: x + 3 = 7  x – 2 = 2 vagy x + 3 = 7  x = 4 vagy x – 2 = 2  x = 4.
+a +a
x = y x+a = y+a
A. Adott egyenlőségből kiindulva vele ekvivalens egyenlőséget kaphatunk a következő átalakításokkal:

1) Az egyenlőség mindkét oldalához hozzáadjuk vagy kivonjuk ugyanazt a valós számot.
2) Az egyenlőség mindkét oldalát megszorozzuk vagy elosztjuk ugyanazzal a nullától különböző valós
számmal.
3) Ha az egyenlőség mindkét oldala pozitív szám, akkor ekvivalens egyenlőséget így is kaphatunk:
a) az egyenlőség mindkét oldalát felemeljük n-edik hatványra, ahol n egész szám.
A felsorolt átalakításokat így fogalmazhatjuk meg matematikai nyelven:
Példák.
1) x = y ⇔ x + a = y + a, bármely a ∈ ℝ; 1) x = y ⇔ x + 3 = y + 3
x = y ⇔ x − a = y − a, bármely a ∈ ℝ. x=y⇔x−5=y−5
2) x = y ⇔ x · a = y · a, bármely a ∈ ℝ*; 2) x = y ⇔ x · 2,5 = y · 2,5
x y x y
x = y ⇔ = , bármely a ∈ ℝ*. x=y⇔
a a 3 3
2
3 3
3) Ha x > 0 és y > 0, akkor x = y ⇔ x = y , n ∈ ℤ ;
n n * 3) 1, 5 1, 52
2 2
Ha x ≥ 0 és y ≥ 0, akkor x = y ⇔ x = y .
6 6
1, 2 1, 2
5 5
70
Ekvivalens egyenlőségek szerkesztése érdekében tekintsük a következő példákat:

a) 5 x 6 5 y 6 6 b) 3 x 3 y 3 c) x = y d) x y
:7 5 9
1 x y 5 9
5x 5 y : 5 x y
= 9x 5 y
x y x y 7 7
B. Ha adott két egyenlőség, akkor az alábbi átalakításokkal lehet ezekkel ekvivalens egyenlőségeket kapni:
1) a két egyenlőség mindkét oldalát összeadjuk.
2) a két egyenlőség mindkét oldalát kivonjuk.
3) a két egyenlőség mindkét oldalát összeszorozzuk.
4) a két egyenlőség mindkét oldalát elosztjuk.
5) a két egyenlőség mindkét oldalát hatványozzuk.
x y x y x y x y x y
+ -- :
ab ab ab ab ab
xa ya xa yb xa yb x y xa yb

a b
a, b *
a 0, b 0
C. Matematikai azonosságnak nevezzük azt az egyenlőséget, mely egy vagy több változót tartalmaz és igaz
minden értékre, amit a változók felvehetnek.
Példák.
2
1. a) x + 0 = x ; b) 9 x − 7 x = 2 x; c) x · (x + 3) = x2 + 3x; d) x = x
olyan egyenlőségek melyek igazak minden x ∈ ℝ esetén, tehát egyváltozós matematikai azonosságok.
2. an · ap = an+p, bármely a ∈ ℝ* és n, p ∈ ℕ esetén, tehát háromváltozós matematikai azonosság.
n n 1
3. 1 2 3 ..... n , bármely n ∈ ℕ* esetén.
2
Alkalmazás
1) S
zámítsd ki a + b + x + y értékét, ha x + b = 27 és 2) Ha 3x + 2y = 7x , bizonyítsd be, hogy y az x
y + a = 4. kétszerese.
Megoldás: x b 27 Megoldás: 3x + 2y = 7x  − 3x
+ 2y = 4x  : 2
ya4
y = 2x
a b x y 31
4) Számítsd ki 7a + 4b + 7x + 4y értékét, ha
3) Ha a = b és x = y , ahol x ≥ 0, y ≥ 0 , mutasd ki,
a + x = 10 és b + y = 8 .
hogy a x = b y .
Megoldás: x =y ⇔ x =y a + x= 10 ⋅7 b + y= 8 ⋅4
Megoldás: és
a=b 7a + 7 x = 70 4b + 4 y =
32
(⋅) 7a + 7 x = 70
x = y ( +)
4b + 4 y = 32
a x =b y
7 a + 4b + 7 x + 4 y =
102

71
5) Ha a + b =14 és x + y = 17, számítsd ki 6) Ha a + b = 5 és b + c = 7, számítsd ki
a + b − x − y értékét! 7a + 10b + 3c és 7a + 4b − 3c értékét!
Megoldás: x + y = 17  · (–1) Megoldás: a b 5 | 7 és b c 7 | 3
– x – y = – 17 7 a 7b 35 3b 3c 21
a b 14
+ 7 a 7b 35
+
7 a 7b 35

x y 17
3b 3c 21 és 3b 3c 21
a b x y 3
7 a 10b 3c 56 7 a 4b 3c 14
1) Adj példát az A és B részben bemutatott átalakításokra, figyelembe véve a megadott példákat.

a 8 b 3 a
2) a) Ha = és = , számítsd ki értékét!
b 3 c 2 c a ab
b) Ha a ⋅ c = 38 és b ⋅ c = 19, számítsd ki és értékét!
b ab
!
Jegyezd meg!
Adott egyenlőségből kiindulva vele ekvivalens egyenlőséget kaphatunk a következő átalakításokkal:
• az egyenlőség mindkét oldalához hozzáadjuk vagy kivonjuk ugyanazt a valós számot.
• az egyenlőség mindkét oldalát megszorozzuk vagy elosztjuk ugyanazzal a nullától különböző
valós számmal.
• ha az egyenlőség mindkét oldala pozitív szám, akkor ekvivalens egyenlőséget így is kaphatunk:
a) az egyenlőség mindkét oldalát felemeljük n-edik hatványra, ahol n egész szám.
Matematikai azonosságnak nevezzük azt az egyenlőséget, mely egy vagy több változót tartalmaz,
és igaz minden értékre, amit a változók felvehetnek.
1. Ha a = 7 és b + c = 77, akkor számítsd ki: 6. Ha a, b, c ∈  + és a · b = 6, b · c = 12,

a) 77 · a + 3 · b + 3 · c ; b) 88 · a – 7 · b – 7 · c .
c · a = 8, számítsd ki a · b · c és a2b2c + ab2c2 +
2. Határozd meg az n számot tudva, hogy
a – b – 1 = 5 és n = –3· a + 19 + 3· b . a2bc2 értékét!
3. Tudva, hogy x + 4· y = 3· y + 2· z = 14. 7. Számítsd ki 7a + 4b + 7x + 4y értékét,
határozd meg az m = 5· x + 11· y – 6· z .
ha a + x = 10 és b + y = 8.
4. Az x és y szám teljesíti az
x · (y + 3) + y = 98. egyenlőséget. Határozd meg 8. Ha a + b = 21 és x + y = 15, számítsd ki
az x és y számot tudva, hogy x < y. a + b − x − y értékét!
a 3
5. Igazak a következő egyenlőségek = , 9. Ha a + b = 15 és b + c = 23, számítsd ki
b 5
c 7 c 7 d 11 7a + 10b + 3c és 7a + 4b − 3c értékét.
= , = , = . Hasonlítsd össze az
b 5 d 11 x 183 10. Ha a – 2b = 1, 2b – 3c = 2, 3c – 4d = 2
a
és 62–1. és 4d – 5e = 1, számítsd ki a – 5e értékét!
x
72
2.2. a · x + b = 0, alakú egyenletek, ahol a, b ∈ ℝ.
Egyenlet megoldáshalmaza. Ekvivalens egyenletek
Emlékeztető
Példák.
1) Tanultuk az a · x + b = 0 alakú, racionális együtt-
1) ℚ-ben, a 6 ⋅ x + 3 = 0 egyenlet megoldása x = – 0,5.
hatós egyenletek megoldását a racionális számok
2) ℤ-ben, a 3 ⋅ x + 6 = 0 egyenlet megoldása x = – 2.
halmazán vagy annak valamely részhalmazán.
3) ℕ-ben, a 2 ⋅ x + 6 = 0 egyenletnek nincs megoldása.
ismeretlen
Az a és b számokat az egyenlet együtthatóinak,
az x-et az egyenlet ismeretlenének nevezzük.
A b számot az egyenlet szabad tagjának is nevezzük
a·x+b=0
ismeretlen együtthatója szabad tag
2) Két egyenlet ekvivalens, ha ugyan- a) A 2x – 7 = 5, x ∈ ℤ és 8 – x = 2, x ∈ ℤ egyenletek ekvivalensek,

azon a halmazon értelmezzük, és mert mindkét egyenlet megoldása x = 6.
megoldásaik megegyeznek. b) A 2x = 8, x ∈ ℚ és x – 3 = 4, x ∈ ℚ nem ekvivalens egyenletek,
mivel az első egyenlet megoldása x = 4, a másodiké pedig x = 7.
Meg szeretnék oldani a valós számok halmazán vagy annak egy részhalmazán az a ⋅ x + b = 0 , alakú
egyenletet, ahol a, b ∈ ℝ.

A. Feladat B. Egyenlet
1
Legyen D = {−1, 2, 3}. Oldd meg a D = {−1, 2, 3} halmazon a
Határozd meg az x ∈ D , számokat, melyre igaz a
2 x 2 0 egyenletet.
2 x 2 0 egyenlőség.
2 Határozd meg azon x valós számokat, melyekre Oldd meg ℝ-ben a 3 x 2 3 0 egyenletet.
igaz a 3 x 2 3 0 egyenlőség.
Azt a D halmazt, melynek az egyenlet megoldása eleme kellene legyen, vagy azt a halmazt melyben az
egyenlet kifejezései értelmezettek, az egyenlet értelmezési tartományának nevezzük.
Az értelmezési tartomány azon elemeit, melyekre igaz az egyenlőség, az egyenlet megoldásainak nevezzük.
Megjegyzés: Az egyenlet megoldásainak halmaza az értelmezési tartomány részhalmaza.
Megoldani az egyenletet azt jelenti, hogy meg kell határozni az összes megoldását tartalmazó M halmazt.
Másold a füzetbe az alábbi táblázatot, majd tölts ki a modell alapján:
Feladat Értelmezési együtthatók szabad tag ismeretlen
tartomány
Oldd meg ℤ-ben a: 3 x 2 3 0 egyenletet. ℤ − 3 és 2 3 2 3 x
Oldd meg ℝ-ben: 2 t 2 0 egyenletet t
Oldd meg ... -ben az: ............. egyenletet ℝ − 7 és 0,3 0,3 y
Oldd meg ... -ben az: .............. egyenletet ℚ 2 és −2 2 2 z
73
A. Az egyenlet megoldásainak meghatározásában nagyon fontos a D értelmezési tartomány ismerete, melyben
megoldjuk az egyenletet. Ha nem adják meg pontosan az egyenlet értelmezési tartományát, azt úgy tekintjük
mint az összes olyan szám halmazát, melyben az egyenlet értelmezett. VII. osztályban a legtöbb egyenlet
értelmezési tartománya ℝ.
1) Oldd meg A = {−1, 0, 3}-ban az x – 3 = 0 egyenletet! –1 – 3 ≠ 0; 0– 3 ≠ 0; 3– 3 ≠ 0.
2) Oldd meg ℚ-ben az x – 3 = 0 egyenletet! Ha x∈ℚ, akkor (x – 3 )∈ℝ\ℚ, tehát x – 3 ≠0
3) Oldd meg az x – 3 = 0 egyenletet! Könnyen észrevehető, hogy x = 3 az egyenlet
egyetlen valós megoldása.
Következmény: Az egyenletnek lehet megoldása egy halmazban, és lehetséges, hogy nincs megoldása egy másik
halmazban.
B. Az a ⋅ x + b = 0 egyenlet megoldása a valós számok halmazán, ha a, b ∈ ℝ.
1) E
lőbb foglalkozzunk az a ⋅ x + b = 0 alakú egyenletekkel, ahol a, b ∈ ℝ, a ≠ 0 .
a
Ekvivalens átalakításokkal kapjuk, hogy: a ⋅ x + b = 0  − b ⇔ a ⋅ x = − b  : a ⇔ x = − , amely valós
b
b
szám és az egyenlet egyetlen megoldása. Felírhatjuk, hogy M .
a
2) A gyakorlatban előfordul, hogy az egyenletet ekvivalens egyenletekké alakítva az alakja a ⋅ x + b = 0 lesz,
de nem tudjuk, hogy a értéke nullától különböző.
Ha a = 0, az a ⋅ x + b = 0 egyenlet 0 ⋅ x + b = 0 lesz, b ∈ ℝ.
A következő két eset lehetséges:
a) b = 0 és az egyenlőség igaz az x minden valós értékére, tehát M = ℝ.
b) b ≠ 0 és az egyenlőség hamis az ismeretlen összes valós értékére, tehát M = ∅.
Alkalmazás
Gyakran olyan egyenleteket kell megoldjunk, amelyek nem a ⋅ x + b = 0 alakúak, de ekvivalensek ilyen alakú
egyenletekkel. Azért, hogy az együtthatókat meghatározzuk és a megoldási folyamatot alkalmazzuk, szükséges
az egyenlet átalakítása több ekvivalens egyenletté. Az így kapott egyenlet ekvivalens az eredeti egyenlettel,
vagyis megoldásaik megegyeznek.
A követendő lépések:
1) Az egyenletet a ⋅ x + b = 0 alakba hozzuk, ahol a,b∈ℝ.
2) Alkalmazzuk az egyenlet megoldási algoritmusát.
3) Figyelembe véve az egyenlet értelmezési tartományát, leírjuk az egyenlet megoldáshalmazát.
Megjegyzés: Ha az egyenletet csak megoldani szeretnénk, akkor a megoldási algoritmus a követező:
a) Átrendezzük a tagokat (a baloldal tartalmazza az ismeretlen tagokat, a jobboldal pedig azokat a tagokat,
melyek között nem szerepel az ismeretlen)
b) Elvégezzük mindkét oldalon a számításokat.
c) Meghatározzuk az egyenlet megoldáshalmazát.
1. példa. Oldd meg ℝ -ben a 3(0,5x + 1) – 7 = 8 egyenletet!
I. megoldás: II. megoldás:
3 ( 0,5 x + 1) – 7 = 8  + 7 ⇔ 3 ( 0,5 x + 1) – 7 = 8 ⇔
3 ( 0,5 x + 1) = 15  : 3 ⇔ 1,5 x +3 – 7 = 8 ⇔
0,5 x + 1 = 5  − 1 ⇔ 1,5 x – 4 = 8 ⇔
0,5 x = 4  · 2 ⇔ 1,5 x = 12 ⇔
x = 8 ⇒ M = {8} x = 12 : 1,5 ⇔
x = 8 ⇒ M = {8}
74
8 x 1 6 x 1

2. példa. Oldd meg ℝ-ben a egyenletet!
4 3
Megoldás: 3(8x – 1) = 4(6 x + 1) ⇔ 24 x – 3 = 24 x + 4 ⇔ – 3 = 4, hamis kijelentés, tehát M = ∅.
3. példa. Oldd meg ℝ-ben az 5 ( 2 x + 1) − 3 = 8 − 2 ( 3 − 5 x) egyenletet!
Megoldás: 10 x + 5 – 3 = 8 – 6 + 10 x ⇔ 2 = 2, ami igaz reláció az x minden valós értéke esetén, tehát M = ℝ.
3 2
4. példa. Oldd meg ℝ\{0; 4} a egyenletet!
x4 x
Megoldás: Az egyenlet értelmezési tartománya ℝ\{0; 4} mivel az ismeretlen 0 és 4 értékei esetén a nevező 0,
és a tört értelmetlen.
3 2
⇔ 3 ⋅ x = 2 ⋅ (x – 4) ⇔ 3 ⋅ x = 2 ⋅ x – 8 ⇔ x = – 8, tehát M = {– 8}.
x4 x
Néha az egyenlet megoldása több a ⋅ x + b = 0 alakú egyenlet megoldását jelenti, ahol a,b∈ ℝ. A megoldások
száma függ az értelmezési tartománytól.
5. példa. Oldd meg az ( x − 1)( 2x − 3)( x + 4) = 0 egyenletet a következő halmazokon: ℝ, ℚ, ℤ, ℕ.
Az egyenlet megoldása során felhasználjuk a következő matematikai tulajdonságot:
ha a és b valós számok és a ⋅ b = 0, akkor a = 0 vagy b = 0 .
( x − 1)( 2x − 3)( x + 4) = 0 ⇔ x – 1 = 0 vagy 2x – 3 = 0 vagy x + 4 = 0 ⇔ x = 1 vagy x = 1,5 vagy x = – 4 .
a) ℝ-ben M = {1; – 4; 1,5}. b) ℚ-ben M = {1; – 4; 1,5}. c) ℤ-ben M = {1; – 4}. d) ℕ-ben M = {1}.
Az egyenlet megoldásának becslése

Oldjuk meg a következő feladatot: Egy halászhajó legtöbb 20 tonna halat tud szállítani. Miután befogadóké-
pességének 95%-át megtelt a hajó visszatér a kikötőbe. Tudva, hogy egy hal átlag súlya körülbelül 700 gramm,
becsüld fel ezresekben a hajó által szállított halak számát!
Megoldás: Ahhoz, hogy felírhassunk egy egyenletet, ugyanabban a mértékegységben adjuk meg egy hal
illetve a teljes rakomány súlyát. Optimális, ha kilogrammot használunk. 700 g = 0, 7 kg; 20 t = 20000 kg.
95
Jelöljük a szállított halak számát x-szel. Felbecsüljük a 0,7 ⋅ x = ⋅ 20 000 egyenlet megoldását.
100
190 000
Ekvivalens egyenleteket használva: 0,7 ⋅ x = 19 000 ⇔ x = ≈ 27000 (hal)
7
1. Az a, b, c, d valós számok, d ≠ 0 és a = b. 2. Adott a 0,25 · x + 2 = 0 egyenlet.

Egészítsd ki a hiányzó részeket úgy, hogy a a) E
llenőrizd, hogy az adott egyenletnek van
kijelentések igazak legyenek:
p : a + c = b +…;

megoldása az A 4, 0, 4 2 ;halmazon.
1 b) Döntsd el, hogy az adott egyenletnek van-e
p : b − c = a − …; egész megoldása!
2
p : a · c = b · …; 3. llenőrizd, hogy x 2 az alábbi egyenletek
E
3
p : b : d = a : …; közül melyiknek megoldása:
4
n n
p:a =…; a) x + 2 = 0 ; b) 2 − x = 0 ;
5
x
p : Ha a ≥ 0, b ≥ 0 akkor a = ... . c) 2 x 8 0; d) 1 0.
6
2
75
4. Oldd meg a valós számok halmazán az alábbi 12. Oldd meg a valós számok halmazán az alábbi
egyenleteket: egyenleteket:
a) x 2 8; b) 4,5 · x + 9 = 13,5 a) 3 x 3 0; b) 5 x 10 20 x 20;
c) 3 x 2 1;
1
d) 3 x 1, 5 2 ;
2
y 2 y 2
c) 4 2 y;
2 3 2
x 1
e)
3
12 27 ; f) x 5
5
0;

d) y 3 y 5 0; e) 7 7 x 14.
g) 18 x 9 0; h) 24 x 0. 13. Oldd meg a racionális számok halmazán az
5. Írj három a ⋅ x + b = 0, alakú egyenletet, melynek alábbi egyenleteket:
1 1 1 1 1 1
van megoldása a B 1, 0, 2 , halmazban.
5
a) x x x ;
2 2 2 3 3 6 6
6. Határozd meg az alábbi halmazokat: x2 4 x

A x 7 x 1 7 1 ; b) 3 x 1 x 3; c)
3

2
;
x 5 x 2
2
B x  x 3 5, 4 ; d) ;
5 5 2

C x \ 1 7 x 8 1 ; e)
3y 7
5
0,1
3 2y
2
0, 3 4 y 5 .
3x 3 14. Határozd meg az alábbi egyenletek valós
D x  0. megoldásainak halmazát:
3 3
7 8

2
7. a) Oldd meg a valós számok halmazán a 3x − 57 = 0 a) ; b) x 2 8;
és −5x + 95 = 0 egyenleteket, majd írd fel az x3 x5
első egyenlet M1 megoldáshalmazát illetve a c) x 4 x 1 0;
második egyenlet M2 megoldáshalmazát! x 1 x 2 x 3 x9
b) Határozd meg az M1 és M2 halmazok közötti d) ... 9 0.
2 3 4 10
relációt! 15. a) Í rj egy olyan egyenletet, melynek egyetlen
8. Ha x ∈ ℝ, bizonyítsd be, hogy a következő megoldása van az ℝ\ℚ halmazban!
egyenletpárok ekvivalensek: b) Írj egy olyan egyenletet, melynek egyetlen
1 1
a) 1, 5 x 0, 75 0 és x 0; megoldása van az ℚ\ℤ halmazban!
2 4 c) Í rj egy olyan egyenletet, melynek végtelen
b) 2 x 8 0 és
1
x
2 3
0. sok valós megoldása van!
3 3 d) Írj egy olyan egyenletet, melynek nincs egyetlen
9. Bizonyítsd be, hogy a következő egyenletpárok valós megoldása sem!
nem ekvivalensek:
16. Határozd meg az m valós számot, ha –3 az
a) 3x − 6 = 0 és 6x − 3 = 0 ;
x x − 2 = m · x + 4 egyenlet megoldása, ahol x az
b) 5 0 és 9x + 1,6 = 0. ismeretlen.
5
10. Határozd meg az a szám valós értékeit, ha 17. a) Szerkessz egy x ismeretlent tartalmazó,
6 3 a ⋅ x + b = 0 alakba hozható egyenletet, a
a 0,1 x 0 és x a 0, egyenletek mellékelt ábra alapján, ha ABCD és BEGF
5 4
ekvivalensek! téglalapok.
11. Oldd meg az egész számok halmazán az alábbi D 30 C
egyenleteket:
a) 3x + 7 = x + 21; b) 0,5x + 3 = 0,25x + 4 ; G
20 x+5 F

c) 2 3 3 x 48 ; d) x 2 x 2 0; x
x x
e) 2 3; f) –3 · (x + 1) = 2 · (x + 6); A 15 E B
2 3 b) Oldd meg az a) alpontban írt egyenletet!
x 1 3 x 5 1
g) . c) Határozd meg a GE és GF szakaszok hosszát!
2 4 6 12
76
Ismeretfelmérő
Hivatalból: 10 pont
5p 1. Az alábbi egyenletek közül melyiknek megoldása a –2 szám?

A. 2 ⋅ x − 4 = 0 B. 3 x 12 0 C. |–4| · x = 8 D. 5 ⋅ x + 10 = 0
5p 2. Az 5 ⋅ x + 3 = x − m egyenlet megoldása −1, ha m egyenlő:
A. 1 B. 2 C. −1 D. −2
1 1
5p 3. A 2 x 3 x egyenlet megoldása:
2 3
1 1
A. 1 B. − C. 6 D. −
3 6
5p 4. Az a szám azon értéke, melyre a 8 − 3 ⋅ x = 11 és 2 ⋅ x + a = 3 ⋅ a ⋅ x + 10 egyenletek ekvivalensek:
A. 1 B. 2 C. 3 D. 4
5p 5. A |3 · x –1| + 1 = 6 egyenlet megoldáshalmaza:
4 3 4 3
A. , 2 B. , 2 C. , 1 D. , 2
3 4 3 4
5p 6. Ha x 222 22, akkor x értéke:
A. 264 B. 262 C. −200 D. 200
1. Oldd meg a valós számok halmazán az alábbi egyenleteket:

10p a) 5 ⋅ {4 ⋅ [3 ⋅ (2 ⋅ x + 1) + 1] + 1} − 44 = 876
10p x −1 x−3
b) +1 = x − + 0, 25
4 2
1
10p c) ⋅ ( x − 2 ) + 48 =12
3
10p d) Az adott három egyenlet között találhatóak ekvivalens egyenletek?
3 ⋅ a + 19 2 ⋅ a + 91
2. Adott az n = és m = szám, ahol a egy természetes szám.
5 5
10p a) Mutasd ki, hogy ha n ∈ ℕ, akkor m ∈ ℕ.
10p b) Határozd meg az a szám azon értékét, melyre igaz, hogy n és m egymásutáni természetes számok.
77
Két kétismeretlenes lineáris egyenletből álló egyenletrendszer.
2.3.
A helyettesítés és/vagy a kiküszöbölés módszere
1.l. Két kétismeretlenes lineáris egyenletből álló egyenletrendszer
Feladat
Egy kosárlabda mérkőzésen Ádám 20 pontot szerzett 3 illetve 2 pontos dobásokból
(legalább egyet mindegyikből). Határozd meg, hány 3 pontos, illetve hány 2 pontos
kosarat dobott Ádám?
Átfogalmazás
Ha x a szerzett 3 pontos dobások, illetve y a szerzett 2 pontos dobások száma, akkor meg kell határoznunk az x és
y nullától különböző értékeit, melyekre igaz a 3x + 2y = 20 egyenlőség.
Megoldás. Mivel x és y nullától különböző természetes számok, könnyen beláthatjuk, hogy x páros szám és 2 ≤ x ≤ 6.
Tehát: x = 2 és y = 7 vagy x = 4 és y = 4 vagy x = 6 és y = 1.
A megoldások ilyen felírása nem célszerű. Helyette így írjuk: (2, 7), (4, 4), (6, 1).
A megoldott feladatot elemezve észrevesszük, hogy:
a) A 3x + 2y = 20 egyenlet kapcsolatot teremt a szerzett 3 pontos illetve 2 pontos dobások között.
b) Az egyenletnek több megoldása van, tehát a feladatnak is több megoldása van.
c) Az x minden értéke csak az y valamely értékével együtt teljesíti az egyenlőséget (egyenletet), amely
azt jelenti, hogy az egyenlet megoldásának egy számpárt tekintünk, ahol a számok sorrendje azonos az
egyenletben szereplő ismeretlenek sorrendjével (rendezett számpár).
Kétismeretlenes lineáris egyenletnek nevezzük az a ⋅ x + b ⋅ y + c = 0 alakú egyenletet, ahol a, b, c valós számok.

Az a, b, c valós számokat az egyenlet együtthatóinak nevezzük, c a szabad tag, valamint x és y az egyenlet
ismeretlen tagjai ebben a sorrendben.
Megjegyzés
a) Az x és y ismeretlenek valós számokat jelölnek, vagy a valós számok egy részhalmazának elemeit.
b) Az ismeretleneket más betűvel is jelölhetjük, viszont fontos az egyenletbeli sorrendjük.
Példák. Egészítsd ki a táblázat üres celláit:

Egyenlet ismeretlenek együtthatók szabad tag
1) 2 x + 3 y − 8 = 0 x és y a = 2; b = 3; c = − 8 c=−8
2) 9 x − 4,5 y = 1 ⇔ 9 x − 4,5 y − 1 = 0
3) y 3 2t 1 y és t
4) ………………….. = 0 x és y a = – 1; b = 2; c=1– 2 c=1– 2
Válaszolni szeretnénk a következő kérdésekre:
1) Mit jelent egy kétismeretlenes lineáris egyenlet megoldása?
2) Hány megoldása van egy ilyen egyenletnek?
78
1) Határozd meg az x és y természetes számot, ha x − y = 5.
Észrevesszük, hogy: 5 − 0 = 5; 6 – 1 = 5; 7 – 2 = 5; 8 – 3 = 5; 9 – 4 = 5 …
Minden x ≥ 5, természetes szám esetén találunk egy y = x – 5 természetes számot úgy, hogy igaz legyen az
egyenlőség. Mindegyik (x, x – 5) rendezett természetes számpár az egyenlet megoldása.
2) Határozd meg az x és y valós számokat, melyre igaz, hogy x − y = 5.
Az 1) pontnál kapott számpárokon kívül, mindegyik x valós szám esetén találunk egy y = x – 5, valós számot
úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség. Mindegyik (x, x – 5) rendezett valós számpár az egyenlet megoldása.
Példák megoldásra: (8,7; 3,7) , (5+ 2; 2 ).

Megjegyzés. Hangsúlyozzuk, hogy a lineáris kétismeretlenes egyenletek megoldása egy számpár. A számpárok
felírása nem véletlenszerű, hanem a számpárt alkotó számok sorrendje azonos az egyenletben szereplő ismeret-
lenek sorrendjével.
Ha az egyenlet megoldását (0, 7) számpárként írjuk, akkor tudjuk, hogy: ha az első ismeretlen (általában x)
értéke 0, és a második ismeretlen (általában y) értéke 7, akkor fennáll az egyenlőség (teljesítik az egyenletet).
a) Az (a, b) számpár akkor és csakis akkor rendezett, Példa. (1, 3) ≠ (3, 1)
ha a ≠ b esetén (a, b) ≠ (b, a).
b) Két (a, b) és (c, d) rendezett számpár akkor és Példa. a (42, 15) és (24, 50) számpárok egyenlőek.
csakis akkor egyenlő, ha a = c és b = d.
Példa. a (0, 7), (1, 5), (2, 3), (3, 1) számpárok a
A lineáris kétismeretlenes egyenlet megoldása minden 2x + y = 7, egyenlet lehetséges megoldásai, ahol
rendezett számpár, mely teljesíti az egyenletet. x és y számjegyek.
Ha x és y valós számok, akkor a kétismeretlenes elsőfo- Példa. bármely (a, 7 – 2a) alakú számpár, ahol a ∈ ℝ,
kú egyenletnek végtelen sok megoldása van. megoldása a 2x + y = 7, egyenletnek, ahol x, y ∈ ℝ.
Ha a = 0, akkor az egyenlet 0 · x + b · y + c = 0, Ha b = 0, akkor az egyenlet a · x + 0 · y + c = 0,

c c
és megoldásai x, alakúak. és megoldásai , y alakúak.
b a
Azon rendezett számpárok halmazát, melyek teljesítik az egyenletet, az egyenlet megoldáshalmazának

nevezzük.
Tulajdonképpen egy lineáris kétismeretlenes egyenletet úgy kapunk meg, ha matematikailag leírjuk mikép-
pen függ két mennyiség egymástól.
Feladat: Sára egy tömbház A lépcsőházában lakik, melyben 16 lakás van: 2 és 3 szobásak, összesen 36 szoba.
Határozzuk meg a kétszobás illetve háromszobás lakások számát!
Megoldás: Feltételezzük, hogy x a kétszobás lakások, illetve y a háromszobás lakások száma.
Akkor x + y = 16 és 2 x + 3 y = 36.
Mivel x és y természetes számok, könnyen belátható, hogy x = 12 és y = 4.
Betartjuk a következő egyezményeket:
1) Egymás alá írjuk az egyenleteket, összekapcsoljuk egy kapcsos zárójellel, ezalatt azt értve, hogy a két
egyenlet egyidejűleg kell teljesüljön.
2) A tagok sorrendje mindkét egyenletben ugyanaz. Azt mondjuk, hogy felírtunk egy rendszert, amely két
lineáris kétismeretlenes egyenletből áll.
3) Hasonlóan a lineáris egyenletekhez, az egyenletrendszer megoldásait is rendezett számpár alakjában írjuk
fel.
79
Két kétismeretlenes lineáris egyenlet egy kétisme Példák.
retlenes lineáris egyenletrendszert alkot.
x 5 y 8 3 x 7 y 5 0
A kétismeretlenes lineáris egyenletrendszer 1) 3)
a x b1 y c1 2 x y 7 2 x 4 y 9 0
általános alakja 1 , ahol
x 2 y 1 x 2 y 3
a2 x b2 y c2 2) 4)

a1, b1, c1, a2, b2, c2 ∈ ℝ. 2 x 2 y 1 x 2 y 3
Az a1, b1, c1, a2, b2, c2 számokat a rendszer együttha Példa.
tóinak nevezzük; a1, b1, a2, b2 az ismeretlenek A fenti 3) rendszer esetén, a1 = 3, b1 = 7, c1 = 5,
együtthatói, c1, c2 neve szabad tag a2 = 2, b2 = – 4, c2 = – 9.
Meghatározás. Egy valós számokból álló rendezett Példa. 3 + 5 ⋅ 1 = 8 és 2 ⋅ 3 + 1 = 7, tehát a (3,1)
számpárt az egyenletrendszer megoldásának x 5 y 8
nevezünk, ha a rendszert alkotó mindkét számpár az rendszer megoldása
2 x y 7
egyenletnek a megoldása.
Megoldani egy rendszert azt jelenti, hogy meg kell keresni összes megoldásának halmazát.
Az egyenletrendszer megoldáshalmaza nem más, mint a két egyenlet megoldáshalmazának metszete.
Két lineáris egyenletrendszer ekvivalens, ha ugyanaz a megoldáshalmazuk.
Megjegyzés. Ha a rendszer egyik vagy mindkét egyenletét kicseréljük vele ekvivalens egyenlettel, akkor a
rendszerrel ekvivalens másik rendszert kapunk.
Példa. Kiindulva a:
3 x 4 y 2 3 x 4 y 2 3 9 x 12 y 6
,rendszerből, átalakítva a ekvivalens rendszert kapjuk
7 x 6 y 20 7 x 6 y 20 2 14 x 12 y 40
Ha a rendszer egyenleteit tagonként összeadjuk, akkor egy új egyenletet kapunk. Ha a rendszer egyik egyenletét
kicseréljük ezzel az új egyenlettel, akkor az eredetivel ekvivalens rendszert kapunk.
5 x 9 y 4
Példa. Adott a . rendszer. Tagonként összeadva a két egyenletet azt kapjuk, hogy: 2x + 4y = 6.
7x 5y 2
2 x 4 y 6 5 x 9 y 4
A és rendszerek ekvivalensek. Elegendő az egyik rendszer megoldáshalmazát
7 x 5 y 2 2x 4 y 6
meghatározni.
1. llenőrizd, hogy a (4, 7), (3, –4), (2, –7), (7, 4)

E 5. Adottak az alábbi, két lineáris egyenletből álló
számpárok közül melyek a 4x – 2y = 20 egyenlet rendszerek, ahol az ismeretlenek x és y:
megoldásai. x y 9 2x y 6 x y 1
1) ; 2) ; 3) .
2. Ellenőrizd, hogy a 2 x y 0 3 x y 9 x 2 y 3
Ellenőrizve válaszd ki azt a rendszert, melynek az

3 , 1 , 1, 3 , 2 3; 0, 5 , 3 , 4 számpárok
(5; 4) számpár megoldása!
közül melyek a x 3 2 y 5 egyenlet megoldásai 6. a) Határozz meg két olyan természetes számpárt,
3. Mutasd ki, hogy a (3 – 2m, m) számpár, ahol melyre teljesül a (2x + y − 4)2 = 0 egyenlőség!
b) Írd fel egyenletrendszer formájában az
m ∈ ℝ, az x + 2 y = 3 egyenlet megoldása.
x − y + + 1 + (2x + y − 4) = 0 egyenlőségből
2
4. Ellenőrizd, hogy a (2 2 , 0) számpár az kapott egyenleteket!.

x 2 y 4 c) E
llenőrizd, hogy az a) alpontban kapott
egyenletrendszer megoldása! számpárok az egyenletrendszer megoldásai-e!
0, 5 x 5 y 2
80
2.l. A helyettesítés és a kiküszöbölés módszere
Emlékeztető
Tekintsünk egy rendszert, mely két kétismeretlenes lineáris egyenletből áll.
• Ha kicseréljük a rendszer egyik vagy mindkét egyenletét ekvivalens egyenlettel, akkor az
eredetivel ekvivalens rendszert kapunk.
• Összeadva tagonként a rendszer két egyenletét egy új egyenletet kapunk.
• Ha a rendszer egyik egyenletét kicseréljük ezzel az egyenlettel, akkor az eredetivel ekvivalens
rendszert kapunk.
Megoldani egy lineáris egyenletrendszert azt jelenti, hogy meg kell határozni azt a halmazt, amely
tartalmazza az összes lehetséges megoldását.
Legtöbbször a kiküszöbölés és a helyettesítés módszerét használjuk, illetve az egyenlőségek újabb
ekvivalens egyenlőségekké alakítását.

A helyettesítés módszere - A megoldás folyamata
x 3y 2
Adott az rendszer.
1. Kiválasztjuk azt az ismeretlent, melyet 2 x 7 y 3
helyettesíteni szeretnénk. Kiválasztjuk az x ismeretlent, amelyet helyettesíteni
szeretnénk.
2. Kifejezzük az egyik egyenletből a választott
Az első egyenletből azt kapjuk, hogy x = 2 + 3y.
ismeretlent a másik függvényében.
3. A másik egyenletben helyettesítjük a kiválasztott A 2x – 7y = 3 egyenletben az x-et helyettesítjük
ismeretlent, használva a kapott összefüggést. 2 + 3y-nal és azt kapjuk, hogy 2(2 + 3y) – 7y = 3
4. Megoldjuk a kapott egyenletet, és 4 + 6y – 7y = 3
meghatározzuk az egyik ismeretlent. –y=–1
y=1
5. A kapott értéket behelyettesítjük valamelyik
egyenletbe, és meghatározzuk a másik Az x = 2 + 3y, összefüggésben az y ismeretlent
ismeretlent. helyettesítjük 1-gyel, és így x = 5 lesz.
6. Leírjuk a rendszer megoldását. x = 5, y = 1, tehát M = {(5, 1)}.
A kiküszöbölés módszere - A megoldás folyamata

1. Ha szükséges, akkor úgy rendezzük át az 7 y 2 x 8
egyenleteket, hogy a megfelelő ismeretlenek Átrendezzük a rendszert, azaz
3x 4 y 5
ugyanúgy helyezkedjenek el (x az x alatt, y az y 2x 7 y 8
alatt). .
3x 4 y 5
2. Kiválasztjuk azt az ismeretlent, melyet 2x 7 y 8
. Kiválasztjuk az x ismeretlent.
kiküszöbölnénk. 3x 4 y 5
3. Ha szükséges, akkor az egyenleteket

megszorozzuk vagy osztjuk nullától különböző 2 x 7 y 8 3 6 x 21 y 24

számmal úgy, hogy az egyenletekben a 3 x 4 y 5 2 6 x 8 y 10
kiválasztott ismeretlen együtthatói ellentétes
számok legyenek.
81
6 x 21 y 24
4. Összeadjuk a két egyenletet, ezzel
kiküszöböljük a választott ismeretlent. 6 x 8 y 10
29 y 14
14
5. Megoldjuk a kapott egyenletet. y=
29
2 x 7 y 8 4 8 x 28 y 32
6. Megismételjük a 3., 4. és 5. lépést a másik
ismeretlen esetén. 3 x 4 y 5 7 21x 28 y 35
67
29 x 67 x
29
67 14 67 14
7. Leírjuk a rendszer megoldását. =x = , y és M ,
29 29 29 29
Alkalmazás
Megjegyzés. A gyakorlatban, időtakarékosság céljából, a kiküszöbölés megoldási folyamatának 6. lépését kicse-
rélhetjük erre: a kapott értéket behelyettesítjük valamelyik egyenletbe, és meghatározzuk a másik ismeretlent.
5 x 3 y 7 2 10 x 6 y 14
Példa.
3 x 2 y 8 3 9 x 6 y 24
19x = 38  x = 2
A 3x + 2y = 8 egyenletben az x-et 2-vel helyettesítjük, majd azt kapjuk, hogy 6 + 2y = 8, tehát y = 1 és M = {(2, 1)}.
Egy kétismeretlenes lineáris egyenletrendszernek lehet:
3 x 2 y 8
a) egyetlen megoldása a) a rendszer egyetlen megoldása M = {(2, 1)}.
5 x 3 y 7
b) végtelen sok megoldása x 2y 9

b) az rendszernek végtelen sok megoldása van.
2 x 4 y 18
A rendszert alkotó egyenletek ekvivalensek.
9m
M m, m  . vagy M = {(9 – 2a, a) | a ∈ ℝ}
2
x 2 y 8
c) nincs megoldása c) az rendszernek nincs megoldása, ugyanis kivonva egymás
x 2 y 5
ból a két egyenletet hamis kijelentést kapunk: 8 – 5 = 0. Tehát M = ∅.
a b a x b y c
Megjegyzés: ha , aʹ és bʹ nullától különbözőek, akkor az rendszernek egyetlen megoldása
a b ax by c
van.
82
1. Adottak az alábbi egyenletrendszerek: 6. Oldd meg a kiküszöbölés módszerét használva

x 2 x y 5 x y 3 az alábbi lineáris egyenletrendszereket:
a) ; b) ; c) .
y 1 0 x 0 x y 4 x 2 y 11 2 x 1 3 y 7
a) ; d) ;
Oldd meg a rendszereket és írd fel mindegyik 8 x 2 y 2 3 x y 1 x y 11
megoldáshalmazát.
x 3 y 10 6x 7 y 4
2. Írj olyan két, lineáris kétismeretlenes egyenletből b) ; e) ;
álló rendszert, melynek (1; –1) a megoldása! x 2 y 5 2 x 9 y 24
2 x 3 y 7, 5 3 x 11 y 1
3. Írd a következő lineáris egyenletrendszereket c) ; f) ;
megfelelő formába, majd oldd meg helyettesítés 5 x y 4,1 2 x 9 y 17
módszerével! 7. Oldd meg a kiküszöbölés módszerét használva
2x y 1
2 x 3 y 5 0 2 az alábbi lineáris egyenletrendszereket:
a) ; d) x 2 ;
3 x y 13 0 5 x y 5 x x y 1 y
2 y 13 2 3 6 x 3 0, 3
1 a) ;b) ;c) ;
x y
2 x y 12 x y 4 x y 1 x y 25
b) 3 4 ; e) . 2 6 4 2 2 18
x y 1 1 2y 6
x 3 x y 1 2 x y 6, 5
d) ;
2 x y 1 y 3 2 x 9 y 24
c) ; 8. Határozd meg az a és b valós számokat az
3 x y y 3 x alábbi esetek mindegyikében:
4. Oldd meg helyettesítés módszerével: a) a – 1 + a2 – b2 = 0
2 x y 1 3 2 x y 3 12 a2 1 a3 2
a) ; b) 0.
4 2 x y 1 3 3 x y 3 b3 5 b4 5
x3 x 9. Oldd meg az alábbi lineáris egyenletrendszereket,

2 x 5 y 7 előbb rendezve az egyenleteket, majd használd
b) ; c) y 1 y 8 .
5 x 2 y 0 x 4 y 6 az előnyösebb megoldási módszert!

5. Tekintsük azokat az x és y valós számokat, 1
2 x 1 3 y 3 4
melyekre egyidejűleg teljesülnek a következő
a) ;
egyenletek: 1
12 6 y 4 x 1
(1) x + y = 101 (2) x − y = 23 3
a) Add össze tagonként a két egyenlőséget, oldd
meg a kapott egyenletet, és határozd meg az x 3
x 4 x y 1 y 2
valós értékét! b) .
b) Vond ki tagonként a két egyenlőséget 2
y y x 1 x 3
egymásból, oldd meg a kapott egyenletet, és 3
határozd meg az y valós értékét!
c) Írd fel a két lineáris egyenletből álló rendszer
megoldásainak halmazát!
83
Ismeretfelmérő
5p 1. Melyik egyenlet megoldása a (3,1) számpár?

A. 3 ⋅ x + y = 11 B. 3 ⋅ x − y = 11 C. 3 ⋅ x + y = 10 D. 3 ⋅ x − y = 11
a x y 5
5p 2. Ha az egyenletrendszer megoldása (−1, 3), akkor a + b egyenlő:
2 x b y 7
A. 0 B. 1 C. 2 D. 3
4 x y 7
5p 3. Az egyenletrendszer megoldása:
2 x y 5
A. (2, 1) B. (1, 2) C. (2, −1) D. (−1, 2)
5p 4. Ha a és b két valós szám és |a – b + 1| + |a + 2 · b – 3| = 0, akkor:
4 1 1 4 1 4 1 4
A. = a = ,b ; B. a , b ; C. a , b ; D. = a = ,b .
3 3 3 3 3 3 3 3
5p 5. Ha az ab szám számjegyeinek összege 13 és teljesíti az ab ba 27 egyenlőséget, akkor ab egyenlő:
A. 85 B. 76 C. 49 D. 94
5p 6. Teljesül a 2 a 5 b 1 b 5 3 a egyenlőség, ha:
A. a = − 2, b = 4 B. a = − 2, b = − 4 C. a = 2, b = 4 D. a = 2, b = − 4
20p 1. Adott a 3x − 4y + 5 = 0 egyenlet. Töltsd ki a

mellékelt táblázatot úgy, hogy az (x, y) számpár x −3 0,6 1+ 4 2
az adott egyenlet megoldása legyen. y −1 1,4 a
5 y 1 2
x 3 3
20p 2. Oldd meg ℝ-ben az egyenletrendszert!
2 x 3 3 y 10, 5
2
a 1 1 a 1
20p 3. Határozd meg az a és b valós számokat tudva, hogy , és b  \ 1, 0.
b 4 b 1 5
84
Egyenletekkel vagy lineáris egyenletrendszerekkel
2.4.
megoldható feladatok
Emlékeztető
1. lépés. Az ismeretlen jelölése
Sok gyakorlati feladat matematikai úton
is megoldható, aritmetikai vagy algebrai
módszerekkel. 2. lépés. Az egyenlet felírása
A mellékelt ábrán azon feladatok
megoldási folyamata látható, melyek leírhatók
egyismeretlenes lineáris (elsőfokú) egyenlettel, 3. lépés. Az egyenlet megoldása
ahol az együtthatók és megoldások racionális
számok.
4. lépés. A megoldás ellenőrzése
és értelmezése
Két esetben vázoljuk a feladatok megoldási folyamatát:

1) amikor a feladat leírható olyan lineáris egyenlettel, melyben egy ismeretlen van, és együtthatói valós
számok, valamint a megoldások is valós számok;
2) amikor a feladat leírható két olyan lineáris egyenlettel, melyben két ismeretlen van és együtthatóik valós
számok, valamint a megoldások valós számpárok.
Feladat. Egy egyenlő Megoldás: A feladatot az alábbi lépéseket követve oldjuk meg.
szárú derékszögű 1. lépés: Az egyik befogó hosszát x-szel jelöljük (ismeretlen).
háromszög kerülete 2. lépés: Pitagorasz tételét használva kiszámoljuk az átfogó hosszát, ami
6 + 3 2 (m). Határozd x 2 lesz.
meg a háromszög oldalait! A háromszög kerülete K P xxx 2.
B
Megállapítjuk a következő egyenletet: 2 x x 2 6 3 2 .
x 2
x

3. lépés: 2 x x 2 6 3 2 x 2 2 3 2 2 x 3 .
4. Lépés: x = 3 ⇒ AB = AC = 3 (m) és BC = 3 2 (m).
C x A P x x x 2 3 3 3 2 6 3 2 (m)
Ellenőrzés: K
Ne kapkodj!
Néha a megoldás ellenőrzését mellőzzük, mert az nem kötelező.
Mégis, az ellenőrzés hasznos, mivel segít az esetleges hibák javításában.
1. feladat. Az ábrán látható téglalap alakú keretet és annak átlóit szeretné

D C
Dávid elkészíteni egy 10 m hosszú vasrúdból, felhasználva a teljes vasrudat.
A téglalap hosszúsága a szélességének kétszerese.
a) Mutasd ki, hogy a téglalap hosszúsága kisebb, mint 2 méter!
b) Számológép segítségével fejezed ki a téglalap hosszúságát, két tizedesnyí
pontossággal kerekítve!
A B
85
Megoldás. a) A téglalap szélességét x-szel jelöljük, azaz AD = BC = x és AB = DC = 2x.
Pitagorasz tétele alapján kapjuk, hogy AC

= BD
= x 5.
5
Tehát: AB + BC + CD + AD + AC + BD = 10 6 x 2 x 5 10 : 2 3 x x 5 5, vagyis x .
3 5
5 5
Mivel 5 > 2 , következik, hogy 3 5 5, tehát x 1 és 2x < 2. A téglalap hosszúsága AB = 2x,
vagyis kisebb, mint 2 méter. 3 5 5
b) Számológép segítségével azt kapjuk, hogy a téglalap hosszúsága AB = 2x ≈ 1,91.
2. feladat. Andrásnak és Bélának együtt 100 leje van. Ha András 7 lejt ad Bé-
lának, akkor Andrásnak háromszor több pénze lesz, mint Bélának. Határozzuk
meg mekkora pénzösszeggel rendelkeztek eredetileg külön-külön! a b
Megoldás. András kezdeti pénzét jelöljük a-val, Béla pénzét pedig b-vel. Akkor a + b = 100.
Miután András 7 lejt ad Bélának a pénzösszegük a – 7, illetve b + 7 lesz. Mivel az
András pénzösszege Béla pénzösszegének háromszorosa lesz: a – 7 = 3(b + 7). a–7 b+7
a b 100
Így az lineáris egyenletrendszert kapjuk.
a 7 3 b 7
Az egyenletrendszer megoldása: a = 82 és b = 18, azaz Andrásnak 82 leje, Bélának 18 leje volt.
3. feladat. Ha egy osztály tanulóit kettesével ültetjük a padokba, akkor öt tanuló állva marad. Ha hármasával
ültetjük, akkor két pad üresen marad. Határozd meg az osztályban levő tanulók számát!
Megoldás. A tanulók számát x-szel, a padok számát ⇒ 2n + 5 = x
…
n-nel jelöljük.
n pad és 2n tanuló
2 n 5 x
A egyenletrendszert kapjuk. …  3(n − 2) = x
3 n 2 x
⇒ 2 n + 5 = 3(n − 2) ⇒ n = 11 és x = 27 n – 2 pad és 3(n – 2) tanuló
4. feladat. Egy medencét két állandó hozamú csappal 5 óra alatt tölthetünk meg. Ha csak az első csapon
folyik a víz 7 órát, és utána megnyitjuk a második csapot is, akkor még három óra kell, hogy a két csap együtt
megtöltse a medencét. Határozd meg, hogy mennyi idő alatt töltené meg a medencét a két csap külön-külön!
Megoldás. Jelöljük t1-gyel (órában kifejezve) azt az időt, mialatt az első csap megtöltené a medencét, illetve
t2-vel a második csapnak szükséges időt. Legyen C a medence űrtartalma. Az a vízmennyiség, mely az egyes
C C
csapokon folyik ki egy óra alatt egyenlő -gyel, valamint -vel.
t1 t2
C C 5 5
5 t 5 t C | : C t t 1
1 1 2
Az alábbi egyenletrendszert kapjuk:
2
C C C
7 3 3 C | : C 10 3 1
t1 t1 t2 t1 t2
1 1 5x 5 y 1 2 1
Jelölések: = x és = y . Az egyenletrendszert kapjuk, melynek megoldása x = és y = .
t1 t2 10 x 3 y 1 35 7
Visszahelyettesítve: t1 = 17,5 és t2 = 7. Eredményként megállapíthatjuk, hogy az első csap 17,5 óra alatt, míg a
második már 7 óra alatt töltené meg a medencét.
Megjegyzés. Néhány feladat megoldása olyan egyenletrendszerekhez vezet, melyek nem hasonlítanak az
általunk tanult egyenletrendszerekhez. Ezek szükségessé teszik, hogy jelölésekkel és átalakításokkal lineáris
egyenletrendszerekké változtassuk őket.
86
5. feladat. Az év végi záróünnepségen 18 csokor virágot adtak át a hetedikes diákoknak, ezek mindegyikében
5 szál fehér vagy 7 szál sárga rózsa volt, összesen 116 szál. Határozd meg a fehér és sárga csokrok számát!
x y 18
Megoldás. Legyen x a fehér csokrok, y a sárga csokrok száma. Azt kapjuk, hogy .
5 x 7 y 116
Megoldva a rendszert, az eredmény x = 5 és y = 13, azaz 5 fehér csokor és 13 sárga csokor virágot adtak át.
Egyenletekkel vagy lineáris egyenletrendszerekkel megoldani egy feladatot azt jelenti, hogy követjük az
alábbiakban vázlatolt megoldási folyamatot.
!
Jegyezd meg!
1 lépés: A feladat átnézése és megértése Figyelmesen elolvassuk a felhívó szöveget.

Felismerjük a feladat adatait és a kérdést.
Jelöljük az ismeretleneket. Megkeressük az ismeretlen mennyiségeket.
2 lépés: Matematikai nyelvre való átírás Egyértelműen kifejezzük az adatok közötti
kapcsolatokat rajzok, vázlatok, ábrák
Az egyenletek leírása. segítségével. Átírjuk matematikai nyelvre az
Az egyenletrendszer leírása. ismeretlenek közötti relációkat.
3 lépés: A megoldás kidolgozása Megoldjuk az egyenletrendszert, használva
a helyettesítést, kiküszöbölést vagy a
Az egyenlet megoldása. kombinált módszert.
Az egyenletrendszer megoldása. Részletesen kidolgozzuk a megoldási
folyamat lépéseit, és felírjuk a megoldást
4 lépés: Ellenőrzés és kiértékelés vagy a megoldások halmazát.
Ellenőrizzük, hogy a kapott megoldás
A megoldás ellenőrzése és az eredmény teljesíti-e a feladat feltevését. Kiértékeljük az
értelmezése. eredményt.
1. Vencel és Dávid 60 matricát vásárolt. Dávid 3. Ha az a valós számot 10-zel csökkentjük, majd
12 matricával vásárolt többet, mint Vencel. az eredményt megduplázzuk, akkor ugyanazt az
Határozd meg kétféleképpen a két gyerek által eredményt kapjuk, mint mikor a számot 3-mal
külön-külön vásárolt matricák számát: osztjuk. Határozd meg az a számot!
a) egy a · x +b = 0 alakú egyenlettel ekvivalens
4. Egy munkás heti normája x darab alkatrész. Ha
egyenlettel;
a munkás még 40 alkatrészt készítene, akkor
b) két kétismeretlenes lineáris egyenletből álló
heti normájának háromszorosát teljesítené.
rendszerrel.
Határozd meg az x számot!
2. Két termék árának összege 400 lej. Ha az
első termék árát 15 lejjel növelnék, a második 5. Egy pohár súlya 100 g, egy bögréé 270 g.
termék árát pedig 5%-kal csökkentenék, akkor Miképpen osszunk el a két edényben 300 ml
a két termék árának összege nem változna. vizet úgy, hogy ezáltal a súlyuk egyenlő legyen!
Határozd meg mindegyik termék árát! (Feltételezzük, hogy 1 liter víz súlya 1 kg).
87
6. Sándor az A településen, barátja pedig a B 8. Két természetes szám különbsége 53. Elosztva
településen lakik. Az A és B települések közötti egymással a kapott hányados 3 és a maradék 1.
távolság 12 km. Sándor és Dani egyszerre Határozd meg a két számot.
indult el a két településről, egymással szembe. 9. A táborba 400 tanuló érkezett, közülük 60% fiú.
Amikor a két barát találkozott, Sándor 7 nap után néhány fiú elment, az ottmaradt fiúk
800 méterrel több utat tett meg, mint Dani. száma a lányok száma 60%-ának kétszerese.
Határozd meg, hogy külön-külön mekkora utat Határozd meg a táborból elment fiúk számát!
tettek meg a találkozásukig! 10. Csilla a kémialaborban 24%-os sóoldatot
7. A táblázat két szomszédos cellájában levő szeretne készíteni két, 20%-os illetve 30%‑os
számok összegét a fölöttük levő cellába írjuk. töménységű oldatból. Határozd meg az
100 elkészítéshez szükséges oldatok mennyiségét
(literben kifejezve)!
13 – x 26 + 2x 39 – x
11. Szerkessz feladatot, mely megoldható:
a) Töltsd ki a táblázatot, majd alkoss megfelelő
a) az
x 5 4 egyenlettel;
egyenletet az x meghatározására.
b) Oldd meg az egyenletet, és írd be a kapott x 3
x 3 y 13
számokat a táblázatba! b) az egyenletrendszerrel.
4 x y 11
Ismeretfelmérő
I. Írd ki mindegyik feladat esetében az egyetlen helyes válasz betűjelét!
10p 1. Öt egymásutáni páratlan egész szám összege 2025. A számok közül a legnagyobb:
A. 407 B. 409 C. 411 D. 413
10p 2. Egy termék árát 20 lejjel, majd újabb 20%-kal csökkentették. Azért, hogy az ára ismét az eredeti
legyen 30%-kal kellene növeljék/drágítsák. A termék eredeti ára:
A. 520 lej B. 525 lej C. 530 lej D. 540 lej
5
10p 3. Egy adott távolságot Dani három különböző közszállítási járművel tett meg: részt vonattal,
1 6
részt komppal és a maradék 14 km-t taxival. A vonattal megtett út hossza:
9
A. 220 km B. 210 km C. 230 km D. 216 km
10p 4. Egy előadásra 124 jegyet adtak el, két kategóriában: 12 lejes és 20 lejes jegyeket. Így 1832 lej volt
a bevétel. A 20 lejes jegyek száma:
A. 41 B. 42 C. 43 D. 44
10p 1. Egy közönséges tört számlálója 4-gyel kisebb, mint a nevezője. Duplázva a számlálót és 1-gyel
növelve a nevezőt egyenértékű törtet kapunk. Határozd meg az eredeti törtet!
20p 2. Anna és Mária együtt rendelkezik egy bizonyos összeggel. Ha Anna pénzének hatodát adná
Máriának, akkor Máriának fele annyi pénze lenne, mint amennyi marad Annának. Ha Mária
pénzének tizedét adná Annának, akkor Annának 96 lejjel lenne több, mint amennyi pénze marad
Máriának. Mennyi pénzzel rendelkezik együtt a két lány?
5 1
20p 3.
Két racionális szám inverzének összege , valamint inverzeik különbsége . Számítsd ki a két
szám összegét és szorzatát! 6 6
88
3
3 Az adatszervezés
elemei
3.1. K
ét halmaz Descartes-féle szorzata. Derékszögű koordinátarendszer
3.2. Függvényi kapcsolat
1.3. 2.3. 3.3. 4.3. 5.3. 6.3.
89
• Az adatszervezés elemei
3.1.
Két halmaz Descartes-féle szorzata.
Derékszögű koordináta-rendszer
1.l. Két halmaz Descartes-féle szorzata
Emlékeztető
Ha (a, b) rendezett elempárok és a ≠ b akkor (a, b) ≠ (b, a).
Az (a, b) és (c, d) rendezett elempárok akkor és csakis akkor egyenlőek, ha a = c és b = d.
1. feladat. A vakációban Mátyás és Vilmos reggelente kiment a közelben található három játszótér
valamelyikére. Minden nap egymástól függetlenül döntötték el, hogy melyiket választják. Otthonról a
játszótérig eltérő útvonalak vezetnek.
a) H
ány útvonalat használhat összesen a két gyerek?
b) Mekkora valószínűséggel találkoznak a gyerekek egy reggel ugyanazon a játszótéren?
Megoldás. a) Készítsünk vázlatot! Jelöljük M-mel Mátyás, V-vel Vilmos lakását, M V
J1-gyel, J2-vel és J3-mal a három játszóteret, nyilakkal pedig az útvonalakat.
Minden útvonal meghatároz egy rendezett elempárt: az első komponens a gyer-
mek lakhelyét jelöli, a második pedig a játszótereket.
J1 J2 J3
A = {V, M} a gyerekek halmaza, B = {J1, J2, J3} a játszóterek halmaza.
Az A és B halmazok elemeiből képezhető rendezett elempárok halmaza:
{(M, J1), (M, J2), (M, J3), (V, J1), (V, J2), (V, J3)}.
Ezt a halmazt így jelöljük: A × B. Neve: A és B Descartes-féle szorzata. Tehát az útvonalak száma 6.
b) L
ehetséges esetek:
(L1, L1), (L1, L2), (L1, L3), (L2, L1), (L2, L2), (L2, L3), (L3, L1), (L3, L2), (L3, L3), számuk 9.
Kedvező esetek: (L1, L1), (L2, L2), (L3, L3), ezek száma 3.
3 1
A keresett valószínűség: p = = = 0,(3) .
9 3
2. feladat. Sára családja új lakásba Megoldás. Minden falhoz két szín rendelhető, tehát minden fal meg-
költözött. Szobájának négy falát Sára határoz két rendezett elempárt.
két színnel szeretné kifesteni: sárgával 1) Jelöljük f1, f2, f3, f4 -gyel a falakat, s-sel és l-lel a színeket (fehér
és lilával. illetve lila). Elkészítjük az alábbi táblázatot:
Sára tervet készít: kiszámítja, hány fal f1 f2 f3 f4
rendezett elempár van, amelyben az szín s l s l s l s l
első komponens a szoba egyik fala, a 2) A táblázatból kiolvashatjuk a következő rendezett párokat:
második komponens pedig a fal színe. (f1, s), (f1, l), (f2, s), (f2, l), (f3, s), (f3, l), (f4, s), (f4, l). Tekintsük a
következő halmazokat: A = {f1, f2, f3, f4} és B = {s, l}. Ezek segítségével
megkaphatjuk a rendezett elempárok halmazát: {(f1, s), (f1, l), (f2, s), (f2, l), (f3, s), (f3, l), (f4, s), (f4, l)}, amit így
jelölünk A × B.
Megállapítjuk, hogy a feladat követelményei szerint összesen 8 rendezett elempár alkotható.
Megjegyzés. A rendezett elempárok halmaza nem azt fejezi ki, hogy hányféleképpen festhető ki a szoba!
Mind a négy fal, egymástól függetlenül, kétféleképpen színezhető: sárgára vagy lilára. A szorzási szabály alapján
ez 24 = 16 különböző lehetőséget jelent.
90
Értelmezés. Az A és B nem üres halmazok Descartes-féle
szorzata egyenlő az összes (a, b) rendezett elempár halmazá-
val, ahol a ∈ A és b ∈ B. Jelölése: A × B
A B a, b a A, b B
Megjegyzés. a Descartes-féle szorzatot szokás rövidebben
Descartes-szorzatnak is nevezni.
Két halmaz Descartes-féle szorzata diagram segítségével is ábrázolható (többféleképpen is), oly módon, hogy az
ábrából ki lehessen olvasni a rendezett elempárokat és azok komponenseinek sorrendjét is.
Példa. Ha A = {2, 4, 6}, B = {1, 3} akkor A × B = {(2,1), (2,3), (4,1), (4,3), (6,1), (6,3)}. Alább látható az A × B
Descartes-szorzatot ábrázoló két diagram. A bal oldali ábrát nyíldiagramnak nevezzük.
A (2, 3) (4, 3) (6, 3)
B (3)
2
1
4 A×B
3
6 (1)
B (2, 1) (4, 1) (6, 1)
A
(2) (4) (6)
Az A × B Descartes-szorzat elemeinek száma 3 · 2 = 6.
A
Ha A és B különböző halmazok, akkor A × B ≠ B × A. B
2
Példa. A fent szereplő A = {2, 4, 6} és B = {1, 3} halmazok esetén: 1
A × B = {(2,1), (2,3), (4,1), (4,3), (6,1), (6,3)}, 4
B × A = {(1,2), (1,4), (1,6), (3,2), (3,4), (3,6)}. 3
A × B ≠ B × A, ami a nyíldiagramok összehasonlításából is kitűnik. 6
Ha A = B, akkor az A × A descartes-szorzatot szokás így is jelölni: A2. Például ℝ × ℝ = ℝ2.
Vizsgáljuk általános esetben is a Descartes-szorzatban szereplő elempárok számát! Legyen A és B két nem üres
halmaz, card A = a és card B = b. A fenti példák alapján megállapítjuk, hogy az A halmaz minden egyes eleme
(a elem) összekapcsolható a B halmaz összes elemével (b elem), így összesen a · b rendezett elempár képezhető.
Érvényes tehát a következő tétel:
Tétel
Ha A és B két nem üres halmaz és card A = a, card A B card A card B
card B = b, akkor card A × B = a · b.
! Jegyezd meg!
• Ha A és B két nem üres halmaz, akkor értelmezhető ezek Descartes-féle szorzata:

A B a, b a A , b B .
• A Descartes-szorzat grafikusan is ábrázolható, diagramok segítségével.
• Ha A ≠ B, akkor A × B ≠ B × A.
• card (A × B) = (card A) · (card B)
• card (A × B) = card (B × A).
91
1. Egészítsétek ki az üresen hagyott helyeket úgy, 9. Ábrázoljátok a derékszögű koordináta-

hogy igaz kijelentéseket kapjatok! rendszerben az alábbi halmazok elemeit!
a) A × B = {(a, b)a ∈ … , b ∈ … };
b) Ha card A = n és card A = m, akkor
M1 x, y   x 3, 3 y 1 ;
card A × B = … . M2 x, y   x 1, y2 4 ;
c) A × B … B × A.
2. Ha A = {−2; −1; 3} és B = {0; 2}, határozzátok M3 x, y   3 x 2 y 2 10 .
meg az A × B , B × A , A × A , B × B halmazokat!
10. Adottak az A és B halmazok:
3. Ha C = {−3;1} és D x  *
x 2 ,.
A x
3
 és
számítsátok ki a C × D és D × C Descartes-féle 2 x 1
szorzatokat!
4
B x  .
4. Ha A × B = {(−4, 0), (−4, 2), (−4, 4), 2 x 1
(−4, 6), (−2, 0), (−2, 2), (−2, 4), (−2, 6)},
Ábrázoljátok a derékszögű koordináta-
határozzátok meg az A és B halmazokat!
rendszerben a B × A Descartes-szorzat elemeit!
5. Találj ki négy változatot olyan A és B halma 11. A Gólyabál szervező bizottsága két
zokra, amelyek esetén az A × B Descartes- műsorvezetőt szeretne kiválasztani: egy lányt
szorzatnak 6 eleme legyen! és egy fiút. A válogatóra jelentkezett 5 lány:
A különböző változatokban az A halmaz ele Dalma, Enikő, Flóra, Gabriella, Hanna és 3 fiú:
meinek száma különböző legyen! András, Béla, Csaba.
6. Határozzátok meg a következő halmazt: a) Jelöljétek L-lel a lányok, F-fel a fiúk
M x, y   x x y 4 . halmazát és határozzátok meg a halmazok
elemeit!
7. Határozzátok mega az A és B halmazt, ha b) Írjátok le az L × F, majd az F × L halmazt!
A × B = {(−2, a), (−1, a), (−2, b), (−1, b), c) Hányféleképpen választható ki a
(−2, c), (−1, c)} és a, b, c a három legkisebb műsorvezető pár? Indokoljátok meg a
különböző pozitív egész szám, amelyekre igaz, választ!
hogy c − a − b = 0 . 12. Az alábbi ábrán azonosítsátok a jelzett
8. Ábrázoltuk a derékszögű koordináta-rendszerben pontok koordinátáit. Másoljátok le az ábrát a
az A × B Descartes-szorzatot. Soroljátok fel az A füzetetekbe és töltsétek ki az üres helyeket az
és B halmaz elemeit! A(4, 3) minta alapján!
y y A(4, 3)
1 E A B(..., ...)
3
C(..., ...)
- 3 -2 - 1 O 1 2 x 2 D D(..., ...)
-1 C E(..., ...)
F 1
-2 B F(..., ...)
-3 -2 -1 O 1 2 3 4 x G(..., ...)
-1 P H(..., ...)
-2 H P(..., ...)
G
92
2.l. A derékszögű koordináta-rendszer
Emlékeztető
Számtengelynek nevezünk egy olyan egyenest, amelyen kijelöltük a kezdőpontot, a mértékegységet és

a pozitív haladási irányt. A számtengelyen elhelyezkedő A és B pont közti távolság: AB = |xB – xA|.
Egy kis történelem

René Descartes (1596–1650), latinosított nevén Cartesius francia filozófus,
természetkutató és matematikus. Számos tudományos fogalom kapcsolódik
a nevéhez. A matematikában ő a koordináta-geometria, más néven
analitikus geometria megteremtője, amelynek keretében lehetséges a mértani
tulajdonságokat algebrai számítások alapján tanulmányozni.
Ennek érdekében bevezette a derékszögű koordináta-rendszert, amit róla
Descartes-féle koordináta-rendszernek is nevezünk.

Értelmezés.
Két, közös kezdőpontú, egymásra merőleges számtengely derékszögű koordináta-rendszert vagy
Descartes-féle koordináta-rendszert képez.
• A két tengely közös kezdőpontját a koordináta-rendszer kezdőpontjának y

vagy origójának nevezzük, és O-val jelöljük.
• A vízszintes tengelyt Ox-szel jelöljük, és abszcissza-tengelynek nevezzük.
A pozitív irány balról jobbra tart. 1
• A függőleges tengelyt Oy-nal jelöljük, és ordináta-tengelynek nevezzük.
A pozitív irány lentről felfele tart.
O 1 x
• A koordináta-rendszer jelölése: xOy, ritkábban (Ox, Oy).
Tekintsük a síkban az xOy derékszögű koordináta-rendszert. y
Minden (a, b) ∈ ℝ × ℝ valós számpárnak megfelel egyetlen jól meghatáro-
zott pont a síkban a következő eljárás szerint:
– az Ox tengelyen felvesszük az A pontot, melynek koordinátája a; yM B M
– az Oy tengelyen felvesszük a B pontot, melynek koordinátája b;

– téglalapot szerkesztünk, melynek három csúcsa O, A és B; A
– a téglalap negyedik csúcsa M, ez lesz a keresett pont. O xM x
Az M pontot az (a, b) rendezett számpár mértani ábrázolásának nevezzük.

Az a és b számokat az M pont koordinátáinak nevezzük. Szokás ezeket xM illetve yM-mel is jelölni.
Az M pontot tehát így jelöljük: M(xM, yM) és így olvassuk: az M pont koordinátái xM és yM.
Az xM = a koordinátát M abszcisszájának, az yM = b koordinátát M ordinátájának nevezzük.
Fordítva, az alábbi eljárással a sík minden P pontjához egyér- y

telműen hozzárendelhető egy valós számpár, amit (xP , yP)-vel
yP P
jelölünk. A P pontból egy-egy merőlegeset húzunk a két koordi-
náta-tengelyre, ezek az Ox tengelyt az xP, az Oy tengelyt pedig
az yP koordinátájú pontban metszik. Az így meghatározott xP és
yP számok lesznek a P pont koordinátái. O xP x
93
Következtetés. A sík pontjainak halmaza és az (x, y) rendezett számpárok halmaza között létezik egy kölcsönösen
egyértelmű megfeleltetés.
A két tengelyen ugyanazt a mértékegységet használjuk. y
Alkalmazás 3
P B M
A mellékelt ábrán a következő pontokat tűntettük fel: 2

O (0,0); A 8 , 0 ; B 0, 5 ; M 8 , 5 ; P 3 , 2 és Q 1, 5 ; 2 . 1
Megjegyzések. A
• Egy pont akkor és csakis akkor található az Ox tengelyen, ha ordinátája 0. -2 -1 O 1 2 3 x
M ∈ O x ⇔ yM = 0. A mellékelt ábrán A ∈ Ox. -1
• Egy pont akkor és csakis akkor található az Oy tengelyen, ha abszcisszája 0. -2 Q
M ∈ O y ⇔ xM = 0. A mellékelt ábrán B ∈ Oy.
• A derékszögű koordináta-rendszer kezdőpontja (origója): O(0, 0).
A mellékelt ábrán A, B, C, D és O pont az Ox tengelyen helyezkedik el:

y
A(–3, 0), B(–2, 0), O(0, 0), C(1, 0) és D(3, 0). Az E, F, G, P és M pont egy
vízszintes egyenesen található, amely az Oy tengelyt a 2 ordinátájú pontban E F G P M
2
metszi. Ugyanazon a vízszintes egyenesen található pontok ordinátái egyenlőek.
Esetünkben: E(–3, 2), F(–2, 2), G(0, 2), P(1, 2), M(3, 2), tehát yE = yF = yG = yP = yM. –3 –2 1 3
Ha A és B ugyanazon a vízszintes egyenesen helyezkedik el, akkor az egymástól A B O C D x
mért távolságuk: AB xB x A .
A mellékelt ábrán, A, O, B, C ∈ Oy: A(0, –1), O(0, 0), B(0, 1), C(0, 2). y
Ugyanazon a függőleges egyenesen található pontok abszcisszái egyenlőek.
D, E, F és G négy pont egy függőleges egyenesen, amely az Ox tengelyt a 3 C 2 G
abszcisszájú pontban metszi: D(3, –1), E(3, 0), F(3, 1) és G(3, 2). B 1 F
Ha A és B ugyanazon a függőleges egyenesen elhelyezkedő pontok, akkor az 3E
egymástól mért távolságuk: AB y B y A . O x
A -1 D
Két pont távolsága a síkban: Ha A(xA, yA), B(xB, yB), két pont a síkban, akkor a
távolságuk az alábbi képlettel számítható ki: y
yB B
AB xB x A y B y A .
2 2
Bizonyítás. Felvesszük az E(xB, yA) pontot. A fentebb tárgyalt esetek alapján: yA E

A
AE xB x A és BE y B y A .
Alkalmazzuk Pitagorasz tételét az ABE háromszögben: AB2 = AE2 + BE2. O xA xB x
Figyelembe véve, hogy xB x A xB x A , a bizonyítandó képletet kapjuk.
2 2
B
M
Feladat. Adott két pont a derékszögű koordináta-rendszerben: A(3, 2) és B(−1, 3). A
a) Számítsátok ki a két pont távolságát!
b) Határozzátok meg az A1, B1 és M1 pont koordinátáit! A fenti ismeretek alapján O
azonosítsátok az AB szakasz M felezőpontjának abszcisszáját! B1 M1 A1
Megoldás.
a) AB xB x A 2 y B y A 2 AB 1 32 3 2 2 17;.
b) Könnyen észrevehető, hogy M1 az A1B1 szakasz felezőpontja.
MM1 középvonal az A1B1BA trapézban, tehát MM1 || Oy, következésképpen M és M1 abszcisszái azonosak: x = 1.
94
1) Tekintsük az M(xM, yM) és P(xP, yP) pontot. Válasszatok mindkét ponthoz 4-4 értékpárt, és ábrázoljátok az
így kapott pontokat különböző koordináta-rendszerekben!
2) Mind a négy esetben határozzátok meg az MP szakasz felezőpontjának koordinátáit! Hasonlítsátok össze
x + xP y + yP
a kapott eredményeket az M , illetve M képlet alapján kiszámított értékekkel!
2 2
1. Adott az A(a, b) pont. Másoljátok a füzetbe 7. Tekintsük az xOy derékszögű koordináta-rendszert.

az alábbi mondatokat, majd egészítsétek ki a a) Az A(−3, a), B(1, b − 1), C(4, 2c − 6) pont
következő kifejezések egyikével úgy, hogy az Ox tengelyen helyezkedik el. Mennyivel
igaz kijelentéseket kapjatok: koordinátái, egyenlő a + b + c?
abszcisszája, ordinátája. b) Tudjuk, hogy a Q(q − 2, −2),
a) a az A pont… ; R(r − 8 : 4, −1), S(s + 18, 1) pontok az Oy
b) b az A pont … ; tengelyen helyezkednek el. Mennyivel egyenlő
c) a és b az A pont … . 1 1 1
2. Másoljátok a füzetbe, majd egészítsétek ki + + ?
q r s
helyesen! Az A(x1,y1) és B(x2,y2) pontok közti 8. Határozzátok meg az alábbi koordináta‑rend-
távolság: . . szerben ábrázolt pontok koordinátáit!
3. Ábrázoljátok a derékszögű koordináta‑rend- y
B
szerben a következő pontokat: A(1, 3), B(2, 0),
C(−2, 4), D(−3, 0), E(−4, 2), F(0, −3), A
G(−2, −2). G
4. Adott az A(3, 0), B(−5, 0), C(0, −2), D(0, 4) pont. O x
a) Ábrázoljátok az xOy derékszögű koordináta‑ 1 F
rendszerben az A, B, C és D pontot! D
b) Ábrázoljátok ugyanabban a koordináta‑ren
dszerben az A, B, C és D pont A′, B′, C′ C
illetve D′ szimmetrikusát az O pontra nézve! E
5. Adott az E(2, 3), F(−3, 2) és G(3, –1) pont. 9. Tekintsük a derékszögű koordináta-rendszerben
a) Ábrázoljátok az xOy derékszögű koordináta- adott A(3,2), B(–1,2) és C(–1, –2) pontot és
rendszerben az E, F és G pontot, valamint legyen D az A szimmetrikusa az abszcissza-
ezek P, Q illetve R szimmetrikusait az Ox tengelyre nézve.
tengelyre nézve! a) Határozzátok meg a D pont koordinátáit!
b) Határozzátok meg a P, Q és R pontok b) Számítsátok ki az AB, BC, CO és AC szakasz
koordinátáit!
hosszát!
6. Ábrázoljátok a derékszögű koordináta-rendszer- c) Igazoljátok, hogy ABCD négyzet!
ben:
a) a P(4, 3) pontot és számítsátok ki az OP
10. a) Á brázoljátok a derékszögű koordináta-rend-
távolságot; szerben az M(2,5) és N(0,1) pontot.
b) az A(−3, 0) és B(2,0) pontot és számítsátok ki b) Számítsátok ki az MN szakasz hosszát!
az AB távolságot; c) Adott a P(4, y) pont. Határozzátok meg y érté
c) a C(0, 6) és D( 13, 0) pontot és számítsátok két, ha az MNP háromszög egyenlő szárú, és az
ki a CD távolságot! alapja NP!
95
3.2. Függvényi kapcsolat

Az alábbi táblázat egy meteorológiai állomás észlelési jegyzettömbjében szerepel:
Időpont 4:00 8:00 12:00 16:00 20:00 24:00
Hőmérséklet − 6 °C − 5 °C 0 °C 2 °C − 5 °C − 7 °C
a) A táblázat jelentése: 4:00 órakor a levegő hőmérséklete –6° volt, 8:00 órakor a levegő hőmérséklete –5°
volt és így tovább. Megállapíthatjuk tehát, hogy a levegő hőmérséklete függ a mérés időpontjától.
b) Meghatározzuk a mérés időpontja és a mért hőmérséklet közti összefüggést:
4:00 → −6 °C; 8:00 → −5 °C; 12:00 → 0 °C; 16:00 → 2 °C; 20:00 → −5 °C; 24:00 → −7 °C.
c) Ha A-val jelöljük a mérési időpontok halmazát és B-vel a mért
hőmérsékletek halmazát, a függőségi kapcsolatot a mellékelt 4:00 –6 °C
diagram segítségével ábrázolhatjuk. 8:00 –5 °C
d) A megfeleltetést jelző nyilakat követve, megfigyelhető, hogy 12:00 0 °C
az A halmaz minden eleméhez hozzárendelhető a B halmaz 16:00 2 °C
egy-egy jól meghatározott eleme. 20:00 –7 °C
24:00
Értelmezés. Ha A és B két nem üres halmaz, azt mondjuk, hogy függvényi kapcsolat van közöttük,
ha valamely szabály alapján, az A halmaz minden eleméhez hozzárendeljük a B halmaz egy-egy jól
meghatározott elemét.
A függvényi kapcsolat megadható táblázat, kördiagram, botdiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram, grafikon,
gyakorisági poligon, Venn-Euler diagram, stb. segítségével.
1. feladat. A mellékelt táblázat az x és y mennyiségek között létező x 0 3 9

függvényi kapcsolat értékeit tartalmazza. Határozzátok meg a értékét. y=x−3 −3 0 a
Megoldás: a = 9 − 3 = 6.
2. feladat. Egy osztály 25 tanulója felmérő dolgozatot írt. Az eredmények ismeretében függvényi kapcsolat
létesíthető az osztály tanulóinak halmaza és a kapott osztályzatok halmaza között: 1. tanuló → 6-os osztályzat,
2. tanuló → 7-es osztályzat, 3. tanuló → 6-es osztályzat, …, 25. tanuló → 7-es osztályzat. Többen is
kaphattak ugyanolyan osztályzatot. Egy osztályzat előfordulásainak számát az adott osztályzat abszolút
gyakoriságának nevezzük. osztályzat 5 6 7 8 9 10
Az eredményeket a mellékelt adattáblázat foglalja össze, amely gyakoriság 1 3 4 6 6 5
megmutatja az egyes osztályzatok és azok abszolút gyakorisága között
fennálló függvényi kapcsolatot. A táblázat vizsgálata igen hasznos lehet,
ha az osztály tanulóinak előmenetelét tanulmányozzuk.
A diagramok, grafikus képek, táblázatok tömören fejezik ki az osztály tudásszintjét. Összehasonlítva korábbi
felmérők eredményeivel, nyomon követhető a színvonal időbeni alakulása.
Az A halmazból a B halmazba történő függvényi kapcsolat grafikonja mindazon (x, y) rendezett elempárok
halmaza, amelyekben x ∈ A, y ∈ B, és a függvény x-nek megfelelteti y-t.
96
A 2. feladat adatait többféleképpen ábrázoljuk:
Venn-Euler diagram Botdiagram,
oszlopdiagram
gyakoriság gyakoriság
5 1
6 3
7 4
8 6
9 5 2 2
10
jegy jegy
O O
a) Ábrázoljuk a halmazokat, amelyek a) Ábrázoljuk a derékszögű koordináta-rendszerben a függvényi

között függvényi kapcsolat létezik. kapcsolat grafikonja által meghatározott pontokat.
b) Nyilakkal összekötjük az első b) Az így kapott pontokból függőleges szakaszokat húzunk az Ox
halmaz minden elemét a második tengelyig, amiket botoknak vagy oszlopoknak nevezzük.
halmaz neki megfelelő elemével. A fenti ábrán bal oldalon a botok, jobb oldalon az oszlopok
láthatók.
Gyakorisági poligon a) Á
brázoljuk a derékszögű koordináta-rendszerben a függvényi
gyakoriság kapcsolat grafikonját.
b) Összekötjük a grafikon szomszédos pontjait, ezáltal egy törött
vonalat kapunk. Ezt a vonalat gyakorisági poligonnak nevezzük.
Megjegyzés. A gyakorisági poligon segítségével összehasonlítható két
érték (esetünkben osztályzat) gyakorisága. A nagyobb gyakoriságú
értékről azt mondjuk, hogy nagyobb a súlya.
osztályzat Számítás nélkül becsülhető az értékek (osztályzatok) átlaga. A vizsgált
O példában a 8-as és a 9-es osztályzat súlya a legnagyobb (domináns
érékek), az 5-ös osztályzat súlya a legkisebb. Az átlag becsült
értéke 8-as. Számítsátok ki számológép segítségével a súlyozott
középértéket!
Alkalmazás
1. feladat. Határozzuk meg 2n + 3n utolsó n alakja n = 4k n = 4k + 1 n = 4k + 2 n = 4k + 3
számjegyét, ha n nullától különböző termé-
szetes szám! u(2n) 6 2 4 8
Számítással ellenőrizzük, hogy 2 és 3 hatvá-
nyainak utolsó számjegye 4-enként ismétlő- n alakja n = 4k n = 4k + 1 n = 4k + 2 n = 4k + 3
dik. Az eredményeket a fenti két táblázatba u(3n) 1 3 9 7
foglaltuk, ezáltal függvényi kapcsolatot te-
remtettünk a hatványkitevők alakja és 2,
illetve 3 hatványainak utolsó számjegye kö- n alakja u(2n) u(3n) u(2n + 3n)
zött. n = 4k 6 1 7
Végül készítettünk egy összefoglaló táblá- n = 4k + 1 2 3 5
zatot, amely függvényi kapcsolatot létesít n = 4k + 2 4 9 3
az n hatványkitevő alakja és a 2n + 3n szám
n = 4k + 3 8 7 5
utolsó számjegye között.
97
2. feladat. Adott az A = {–4, –3, –2, –1, 0, 1, 2, 3, 4} halmaz
és az x → y = | x | megfeleltetés az A halmazról a természetes
számok halmazába. D2 D1
a) Igazoljátok, hogy az A és ℕ halmazok között függvényi C2 C1
kapcsolat létezik. B2 B1
b) Ábrázoljátok grafikusan a függvényi kapcsolatot.
A2 A1
Megoldás. a) Minden egész szám abszolút értéke (modulusa)
egy jól meghatározott természetes szám, tehát az x → y = | x |
megfeleltetés egy függvényi kapcsolatot hoz létre. O
c) A grafikont az (x, | x |) koordinátájú pontok alkotják, ahol A függvényi kapcsolat grafikonját alkotó pontok:
x ∈ A. A1(1, 1), A2(−1, 1), B1(2, 2), B2(−2, 2), C1(3, 3),
C2(−3, 3), D1(4, 4), D2(−4, 4).
A statisztikai adatokat számos más típusú táblázattal is össze lehet foglalni, a függvényi kapcsolatokat is külön-
féle diagramokkal lehet ábrázolni. Ezek közül egyeseket meg fogunk ismerni további alkalmazások során.
!
Jegyezzük meg!
Az x → y megfeleltetés függvényi kapcsolatot teremt az A Egy függvényi kapcsolat

halmazról a B halmazra, ha az A halmaz minden eleméhez táblázat, grafikon, diagram
hozzárendeli a B halmaz egy-egy jól meghatározott elemét. segítségével ábrázolható.
1. Egy kilogramm szőlő ára 7,5 lej. Mennyit kell 5. Egy téglalap kerülete 24 cm.
fizetni 2 kg, 3 kg, 4 kg, 5 kg, 8 kg, illetve 10 kg a) F
ejezzétek ki a téglalap hosszúságát a
szőlőért? Egészítsétek ki az alábbi táblázatot! szélesség függvényében!
A szőlő mennyisége b) Számítsátok ki a téglalap hosszúságát, ha a szé-
1 2 3 4 5 8 10 lessége rendre: 2 cm, 3 cm, 4,5 cm, 5 cm. Az
(kg)
eredményeket foglaljátok táblázatba! Ábrázol-
Fizetendő összeg (lej) 7,5
játok az sz → L megfeleltetés grafikonját!
2. Számítsátok ki az l cm oldalhosszúságú négyzet 6. Egy osztály tanulói ismeretellenőrző dolgozatra a
területét, ha l ∈ {2; 3,5; 6; 10,4; 201}. következő osztályzatokat kapták: 9, 8, 4, 7, 8, 9, 7,
Foglaljátok táblázatba a kapott eredményeket! 8, 10, 10, 5, 8, 9, 6, 9, 8, 10, 7, 7, 6, 4, 8, 9, 8, 9.
3. Ábrázoljátok diagram segítségével a kör sugara Osztályzat 4 5 6 7 8 9 10
és kerülete közti függvényi kapcsolatot, ha a Tanulók száma
kör sugara centiméterben kifejezve r ∈ {1; 2,5;
a) Másoljátok le a táblázatot és töltsétek ki:
0,75; 4,4}.
minden osztályzat alatt szerepeljen az
4. Egy kerékpáros 18 km/h átlagsebességgel előfordulás gyakorisága!
halad. Számítsátok ki az általa megtett b) Számítsátok ki az osztály átlagát!
távolságot 2 óra, 3 óra, 4,5 óra, 300 perc alatt c) Ábrázoljátok grafikusan az egyes osztályzatok
és foglaljátok táblázatba az eredményeket az és előfordulási gyakoriságuk kapcsolatát!
alábbi minta szerint! d) Ábrázoljátok diagram segítségével az egyes
Időtartam 2h osztályzatok és előfordulási gyakoriságuk
Megtett távolság 36 km kapcsolatát!
e) Melyik osztályzat súlya a legnagyobb?
98
7. Adott az x → y függvényi kapcsolat a {0, 1, 2, 10. Az alábbi diagram egy osztály tanulóinak a
3, … , 9} halmazról az ℕ halmazra, amelyet a második idegen nyelvre vonatkozó opciói
következő megfeleltetési szabály határoz meg: alapján készült. Hány tanuló jár ebbe az
„y egyenlő az x2 szám utolsó számjegyével”. osztályba és közülük hányan választották az
a) Határozzátok meg mindazon értékek olasz nyelvet?
halmazát, amelyet y felvehet!
b) Foglaljátok táblázatba az eredményeket! 1
5
c) Ábrázoljátok a függvényi kapcsolatot F. – francia O. 4
grafikon és diagram segítségével! 12
N. – német
8. Alább ábrázoltuk az x → y függvényi O. – olasz F.
8 tanuló
megfeleltetés grafikonját.
a) Határozzátok meg az A, B, C, D, E és F, pont N.
koordinátáit, ha a D pont abszcisszája 5-tel 11. Az alábbi diagram egy iskola VII. osztályainak
egyenlő! létszáma alapján készült. A kék oszlopok
b) Készítsétek el a függvényi megfeleltetés ábrázolják a fiúk számát, a piros oszlopok pedig
értéktáblázatát, majd az általa meghatározott a lányokét.
Venn-Euler diagramot!
tanulók
száma
y 20
E
D
15
A
F
O x
10
B 5
5
C
9. Az alábbi diagramok közül melyik határoz meg
függvényi kapcsolatot? VII.A VII.B VII.C VII.D osztály
a) b) a) Határozzátok meg az egyes osztályok létszá-

a 1 1 4 mát!
b 2 5 b) Számítsátok ki az iskolába járó hetedikes fiúk
2 számát!
c 3 6
3 c)
Azonosítsátok azokat az osztályokat, ame-
d 4 7 lyekben a lányok száma meghaladja a fiúk
számát!
d) Határozzátok meg az iskola hetedik osztálya-
c) d) inak átlagos létszámát!
a 1 1 m e) Másoljátok le az alábbi táblázatot, majd tölt-
b sétek ki a diagram alapján!
2 2 p
c Osztály VII.A VII.B VII.C VII.D
d 3 3 r Lányok
16
száma
Fiúk
12
száma
Osztály
28
létszáma
99
Ismeretfelmérő Hivatalból jár 10 pont
I. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Csak egy válasz helyes.
5p 1. Ha A(–3, 8) és B(0, 4) két pont, akkor az AB szakasz hossza:

A. 6 B. 5 C. 7 D. 8
5p 2. Ha C (0, –5), D (a, 3) és CD = 10, akkor az a szám lehetséges pozitív értéke:
A. 6 B. 7 C. 5 D. 4
5p 3. Ha az E (–3, 2) pont szimmetrikusa a koordináta-rendszer kezdőpontjára nézve az F pont, akkor F
koordinátái:
A. (–3, 2) B. (–2, 3) C. (–3, –2) D. (3, –2)
5p 4. Adott négy pont a derékszögű koordináta-rendszerben: A(–4, 1), B(–1, 5), C(2, 5), D(5, 1).
Az ABCD négyszög kerülete:
A. 25 B. 26 C. 22 D. 28
5p 5. Ha A × A = {(2, 4), (4, a), (6, 4), (2, b), (4, 6), (6, b)}, akkor az A × A Descartes-szorzat elemeinek száma:
A. 3 B. 6 C. 9 D. 27
5p 6. Ha A × B = {(2, 4), (4, a), (6, 4), (2, b), (4, 6), (6, b)}, akkor a B halmaz:
A. {4, 6} B. {4, 2} C. {2, 4} D. {2, 6}
5p 7. Egy matematika versenyen négy feladatot tűztek ki. A táblázat tartalmazza az egyes feladatokat
helyesen megoldó tanulók számát. Tudjuk, hogy a négy feladat valamelyikére összesen 221 helyes
megoldás született.
Feladat 1 2 3 4
Tanulók száma 27 2a – 1 a + 25 a + 10
A harmadik feladatot helyesen oldotta meg:
A. 45 tanuló B. 55 tanuló C. 65 tanuló D. 75 tanuló
5p 8. Az alábbi táblázat az euró-lej árfolyam alakulását tartalmazza, egy adott héten belül.
hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
4,59 4,57 4,56 4,53 4,54 4,53 4,53
Az adott héten az euró-lej középárfolyam értéke:
A. 4,57 B. 4,56 C. 4,54 D. 4,55
II. Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását!
10p 1. A mellékelt táblázat egy függvényi kapcsolat x –3 –2 –1 0 3
alapján készült. Készítsd el a függvényi y –2 –3 –4 1 4
kapcsolat grafikonját!
10p 2. Egy térkép léptéke 1/500 000. Távolság a térképen (cm) 5 7,5 12
Töltsd ki a táblázatot! Távolság a terepen (km) 20 350
Figyelj a mértékegységre!
3. Az A = { x ∈  −1 ≤ x ≤ 3} és B = { x ∈  − 4 < x < 6} halmazok között az x → y, y = –2x + 3
szabály függvényi kapcsolatot teremt. Készítsd el:
5p a) a függvényi kapcsolat táblázatát;
5p b) a függvényi kapcsolatot ábrázoló diagramot;
10p c) a függvényi kapcsolatot ábrázoló grafikont!
4. A mellékelt grafikon az A és B halmazok között létező függvényi kapcsolat
alapján készült.
5p a) Határozd meg az A és B halmazt!
5p b) Keress egy képletet, amely alapján y kifejezhető x függvényében!
100
4
4 Négyszögek
4.1. A konvex négyszög. Egy konvex négyszög szögei mértékének összege
4.2. A
paralelogramma tulajdonságai. Alkalmazások a háromszögek
geometriájában
4.3. Sajátos paralelogrammák: téglalap, rombusz, négyzet
4.4. A trapéz: osztályozás, tulajdonságok. A trapéz középvonala
4.5. Kerületek és területek
Sajátos kompetenciák
1.4. 2.4. 3.4. 4.4. 5.4. 6.4.
101
• Négyszögek
4.1.
A konvex négyszög.
Egy konvex négyszög szögei mértékének összege
Emlékeztető
Három nem kollineáris pont meghatároz egy háromszöget. Ha a pontokat az A, B és C betűkkel jelöljük,
akkor az ABC háromszögről beszélünk és így írjuk „ABC∆”.
1. tétel. Egy háromszög belső szögei mértékének összege 180°.
2. tétel. Bármely háromszögben az egyik oldal hossza kisebb, mint a másik két oldal hosszának összege.
A mértan elbűvölő. Különböző alakzatokra vonatkozó kijelentések és következtetések meglepően hasonlóak

több mértani felfedezés esetén. Ugyanezeket a hasonlóságokat fogjuk megfigyelni a továbbiakban is.
Négy pont, amelyek között nincs három kollineáris, meghatároz egy négyszöget. Ha a pontokkal A, B, C és D-vel
jelöljük, akkor az ABCD négyszögről beszélünk. Sajnos nem létezik olyan jelölés, mint a háromszögek esetében,
így a következőképpen írhatjuk: „ABCD négyszög”
A melléklet alakzatok mindegyi- D B
D D
ke teljesíti azt a feltételt, miszerint A
olyan négy pont által van meghatá-
rozva, melyek között nincs három
kollineáris. Tehát ezek a mértani C B C
alakzatok négyszögek. B A C A
1.a. ábra 1.b. ábra 1.c. ábra

Az A, B, C és D pontokat a négyszög csúcsainak nevezzük. Az AB, BC, CD
és DA szakaszokat a négyszög oldalainak nevezzük. Megfigyelhetünk olyan D
egyeneseket, amelyek tartalmazzák a négyszög oldalait. Ezeket a négyszög
A
oldalaihoz tartozó tartóegyeneseknek nevezzük (szaggatott vonallal vannak
jelölve a 2.a, 2.b ábrákon).
C
Hasonlítsuk össze a 2.a és 2.b. ábrát!
1) A 2.a. ábrán, bármely oldalt választva, annak tartóegyenese nem metszi a másik B
oldalt, legfeljebb csak a négyszög csúcsait, ami nem érvényes a 2.b. ábrára.
2) Bármely oldalt választva a 2.a. ábráról, annak tartóegyeneséhez viszonyítva, a 2.a. ábra
másik két csúcs ugyanazon az oldalon helyezkedik el, míg a 2.b. ábrán a C és D
pont az AB oldal tartóegyenesének különböző oldalain található. D
1. értelmezés. Konvex négyszögnek nevezzük azt a négyszöget, amelyben az oldalak M
tartóegyenesei nem metszik a többi oldalt, legfeljebb csak a négyszög csúcsaiban.
A B C
Azok a négyszögek, amelyek hasonló tulajdonsággal rendelkeznek, mint a 2.a. ábrán
látható, konvex négyszögek. 2.b. ábra
2. értelmezés. Egy négyszöget konkáv négyszögnek nevezünk, ha bármely két oldal legfeljebb a
csúcsokban metszi egymást és amely nem konvex.
Az 1.b. és 2.b. ábrákon lévő négyszögek konkáv négyszögek.
1. megjegyzés. Egy négyszög akkor konvex, ha bármely oldal tartóegyeneséhez viszonyítva a négyszög két
csúcsa egyazon oldalon helyezkedik el. A 2.b. ábrán, az AB oldalhoz tartozó tartóegyenes a CD oldalt az M
pontban metszi, amely nem a négyszög egyik csúcsa, viszont a D és az A pont a BC egyenes különböző oldalán
helyezkedik el.
102
• Négyszögek
2. megjegyzés. C
C D
Ha ABCD konvex négyszög, akkor felcserélve D
a csúcsok sorrendjét, a körüljárási iránynak M
megfelelően, ez konvex marad. (3.a. ábra) A
A felcseréléssel a következő négyszögeket B A B
kapjuk: BCDA, CDAB és DABC. A csúcsok ABCD
ACBD nem konvex
Fig. 3.a konvex négyszög Fig. 3.b
bármilyen más felcserélése nem őrzi meg a négyszög
konvexitás tulajdonságát. (3.b. ábra) Szómagyarázat: körüljárás – ebben az
A csúcsok sorrendjének fontos szerepe van a négyszögek elnevezésénél, értelemben körbe-körbe
ellentétben a háromszög elnevezésével, ahol ennek nincs jelentősége.
Vizsgáljunk meg részletesebben egy ABCD konvex négyszöget, leszögezve a mértani fogalmakat, amelyekkel
találkozhatunk.
• Az A, B, C és D pontok a négyszög csúcsai.
Az A és B szomszédos csúcsok, ahogy a B és C, C és D és az A és D is.
Az A és C illetve B és D szemben fekvő csúcsok. D
• Az ABCD négyszög oldalai: AB, BC, CD és DA. (4. ábra)
Egy konvex négyszögnek: A C
– két pár szemben fekvő oldala van: (AB; DC) és (AD; BC);
– négy pár egymás melletti oldala van: (AB; BC), (BC; CD), (CD; DA), (DA; AB).
Mindegyik szomszédos oldalnak van egy közös pontja, a négyszög csúcsa. Például B
az A csúcs az AB és AD oldalak közös pontja. 4. ábra
• Egy konvex négyszög két ellentétes csúcsa meghatároz egy átlót: az AC és BD
szakaszok az ABCD négyszög átlói.
D
•Egy konvex négyszög bármely két szomszédos oldala szöget alkot. Az
ABCD négyszög szögei a következők: DAB, ABC, BCD és CDA.
Ezen szögek csúcsai megegyeznek a négyszög csúcsaival: A, B, C, illetve D. Ha nem C
áll fenn az összetévesztés veszélye, így is lehet jelölni: A, B, C, D és ezeket A
belső szögeknek, vagy egyszerűbben a négyszög szögeinek nevezzük. (5. ábra).
• Egy konvex négyszögnek: B
– négy pár egymás melletti szöge van: (A, B), (B, C), (C, D), (D, A); 5. ábra
– két pár szemben fekvő szöge van: (A, C) és (B, D).
• Két szemben fekvő szög közös része alkotja a konvex négyszög belső tartományát.
Alkalmazás
1. tétel. Egy háromszög belső szögei mértékének összege 180°.
Feltevődik a kérdés, miszerint egy konvex négyszög belső szögeinek mértéke állandó szám-e? Meglepő, de a
válasz: igen.
2. tétel. Egy konvex négyszög belső szögei mértékének összege 360°.
Bizonyítás: Még mielőtt bármilyen bizonyítást elkezdenénk, gondoljunk D
egy általunk ismert hasonló mértani eredményre! Természetesen a
háromszögek „szögei mértékének összege...” kijelentésre utalunk.
Megfigyelve, hogy 360° = 2 · 180°, megpróbálunk két háromszöget A1 C1 C
azonosítani, úgy, hogy minél több szög megmaradjon a négyszög szögeiből, de A A2 C2
a háromszögek is megfelelően látsszanak. 6. ábra
Megszerkesztünk egy átlót. Legyen AC az említett átló. (6. ábra) B
103
Megkaptuk az ABC és az ACD háromszögeket. A két háromszögben látható az A1, illetve A2 szög, amelyek
• Négyszögek
egymás melletti szögek és A1 + A2 = A. Hasonlóan, C1 + C2 = C.
Az ABC∆-ben, A2  B C2  180, az ACD∆-ben, A1 D C1 180. Összeadjuk a két összefüggést
és figyelembe vesszük az egymás melletti szögek tulajdonságát.
A2  B C2  A1 D C1 A B C  D 180 180 360.
A fenti gondolatmenetből azt a tényt emelhetjük ki, miszerint egy előzőleg ismert eredményhez hozzátettünk
vagy megváltoztattunk valamit és egy új eredményt kaptunk. Az említett összefüggések, képzettársítások nagyon
hasznosak a mértani ismeretek elmélyítésében és a specifikus mértani ismeretek elsajátításában.
Jegyezd meg!
! • Azt a négyszöget, amelyben az oldalak tartóegyenesei nem metszik a többi oldalt, legfeljebb csak
a négyszög csúcsaiban, konvex négyszögnek nevezzük.
• A csúcsok sorrendje fontos szerepet játszik a konvex négyszögek elnevezésében.
• Egy konvex négyszög belső szögei mértékének összege 360°.
1. a) Rajzolj egy ABCD konvex négyszöget! 5. Az EFGH konvex négyszögben érvényesek a

b) Írd le a négyszög szemben fekvő oldalpárjait! következő összefüggések:
c) Írd le a négyszög egymás melletti EF ≡ EH, GF ≡ GH, FEG = 28°, EGH = 73°.
oldalpárjait! Számítsd ki:
d) Írd le a négyszög szemben fekvő szögpárjait! a) a z EFGH négyszög szögeinek mértékét.
e) Írd le a négyszög egymás melletti b) az EFGH négyszög átlói által bezárt szög
szögpárjait! mértékét.
2. Adott az MNPQ konvex négyszög, amelyben 6. Az ABC háromszögben az ABC mértéke 44°.
M  73 , P 107 , Q 64. Számítsd ki Legyen az AD magasság, ahol D ∈ BC, M az AB
az N mértékét! oldal felezőpontja és DN az ADC szögfelezője,
3 Adott az ABCD négyszög, amelyben ahol N ∈ AC. Tudva, hogy AND ≡ AMD
AB ⊥ AD, BC ⊥ CD és ABD ≡ BDC . számítsd ki az AMDN négyszög szögeinek
Bizonyítsd be, hogy: mértékét!
a) ABC  ≡ ADC ; b) AD ≡ BC; c) AC ≡ BD. 7. ABC egyenlő oldalú háromszög; a B pontból az
4. Az alábbi ábrán az MQ és NP egyenesek AB egyenesre húzott merőleges az AC egyenest
párhuzamosak, az MQ és PQ egyenesek pedig a D pontban metszi, és az E pont a BD szakasz
merőlegesek egymásra. felezőpontja.
a) K
észíts a fenti adatoknak megfelelő rajzot.
M Q b) Számítsd ki az ABEC négyszög szögeinek
3x mértékét.
2x – 30° 8. ABC egyenlő oldalú háromszög, illetve az
N P
ABCD konvex négyszögnek két szemben fekvő
Az ábrán megadott adatokat használva határozd szöge derekszögű. Határozd meg a négyszög
meg az MNPQ négyszög szögeinek mértékét! szögeinek mértékét.
104
A paralelogramma tulajdonságai.
• Négyszögek
4.2.
Alkalmazások a háromszögek geometriájában.
1.l. A paralelogramma. Tulajdonságok
Emlékeztető
A párhuzamossági axióma hosszú történetével és különösen fontos szerepével segítette az euklideszi és
nem euklideszi geometria fejlődését. Egy rövid és egyértelmű kijelentés: egy egyenessel egy rajta kívül
fekvő ponton át egy és csakis egy párhuzamos egyenes húzható.
4 6, 3 5
1 7, 2 8
Két párhuzamos egyenes egy szelővel: 1 2 1 5, 2 6
4 3
– kongruens belső váltószögpárt, 4 8, 3 7
külső váltószögpárt, megfelelő 6
5 4 5 180
szögpárt alkot; 8 7
– azonos oldalon lévő külső és belső 3 6 180
kiegészítő szögpárokat alkot. Fig. 1 1 8 180
2 7 180
VI. osztályban nagyon sok energiát fektettünk a párhuzamosságba. Észrevettük, hogy sok esetben két egyenes
párhuzamosságát kell bebizonyítani, más esetben tudjuk, hogy a két egyenes párhuzamos egymással, illetve tudva
ezt a tényt, más tulajdonságokat is bebizonyítottunk.
Egy kis időre álljunk meg, és csodáljuk meg egy mértani fogalom erejét. Egy egyszerű kijelentésből arra
következtethetünk, hogy egy egyenes, amely átszel két párhuzamos egyenest, 8 kongruens szögpárt és 4 kiegészítő
szögpárt eredményez.
A párhuzamossági kritériumok azok az elégséges feltételek, amelyek alapján egy szelővel metszett két egyenes
párhuzamos legyen. Ezek olyan technikákra tanítanak minket, amelyekkel be tudjuk bizonyítani, hogy két egyenes
párhuzamos akkor is, ha a meghatározás nem mindig hatékony.
Természetesen feltevődik a kérdés: a fenti 12, szögek közötti összefüggésből hány kell teljesüljön ahhoz, hogy az
egyenesek párhuzamosak legyenek?
• Ha két egyenes egy szelővel egy kongruens belső váltószögpárt vagy egy kongruens külső váltószögpárt
vagy egy kongruens megfelelő szögpárt alkot, akkor a két egyenes párhuzamos.
• Ha két egyenes és egy szelő által alkotott, a szelőnek azonos oldalán lévő belső vagy azonos oldalán lévő
külső szögpárok kiegészítő szögek, akkor a két egyenes párhuzamos.

Kérdés: Milyen tulajdonságokkal bővül egy konvex négyszög, ha szemben fekvő oldalai párhuzamosak?
• Azt a konvex négyszöget, amelynek csak

D C D C
két szemben fekvő oldala párhuzamos,
trapéznak nevezzük. Trapéz Paralelogramma
• Azt a konvex négyszöget, amelynek két‑két
szemben fekvő oldala párhuzamos, para A B A B
2.a. ábra 2.b. ábra
lelogrammának nevezzük.
105
• Négyszögek
A paralelogramma „bajnok” a tulajdonságainak számát tekintve. Szómagyarázat
A paralelogramma tulajdonságainak lenyűgöző hatása van más sokszög – egy olyan zárt síkidom, amelyet
három vagy több szakasz (oldal)
sokszög tulajdonságainak bizonyítására.
alkot
Vizsgáljuk meg a 2.b ábrát, megfigyelve az AB és CD, majd az AD és BC párhuzamos oldalakat.

1) AB || DC és az AD szelő. A paralelogramma A és D szögei a szelő azonos oldalán lévő belső szögek, így kie-
gészítő szögek, vagyis A + D = 180°. Mivel egy négyszög szögei mértékének összege 360°, következik,
hogy B + C = 180°.
2) A
D || BC és az AB szelő. A paralelogramma A és B szögei a szelő azonos oldalán lévő belső szögek, így
kiegészítő szögek, vagyis A + B = 180°. Mivel egy négyszög szögei mértékének összege 360°, következik,
hogy C + D = 180°. Megkaptuk (bebizonyítottuk) a paralelogramma első tulajdonságát:
1. tétel. Egy paralelogrammában az egymás melletti szögek A + B = 180° B + C = 180°

kiegészítő szögek. C + D = 180° A + D = 180°
Alkalmazzuk ezt a tulajdonságot, illetve észrevesszük, hogy a D kiegészítő szög az A-gel is, a C-gel is.
Tehát A ≡ C. Nyilvánvaló, hogy ugyanezt az eredményt kapjuk a B és D esetében is. Bebizonyítottuk, a
következőt:
2. tétel. Egy paralelogrammában a szemben fekvő szögek A ≡ C

kongruensek.
B ≡ D
Rajzoljunk meg egy átlót (3. ábra). Ez új megoldásokhoz vezet? D C
Az AC egyenes szelője a paralelogramma mindkét párhuzamos oldalpárjának.
A DCA és BAC belső váltószögei az AB és CD párhuzamosok esetén, és a
DAC és BCA belső váltószögek a BC és AD párhuzamosok esetén, tehát az A B
átló, a szemben fekvő oldalakkal, két kongruens szögpárt határoz meg. A BD 3. ábra
átló esetében is hasonló megoldást kapunk.
D C
3. tétel. DCA ≡ BAC
Egy paralelogramma bármely átlója a szemben
DAC ≡ BCA
fekvő oldalakkal kongruens szögeket alkot. CDB ≡ ABD A B
ADB ≡ CBD 4. ábra
Észrevesszük, hogy a keletkezett háromszögeknek (3. ábra) kongruens elemei vannak. Az SZ.O.SZ. vagy O.SZ.
SZ. kongruencia esetek valamelyikéből kapjuk, hogy ACB∆ ≡ CAD∆, Elérkeztünk a paralelogramma egy újabb
tulajdonságához:
4. tétel. AB ≡ CD AD ≡ CB
Egy paralelogramma szemben fekvő oldalai kongruensek.
Figyeljük meg az 5. ábrát! Megrajzoltuk a paralelogramma átlóit, majd az O ponttal jelöltük metszéspontjukat.
A keletkezett négy háromszög felkelti a figyelmünket. Észrevesszük, hogy OAB ≡ OCD és OBA ≡ ODC,
de a 4. tétel azt mondja, hogy a párhuzamos oldalak kongruensek is, tehát AB ≡ CD. Következtetésképpen,
OAB∆ ≡ OCD∆ (SZ.O.SZ.). Tehát OA ≡ OC és OB ≡ OD. Így bebizonyítottuk, hogy az O pont mindkét átló
felezőpontja. Azt mondjuk, hogy az O pont felezi az átlókat.
D C
OA ≡ OC O
5. tétel. Egy paralelogramma átlói felezik egymást.
OB ≡ OD A B
5. ábra
106
• Négyszögek
Alkalmazás
Felmerül egy újabb kérdés: Melyek azok az információk, melyeket egy feladat feltevésében, illetve megoldásá-
nak folyamatában tudnunk kell ahhoz, hogy egy konvex négyszög paralelogramma legyen?
Olyan elégséges feltételeket keresünk, melyek alapján egy konvex négyszög paralelogramma lesz. A tanult tulajdon-
ságok melyike, illetve ezek közül hány elégséges, ahhoz, hogy teljesüljön a paralelogramma többi tulajdonsága?
Bizonyítás. Legyenek az AB és CD oldalak párhuzamosak és kongruensek
6. tétel
egymással. Ahhoz, hogy ABCD paralelogramma legyen, teljesülnie kell
Ha egy konvex négyszög
annak, hogy az AD és BC oldalak párhuzamosak. Megrajzoljuk az AC átlót.
két szemben fekvő oldala
(6. ábra)
párhuzamos és kongruens is,
Az AB || CD párhuzamosság alapján teljesül, hogy CAB ≡ ACD.
akkor az paralelogramma.
A feltevés alapján AB ≡ CD, AC az ADC∆ és a CBA∆ közös oldala.
D C Használva az O.SZ.O. kongruencia esetet, kapjuk, hogy ADC∆ ≡ CBA∆ tehát
DAC ≡ BCA.
Bebizonyítottuk, hogy az AD és BC az AC szelővel kongruens belső
A B váltószögeket alkot, tehát párhuzamosak, így a meghatározás alapján ABCD
6. ábra
paralelogramma.
Bizonyítás. Adottak az ADC∆ és CBA∆ háromszögek.

7. tétel
A feltevés alapján AB ≡ CD és AD ≡ BC. Mivel az AC a két háromszög közös
Ha egy konvex négyszög
oldala, következik, hogy ADC∆ ≡ CBA∆, tehát a háromszögek megfelelő
szemben fekvő oldalai
szögei kongruensek. Ezek viszont belső váltószögek, melyeket két szemben
páronként kongruensek, akkor
fekvő oldal és az átló (szelő) határozott meg, így a két szemben fekvő oldal
az a négyszög paralelogramma.
párhuzamos. A meghatározás alapján, az ABCD négyszög paralelogramma.
Bizonyítás. Alkossunk két kongruens háromszögpárt. (7. ábra)

8. tétel 1) OAB∆ és OCD∆: AO ≡ OC, BO ≡ OD és AOB ≡ COD (csúcsszögek).
Ha egy konvex négyszög átlói Az O.SZ.O. kongruencia esetből következik, hogy OAB∆ ≡ OCD∆,
felezik egymást, akkor az a így OAB ≡ OCD. Az AB és CD egyenesek, az AC szelővel kongruens
négyszög paralelogramma. belső váltószögpárt alkotnak, tehát AB || CD.
2) AOD∆ és COB∆: AO ≡ OC, OD ≡ OB és AOD ≡ COB (csúcsszögek).
D C Az O.SZ.O. kongruencia esetből következik, hogy AOD∆ ≡ COB∆,
O így OAD ≡ OCB. Az AD és CB egyenesek a AC szelővel kongruens
belső váltószögpárt alkotnak, tehát AD || CB. Az ABCD négyszög szemben
A B fekvő oldalai párhuzamosak, tehát ABCD paralelogramma.
7. ábra
Bizonyítás. Egy konvex négyszögben, bármely két egymás melletti szöget a

9. tétel
szelő ugyanazon oldalán lévő belső szögnek lehet tekinteni, két szemben fekvő
Ha egy konvex négyszögben
oldal esetén. A szelő a másik két oldal egyike. A megfelelő párhuzamossági
minden egymás melletti
feltételt használva kapjuk, hogy a két szemben fekvő oldal párhuzamos.
szögpár kiegészítő szög, akkor
A meghatározás alapján a négyszög paralelogramma.
a négyszög paralelogramma.
10. tétel Bizonyítás. Tekintsünk két egymás melletti szöget, például az A-et
Ha egy konvex négyszög és B-et. Mivel A ≡ C és B ≡ D, kapjuk, hogy A + B ≡ C
két-két szemben fekvő szöge + D. Mivel egy konvex négyszög szögei mértékének összege 360°,
kongruens, akkor a négyszög A + B ≡ C + D = 180°. Hasonlóan kapjuk az A és D, illetve
paralelogramma. B és C egymás melletti szögek esetében is, tehát az előző tételből
következik, hogy a négyszög paralelogramma.
107
Bizonyítás:
• Négyszögek
11. tétel
Ha egy konvex négyszögben egy átló bármely két szem‑ A 8. ábrán lévő AC átló a szemben fekvő
ben fekvő oldalpárral kongruens szögeket zár be, akkor a oldalakkal kongruens szögeket alkot:
négyszög paralelogramma. DCA ≡ BAC és DAC ≡ BCA.
Mivel ezek belső váltószögek az AB és DC
D C egyenesekkel, ahol AC szelő, illetve belső
O váltószögek az AD és BC egyenesekkel,
ahol AC szelő, kapjuk, hogy
A B AB || DC és AD || BC, vagyis a négyszög
8. ábra paralelogramma.
! Jegyezd meg!
Meghatározás: Azt a konvex négyszöget, amelynek a két-két szemben fekvő oldalpárja
párhuzamos, paralelogrammának nevezzük.
Ha egy négyszög paralelogramma, Ahhoz, hogy egy konvex négyszög paralelogramma legyen,
akkor: elégséges, hogy egy feltétel megvalósuljon az alábbiak közül:
– a négyszögnek mindkét szemben fekvő oldalpárja kongruens
– a szemben fekvő oldalai párhuzamosak.
legyen;
– a szemben fekvő oldalai kongruensek. – a négyszögnek két szemben fekvő oldala párhuzamos és
– a szemben fekvő szögei kongruensek. kongruens is legyen;
– az egymás melletti szögei kiegészítő – a négyszögnek két-két szemben fekvő szöge kongruens legyen;
szögek. – a négyszögben minden egymás melletti szögpár egymás
kiegészítő szöge legyen;
– bármely átló a szemben fekvő
– egy átló bármely két szemben fekvő oldalpárral kongruens
oldalakkal kongruens szögeket alkot. szögeket zár be;
– az átlók felezik egymást. – a négyszög átlói felezzék egymást.
1. a) Rajzolj egy ABCD paralelogrammát! 4. a) S

zámítsd ki az ABCD paralelogramma szögei
b) Azonosítsd: nek mértékét, tudva, hogy az A 100.
– a párhuzamos oldalpárokat; b) Számítsd ki a DEFG paralelogramma szögei
– a kongruens oldalpárokat; nek mértékét, ha D 1, 5 E  .
– a kongruens szögpárokat; zámítsd ki az ABCD paralelogramma szögei
c) S
– a kiegészítő szögpárokat. nek mértékét, ha A B C  300.
2. Adott az ABCD paralelogramma, amelyben 5. Rajzoljatok egy ABCD paralelogrammát.
AB = 7 cm és BC = 9 cm. Határozd meg a Legyen az átlóinak metszéspontja a P pont.
következő kijelentések logikai értékét. Egészítsétek ki:
p1: CD = 7 cm a) H
a AC = 20 cm, akkor AP = ... cm és
p2: AD = 9 cm CP = ... cm.
p3: AC > 16 cm b) Ha BP = 7,5 dm, akkor DP = ... dm és
BD = ... cm.
3. Rajzolj egy MNPQ paralelogrammát tudva,
6. Az ABC és BCD háromszögek egyenlő
hogy:
oldalúak, és az A pont különbőzik a D ponttól.
a) MQ = 6 cm, M  50, MN = 4 cm; Bizonyítsátok be, hogy az ABDC négyszög
b) N  Q 210, NP = 2 · PQ = 10 cm. paralelogramma.
108
• Négyszögek
7. Adott az MNPQ paralelogramma. Az E pont 15. A BC alapú ABC háromszög egyenlő szárú, és
az MN szakasz felezőpontja, és az F pont a PQ AD a BAC szögfelezője, ahol D ∈ BC. A DP
szakasz felezőpontja. Igazoljátok, hogy: szakasz oldalfelező az ABD háromszögben és a
a) EF ≡ MQ; b) EF || NP. DQ szakasz oldalfelező az ACD háromszögben.
8. Az ABCD paralelogrammában, M pont az a) Mutasd ki, hogy APD ≡ AQD.
AB oldal felezőpontja, és DM ∩ BC = {E}. b) Igazold, hogy CDPQ paralelogramma.
Mutassátok ki, hogy: ED
c) Ha PQ ∩ AD = {E}, számítsd ki az
a) ADM∆ ≡ BEM∆; AD
arány értékét.
b) ADBE paralelogramma.
9. Az ABCD paralelogrammában AB > BC.
16. Az ABCD paralelogrammában AD ⊥ BD,
A BAD szögfelezője metszi a CD oldalt az E CBD 3 ABD és AB = 24 cm. Társítsd
pontban és a BCD szögfelezője metszi az AB az első oszlopban lévő, betűvel jelölt, kifejezést
oldalt az F pontban. a második oszlopban lévő számmal, úgy, hogy
a) Mutasd ki, hogy ADE∆ egyenlő szárú. igaz legyen.
b) Mutasd ki, hogy AECF paralelogramma! a) ABC = 1. 100°
10. Adott az ABCD paralelogramma, ahol 2. 120°
AC BD O. Az O ponton keresztül b) C = 3. 60°
szerkesztünk egy d egyenest, amely metszi az 4. 72 cm
c) BC =
AB és CD oldalakat az E és F pontban, illetve a 5. 12 cm
BC és AD oldalak meghosszabbítását a P és Q d) KABCD = 6. 102 cm
pontban. Bizonyítsd be, hogy: 17. Az AD oldalfelező az ABC és az AMN
a) EO ≡ OF; háromszögben is, ahol M  BC. Mutasd ki,
b) BPDQ és APCQ paralelogramma. hogy az a négyszög, amelynek csúcsai a B, C,
11. Az EF és GH oldalakon, az EFGH paralelo- M, N pontok, paralelogramma!
grammában tekintsük az A és B pontokat úgy, 18. Legyen C az AB szakasz felezőpontja. A
hogy EF = 3AE és HB = 2BG. Igazold, hogy: d egyenes metszi az AC és BC szakaszok
a) EA ≡ BG; felezőmerőlegeseit a D illetve E pontokban,
b) AEBG paralelogramma; amelyek az AB egyenes ugyanazon oldalán
c) EG, FH és AB összefutó egyenesek. helyezkednek el. Ha DC ≡ EC, akkor igazold,
12. A P pont rajta van az ABC háromszög BC hogy ADEC paralelogramma!
oldalán. Az M és N pont a P pontnak az AB 19. Az ABCD paralelogramma DC és BC
illetve AC oldalak felezőpontjai szerinti oldalainak felezőpontja az E illetve F pont. Az
szimmetrikusa. AE egyenes a BC egyenest a G pontban, az AF
Bizonyítsd be, hogy: egyenes a DC egyenest a H pontban metszi.
a) az M, A, N pontok kollineárisak; Mutasd ki, hogy DBHG paralelogramma!
b) BCNM paralelogramma. 20. Az ABCD konvex négyszögben AC ∩ BD = {O}.
13. Az M pont a DEF háromszög EF oldalának fe- Tudjuk, hogy AO ≡ OC és ABC  ≡ ADC .
lezőpontja. Az E ponton keresztül húzott egye- Bizonyítsd be, hogy az adott négyszög
nes, amely párhuzamos a DM egyenessel, a DF paralelogramma.
egyenest az N pontban metszi, és a P pont az M 21. A P pont az ABCD paralelogramma belső
pontnak a D pont szerinti szimmetrikusa. tartományában, az E és F pont a
a) Igazold, hogy EF || NP. paralelogramma oldalain helyezkedik el.
b) Bizonyítsd be, hogy MN ≡ PF. Felhasználva az ábrán látható adatokat,
14. Az MNPQ paralelogrammában M > N. határozzátok meg az EPF mértékét.
Legyen MR ⊥ MN, R ∈ NP és PS ⊥ PQ, D E C
S∈MQ. Bizonyítsd be, hogy:
a) MRPS és NRQS paralelogramma;
b) MP, NQ és RS összefutó egyenesek. P
A F B
109
• Négyszögek
2.l. A paralelogramma alkalmazása a háromszögek geometriájában
Emlékeztető
1) Oldalfelezőnek nevezzük azt a szakaszt, amely összeköti a háromszög egyik csúcsát a szemben fekvő
oldal felezőpontjával.
Egy háromszög oldalfelezői összefutó egyenesek. Az oldalfelezők metszéspontját általában G-vel
jelöljük és a háromszög súlypontjának nevezzük.
2) Egy szakasz felezőmerőlegese merőleges a szakaszra és átmegy annak felezőpontján.
Egy háromszög felezőmerőlegesei összefutó egyenesek. A felezőmerőlegesek metszéspontját általában
O-val jelöljük és ez a háromszög köré írt kör középpontja.
3) Egy háromszög magasságának nevezzük a háromszög egyik csúcsából a szemközti oldal tartóegyenesére
bocsátott merőleges szakaszt.
Egy háromszög magasságvonalai összefutó egyenesek. A magasságok metszéspontját általában H-val
jelöljük és a háromszög ortocentrumának vagy magasságpontjának nevezzük.
4) Szögfelezőnek nevezzük azt a félegyenest, amely a szög csúcsából indul, a szögtartomány belsejében
halad, és a szöget két kongruens szögre osztja.
Egy háromszög szögfelezői összefutó egyenesek. A szögfelezők metszéspontját általában I-vel jelöljük
és ez a háromszögbe írt kör középpontja.

C
Értelmezés. Egy háromszög két oldalának felezőpontját összekötő szakaszt E
a háromszög középvonalának nevezzük.
D
A
1) Az oldalak felezőpontjai a D, E, F pontok.
2) Az ABC háromszög középvonalai a DE, EF, FD szakaszok. F B
1. tétel. E
gy háromszög két oldalának felezőpontja által meghatározott középvonal párhuzamos a harmadik
oldallal és a hossza egyenlő ezen oldal hosszának felével.
Bizonyítás. Adott ez ABC∆ és az MN középvonal, ahol M ∈ AB, N ∈ AC.
Meghosszabbítjuk az MN egyenest az NP ≡ MN szakasszal. Mivel az N pont az
AC szakasz felezőpontja, így az AMCP négyszögben az átlók felezik egymást. A
Tehát az AMCP egy paralelogramma. Következik, hogy PC  AM és PC = AM.
Mivel az M pont az AB oldal felezőpontja, következik, hogy PC  BM és M N P
PC = BM, ami azt mutatja, hogy a BCPM paralelogramma. Így egymás után
következik, hogy: MP  BC és MP = BC, vagyis MN  BC és 2MN = BC, végül B
C
BC
MN  BC és MN = .
2
2. tétel. Egy háromszög súlypontja rajta van mindegyik oldalfelezőn; a súlypont kétharmad részre van a
háromszög egyik csúcsától és egyharmad részre van a csúccsal szemben fekvő oldal felezőpontjától.
Bizonyítás: Adott az ABC∆ és az AD és BE oldalfelezők. A
Az AD és BE metsző egyenesek, mivel az AB szelő ugyanazon M
oldalán levő belső szögek nem kiegészítő szögek. Ez igaz, mivel a F G E
DAB EBA A B 180. Jelöljük {G} = AD ∩ BE. N
Legyen M és N az AG illetve BG szakaszok felezőpontjai.
B D C
110
• Négyszögek
AB
A GAB háromszögben az MN középvonal, tehát MN  AB és MN = .
2
AB
A CAB háromszögben a DE középvonal, tehát DE  AB és DE = .
2
Következik, hogy MN  DE, MN = DE, ami azt mutatja, hogy a DEMN négyszög paralelogramma és
átlói felezik egymást. Következik, hogy AM = MG = GD és BN = NG = GE. Végül következik, hogy
2 1 2 1
= AG = AD, GD AD, BG = BE és GE = BE. Hasonlóan bizonyítjuk, hogy G pont rajta van a CF
3 3 3 3
2 1
oldalfelezőn is
= és CG = CF , GF CE. Az a pont, amely az AD oldalfelezőn helyezkedik el egyharmadnyi
3 3
távolságra az alaptól és kétharmadnyira a csúcstól, egyértelműen meghatározott. Arra a következtetésre jutunk,
hogy a három oldalfelezőnek van egy közös pontja, amit G-vel jelölünk és súlypontnak nevezünk.
3. tétel. E
gy háromszög magasságvonalai összefutó egyenesek. A magasságok metszéspontját általában H-val
jelöljük és a háromszög ortocentrumának vagy magasságpontjának nevezzük.
Ahhoz, hogy bizonyítani tudjuk ezt a tételt, a paralelogramma tulajdonságait fogjuk használni és a következő,
VI. osztályban tanult eredményt: Egy háromszög oldalainak felezőmerőlegesei egy pontban metszik egymást,
amit a háromszög köré írt kör középpontjának nevezünk.
Bizonyítás. Meghúzzuk az A, B és C pontokon keresztül a BC, AC, illetve
AB‑vel párhuzamos egyeneseket, amelyek metszik egymást páronként az A′, B′ A'
és C′ pontokban. A BCAC′ és BCB′A négyszögek oldalai párhuzamosak, tehát C
B'
ezek paralelogrammák. Így a B′, A, C′ pontok kollineárisak és C′A ≡ BC ≡ AB′, D
vagyis az A felezőpontja a B′C′-nek. H
E B
Az AD magasság merőleges a BC-re, és BC  B′C′, tehát AD ⊥ B′C′. A
Következtetésképpen az ABC∆ A-ból húzott magassága felezőmerőlegese az F
A′B′C′ háromszög B′C′ oldalának. Ugyanezzel a gondolatmenettel mutatjuk ki,
hogy a B-ből húzott magasság az A′B′C′ háromszög A′C′ oldalának felezőmerőle- C'
gese, és a C-ből húzott magasság az A′B′C′ háromszög B′A′ oldalának felezőme-
rőlegese. Egy háromszögben a felezőmerőlegesek összefutó egyenesek, az ABC∆
magasságai a felezőmerőlegeseken vannak, így összefutóak. Jelöljük ezt a pontot
H-val, és nevezzük az ABC∆ ortocentrumának vagy magasságpontjának.
Alkalmazás
1. alkalmazás: Az ABCD paralelogrammában E a BC oldal felezőpontja, AC ∩ BD = {O} és AC ∩ DE = {P}. Bizo-
nyítsátok be, hogy a BP egyenes tartalmazza a CD oldal felezőpontját!
Megoldás. Az ABCD paralelogrammában az AC és BD szakaszok átlók, tehát D F C
felezik egymást, így a BCD∆-ben a CO oldalfelező.
Mivel DE is oldalfelező, következik, hogy a P pont a háromszög súlypontja, P E
O
tehát a B-ből húzott oldalfelező tartalmazza a P súlypontot. Ha BP ∩ CD = {F},
akkor a BF oldalfelező és F a CD oldal felezőpontja. A B
2. alkalmazás. Adott az ABCD paralelogramma, ahol AC ∩ BD = {O} és M az AO szakasz felezőpontja.
Az EF egyenes tartalmazza az M pontot és párhuzamos a BD egyenessel, ahol E∈BC, F∈ CD.
Bizonyítsátok be, hogy az O pont a CEF háromszög súlypontja!
I. megoldás. A paralelogramma tulajdonságából következik, hogy AO = CO,
F D C
CM
így AO = 2 ⋅ MO, tehát MO = . (1) O
3 P M
Bizonyítanunk kell, hogy CM a CEF háromszögben oldalfelező. A N B
Legyen EF ∩ AB = {N} és EF ∩ AD = {P}. Az AOB∆-ben M az AO E
felezőpontja, N ∈ AB és MN  OB. Következik, hogy N az AB oldal felezőpontja
BO
és MN = .
2
111
Az AOD∆-ben M az AO felezőpontja, P ∈ AD és MP  OD. Következik, hogy P felezőpontja az AD oldalnak és MP
• Négyszögek
DO
középvonal az AOD∆-ben, tehát MP = . Mivel BO = DO, következik, hogy MN = MP. (2)
2
NO középvonal a BDA∆-ben ⇒ NO  AD  BC, a feltevés alapján NE  OB, tehát BENO egy paralelogramma,
ahol EN = BO. Hasonlóan a DFPO szemben fekvő oldalai párhuzamosak, így DFPO egy paralelogramma és
FP = DO, így következik, hogy EN = FP. Felhasználva a (2)-es összefüggést, következik, hogy EM = FM.
Következtetésképpen CM oldalfelező a CEF∆-ben, és az (1)-es összefüggésből Y F D C
következik, hogy az O súlypont ebben a háromszögben. O
II. megoldás. A BD egyenessel párhuzamost húzunk az A pontból, ami metszi a BC P M
egyenest X és a CD egyenest az Y pontban. A DAXB és DBAY paralelogrammák A N B
OB BD E
(szemben fekvő oldalaik párhuzamosak). Így az AOB∆-ben MN = = , és az X
2 4
AX BD 3 3
ABX∆-ben NE = = , tehát ME = BD. Hasonlóan MF = BD. Így kapjuk, hogy ME = MF, tehát a CM
2 2 4 4
oldalfelező a CFE∆-ben. Felhasználva az (1)-es összefüggést, kapjuk, hogy O súlypont a CFE∆-ben.
3. alkalmazás. Az ABC háromszögnek G a súlypontja és P a háromszög egyik belső pontja, amely különbözik a
G ponttól. Legyen M, N és Q a P pont BC, CA és AB oldalak felezőpontja szerinti szimmetrikusa.
a) Igazoljátok, hogy a G pont az APM háromszögben is súlypont.
b) Igazoljátok, hogy AM, BN és CQ összefutó egyenesek.
Megoldás. a) Legyen A′ a BC oldal felezőpontja. Mivel M a P pontnak az A′ A
szerinti szimmetrikusa, következik, hogy P, A′ és M kollineárisak és PA′ = A′M,
tehát AA′ oldalfelező az APM háromszögben, így a G súlypont. Q N
b) Hasonlóan, G súlypont a BPN és CPQ háromszögekben. Legyen R az AM R
P G
szakasz felezőpontja. Ekkor G ∈ PR és PG = 2 GR. Legyen S a BN szakasz
felezőpontja. Ekkor G ∈ PS és PG = 2 GS. Legyen T a CQ szakasz felezőpontja. B A' C
Ekkor, G ∈ PT és PG = 2 GT. Következik, hogy R = S = T, tehát az AM, BN, CQ M
egyenesek összefutóak.
4. alkalmazás. Adott az ABC háromszög és G a háromszög egyik belső pontja. Igazoljátok, hogy G az ABC
háromszög súlypontja, akkor és csakis akkor, ha az ABG, BCG és ACG háromszögek területei egyenlőek.
Megoldás. Észrevesszük, hogy a feladat szövegében megjelenik az „akkor és csakis A
akkor” kifejezés, ami arra utal, hogy két implikációt kell igazolni:
1) H
a az ABC háromszögnek G súlypontja, akkor az ABG, BCG és ACG háromszö-
G
gek területei megegyeznek.
D
2) H
a az ABG, BCG és ACG háromszögek területei megegyeznek, akkor G az ABC B
háromszög súlypontja. M C
E
1) Ha G az ABC háromszög súlypontja és AG ∩ BC = {M}, akkor M a BC oldal fele-
zőpontja. Szerkesszük meg a BD ⊥ AG és CE ⊥ AG merőlegeseket, ahol D, E ∈ AG.
Az Á.H. kongruencia eset alapján, következik, hogy BDM∆ ≡ CEM∆, ahonnan
AG BD AG CE
BD = CE és ABG ACG .
2 2
Hasonló gondolatmentettel következik, hogy TABG = TBCG, tehát TABG = TACG = TBCG.
AG BD AG CE
2) Ha TABG = TACG, akkor , vagyis BD = CE és BDM∆ ≡ CEM∆, tehát BM = CM és M a BC
2 2
oldal felezőpontja. Mivel a G pont rajta van az AM szakaszon, következik, hogy G rajta van az AM oldalfelezőn.
Hasonlóan folytatva a TABG = TBCG összefüggésből következik, hogy G rajta van az ABC háromszög B pontjából
húzott oldalfelezőn is, vagyis G az ABC∆ súlypontja.
112
5. megoldás. Adott az ABCD paralelogramma, ahol az A szög hegyesszög és BM ⊥ AD, M ∈ AD, BN ⊥ CD, N ∈ CD.
• Négyszögek
Tudva, hogy H a BMN háromszög ortocentruma, mutassátok ki, hogy DMHN paralelogramma.
B C
I. megoldás. Legyen MP és NQ a BMN∆ magassága és MP ∩ NQ = {H}. Az MPND
P
négyszögben MPN + PND = 180° ⇒ PMD + MDN = 180°, tehát HM  DN. (1)
Mivel BM ⊥ AD és NQ ⊥ BM, következik, hogy AD  NQ, tehát DM  HN. (2) Q N
Felhasználva a paralelogramma értelmezését, az (1)-es és (2)-es összefüggésből H
következik, hogy DMHN paralelogramma. A M D
II. megoldás.
Mivel MP ⊥ PN és PN ⊥ ND következik, hogy HM  DN.
Mivel NQ ⊥ BM és BM ⊥ AD következik, hogy HN  DM.
Tehát a HNDM paralelogramma.
Jegyezd meg!
! • Azt a szakaszt, amely összeköti egy háromszög két oldalának felezőpontját, a háromszög
középvonalának nevezzük.
• Egy háromszög két oldalának felezőpontja által meghatározott középvonal párhuzamos a
harmadik oldallal és hossza egyenlő ezen oldal hosszának felével.
• Egy háromszög oldalfelezői a G pontban metszik egymást. Ez a metszéspont mindegyik
oldalfelezőn kétharmad részre van a csúcstól és egyharmad részre a szemben fekvő oldal
felezőpontjától. A G pont a háromszög súlypontja.
• Egy háromszög magasságvonalai a H pontban metszik egymást, amit a háromszög ortocentru-
mának vagy magasságpontjának nevezünk.
I. a) Egy megfelelő méretű papírlap és mértani eszközök felhasználásával készítsétek el a következő mértani
alakzatot, követve az alábbi utasításokat.
1) Rajzoljatok egy ABCD paralelogrammát, 5) Húzzátok meg az NG2 és MG1 szakaszokat!
aminek O a középpontja. Húzzátok meg pontozott vonallal az MN
2) Határozzátok meg az ABC és ADC három szakaszt.
szögek súlypontját! Jelöljétek ezeket 6) Bizonyítsátok be, hogy az AMCN négyszög
G1-gyel, illetve G2-vel. paralelogramma, melynek középpontja
3) Rajzoljátok meg az AM és AN szakaszokat, közös az ABCD paralelogrammáéval!
ahol {M}= AG2 ∩ BC és {N}= CG1 ∩ AD. 7) Igazoljátok, hogy G1G2G3G4 paralelo
4) Határozzátok meg a DNG1 és BMG2 három gramma, melynek O a középpontja!
szögek súlypontját. Jelöljétek ezeket G3-mal 8) Soroljátok fel az elkészített rajzon lévő
illetve G4-gyel! összes paralelogrammát!
b) Felhasználva az elkészített rajzot, oldjátok N A D
C1
meg a 6), 7) és 8) feladatokat.
Mindegyik lépésnél fejtsétek ki a G2
gondolatmenetet! G3
O
II. Bizonyítsátok be, hogy egy háromszög súlypont-
ja megegyezik a csúcsainak a szemben fekvő G4
G1
oldalak felezőpontja szerinti szimmetrikusaik
által meghatározott háromszög súlypontjával! A1
B C M
113
• Négyszögek
Ismeretfelmérő
Hivatalból 10 pont jár.
I. Az alábbiak közül válasszuk ki azt a betűt, amely a helyes választ jelöli; csak egyetlen válasz helyes.
5p 1. Az ABCD négyszög A és B szöge pótszög, és C = 100°. A D szög mértéke egyenlő:

A. 100° B. 90° C. 80° D. 180°
5p 2. Az EFGH konvex négyszögben, EG ∩ FH = {O}, EO az EFH háromszög oldalfelezője, FO az EFG
háromszög oldalfelezője. Egy párhuzamos egyenespár:
A. EO és GF B. FO és HG C. GO és HE D. EF és HG
5p 3. Az MNPQ négyszögben MN = MQ és PN = PQ. Az MP és NQ egyenesek által bezárt szög mértéke
egyenlő:
A. 90° B. 80° C. 120° D. 100°
5p 4. Az ABCD paralelogramma kerülete 54 cm, és AB = 0,8 ∙ BC. A CD oldal hossza:
A. 15 cm B. 12 cm C. 13 cm D. 14 cm
5p 5. A DEF háromszög egyenlő szárú, D = 30°, DE = DF. Az F ponton átmenő, DE egyenessel
párhuzamos egyenes metszi a D ponton átmenő, EF egyenessel párhuzamos egyenest a P pontban.
A DPF szög mértéke egyenlő:
A. 70° B. 80° C. 75° D. 85°
5p 6. Legyen LMNP négyszög, melyben LMP ≡ MPN. Az LMN + MNP mértéke:
A. 90° B. 120° C. 150° D. 180°
5p 7. Az ABCD paralelogrammában AE és BE félegyenesek a DAB és ABC szögfelezői.
Az AEB mértéke egyenlő:
A. 60° B. 90° C. 30° D. 120°
5p 8. Az ABCD paralelogrammában AC = 20 dm, BD = 16 dm, BC = 6 dm és AC ∩ BD = {O}.
Az ADO háromszög kerülete egyenlő:
A. 30 cm B. 20 cm C. 24 cm D. 18 cm
II. Az alábbi feladatok teljes megoldását irjátok le!
1. A mellékelt ábrán az AC szakasz a C1 kör átmérője és a BD szakasz a C2
C2. kör átmérője. A két körnek azonos középpontja van, ez az O pont. C1
D
Igazold, hogy: A
O
5p a) AB || CD;
5p C
b) ABC  ≡ ADC . B
10p 2. A BCDE paralelogrammában BC = 2 ∙ CD és M a DE oldal felezőpontja. Számítsd ki a BMC szög

mértékét.
15p 3. Az ABC háromszög AB és AC oldalait meghosszabbítjuk a BD illetve CE szakaszokkal úgy, hogy
BD = CE = BC. Az ABC és ACB szögfelezői metszik egymást az I pontban, illetve a BE és CD
egyenesek metszik egymást az L pontban. Bizonyítsd be, hogy BLCI paralelogramma!
4. Az ABCD paralelogrammában AB = 4 cm, AB ⊥ BD és BAD = 2ADB. Az E pont a B pont D sze-
rinti szimmetrikusa és EA ∩ BC = {F}.
5p a) Határozd meg a paralelogramma szögeinek mértékét.
5p b) Számítsd ki a paralelogramma kerületét.
5p c) Számítsd ki a CE és CF szakaszok hosszát!
114
• Négyszögek
4.3. Sajátos paralelogrammák: téglalap, rombusz, négyzet
1.l. A téglalap. Tulajdonságok
Emlékeztető
• Az ABCD négyszög paralelogramma akkor és csakis akkor, ha A∢ ≡ C∢ és B∢ ≡ D∢.

• Az ABCD négyszög paralelogramma akkor és csakis akkor, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:
1) A∢ + B∢ = 180° és B∢ + C∢ = 180° ; 2) B∢ + C∢ = 180° és C∢ + D∢ = 180°;
3) C∢ + D∢ = 180° és D∢ + A∢ = 180°; 4) D∢ + A∢ = 180° és A∢ + B∢ = 180°.

Értelmezés. Azt a paralelogrammát, amelynek egyik szöge
derékszög, téglalapnak nevezzük.
Azon pontok halmazát, amelyek egy téglalap belsejében

vagy valamelyik oldalán helyezkednek el, téglalap alakú
négyszöglapnak nevezzük.
A gyakorlatban nagyon sokszor találkozunk téglalapokkal és téglalap alakú négyszöglapokkal: egy könyv vagy
füzet lapja, íróasztal, számítógép vagy mobiltelefon képernyője stb., tehát elég sok okunk van arra, hogy részle-
tesebben tanulmányozzuk ezt a mértani alakzatot.
A téglalap egy paralelogramma, tehát érvényes rá a paralelogramma összes tulajdonsága. Hozzáteszünk néhány
sajátos tulajdonságot.
1. tétel. Egy téglalap minden szöge derékszög. D C
Bizonyítás. Tudjuk, hogy egy paralelogrammában a szemben fekvő szögek
kongruensek, illetve az egymás melletti szögek kiegészítő szögek. Ha az egyik
szög derékszög, akkor a szemben fekvő szöge is derékszög, és mivel az egymás
melletti szögek kiegészítő szögek, ezek is derékszögek. Következtetésképpen
A B
mind a négy szög derékszög, tehát az összes szög kongruens.
D
2. tétel. A téglalap átlói kongruensek. C
Bizonyítás. Ha ABCD a téglalap, DAB∆ és CBA∆ derékszögű háromszögek,
amelyekben AD ≡ BC és AB közös oldal, így a B.B. kongruencia esetből
következik, hogy a háromszögek kongruensek. Tehát AC ≡ BD, vagyis az átlók
kongruensek. A
B
3. tétel. Ha egy paralelogramma átlói kongruensek, akkor a paralelogramma téglalap.
Bizonyítás: Az ABCD paralelogramma átlói kongruensek, AC ≡ BD. Ahhoz, hogy kimutassuk, hogy ez egy
téglalap, be kell bizonyítanunk, hogy az egyik szöge derékszög. Ebből kiindulva tanulmányozunk két olyan
háromszöget, melyek tartalmazzák a paralelogramma átlóit. A DAB∆ és CBA∆ háromszögekben: AC ≡ BD,
AD ≡ BC és AB közös oldal. Az O.O.O. kongruencia esetből következik, hogy DAB∆ ≡ CBA∆, így DAB∢ ≡
CBA∢. Ezek a paralelogrammában egymás melletti szögek, tehát kiegészítő szögek. Mivel ezek kongruensek is,
következik, hogy derékszögek, tehát a paralelogramma téglalap.
115
• Négyszögek
Alkalmazás
Említést kell tennünk az alábbi tulajdonságokról is:
1) A téglalap átlói két szemben fekvő oldallal 4 kongruens szöget alkotnak.

Bizonyítás. Figyeljük meg az AC és BD átlók az AB és CD oldalakkal alkotott D C
szögeit. Az ABD∆, BAC∆, CDB∆, DCA∆ kongruens derékszögű háromszögek,
a B.B. kongruencia eset alapján, így ABD∢ ≡ BAC∢ ≡ CDB∢ ≡ DCA∢. O
Hasonlóan következik, hogy az AC és BD átlók az AD és BC oldalakkal alkotott
szögei kongruensek: CBD∢ ≡ BCA∢ ≡ DAC∢ ≡ ADB∢.
A B
2) A téglalap átlói az oldalakkal két kongruens, egyenlő szárú háromszögpárt alkotnak.

Bizonyítás: Legyen ABCD téglalap. A téglalap átlói kongruensek és felezik egymást, vagyis
AC ≡ BD és AO ≡ BO ≡ CO ≡ DO, ahol az O pont az átlók metszéspontja.
Az AO ≡ CO, BO ≡ DO és AOB∢ ≡ COD∢, következik, hogy AOB∆ ≡ COD∆.
Az AO ≡ CO, DO ≡ BO és AOD∢ ≡ BOC∢, következik, hogy AOD∆ ≡ COB∆.
Mivel AO ≡ BO ≡ CO ≡ DO, következik, hogy mind a négy háromszög egyenlő szárú.
A kapott eredmények alapján kétféle módszerrel bizonyíthatjuk, hogy egy négyszög téglalap:
1) A meghatározás alapján: a téglalap egy olyan paralelogramma, amelynek egyik szöge derékszög.
2) 3. tétel alapján: a téglalap egy olyan paralelogramma, amelynek átlói kongruensek.
A következő alkalmazással egy újabb módszert kapunk, amivel megmutathatjuk, hogy egy alakzat téglalap.
Alkalmazás. Ha egy konvex négyszög minden szöge kongruens, akkor az téglalap.
Bizonyítás. Egy konvex négyszög szögei mértékének összege 360°. Mivel a négyszög minden szöge kongruens,
és az összegük 360°, következik, hogy mindegyik szög 90°. A négyszög mindegyik szöge derékszög, így
bármelyik egymás melletti szöge kiegészítő szög. A négyszög paralelogramma, amelyben az egyik szög
derékszög, következik, hogy a négyszög téglalap.
Jegyezd meg!
! • Azt a paralelogrammát, amelynek egyik szöge derékszög, téglalapnak nevezzük.

• A téglalap minden szöge derékszög.
• Egy paralelogramma akkor és csakis akkor téglalap, ha az átlói kongruensek.
• Ha egy négyszögnek három szöge derékszög, akkor az téglalap.
116
• Négyszögek
1. Szerkeszd meg az ABCD téglalapot, amelyben: 10. Az ACD egyenlő szárú háromszögben AB a
a) AB = 6 cm, BC = 5 cm; CD alaphoz tartozó magasság. Ha E a C pont
b) AB = 8 cm, BD = 10 cm; szimmetrikusa az AB oldal felezőpontjára
c) AC = 12 cm és ACB∢ = 30°. nézve, bizonyítsd be, hogy ABDE téglalap.
2. Bizonyítsd be, hogy egy négyszög, amelynek 11. Az A, B, C, D, E ebben a sorrendben kollineáris
három szöge derékszög, téglalap. pontok, és AB ≡ BC ≡ CD ≡ DE. Az M és
3. Bizonyítsd be, hogy téglalap az a négyszög, N pontok szimmetrikusan helyezkednek el
melyben bármelyik szög mértéke egyenlő a C pontra nézve, M ∉ AB és AE = 2 MN.
a másik három szög mértékének számtani Bizonyítsd be, hogy:
közepével! a) AMEN paralelogramma;
4. Az ABCD téglalapban AC ∩ BD = {O}, b) BMDN téglalap.
AOD∢ = 60° és AC = 24,8 cm. 12. Adott az ABC háromszög, amelyben a D pont
Számítsátok ki a BOC háromszög kerületét! a BC oldalon helyezkedik el. A D ponton át az
5. Az MNPQ téglalap átlói metszik egymást az O AB-hez húzott párhuzamos az AC egyenest az E
pontban. pontban, illetve a D ponton át az AC-hez húzott
a) Ha MOQ∢ = 72°, számítsd ki az MQN∢ és párhuzamos az AB egyenest az F pontban
MPQ∢ mértékét. metszi. Bizonyítsd be, hogy AEDF téglalap,
b) Ha MQO∢ = 26°, számítsd ki az MOQ∢ és akkor és csakis akkor, ha BAC∢ = 90°.
MPN∢ mértékét. 13. Az O középpontú és AO = r sugarú kör
6. Az OM és ON az AOB∢ és BOC∢ egymás átmérője AB. Az AO szakasz felezőmerőlegese
melletti kiegészítő szögek szögfelezői. Legyen a C és D pontokban, illetve a BO szakasz
BD ⊥ OM, D ∈ OM és BE ⊥ ON, E ∈ ON. felezőmerőlegese az E és F pontokban metszi
Bizonyítsd be, hogy: a kört. Bizonyítsd be, hogy a C, D, E, F pontok
a) BDOE téglalap; egy téglalap csúcsai!
b) OB ≡ DE . 14. Adott az ABCD téglalap, amelyben a P pont az
7. Legyen AD az ABC háromszög magassága, ahol AB oldalon helyezkedik el úgy, hogy CP = AB
D ∈ BC. Legyen E és F a D pont szimmetrikusa és APD∢ = 5 · (ADP∢). Számítsd ki a CDP
az AB illetve AC oldalak felezőpontjára háromszög szögeinek mértékét!
nézve. Bizonyítsd be, hogy BCFE és ADBE 15. Adott az MNPQ téglalap, S a P pont szimme
téglalapok! trikusa az N pontra nézve, QS ∩ MN = {R } és
8. Az ABCD téglalapban AB = 15 cm, BC = 10 PR ∩ MQ = {T }.
cm. Az E és F pont az AB oldalon helyezkedik a) Bizonyítsd be, hogy TS ≡ MN .
el úgy, hogy AE = EF = FB. M a BC szakasz b) Ha PR ∩ QN = {A }, mutasd ki, hogy
felezőpontja, és N a CD oldalon helyezkedik el AT = 2 ⋅ PA .
úgy, hogy DN = 2 CN. Bizonyítsd be, hogy: Q P
a) BCNF téglalap;
b) DF⊥ FM ; A
c) ha P az M pont szimmetrikusa az N pontra R
nézve, akkor DFMP téglalap. M N
9. Az MNPQ téglalap átlói az O pontban metszik
egymást, ONP∢ = 30° és MP = 20 cm.
Számítsd ki:
a) az MON szög mértékét; T S
b) az MN szakasz hosszát.
117
• Négyszögek
2.l. Rombusz. Tulajdonságok
D
Értelmezés. Azt a paralelogrammát, amelynek két szomszédos

oldala kongruens, rombusznak nevezzük. C
A
A rombusz egy paralelogramma, következtetésképpen a
paralelogramma minden tulajdonsága igaz rá. Ezeket kiegészítjük
néhány sajátos tulajdonsággal. B
1. tétel. Egy rombusz minden oldala kongruens.

Bizonyítás. Az ABCD rombusz egyben paralelogramma, a szemben fekvő oldalai kongruensek, tehát AB ≡ CD
és AD ≡ BC. A kiegészítő feltétel miatt AB ≡ BC, tehát AB ≡ BC ≡ CD ≡ DA.
Következik, hogy a rombusznak mind a négy oldala kongruens.
D
2. tétel. A rombusz átlói merőlegesek egymásra.
Bizonyítás. Vizsgáljuk meg az ABCD rombuszt, ahol AC ∩ BD = {O}. O
Az átlói felezik egymást, tehát OA ≡ OC . C
A
Az ABC egyenlő szárú háromszögben BO az AC alaphoz tartozó
oldalfelező, tehát magasság is. Következik, hogy BO ⊥ AC, tehát BD ⊥ AC.
B
3. tétel. Egy rombusz átlói a szögeinek szögfelezői.
Bizonyítás. Tekintsük az ABCD rombuszt, ahol AC ∩ BD = {O}. D

Az ABD egyenlő szárú háromszög, az AC egyenes tartalmazza
a BD alaphoz tartozó AO oldalfelezőt. Akkor AC tartalmazza a
BAD∢ szögfelezőjét is, vagyis BAC∢ ≡ DAC∢. O
C
Másrészt BAC∢ ≡ ACD∢ és DAC∢ ≡ ACB∢ (belső váltószögek). A
A három kongruenciából kapjuk, hogy ACB∢ ≡ ACD∢, vagyis
az AC egyenes tartalmazza a BCD∢ szögfelezőjét is. Hasonlóan
bizonyítható, hogy BD egyenes tartalmazza az ABC∢ és ADC∢ B
szögfelezőjét.
Alkalmazás
Elégséges feltételek, amelyek alapján egy négyszög rombusz.
F1: Ha egy négyszög minden oldala kongruens, akkor az rombusz.
F2: Ha egy paralelogramma átlói merőlegesek egymásra, akkor az rombusz.
F3: Ha egy paralelogramma egyik átlója az egyik szög szögfelezője, akkor az a paralelogramma rombusz.
Olyan módszereket azonosítottunk amelyekkel ki tudjuk mutatni, hogy egy mértani alakzat rombusz:
1) Meghatározás: A rombusz olyan paralelogramma, melynek két szomszédos oldala kongruens.
2) F1 elégséges feltétel (az oldalak hosszára vonatkozik).
3) F2 és F3 elégséges feltétel (az átlókra vonatkozik).
Miután megértettétek az 1., 2. és 3. tétel bizonyításának gondolatmenetét, bizonyítsátok be az F1, F2 és F3
elégséges feltételeket egy osztálytársatokkal együtt!
118
• Négyszögek
1. alkalmazás. Az ABC egyelő szárú háromszögben AB ≡ AC és M, A
N, P az oldalak felezőpontja. Bizonyítsátok be, hogy az A, M, N, P
csúcsokkal rendelkező négyszög rombusz.
Megoldás: Legyen M a BC oldal felezőpontja, N az AC oldal felezőpontja,
AB AC P N
P az AB oldal felezőpontja. Ekkor AP = , és AN = . Az MN és MP
2 2
AB AC
szakaszok az ABC∆ középvonalai, tehát MN = és MP = .
2 2 B C
Mivel AB ≡ AC, következik, hogy PA = MP = MN = AN. M
Az F1 feltétel alapján, az ANMP négyszög rombusz.
D
2. alkalmazás. Az ABCD konvex négyszögben a BD átló a B∢
és D∢ szögfelezője, illetve AC a BD szakasz felezőmerőlegese.
Bizonyítsátok be, hogy ABCD rombusz. O
C
Megoldás. A BD átló a B∢ és D∢ szögfelezője. Hajlamosak vagyunk A
az F3 feltételre gondolni. Észrevesszük, hogy nem tudjuk az ABCD
négyszögről, hogy paralelogramma-e. Kongruens elemeket keresünk.
A BD átló a B∢ és D∢ szögfelezője, tehát ABD∢ ≡ CBD∢ és B
ADB∢ ≡ CDB∢, illetve AB közös oldal. A SZ.O.SZ. kongruenciaesetből kapjuk, hogy ABD∆ ≡ CBD∆.
Következik, hogy AB ≡ BC és AD ≡ DC. Másrészt AC a BD szakasz felezőmerőlegese, így AB ≡ AD és CB ≡
≡ CD, tehát AB ≡ BC ≡ CD ≡ DA, vagyis ABCD rombusz.
Jegyezd meg!
! • Azt a paralelogrammát, melynek két szomszédos oldala kongruens, rombusznak nevezzük.

• Egy négyszög akkor és csakis akkor rombusz, ha minden oldala kongruens.
• Egy négyszög akkor és csakis akkor rombusz, ha az átlói merőlegesek egymásra.
• Egy négyszög akkor és csakis akkor rombusz, ha egyik átlója az egyik szög szögfelezője.
1. a) Szerkesszetek egy ABCD rombuszt, 4. Az ABCD rombusz, és a C ponton keresztül a

amelynek oldala 6 cm. BD egyeneshez húzott párhuzamos metszi az AB
b) Szerkesszetek egy EFGH rombuszt, egyenest az M pontban, illetve az AD egyenest az
amelyben EG = 2 cm és FH = 5 cm. N pontban. Bizonyítsátok be, hogy MN = 2 · BD.
Ellenőrizzétek, hogy az eredmény fennáll-e, ha
2. Andrea és Csaba a következő párbeszédet
az ABCD paralelogramma és nem rombusz.
folytatja a négyszöggel kapcsolatosan:
5. Az MNPQ paralelogramma, és az M pont
Andrea: Bármely rombusz oldalainak
egyenlő távolságra van az NP, illetve PQ egye-
felezőpontjai egy téglalap csúcsai.
nesektől. Mutassátok ki, hogy MNPQ rombusz.
Csaba: Bármely téglalap oldalainak
6. CDEF rombusz, CE ∩ DF = {O},
felezőpontjai egy rombusz csúcsai.
CO = 2,5 cm, és EF = 5 cm.
Kinek van igaza? Indokoljátok a választ!
a) H
atározzátok meg a rombusz szögeinek
3. Az ABCD paralelogrammában ADB = 56° és mértékét.
ACB = 34°. b) Számítsátok ki a CEF és CFD szögek
Igazoljátok, hogy ABCD rombusz. mértékét.
119
• Négyszögek
7. Az ABCD paralelogrammában AB = BD = 10 cm, 12. Az alábbi ábrán egy óváros alaprajza látható. A
E az AD oldal felezőpontja és BE ∩ CD = {F}. szakaszok az utcákat, a pontok pedig a turisztikai
a) Igazoljátok, hogy DC ≡ DF. látnivalókat jelölik. Mátyás az A pontból indul és
b) Számítsátok ki az AF szakasz hosszát. a D, B, F, C látnivalókat látogatja meg, ebben a
sorrendben. Bíborka ugyanabból a pontból indul,
8. Az LMNP rombusz LM oldalán legyen Q egy
és meglátogatja a B, G, C nevezetességeket. Az A,
pont úgy, hogy PQ ⊥ LM. Tudva, hogy B, C pontok kollineárisak, AB = 2 · BC = 1,2 km,
LM = 16 cm és PQ = 8 cm, határozzátok meg a DAE = FCG = 120°, és az ADBE és BFCG
rombusz szögeinek mértékét. négyszögek rombuszok.
9. Az ABCD téglalapnak O a középpontja. A C D
ponton át a BD-hez húzott párhuzamos metszi a
D ponton át az AC-hez húzott párhuzamost az E G
pontban. Igazoljátok, hogy CD ⊥ OE.
B
A C
10. Ha M egy pont az ABCD rombusz egyik átlóján,
határozzátok meg a következő kijelentés
igazságértékét: F
AMB + CMD = 180°.
11. Az ABC háromszögben B = 90°, az A szög E
szögfelezője metszi a BC egyenest a D pontban,
a) Számítsátok ki a Mátyás és Bíborka által
illetve a C ponton át az AC oldalra húzott merő megtett távot.
legest az E pontban. Legyen EF  BC, F ∈ AB. b) Határozzátok meg a legrövidebb útvonalat,
a) Mutassátok ki, hogy a CDE∆ egyenlő szárú. amellyel Mátyás meglátogathatja az
b) Igazoljátok, hogy CDFE rombusz alaprajzon lévő összes nevezetességet.
3.l. Négyzet. Tulajdonságok

Emlékeztető
Az előző leckékben a paralelogrammából kündulva, egy-egy feltétellel kiegészítve a következő mértani

alakzatokat kaptuk:
1) téglalap – ha a szögek kongruensek;
2) rombusz – ha az oldalak kongruensek.
Feltevődik a kérdés, hogy milyen mértani alakzatot kapunk, ha mindkét feltétel

egyszerre teljesül. Megrajzolunk egy ilyen négyszöget és azonnal észrevesszük: D C
ez a legismertebb konvex négyszög, azaz a négyzet.
O
Értelmezés. Azt a konvex négyszöget, amely téglalap is, rombusz is,
négyzetnek nevezzük.
Azon pontok halmazát, amelyek egy négyzet belsejében vagy
valamelyik oldalán helyezkednek el, a négyzetlapnak nevezzük. A B
A meghatározás alapján a négyzet rendelkezik a téglalap és a rombusz összes tulajdonságával.

Szeretnénk meghatározni néhány sajátos tulajdonságot. Tekintsük az ABCD négyzetet, ahol AC ∩ BD = {O}.
120
Tulajdonság Bizonyítás: D 1 2
C
• Négyszögek
2 1
T1: ABCD négyzet, következik, hogy ABCD rombusz

T1: A négyzet minden oldala és téglalap. Mivel ABCD rombusz, tudjuk, hogy O
illetve minden szöge kong- AB ≡ BC ≡ CD ≡ AD (minden oldala kongruens),
ruens (derékszögek). illetve ABCD téglalap, tehát A∢ ≡ B∢ ≡ C∢ ≡ D∢
(minden szöge kongruens). A 1
2 1
2 B
T2: A négyzet átlói T2: ABCD négyzet, következik, hogy ABCD rombusz és téglalap. Mivel ABCD
kongruensek és téglalap, ezért az átlók kongruensek, AC ≡ BD, illetve ABCD rombusz,
merőlegesek egymásra. amiből következik, hogy az átlók merőlegesek egymásra, AC ⊥ BD.
T3: Ha ABCD négyzet, következik, hogy ABCD rombusz, így az átlók
szögfelezők: A1∢ ≡ A2∢ és C1∢ ≡ C2∢, ∢B1 ≡ ∢B2 és
T3: A négyzet átlói a
D1∢ ≡ D2∢.
szögeinek szögfelezői.
Megjegyzés. A négyzet átlói az oldalakkal 45°-os szöget zárnak be.
T4: A négyzet átlói felezik T4: Ha ABCD négyzet, következik, hogy ABCD paralelogramma, és átlói
egymást és négy kongruens felezik egymást: OA = OC és OB = OD. A T2 tulajdonság alapján követ-
szakaszt határoznak meg. kezik, hogy OA = OB = OC = OD.
A fentiekből következtetünk azokra az elégséges feltételekre, amelyek alapján egy konvex négyszög négyzet.
F1: Ha egy négyszög téglalap és rombusz is, akkor az négyzet.
F2: Ha egy rombusz egyik szöge derékszög, akkor az négyzet.
F3: Ha egy rombusz átlói kongruensek, akkor az négyzet.
F4: Ha egy téglalap átlói merőlegesek, akkor az négyzet.
F5: Ha egy téglalap két szomszédos oldala kongruens, akkor az négyzet.
F6: Ha egy paralelogramma két szomszédos oldala és két szomszédos szöge kongruens, akkor az négyzet.
F7: Ha egy paralelogramma átlói merőlegesek egymásra, és kongruensek, akkor az négyzet.
F8: Ha egy téglalap egyik átlója az egyik szögének szögfelezője, akkor az négyzet.
Alkalmazás D C
1. alkalmazás. Bizonyítsátok be az F7-et: ha egy paralelogramma átlói O

kongruensek, és merőlegesek egymásra, akkor az négyzet.
Bizonyítás. Vizsgáljuk az ABCD paralelogrammát! Mivel AC ≡ BD, követke-
zik, hogy ABCD téglalap. Mivel AC ⊥ BD, következik, hogy ABCD rombusz.
A B
Tehát ABCD téglalap is, rombusz is, vagyis négyzet.
Bizonyítsatok be két másik elégséges feltételt egy osztálytársatokkal együtt.
2. alkalmazás. Az ABCD paralelogrammában jelöljük az AB, BC, CD és DA szakaszok felezőpontjait

A′, B′, C′ illetve D′-tel.
1) Bizonyítsátok be, hogy az A′B′C′D′ paralelogramma!
2) Keressetek olyan feltételeket, amelyeket az ABCD kell teljesítsen ahhoz, hogy A′B′C′D′:
a) téglalap legyen; b) rombusz legyen; c) négyzet legyen.
121
Bizonyítás.
• Négyszögek
1) Az A′B′C′D′ négyszög oldalai összekötik az AB, BC, CD és AD
oldalak felezőpontjait, ezért a középvonalakat juttatják eszünkbe. D
Megrajzoljuk az AC és BD átlókat. Az ADB∆-ben az A′D′ D'
középvonal párhuzamos BD-vel és egyenlő a BD hosszának felével. C'
Az CDB∆-ben a B′C′ középvonal párhuzamos BD-vel és egyenlő a C
BD hosszának felével. Tehát, az A′B′C′D′ négyszögben két szemben A
fekvő oldal párhuzamos és kongruens. Ebből következik, hogy A' B'
A′B′C′D′ paralelogramma. B
2) a) Ahhoz, hogy A′B′C′D′ téglalap legyen, paralelogramma kell D

legyen (amit már bizonyítottunk), és a szomszédos oldalak
merőlegesek kell legyenek egymásra. Mivel az A′B′C′D′ négyszög D' C'
oldalai párhuzamosak az ABCD négyszög átlóival, teljesül az a
feltétel is, hogy ezek merőlegesek egymásra. Következtetésképpen, C
ahhoz, hogy A′B′C′D′ téglalap legyen, szükséges és elégséges, hogy A
A' B'
az ABCD négyszög átlói merőlegesek legyenek egymásra. B
D
b) Ahhoz, hogy A′B′C′D′ rombusz legyen, paralelogramma kell
legyen (ez teljesül), és a szomszédos oldalak kongruensek kell D' C'
legyenek.
AC BD A
Mivel A′B′ = C′D′ = és B′C′ = A′D′ = , következik, hogy C
2 2
A′B′C′D′ akkor rombusz, ha AC ≡ BD, vagyis ha az ABCD négyszög A' B'
B
átlói kongruensek.
c) Mivel a négyzet egyidejűleg téglalap is, rombusz is, elegendő, ha D
a b) és c) alpontokban lévő feltételek teljesülnek. Így következik,
hogy A′B′C′D′ akkor négyzet, ha AC⊥BD és AC ≡ BD, vagyis az
D' C'
ABCD négyszög átlói merőlegesek egymásra és kongruensek.
Tudtátok, hogy...?
Azt a négyszöget, melynek átlói merőlegesek egymásra, ortodiagonális A C
négyszögnek nevezzük. A' B'
B
Jegyezd meg!
! 1) Minden négyzet paralelogramma.

2) Minden négyzet téglalap.
Tekintsük a következő halmazokat:
A = a síkbeli paralelogrammák halmaza;
3) Minden négyzet rombusz. B = a síkbeli téglalapok halmaza;
C = a síkbeli rombuszok halmaza;
C D B
D = a síkbeli négyzetek halmaza.
Akkor:
a) D ⊂ C, D ⊂ B, D ⊂ A ;
A b) C ⊂ A, B ⊂ A;
c) B ∩ C = D és A ∩ B ∩ C = D .
122
• Négyszögek
1. a) Beosztásos vonalzó és körző segítségével szer- 12. Az ábrán ABCD és AEFG D C

kesszetek egy 4 cm oldalhosszúságú négyzetet. négyzetek. Bizonyítsátok be,
b) Beosztásos vonalzó és szögmérő segítségével hogy:
szerkesszetek egy 0,6 dm oldalhosszúságú négy- G F
a) A
, F, C kollineáris
zetet. pontok;
2. a) Szerkesszetek egy 48 cm kerületű négyzetet. b) GE és BD párhuzamos A E B
b) Szerkesszetek egy 80 mm átlójú négyzetet. egyenesek.
3. Az ABC és DBC egyenlő szárú derékszögű há- 13. Az A pont a BC szakasz belső pontja; a BC
romszögeknek a BC közös átfogója. Igazoljátok,
hogy ABDC négyzet. egyenes ugyanazon oldalán megszerkesztjük az
4. Bizonyítsátok be, hogy egy négyzet oldalainak ABDE illetve ACFG négyzeteket.
felezőpontjai egy másik négyzet csúcsai lesznek. a) Igazoljátok, hogy BE ‖ AF és BE ⊥ CG.
5. Az ABCD négyzetben az átlók metszik egymást AB
b) Számítsátok ki az arány értékét, ha
az O pontban. Mutassátok ki, hogy az AO, BO, AC
CGD∢ = 90°.
CO és DO oldalak felezőpontjai egy négyzet
csúcsai. 14. Az MNPQ paralelogrammában az M és N szö-
6. Az ABCD rombuszban az A és C szögek kiegé- gek szögfelezői az A ∈ PQ pontban metszik egy
szítő szögek. Igazold, hogy ABCD négyzet. mást, a P és Q szögek szögfelezői pedig a B ∈ MN
7. Az ABCD téglalap AC átlóján legyen P egy pont pontban metszik egymást.
úgy, hogy PB = PD, P ∉ BD. Bizonyítsátok be, Legyen MA ∩ BQ = {C} és AN ∩ BP = {D}.
hogy ABCD négyzet. Tudva, hogy ACBD négyzet, számítsátok ki az
8. Bizonyítsátok be, hogy ha egy téglalap egyik MN
M szög mértékét és az arány értékét.
oldalának hossza számtani középarányosa a NP
másik három oldal hosszának, akkor ez a téglalap 15. Az ABCD négyzet belsejében megszerkesztjük
négyzet. a CDE egyenlő oldalú háromszöget, a külső
9. Az ABCD négyzetben a BAC∢ és CAD∢ tartományában pedig a BCF egyenlő oldalú
szögfelezői metszik a BC és CD oldalakat az E háromszöget.
illetve F pontban.
a) Számítsátok ki az AEF háromszög szögeinek D C
mértékét.
b) Mutassátok ki, hogy EF ‖ BD. F
10. Az ABCD téglalap külső tartományában meg-
szerkesztjük az ABE és CDF egyenlő szárú E
derékszögű háromszögeket, ahol AE = BE, CF = A B
DF. Legyen AE ∩ DF = {M} és BE ∩ CF = {N}.
a) Bizonyítsátok be, hogy MENF négyzet. a) Mértani eszközök használatával készítsétek el
b) Igazoljátok, hogy AC, EF és MN összefutó a rajzot a füzetetekben.
egyenesek. b) Számítsátok ki a DEF szög mértékét.
11. Az A pont a BC szakasz egyik belső pontja; a BC c) Igazoljátok, hogy A, E és F kollineáris pontok.
egyenes egyik és másik oldalán megszerkesztjük d) Egészítsétek ki a rajzot az ACR egyenlő olda-
az ABDE illetve ACFG négyzeteket. lú háromszöggel úgy, hogy az F és R pontok
a) Mutassátok ki, hogy BG ≡ CE ; az AC egyenes ugyanazon oldalán helyezked-
AB
b) Számítsátok ki az , arány értékét, ha jenek el.
BG ‖ CE. AC e) Bizonyítsátok be, hogy CERF négyzet.
123
• Négyszögek
Ismeretfelmérő
Hivatalból 10 pont jár
I. Az alábbiak közül válasszátok ki azt a betűt, amely a helyes választ jelöli; csak egyetlen válasz helyes.
5p 1. Az ABCD téglalapban DAC∢ = 2 ⋅ ABD∢ és AD = 3 cm. A BD átló hossza:
A. 12 cm B. 6 cm C. 3 cm D. 9 cm
5p 2. A CDEF rombusz, ahol CE ∩DF = {O}, CDE∢ = 120° és DO = 4 cm. A rombusz oldalainak hossza:
A. 12 cm B. 4 cm C. 8 cm D. 6 cm
5p 3. Egy négyzet kerülete 64 cm. A négyszög középpontjának az egyik oldaltól mért távolsága:
A. 16 cm B. 32 cm C. 12 cm D. 8 cm
5p °
4. Az MNPQ téglalapban MP ∩ NQ = {O}, ∢MON = 120 és NQ = 20 cm. Az MOQ∆ kerülete:
A. 50 cm B. 30 cm C. 45 cm D. 25 cm
5p 5. A DEFG rombuszban DM az FDG∢ szögfelezője és M ∈ FG.
Tudjuk, hogy DMF∢ = 123°. A DEF∢ mértéke:
A. 108° B. 104° C. 100° D. 96°
5p 6. Az M és N pont az ABCD négyzet BC és CD oldalain helyezkedik el úgy, hogy az AMN háromszög
egyenlő oldalú legyen. Az AMC∢ mértéke:
A. 105° B. 90° C. 75° D. 135°
5p 7. A P és Q pont az ABCD rombusz AB és CD oldalának felezőpontja és BPDQ téglalap.
A BQP∢ mértéke:
A. 60° B. 90° C. 45° D. 30°
5p 8. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszögben AB = 10 cm és a P pont a BC átfogón helyezke-
dik el. Legyen PM ⊥ AB, M ∈ AB és PN ⊥ AC, N ∈ AC. Az AM + AN összeg egyenlő:
A. 20 cm B. 15 cm C. 10 cm D. 5 cm
1. Az A, B, E ebben a sorrendben kollineáris pontok és AB = 2 · BE. Az AE egyenes ugyanazon
oldalán megszerkesztjük az ABCD és BEFG négyzetet, ahol AC ∩ BD = {O} és M a DF szakasz
felezőpontja. Bizonyítsátok be, hogy:
5p a) DBF∢ = 90°;
5p b) BD ‖ CF;
5p c) A, O és M pontok kollineárisak.
10p 2. A mellékelt ábrán egy négyzet alakú szőnyeg látható, az ABE D C
és CDF háromszögek egyenlő oldalúak és AE ∩ DF = {M}, E
BE ∩ CF = {N}.
Bizonyítsátok be, hogy EMFN rombusz. M N
F
A B
15p 3.
Az alábbi ábrán egy épület falára elhelyezett három téglalap alakú x
reklámtábla látható. A legkisebb tábla méretei x és y méter, ahol y
x, y ∈ ℕ, x > y. A másik két tábla mindegyikének méretei a föléje
helyezett tábla méreteinek kétszerese. A reklámtáblák együttes
kontúrhossza 30 m. Határozd meg annak az épületnek a minimális
magasságát, amelyre a három reklámtábla felszerelhető.
124
• Négyszögek
4.4. A trapéz: osztályozás, tulajdonságok. A trapéz középvonala

1. meghatározás. Trapéznak nevezzük az olyan konvex négyszöget, amelynek két szemben fekvő oldala
párhuzamos, a másik kettő pedig nem.
Megnevezzük az ABCD trapéz elemeit: D C
Az AB és CD párhuzamos oldalakat a trapéz alapjainak nevezzük.
Ha AB > CD, akkor AB a nagyalap és CD a kisalap.
O
Az AD és BC nem párhuzamos oldalakat a trapéz szárainak nevezzük.
Az AC és BD szakaszokat a trapéz átlóinak nevezzük.
A két alap közötti távolságot a trapéz magasságának nevezzük. A B
E
Ha DE ⊥ AB, E ∈ AB, akkor DE a trapéz magassága.
Megjegyzés. A „magasság” kifejezést fogjuk használni arra a szakaszra, amely összeköti az egyik alap egy pontját,
(általában a trapéz csúcsát) az ebből a pontból a másik alapra bocsátott merőleges talppontjával.
A trapéz szárai alapján kiemelünk két sajátos esetet:
1) Ha egy trapéz egyik szára merőleges az 2) Ha egy trapéz szárai

alapra, akkor a trapézt derékszögűnek kongruensek, akkor a trapézt
nevezzük. egyenlő szárúnak nevezzük.
D C D C
A B A B
Megjegyzés. A meghatározás szerint egy konvex négyszög trapéz, ha bebizonyítjuk, hogy:
1) két szemben fekvő oldala párhuzamos 2) a másik két oldala nem párhuzamos.
Egy trapéz nem párhuzamos oldalai és átlói az alapok szelői. Mivel az alapok párhuzamosak, adódnak a következő
tulajdonságok:
T1: Egy trapéz szárain lévő belső szögek kiegészítő szögek.

D C
Bizonyítás. Tekintsük a BC oldalt az AB és CD párhuzamos

egyenesek szelőjének. Mivel AB ‖ CD, illetve ABC∢ és DCB∢
a szelő ugyanazon oldalán lévő belső szögek, következik, hogy A B
kiegészítőszögek, így ABC∢ + DCB∢ = 180°.
Hasonlóan bizonyítjuk, hogy BAC∢ + CDA∢ = 180°.
T2: Egy trapéz átlói az alapokkal kongruens szögpárokat D C

alkotnak.
Bizonyítás: AC a trapéz alapjainak szelője.

AB || CD, DCA∢ és BAC∢ belső váltószögek, tehát A B
DCA∢ ≡ BAC∢. Hasonlóan bizonyítjuk, hogy CDB∢ ≡ ABD∢.
125
• Négyszögek
Alkalmazás
Mivel az egyenlő szárú trapéz rendelkezik kongruens szárakkal, rendelkezik sajátos tulajdonságokkal is.
1. tétel. Az egyenlő szárú trapéz alapon fekvő szögei kongruensek.

Bizonyítás: Kimutatjuk, hogy az A∢ és B∢ az ABCD egyenlő szárú D C
trapézban kongruensek. Legyen DE ⊥ AB és CF ⊥ AB úgy, hogy E, F ∈ AB.
A DCFE négyszög minden szöge derékszög, így téglalap. A szemben fekvő
szögei kongruensek, például DE ≡ CF .
Észrevesszük, hogy az ADE∆ és BCF∆ derékszögű háromszögek, ahol az
átfogók AD ≡ BC (a trapéz szárai kongruensek) és a befogók DE ≡ CF A E F B
(a fentiekben bizonyítottuk).
Az Á.B. kongruencia esetből kapjuk, hogy a háromszögek kongruensek, és ebből következik, hogy DAB∢ ≡
CBA∢. Mivel ADC∢ és DAB∢, illetve BCD∢ és CBA∢ kiegészítő szögek (trapéz szárain lévő szögek) kapjuk,
hogy ADC∢ ≡ DCB∢.
Megjegyzés. A gondolatmenet alapján azt is megtuduk, hogy AE ≡ BF és DC ≡ EF. Ebből következik, hogy
egy egyenlő szárú trapézban a magasságok talppontjai, amelyeket a kisalap csúcsából a nagyalapra húztunk, a
nagyalapon az AE, EF, FB szakaszokat határozzák meg, úgy, hogy AE ≡ BF és DC ≡ EF .
2. tétel. Az egyenlő szárú trapéz átlói kongruensek.
Bizonyítás. Meghúzzuk a trapéz AC és BD átlóit, majd megfigyeljük a DAB∆
és CBA∆-ben, hogy: AD ≡ CB, AB közös oldal és az 1. tételből következik, D C
hogy, DAB∢ ≡ CBA∢. Az O.SZ.O. kongruenciaeset alapján a két háromszög
kongruens, tehát AC ≡ BD.
Az 1. illetve 2. tétel fordított tétele is igaz, és elégséges feltétel ahhoz, hogy
egy trapéz egyenlő szárú legyen.
F1: Ha egy trapéz alapon fekvő szögei kongruensek, akkor az egyenlő szárú. A B
F2: Ha egy trapéz átlói kongruensek, akkor az egyenlő szárú.
Felhasználva az 1. tétel és 2. tétel jelöléseit, bizonyítsátok be egy osztálytársatokkal közösen az F1 és F2
elégséges feltételeket!
1. alkalmazás. Egy trapéz akkor és csakis akkor egyenlő szárú, ha az alapok felezőmerőlegesei egybeesnek.
Megoldás: Tekintsük az ABCD trapézt, ahol AB és CD alapok. Vegyük észre, hogy két feltételezést kell
bizonyítani:
1) H
a ABCD trapéz egyenlő szárú, akkor az alapok felezőmerőlegesei
egybeesnek. D F C
2) H
a az ABCD trapézban az alapok felezőmerőlegesei egybeesnek, akkor a
trapéz egyenlő szárú. d
1) Tekintsük az ABCD egyenlő szárú trapézt. Legyen E az AB szakasz

A B
felezőpontja és d a AB alap felezőmerőlegese. Mivel AB || CD, így d ⊥ CD. E
A következő bizonyítás az, hogy a d egyenes a CD alap felezőmerőlegese
is. Elégséges, hogy kapjunk egy pontot a d egyenesen, amely egyenlő
távolságra van a C és D pontoktól (kisalap végpontjaitól). Az AED∆ és BEC∆-ben: AE ≡ EB (E szerkesztés
alapján felezőpont); AD ≡ BC (egyelő szárú trapéz); DAE∢ ≡ CBE∢ (egyenlő szárú trapéz alapján fekvő
szögek). Az O.SZ.O. kongruenciaeset alapján kapjuk, hogy AED∆ ≡ BEC∆, tehát ED ≡ EC.
Ha {F} = d ∩ CD, akkor EF a CED egyenlő szárú háromszög alapjához tartozó magasság, így d a DC
szakasz felezőmerőlegese is.
126
2) Tudjuk, hogy ABCD trapéz, és hogy AB és CD az alapok felezőmerőlegesei D F
• Négyszögek
C
egybeesnek. Bebizonyítjuk, hogy a trapéz egyenlő szárú vagyis, hogy a
nem párhuzamos oldalai kongruensek. Jelöljük E és F pontokkal az AB,
illetve DC alapok felezőpontjait. Az AED∆ és a BEC∆-ben: AE ≡ BE (EF d
felezőmerőlegese az AB-nek); DE ≡ CE (EF felezőmerőlegese a CD-nek);
A B
AED∢ ≡ BEC∢ (AED∢ ≡ EDC∢ mivel belső váltószögek és AB ‖ CD, E
DE szelő; EDC∢ ≡ ECD∢ az ECD egyenlő szárú háromszög alapon fekvő
szögei; ECD∢ ≡ BEC∢, mivel belső váltószögek és AB ‖ CD, CE szelő).
Az O.SZ.O. kongruencia eset alapján következik, hogy a két háromszög kongruens és a megfelelő elemek
kongruensek. Például AD ≡ BC, amiből következik, hogy a trapéz egyenlő szárú.
Megjegyzés. A fentiekből kimutattuk, hogy: egy trapéz egyenlő szárú, akkor és csakis akkor, ha az alapok
felezőpontjait összekötő egyenes pontosan az alapok felezőmerőlegese.
2. értelmezés. A trapéz nem párhuzamos oldalainak felezőpontjait összekötő szakaszt a trapéz

középvonalának nevezzük.
A következő tétel a középvonal két fontos tulajdonságát mutatja.
3. tétel. A trapéz középvonala párhuzamos az alapokkal és hossza az alapok hosszának félösszegével egyenlő.
Bizonyítás. A háromszög két oldalának felezőpontját összekötő szakaszt a D C

háromszög középvonalának nevezzük. Párhuzamos a harmadik oldallal, és hossza
E F
egyenlő a harmadik oldal hosszának a felével.
G
Az ABCD trapézban jelöljük az AD és BC nem párhuzamos oldalak felezőpontjait
E, illetve F pontokkal. A B
Jelöljük az AC átló felezőpontját G-vel. Ekkor EG az ADC∆ középvonala és GF az
ABC∆ középvonala.
Ebből származik, hogy EG ‖ DC és GF ‖ AB, de AB ‖ CD (trapéz alapjai), tehát GE ‖ AB ‖ GF. A G ponton
keresztül egyetlen párhuzamos egyenes húzható AB-vel (párhuzamossági axióma), következik, hogy E, G, F
kollineárisak és EF ‖ AB ‖ DC.
CD AB AB + CD
A háromszög középvonalának hossza: EG = és GF = , összeadva EF = EG + GF = .
2 2 2
Megjegyzés. Egy trapéz középvonalának hossza egyenlő az alapok hosszának számtani közepével.
2. alkalmazás. D C
1) Egy trapéz átlóinak felezőpontja a trapéz középvonalán található és a trapéz
középvonalából az átlók által kimetszett szakasz hossza a trapéz alapjai hosszának E F
G H
félkülönbségével egyenlő. B
A
2) Ha egy konvex négyszög egyik átlójának felezőpontja két szemben fekvő oldal
felezőpontjait összekötő szakaszon helyezkedik el, akkor a négyszög trapéz.
Megoldás.
1) ABCD trapéz (AB ‖ CD és AB > CD), E-vel és F-fel jelöltük az AD illetve BC oldal felezőpontját, G-vel és
H-val jelöltük az AC, illetve BD átló felezőpontját. Az ADC és ABC háromszögekben alkalmazva a középvonal
párhuzamosságát következik, hogy GE ‖ CD ‖ AB ‖ GF. A párhuzamossági axióma azt mondja ki, hogy a G
ponton keresztül egyetlen AB-vel párhuzamos egyenes húzható, tehát GE és GF egybeesnek vagy G ∈ EF.
Hasonlóan mutatjuk ki, hogy a BD felezőpontja, vagyis H, az EF szakaszon helyezkedik el. Mivel EF a
trapéz középvonala, ezért párhuzamos az alapokkal, vagyis GH ‖ AB ‖ DC. Az ADC∆ és BDC∆, háromszögek
DC
középvonalára teljesül, hogy: EG = = HF.
2
AB CD CD CD AB CD
Kiszámítjuk a GH szakasz hosszát: GH EF EG HF .
2 2 2 2
127
2) ABCD konvex négyszög, jelöljük E és F ponttal az AD, illetve BC oldal felezőpontját, G-vel az AC átló
• Négyszögek
felezőpontját. Tudjuk, hogy G az EF szakaszon helyezkedik el. Ekkor EG az ADC∆, középvonala és GF az
ABC∆ középvonala. Következik, hogy GE ‖ CD és GF ‖ AB, viszont G, E, F kollineárisak, így AB ‖ CD (két
különböző egyenes, amelyek párhuzamosak egy harmadikkal, egymással is párhuzamos).
3. alkalmazás. Ha egy egyenlő szárú trapéz átlói merőlegesek egymásra, akkor a magasság hossza egyenlő a
középvonal hosszával.
I. megoldás. Legyen ABCD konvex négyszög és M, E, N, F az oldalak felezőpontjai, D F C
ahogy az ábrán is látható. Tudjuk, hogy egy konvex négyszög oldalainak felezőpontjai
meghatároznak egy paralelogrammát. A mi esetünkben MENF paralelogramma és O
BD AC M N
ME = , EN = , BD = AC, tehát MENF rombusz. Mivel ME ‖ BD, EN ‖ AC és
2 2
BD ⊥ AC, így ME ⊥ EN és MENF négyzet, tehát átlói kongruensek, EF = MN.
Mivel a trapéz egyenlő szárú, következik, hogy EF magasság (az OAB∆, OCD∆ egyenlő A E B
szárúak és az OE illetve OM oldalfelezők magasságok is és a tartóegyenesei megegyeznek).
Következésképpen EF a trapéz magassága, illetve MN a középvonala és EF = MN.
D F C
II. megoldás. Legyen ABCD egyenlő szárú trapéz úgy, hogy AB ‖ CD és AD ≡ BC illetve
O
O az átlók metszéspontja. Az O.O.O. kongruencia eset alapján kapjuk, hogy ABD és BAC
háromszögek kongruensek (AB ≡ BA, BD ≡ AC, AD ≡ BC), így OBA∢ ≡ OAB∢. Mivel
AC ⊥ BD, következik, hogy AO ⊥ BO és AOB egyenlő szárú derékszögű háromszög.
A E B
Megszerkesztjük az OE ⊥ AB, E ∈ AB és OE ∩ CD = {F}. Az OE szakasz az AOB
AB
háromszög átfogójához tartozó oldalfelező, tehát OE = . Hasonlóan, COD egyenlő szárú derékszögű
CD 2 AB + CD
háromszög és OF = . Mivel EF a trapéz magassága, következik, hogy EF = OE + OF = , ami a
2 2
trapéz középvonalának hossza.
1. Rajzolj mértani eszközök segítségével egy 3. a) Szerkessz mértani eszközök segítségével egy
MNPQ konvex négyszöget, amelyben: EFGH trapézt, melyben EF ‖ GH, E∢ =70°
MNP∢ = 105°, NPQ∢ = 75° és PQM∢ = 135°.
és F∢ =50° .
Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy az állítás
igaz legyen: b) Másold le a füzetbe a mondatokat, majd egé-
p1: Az MNPQ konvex négyszög egy … . szítsd ki úgy, hogy az állítás igaz legyen:
p2: Az MN és PQ szakaszokat … nevezzük. p1: A trapéz nagyalapja … .
p3: Az NP és MQ szakaszokat … nevezzük.
p2: A trapéz kisalapja … .
p4: Az MP és NQ szakaszokat … nevezzük.
p3: A G szög mértéke … .
2. Az ábrán az a és b egyenes párhuzamos.
Másold le a füzetbe a mondatokat, majd p4: A H szög mértéke … .
egészítsd ki úgy, hogy az állítás igaz legyen. 4. Szerkeszd meg az IJKL derékszögű trapézt,
a A 13 B amelyben I∢ = L∢ = 90°, IJ = 8 cm, J∢ = 60°,
b
C 5 D 8 E JK = 5 cm.
p1: Az ABEC konvex négyszög … . a) Írd le a szerkesztés lépéseit.
p2: Az ACDB konvex négyszög … . b) Nevezd meg a trapéz alapjait és szárai!
128
• Négyszögek
5. Szerkeszd meg az ABCD egyenlő szárú trapézt, 15. Egy derékszögű trapéz egyik szögének mértéke
amelyben A∢ = B∢ = 60°, AB = 10 cm, 72°. Határozd meg a trapéz többi szögének mér-
BC = 5 cm. tékét!
a) Írd le a szerkesztés lépéseit. 16. Adott az ABCD derékszögű trapéz, amelyben
b) Nevezd meg a trapéz alapjait és szárait! A∢ = D∢ = 90°, AB < CD, és BCD egyenlő
6. Az ábrán egy ABEF téglalap látható. szárú háromszög. Számítsd ki az ABC, BCD,
Nevezz meg két trapézt és azok középvonalát. CDB szögek mértékét!
F E
K 17. MNPQ egy derékszögű trapéz, MN ‖ PQ,
G J D M∢ = 90°, MN = 14 cm, MQ = = QP = 6 cm.
H I C Számítsd ki a PN oldal hosszát!
A B 18. A TRAP trapézban TR ‖ AP, TR > AP,
PTR∢ = 90°, és TPA illetve TAR egyenlő szárú
7. a) Számítsd ki az MNPQ trapéz szögeinek
mértékét tudva, hogy egyidejűleg teljesülnek háromszög. Számítsd ki a trapéz szögeinek
a következők: mértékét, minden lehetséges esetet tárgyalva!
M∢ + N∢ + P∢= 320°, 19. Tekintsük az ABCD konvex négyszöget, mely-
Q∢ + P∢ = 180°, P∢ = 2 · M∢. ben A∢ = D∢ = 90°, AB > CD. P a BC oldal
b) A fenti adatoknak megfelelően, mértani esz egy pontja úgy, hogy BP = AB és CP = CD.
közök segítségével készíts egy ábrát. Számítsd ki az APD∢ mértékét!
8. Számítsd ki az ABCD egyenlő szárú trapéz
szögeinek mértékét a következő esetekben:
20. Az MNPQ trapéz alapjai MN és PQ úgy, hogy
a) A∢ = 55° és AB ‖ CD; MN = 2·PQ és M∢ = 90°. Legyen PE ⊥ MN,
b) A∢ =B∢ és C∢ + D∢ = 260°. E ∈ MN és PE ∩ NQ = {R}. Bizonyítsd be, hogy:
9. Adott az ABCD egyenlő szárú trapéz, amelyben a) PR ≡ RE;
A∢ = 3 · C∢ és C∢ ≡ D∢. b) H a MR ∩ QE = {G}, akkor G az MNQ há-
a) Határozd meg a trapéz alapjait. romszög súlypontja.
b) Számítsd ki a trapéz szögeinek mértékét. 21. Adott az ABCD trapéz, amelynek nagyalapja
c) Igazold, hogy az AD és BC egyenesek merőle-
gesek egymásra! AB. Jelöljük az AD oldal felezőpontját M-mel és
10. Az MNPQ négyszögben MN ‖ PQ, MQ  NP, a BC oldal felezőpontját N-nel.
MQ ≡ NP és MP ∩ NQ = {O}. Határozd meg a a) S zámítsd ki az MN szakasz hosszát,
következő kijelentések igazságértékét: ha AB = 13 cm, CD = 9 cm.
a) MN ≡ PQ; b) S zámítsd ki a CD, szakasz hosszát,
b) MP ≡ NQ; ha AB = 16 cm, MN = 10 cm.
c) NMQ∢ ≡ MNP∢;
d) NMQ∢ ≡ NPQ∢;
22. Az ABCD trapézban AB ‖ CD, E és F az AD
e) MNP∢ + MQP∢ = 180°; illetve BC oldal felezőpontja. Tudva, hogy
f) MO ≡ OP; AEF∢ = 127° és CFE∢ = 54°, számítsd ki a
g) OP ≡ OQ; trapéz szögeinek mértékét!
h) MON∆ egyenlő szárú. 23. Az MNPQ trapézban MN ‖ PQ, A az MQ oldal
11. Adott a CDEF trapéz, melyben CD ‖ EF, M a felezőpontja, B az AM szakasz felezőpontja,
CD oldal felezőpontja és ME = MF.
illetve C ∈ PN úgy, hogy CP = CN és D ∈ CN
Mutasd ki, hogy CDEF egyenlő szárú trapéz!
12. Az ABCD trapéz alapjai AB és CD, AC a BAD úgy, hogy CD = ND.
szög szögfelezője és BD az ABC szög szögfele- a) Készíts egy rajzot a fenti adatoknak megfe-
zője. Bizonyítsd be, hogy AC ≡ BD. lelően.
13. Az MNPQ konvex négyszögben az M szög b) Ha MN = 8 cm és PQ = 2 cm, számítsd ki a
mértéke 68° és az N szög mértéke 112°. BD szakasz hosszát!
Mutasd ki, hogy MNPQ trapéz vagy paralelog- 24. Az EF szakasz az ABCD trapéz középvonala,
ramma!
14. Az ABCD egyenlő szárú trapéz, ahol AB ‖ CD E ∈ AD és F ∈ BC. P az E pont F szerinti szim-
és AC ∩ BD = {O}. Igazold, hogy: metrikusa. Bizonyítsd be, hogy:
a) az AOB és COD egyenlő szárú háromszögek; a) CP ≡ BE és CE ‖ BP;
b) az AOD és BOC kongruens háromszögek. b) EP = AB + CD.
129
• Négyszögek
Ismeretfelmérő
5p 1. Egy derékszögű trapéz egyik szögének mértéke 45° és az alapok hossza 28 cm, illetve 20 cm. A tra-
péz magassága egyenlő:
A. 8 cm B. 10 cm C. 12 cm D. 16 cm
5p 2. ABCD egyenlő szárú trapéz, amelyben AB  CD, AB < CD, AB = 4 cm és ABC = 135°.
Ha BE ⊥ CD és BE= 6 cm, akkor a CD oldal hossza egyenlő:
A. 20 cm B. 14 cm C. 16 cm D. 15 cm
5p 3. Egy egyenlő szárú trapéz szemben fekvő szögei:
A. pótszögek B. kiegészítő szögek C. kongruensek D. mértékük 60°
5p 4. Legyen ADEJ téglalap. Az AD oldalt három kongruens szakaszra osztjuk: AB ≡ BC ≡ CD; az
EJ oldalt öt kongruens szakaszra osztjuk: EF ≡ FG ≡ GH ≡ HI ≡ IJ. Mennyi az egyenlő szárú
trapézok száma, ha a négy csúcsa az A, B, C, D, E, F, G, H, I, J pontok között van:
A. 3 B. 4 C. 5 D. 2
II.
Párosítsátok az első oszlopban lévő számokkal jelölt kifejezéseket a második oszlopban lévő válaszokkal,
úgy, hogy helyes legyen!
AB
Az ABCD egyenlő szárú trapéz, AB  CD, AD = DC = CB = és E az AB alap felezőpontja.
2
A B
5p 1. A = a. 30°
5p 2. ADC = b. 60°
5p 3. ABD = c. 120°
d. 90°
5p 4. (BD,CE) =
e. 45°
III. Az alábbi feladatokhoz teljes megoldás szükséges.
1. Adott az ABCD trapéz, amelyben A = B = 90°, AD < BC és E az AB oldal egy pontja úgy, hogy
AED ≡ BEC. A B ponton keresztül a DE egyeneshez húzott párhuzamos az EC egyenest az F
pontban metszi és BCE = 30°.
Mutassátok ki, hogy:
10p a) BEF háromszög egyenlő szárú;
10p b) F a CE szakasz felezőpontja.
2. Az ABC háromszög derékszögű A-ban, M az AC, N a BC oldal felezőpontja és P az M pont
szimmetrikusa az N pontra nézve. Legyen AP ∩ BM = {D}. Bizonyítsátok be, hogy:
10p a) ABPM téglalap;
10p b) AMND derékszögű trapéz;
10p c) MB  CP.
130
• Négyszögek
4.5. Kerületek és területek
Az embereket már ősidők óta foglalkoztatja a tárgyak összehasonlítása. A méreteiket a szabványméretekkel

hasonlították össze. Annak érdekében, hogy ezek pontosabbak legyenek, törtrészek használatát vezették be.
Például a hosszúság esetében a nemzetközi mértékegység a méter és ennek többszörösei, illetve törtrészei.
Egyes országokban vagy munkaterületeken egy másik mértékegységet használnak, amelyet hüvelyknek vagy
inch-nek nevezünk (incsnek olvassuk) 1 inch = 2,54 cm.
A B
A területek esetében az alapmértékegység a négyzetméter

(1 méter oldalhosszúságú négyzet területe), ennek többszörösei,
illetve törtrészei. B
Egy mértani alakzat területét becsülni tudjuk, ha közrefogjuk
két, területegységekből álló hálózattal: az egyik teljesen lefedi C
az alakzatot, a másik pedig teljes mértékben az alakzat belse-
jében helyezkedik el.
Példa: A mellékelt ábrán látható ABCDE síkidom területe na-
A E
gyobb, mint 6 területegység és kisebb, mint 27 területegység.
Természetesen, ha minél kisebb oldalhosszúságú területegysé- D
gekből álló hálózattal fedjük le, annál pontosabban meg lehet
határozni a kért területet
Emlékeztető
1) a. Az ABC háromszög kerülete: K = AB + BC + AC.

b. Az ABCD téglalap kerülete: K = AB + BC + CD + DA = 2 ⋅ (AB + BC).
c. Az ABCD négyzet kerülete: K = AB + BC + CD + DA = 4 ⋅ AB.
2) Egy háromszög belső tartománya a szögei belső tartományának metszete.
3) Háromszöglapnak nevezzük a háromszög belsejében vagy valamely oldalán található pontok
halmazát. Hasonló módon értelmezzük a négyszöglap és a többi sokszöglap fogalmát.
4) a. A háromszög területe egyenlő az egyik oldal és a hozzátartozó magasság szorzatának felével.
b. A téglalap területe egyenlő két szomszédos oldal hosszának szorzatával.
c. A négyzet területe egyenlő az oldalhosszának négyzetével.
Általánosabb mértani alakzatokra is kiterjeszthető a kerület és a terület fogalma.

Vizsgáljuk meg az újonnan tanult alakzatokat!
Ezért ismerkedjünk meg a sokszög fogalmával. A háromszög, négyszög és a hatszög olyan sokszög, melynek 3,
4, illetve 6 oldala van.
Egy síkban elhelyezett zárt mértani alakzatot n oldalú sokszögnek nevezünk, ha S1, S2, S3, ..., Sn, n ∈ ℕ, n ≥ 3,
csúcsoknak nevezett pontokból, és az S1S2, S2S3, ..., SnS1, oldalaknak nevezett szakaszokból tevődik össze, azzal a
tulajdonsággal, hogy bármely két oldalnak legfeljebb egy csúcs lehet közös pontja.
131
• Négyszögek
1. értelmezés: Egy sokszög kerülete egyenlő az oldalai hosszának összegével.
S1 S1 S2
S1
S5
S4 S3
S7
S3 S4
S3 S2
S2 P6
K = S1S2 + S2S3 + S3S1 K = S1S2 + S2S3 + S3S4 + S4S1 K = S1S2 + S2S3 + … + S6S7 + S7S1
Következtetésképpen, az ABCD konvex négyszög kerülete (paralelogramma, téglalap, négyzet, trapéz, ...) egyenlő:
K = AB + BC + CD + DA.
Közvetlen megfigyeléssel észleljük, hogy: B D
E
1) Minden sokszöglap felbontható háromszöglapokra.
Példa. Az ábrán látható ABCDEFGHI sokszög az ABI, I
BIH, BHC, CDE, ECF, FCG és GHC háromszög alakú A H C
felületek egyesítése.
G
2) Egy sokszög belső tartománya a szögei belső F
tartományának metszete.
Példá. A konvex négyszög belső tartományát P1 P
értelmezhetjük úgy, ahogy a háromszögek belső
tartományát is, vagyis szögei belső tartományának P P
metszeteként. P2
Megjegyzés. Egy konvex négyszög belső tartomá-
nyát egyszerűbben is megkaphatjuk, két szemben P4 P
fekvő szöge belső tartományának metszeteként.
Alkalmazás
A. A háromszög kerülete és területe
Ha az ABC háromszög oldalai BC = a, AC = b és AB = c és kerületét K-val jelöljük, akkor :
K = a + b + c.
Visszatérünk a háromszög területéhez. A hatodik tanegységben
B
fogjuk bizonyítani, hogy egy háromszög egyik oldala és a hozzá
tartozó magasság szorzata állandó. hB
Az ábra jelöléseit használva, hA = AA1, hB = BB1, hC = CC1, a fenti C1
kijelentés így írható: a ∙ hA = b ∙ hB = c ∙ hC.
A szorzatok közös értéke egyenlő a háromszög területének hC
A1
kétszeresével. Ha az ABC háromszög területét TABC-vel jelöljük,
hA
azt eredményezi, hogy: C
a ⋅ hA b ⋅ hB c ⋅ hC A B
ATABC
ABC
= = = . 1
2 2 2
Meg kell jegyeznünk, hogy előnyösen kiválaszthatjuk az oldalt és a hozzá tartozó magasságot (azokat,
amelyeket ismerünk, vagy amelyeket egyszerűen ki tudunk számolni). Sajátosan, egy derékszögű háromszögben
a terület egyenlő a befogók szorzatának felével.
132
1. alkalmazás. Fedezzük fel újra a téglalap és a négyzet területét háromszögekre bontva az említett alakzatokat,
• Négyszögek
illetve felhasználva a háromszögek területét.
D C D C
ABCD téglalap, tehát ABCD négyzet, tehát
AB = CD és AD = BC, illetve AB = CD = AD = BC,
az ABC és ADC derékszögű illetve az ABC és ADC
háromszögek. derékszögű háromszögek.
A B A B
AB BC DC AD
TABCD = TABC
AABCD + TACD
AABC =
AACD AB BC TABCD = TABC + TACD = AB ∙ BC = AB 2
2 2
A téglalap területe egyenlő két szomszédos oldal A négyzet területe egyenlő az oldalhosszának
hosszának szorzatával. négyzetével.
B. A paralelogramma kerülete és területe

Az ABCD paralelogramma AB (vagy CD) oldalához tartozó magas- D F
ságnak nevezzük az AB és CD párhuzamos egyenesek közötti távolsá- G C
got, vagyis az EF szakasz hosszát, ahol E ∈ AB, F ∈ CD, AB ⊥ EF és
EF ⊥ CD.
Hasonlóan, az AD és BC párhuzamos egyenesek közötti távolsá-
H
got, vagyis a GH szakasz hosszát, ahol G ∈ AD, H ∈ BC, AD ⊥ GH és
A E B
GH ⊥ BC a paralelogramma AD (vagy BC) oldalához tartozó magas-
ságnak fogjuk nevezni.
A paralelogramma kerülete az oldalai hosszának összege. Mivel a szemben fekvő oldalai kongruensek, kapjuk, hogy:
K = AB + BC + CD + DA = 2(AB + BC).
Az ABCD paralelogramma területét úgy számítjuk ki, hogy fel-
D C
bontjuk egyik átló segítségével két háromszögre, amelyekről bebi-
zonyítjuk, hogy kongruensek.
Az ABD és BDC háromszögek megfelelő oldalai kongruensek, így
az O.O.O. kongruencia esetből következik, hogy a háromszögek
kongruensek. Két kongruens mértani alakzat kerülete és területe
A E B
megegyezik:
DE AB
TABCD = TABD + TBCD = 2 ∙ TABD 2 DE AB.
2
A paralelogramma területe egyenlő az egyik oldal hossza és a hozzá tartozó magasság hosszának szorzatával.
C. A rombusz kerülete és területe
A rombusz minden oldala kongruens, tehát a kerülete: K = AB + BC + CD + DA = 4 ∙ AB.
Felbontjuk a rombuszt az átlók segítségével négy derékszögű há- D
romszögre. Egyszerűen kimutatható a rombusz tulajdonságai alap-
ján (az átlói felezik egymást és merőlegesek egymásra), hogy a négy
derékszögű háromszög kongruens egymással (B.B. eset alapján), A C
így területeik megegyeznek. O
AO OB AC BD
TABCD = 4 ∙ TAOB = 4 . B
2 2
d ⋅d
Ha d1 és d2 az AC illetve BD átló hosszát jelöli, akkor: TABCD = 1 2 .
2
A rombusz területe egyenlő az átlók hosszának félszorzatával.
133
A trapéz kerülete és területe
• Négyszögek
A trapéz egy négyszög. Következtetésképpen kerülete: K = AB + BC + CD + DA.
A fenti eljárásokhoz hasonlóan, a trapéz területét is úgy számítjuk ki, hogy
D C F
felbontjuk két háromszögre: TABCD = TABD + TBDC.
Jelöljük a D csúcsból az AB oldalra és a B csúcsból a DC oldalra bocsátott
magasságok talppontjait E illetve F pontokkal. Mivel AB || DC, alkalmazva a
területképletet a két háromszögben, azt kapjuk, hogy:
AB DE DC BF ( AB DC ) DE
AABCD =
T . A E B
2 2 2
Ha egy trapézban B a nagyalap, b a kisalap, h pedig a trapéz magasságának hosszát jelöli, akkor:
( B b) h
ABCD =
TAABCD .
2
A trapéz területe egyenlő az alapok hosszának összege és a magasság szorzatának a felével.
2. alkalmazás.
a) Az L oldalhosszúságú ABCD négyzet AB oldalát az E és F pont három egyenlő részre osztja. Az ABCD
négyzet külső tartományában megszerkesztjük az EHGF négyzetet. Számítsátok ki az AEHGFBCD sokszög
kerületét és területét.
b) Ha az ABCD négyzet minden oldalán elvégezzük a fentiekben leírt szerkesztést, akkor határozzátok meg az
így keletkezett sokszög kerületét és területét.
c) Ha a b) pontban ábrázolt alakzat esetén mindegyik oldal középső egyharmadára szerkesztünk egy külső
négyzetet, határozzátok meg az így létrejött sokszög kerületét és területét.
a) b) c)
D C
E F
A B
H G
14 · L 20 · L 100 · L
= = =
3 3 9
10 · L2 13 · L2 L2 L2
= = = L2 + 4 + 20
9 9 9 81
Útmutatás: Megfigyelve a fenti ábrákat, magyarázzátok meg mindhárom esetben leírt eredményt.
! Jegyezd meg!
• Egy sokszög kerülete egyenlő az oldalai
hosszának összegével.
• A paralelogramma területe egyenlő egyik
oldal és a hozzá tartozó magasság szorzatával.
• A háromszög területe egyenlő az egyik oldal • A rombusz területe egyenlő az átlók
és a hozzátartozó magasság szorzatának hosszának félszorzatával.
felével. • A trapéz területe egyenlő az alapok hosszának
• A téglalap területe egyenlő két szomszédos összege és a magasság szorzatának a felével.
oldal hosszának szorzatával.
• A négyzet területe egyenlő az oldalhosszának
négyzetével.
134
• Négyszögek
b) Ha TAOD = 8 dm2, számítsátok ki a

1. Számítsátok ki az ABCD konvex négyszög
paralelogramma területét.
kerületét, ha:
a) AB + BC = 18 dm, BC + CD = 22 dm, 12. Egy négyzet alakú telek egyik oldalával
CD + DA = 24 dm, DA + AB = 20 dm. párhuzamos két egyenessel
b) AD = 7 cm, CD = 9 cm, KADC = 28 cm és felosztunk három téglalap alakú
ABC egyenlő oldalú háromszög. részre. Tudva, hogy mindegyik
téglalap kerülete 80 dam,
2. Adott az ABCD paralelogramma, ahol
számítsátok ki:
AC ∩ BD = {O}. Tudva, hogy K AOB = 26 cm,
a) a négyzet oldalának hosszát;
K BOC = 24 cm és AC + BD = 28 cm, b) mindegyik téglalap és a telek területét,
számítsátok ki a paralelogramma kerületét. hektárban kifejezve.
3. Az ABCD téglalapban AC ∩ BD = {O}, 13. Az ábrán ABCD egy téglalap, amelyben,
BC = 9 cm és K AOD = 24 cm. AB = 18 cm, BC = 12 cm, BE = 2 · AE és
a) Számítsátok ki az AC és AB oldalak hosszát. CG = GF = DF.
b) Számítsátok ki a téglalap kerületét és területét.
D F G C
4. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza
9 cm és 12 cm.
a) Számítsátok ki a háromszög területét.
b) Számítsátok ki az átfogó és a hozzá tartozó
magasság hosszát.
A E B
5. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög
átfogójának hossza 10 cm. Számítsátok ki az Számítsátok ki:
átfogóhoz tartozó magasság hosszát, majd a a) az ABCD téglalap területét;
háromszög területét. b) az ADF, AGB, ACE háromszögek területét;
6. Számítsátok ki az ABC háromszög területét, ha c) az ADFE, AFGE, BCFA, ABCG, BEDF
AB = 8 cm, BC = 1 dm és ABC 150. négyszögek területét.
7. Az ABCD paralelogrammában AB = 8 cm, 14. Az ABCD derékszögű trapéz alapjai
AD = 6 cm és BAD = 30°. Számítsátok ki: AB = 12 cm, CD = 8 cm és A 45.
a) d(D, AB) és d(C, AD); a) Határozzátok meg a trapéz magasságának
b) a paralelogramma kerületét és területét. hosszát.
8. Egy rombusz kerülete 40 cm és az egyik szöge b) Számítsátok ki a trapéz területét és az ADC
150°. Számítsátok ki a rombusz területét, majd háromszög területét.
1
az átlók hosszának szorzatát. 15. Egy trapéz területe 400 dm2, az alapok aránya ,
9. Legyen M az ABC háromszög BC oldalának és magassága egyenlő az alapok számtani 3
felezőpontja. Mutassátok ki, hogy az ABM és közepével. Számítsátok ki a trapéz alapjainak és
ACM háromszögek területei megegyeznek. magasságának hosszát.
10. Legyen N az ABC háromszög BC oldalának egy 16. Az ABCD trapézban AB || CD, és O az átlók
pontja úgy, hogy BN = 3 · CN. metszéspontja. Bizonyítsátok be, hogy az AOD
a) Számítsátok ki az ABC és CAN háromszögek és BOC háromszögek területe megegyezik.
területének arányát, majd a BN és CN 17. Az ABCD paralelogrammát a PQ egyenes két
szakaszok arányát. ekvivalens (egyenlő területű) felszínre osztja,
b) Keressetek egy összefüggést az így kapott (P∈ AB, Q∈ CD). Bizonyítsátok be, hogy az ADQP
arányok között. és BCQP négyszögek kerülete megegyezik.
11. Az ABCD paralelogrammában O az átlók 18. Az M pont az ABCD téglalap belsejében
metszéspontja.
helyezkedik el. Igazoljátok, hogy:
a) Igazoljátok, hogy az AOB és BOC 1
háromszögek területe egyenlő. TMAB + TMDC = TMAD + TMBC = ABCD .
2
135
• Négyszögek
Ismeretfelmérő
5p 1. Az ABC háromszögben AD és BE magasság. Ha BC = 25 cm, AC = 15 cm, AD = 12 cm, akkor BE =:
A. 12 cm B. 18 cm C. 20 cm D. 16 cm
5p 2. Ha egy egyenlő szárú derékszögű háromszög befogójának hossza 24 cm, akkor a területe egyenlő:
A. 128 cm2 B. 132 cm2 C. 136 cm2 D. 144 cm2
5p 3. Az ABCD négyzetben M és N az AB illetve AD oldal felezőpontja és CD = 20 cm.
A BCNM négyszög területe egyenlő:
A. 200 cm2 B. 220 cm2 C. 240 cm2 D. 250 cm2
5p 4. Az ABCD téglalap területe 100 cm2 és AB = 2 · BC. A téglalap kerülete egyenlő:
A. 20 2 cm B. 30 2 cm C. 25 2 cm D. 15 2 cm
5p 5. A DEFG négyszögben DE ‖ FG, DG ‖ EF, DE = 14 cm, EF = 6 cm, DEF∢ = 150°. A négyszög
területe egyenlő:
A. 21 cm2 B. 28 cm2 C. 42 cm2 D. 84 cm2
5p 6. Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza 5 cm illetve 9 cm és az egyik szögének mértéke 45°.
A trapéz területe:
A. 38 cm2 B. 28 cm2 C. 42 cm2 D. 84 cm2
5p 7. Az ABCD téglalap területe 320 cm2 és P az AB oldalon egy pont.
A PCD háromszög területe egyenlő:
A. 160 cm2 B. 180 cm2 C. 144 cm2 D. 140 cm2
5p 8. Egy rombusz területe 6 cm2 és az átlók hossza, centiméterben kifejezve, két egymásutáni
természetes szám. A rombusz kerülete egyenlő:
A. 20 cm B. 15 cm C. 10 cm D. 12 cm

1. A MATE téglalap kerülete 144 cm. Dávid befestette ezt a téglalapot,
E C T
ahogy a mellékelt ábrán látható, három színnel: kékkel, sárgával és
pirossal. Tudjuk, hogy B és C az MA illetve ET felezőpontja és
AB = ME. Számítsd ki:
10p a) a sárgára festett rész területét;
10p b) a téglalap területének hány százaléka a nem kékkel befestett rész
M B A
területe?
15p 2. Adott a CDEF paralelogramma, ahol CE ∩ DF = {O}. A d egyenes átmegy az O ponton és
metszi a CD és EF oldalakat a P illetve Q pontokban. Igazold, hogy K CPOF = K EQOD .
3. Az ABCD trapézban AB ‖ CD, AB = 12 cm, CD = 8 cm és a trapéz magassága 4 cm. Az M, N és P
pont az AB, BC illetve AD oldal felezőpontja. Számítsd ki:
10p a) az ABNP és CDPN négyszög területét;
5p b) a CMP téglalap területét.
136
5
5 A kör
5.1. Kerületi szög. Külső pontból húzott érintők
5.2. Körbe írt szabályos sokszögek
5.3. A kör kerülete és a körlap területe
1.5. 2.5. 3.5. 4.5. 5.5. 6.5.
137
• A kör
5.1. Kerületi szög. Külső pontból húzott érintők
1.l. Körív és húr

El tudnátok-e képzelni a mindennapi életet Fig. 2
kör alakú tárgyak nélkül?
London kihagyhatatlan attrakciója a
„London Eye”. Az óriáskerék átmérője
120 méter, rajta 32 zárt, légkondicionált
utasfülke van, amelyek a kerék külső
széléhez vannak rögzítve. A fülkéket 1-től
33-ig számozták meg, a 13-as számot
átugrották. Fig. 1
Emlékeztető
1) A kör a sík azon pontjainak halmaza, amelyek Példa:

egyenlő távolságra vannak egy rögzített ponttól, Az 1. ábrán a rögzített O ponttól R távolságra
amit a kör középpontjának nevezünk. A kör található pontok alkotják az O középpontú, R
középpontját általában O-val jelöljük.
sugarú kört. A kört így jelöljük: C (O, R).
2) A kör középpontja és egy tetszőleges pontja
közötti távolságot a kör sugarának nevezzük, és A körön megjelöltük az A, B, M, N és P pontot.
R-rel vagy r-rel jelöljük. AO = BO = MO = NO = PO = r.
3) A kör két pontját összekötő szakaszt húrnak

nevezzük. Példa: Az 1. ábrán MN és MP két húr.
MP húr és O ∈ MP, tehát MP átmérő.
Az olyan húrt, amely tartalmazza a kör közép-
MP = d = MO + ON = 2 · r.
pontját, átmérőnek nevezzük.
4) A kör azon részét, amely egy húr tartóegyenesének

Példa: Az M és N pont két körívet határoz meg:
egyik oldalán helyezkedik el, és a húr végpontjait
egy nagy körívet és egy kis körívet.
is tartalmazza, körívnek nevezzük.  -nel a kis körívet jelöljük.
A kör bármely két különböző pontja meghatároz a Rendszerint MN
Az M és N végpontú nagy körív tartalmazza
körön két körívet. az A, B és P pontot, ezért a nagy körívet így
Ha meg szeretnénk különböztetni a két azonos  , MAN  vagy MBN .
jelölhetjük MPN
végpontú körívet, jelölhetjük őket három betűvel.
5) Egy átmérő két egyforma körívet határoz meg,  és

Az MP átmérő meghatározza az MNP
ezeket félköröknek nevezzük.
 félköröket.
MAP
6) Egy olyan szöget, amelynek csúcsa a kör közép- Példa: AOB∢ középponti szög.
pontjában van, középponti szögnek
nevezünk.
Példa: 
AB = AOB∢.
7) Ha A és B a kör két tetszőleges pontja, akkor az

MP = 180°, mivel MP a kör átmérője.

AB kis körív mértéke egyenlő a hozzá tartozó
középponti szög mértékével.
138
• A kör
Eszter és Petra nézi a London Eye óriáskereket, és beszélgetnek:


– Petra, ha az M pontban található a 8-as fülke, az N pontban pedig a 17-es fülke, mennyivel egyenlő az MN
kis körív mértéke?
– Értem, Eszter, ki akarod próbálni, tudom-e, hogy az óriáskeréken nincs 13-as fülke, azaz a 8-as és 17-es
között 7 fülke van 8 helyett.
– Bravó! Azt jelenti, hogy a 8-assal és 17-essel együtt 9 fülkét kell figyelembe vennünk. Ezek összesen 8
kongruens szöget határoznak meg, mindegyik mértéke egyenlő a teljes kör 32-ed részével.
– Helyes, akkor számoljunk! 360 : 32 = 11,25. Ez azt jelenti, hogy két szomszédos fülke által
meghatározott középponti szög mértéke 11°15'. Tehát az MN  kis körív mértéke 8·11°15′ = 90°.
– Mit gondolsz, Eszter, ki tudják számolni az osztálytársaink, hányas számú a P pontnál található fülke?
Figyeljétek meg az ábrát, határozzátok meg a P pont helyzetét, végezzétek el a szükséges számításokat és
válaszoljatok a barátnők kérdésére!
1. értelmezés. Az egyenlő sugarú köröket kongruens köröknek (egybevágó köröknek) nevezünk.

Két kongruens kör kölcsönös helyzete:
külső körök kívülről érintő körök metsző körök egybeeső körök (koncentrikus,
kongruens körök)
2. értelmezés. Egy körben vagy két kongruens körben két körív kongruens, ha a mértékük egyenlő. Jelölés
 .
AB ≡ CD
Megfigyelés:
A C
Annak, hogy két körív kongruens legyen
egymással, nem elégséges feltétele, hogy A mellékelt ábrán 
AB = 90° és C D
a húrok mértéke egyenlő legyen. M
 = 90° de a két körív még-
CD O1 R N
Lényeges feltétel az is, hogy a körívek O2 r
ugyanahhoz a körhöz, vagy kongruens sem kongruens egymással
körökhöz tartozzanak.
Alkalmazás
1. tétel. Ha A, B és C a C (O, r) kör három pontja és C ∈ 
AB, akkor 
AB  .
AC CB
C ∈ AB C ∈ Int (AOB∢) C∈

AB
C
B
B A
A C B C
O A O
AB = AC + CB AOB = AOC + COB 

AB  
AC CB
139
• A kör
2. tétel.
1) Ugyanabban a körben vagy kongruens körökben, kongruens húrokhoz kongruens körívek tartoznak.
2) Ugyanabban a körben vagy kongruens körökben, kongruens körívekhez kongruens húrok tartoznak.
Bizonyítás.
1) A feltételnek megfelelően a C (O, r) körben A, B, C és D négy pont, és AB ≡ CD. C D
Az OAB és OCD háromszögben OA ≡ OB ≡ OC ≡ OD (a kör sugarai), továbbá
AB ≡ CD (feltétel szerint). Következik, hogy OAB∆ ≡ OCD∆ (O.O.O. kritérium), B O
tehát AOB∢ ≡ COD∢ és  .
AB ≡ CD
2) Ha A, B, C, D ∈ C (O, r) és   , akkor AOB∢ ≡ COD∢.
AB ≡ CD
Az OAB∆ és OCD∆ háromszögben AO ≡ CO, BO ≡ DO. Az O.Sz.O. egybevágósági A
kritérium szerint OAB∆ ≡ OCD∆, tehát AB ≡ CD.
3. tétel.
1) Ha egy kör valamely átmérője merőleges egy húrra, akkor a húrt és a hozzá tartozó két körívet (a kis
körívet és a nagy körívet) kongruens részekre osztja.
2) Ha egy kör valamely átmérője egy húrt vagy a húrhoz tartozó köríveket kongruens részekre osztja, akkor
az átmérő merőleges a húrra.
Bizonyítás. AB a húr, EF az átmérő: A, B, E, F ∈ C(O, r), O ∈ EF és EF ∩ AB = {D}.

1) Ha EF ⊥ AB, akkor az ADO és BDO háromszögek derékszögűek és kongruensek F
egymással (átfogó-befogó eset): OD ≡ OD (a kör sugarai) és AO ≡ BO (közös oldal). A B
Következik, hogy AD ≡ DB és AOD∢ ≡ BOD∢, tehát   . Az EAF
AF ≡ FB  és EBF D
körívek félkörök, ezért  AE 180   BE

AF 180 BF .
O
2) A feltétel szerint az EF átmérő tartalmazza az AB húr D felezőpontját vagy az AB húr által
meghatározott valamely körív felezőpontját. Ennek megfelelően, az AOB egyenlő szárú
háromszögben az OD az alaphoz tartozó oldalfelező vagy a szárak által meghatározott szög
szögfelezője. Mindkét esetben az OD az AOB háromszög AB alapjához tartozó magassága. E
Következik, hogy OD⊥ AB, vagyis EF⊥ AB, tehát az átmérő merőleges a húrra.
4. tétel. Egy kör két húrja akkor és csakis akkor kongruens egymással, ha a kör középpontjától egyenlő távol-
ságra helyezkednek el.
B
Bizonyítás. A, B, C, D ∈ C (O, r ) , OE ⊥ AB, E ∈ AB és OF ⊥ CD, F ∈ CD.
OE és OF merőlegesek a húrokra, ezért a 3. tétel szerint E és F az AB illetve CD húr C A
E
felezőpontja: AB = 2·BE és CD = 2·CF .
Ha AB ≡ CD, akkor BE ≡ CF és BEO∆ ≡ CFO∆ (átfogó-befogó eset). Következik, hogy
F O
OE ≡ OF, tehát d(O, AB) = d(O, CD).
Fordítva, ha d(O, AB) = d(O, CD), vagyis OE ≡ OF, akkor BEO∆ ≡ CFO∆ ((átfogó-
D
befogó eset). Következik, hogy BE ≡ CF, tehát AB ≡ CD.
5. tétel. Egy körön, két párhuzamos egyenes között található húrok kongruensek egymással.
Bizonyítás. A, B, C, D négy pont a C (O, r) körön úgy, hogy AB ‖ CD.
A B
Segédszerkesztés: OE ⊥ AB és OE ∩ AB = {F }. Mivel AB ‖ CD E
következik, hogy OF ⊥ DC. Az ABO és CDO háromszögek egyenlő szárúak
(OA = OB = OC = OD = r ), OE illetve OF, az alapokhoz tartozó magasságok, tehát O
szögfelezők is. Következik, hogy O1∢ ≡ O2∢ és O4∢ ≡ O5 ∢.
Az OE és OF félegyenesek ellentétesek, tehát O3∢ = 180° − O2∢ − O4∢ = D C
F
= 180° – O1∢ − O5∢ = O6∢. Az O.Sz.O. egybevágósági eset szerint
OBC∆ ≡ OAD∆, tehát BC ≡ AD és BC ≡ AD amit igazolni kellett.
140
1. alkalmazás. Adott a C(O, r) körön három pont: A, B, C, továbbá AD ⊥ BC, A
• A kör
D ∈ BC. Meghúzzuk a DAO∢ szögfelezőjét, mely E-ben metszi a kört.
Igazoljuk, hogy BE ≡ CE
. B C
D
Bizonyítás. AOE∆ egyenlő szárú (AO = OE = r) tehát EAO∢ ≡ AEO∢. O
AE szögfelezője DAO∢ és EAO∢ ≡ EAD∢.
Következik, hogy AEO∢ ≡ EAD∢, tehát EO ‖ AD.
Mivel AD ⊥ BC, következik, hogy EO ⊥ BC. Az EO egyenes tartalmazza a kör
 körívet két kongruens részre osztja: BE
átmérőjét, tehát a BC  ≡ CE
. E
C D
2. alkalmazás. Az O középpontú, AB átmérőjű körön felvesszük a C és D pontot az
átmérő egyik oldalán, az E és F pontot az átmérő másik oldalán úgy, hogy teljesüljenek
 ≡ EF
az AC ≡ AE és BD ≡ BF feltételek. Igazoljuk, hogy CD  és d(O, CD) = d(O, EF).
A B
Bizonyítás. Kongruens húrokhoz kongruens körívek tartoznak. O
Mivel AC ≡ AE és BD ≡ BF következik, hogy  AC ≡   ≡ BF
AE , és BD  . Az átmérő a
180
kört félkörökre bontja, tehát CD 180
AC BD EF
AE BF , vagyis
 = EF. E F
CD
 és EF
A CD  körívek ugyanazon körön vannak, tehát kongruensek egymással. A 2. tétel szerint a hozzájuk tar-
tozó húrok kongruensek: CD ≡ EF. Ezután alkalmazzuk a 4. tételt, amely szerint, a CD és EF kongruens húrok a
kör középpontjától egyenlő távolságra helyezkednek el: d(O,CD) = d(O,EF)
Reținem!
! 1) Ugyanabban a körben vagy kongruens körökben, kongruens húrokhoz kongruens körívek tartoznak.
2) Ugyanabban a körben vagy kongruens körökben, kongruens körívekhez kongruens húrok tartoznak.
3) Ha egy kör valamely átmérője merőleges egy húrra, akkor a húrt és a hozzá tartozó két körívet (a kis
körívet és a nagy körívet) kongruens részekre osztja.
4) Ha egy kör valamely átmérője egy húrt vagy a húrhoz tartozó valamely köríveket kongruens
részekre osztja, akkor merőleges a húrra.
5) Egy kör két húrja akkor és csakis akkor kongruens egymással, ha a kör középpontjától egyenlő
távolságra helyezkednek el.
6) Egy körön, két párhuzamos húr között található húrok kongruensek egymással.
Gyakorlatok, feladatok
1. Rajzoljatok egy O középpontú kört és 3. Rajzoljatok egy O középpontú kört és vegyétek

ábrázoljatok rajta az A, B és C pontot! fel rajta az A, B és C pontot úgy, hogy az 
AB,
a) Nevezzétek meg a pontok által meghatározott  
BC és CA körív mértéke 50°, 150° illetve
köríveket és húrokat!
160° legyen. Határozzátok meg az alábbi
b) Nevezzétek meg azt a középponti szöget,
kijelentések logikai értékét:
amely tartalmazza a B és C pontot!
a) O ∈ AC .
2. Rajzoljatok egy kört és vegyétek fel rajta az b) Az  AC nagy körív mértéke 200°.
A, B és C pontot úgy, hogy teljesüljenek az c) AOC∢ = 80°.

AB 60 és BC 90 feltételek. d) Az AOB háromszög egyenlő szárú.
Számítsátok ki az  AC kis körív mértékét.
Vizsgáljatok minden lehetőséget!
141
Szerkesszetek a C(O, r) kör adott A belső
• A kör
4. 8. Az ABCD paralelogramma A, B és C csúcsa
pontján át BC húrt, amelynek A a felezőpontja! a C(O, r) körön helyezkedik el. A kör és a CD
a) Írjátok le a szerkesztés menetét! oldal E-ben metszi egymást. Igazoljátok, hogy
az ADE háromszög egyenlő szárú!
b) Ha BC = r, számítsátok ki az OBC szög
9. A C(O, r) kör sugara r = 12 cm, a körön
 kis körív mértékét!
mértékét és a BC található A, B, C és D pontok úgy helyezkednek
 120 és CD ⊥ AB.
el, hogy AB átmérő, CAD
5. Ha AB a C(O, r) kör átmérője, AC és AD
a) Igazoljátok, hogy az OCD és ACD
kongruens húrok, igazoljátok, hogy:
háromszög egyenlő szárú!
 ≡ BD
 ; b) AB ⊥ CD.
a) BC b) Határozzátok meg az AC és BD húr
6. A C(O, r) körben AB = 6 cm és CD = 12 cm mértékét!
két húr. A húroknak nincs közös pontjuk és c) Számítsátok ki a B pont távolságát a CD
egyenestől!
6 cm illetve 3 cm távolságra helyezkednek el
10. Az A, B, C, D és E pont a C(O, r)
a kör középpontjától. Bizonyítsátok be, hogy körön helyezkedik el úgy, hogy az
ABO BAO COD !   , CD
AB, BC  , DE
 , EA
 körívek közül semelyik
7. A C(O, r) körben az AB és CD húrok kettőnek nincs közös belső pontja. Tudjuk, hogy

ABC CDE AE 120 és   2 BC
AB CD .
merőlegesek egymásra és P-ben metszik
a) Határozzátok meg az öt körív mértékét!
egymást. Jelöljük E-vel és F-fel a két húr b) Igazoljátok, hogy az ACE∆ háromszög
felezőpontját. Igazoljátok, hogy EF = OP! egyenlő oldalú!
2.l. Kerületi szög
Mielőtt a kört tanulmányoztuk, a geometriai ismereteink többnyire a háromszögekre vonatkoztak.

A mértani alakzatok tulajdonságainak felfedezése és bizonyítása újabb módszerekkel bővül a kör értelmezése és
tulajdonságainak leírása révén.
Emlékeztető
1) Egy szakasz felezőmerőlegesének bármely pontja egyenlő távolságra van a szakasz végpontjaitól.
2) Egy háromszög felezőmerőlegesei egy pontban metszik egymást, amelyet rendszerint O-val jelölünk.
A mellékelt ábrán megszerkesztettük az ABC háromszög oldalfelező

merőlegeseit és a kört, amely átmegy a háromszög csúcsain. A
Azonosítsuk a háromszög és a kör elemeit és vizsgáljuk a köztük
fennálló kapcsolatokat!
1) A kör középpontja O és OA = OB = OC = r .
2) Az ABC háromszög oldalai egyben a kör húrjai. O
3) Minden oldal meghatároz egy kis körívet és egy nagy körívet.
4) A háromszög szögeinek csúcsai a körön helyezkednek el. B C
5) A háromszög minden szögének belső tartományában a szemben
fekvő oldal által meghatározott két körív egyike található.
142
• A kör
Értelmezés. Egy olyan szöget, amelynek csúcsa egy körön helyezkedik el, szárai pedig a kör húrjai, kerületi
szögnek nevezünk.
Három eset lehetséges:

1) A kör középpontja a szög egyik 2) A kör középpontja a szög belső 3) A kör középpontja a szög külső
szárán található. tartományában található. tartományában található.
B1 B2 BB BB1 BB2
B 1 2
O O1 O2 OO OO1 OO2
1 2
A2 AA CC AA2
A C A1 AA1 CC1 2
C1 1 1
C2 CC2
2
Tétel. Egy kerületi szög mértéke egyenlő a szárai által közrezárt körív mértékének felével.
Bizonyítás. A kerületi szögnek csupán az értelmezését ismerjük. Tudjuk viszont, hogy egy középponti szög
mértéke egyenlő a szárai által közrezárt körív mértékével. Ezt a tulajdonságot használjuk fel.
Jelöljük ABC-vel a kerületi szöget, O-val a kör középpontját és r-rel a sugarát.
1) Tekintsük először azt az esetet, amikor a kör középpontja a szög egyik szárán helyez- B
kedik el, pl. a BC száron. Ebben az esetben BC a kör átmérője OA = OB = r, követke-
zik, hogy az AOB∆ egyenlő szárú és BAO∢ ≡ ABO∢. Az AOB háromszögnek az
AOC∢ külső szöge, tehát: AOC∢ = BAO∢ + ABO∢ = 2·ABO∢ = 2·ABC∢. O
Mivel AOC∢ középponti szög, mértéke egyenlő az  AC kis körív mértékével.
1 A C
Ebből következik, hogy ABC∢ = AC.
2
B
2) Ha O az ABC∢ belső tartományában található, meghúzzuk a BD átmérőt. Ezáltal
az ABC kerületi szöget két, egymás melletti szögre bontjuk, a kerületi szögnek
megfelelő körívet pedig két körívre bontjuk. A keletkezett szögekre és körívekre
1 1 1 O
alkalmazható az előző eset: ABC∢ = ABD∢ + DBC∢ =  AD DC AC. C
2 2 2 A
D
3) Ha O az ABC∢ külső tartományában található, hasonlóan járunk el: meghúzzuk a B
BD átmérőt, majd alkalmazzuk az első esetet:
1 1 1
ABC∢ = ABD∢ − DBC∢ =  AD CD AC. O
2 2 2
A
A fenti tétel alapján megfogalmazunk néhány fontos következményt.
C D
143
• Cercul
K1: Bármely, félkörbe írt K2: Ha A, B és C egy kör három K3: Ha A, B és C egy kör három rögzített
kerületi szög mértéke rögzített pontja, akkor az 
ABC pontja, akkor a kör minden olyan
90°. körív bármely Bn pontjára pontjára, amely nem az ABC
érvényes, hogy: köríven található, érvényes, hogy:
ABn C∢ ≡ ABC∢ ABC∢ + ADC∢ = 180°.
B2 B
B B
B2 B3
B1
B3 B3 O
A C B1 C
O A
O
A C
D2 D
D1
Igazoljátok az ábrák alapján a fenti kijelentéseket!
Alkalmazás
A
1. alkalmazás: Egy kör AB és CD húrja a kör M belső pontjában metszi egymást.
Igazoljuk, hogy AMC∢ =
1  
2

AC BD . C
M
Megoldás. Segédszerkesztés: az A ponton keresztül meghúzzuk az AE párhuzamost O
a CD-hez. Az   körívek kongruensek egymással, mint párhuzamos húrok
AC és DE
B E
között található körívek. A belső váltószögek kongruensek egymással: AMC∢ ≡ BAE∢.
Mivel BAE∢ kerületi szög, következik, hogy: D
AMC∢ = BAE∢ = BDE
1 1
2

BD DE BD
2 2

1
AC
1
2

,
AC BD
amit igazolni kellett.
2. alkalmazás. Egy kör AB és CD húrjának tartóegyenesei a körön kívül található N
1  
pontban metszik egymást. Igazoljuk, hogy ANC∢ BD
2

AC . B
A
Megoldás. az A ponton keresztül meghúzzuk az AE ‖ CD húrt. A megfelelő E
E O
szögek kongruensek egymással: ANC∢ ≡ BAE∢.
C D
Mivel BAE∢ kerületi szög, következik, hogy:
1  1  
ANC∢ = BAE∢ = BE
2

BD DE BD
2
1  
2

AC , amit igazolni kellett.
! Jegyezd meg!
Kerületi szögnek nevezünk egy olyan szöget, amelynek a csúcsa egy körön fekszik, szárai pedig a
körnek húrjai.
Egy kerületi szög mértéke egyenlő a szárai által közre zárt körív mértékének felével.
144
• Cercul
1. Rajzoljatok egy C(O, r) kört, válasszatok rajta 8. Az MNPQ négyszög csúcsai a C(O, r) körön
három pontot és jelöljétek őket A-val, B-vel helyezkednek el és MN ≡ NP , MQ
≡ PQ.
illetve C-vel. a) Igazoljátok, hogy O ∈ NQ .
a) K
össétek össze a pontokat és nevezzétek  MQ
b) Tudva azt, hogy MN  40,
meg a C(O, r) körön keletkezett kerületi határozzátok meg az MNPQ négyszög
szögeket! szögeinek mértékét!.
b) Ha   100, számítsátok ki az
AB 40, BC 9. Az A, B és C pont a C(O, r), körön helyezkedik
ABC∢, BCA∢, CAB∢ mértékét! el és AB a kör átmérője. Az ACB szög
2. Az A, B és C pont a C(O, r) körön helyezkedik szögfelezője a D pontban metszi a kört.
el, O ∈ AB. Határozzátok meg az ABC∢, Számítsátok ki:
BCA∢, CAB∢ mértékét!  kis körív mértékét!
a) a BD
b) az AOD szög mértékét!
3. Adott az A, B, C és D pont az O középpontú körön
10. Az ABC háromszög egyenlő szárú, AB = AC, és
úgy, hogy C és D az AB egyenes ugyanazon
oldalán helyezkedik el, mint az O pont. az A középpontú, r < AB, sugarú kör az AB és
a) Igazoljátok, hogy ACB∢ + ADB∢ = AOB∢! AC oldalakat a D illetve E pontban metszi.
a) Igazoljátok, hogy DE ‖ BC !
b) Ha 
AB 70, számítsátok ki az ACB∢ és  nagy körív mértékét,
b) Számítsátok ki a DE
AOB∢ mértékét!
tudva azt, hogy ∢BAC + ∢ECB = 115°.
4. E, F, G, H ugyanazon az O középpontú körön 11. A C(O, r) körben AB egy átmérő, C egy pont a
helyezkedik el úgy, hogy G és H az EF egyenes  körív felezőpontja.
körön, és M a BC
különböző oldalán található.
a) Igazoljátok, hogy OM ‖ AC!
a) Számítsátok ki az EGF∢ + EHF∢ összeget!
 80, határozzátok meg az EHF∢, b) Ha D a kör azon pontja, amelyre BD ‖ OM,
b) Ha EF
bizonyítsátok be, hogy a C, D és O kollineáris
EOF∢ és EGF∢ mértékét! Vizsgáljátok pontok (egy egyenesen helyezkednek el).
mindkét lehetséges esetet: ha G az EF kis
12. A C(O, r), r = 10 cm körön található A, B és C
köríven, vagy ha G az EF nagy köríven
pontok teljesítik a következő feltételeket:
helyezkedik el!
AO ⊥ OB, és C az  AB kis köríven helyezkedik
5. Az A pont az r = 6 cm sugarú C(O, r), körön el. C-ből merőlegest húzunk OA-ra és OB-re:
található. Az OA szakasz felezőmerőlegese a CM ⊥ OA, M ∈ OA, illetve CN ⊥ OB, N ∈ OB.
kört B-ben és C-ben metszi. A CM egyenes a kört másodszor P-ben metszi,
a) Számítsátok ki az ABOC négyszög kerületét! a CN egyenes pedig Q-ban.
b) Számítsátok ki a BAC∢, ABC∢ és ACO∢ a) Számítsátok ki az MN szakasz hosszát!
mértékét! b) Igazoljátok, hogy a P, O és Q pontok
6. A DEF háromszög csúcsai a C(O, r), körön kollineárisak!
helyezkednek el, és az EDF szög szögfelezője a c) H
atározzátok meg az ACM szög mértékét
kört másodszor az M pontban metszi. abban az esetben, ha CMON négyzet!
a) Igazoljátok, hogy EFM∢ ≡ FEM∢! 13. A C(O, r) körön az M és N pontok
b) H  90 és DF
a DE  150 számítsátok ki a átmérősen ellentettek, P az M és N végpontú
DFM háromszög szögeinek mértékét! valamely körív középpontja. A PM szakasz
felezőmerőlegese a PM  nagy körívet Q-ban
7. A C(O, r) kör AB és AC sugarai merőlegesek
metszi, a PN szakasz felezőmerőlegese a PN 
egymásra és ABO∢ ≡ BAO∢ = 80°.
Határozzátok meg az ABC háromszög nagy körívet R-ben metszi. Határozzátok meg a
szögeinek mértékét! PQR háromszög szögeinek mértékét!
145
• A kör
3.l. Külső pontból húzott érintő
Emlékeztető
1) Adott A ponton végtelenül sok kör megy át.

2) Ha adott két pont, A és B, akkor végtelenül sok olyan kör létezik, amely tartalmazza mindkét pontot.
Ezen körök középpontja az AB szakasz felezőmerőlegesén fekszenek.
3) Egy kör bármely három különböző pontja nem kollineáris (nem egy egyenesen fekszenek).
4) Ha adott három nem kollineáris pont, A, B és C, akkor egy és csakis egy kör létezik, amely mindhárom
pontot tartalmazza. Az A, B és C nem kollineáris pontokat tartalmazó kört az ABC háromszög körülírt
körének nevezzük, és ezen kör középpontja a háromszög oldalfelező merőlegeseinek a metszéspontja.
5) Egy egyenesnek és egy körnek legfeljebb két közös pontja lehet.
Egyenes és kör egymáshoz viszonyított helyzetei:

a kört nem metsző egyenes a kört érintő egyenes a kört metsző egyenes
(nincs közös pont) (egy közös pont) (két közös pont)
C (O1, R1) ∩ d1 = ∅ C(O2, R2) ∩ d2 = {A2} C(O3, R3) ∩ d3 = {A4, A5}
M2 = A2
d2 d3 A
4
R1 R2 O3
d1 O1 R3
O2 A3 M3
A1
M1 A5
d (O1, d1) > R1 d (O2, d2) = R2 d (O3, d3) < R3
1. tétel. A d egyenes akkor és csakis akkor érinti a C(O, r) kört az A pontban, ha d ⊥ OA.
Bizonyítás: Tekintsük a d egyenest, amely a C(O, r), kört az A pontban érinti. Ellentmondásra való
visszavezetéssel (reductio ad absurdum) bizonyítjuk, hogy d ⊥ OA. Tételezzük fel az ellenkezőjét: d nem
merőleges OA-ra. Akkor létezik egy B pont a d egyenesen, úgy, hogy OB ⊥ d, B ∈ d.
Mivel OAB∢ = 90° az OBA háromszög derékszögű, OA átfogó és OB befogó, tehát OA > OB. Az A pont a
körön van, tehát a B pont a körön belül helyezkedik el, ezért a d egyenesnek van még egy pontja a körön az
A-n kívül. Ellentmondáshoz jutottunk, tehát a feltételezés hibás, következésképpen d ⊥ OA.
Másrészt, az OA egyenes A pontjában az OA egyenesre egyetlen d merőleges szerkeszthető, tehát ez a
merőleges éppen az A pontban a körhöz húzott érintő kell legyen.
Egy kör adott pontján keresztül egyetlen érintő húzható a körhöz. Feltevődik a kérdés: létezik-e olyan pont a
síkban, amelyen keresztül két érintő húzható ugyanahhoz a körhöz?
2. tétel. Egy C(O, r) körön kívül fekvő tetszőleges A ponton át két érintő szerkeszthető a körhöz: AM és AN.
Az A pont és az érintési pontok által meghatározott szakaszok kongruensek.
Bizonyítás: Mivel az A pont a C(O, r) körön kívül helyezkedik el, OA > r. Az M

A pontból húzott érintő és a kör közös pontját megkapjuk, ha szerkesztünk
egy AO átfogójú derékszögű háromszöget, melynek a harmadik csúcsa (a r Q
A
derékszög) az adott körön található. O
Tudjuk, hogy egy derékszög félkörbe írható, ezért megszerkesztjük az
N
146
OA
• A kör
AO átmérőjű kört. Jelöljük Q-val a középpontját, tehát sugara R = . Jelöljük M-mel és N-nel a két kör
2
metszéspontjait, tehát OMA∢ és ONA∢ derékszögek mint félkörbe írt kerületi szögek. AM és AN a kör érintői.
Az OAM és OAN derékszögű háromszögek kongruensek (OA közös oldal és OM ≡ ON, mint ugyanazon kör
sugarai), tehát MA és NA kongruens befogók.
Az OAM és OAN háromszögek egybevágósága alapján kijelenthetünk még egy tulajdonságot, amely hasznos
segédeszköz bizonyos feladatok megoldásában.
Egy körön kívül található pontot a kör középpontjával összekötő félegyenes a külső pontból húzható érintők által
meghatározott szög szögfelezője. A 2. tételhez tartozó ábrán az AO félegyenes az MAN∢ szögfelezője.
Alkalmazás
1. alkalmazás. Az ABC háromszögben AB = c, BC = a, AC = b. A háromszög szögfelezői az I pontban metszik
egymást. A szögfelező minden pontja egyenlő távolságra található a szög száraitól, tehát I egyenlően távol
fekszik a háromszög három oldalától. Jelöljük ezt a távolságot r-rel, tehát d(I,AB) = d(I,BC) = d(I,AC) = r.
Megszerkesztjük az I középpontú, r sugarú kört. Ezt a kört az ABC háromszög beírt körének nevezzük.
A háromszög oldalai érintik a beírt kört az A1 ∈ BC, B1 ∈ AC, illetve C1 ∈ AB pontban. Számítsuk ki az AB1,
AC1, BA1, BC1, CA1, CB1 szakaszok hosszát a, b, c és a háromszög félkerülete függvényében!
B
Megoldás. A háromszög oldalai érintik a kört. Alkalmazzuk a 2. tételt: AB1 ≡ AC1,
BC1 ≡ BA1, és CA1 ≡ CB1. Bevezetjük az AB1 = x, BC1 = y és CA1 = z jelöléseket.
A háromszög oldalai: a = y + z, b = x + z, c = x + y (1). C1
ABC∆ kerülete: K = 2x + 2y + 2z , félkerülete p = x + y + z (2). A1
Rendre kivonjuk a (2)-es azonosságból az (1)-es azonosságokat, és a következő I
eredményeket kapjuk AB1 = AC1 = p − a, BC1 = BA1 = p − b és CA1 = CB1 = p − c. A C
B1
2. alkalmazás. Az A külső pontból AA1 és AD1 érintőket húzunk a C(O, r), körhöz.
Válasszunk egy C pontot az A1AD1 ∢ belsejében, de a körön kívül, és szerkesszük meg B A1 A
a C pontból a körhöz húzott CB1 és CC1 érintőket (B1 és C1 az érintési pontok)! Újabb
metszéspontok keletkeznek: {B } = AA1 ∩ CB1 és {D } = AD1 ∩ CC1.
a) Készítsétek el a mellékelt ábrát mértani felszerelés segítségével. Ügyeljetek az B1 O
adatoknak megfelelő szerkesztésre!
D1
b) Igazoljátok, hogy az ABCD konvex négyszögben AB + CD = BC + AD.
C1 D
Megoldás. Az azonos színű szakaszok kongruensek, mivel külső pontból a körhöz C
húzott érintők. Ebből következik, hogy AB + CD = BC + AD.
Egy kis történelem:

A második alkalmazásban bebizonyított
egyenlőséget Henri Pitot francia mérnök
fedezte fel 1725-ben.
Henri Pitot 1695–1771 között élt. Henri Pitot
147
3. alkalmazás. Az ABC∢ szög csúcsa az O középpontú körön található, egyik szára a kör érintője, a másik
• A kör
pedig a kör egy húrja. Bizonyítsuk be, hogy az ABC∢ mértéke egyenlő a szög belsejében található körív
mértékének felével!
Bizonyítás. Az ABC szög BC szára B-ben érinti a kört, a BA szára pedig ugyanannak a körnek egy húrja. Három
eset lehetséges: ABC∢ hegyesszög, tompaszög vagy derékszög.
1) ABC∢ hegyesszög. Mivel OBC∢ = 90°, következik, 1) C 2) E
hogy O ∉ Int (ABC ∢). Jelöljük D-vel a B átmérősen
B A B A
ellentett pontját, tehát BAD∢ = 90° (félkörbe írt O O
C
kerületi szög). Az ABC∢ és ADB∢ pótszögei azonosak
(ABD∢), ebből következik, hogy kongruensek.
1 D D
ADB∢ kerületi szög, tehát ABC∢ = ADB∢ = AB.
2
2) ABC∢ tompaszög, tehát a szög belsejében található
körív az ADB nagy körív.
Jelöljük BE-vel a BC ellentétes félegyenesét! Az ABE∢ hegyesszög, egyik szára érintő, a másik húr, tehát
alkalmazható rá az 1. eset. Következik, hogy: ABC∢ = 180° − ABE∢ = 180° −
1
2
1

AB 360
2

AB
1
2
ADB.
3) ABC∢ derékszög. Ebben az esetben AB húr éppen átmérője a körnek. Az ABC∢ belsejében az  AB félkör
1
található, ennek mértéke 180°, tehát  AB = 90° = ABC∢ amit igazolni kellett.
2
4. alkalmazás. Az ABC szög B csúcsa egy körön található, és BC szára a kör egyik húrja.
1
Ha ABC∢ = BC , akkor AB a kör érintője, és B-ben érinti a kört.
2
Bizonyítás. Tételezzük fel az ellenkezőjét (red. ad abs.): AB nem érinti a kört B-ben. B
Akkor létezik egy BA1 egyenes, amely érinti a kört B-ben. Az előző alkalmazás O
1 A
szerint: A1BC∢ = BC = ABC∢. Ebből következik, hogy a BA és BA1 egyenesek
2 A1
egybeesnek, tehát AB érinti a kört B-ben.
C
A 4. alkalmazás alapján gyakran igazolni lehet, hogy egy egyenes érintője egy
körnek: ha egy szög csúcsa a körön található, mértéke egyenlő a belső tartományában elhelyezkedő körív
mértékének felével, és a szög egyik szára a kör húrja, akkor a szög másik szára a kör érintője.
! Jegyezd meg!
• Három nemkollineáris ponton át egy és csakis egy kör fektethető.
• Egy egyenesnek és egy körnek legfeljebb két közös pontja van.
• Egy egyenes akkor és csakis akkor érintője egy körnek, ha merőleges egy sugárra, amelynek
tartóegyenesével a körön metszik egymást.
• A C(O, r) kör bármely külső A pontjából át két érintő húzható a körhöz. Az A pont és az érintési
pontok által meghatározott szakaszok kongruensek egymással.
148
• A kör
1. Készítsétek el az alábbi kijelentéseknek 6. Az A pont a C(O, r) körön kívül helyezkedik el,

megfelelő ábrákat, és írjátok le matematikai AB érinti a kört, B a körön található, OA = 18 cm
jelekkel a kör sugarának és középpontjának az és OAB∢ = 30°. Határozzátok meg a kör
egyenestől mért távolsága közti relációt: sugarát!
a) az A középpontú kör sugara r1 és az a 7. A C(O, r), körön kívül található B ponton
egyenes nem metszi a kört; keresztül meghúzzuk a BC és BD érintőket,
b) a B középpontú kör sugara r2 és a b egyenes C, D ∈ C(O, r). Tudjuk, hogy OB = 16 cm és a
érinti a kört; COD háromszög egyenlő oldalú. Számítsátok
c) a C középpontú kör sugara r3 és a c egyenes ki:
a) BC és BD hosszát;
két pontban metszi a kört.
b) a B pont távolságát a CD egyenestől!
2. Rajzoljatok egy C(O, r) kört és vegyetek fel
8. Az A, B és C pontok egy körön fekszenek
egy A pontot a körön kívül! Húzzatok három
egyenest az A ponton keresztül: egyet, amely és AB ≡ AC . Igazoljátok, hogy a körhöz az
nem metszi a kört, egy érintőt és egy metsző A pontban húzott érintő párhuzamos a BC
egyenest! Jelöljétek meg az egyenesek és a kör egyenessel!
közös pontjait, majd írjátok le az egyenesek és a 9. Az 
AB = 72°-os körívet tartalmazó körhöz
kör közös pontjainak halmazát! az A-ban húzott érintő, az AB szakasz
3 Rajzoljatok egy O középpontú, r = 3 cm felezőmerőlegesét C-ben metszi.
sugarú kört! Rögzítsetek egy A pontot a körön a) Igazoljátok, hogy a CB egyenes a kör
és szerkesszétek meg a TA érintőt a körhöz! érintője!
b) Számítsátok ki az ACB szög mértékét!
Egészítsétek ki az alábbi kijelentéseket:
a) ∢TAO = …° ;
10. Az O középpontú, 8 cm sugarú körön található
A és B pont által meghatározott körív mértéke
b) d(O, TA) = … = … cm.

AB = 120°. Az A és B pontban érintőket húzunk
4. Tudjuk, hogy a C(O, r) kör sugara r = 0,4 dm és
d egy egyenes a síkban. Az O pont távolsága a d a körhöz, ezek T-ben metszik egymást.
egyenestől, centiméterben kifejezve x ∈ ℕ, x < 10. a) Határozzátok meg a TO szakasz hosszát!
b) Ha AB ∩ OT = {D}, igazoljátok, hogy
Mondjatok példát x lehetséges értékére, ha a d
TD = 3 · DO.
egyenes:
a) nem metszi a kört;
11. A C(O, r) kör AB és AC érintői merőlegesek
egymásra, B és C az érintési pontok. Az AO
b) érinti a kört;
egyenes a kört D-ben illetve E-ben metszi.
c) metszi a kört!
a) H
atározzátok meg a BDCE négyszög
5. M egy pont a C(O, r) körön, r = 3 cm és és T szögeinek mértékét!
egy pont a körön kívül. Tudjuk, hogy TM = 4 cm b) Igazoljátok, hogy a D és E pontban a
és TO = 5 cm. Milyen helyzetű a TM egyenes a körhöz húzott érintők párhuzamosak a BC
C(O, r) körhöz viszonyítva? egyenessel!
149
• A kör
5.2. Körbe írt szabályos sokszögek
Az ember a legrégibb időktől igényli a szépet. A természetben is számos különösen szabályos és szép alakzatot
fedezhetünk fel. Tekintsük az alábbi képeket:
Mindegyiken megfigyelhetjük a szinte tökéletes, stilizált, körszerű alakzatokat, melyek egyenlő részekre
tagolódnak, jellegzetes szimmetriát hozva létre.

Már az ókori geométerek is tanulmányozták, hogy miképpen lehet
felosztani a kört n egyenlő részre csupán körző és beosztás nélküli vonalzó
segítségével. Ismerték a megoldást, ha n = 2, n = 4, n = 8, általánosabban,
ha n = 2a (ahol a nullától különböző természetes szám), ha n = 3, n = 5,
ha n két vagy több ilyen szám szorzata.
Karl Friedrich Gauß (Gauss) nagy feltűnést keltett 1796-ban, amikor
elsőként közölte az n = 17 esetére vonatkozó megoldást.
A Disquisitiones Arithmeticae (1801) c. művében további, addig ismeretlen Karl Friedrich Gauß
eseteket is megoldott
Emlékeztető
Az egyenlő oldalú háromszögben minden oldal és minden szög kongruens egymással.

A négyzet minden oldala és minden szöge kongruens egymással.
Kérdések:
1) Van-e más sokszög, amelyben minden oldal és minden szög kongruens egymással?
2) Melyek a közös tulajdonságai ezeknek a sokszögek?
3) Melyek azok a sajátos tulajdonságok, amelyek megkülönböztetik ezeket a sokszögeket egymástól?
1. értelmezés Példák
Szabályos sokszögeknek nevezzük az Szabályos háromoldalú sokszög: egyenlő oldalú háromszög.
olyan konvex sokszögeket, amelyeknek az Szabályos négyoldalú sokszög: négyzet.
oldalaik is, a szögeik is kongruensek. Szabályos ötoldalú sokszög: szabályos ötszög
Szabályos hatoldalú sokszög: szabályos hatszög.
150
• A kör
2. értelmezés. Ha egy kör tartalmazza egy sokszög minden csúcsát, a sokszög köré írt körnek nevezzük.
3. értelmezés. Ha egy sokszög minden csúcsa ugyanazon a körön található, körbeírt sokszögnek nevezzük.
Vegyük észre (egyelőre bizonyítás nélkül), hogy minden szabályos sokszög körbe írható sokszög.
Példák: egyenlő oldalú háromszög, négyzet, szabályos ötszög, szabályos hatszög.
C D D
D C E
E C
O
O
O F C
A B O
A B A B
A B
Az ABC háromszög Az ABCD négyzet Az ABCDE ötszög Az ABCDEF hatszög

körbe írható. körbe írható. körbe írható. körbe írható.
Figyeljük meg a fenti ábrákat! Érvényesek az alábbi tulajdonságok:
1) Egy szabályos sokszög köré írt kör középpontja egybeesik az oldalak felezőmerőlegeseinek
metszéspontjával.
2) Egy szabályos sokszög köré írt kör középpontja egybeesik a csúcsokból kiinduló szögfelezők
metszéspontjával.
3) Egy szabályos sokszög minden oldala a körülírt kör egy-egy húrja.
4) Egy n-oldalú szabályos sokszög csúcsai n kongruens körívet határoznak meg.
5) Egy n-oldalú szabályos sokszög minden szöge kerületi szög és a szárai által közrezárt körív n – 2 kongruens
körívből áll.
5) A kör középpontját a csúcsokkal összekötő OA, OB, ... sugarak, a csúcsoknak megfelelő szögek
szögfelezői.
a) Figyeljétek meg a fenti szabályos sokszögeket, majd másoljátok le és egészítsétek ki az alábbi táblázatot!
ABCD ABCDE ABCDEF
Sokszög ABC háromszög
négyzet szabályos ötszög szabályos hatszög
oldalak AB, BC, AC AB, BC, CD, DE, EA
AC, AD, AE, BD, BE,
átlók nincsenek
BF, CE, CF, DF
szögek ABC, BCD, CDA, DAB
b) Bizonyítsátok be, hogy n = 4, n = 5 és n = 6 esetében, a szabályos sokszög egy csúcsából kiinduló oldalai
és átlói n – 2 kongruens szöget határoznak meg!
151
• A kör
Alkalmazás
1. tétel. Bármely n oldalú szabályos sokszög esetén létezik egy kör, amely átmegy a sokszög minden csúcsán.
Bizonyítás: A4
O
Jelöljük a sokszöget A1A2A3A4 … An-nel, az A1A2, A2A3 és A3A4 oldalak
felezőpontjait B1, B2 illetve B3-mal. B3
Az A1, A2 és A3 pontok nem kollineárisak, tehát egy háromszög csúcsait An A3
alkotják. Az A1A2A3 háromszög köré írható kör O középpontja, a háromszög B2
oldalfelező merőlegeseinek a metszéspontja. Tehát OB1 az A1A2 szakasz felező A1 B1 A2
merőlegese, OB2 pedig az A2A3. szakasz felező merőlegese.
Az A3A4 oldal felező merőlegese is átmegy az O ponton. Az OB1A2 és OB2A2 háromszögek derékszögűek, OA2
közös oldal, és B1A2 ≡ A2B2 (mint kongruens szakaszok felei).
1
Az átfogó-befogó egybevágósági eset alapján OB1A2∆ ≡ OB2A2∆, tehát OA2B1∢ = OA2B2∢ = A1A2A3∢.
Az OA A egyenlő szárú háromszög alapján fekvő szögek kongruensek: 2
2 3
1 1
OA3B2∢ = OA2B2∢ = A1A2A3∢ = A2A3A4∢, tehát az A3O félegyenes az A2A3A4∢ szögfelezője.
2 2
Az OA3B2 és OA3B3 háromszögek OA3 oldala közös, A3B2 ≡ A3B3 (kongruens oldalak felei), és
OA3B2∢ = OA3B3∢, mivel A3O szögfelező. Az O.Sz.O. egybevágósági eset alapján OA3B2∆ ≡ OA3B3∆.
Következésképpen OB3A3∢ = OB2A3∢ = 90° és A3B2 = A3B3 mindkettő a sokszög egy-egy oldalának fele.
Bebizonyítottuk, hogy OB3 az A3A4 oldal felező merőlegese, tehát az O középpontú kör, amely átmegy az A1, A2
és A3 pontokon tartalmazza az A4 pontot is.
Ezt a gondolatmenet folytatva, szerre bebizonyítható, hogy a szabályos sokszög minden csúcsa ugyanazon az O
középpontú, R = OA1 sugarú körön helyezkedik el.
Megjegyzés. A fenti tétel bizonyítása fáradságos ugyan, de kiváló példája egy logikai gondolatmenetnek.
Jegyezd meg!
! • Szabályos sokszögnek nevezzük minden olyan konvex sokszöget, amelynek az oldalai is, a
szögei is kongruensek.
• Egy csúcsból kiinduló félegyenes, amely átmegy a körülírt kör O középpontján, azonos az
adott csúcshoz tartozó szög szögfelezőjével.
• A szabályos sokszög bármely szögének szögfelezője átmegy a körülírt kör középpontján.
• Egy n-oldalú szabályos sokszög szögeinek összege (n − 2) · 180°.
• Egy szabályos sokszög oldalfelező merőlegesei a sokszög köré írt kör középpontjában futnak
össze. n2
• Egy n-oldalú szabályos sokszög minden szögének mértéke 180.
n
152
• A kör
1. Rajzoljatok egy O középpontú, r sugarú kört és 8. A DEFG négyzet minden oldalát felosztjuk
rögzítsetek egy A pontot a körön. Vegyétek körző- három kongruens részre, az ábrának
nyílásba a kör sugarát és jelöljétek meg a körön az megfelelően. Döntsétek el, hogy a kiszínezett
A, B, C, D, E, F pontokat, ebben a sorrendben úgy, sarkok eltávolítása után megmaradt sokszög
hogy AB = BC = CD = DE = EF = r teljesüljön! szabályos-e? Indokoljátok is a választ!
Igazoljátok, hogy: Q6 Q7
a) AF = r; D C
b) 
AB
= BC 
= CD = DE = EF  = FA ; Q7 Q4
c) az ACE háromszög és az ABCDEF hatszög
Q8 Q3
szabályos!
2. Rajzoljatok egy O középpontú kört és a A B
Q1 Q2
középponton keresztül az a és b egymásra
merőleges egyenest! A kört az a egyenes A-ban 9. Tekintsük az ABC, ACD, ADE, AEF, AFG
és C-ben, a b egyenes B-ben és D-ben metszi. egyenlő oldalú háromszögeket, melyek belső
tartományai páronként diszjunktak (nincs közös
Igazoljátok, hogy ABCD szabályos sokszög!.
belső pontjuk).
3. Egy egyenlő oldalú háromszög magassága 9 cm. a) D öntsétek el, hogy a BCDEFG hatszög
Számítsátok ki a háromszög köré írt kör sugarát! szabályos-e? Indokoljátok meg a választ!
4. Egy 144 cm2 területű négyzet csúcsai egy körön b) Milyen típusú négyszög az ABCD és az EFGB?
fekszenek. Számítsátok ki a kör átmérőjét! 10. Az MNPQRS szabályos hatszögben
5. Egy szabályos hatszög kerülete 108 cm, csúcsai MP = 8 3 cm. Számítsátok ki a hatszög körülírt
egy körön fekszenek. Számítsátok ki a kör körének sugarát!
sugarát. 11. Az ABCD téglalap oldalai AB = a cm, BC = b
6. Rajzoljatok egy ABCD téglalapot, amelyben cm. A téglalap oldalaira, a téglalapon kívül négy
AB = 4 cm és ABD∢ = 60°. zeteket szerkesztünk.
a) Bizonyítsátok be, hogy létezik egy kör, a) Bizonyítsátok be, hogy a négyzetek
középpontjai egy szabályos sokszög
amely áthalad a téglalap összes csúcsán!
csúcsaiban vannak!
Határozzátok meg a sugarát, majd rajzoljátok
b) Számítsátok ki ezen sokszög körülírt körének
is meg a kört! sugarát!
b) Az AD oldal felezőmerőlegese E-ben és
12. A C(O, r) körbe szabályos n-oldalú sokszöget
F-ben metszi az a) alpontban megrajzolt
írunk, n ≥ 3. A sokszög egyik oldala A1A2
kört. Igazoljátok, hogy ABFCDE szabályos
Számítsátok ki az  A 1 A2 körív mértékét, ha
hatszög!
n ∈ {3, 4, 5, 6}.
7. Az ABC egyenlő oldalú háromszög minden 13. Az MNPQRS szabályos hatszögben A, B, C és D
oldalát felosztjuk három kongruens részre, az az MN, PQ, QR illetve SM oldalak felezőpontjai.
ábrának megfelelően. Döntsétek el, hogy a a) Számítsátok ki az AC és BD egyenesek által
kiszínezett sarkok eltávolítása után megmaradt bezárt szöget!
sokszög szabályos-e? b) Milyen típusú négyszög az ABCD?
A 14. Az ABCDEF szabályos hatszög a C(O, r) kör-
P1 P6 be írható. Az A és C pontban érintőket húzunk a
körhöz, ezek T-ben metszik egymást. Bizonyít-
P2 P5
sátok be, hogy:
B C a) TAC egy szabályos sokszög;
b) OB = BT.
153
• A kör
5.3. A kör kerülete és a körlap területe
Egy O középpontú, R sugarú körön felvesszük az A és B pontot. Meg szeretnénk határozni a kör kerületét, ami
nem más, mint az  ABA körív hossza. Az eddig tanult ismeretek alapján ez a feladat nem oldható meg, de egy
kísérlettel közelebb juthatunk a megoldáshoz.

Egy pénzérme peremén megjelölünk egy pontot.
Elgördítjük az érmét egy egyenes mentén, majd megmérjük
annak a szakasznak a hosszát, amely a megjelölt pont és az
egyenes első találkozási pontjától a második találkozási
pontjáig tart.
Kiszámítjuk a mért szakasz és a pénzérme átmérőjének arányát:
az eredmény 3,1 és 3,2 közé esik.
Többször megismételjük ezt a kísérletet, különböző méretű körökkel, és azt találjuk, hogy a végeredmény
(a kiszámított arány értéke) mindig ugyanaz, függetlenül a pénzérme átmérőjétől.
Ezt az állandó arányt a görög π betűvel jelöljük, ami a görög „perimetros” (kerület) szó első betűje, és
pinek ejtjük. Irracionális szám (végtelen, nem szakaszos tizedes tört), közelítő értéke π = 3,1415926535… .
Rendszerint két tizedesnyi pontossággal használjuk: π ≈ 3,14.
Következésképpen, az R sugarú kör kerületét a Kkör = 2 · π · R képlettel számíthatjuk ki.
Ez a képlet a teljes kör, tehát a 360°-os körív hosszára vonatkozik.
A C(O, R) kör tetszőleges  AB körívének hossza egyenesen arányos a körív fokban mért mértékével, tehát

AB 360
.
LAB
2 R
Ha A és B két adott pont a körön, az általuk meghatározott két körív hossza:
R AB R AOB
− a C(O, R) körön az  AB kis körív hossza: L AB

;
180 180
− a C(O, R) körön az AB nagy körív hossza:
R
AB R (360
AB ) R (360 AOB)
L
AB
2 R .
180 180 180
A B
Példa. Számítsuk ki a C(O, R) körön egy 60°-os kerületi szög szárai által közrezárt körív hosszát!
1 O
A BAC kerületi szög mértéke: BAC∢ = BC  = 2 · 60° = 120°.
, tehát BC
120 2
BC 360 2 R
Mivel következik, hogy LBC .
LBC
LBC
2 R 3 C
Megjegyzés. A körív mértéke és a körív hossza egyenesen arányos mennyiségek, ezért a körív hossza
kiszámítható egyszerű hármasszabállyal is.
1. értelmezés. O középpontú, R sugarú körlapnak nevezzük a C(O, R) kör

belső pontjainak és kör pontjainak az egyesített halmazát.
154
A körlap területe egy olyan képlettel számítható ki, amely nem bizonyítható az általános iskolában tanultak alapján.
• A kör
Közelítőleg becsüljük a körlap területét úgy, hogy kongruens középponti szögek segítségével 2n darab egyforma
körcikkre bontjuk. Választunk egy ésszerű értéket, pl. 2n = 28-at, és ugyanennyi egyenlő mértékű középponti
szöget szerkesztünk. Az átmérő egyik oldalán található körcikkeket pirosra, a másikon zöldre festjük, majd kifejtjük
őket egy egyenes mentén úgy, hogy a körcikkek „alapjai” ellentétes oldalon legyenek (lásd a lenti ábrát). Ezután a
körcikkeket egybekapcsoljuk (összecsúsztatjuk), az eredmény egy „majdnem” paralelogramma (ha n nagyon nagy,
ez téglalaphoz közelít). A paralelogramma egyik oldalának hossza egyenlő a félkör hosszával, magassága pedig
megközelítőleg a kör R sugarával. Tehát a paralelogramma területe megközelítőleg egyenlő π · R2-tel.
A körlap területének képlete:
T = π ·R2.
D C
R
Megjegyzés: a körlap területe kifejezés
A B helyett rendszerint a kör
R területe kifejezést használjuk
2. értelmezés: A C(O,R) kör  AB köríve és az OA és OB sugara által határolt síkidomot, a határaival együtt,
körcikknek nevezzük.
Ábrázoltuk az első körben az O1A1 és O1B1 sugár, valamint az

A1 B1 kis körív által határolt körcikket, a második körben pedig
az O2A2 és O2B2 valamint az  A2 B2 nagy körív által határolt O1
körcikket. O2
A körcikk területe egyenesen arányos a hozzá tartozó körív
mértékével. A1 B1 A2 B2
A1B1 360 R 2 A1B1
Az 
A1B1 kis körívhez tartozó körcikk területe: 2
, következik, hogy A1O1B1 .
A1O1B1 R 360
Az  A2 B2 nagy körívhez tartozó körcikk területét úgy kapjuk meg, hogy a teljes kör területéből kivonjuk az
 R 2 A2 B2
A2 B2 kis körívhez tartozó körcikk területét A2O2 B2 R2 .
360
R 2 A2 B2
Az  A2 B2 nagy körívhez tartozó körcikk területe: A O B R 2
, a képletben az 
A2 B2 kis körív
2 2 2
szerepel. 360
Megjegyzés. A körív mértéke és a körcikk területe egyenesen arányos mennyiségek, ezért a körcikk területe
kiszámítható egyszerű hármasszabállyal is.
1. alkalmazás. Négy félkörből álló csigavonalat rajzoltunk, a félkörök sugara S4
rendre 20, 21, 22, 23 egység. Számítsuk ki a csigavonal hosszát!
S2
Bizonyítás. A piros félkör sugara 1 egység, a kék félköré 2, a zöldé 4, végül a lila
félkör sugara 8 egység.
A teljes csigavonal hossza: L = π + 2·π + 4·π + 8·π = 15·π. S3 S1
2. alkalmazás. Adott a C(O, R) kör és A egy külső pont. Az A-ból húzott érintők
B
a kört a B illetve C pontban metszik és egymással 60°-os szöget zárnak be.
Számítsuk ki az érintők és a BC kis körív által határolt síkidom területét!
Megoldás. A keresett területet úgy számítjuk ki, hogy kivonjuk az ABOC A O
 kis körív által meghatározott körcikk területét. Mivel
négyszög területéből a BC
AB ≡ AC és BO ≡ CO, az AOB és AOC derékszögű háromszögek kongruensek. C
Következik, hogy AO a BAC∢ szögfelezője és TABOC = 2· TABO .
Az AOB háromszögben az OB befogóval szemben fekvő szög 30°-os, ezért AO = 2·OB = 2·R és AB = R 3 .
AB ⋅ BO 2
TABOC = 2· TABO = 2· = R 3.
2
155
Az ABOC négyszögben kiszámítjuk a BOC szög mértékét: BOC∢ = 360° − ABO∢ − ACO∢ − BAC∢ = 120°.
• A kör
Mivel a BOC∢ középponti szög, a BC  kis körív mértéke is 120°. A BC  -hez tartozó körcikk területe:

R 120 R p ⋅ R2 2 
2 2
Tkörcikk = , a keresett síkidom területe T = R 2
3 − = R  3 − p .
360 3 3  3 
! Jegyezd meg!
• Az R sugarú kör kerületét az: K kör = 2·π·R képlettel számítjuk ki.
• A C (O,R ) körön egy körív hossza egyenesen arányos a körív mértékével.
• Az R sugarú körlap területét a Tkör = π·R2 képlettel számítjuk ki.
• A C (O,R ) körben egy körcikk területe egyenesen arányos a hozzá tartozó körív mértékével.
1. Készítsetek elő egy körzőt, egy beosztásos 8. A C1(O, r1) és C2(O, r2) kör sugara r1 = 17 cm
vonalzót, egy 35 cm-nél hosszabb madzagot illetve r2 = 21 cm.
vagy zsinórt (ne legyen nyújtható!) és egy ollót. a) Mennyivel nagyobb a C2 kör kerülete a C1
Rajzoljatok egy r = 5 cm sugarú kört. Jelöljetek kör kerületénél?
meg A-val egy pontot a körön. A zsinór egyik
b) Számítsátok ki a két körvonal által határolt
végét rögzítsétek az A pontra, majd fektessétek
síkidom (körgyűrű) területét!
végig a minél pontosabban a körön, amíg visszaér
az A pontba. Vágjátok le a fel nem használt 9. Az A, B és C pont a C (O,r ) körön úgy
végét. Mérjétek meg az így kapott zsinórt, és helyezkedik el, hogy 
AB 120 és C az  AB
hasonlítsátok össze a kapott eredményt 10π -vel! nagy körív felezőpontja. Ha AD ⊥ BC, D ∈ BC
Használjátok a π ≈ 3,14 közelítő értéket.
és AD = 18 cm, számítsátok ki a kör kerületét!
2. Számítsátok ki a tanult képlet alapján a kör
10. Az EFGH négyzet csúcsai a C (O,r ) körön
kerületét, ha a sugara:
a) 5 cm; b) 7,5 cm; c)
10
cm. fekszenek, és a kör középpontjának távolsága
π az egyik oldaltól 4 2 cm. Számítsátok ki
3. Határozzátok meg egy kör átmérőjét, ha a
a négyzet köré írt kör sugarát, kerületét és
kerülete:
területét!
a) 14π cm; b) 5 dm.
4. Számítsátok ki egy kör területét, ha a sugara: 11. Az ABCD téglalap csúcsai az O középpontú
9 körön vannak, és AC = 2 · BC.
a) 6 cm; b) cm; c) π cm. a) I gazoljátok, hogy a téglalap átlói az O
2
5. Egy kör területe 4,84 π cm2. Határozzátok meg pontban metszik egymást!
a kör átmérőjét! b) Tudva azt, hogy az AOD háromszög területe
6. Egy kör kerülete 36 π cm. Számítsátok ki az 4 3 cm2, számítsátok ki a kör kerületét és
általa határolt körlap területét! területét!
7. A T és k valós számok egy kör területét illetve 12. Az A, B és C pont a C(O,r) körön található úgy,
kerületét fejezik ki, cm2-ben illetve cm-ben
hogy AC egy félkör és 
AB 120.
mérve. Határozzátok meg a T és k számokat, ha
Ha BC = 16 cm, számítsátok ki az O
T 5
= ! középpontú, r sugarú kör területét!
k 2
156
• A kör
13. Az AB és BC szakaszok egymásra merőleges 19. Az ábrán egy virággrupp alaprajza látható.
húrok a C (O,r ) körben, és AB = BC = 2 m. A kiszínezett felületre virágokat ültetnek,
Számítsátok ki a kör kerületét! a maradék helyre gyepet telepítenek.
Tudjuk, hogy ABCD négyzet és az
14. Az A, B, C és D kollineáris pontok ebben a
sorrendben helyezkednek el, és centiméterben    
O 1O2 , O2 O3 , O3O4 , O4 O1 körívek az A, B, C
kifejezve AB = BC – 1 = CD – 2 = 3. Ha k1, k2 és illetve D középpontú, egyenlő sugarú körökhöz
k3 az AB, BC illetve CD átmérőjű kör kerülete, tartoznak. Döntsétek el, melyik terület nagyobb:
számítsátok ki az a k1 k2 k3 az, amelyre virágot ültetnek, vagy az, amelyre
k2 k3 k3 k1 k1 k2 gyepet telepítenek?
kifejezés értékét!
D O4 C
15. Az ábrán az ABCD négyzet és a C (O, r ) kör
látható. A kiszínezett felület területe 8π cm2.
a) Számítsátok ki a kör kerületét és a négyzet
O1 O3
területét!
b) H atározzátok meg annak a síkidomnak
a területét, amelyet úgy kapunk, hogy a
négyzet belső tartományából eltávolítjuk a A O2 B
kiszínezett felületet!
D C 20. Az O középpontú, R = 6 cm sugarú kör AB
átmérőjének ellentétes oldalaira, megszerkesztjük
az OA és OB átmérőjű félköröket.
O
A B A O B
16. Az ABC háromszögben A∢ = 60°, AB = x,
AC = 2x .
a) F
ejezzétek ki x függvényében az ABC
Határozzátok meg a bevonalkázott alakzat
háromszög köré írt kör sugarát!
területét és a határát alkotó körívek összhosszát!
b) Az előző alpontban kapott eredmény alapján,
21. Az ábrán látható virágminta úgy készült, hogy
számítsátok ki az ABC háromszög köré írt
egy 8 cm oldalhosszúságú négyzet minden
kör kerületét és területét!
oldalára szerkesztettünk a kör belsejében
17. Egy körlapból kivágható legnagyobb négyzet egy‑egy félkört.
területe 32 cm2. Határozzátok meg a körlap
területét!
18. Egy kör alakú karkötő sugara 4 cm. Az éksze-
rész kivág belőle egy 90°-os  AB körívet, majd
az A és B pontot újra összeilleszti úgy, hogy
szintén kör alakú, de kisebb karkötő keletkez-
zen. Számítsátok ki az új kör kerületét és az Határozzátok meg a virágmintát képező körívek
általa meghatározott körlap területét! hosszának összegét és a virágminta területét!
157
• A kör
Ismeretfelmérő
I. Írd ki az egyes feladatokhoz tartozó egyetlen helyes válasz betűjelét!
5p 1. Egy kör kerülete π cm. A kör átmérője:

A. 2 cm B. 0,5 cm C. 1 cm D. 1,5 cm
5p 2. Ha egy kör sugara 2 dm, akkor a területe:
A. 2π dm 2
B. 2 π dm2 C. π dm2 D. 2 2 π dm2
5p
3. Az ABC egyenlő oldalú háromszög csúcsai egy 15 cm sugarú körön helyezkednek el. Az 
AB körív hossza:
A. 5π cm B. 10π cm C. 15π cm D. 20π cm
5p 4. Egy körcikk területe nyolcadrésze azon kör területének, amelyből származik. A körcikkhez tartozó
középponti szög mértéke:
A. 90° B. 60° C. 35° D. 45°
5p
5. Az ABCD négyzet egy 20 cm sugarú körbe van beírva, és P az 
AB kis körív felezőpontja.
 körív hossza:
A PC
A. 10π cm B. 15π cm C. 20π cm D. 40π cm
6. Az A1A2 … An szabályos sokszög, n ≥ 3, csúcsai egy körön vannak.
5p a) Ha n = 3, akkor az 
A A A körív mértéke:
1 2 3
A. 60° B.
90° C. 120° D. 240°
5p b) Ha n = 4, akkor az 
A2 A3 A4 körív mértéke:
A. 90° B. 120° C. 180° D. 240°
5p c) Ha n = 6, akkor az 
A A A körív mértéke:
3 4 5
A. 240° B. 120° C. 180° D. 90°
1. Az A, B, C, D pontok kollineárisak, AB = 3 cm, BC = 5 cm,
, 
CD = 8 cm, a BC AC és AD körívek pedig félkörök.
5p a) Szerkeszd meg mértani felszerelés segítségével a feladat A B C D
adatainak megfelelő ábrát!
5p b) Számítsd ki a pirosra színezett síkidom területét!
5p c) Számítsd ki a kékre színezett alakzat területét!
10p d) Számítsd ki a BCAD csigavonal hosszát!
10p 2. Az ABCD négyzet oldalaira, a négyzeten kívül MAB, NBC, PCD és QDA egyenlő oldalú
háromszöget szerkesztünk. Igazold, hogy MNPQ szabályos sokszög!
3. Az MNP egyenlő oldalú háromszög oldalaira, a háromszögön kívül MNBA, NPDC és PMFE
négyzetet szerkesztünk.
5p a) Számítsd ki az ABCDEF sokszög szögeit!
10p b) Állapítsd meg, hogy az ABCDEF sokszög szabályos-e? Indokod a választ!
158
6
6 Háromszögek
hasonlósága
6.1. Arányos szakaszok. Az egyenlő közű párhuzamosok tétele
6.2. Thalész tétele. Thalész tételének fordított tétele. Szakasz felosztása
6.3. H
arányos részekre
asonló háromszögek. A hasonlóság alaptétele. A háromszögek
hasonlósági esetei
1.6. 2.6. 3.6. 4.6. 5.6. 6.6.
159
6.1.
Arányos szakaszok.
Az egyenlő közű párhuzamosok tétele
1.l. Arányos szakaszok
Emlékeztető
1) Azt mondjuk, hogy az a1, a2, … , an valós számok egyenesen arányosak (vagy egyszerűen arányosak)
a1 a2 a3 a
a b1, b2, … , bn, n ∈ℕ, n ≥ 2, valós számokkal ha = = = ..... = n = k . Az arányok közös
b1 b2 b3 bn
értékét, a k számot, hasonlósági állandónak (tényezőnek), vagy hasonlósági aránynak nevezzük.
2) Egy háromszög oldalfelezői egy pontban metszik egymást. A metszéspontot a háromszög
súlypontjának nevezzük és mindegyik oldalfelezőn kétharmad részre van a csúcstól és egyharmad
részre az alaptól.

Feladat. András kalitkát szeretne építeni a madaraknak, egyenlő hosszúságú, fából készült
léceket használva. A házikó tervrajza a mellékelt ábrán látható. Hogy tudja elkészíteni András
a kalitkát, ha rendelkezésére áll egy 3m hosszúságú léc? l
Megoldás. A tervrajz alapján megszámolja, hogy 16 lécre van szüksége. András tudja, hogy ha
a lécek összhosszúságát (L) elosztja egy léc hosszúságával (l), 16-ot kap eredményül, vagyis
L
16 = . Mivel a rendelkezésre álló léc 3 m hosszúságú, tehát L ≤ 300 cm, ezért szeretné tudni a
l
legnagyobb l hosszúságot centiméterben, egész számmal kifejezve. András a következőképpen jár el: a rendel-
kezésre álló léc hossza 3 m = 300 cm. Mivel a szükséges 16 léc egyenlő hosszúságú kell legyen, ezért elosztja
a 300-at 16-tal, és azt tapasztalja, hogy a lécek legnagyobb hosszúsága (egész számmal kifejezve) 18 cm lehet.
András 18 cm hosszúságú léceket vág a 3 m hosszúságú lécből és megépíti a kalitkát.
Megjegyzés. András 288 cm-t fog felhasználni a rendelkezésére álló 300 cm-ből. A szükséges lécek számát a
két szakasz hosszúságának aránya adja meg, ugyanazzal a mértékegységgel kifejezve: a felhasznált lécek
összhosszúsága és az egyik léc hosszának aránya.
1. értelmezés. K
ét, ugyanazzal a mértékegységgel mért szakasz aránya egyenlő a szakaszok hosszának az
arányával.
1. alkalmazás. Számítsd ki az AB és CD szakaszok arányát

tudva, hogy a szakaszok hosszát ugyanazzal a mértékegységgel
A B
kifejezeve, az AB szakasz 16 egység, a CD szakasz 10 egység.
AB 16 C D
Az AB és CD szakaszok aránya = = 1, 6.
CD 10
2. alkalmazás. Határozd meg a mellékelt ábrán látható bankkártya méreteinek
arányát egy tizedesnyi pontossággal tudva, hogy a kártyát körülhatároló
téglalap hosszúsága 8,6 cm, valamint a szélessége 5,4 cm.
AB 8, 6
Megoldás: = = 1, 6... . Ez a szám megközelítőleg az
CD 5, 4
1 5
1, 6180 , irracionális szám, a híres, aranymetszés vagy aranyarány, ami a természetben és a
2
művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.
160
2. értelmezés: Azt mondjuk, hogy az A1B1, A2B2, A3B3, … , AnBn szakaszok arányosak a C1D1, C2D2,
C3D3, … , CnDn, n ∈ℕ, n ≥ 2, szakaszokkal ha a hosszúságuk (egyenesen) arányos, vagyis:
A1B1 A2 B2 A3 B3 An Bn
= = =  = = k . Az arányok közös értékét, a k számot, hasonlósági
C1D1 C2 D2 C3 D3 Cn Dn
állandónak nevezzük.
Példa: Igazoljátok, hogy az ABC háromszög csúcsai és a háromszög G súlypontja által A
meghatározott szakaszok arányosak a súlypont és a BC, AC és AB oldalak A1, B1 illetve
C1felezőpontjai által meghatározott szakaszokkal. Határozzátok meg a hasonlósági arányt.
Megoldás: Az AA1, BB1, CC1 szakaszok a háromszög oldalfelezői, valamint G a súlypontja. C1 B1
2 1
Ekkor G ∈ AA1 és AG = AA1, GA1 = AA1. Hasonlóan a másik két oldalfelező esetén is. G
3 3 B C
2 A1
AA1
AG AG BG CG
Azt kapjuk, hogy= 3= 2 és ezek analógiái, tehát = = = 2. A hasonlósági arány: k = 2.
GA1 1 AA GA1 GB1 GC1
1
3
Alkalmazás
Megállapítottuk, hogy bármely két szakasz esetén meghatározható az arányuk (a szakaszok hosszának aránya, ugyanazzal
a mértékegységgel kifejezve), amely egy pozitív valós szám. Feltevődik a kérdés: adott AB szakasz és k pozitív valós szám
esetén létezik-e olyan C pont az A és B pontok által meghatározott egyenesen, amelyre az AC és BC szakaszok aránya k?
1. tétel. Bármely k pozitív valós szám esetén létezik egyetlen olyan C pont az AB szakasz belsejében,
AC
amelyre = k.
BC
AC AC k k A C B
Bizonyítás: Mivel = k így ahonnan AC AB .
BC AC BC k 1 k 1
k
Mivel 1 ezért bármely k pozitív valós szám esetén kapjuk, hogy a C pont rajta van az AB szakaszon. Sőt,
k 1 k
egyetlen olyan C pont létezik az AB szakaszon, amely AB távolságra van az A ponttól. Sajátos eset: k = 1
esetén a C pont az AB szakasz felezőpontja. k 1
2. tétel. Bármely k ≠ 1 pozitív valós szám esetén létezik egyetlen olyan C pont az AB szakasz
AC
tartóegyenesén, a szakasz külső tartományában, amelyre = k.
BC
Bizonyítás: A alábbi két eset lehetséges:
1) k > 1, estén AC > BC, és C pont az AB, szakasz külső tarományában A B C
van. Ez csak akkor lehetséges, ha a pontok az A–B–C sorrendben
helyezkednek el.
AC AC BC k 1 1
Az = k aránypár egyenértékű az aránypárral, ahonnan BC AB.
BC BC 1 1 k 1
Tehát a C pont a BA félegyenessel ellentétes félegyenesen helyezkedik el AB távolságra a B ponttól.
k 1
2) 0 < k < 1, esetén AC < BC, és a C pont az AB szakasz külső tarományában van. Ez csak akkor lehetséges, ha
a pontok a C–A–B. sorrendben helyezkednek el.
Mindkét esetben a C pont egyértelműsége a szerkesztésből adódik.
Következtetés: Bármely k ≠ 1 pozitív valós szám esetén létezik az A és B ponttal kollineáris C1 és C2 pont, egyik
az AB szakasz belsejében, másik pedig a szakasz meghosszabításán, ezek az AB szakaszt k arányban osztják.
k<1 k=1 k>1
A B A B A B
C2 C1 C C1 C2
161
3. alkalmazás: Az A és B település közötti 24,5 km hosszúságú egyenes útszakaszon egy P munkapont
található, és a PA és PB távolságok aránya 0,75. Határozzátok meg a munkapont távolságát a településektől
külön-külön.
PA 3
Megoldás: A feladat adatai alapján írhatjuk, hogy PA + PB = 24,5 és = .Származtatással kapjuk, hogy
PB 4
PA 3 PA 3
vagyis = , ahonnan PA = 10,5 és PB = 14.
PA PB 3 4 24, 5 7
Tehát a munkapont tavolsága a településektől 10,5 km illetve 14 km.
Jegyezd meg!
! • Két, ugyanazzal a mértékegységgel mért szakasz aránya egyenlő a szakaszok hosszának az arányával.
• Bármely k ≠ 1 pozitív valós szám esetén létezik az A és B ponttal kollineáris C1 és C2 pont,
egyik az AB szakasz belsejében, másik pedig a szakasz meghosszabításán, ezek az AB szakaszt k
arányban osztják.
• Ha a C pont az AB szakasz felezőpontja, akkor ez a pont a szakaszt k = 1 arányban osztja.
1. Figyeljétek meg a mellékelt ábrát, majd 5. A O origójú számegyenesen a mellékelt ábra

határozzátok meg a következő arányok értékeit: szerint felvesszük az A, B és C pontokat. Ha
AM MB CN NC tudjuk, hogy az egység 1 cm, számítsátok ki:
, , , . A O B C
AB AM CD ND
–1 +1
A M B
a) az AO, BO, BC szakaszok hosszát.
C N D AO AO BO AB
b) az , , , arányokat.
BO CO AC BC
2. Határozzátok meg az AB és CD szakaszok 6. Az ABC háromszögben jelölje D és E az AB
arányát a következő esetekben: illetve AC oldalak felezőpontját. Számítsátok ki
a) AB = 25 mm, CD = 15 mm; AD EC K ADE
b) AB = 0,17 m, CD = 510 mm. az , , arányok értékeit.
DB AC K ABC
3. Az A1, A2, … , A10 pontok a PQ szakasz 7. Az MN szakaszon tekintjük a C pontot úgy,
belsejében helyezkednek el ebben a sorrendben, CM 2
11 kongruens részre osztva a szakaszt. hogy = . Ha tudjuk, hogy MN =14 cm,
CN 5
Határozzátok meg a következő arányok számítsátok ki a CM és CN szakaszok hosszát.
PA1 PQ A3 A7
értékeit: , , . 8. Az AB = 84 mm hosszúságú szakaszon
PQ A5 A6 A2 A9 tekintjük a C pontot úgy, hogy 7 ⋅ AC = 4 ⋅ AB.
4. Rajzoljatok egy 6 cm hosszúságú CD szakaszt. Határozzátok meg a BC szakasz hosszát, majd a
Ha az E pont a CD egyenesen található, BC
arány értékét.
határozzátok meg az EC és ED szakaszok AC
EC ED 9. A d egyenesen tekintjük az A, B, C pontot úgy,
hosszát, majd az és arányok értékeit a
CD CD AC 2
hogy AB = 15 cm és = .
következő esetekben: BC 3
a) Az E pont a CD szakaszon van és EC = 2ED; a) Számítsátok ki az AC és BC szakasz hosszát.
b) Az E pont a CD szakaszon kívül van és b) Állapítsátok meg a pontok sorrendjét a d
CE = 9 cm. egyenesen.
162
2.l. Az egyenlő közű párhuzamosok tétele
1. értelmezés. A d1 és d2 párhuzamos egyenesek közötti távolságot az AB A d1

szakasz hossza adja meg, ahol A ∈ d1 és B ∈ d2 , valamint AB ⊥ d1 .
A d1 és d2 párhuzamos egyenesek közötti távolságot jelölje d(d1 , d2).
d1 ∥ d2
Észrevétel: Két párhuzamos egyenes közötti távolságot az egyik egyenes d2
egy tetszőleges pontjának a másik egyenestől való távolsága adja meg. B d(d1 , d2 )= AB
Használjuk a következő jelölést d(d1 , d2) = d(A , d2) = d(B, d1) = AB.
d1
2. értelmezés. A d1 ∥ d2 ∥ d3 ∥ … ∥ dn , n ∈  , n ≥ 3, párhuzamos egyenesek d2
sorozatát egyenlő közű párhuzamosoknak nevezzük, ha d3
d(d1 , d2) = d(d2 , d3) = d(d3 , d4) = … = d(dn−1 , dn). d4
Példa: A létra fokai egymással párhuzamos egyeneseken helyezkednek el,

amelyek egyenlő távolságra vannak egymástól. dn – 1
dn
Fedezzük fel, értsük meg! A1 B1

d1
A2 B2
Az egyenlő közű párhuzamosok tétele d2
Egyenlő közű párhuzamos egyenesek bármely szelőn kongruens szakaszokat A3 B3
d3
határoznak meg. A4 B4
d4
Másképp fogalmazva: ha d1 ∥ d2 ∥ d3 ∥ … ∥ dn párhuzamos egyenesek egy
szelőn kongruens szakaszokat határoznak meg, akkor bármely más szelőn
An – 1 Bn – 1
kongruens szakaszokat határoznak meg. dn – 1
An Bn
dn
Alkalmazás a b
Az egyenlő közű párhuzamosok tételének egy gyakorlati alkalmazása a

szakasz felosztása n egyenlő részre (n ∈ ℕ, n ≥ 2).
Alkalmazás: Határozzátok meg csak körző és vonalzó segítségével a D1 , D2 , … , Dn , n ∈ ℕ, n ≥ 2, pontokat
az AB szakszon úgy, hogy AD1 = D1 D2 = D2 D3 = … = Dn−2 Dn−1 = Dn−1 B.
Megoldás: Következőképpen járunk el:
1) Egy A kezdőpontú félegyenesen körző segítségével megszerkesztjük az n A D1 D2 D3 D4 Dn–1 B
kongruens szakaszt, tehát AC1 ≡ C1 C2 ≡ C2 C3 ≡ … ≡ Cn−1 Cn.
C1
2) A C1 , C2 , … , Cn−1 , pontokon keresztül párhuzamosokat húzunk a CnB C2
C3
egyenessel, amelyek az AB félegyenest a D1, D2, … , Dn−1. pontokban C4
metszik. Ezek a pontok az AB szakaszt n egyenlő részre osztják, vagyis

AB Cn–1
AD ≡ D D ≡ D D ≡ … ≡ D D ≡ D B = , mivel a Cn a
1 1 2 2 3 n−2 n−1 n−1 n
párhuzamosok az a szelőn kongruens szakaszokat határoznak meg.
Jegyezd meg!
! Egyenlő közű párhuzamos egyenesek bármely szelőn kongruens szakaszokat határoznak meg.
163
1. Egy négyzethálós lapon egy b egyenest 4. Egy O kezdőpontú félegyenesen tekintjük az A,

rajzolunk. A mellékelt ábra alapján a vízszíntes B, C pontokat úgy, hogy OA = 1 cm,
vonalak a b egyenest a P1, P2, … , P9 pontokban OB = 2 cm, OC = 3 cm. Az O, A, B, C pontokon
metszik. kersztül húzott párhuzamos egyenesek egy
b a tetszőleges d egyenest az M, N, P illetve Q
P1 A pontokban metszenek.
P2 a) S
zámítsátok ki az AB és BC szakaszok
P3 hosszát.
P4
P5 b) Igazoljátok, hogy a P pont az NQ szakasz
P6 felezőpontja.
P7 c) H
a NP = 2,8 cm, számítsátok ki a 4 ⋅ MQ
P8 hosszúságát.
P B
9
5. Az ABCD paralelogramma AB oldalán felvesszük
az E és F pontot úgy, hogy AE = EF = FB. Az
a) Igazoljátok, hogy P1 P2 ≡ P2 P3 ≡ … ≡ P8 P9 . E és F ponton keresztül az AC egyeneshez húzott
b) Á llapítsátok meg, hogy a P5 pont felezőpont- párhuzamosok a BC egyenest M és N pontban
ja-e a P1P9 szakasznak. 1
c) Tudva, hogy P2P8 = 5,4 cm, számítsátok ki metszik. Igazoljátok, hogy MN AD.
3
PP
a P3P7, szakasz hosszát, majd a 1 3 arány 6. Az ABCD trapézban AB ∥ CD az MN (M ∈ AD
értékét. P3 P5 és N ∈ BC) középvonal a BD átlót a P pontban
metszi, valamint PQ ∥ BM, Q ∈ AD. Igazoljátok,
2. Az a és b egyenesek d1 , d2 , d3 , d4 , d5 egyenlő hogy AM = 2 ⋅ DQ.
közű párhuzamos egyeneseket az A1 , A2 , A3 , A4 , 7. Az A, B, C, D, E kollineáris pontok ebben
A5 illetve B1 , B2 , B3 , B4 , B5 pontokban metszik
a sorrendben helyezkednek el úgy, hogy
(lásd a mellékelt ábrát).
AB = BC = CD = DE, és P egy tetszőleges
a b pont az AB egyenes egyik oldalán. A B ponton
d1 keresztül a PC egyeneshez húzott párhuzamos
A1 B1
az AP egyenest M pontban metszi, valamint
d2 A2 B2 a D ponton keresztül a PC egyeneshez húzott
d3 A3 B3 párhuzamos a PE egyenest az N pontban
metszi.
d4 A4 B4 P
d5 A5 B5
M N
Q G
Tudjuk, hogy A1 A2 = A2 A3 = A3 A4 = A4 A5
és B1 B3 = 5,6 cm. A B C D E
Határozzátok meg a B1 B2 , B1 B5 , B2 B5 szakaszok a) Igazoljátok, hogy AN oldalfelező az AEP
hosszát! háromszögben.
3. A CD hosszúságú szakaszon beosztásos b) Ha BM ∩ AN = {Q } és PC ∩ AN = {G }
vonalzót használva jelöljétek a P1, P2, P3, P4 igazoljátok, hogy AQ = QG = GN.
pontokat úgy, hogy a CP1, P1P2, P2P3, P3P4, P4D c) Mutassátok ki, hogy az AN, EM és PC egye-
szakaszok kongruensek legyenek. nesek egy pontban futnak össze.
164
6.2.
Thalész tétele. Thalész tételének fordított tétele.
Szakasz felosztása adott arányban
1.l. Thalész tétele
Emlékeztető
1) Két párhuzamos egyenes közötti távolságot az egyik egyenes egy tetszőleges pontjának a másik
egyenestől való távolsága adja meg.
2) Párhuzamos egyenesek sorozatát egyenlő közű párhuzamosoknak nevezzük, ha bármely két
„szomszédos” egyenes közötti távolság ugyanakkora.
Példa: A négyzethálós lap vízszintes egyenesei tulajdonképpen egyenlő közű

párhuzamosok.
Az ABC háromszög A csúcsa egy vízszíntes egyenesen legyen, valamint a B és C
csúcsa egy másik vízszintes egyenesen helyezkedjen el.
Egy harmadik vízszintes egyenes az AB és AC oldalt a D illetve E pontban metszi.
A vízszintes egyenesek az AD és AE szakaszokon ugyanannyi, p darab, kongruens
szakaszt határoznak meg. Ugyanúgy a DB és EC szakaszt is q darab egyenlő részre
osztják a négyzetháló vízszintes egyenesei.
Tehát a vízszínetes egyenesek az AB szakaszt egyenlő hosszúságú részekre osztják,
jelölje ezek hosszát u. Ekkor AD = p · u, valamint DB = q · u. Ugyanez érvényes az
AC oldal esetén is, ahol jelölje egy rész hosszúságát v, így kapjuk, hogy AE = p · v
és EC = q · v.
AD p u p AE p v p AD AE
Megfigyelhetjük, hogy , valamint , tehát = .
DB q u q EC q v q DB EC
A mellékelt ábrán, p = 5 és q = 3.

Milétoszi Thalész (623 – 546 Kr. e.), görög filozófus, a hét bölcs egyike, a
matematika és filozófia atyja, a legkorábbi görög természetfilozófus.
Thalész tétele A
Egy háromszög egyik oldalával húzott párhuzamos a másik két oldalon
arányos szakaszokat határoz meg.
D E
A mellékelt ábra jelöléseit használva Thalész tétele így írható
B C
DA EA
Ha D ∈ AB, E∈ AC és DE ‖ BC, akkor = .
DB EC

1. alkalmazás: Thalész tétele akkor is érvényes, ha a háromszögben az egyik oldallal húzott párhuzamos a
másik két oldal tartóegyeneseit az oldalakon kívül metszi.
Bizonyítás.
Az ABC tetszőleges háromszögben a BC oldallal húzott d párhuzamos az AB és AC egyeneseket D illetve E
pontban metszi úgy, hogy a D és E metszépontok nincsenek rajta AB illetve AC szakaszokon.
165
A következő esetek lehetségesek: A
1) A B pont az AD szakaszon, míg a C pont az AE szakaszon van.
Az ADE háromszögben a BC egyenes párhuzamos a DE oldallal, így alkalmazva
AB AC C
Thalész tételét kapjuk, hogy = , innen pedig származtatással az B
BD CE
AB BD AC CE DA EA
aránypárhoz jutunk, vagyis = . D E
BD CE DB EC
2) Az A pont rajta van a BD és EC szakaszon.
Jelölje M a D pontnak az A pontra vonatkozó szimmetrikusát, valamint N az E pont A
E D
szerinti szimmetrikusát. Ekkor MA = AD, NA = AE, ahonnan az O.SZ.O
kongruencia eset alapján következik, hogy az AMN és ADE háromszögek kongruensek.
A
Mivel az AMN és ADE belső váltószögek kongruensek, ezért MN ‖ ED de ED ‖ BC, tehát
MN ‖ BC. Így az ABC háromszögben MN párhuzamos a BC oldallal, tehát Thalész tétele
M N
AM AN AM AN
alapján írhatjuk, hogy: = , ahonnan származtatással az = aránypárt
MB NC AB AC B C
DA EA DA EA
kapjuk, vagy = , majd = .
AB AC DB EC
Cele trei rezultate
E három eredmény conduc,
szerintîmpreună, la următoarea
Thalész tételét formulare afogalmazhatjuk
a következőképpen teoremei lui Thales:
meg:
Egy háromszög egyik oldalával húzott párhuzamos a másik két oldalon vagy az oldalak meghosszabításain
arányos szakaszokat határoz meg.
E
Alkalmazás A
2. alkalmazás. A szögfelező tétele. Az ABC háromszög, AB és AC oldalai
különböző hosszúságúak, AD a BAC∢ szögfelezője, valamint D ∈ BC.
DC AC B D C
Igazoljátok, hogy = .
DB AB
Megoldás: A háromszög B csúcsán keresztül párhuzamost húzunk az AD szögfelezővel, amely az E
pontban metszi az AC egyenest. Az AD és EB egyenesek párhuzamosak, így az AC szelő által keletkezett
megfelelőszögek kongruensek, vagyis BEA∢ ≡ DAC∢. Majd az AB szelő által keletkezettt belső váltószögek is
kongruensek, tehát EBA∢ ≡ BAD∢.
Mivel AD szögefelező, ezért DAB∢ ≡ DAC∢, tehát következik, hogy BEA∢ ≡ EBA∢, vagyis az ABE
háromszög egyenlő szárú, melynek alpja az EB, tehát AE ≡ AB . (1)
DC AC
A CEB háromszögben AD párhuzamos az EB oldallal, tehát Thalész tétele értelmében kapjuk, hogy =
DC AC DB AE
Innen pedig, felhasználva az (1) kongruenciát következik, hogy = .
DB AB
Észrevétel: Ha AB ≡ AC, akkor az ABC háromszög egyenlő szárú, tehát az AD szögfelező egyben oldalfelező is,
DC AC
ezért = = 1.
DB AB D C
3. alkalmazás: Jelölje O az ABCD trapéz átlóinak metszéspontját. Igazoljuk, hogy O
a trapéz átlóin az O pont arányos szakaszokat határoz meg.
Megoldás: Ha az ABCD trapéz alapjai AB és CD akkor AC ∩ BD = {O }. A B
Az O pont által a trapéz átlóin meghatározott szakaszok az OA, OC és OB, OD,

amelyekről igazolni kell, hogy arányosak. Az OAB háromszögben C ∈ AO, D ∈ BO és CD ‖ AB, tehát Thalész
CO DO CO DO OA OC
tétele értelmében kapjuk, hogy = . Innen pedig származtatással = , majd = , ami
éppen a kért arányosság. CA DB OA OB OB OD
166
1. a) Rajzoljatok egy ABC háromszöget tudva, hogy 7. Az ABCD trapéz átlóinak metszéspontját jelölje
AB = 6 cm és AC = 8 cm. Jelöljétek meg az O, AB ‖ CD, AB > CD és EO ‖ AB, E ∈ AD.
AB szakaszon az M pontot úgy, hogy AM = 2 cm. AO 4
Tudjuk, hogy = , DO = 6 cm, DE = 9 cm.
b) Húzzatok párhuzamost az M ponton OC 3
keresztül a BC oldallal és jelölje N e Határozzátok meg az AD és BD szakasz hosszát.
párhuzamos metszéspontját az AC oldallal.
8. Az ABC háromszög oldalfelezője AM, ahol
c) Beosztásos vonalzóval mérjétek meg az AN
M ∈ BC és D egy tetszőleges pont az AM
szakasz hosszát.
szakaszon.
d) Thalész tételét használva számítsátok ki az A
AN szakasz hosszát, majd a kapott eredményt
hasonlítsátok össze a mérési eredménnyel. D
2. Az ABC háromszögben D ∈ AB, E ∈ AC és DE ‖ BC.
Másoljátok le és egészítsétek ki a pontozott része- B N M PC
ket úgy, hogy egyenlő arányokat kapjatok: a) Ha DN ‖ AB és DP ‖ AC, ahol N, P ∈ BC,
AD EC AE igazoljátok, hogy DM a DNP háromszög
a) = ; b) = ; c) = .
DB AE AC oldalfelezője.
3. A mellékelt ábrán az F, A, G illetve B, A, AD 1
E pontok kollineárisak, valamint FB ‖ EG. b) Tudva, hogy = és BC = 18 cm,
DM 2
Másoljátok le és egészítsétek ki a pontozott számítsátok ki az NP szakasz hosszát.
részeket úgy, hogy egyenlő arányokat kapjatok: 9. Legyen P az ABC háromszög BC oldalának egy
E tetszőleges pontja, valamint PE ‖ AB, E ∈ AC és
F PF ‖ AC, F ∈ AB. Ha AB = 9 cm, AC = 12 cm és
A
PC = 2 BP, számítsátok ki az AEPF négyszög ke-
rületét.
B G
10. Az r = 5 cm sugarú C(O, r), skör A pontjába
FA EA AG húzott érintőn felvesszük a B pontot úgy, hogy
a) = ; b) = ; c) = .
AG AB FG AB = 12 cm.
4. Az ABC háromszög BC oldalához húzott párhu- a) Számítsátok ki az OB szakasz hosszát.
zamos egyenes az AB és AC oldalt D illetve E b) Az OB félegyenes C pontban metszi a kört
AD 1 és CD ⊥ OA, D ∈ OA. Számítsátok ki az OD
pontban metszi úgy, hogy = . Határozzá- szakasz hosszát.
DB 4
AE AE AC 11. Az ABC háromszögben M ∈ AB és MN ‖ BC,
tok meg az , , arányok értékeit.
EC AC EC N ∈ AC, MP ‖ AC, P ∈ BC.
5. Az ABC háromszög AB és BC oldalán az M és N Mutassátok ki, hogy
AN
+
BP
= 1.
pont úgy helyezkedik el, hogy MN ‖ AC, AC BC
AM = 2 cm, AB = 6 cm, BC = 9 cm. Számítsátok 12. A mellékelt ábrán ABCD egy paralelogramma,
ki a BN és NC szakaszok hosszát. E a BC oldal felezőpontja és AE ∩ BD = {P},
AE ∩ CD = {Q}.
6. A d egyenes párhuzamos az MNP háromszög NP D C Q
oldalával, az MN és MP oldalak meghosszabbí
tását az A illetve B pontban metszi. Számítsátok P E
ki az AM és AN szakaszok hosszát tudva, hogy: A B
a) BM = 3,6 cm, MP = 4,8 cm és MN = 6 cm.
a) Mutassátok ki, hogy AP = 2 PE.
BM 2
b) = és MN = 15 cm. b) Mutassátok ki, hogy AP2 = PE · PQ.
BP 5
167
2.l. Thalész tételének fordított tétele
Emlékeztető
Egy háromszög egyik oldalával húzott párhuzamos a másik két oldalon, vagy az oldalak
maghosszabításain, arányos szakaszokat határoz meg.
Thalész tétele egy hasznos bizonyítási módszer szakaszok arányosságainak igazolására.
Mi a szükséges feltétele annak, hogy egy egyenes párhuzamos legyen a háromszög egyik oldalával?
Egy tételből kiindulva (direkt tétel) egy másik kijelentést fogalmazhatunk meg, amelyben a feltevés a direkt
tétel kövekeztetése, valamint az új kijelentés következtetése a direkt tétel feltevése, vagy egy része ennek. Ezt a
kijelentést a direkt tétel fordított tételének nevezzük.
Egy tétel fordított tétele lehet igaz vagy hamis. Ha igaz, akkor fordított tételnek nevezzük és az eredmény
használható más bizonyításoknál.
Bővebben: az ábra jelöléseit használva, Thalész tétele és fordítottja egy tetszőleges ABC háromszögre
vonatkozik és egy egyenesre, amely a háromszög két oldalát a D és E pontokban metszi.
Thalész tétele Thalész tételének fordított tétele

Feltevés Feltevés
Egy egyenes párhuzamos a háromszög A Egy egyenes a háromszög két oldalán
egyik oldalával. arányos szakaszokat határoz meg.
D ∈ AB, E ∈ AC és DE ∥ BC AD AE
D ∈ AB, E ∈ AC és =
Következtetés DB EC
Az egyenes metszépontjai a háromszög D E Következtetés
két oldalán arányos szakaszokat Az egyenes párhuzamos a háromszög
határoznak meg B C
harmadik oldalával.
AD AE DE ∥ BC
=
DB EC
Igazoljuk, hogy teljesül Thalész tételének fordított tétele. E fordított tétel segítségével könnyen kimutathatjuk
két egyenes párhuzamosságát, szakaszok arányosságának ismeretében
Tétel. Thalész tételének fordított tétele
Ha egy egyenes egy háromszög két oldalán arányos szakaszokat határoz meg, akkor ez
az egyenes párhuzamos a háromszög harmadik oldalával.
A
Megoldás: Az ABC háromszög AB illetve AC oldalait egy egyenes a D és E pontban
AD AE
metszi úgy, hogy = . (1)
DB EC
E
Igazolni fogjuk, hogy a DE párhuzamos a BC oldallal. A hamis feltevés módszerét D E1
alkalmazzuk, vagyis feltételezzük, hogy DE és BC nem párhuzamosak. Ekkor
megszerkesztjük a D ponton keresztül a BC oldalhoz húzott párhuzamost amely az E1
B C
pontban metszi az AC oldalt.
168
AD AE1
Mivel az ABC háromszögben DE1 ∥ BC ezért Thalész tétele értelmében: = . (2)
DB E1C
AE AE1 AE AE1 AE AE1
Az (1) és (2) azonosságok alapján kapjuk, hogy = , majd és = .
EC E1C AE EC AE1 E1C AC AC
Innen következik, hogy AE = AE1, ami pedig azt jelenti, hogy E és E1 pontok egybeesnek.
Ellentmondáshoz jutottunk, tehát a feltevés hamis. Következésképpen, DE ∥ BC.
Az igazolt eredmény akkor is érvényes ha a D pont az AB oldal meghosszabításán van, ami maga után vonja,
hogy az E az AC oldal meghosszabításán van.
Ennek bizonyítása ugyanezen gondolatmenet alapján történik, a megfelelő ábrák megváltoztatásával.
Alkalmazás
1. alkalmazás. A szögfelező tételének fordított tétele
DB AB
Az ABC háromszög BC oldalán található D pont esetén = . Igazoljátok, hogy AD az A szög
szögfelezője. DC AC
Megoldás: Az AC meghosszabbításán megszerkesztjük az E pontot úgy, hogy az AE és
AB AE DB AB
AB szakaszok egyenlő hosszúságúak legyenek, így = . Mivel = ezért
AC AC DC AC
DB AB AE
= = vagyis az AD egyenes a BCE háromszög CE és CB E
DC AC AC
oldalain arányos szakaszokat határoz meg, tehát Thalész fordított tétele A
értelmében az AD és BE egyenesek párhuzamosak.
Az AD és BE egyenesek párhuzamosak, tehát az AB szelő által meghatározott
belső váltószögek kongruensek, azaz BAD∢ ≡ ABE∢, valamint az B D C
AC szelő által meghatározott megfelelőszögek is kongruensek, tehát
DAC∢ ≡ AEB∢. Másrészt, az ABE háromszög egyenlő szárú, alapja BC, ezért ∢ABE ≡ ∢AEB, ahonnan
következik, hogy, BAD∢ ≡ ABE∢ ≡ AEB∢ ≡ ∢DAC. Következésképpen BAD∢ ≡ DAC∢, tehát AD a BAC∢
szög szögfelezője.
Ha az ABCD konvex négyszög átlóinak metszéspontja az átlókon arányos szakaszokat határoz meg, akkor
igazoljátok, hogy az ABCD négyszög trapéz vagy paralelogramma.
Jegyezd meg!
! Ha egy egyenes egy háromszög két oldalán arányos szakaszokat határoz meg, akkor ez az
egyenes párhuzamos a háromszög harmadik oldalával.
169
1. Egy négyzethálós lapra az AB, CD és EF 5. Az ABCD paralelogramma AC átlójának

szakaszokat rajzoltuk, amint a mellékelt ábra tetszőleges E pontján keresztül párhuzamosokat
mutatja. húzunk a paralelogramma oldalaihoz úgy,
B D F
hogy EM ∥ AB, M ∈ BC és EN ∥ AD, N ∈ CD.
A Igazoljátok, hogy MN ∥ BD.
D N C
C
E M
A B
E 6. Az ABC háromszög BC oldalának D a
Igazoljátok, hogy az AB, CD és EF egyenesek felezőpontja, a DE, DF az ADB∢, illetve
párhuzamosak. ADC∢ szögfelezője E ∈ AB, F ∈ AC.
2. Az ABC háromszögben M ∈ AB, N ∈ AC. Igazoljátok, hogy EF ∥ BC.
Határozzátok meg az MN és BC egyenesek 7. Az MNP egyenlő oldalú háromszög oldalain
helyzetét a következő esetekben: tekintjük az R ∈ MN, S ∈ NP pontokat úgy,
a) AM = 4 cm, AN = 6 cm, MB = 10 cm, hogy NR = PS = 12 cm.
NC = 15 cm. Ha MN = 18 cm, akkor igazoljátok, hogy
b) AB = 15 cm, BM = 9 cm, AN = 2 . az RS egyenes párhuzamos az NMP∢ szög
NC 3 szögfelezőjével.
3. Az ABC háromszög AB, BC, CA oldalain
8. Az xOy hegyesszög szárait a C1(O,r1) kör az A
felvesszük a D, E illetve F pontot úgy, hogy
és B pontokban metszi, valamint a C2(O,r2),
AD = 3 · BD, BC = 4 · BE és CF = 0,25 AC.
Igazoljátok, hogy: r2 > r1, kör C és D pontokban metszi.
a) a DF és BC egyenesek párhuzamosak. Igazoljátok, hogy AB ∥ CD.
b) a DE és AC egyenesek párhuzamosak. 9. Az ABCD trapézban AB ∥ CD, E ∈ AC,
F ∈ BC, G ∈ CD, AE = 1 cm, AC = 4 cm,
4. A CDE háromszögben CD = 20 cm és
CE = 24 cm. Meghosszabítjuk a CD oldalt BC = 8 cm, CF = 6 cm.
az AC = 12 cm és DF = 8 cm szakaszokkal. a) Igazoljátok, hogy EFCG trapéz.
Hasonlóan, a CE oldalt is meghosszabítjuk b) Igazoljátok, hogy ha GE ∥ AD, akkor FG ∥ BD.
a CB = 15 cm és EG = 11 cm szakaszokkal. 10. Legyen E az ABCD téglalap AB oldalának egy
Másoljátok le a füzetetekbe, majd döntéstek el tetszőleges pontja és F egy pont a CD oldal
a következő kijelentésekről, hogy igazak vagy meghosszabításán, amint a mellékelt ábra
hamisak. Indokoljátok a válaszotokat. mutatja.
a) DE ∥ FG b) AB ∥ DE c) AB ∥ FG Legyen {G} = AD ∩ BF és {H} = DE ∩ BC.
B A Igazoljátok, hogy GE ∥ FH.
15 12 D C F
C
20 24 A E
B
D E
8 11
G
F G H
170
3.l. Szakasz felosztása adott arányban
Emlékeztető
Egyenlő közű párhuzamos egyenesek bármely szelőn kongruens szakaszokat határoznak meg.
Az egyenlő közű párhuzamosok tételének gyakorlati alkalmazása egy szakasz felosztása n egyenlő részre.
Ez a tétel segített abban, hogy megértsük Thalész tételét, amely két összefutó egyenesen két párhuzamos
által meghatározott arányos szakaszokhoz vezet.

Felmerülnek a következő kérdések:
1) M
ilyen összefüggés áll fenn három vagy több párhuzamos egyenes által két szelőn meghatározott szakaszok
között?
2) H
ogy tudunk felosztani egy szakaszt két vagy több részre adott arányosság d1 A D
szerint?
d2 B G E
1. alkalmazás: Igazolni fogjuk, hogy három párhuzamos egyenes
két teszelőleges szelőn arányos szakaszokat határoz meg.
d3 C H F
Bizonyítás: A d1, d2, d3 párhuzamos egyenesek az a szelőt az A, B, illetve C
pontban, míg a b szelőt a D, E, illetve F pontban metszik. a b
AB DE
Igazolni fogjuk, hogy = .
BC EF
A D ponton keresztül párhuzamost húzunk az a egyeneshez, amely a d2 és d3 egyeneseket a G illetve H pontban
metszi. Így az ABGD és BCHG paralelogrammák keletkeznek. A paralelogrammában a szemközti oldalak
kongruensek, azaz AB ≡ DG és BC ≡ GH. A DHF háromszögben GE ∥ HF, így Thalész tételét alkalmazva
DG DE AB DE
= . Majd felhasználva a bizonyított kongruenciákat kapjuk, hogy = .
GH EF BC EF
Hasonló eredményeket kapunk több párhuzamos egyenes esetén is.
2. alkalmazás: András barátja, Balázs egy 3 m hosszúságú lécből hasonló kalitkát szeretne építeni, mint András
úgy, hogy a felhasznált lécek ne legyenek mind egyforma hosszúságúak.
A mellékelt ábra alapján az azonos színű szakaszok egyenlő hosszúságúak, jelölje őket L, T, H, C. Tudjuk, hogy:
L H C
= = 1, 6 (az aranymetszéshez nagyon közeli érték), valamint = 1, 2. Segítsünk
H T L C
Balázsnak megépíteni a kalitkát.
Megoldás: Egy tizedesnyi pontossággal mérünk. Feltételezzük, hogy a T szélesség
1 egység, vagyis T = 1. Ekkor a magasság H = 1,6, a hosszúság L = 2,5 valamint a
tetőzethez szükséges lécek hossza C = 3. H
Balázs a 300 cm hosszú lécből, az 1; 1,6; 2,5 és 3 számmal arányos hosszúságú négy-
négy lécet kell nyerjen.
A tervezéshez először papírt, ceruzát és mértani ismereteket használunk. Rajzolunk egy T
AB szakaszt, amely a 300 cm hosszúságú lécet jelképezi, valamint az A ponton keresztül L
tetszőleges AX félegyenesen egy 4 · 1 = 4 cm hosszúságú szakaszt.
171
Ennek meghosszabításán egy 4·1,6 = 6,4 cm, majd egy C E
A D B
4 · 2,5 = 10 cm, végül pedig egy 4 · 3 = 12 cm hosszúságú
4
szakaszt veszünk fel. Az utolsó szakasz végpontját 6,4
összekötjük a B ponttal, majd ezzel párhuzamosokat 10
húzunk az ábrán látható módon, így kapjuk a C, D és E 12
pontot. A nem egyenlő közű párhuzamosok tétele szerint a
x
következő egyenlő arányok sorozatát kapjuk.
AC CD DE EB AC CD DE EB 300
9, 259 9, 2 ahol az utolsó egyenlőségek az egyenlő
4 6, 4 10 12 4 6, 4 10 12 32, 4
arányok sorozatának tulajdonságából adódnak.
Ezek alapján az AC = 36,8 cm, CD = 59 cm, DE = 92 cm és EB = 110,4 cm hosszúságú szakaszhoz jutunk, így
meghatározhatjuk a szükséges 16 darab léc hosszúságát.
A kalitka méretei, tehát L = DE : 4 ≈ 23 cm, T = AC : 4 = 9,2 cm, H = CD : 4 = 14,7 cm és C = EB : 4 = 27,6 cm.
Minden méretből négy-négy léc szükséges.
Ezzel a módszerrel a gyakorlatban feloszthatunk egy szakaszt adott számokkal arányos részekre.
Az AB szakaszt feloszthatjuk az a1, a2, … , an pozitív számokkal arányos részekre, a következő eljárás szerint:
1) Szerkesztünk egy tetszőleges AX félegyenest, amelyen felvesszük a P1, P2, … , Pn, pontokat úgy, hogy
AP1 = a1, P1P2 = a2, ... , Pn–1Pn = an.
2) Összekötjük a Pn és B pontokat, majd a Pn B szakasszal párhuzamosokat szerkesztünk a P1 , P2 , … , Pn–1
pontokon keresztül.
3) Jelölje Q1 , Q2 , … , Qn ezen párhuzamosok metszéspontját az AB szakasszal.
Így az AQ1 , Q1Q2 , … , Qn–1Qn szakaszokat kapjuk:
4) A nem egyenlő közű párhuzamosok tétele szerint ezek a szakaszok arányosak adott számokkal, vagyis
AQ1 Q1Q2 Q2Q3 Q B AB
 n 1 .
a1 a2 a3 an a1 a2 ..... an
1. Az ABC háromszögben az AB szakasz tetszőle- 4. Az A, B, C, D, E pontok kollineárisak ebben a

ges D és F pontjain keresztül megszerkesztjük sorrendben úgy, hogy AB = 4 cm, BC = 5 cm,
a DE ∥ FG ∥ BC párhuzamosokat, ahol az E és CD = 6 cm, DE = 7 cm. Ezen pontokon keresztül
G pontok az AC szakasz pontjai. Ha AE = 4 cm, párhuzamosokat szerkesztünk, amelyek egy
AG = 6 cm, EC = 7 cm, AB = 22 cm, határozzá- tetszőleges d ≠ AB egyenest az M, N, P, Q
tok meg az AD, DF, FB szakaszok hosszát. illetve R pontokban metszenek. Számítsátok ki
az MN, PQ, NR szakaszok hosszát a következő
2. Az ABCD trapézban AB ∥ CD, az MN szakasz
esetekben:
a trapéz középvonala úgy, hogy M ∈ AD, a) MR = 33 cm
N ∈ BC, valamint a PQ szakasz a CDMN trapéz b) NP = 2,5 cm.
középvonala, P ∈ DM és Q ∈ CN. 5. Az A és B pont az MN szakasz két belső pontja
Ha AP = 12 cm és NQ = 4 cm, határozzátok meg
úgy, hogy MB > MA és MN = 0,51 m. Az MA,
a DP, BN és CQ szakaszok hosszát. AB, BM szakaszok hosszúságát centiméterben
Ellenőrizzétek, hogy ABCD trapéz egyenlő szárú. természetes számok fejezik ki, amelyek
3. Az AB = 125 mm hosszúságú szakaszt a P pont egyenesen arányosak három egymás utáni,
az 5 és 7,5 számokkal egyenesen arányos részekre növekvő sorrendbe rendezett természetes
osztja. Határozzátok meg az AP és PB szakaszok számmal. Határozzátok meg az MA, AB, BM
hosszát. szakasz hosszát.
172
6.3.
Hasonló háromszögek. A hasonlóság alaptétele.
A háromszögek hasonlósági esetei
1.l. Hasonló háromszögek. A hasonlóság alaptétele
Két alakzatról az mondjuk, hogy hasonlók, ha ugyanazon tulajdonságokkal rendelkeznek. A Párizsban található
Diadalív hasonló építészeti sajátosságokkal rendelkezik, mint a bukaresti; a csikó és szülei akárcsak a növény
virágai nagyon hasonlítnak egymásra.
Az ábrákon található geometriai alakzatok hasonlók, de nem kongruensek, mert méreteik különbözők. A mértani
alakzatok tulajdonságai az oldalak és szögek számára illetve méretére vonatkoznak.
Megfigyelhetjük, hogy az ábrán látható háromszögek egyenlő oldalúak, tehát szögeik kongruensek, de oldalaik
egyre kisebbek.
Bizonyos esetekben az alakzatok méretei annyira nagyok, hogy csak egy csökkentett méretű modellt tudunk
elkészíteni, amely megőrzi a tulajdonságokat.
Példa. Az udvaron egy derékszögű háromszög alakú homokozót szeretnénk kialakítani, amelynek befogói 4 m
illetve 2 m hosszúságúak. A részletek megállapítsához vázlatot készítünk. Mivel a lapra nem tudunk rajzolni
ilyen méretekkel rendelkező háromszöget, így egy hasonló derkészögű háromszöget szerkesztünk, amelynek
egyik befogója fele a másiknak.
Emlékeztető
Két háromszögről azt mondjuk, hogy kongruensek, ha megfelelő oldalaik és szögeik kongruensek.
A háromszögek kongruencia eseteire hivatkozva igazolni tudjuk két háromszögről, hogy kongruensek,
három kongruens elempár bizonyításával a hat helyett.
173
Az O.O.O. kongruencia eset igazolja, hogy nem létezik két háromszög, amelyekben a megfelelő oldalak
kongruensek, de a megfelelő szögek nem.
Feltevődik a következő kérdés: létezik-e két olyan háromszög, amelyekben a megfelelő szögek kongurensek
anélkül, hogy a megfelő oldalak is kongruensek lennének?
Gyakorlati foglalkozás: A fenti kérdésre a választ keresve párban fogtok dolgozni, vagyis két fős csoportokba
szerveződtök. A következőkre van szükségetek: papír, ceruza, mértani felszerelés, olló.
1) A csapat egyik tagja megszerkeszti az ABC háromszöget, amelyben: A∢ = 40°, B∢ = 60°, AB = 8 cm.
Közben a másik tagja az MNP háromszöget szerkeszti meg a M∢ = 40°, P∢ = 80°, MN = 4 cm méretekkel.
2) Beosztásos vonalzóval mérjétek meg az AC és BC valamint az MP és NP szakasz hosszát.
3) Másoljátok le a füzetetekbe az alábbi táblázatot, majd töltsétek ki a kapott mérési eredményekkel!
AB AC BC
AB MN AC MP BC NP
MN MP NP
8 cm 4 cm 2
4) Vágjátok ki a két háromszöget!
5) A kisebbik háromszög M szögének szárait tegyétek rá a nagyobbik háromszög A szögének száraira, betartva
a jelölés sorrendjét: az MN félegyenes az AB félegyenesen, míg az MP félegyenes az AC félegyenesen
legyen.
Megfigyelések:
a) Végtelen sok olyan háromszöget szerkeszthetünk, amelyeknek a megfelelő szögei kongruensek az ABC
háromszög szögeivel úgy, hogy a megfelelő oldalak hosszúsága különböző legyen.
b) Bármely két ilyen háromszög megfelelő oldalai arányosak.
Értelmezés. Két háromszögről azt mondjuk, hogy hasonlók, ha megfelelő szögeik kongruensek és megfelelő
oldalaik arányosak.
Két megfelelő oldal arányát hasonlósági aránynak nevezzük.
Az ABC és DEF háromszögek hasonlóságára az ABC∆ ∼ DEF∆ jelölést használjuk. D
A mellékelt ábrák jelöléseit használva, az értelmezés szerint ABC∆ ∼ DEF∆ ha:

A
A két háromszög megfelelő szögei A∢ ≡ D∢, B∢ ≡ E∢, C∢ ≡ F∢
kongruensek.
A két háromszög megfelelő AB BC AC
= =
oldalai arányosak. DE EF DF B C E F
Észrevétel: A hasonlóság felírásának sorrendje megőrzi a megfelelő csúcsok sorrendjét.

Az arányos oldalak sorrendje megőrzi a megfelelő csúcsok által adott sorrendet.
Két háromszög közötti hasonlósági reláció helyes felírásához figyelembe kell vennünk a következőket:
– a kongruens szögpárokat: (A∢, D∢), (B∢, E∢), (C∢, F∢);
– Az ABC háromszög A szögével szemközti oldalnak a DEF háromszög D szögével szemközti oldal felel
meg. Így az (AB, DE), (BC, EF), (AC, DF) oldalpárok megfelelőek;
AB BC AC
– A megfelelő oldalak arányosságát a következőképpen írjuk: = = .
Tulajdonságok. DE EF DF
1) Minden háromszög hasonló önmagával: ABC∆ ∼ ABC∆.
2) Ha ABC∆ ∼ DEF∆, akkor DEF∆ ∼ ABC∆.
3) Ha ABC∆ ∼ DEF∆ és DEF∆ ∼ MNP∆, akkor ABC∆ ∼ MNP∆.
4) Ha két hasonló háromszög esetén a hasonlósági arány 1, akkor a két háromszög megfelelő oldalai
kongruensek, vagyis a két háromszög kongruens.
174
Alkalmazás
Olyan mértani szerkesztéseket szeretnénk találni, amelyek segítségével hasonló háromszögeket kapunk.
Ebben a következő tétel segít:
A hasonlóság alaptétele
Egy háromszög egyik oldalával párhuzamosan húzott egyenes a háromszög másik két oldalával vagy azok
meghosszabításaival az eredetihez hasonló háromszöget alkot.
Bizonyítás: Az ABC háromszögben d egyenes párhuzamos a háromszög

A
BC oldalával. A d egyenes metszi a háromszög két oldalát vagy ezek
meghosszabításait. D E
I. A d egyenes az AB és AC oldalt a D illetve E pontban metszi. Igazoljuk,
hogy az így keletkezett ADE háromszög hasonló az eredeti ABC
háromszöghöz.
a) A szögek kongruenciája: Mivel DE ∥ BC, így a DB és EC szelők által B F C
meghatározott megfelelő szögek kongruensek, azaz ADE∢ ≡ ABC∢,
illetve AED∢ ≡ ACB∢. Másrészt a DAE∢ és BAC∢ szögek egybeesnek,
tehát kongruensek.
b) Az oldalak arányossága: Mivel az ABC háromszögben DE ∥ BC, Thalész tételéből következik, hogy
AD AE
= (1). Az E ponton keresztül az AB oldalhoz húzott párhuzamos a BC oldalt az F pontban metszi.
AB AC AE BF
Mivel EF ∥ AB, így Thalész tétele értelmében = . Másrészt, a DEFB négyszög paralelogramma,
AC BC
AE DE
tehát DE ≡ BF. Ezt felhasználva az előző aránypárból kapjuk, hogy = (2). Figyelembe véve az (1)
AC BC
AD AE DE
és a (2) aránypárt kapjuk, hogy = = , vagyis a megfelelő oldalak arányosságát.
AB AC BC
Bebizonyítottuk, hogy az ADE és ABC háromszögek megfelelő szögei kongruensek,
és a megfelelő oldalai arányosak, így az értelmezés szerint a két háromszög hasonló. A
II. A d egyenes metszi a háromszög oldalainak meghosszabításait.

a) A B pont rajta van az AD szakaszon, a C pont az AE szakaszon valamint
DE ∥ BC. Az ADE háromszögben a BC egyenes párhuzamos a háromszög
B C
DE oldalával, így teljesülnek az I. eset feltételei. Felhasználva a bizonyított
eredményt következik, hogy a két háromszög hasonló.
b) Az A pont a BD és CE szakaszok metszépontja, valamint DE ∥ BC.
Így a BD szelő által meghatározott belső váltószögek kongruensek, D F E
azaz ADE∢ ≡ ABC∢. Ugyanúgy a CE szelő által meghatározott belső
váltószögek is kongruensek, tehát AED∢ ≡ ACB∢.
Másrészt, DAE∢ ≡ BAC∢ (csúcsszögek). (1)
Megszerkesztjük a CF ∥ AD, F ∈ DE és AG ∥ BC, G ∈ CF párhuzamosokat, így BC ∥ AG ∥ DF.
Ekkor a BCFD, AGFD és BCGA négyszögek paralelogrammák, innen
E D F
pedig következik, hogy DF ≡ BC, GF ≡ AD és GC ≡ AB.
A CEF háromszögben AG ∥ EF, tehát teljesülnek az I. eset feltételei.
AE GF AE AD A G
Thalész tételét alkalmazva kapjuk, hogy = vagy = .
AC GC AC AB
A CEF háromszögben AD ∥ CF, tehát teljesülnek az I. eset feltételei.
AE DE AE DE
Thalész tételét alkalmazva kapjuk, hogy: = vagy = .
AC DF AC BC B C
AD AE DE
Következésképpen = = és figyelembe véve az (1)
AB AC BC
kongruenciákat következik, hogy ADE∆ ∼ ABC∆.
175
1. alkalmazás. Az ABCD trapéz alapjai AB, CD; {O } = AC ∩ BD. D C
Igazoljátok, hogy az O pont a trapéz AC és BD átlóit az alapok arányával

egyenlő arányra osztja. O
Megoldás. Az OAB háromszögben DC ∥ AB.
A hasonlóság alaptételének értelmében: OCD∆ ∼ OAB∆.
OC OD CD A B
Így a megfelelő oldalak arányosak, vagyis = = , tehát az O pont
OA OB AB
CD
az átlókat aránnyal egyenlő arányra osztja.
AB
D C
2. alkalmazás. Az ABCD trapézban AB ∥ DC és {O } = AC ∩ BD. Az O ponton
keresztül az alapokkal húzott párhuzamos egyenes a trapéz AD és BC oldalait
E F
az E illetve F pontban metszi. Igazoljátok, hogy az O pont az EF szakasz O
felezőpontja.
Megoldás. Összehasonlítjuk az OE és OF szakaszokat. Ezek tartóegyenese
A B
az EF egyenes, amely párhuzamos az AB alappal. A hasonlóság alaptételének
DE DO EO
értelmében a DEO∆ ∼ DAB∆, tehát = = , valamint COF∆ ∼ CAB∆,
DA DB AB
CO CF OF OC OD
így = = . De COD∆ ∼ AOB∆ (1.alkalmazás) és = , innen pedig származtatással kapjuk,
CA CB AB OA OB
OC OD
hogy = . Összehasonlítva az első két egyenlő aránysorozatot az utolsó aránypárral következik, hogy
AC BD
EO OF
= , amely egyenértékű azzal, hogy EO ≡ OF, vagyis az O pont az EF szakasz felezőpontja.
AB AB
Jegyezd meg!
! • Két háromszögről azt mondjuk, hogy hasonlók, ha megfelelő szögeik kongruensek és

megfelelő oldalaik arányosak.
• Egy háromszög egyik oldalával párhuzamosan húzott egyenes a háromszög másik két
oldalával vagy azok meghosszabításaival az eredetihez hasonló háromszöget alkot.
1. Az értelmezést felhasználva igazoljátok, hogy a következő háromszögpárok hasonlók. Mindegyik pár

esetén írjátok fel a megfelelő oldalak és szögek közötti összefüggéseket.
E I
J x K
B
6 y y
4 3 x x
a) 2 b)
C A F D L
2 3 3 3 G y H
P a 2
N
R 2
O
a a
c) 2 2 2
S M
176
2. Az ABC és DEF háromszögek hasonlók. 9. A DEF háromszög DE és DF oldalain jelöljük az
a) Ha AB = 4 cm, BC = 5 cm, EF = 7,5 cm, AD 3 BF 5
A és B pontot úgy, hogy = és = .
DF = 9 cm számítsátok ki az AC és DE AE 5 DF 8
szakaszok hosszát. a) Igazoljátok, hogy AB ‖ EF.
b) Ha A∢ = 30° és F∢ = 70°, határozzátok b) Tudva, hogy EF = 3,6 cm, határozzátok meg
meg az B∢, C∢, D∢, E∢ szögek az AB szakasz hosszát.
mértékéit. 10. Az ABC háromszögben P, Q ∈ AB és M, N ∈ AC,
c) Ha AB = 15 cm, BC = 24 cm, AC = 18 cm és úgy, hogy PM ‖ QN ‖ BC. Tudjuk, hogy
K DEF∆ = 76 cm, számítsátok ki a DE, EF, FD AP = PM = 3 cm, AM = 5 cm, AQ = 7,8 cm,
szakaszok hosszát. AB = 10,5 cm.
3. Ha ABC∆ ∼ MNP∆, AB = 8 cm, MN = 6 cm, a) Határozzátok meg a PQ, AN, BC szakaszok
NP = 9 cm, PM = 12 cm, számítsátok ki az ABC hosszát.
háromszög kerületét. b) Számítsátok ki a BCNQ trapéz kerületét.
4. Ha ABC∆ ∼ DEF∆, A∢ + C∢ = 80° + B∢ és 11. Az ABCD trapézben AB ‖ CD, AD ∩ BC = {E}
D∢ = 65°, számítsátok ki a DEF háromszög valamint AB = 7,5 cm, BC = 6 cm, CD = 3 cm,
szögeinek mérétkét. AD = 4,5 cm. Határozzátok meg az EA, EB, EC
5. A GEO és MAT hasonló háromszögek és ED szakaszok hosszát.
2
esetén a hasonlósági arány k = . Tudjuk, 12. Az ABCD paralelolgrammában AB = 12 cm,
5 BC = 6 cm, a CD oldalon felvesszük az E pontot
hogy GE = 4 cm, GE + 2 EO =13,6 cm és úgy, hogy CE = 3 · DE, majd AE ∩ BC = {F}. Hatá
1 1 rozzátok meg az EC és CF szakaszok hosszát.
GE EO OG 7, 8 cm. Határozzátok
4 3 13. Az ABCD trapéz AD és BC nem párhuzamos
meg a MAT háromszög oldalainak hosszát. oldalain adott az E, illetve F pont úgy hogy,
6. A mellékelt két ábrán DE ‖ AB. Írjátok fel azokat AE 2
az egyenlő arányokat, amelyeket a hasonlóság EF ‖ AB és = . Tudva, hogy AB = 24 cm
ED 7
alaptételének alkalmazásával kapunk. és CD = 6 m, számítsátok ki az EF szakasz
a) B b) D hosszát.
D A 14. Az ABCD téglalapban AB = 24 cm, BC = 15 cm,
a CD oldalán felvesszük az E és F pontokat
C C
A E B E AB CD
úgy, hogy CE = , DF = . Az AE és
7. Az ABC háromszögben M ∈ AB, N ∈ AC és 3 4
BF egyenesek a P pontban metszik egymást,
MN ‖ BC. Határozzátok meg az x szám értékét valamint
mindhárom esetben. AP ∩ BC = {M}, BP ∩ AD = {N}.
a) A b) B c) C M
1 N
8 5 N F E
6 C M D C
5
x x A4
M 3 N N 15 P
2 B
M
B x C A A M N
A B
8. A mellékelt ábrán látható ABC B C a) Határozzátok meg az AN és BM szakaszok
háromszögben M ∈ AB, N ∈ AC hosszát.
és ANM∢ ≡ ACB∢. b) Számítsátok ki a P pont távolságát az AB
a) Igazoljátok, hogy az AMN és ABC háromszö- egyenestől.
gek hasonlók. Írjátok fel azokat az egyenlő 15. Az ABC háromszög G súlypontján keresztül
arányokat, amelyeket a hasonlóság alaptéte- megszerkesztjük a GK ∥ BC, K ∈ AB, GL ∥ AC,
lének alkalmazásával kapunk. L ∈ BC és GM ∥ AB, M ∈ AC párhuzamosokat.
b) Ha AMN∢ + ACB∢ = 134°, határozzátok Tudva, hogy az ABC háromszög kerülete 18 cm,
meg a BAC∢ szög mérékét. számítsátok ki a GK + GL + GM összeget.
177
2.l. A háromszögek hasonlósági esetei
Emlékeztető
Két háromszögről azt mondjuk, hogy Két háromszögről azt mondjuk, hogy hasonlók,
kongruensek, ha megfelelő oldalaik és szögeik ha megfelelő szögeik kongruensek és megfelelő
kongruensek. oldalaik arányosak.
Ahhoz, hogy két háromszögről igazoljuk, hogy kongruensek, az értelmezést használva be kell bizonyítanunk a
három szögpár illetve a három oldalpár kongruenciáját. A háromszögek kongruencia esetei elégséges feltételt
adnak két háromszög kongruenciájának bizonyításához: (O.Sz.O.); (Sz.O.Sz.); és (O.O.O.).
Hasonlóképpen, elégséges feltételeket keresünk két háromszög hasonlóságának kimutatásához.

1. tétel. (a Sz.Sz. hasonlósági eset)
Ha két háromszögben két-két szög rendre kongruens, akkor a két háromszög hasonló.
E
Bizonyítás. Az ABC és DEF háromszögekben a BAC∢ ≡ EDF∢ és ABC∢ ≡ DEF∢
kongruens szögpárok. Az ABC háromszög AB oldalán (vagy az AB félegyenesen) rögzítjük
a G pontot úgy, hogy AG ≡ DE. Majd megszerkesztjük a GH szakaszt úgy, hogy H ∈ AC és D
AGH∢ ≡ DEF∢. Így létrejött az AGH háromszög, amely kongruens a DEF háromszöggel
F
(Sz.O.Sz.). Ebből következik, hogy: GH ≡ EF, AH ≡ DF és AHG∢ ≡ DFE∢. B
Tehát elégséges igazolnunk, hogy az ABC és AGH háromszögek hasonlóak. Mivel
ABC∢ ≡ DEF∢ és DEF∢ ≡ AGH∢, ezért ABC∢ ≡ AGH∢, de ezek a szögek
a GH és BC egyeneseken az AB szelő által meghatározott megfelelő szögek, így
GH ∥ BC. G
Az ABC háromszögben GH ∥ BC, így a hasolóság alaptétele értelmében
AG AH GH
= = . C
AB AC BC A H
Másrészt, a DEF és AGH háromszögek oldalai kongruensek, így kapjuk, hogy
DE DF EF
= = , ami éppen a DEF és ABC háromszögek oldalainak arányossága. A háromszög szögeinek
AB AC BC
összege 180°, tehát DFE∢= 180° − DEF∢ − EDF∢ = 180° − ABC∢ − BAC∢ = ACB∢. Mivel a két háromszög
megfelelő szögei kongruensek és megfelelő oldalai arányosak következik, hogy DEF∆ ∼ ABC∆.
2. tétel. (az O.Sz.O. hasonlósági eset) F

Ha két háromszög két-két oldala arányos és a két oldal által közrezárt D
szög kongruens, akkor a két háromszög hasonló. K
Bizonyítás. Az ABC és DEF háromszögek esetén legyen C

AB AC
BAC∢ ≡ EDF∢ és a szögeket alkotó oldalak arányosak: = . E
DE DF
Az AB és AC félegyeneseken felvesszük az L illetve K pontokat úgy, hogy A
AL ≡ DE és AK ≡ DF. Mivel LAK∢ ≡ BAC∢ ≡ EDF∢ következik, hogy B
L
ALK∢ ≡ DEF∢, tehát LK ≡ EF, ALK∆ ≡ DEF∆ és AKL∢ ≡ DFE∢.
AB AC AB AC
A feltevésben adott = aránypárból kapjuk, hogy = . Az ABC háromszögben az L és K pontok
DE DF AL AK
az oldalak tartóegyeneseinek pontjai, így Thalész fordított tételének értelmében következik, hogy BC ∥ LK.
178
AB AC BC
A hasolóság alaptétele szerint ABC∆ ∼ ALK∆, ezért = = , valamint a bizonyított kongruenciák
AL AK LK
AB AC BC
alapján BAC∢ ≡ EDF∢, ABC∢ ≡ DEF∢, ACB∢ ≡ DFE∢ és = = , ahonnan következik, hogy
DE DF EF
az ABC és a DEF háromszögek hasonlóak.
3. tétel. (az O.O.O. hasonlósági eset)

Ha két háromszög megfelelő oldalai arányosak, akkor a két háromszög hasonló.
AB AC BC
Bizonyítás: Az ABC és DEF háromszögek esetén = = . Igazolnunk D A
DE DF EF
F
kell, hogy a háromszögek megfelelő szögei kongruensek. Ezért az ABC háromszög
AB és AC oldalain felvesszük az M illetve N pontokat úgy, hogy AM ≡ DE és M N
E
AB AC
AN ≡ DF. Ekkor = így Thalész tételének fordított tétele alapján
MN ∥ BC. AM AN B C
AB AC BC AB AC BC
A hasolóság alaptétele szerint ABC∆ ∼ AMN∆, ezért = = . Figyelembe véve az = =
AM AN MN DE DF EF
BC BC
és AM ≡ DE összefüggéseket következik, hogy az előző hat arány egyenlő, tehát = így EF ≡ MN.
MN EF
Következésképpen a DEF és AMN háromszögek kongruensek (O.O.O.). Igazoltuk, hogy ABC∆ ∼ AMN∆, ezért
BAC∢ ≡ MAN∢ ≡ EDF∢, ABC∢ ≡ AMN∢ ≡ DEF∢ és ACB∢ ≡ ANM∢ ≡ DFE∢. Mivel a két háromszög
hasonlóságára vonatkozó értelmezés összes feltétele teljesül, következik, hogy ABC∆ ∼ DEF∆.
Alkalmazás
Olyan mértani szerkesztéseket keresünk, amelyek hasonló háromszögekhez vezetnek. A
Ebben segítnek a következő tulajdonságok:

1. alkalmazás. Az ABC hegyesszögű háromszög magasságai a BD és CE szakaszok. E
a) Igazoljátok, hogy az ADB és AEC háromszögek hasonlók. D
H
b) Írjátok fel a két háromszög megfelelő szögeinek kongruenciáját, valamint a megfelelő
oldalak arányosságait. B F C
Megoldás.
a) Az ADB és AEC háromszögek közös csúcsa az A. Az A szöggel szemközti oldalak a BD, illetve CE
magasságok, tehát a háromszögek derékszögűek, azaz ADB∢ = AEC∢ = 90°. Mivel az A szög közös a két
háromszögben, ezért ADB∆ ∼ AEC∆.
b) M egállapítjuk a két háromszögben a megfelelő szögeket:
A∢ ≡ A∢, ADB∢ ≡ AEC∢ és ABD∢ ≡ ACE∢. A megfelelő oldalpárok (BD, CE), (AB, AC) és (AD, AE)
BD AB AD
arányosak, tehát = = .
CE AC AE
Észrevétel: Az alkalmazás eredménye a (BDC∆, AFC∆), illetve (AFB∆, CEB∆) háromszögpárokra is érvényes.
Megjegyzés. Az első két arány egyenlőségéből következik, hogy BD ∙AC = CE ∙AB. háromszögek hasonlóságából
kapjuk, hogy AF ∙BC = CE ∙AB, vagyis BD ∙AC = CE ∙AB = AF ∙BC. Az eredmények alapján a következő fontos
kijelentést tehetjük: Egy háromszögben az egyik oldal és a hozzá tartozó magasság hosszának szorzata állandó.
Ha a a = BC, b = AC, c = BC jelöléseket használjuk, valamint ha, hb, hc az oldalaknak megfelelő magasságok,
akkor: a ∙ ha = b ∙ hb = c ∙ hc.
Megfigyelés: A fent kapott szorzatok értéke az ABC háromszög területének kétszerese.
BD AC CE AB AF BC
TABC∆ .
2 2 2
179
Igazoljátok, hogy a fenti alkalmazás eredménye érvényes derékszögű illetve tompaszögű háromszögekben is.
2. alkalmazás. Az ABE és BCD egyenlő oldalú háromszögek, B ∈ AC, a K és L pontok az AE illetve CD oldalak
AB BK
felezőpontjai. Igazoljátok, hogy: a) = ; b) ABD∆ ∼ KBL∆.
BC BL
Megoldás. a) A BK és BL szakaszok oldalfelezők az egyenlő oldalú
E
háromszögekben, így szögfelezők is: ABK∢ = CBL∢ = 30°. Az ABK és CBL
háromszögekben egy-egy szög 60 fokos illetve egy-egy szög 30 fokos. Az D
Sz.Sz. hasonlósági eset alapján a két háromszög hasonló, innen következik, K
AB BK L
hogy = .
BC BL
b) Igazoljuk, hogy az ABD és KBL háromszögek hasonlók. A két háromszög A B C
oldalai az AB, BD, AD illetve KB, BL, KL szakaszok.
AB BK AB BD
Mivel BC = BD, a fent igazolt azonosságból kapjuk, hogy = vagy = . Még be kell
BD BL BK BL
bizonyítanunk, hogy az ABD∢ és KBL∢ szögek kongruensek.
ABD∢ = ABC∢ − DBC∢ = 180° − 60° = 120°, valamint
KBL∢ = ABC∢ − ABK∢ − CBL∢ = 180° − 30° − 30° = 120°.
Az O.Sz.O. hasonlósági eset alapján következik, hogy ABD∆ ∼ KBL∆.
3. alkalmazás. Az M pontot nincs rajta a C(O,R). körön. Az M ponton áthaladó a és b szelők a kört az A és B
illetve C és D pontokban metszi. Igazoljátok, hogy: MA ∙ MB = MC ∙ MD.
Megoldás. Két esetet különítünk el: M ∈ Ext C (O, R) és M ∈ Int C (O, R).
M
I. M ∈ Ext C (O, R). A
A bizonyítandó azonosságban szereplő szakaszok az MAD és MCB háromszögek a
oldalai. C B

AC
Az M szög a két háromszög közös szöge, valamint MDA∢ = MBC∢ = , O
2
b
mert ugyanahhoz a körívhez tartozó kerületi szögek. A Sz.Sz. hasonlósági eset
MA MD AD
alapján következik, hogy MAD∆ ∼ MCB∆, tehát = = . Az első két
MC MB CB D
arány egyenlőségéből következik, hogy MA ∙ MB = MC ∙ MD.
C a
II. M ∈ Int C (O,R).
M B
Az MAC és MBD háromszögekben AMC∢ ≡ BMD∢ (csúcsszögek), valamint A

AD
MCA∢ = MBD∢ = , mert ugyanahhoz a körívhez tartozó kerületi szögek. O
2 b
A Sz.Sz. hasonlósági eset alapján következik, hogy MAC∆ ∼ MDB∆, tehát
MA MC AC
= = . Az első két arány egyenlőségéből következik, hogy D
MD MB DB
MA ∙ MB = MC ∙ MD .
Megjegyzés: A fenti alkalmazásban az a és b egyenesek a C(O,R) kört két-két pontban metszik.

Vizsgáljuk meg, hogy az összefüggés érvényes-e abban az esetben is, ha az egyik vagy mindkét egyenes érinti a
kört.
180
Ha az M ponton áthaladó a egyenes érinti a kört, akkor A és B pontok egybeesnek. M A B
Ekkor a bizonyítandó egyenlőség MB2 = MC · MD alakban írható. A BCM és a
DBM háromszögek szögeit vizsgálva észrevesszük, hogy az M∢ a két háromszög
 C
AC
közös szöge, valamint MBC∢ = MDB∢ = . A Sz.Sz. hasonlósági eset O
2
MB MC BC b
alapján következik, hogy MBC∆ ∼ MDB∆, tehát = = . Az első két
MD MB DB
D
arány egyenlőségéből következik, hogy MB2 = MC · MD.
Ha mindkét egyenes érinti a kört, akkor A = B és C = D, így az MA2 = MC2

azonosság egyértelmű, mivel külső pontból a körhöz húzott két érintő kongruens.
Jegyezd meg!
! • Az értelmezés alapján az ABC és A′B′C′ háromszögek hasonlók, ha egyidőben teljesülnek a

AB AC BC
következő összefüggések: ∢A ≡ ∢ A′, ∢B ≡ ∢B′, ∢C ≡ ∢C′ és .
A B A C BC

• A hasonlósági esetek elégséges feltételt biztosítanak két háromszög hasonlóságának

igazolásához.
A hasonlósági esetek használata hatékonyabb módszere a hasonló háromszögek bizonyításá-
nak, mint az értelmezés.
Az értelmezésben megjelenő hat összefüggésből elégséges csak kettőt bebizonyítani, ezekből
következik az összes többi.
Megnevezés Feltevés Ábra Következtetés
ABC∆ ∼ A′B′C′∆
A Sz.Sz. eset A A'
A∢ ≡ A′∢ C' C∢ ≡ C′∢
(két-két szög B'
B∢ ≡ B′∢ AB AC BC
kongruenciája) B C
AB AC BC
Az O.Sz.O. eset ABC∆ ∼ A′B′C′∆
(egy-egy szög A∢ ≡ A′∢ A A'
B∢ ≡ B′∢, C∢ ≡ C′∢
kongruenciája és AB AC B' C'
k BC
egy‑egy arány A B AC
B C k
BC
egyenlősége)
A A' ABC∆ ∼ A′B′C′∆
Az O.O.O. eset
AB AC BC B' A∢ ≡ A′∢
(három arány C'
A B A C BC
B∢ ≡ B′∢
egyenlősége) B C
C∢ ≡ C′∢
181
1. Azonosítsátok a mellékelt ábrán lévő hasonló háromszögeket, minden háromszögpár esetén megnevezve
a hasonlósági esetet!
a) A b) G T c)
6 10
8 S
F U 5
E 9
60° P 8 4
4,5 L R
D H N
4
60° 3
B C C
O
2. Bizonyítsátok be, hogy a mellékelt ábrán 7. Legyen AD az ABC háromzög
lévő háromszögek hasonlók. Mindkét esetben magassága, A∢ = 90°, valamint
írjátok fel az oldalak arányosságát és a szögek DE az ADC háromszög magassága.
E D
a) Igazoljátok, hogy ABC∆ ∼
kongruenciáját.
a) b) DAC∆. A B
C
P T b) Igazoljátok, hogy ABD∆ ∼ CDE∆.
O
75°
B c) Ha AC = 16 cm, CD = 12,8 cm számítsátok ki a
y
75°
2y BC és EC szakaszok hosszát.
D 2x
A R 8. Az ABCD téglalapban E ∈ AB, valamint
E 50°
75°
F 60° BCE∢ ≡ BDC∢.
M x N a) Igazoljátok, hogy BC 2 = BE · CD.
3. Rajzoljatok egy ABC egyenlő szárú b) Számítsátok ki az AE szakasz hosszát tudva,
háromszöget, amelyben BAC∢ = 120° és D a hogy AB = 8 cm és BC = 6 cm.
BC oldal egy pontja úgy, hogy ADC∢ = 60°. 9. A mellékelt ábrán AB ∥ CD, BC ∥ DE és
a) Igazoljátok, hogy az ábrán van két hasonló AE = 4 · CE. Határozzátok meg: B
a) Az ABC és CDE
háromszög.
háromszögek kerületének
b) Igazoljátok, hogy AB2 = BC · BD.
arányát;
4. Ha BD és CE szakaszok az ABC háromszög magas- D
b) A CDE és ABC
ságai, akkor igazoljátok, hogy ABD∆ ∼ ACE∆. háromszögek területének
A C E
5. Az ABC és DEF háromszögek hasonlók, arányát.
valamint az M és N pont a BC illetve EF oldal 10. Az ABCD paralelogrammában AE ⊥ CD,
egy-egy pontja. Igazoljátok, hogy: E ∈ CD és AE ∩ BC = {F}. Állapítsátok meg,
a) ha AM és DN oldalfelezők, akkor hogy az ADE és FCE háromszögek hasonlók
ABM∆ ∼ DEN∆. vagy nem, mindkét esetet megvizsgálva:
b) ha AM és DN szögfelezők, akkor BAD∢ hegyesszög vagy tompaszög.
ACM∆ ∼ DFN∆. 11. Az ABCD derékszögű trapézban,
c) ha AM és DN magasságok, akkor A∢ = D∢ = 90°. Az átlók metszéspontján
keresztül a trapéz alapjaihoz húzott párhuzamos
AM BC
= . az AD oldalt E D C
DN EF pontban metszi.
6. A DEF egyenlő oldalú háromszög kerülete 30 cm. a) Igazoljátok, hogy E O
Legyen DA oldalfelező, EB magasság, valamint ABE∆ ∼ DCE∆.
FC a DFE∢ szögfelezője, ahol C ∈ DE. b) Igazoljátok, hogy
a) Igazoljátok, hogy DEF∆ ∼ ABC∆. EO a BEC∢ szög A B
b) Számítsátok ki az ABDE négyszög kerületét. szögfelezője.
182
3.l. Hasonló háromszögek gyakorlati alkalmazása
A mértani eszközökkel történő mérések során csak megközelítő értékekhez jutunk. Sok esetben a mérést
lehetetlen elvégezni a túl nagy távolság miatt vagy akár olyan akadályok miatt, amelyek lehetetlenné teszik a
hozzáférést. Ilyen jellegű mérésekhez Thalész mértani tulajdonságokat alkalmazott. Egy híres feladat a piramis
magasságának meghatározása az árnyék segítségével. Thalész a hasonló háromszögek tulajdonságát használva
meghatározta a hajó távolságát a parttól, de két hajó közti távolságot is.
Megjegyezzük, hogy az így kapott eredmények csak megközelítő értékek. Az eltérés nem a számításból adódik,
hanem a távolságok és szögek méréséhez szükséges irány megállapításának pontatlanságából. Az idők során
olyan korszerű eszközöket hoztak létre, amelyek segítségével a kapott értékek nagymértékben megközelítik a
valós értékeket. Ezen mérési módszerek érdekesek és nagyon hasznosak lehetnek bizonyos helyzetekben.
A
Alkalmazás
A. Távolságok becslése a hasonlóság segítségével
1) Tárgyak magasságának becslése
Hasonlóság használatával meghatározzuk a párizsi Eiffel-torony magasságát.
Kijelöljük azt a külső pontot, ahonnan a mérést szeretnénk végezni (C). Megmérjük
E
a C pont távolságát az alap középpontjától, legyen BC = a. Úgy helyezkedünk el a
BC szakaszon, hogy a DE szakasz hossza megegyezzen a magasságunkkal. C
A DE = b magasság ismert és megmérjük DC távolságot, DC = c. B D
Mostmár elégséges informácónk van a torony magasságának meghatározásához.
Az AB és DE egyenesek párhuzamosak (mindkettő függőleges irányú), így az ABC és EDC háromszögek
AB BC AC
hasonlók, ezért = = , de a BC, ED és CD hossza ismert.
ED DC EC
AB BC BC ED a b
Az = , aránypárból kapjuk, hogy: AB vagy AB .
ED DC DC c
Egy közeli baráttal Párizsba utaztok, hogy megmérjétek az Eiffel-torony magasságát. A 180 cm magas barát a
DE-vel jelölt helyre helyezkedik el. Mérések után azt kaptátok, hogy BC = 540 m és DC = 3 m. Számítsátok
ki a torony magasságát, a fentiekben bemutatott lépések alapján. (Válasz: Htorony = 324 m)
2) Egy rögzített pontig való távolság becslése
A parton állunk a B pontban és szeretnénk meghatározni ettől a ponttól a távolságot a
part menti hajóig. A hajó helyzetét jelölje A. Hogyan járhatunk el?
Lássunk egy lehetséges változatot. (mellékelt ábra) A
A B pontból a C pontba megyünk, megmérve a BC távolságot. A homokban
megjelöljük BA és CA irányokat. A BA egyenesen kijelölünk egy E pontot, ezen
keresztül párhuzamost húzunk a BC egyenessel, amely az AC egyenest a D pontban
metszi. Megmérjük a BE és ED hosszúságokat.
Az ABC háromszögben DE ∥ BC, a hasonlóság alaptétele alapján következik,
D E
AE DE AD AE DE
hogy: = = . Az = aránypárból származtatással kapjuk, hogy C B
AB BC AC AB BC
AB AE BC DE
innen pedig az következik, hogy a hajóig lévő távolság:
AB BC
EB BC
d AB .
BC DE
183
A 2. alkalmazás lépéseit követve határozzátok meg az AB hosszát, ha BC = 60 m, DE= 58 m és BE = 10 m.

(E: AB = 290 m)
3) Két pont közötti távolság becslése

Az A pontban állva szeretnénk meghatározni a távolságot B pontig. A A B
közvetlen mérés lehetetlen a közbeeső akadály miatt. Keressünk egy
módszert az AB szakasz hoszzának meghatározásához. (mellékelt ábra)
Kijelölünk egy C pontot úgy, hogy tudjuk megmérni az AC és BC
távolságokat. Megjelöljük a CA és CB irányt. A CA illetve CB szakaszon
szeretnénk rögzíteni a D és E pontot úgy, hogy a D és E pont között ne D E
legyen akadály. A következőképpen járunk el:
1) A CA szakaszon kijelöljük a D pontot. 2) Megmérjük a CD, AC és BC C
CE CD
szakasz hosszát. 3) A CB szakaszon kijelöljük az E pontot úgy, hogy = .
4) Megmérjük a DE szakasz hosszát. CB CA
5) Alkalmazzuk Thalész tételének fordított tételét, ez alapján következik, hogy DE ∥ AB.
DE CD CE
Az ABC háromszögben a hasonlóság alaptétele alapján kapjuk, hogy: = = .
CA AB CA CB
Innen következik, hogy AB = ⋅ DE tehát az AB távolságot meghatároztuk.
CD
Példa. Az AC = 15 m és BC = 45 m, sajátos esetben megválaszthatjuk a D pontot úgy, hogy CD = 1 m. A CB
CE CD CE 1
szakaszon kijelöljük az E pontot úgy, hogy = , tehát = . Következik, hogy CE = 3 m, azzal
CB CA 45 15
a feltétellel, hogy a DE szakaszt úgy választottuk meg, hogy a D és E pont között nincs akadály. Ellenkező
5 1 3
esetben a D pontot a kedvező módon újraválasztjuk. Mérés útján kapjuk, hogy DE = 5 m. Ekkor = = ,
vagyis AB = 75 m. AB 15 45
B. Két hasonló háromszög területének aránya

Tudjuk, hogy a háromszög területének kiszámításához szükség van a magasság hosszára. Hasznos lesz a
következő tétel:
1. tétel.
Ha két hasonló háromszög esetén a hasonlósági arány k, akkor:
a) a megfelelő oldalfelezők aránya k;
b) a megfelelő magasságok aránya k;
c) a megfelelő szögfelezők aránya k.
Bizonyítás: A DEF és az ABC hasonló háromszögek, a hasonlósági arány k.

DE EF DF
Ekkor D∢ ≡ A∢, E∢ ≡ B∢, F∢ ≡ C∢ és = = = k. D
AB BC AC
a) Igazoljuk, hogy a D és A csúcsból húzott két oldalfelező aránya k. A
Jelölje M és N a BC, illetve EF oldalak felezőpontját.
EF
EN 2 EF DE EN E N F
Ekkor = = = � k és = .
BM BC BC AB BM
2
B M C
184
A feltevésből adódik, hogy E∢ ≡ B∢ így az O.Sz.O. hasonlósági eset alaján D
DN DE A
DEN∆ ∼ ABM∆, tehát = = k . Bebizonyítottuk, hogy két hasonló
AM AB
háromszöben a megfelelő oldalfelezők aránya egyenlő a hasonlósági aránnyal. E N F
b) I gazoljuk, hogy a D és A csúcsból húzott két magasság aránya k. A DEF
és ABC háromszög magassága DN és AM. Ekkor a két háromszögben a
DNE∢ és AMB∢ derékszögek kongruensek. Mivel E∢ ≡ B∢ így a Sz.Sz. B M C
DN DE
eset alapján DEN∆ ∼ ABM∆, tehát = = k . Bebizonyítottuk,
AM AB D A
hogy két hasonló háromszögben a megfelelő magasságok aránya egyenlő
a hasonlósági aránnyal.
c) Megjegyezzük, hogy a szögfelező hosszán a háromszög egyik csúcsa
valamint a szemközti oldal és a szögfelező metszéspontja által E N F
meghatározott szakasz hosszát értjük. Legyen DN az EDF∢, N ∈ EF és
AM szög szögfelezője BAC∢, M ∈ BC.
B M C
Igazoljuk, hogy a DN és AM szakaszok aránya k.
BAC  EDF 
Mivel BAM∢ = = = EDN∢, B∢ = E∢, ezért a Sz.Sz.
2 2
DN DE
hasonlósági eset alapján DEN∆ ∼ ABM∆, tehát = = k .
AM AB
2. tétel.
Ha két hasonló háromszög esetén a hasonlósági arány k, akkor a két háromszög területének aránya k2.
EF
Bizonyítás. A fenti ábra alapján a DEF és az ABC háromszögek hasonlók, a hasonlósági arány k, azaz = k.
DN BC
Igazoltuk, hogy a megfelelő magasságok aránya is k, tehát = k . Kiszámítjuk a két háromszög területének
EF DN AM
DEF 2 EF DN 2
arányát: k k k .
ABC BC AM BC AM
2
A bizonyított tételt kijelentjük a következőképpen:
Két hasonló háromszög területének aránya egyenlő a hasonlósági arány négyzetével.
1. alkalmazás. Az ABC derékszögű háromszögben BAC∢ = 90°, AB = 8 cm,

AC = 6 cm. Meghosszabítjuk az AB szakaszt a BD = 1 cm-es szakasszal, D
majd az AC félegyenesen felvesszük az E pontot úgy, hogy ADE∢ ≡ ACB∢. B
a) Igazoljátok, hogy az ABC és AED háromszögek hasonlók.
b) Számítsátok ki az ADE háromszög területét.
Megoldás. a) Az O.O. hasonlósági eset alapján az ABC és AED
háromszögek hasonlók, hiszen BAC∢ ≡ EAD∢ (közös szög) és a
feltevésből ACB∢ ≡ ADE∢.
b) Az ABC és AED háromszögek hasonlóságából kapjuk, hogy a
hasonlósági arány A C E
2
AC AC 6 2 2 4
k . Mivel ABC k2
AD AB BD 9 3 AED 3 9
AB AC 8 6 4 9
és ABC 24 (cm2), ezért AED ABC : 24 54 (cm2).
2 2 9 4
185
2. alkalmazás. Az ABC háromszögben a P pont a BAC∢ szög egy belső A
C
pontja. Az AP egyenes a BC oldalt D pontban metszi. Igazoljátok, hogy: N
DB E
ABC DA
a) ABP ; b) . D
ACP DC PBC DP
Megoldás. M
F
a) A BE és CF az ABP és ACP háromszög magassága. A BDE és CDF B
háromszögek hasonlók, mert
P
DB BE
BED∢ ≡ CFD∢ (90°) és BDE∢ ≡ CDF∢ (csúcsszögek). Ekkor = .
DC CF
DB BE BE AP 2 ABP ABP
Azt kapjuk, hogy .
DC CF CF AP 2 ACP ACP
b) Az AM és PN szakasz az ABC és PBC háromszög magassága. Az ADM és PDN háromszögek hasonlók, mert
DA AM
AMD∢ ≡ PND∢ (90°) és ADM∢ ≡ PDN∢ (csúcsszögek). Ekkor = .
DP PN
DA AM AM BC 2 ABC ABC
Azt kapjuk, hogy .
DP PN PN BC 2 PBC PBC
3. alkalmazás. Az ABC háromszög AB, BC, illetve AC oldalán felvesszük a D, E és F pontot úgy, hogy DE ‖ AC
és DF ‖ BC. Tudjuk, hogy az ADF háromszög területe 4 cm2 és a BDE háromszög területe 9 cm2. Számítsátok ki
az ABC háromszög területét!
Megoldás:
ADF AD 2
Az ADF és ABC háromszögek hasonlók, tehát (1).
ABC AB 2
BDE BD 2 ABC AB 2
A BDE és BAC háromszögek hasonlók, tehát vagy (2).
ABC AB 2 BDE BD 2
ADF ABC AD 2 AB 2 ADF AD 2
Összeszorozva az (1)-es és a (2)-es azonosságot kapjuk, hogy · · , 2
ABC BDE AB 2 BD 2 BDE DB
4 AD 2 AD 2 AD 2
= 2
, tehát = . Származtatással kapjuk, hogy = .
9 DB DB 3 AB 5
2
ADF AD 4 4
Az (1) azonosságból következik, hogy , , ahonnan TABC = 25 cm2.
ABC AB ABC 25
Jegyezd meg!
! • Ha két háromszög hasonló, akkor a megfelelő oldalfelezők, magasságok és a megfelelő

szögfelezők aránya egyenlő a hasonlósági aránnyal.
• Két hasonló háromszög területének aránya egyenlő a hasonlósági arány négyzetével.
186
F
1. Gergő a vakacióban a 4. Egy bevásárlóközpont az ABCD négyzet alakú
1, 8
nagyszüleihez megy. D
C
E
telekre van építve. Ennek vázlata a mellékelt
Megállapítja, hogy a 1, 2 0, 3
ábrán látható. Az AMN és BCM háromszögek
kerti kút javításra szorul, üzletek számára kijelölt helységek, ahol az M
ezért tudni szeretné a kút pont az AB szakasz felezőpontja és MN ⊥ MC.
mélységét a víz felszínéig Tudjuk, hogy DN = 225 m. Számítsátok ki az
(h = AD). Mivel nincs üzletek számára kijelölt felület nagyságát.
ilyen hosszú mérőszalagja D C
A B
a következőképpen jár el:
Gergő magassága 1,8 m és
ha 0,3 m távolságra áll a
225 m
kúttól, akkor pontosan meglátja a víz felszínének
érintkezését a kút falával. Tudva, hogy a kút
átmérője 1,2 m Gergő állítja, hogy meg tudja
N
határozni (megközelítve) a kút mélységét a víz
felszínéig. Figyeljétek meg a mellékelt ábrát és
határozzátok meg a kút mélységét a víz felszínéig. A M B
2. Egy egyenes útvonalon közlekedő 5. Bence egy kosárlabdapályát szeretne
drótkötélpálya ércet szállít AB távolságon, mely megtervezni az udvaron, amelynek hossza
375 m. Az A pontból 45 m megtétele után 3 m 20 m. A kert alakja derékszögű háromszög
magasságba ér. Számítsátok ki a B végpont és méretei 30 m, 40 m, 50 m. A kivitelező
magasságát! három változatot mutat be, amint az alábbi
B ábra mutatja. Határozzátok meg, hogy melyik
változatot válassza Bence ha tudjuk, hogy a
45 3 lehető legnagyobb felületű pályát szeretné
A
3. Dani játszóterét egy égő világítja meg, amely
5 m magasan van felszerelve egy oszlopra. 50 m
Dani magassága 1,65 m és 6,7 méterre áll az
40 m
20 m
20 m
oszloptól. Számítsátok ki Dani árnyékának
hosszát. 20 m
B
a) 30 m b) c)
5m
1, 65 m
A 6, 7 m
187
Ismeretfelmérő
Hivatalból 10 pont jár
I. Párosítsátok az első oszlopban lévő számokkal jelölt kifejezéseket a második oszlopban lévő válaszokkal,
úgy, hogy helyes legyen!
1. A mellékelt ábrán BE ∥ CF ∥ DG, EL ∥ AD, EL ∩ CF = {H}, A
HI ∥ FG és AB = 4 cm, BC = 6 cm, AD = 20 cm, AG = 30 cm,
DG = 24 cm. Ekkor: B E
A B
5p 1. CF = a. 3,6 cm H F
C
5p 2. FG = b. 12 cm
c. 4,8 cm
5p 3. DL =
d. 37 cm
5p 4. K HIL = e. 15 cm D L G
f. 18 cm I
II. Írd ki az egyes feladatokhoz tartozó egyetlen helyes válasz betűjelét!

5p 1. Az ABCD négyzetben AB = 6 cm, E a CD oldal felezőpontja, BE ∩ AC = {F } és
FM ∥ CD, M ∈ BC. Az FM szakasz hossza:
A. 2 cm B. 3 cm C. 4 cm D. 6 cm
10p 2. A DEF egyenlő oldalú háromszög súlypontján keresztül az EF oldallal húzott párhuzamos a DE és DF
oldalt a T, illetve S pontban metszi. Ha EF = 15 cm, akkor a DTS háromszög kerülete:
A. 15 cm B. 20cm C. 25 cm D. 30 cm
5p 3. Az ABCD téglalap CD oldalán felvesszük az E és F pontot úgy, hogy DE = CF = 2 cm. Ha AB = 12 cm
és AF ∩ BE = {P }. akkor:
A. AP = 1,(3)·PF B. AP = 1,5·PF C. AP = 2·PF D. AP = PF
5p 4. Az ABC háromszögben, ABC∢ = 90°, AB = 30 cm, BC = 40 cm, AC = 50 cm és D ∈ BC,
CD = 0,75 · BC. A D pont távolsága az AC egyenestől:
A. 15 cm B. 16 cm C. 18 cm D. 20 cm
III. Írd le a feladatok részletes megoldását!

1. Az MAB háromszögben az MAB és MBA szögek szögfelezői az I pontban metszik egymást, vala-
mint az I ponton keresztül az AB egyeneshez húzott párhuzamos az MA és MB oldalt a C illetve D
pontban metszi. Tudjuk, hogy MC = 12 cm, MA = 18 cm, MD = 8 cm.
5p a) Számítsátok ki a BD szakasz hosszát.
10p b) Igazoljátok, hogy CI = 6 cm.
10p c) Határozzátok meg az AB szakasz hosszát.
2. Az ABCD rombuszban AC ∩ BD = {O }. A BC oldal felezőpontja a P, illetve a CD oldalé a Q pont.
Az AP egyenes a BD egyenest az E pontban, míg a BQ egyenes az AC egyenest az F pontban metszi.
10p a) Igazoljátok, hogy az ADE és PBE háromszögek hasonlók.
EO
10p b) Számítsátok ki az arány értékét.
BD
5p c) Igazoljátok, hogy az EF és BC egyenesek párhuzamosak.
188
7
7 Metrikus összefüggések a
derékszögű háromszögben
7.1. M erőleges vetületek egy egyenesre. Magasságtétel. Befogótétel
7.2. Pitagorasz-tétel. A Pitagorasz-tétel fordított tétele
7.3. Trigonometriai alapismeretek a derékszögű háromszögben: hegyesszög
szinusza, koszinusza, tangense, kotangense
1.7. 2.7. 3.7. 4.7. 5.7. 6.7.
189
7.1.
Merőleges vetületek egy egyenesre.
A magasságtétel. A befogótétel
1.l. Merőleges vetületek egy egyenesre
1. Értelmezés. Az A pontnak a d egyenesre eső merőleges vetülete az A pontból a d egyenesre állított
merőleges talppontja. (Rövidebben: az A pont vetülete a d egyenesre).
Jelölés: ha M az A vetülete a d egyenesre, így írjuk: prd A = M.
d2 d3
Példák. A
a) Az A pontnak a d1 egyenesre eső vetülete A1, mert AA1 ⊥ d1 és A1 ∈d1.
Az A pontnak a d2 egyenesre eső vetülete A2, mert AA2 ⊥ d2 és A2 ∈d2. A2
A3
Az A pontnak a d3 egyenesre eső vetülete A3, mert AA3 ⊥ d3 és A3 ∈d3.
Jelölés: A1 = prd A, A2 = prd A, A3 = prd A.
1 2 3 A1 d1
A fenti példákban az A pont nincs azon az egyenesen, amire vetítjük.
b) Ha az A pont a d egyenesen fekszik, akkor az A vetülete d-re maga az A, mivel
az A-n átmenő, d-re merőleges egyenes talppontja maga az A. A d
Minden mértani alakzat egy ponthalmaz, tehát beszélhetünk egy ponthalmaz egyenesre eső
merőleges vetületéről.
2. értelmezés: Az F ponthalmaznak a d egyenesre eső vetületén az

F halmaz összes pontjának a d-re eső vetületeinek halmazát értjük.
Példák. A mellékelt ábrán különböző síkidomok és azok d-re
eső vetületei láthatók. Megfigyelhetjük, hogy a (pirossal
jelzett) vetületek mindegyike szakasz vagy pont. d
Tétel
1) Ha AB ⊥ d, akkor az AB szakasznak a d egyenesre eső vetülete az A'B' szakasz, ahol A′ = prd A és B′ = prd B.
2) Ha AB ⊥ d, akkor az AB szakasznak a d egyenesre eső vetülete az A' pont, ahol A′ = prd A.
Bizonyítás. Tekintsük az AB szakaszt és a d egyenest. Két esetet tárgyalunk: AB ⊥ d és AB ⊥ d.

1) Az AB szakasz tartóegyenese nem merőleges d egyenesre. A
Jelöljük A'-tel és B'-tel az A illetve B pont d-re eső vetületét; nyilvánvalóan A′ ≠ B′. M
Igazoljuk, hogy az AB szakasz vetülete az A'B' szakasz. B
Az AB szakasz egy tetszőleges M pontjának a d egyenesre eső vetületét jelöljük M'‑tel. d
Ebből az AA′ ∥ BB′ ∥ MM ′ összefüggést kapjuk, mivel ugyanarra a d egyenesre merőlegesek. A' M' B'
MM' és AA' párhuzamosak, ebből következik, hogy A és A' az MM' egyenes ugyanazon
oldalán helyezkedik el. Hasonlóan, B és B' is az MM' egyenes ugyanazon oldalán helyezkedik el. Mivel A és B
az MM' egyenes különböző oldalán található, következik, hogy A' és B' is az egyenes különböző oldalán van,
tehát M' az A'B' szakaszon található.
Hasonlóan bizonyítjuk, hogy az A'B' szakasz bármely pontja az AB szakasz valamely B
pontjának vetülete. Vegyünk fel egy M' pontot az A'B' szakaszon, állítsunk merőlegest M'‑ben
M
a d egyenesre és jelöljük M-mel ezen merőleges és az AB egyenes metszéspontját. Mivel
AA′ ∥ MM ′ ∥ BB′, a fentebb leírt módon következik, hogy M az A és B között helyezkedik el, A
tehát az AB szakaszon fekszik.
2) Az AB szakasz merőleges a d egyenesre, így az AB egyenes a d egyenessel derékszöget
alkot, és az A' pontban metszik egymást. A' M' d
Igazoljuk, hogy az AB szakasz vetülete a d egyenesre az A' pont, vagyis az AB szakasz
minden pontjának a vetülete ugyanabba az A' pontba esik.
190
Feltételezzük az ellenkezőjét: létezik egy M pont az AB szakaszon, amelynek az M' vetülete különbözik

az A' ponttól: M ′ ≠ A′. Következik, hogy az MA′M′ háromszögnek két derékszöge van, ami ellentmondás.
Az ellentmondást az okozta, hogy a feltételezés hamis, tehát az AB szakasz minden pontjának a d egyenesre
eső vetülete az A' pont. Következik, hogy az AB szakasz vetülete a d egyenesre az A' pont.
1. alkalmazás
a) Egy szakasz vetületének hossza kisebb a szakasz hosszánál vagy egyenlő vele.
b) Egy szakasz felezőpontjának egy egyenesre eső vetülete a vetületi szakasz felezőpontja.
Bizonyítás. a) AB a szakasz, d az egyenes és C = prd A, D = prd B. Következik, hogy az AB szakasz d egyenesre
eső vetülete a CD szakasz, ezt így jelöljük: prd AB = CD.
Összehasonlítjuk az AB és CD szakaszok hosszát.
Az AB ⊥ d eset nyilvánvaló, mivel az AB szakasz vetülete egy ponttá zsugorodik, C = D.
További két esetet kell vizsgálni: a1) AB ∥ d és a2) AB ∦ d. A B
a1) Ha AB ∥ d, akkor figyelembe véve, hogy AC ⊥ d és BD ⊥ d következik, hogy AC ∥ BD
d
és ACD∢ = BDC∢ = 90°. Mivel AB ∥ CD, következik, hogy ABDC téglalap és CD = AB.
C D
a2) Ha az AB egyenes nem párhuzamos a d egyenessel, megszerkesztjük az E ∈ BD B
pontot úgy, hogy AE ⊥ BD. Az AEDC négyszög egy téglalap és AE = CD. Az ABE
háromszögben AEB∢ = 90°, és mivel a befogó rövidebb, mint az átfogó, AE < AB A E
tehát CD < AB. d
Az a1) és a2) esetekből következik, hogy CD ≤ AB. C D
B
b) Az AB ⊥ d esetet nem szükséges tárgyalni, mert ebben az esetben C = D. Marad az M
AB ⊥ d eset. Az A, M és B pontból a d egyenesre állított merőlegesek egyenlő A
közű párhuzamosok (M az AB szakasz felezőpontja). Alkalmazva az egyenlő közű d
párhuzamosok tételét következik, hogy N a CD szakasz felezőpontja. C N D
2. alkalmazás D C
Az ABCD paralelogrammában A hegyesszög, a BD átló nem merőleges az AD
F
oldalra és AC ∩ BD = {O }. Megszerkesztjük a következő vetületeket: O
E az O pont AB-re eső vetülete, F az O pont AD-re eső vetülete, G a D pont H
AB-re eső vetülete, H a B pont AD-re eső vetülete.
Igazoljuk, hogy BE ·FH = DF ·GE.
A G E B
Megoldás. G = prABD és B = prABB, tehát a BD szakasz vetülete az AB
egyenesre a BG szakasz.
E = prABO és O a BD szakasz felezőpontja, tehát E is a BG szakasz felezőpontja: BE = EG = a. (1)
H = prADB és D = prADD, tehát a BD szakasz vetülete az AD egyenesre a DH szakasz.
F = prADO és O a BD szakasz felezőpontja, tehát F is a DH szakasz felezőpontja: DF = FH = b. (2)
Az (1) és (2) összefüggésekből következik BE · FH = a · b = DF · GE, amit igazolni kellett.
Fogalmazzátok újra és oldjátok meg a 2. alkalmazást, ha A tompaszög.
191
tengelyre eső A′, B′, C′, illetve D′ vetületeit.

1. Adott az A, B és C pont
A Határozzátok meg az A', B', C' és D' pontok
és a d egyenes úgy, hogy
koordinátáit.
A ∉ d, B ∈ d, C ∈ d és
AC ⊥ d . Másoljátok le 7. A P pont az xOy szög belső tartományában
az alábbi mondatokat és d található, az OP szakasz vetületei a szög
C B száraira az OA illetve OB kongruens szakaszok.
egészítsétek ki úgy, hogy
igaz kijelentéseket kapjatok. Igazoljátok, hogy az OP félegyenes az xOy szög
a) A C pont a(z) … pont merőleges vetülete a d szögfelezője.
egyenesre. 8. A d egyenes különböző oldalán adott az M és N
b) A B pont a(z) … pont merőleges vetülete a d pont, d ∩ MN = {O }, és A = prd M , B = prd N .
egyenesre. Mutassátok ki, hogy:
2. Az A és B pont a b egyenes azonos oldalán ta- a) Ha OM = ON , akkor OA = OB .
lálható, AB ⊥ b. Az AC és BD egyenes merőle- b) Ha OA = OB , akkor OM = ON .
ges a b egyenesre, C ∈ b, D ∈ b. 9. A mellékelt ábrán az A, B és C pont a d egyenes
A azonos oldalán helyezkedik el és BC ∥ d.
B A
C D b B C
Nevezzétek meg a következő vetületeket: prb A,
prb B és prb AB. d
Megjegyzés. A 2-es, 3-as, 4-es és 9-es felada- B' A' C'
tokban prdA az A pont d egyenesre eső vetületét Döntsétek el a következő kijelentések logikai
jelöli. értékét:
3. Adott a d egyenes, valamint az E és G pont, p1: pr AB = A′B′;
d
E ∉ d és G ∈ d. Vegyétek fel az F ∈ d pontot p2: pr AC = A′C′;
d
úgy, hogy teljesüljön az EF ⊥ d feltétel. p3: pr BC = B′C′.
d
Nevezzétek meg a következő vetületeket: pr E, 10. Az ABC háromszög magassága AD.
d
pr G és pr EG. a) Szerkesszetek ábrát, majd nevezzétek meg
d d
4. Az A és B pont a d egyenes különböző oldalán az AB és AC oldal vetületét a BC egyenesre a
helyezkedik el, AB ∩ d = {C }. következő esetekben:
Legyen AD ⊥ d, D∈ d és BE ⊥ d, E∈ d . 1) B∢ < 90° és C∢ < 90°;
a) Nevezzétek meg a: pr A, pr B, pr C, pr AB 2) B∢ > 90°.
d d d d
vetületeket. b) Határozzátok meg a „BD + DC = BC”
b) Ha C az AB szakasz felezőpontja, kijelentés logikai értékét az a) alpont
igazoljátok, hogy pr C a DE szakasz mindkét esetében.
d
felezőpontja. 11. Az A, B, C és D kollineáris pontok a d egyenes
5. Ábrázoljátok az xOy derékszögű koordináta- ugyanazon oldalán helyezkednek el úgy, hogy
rendszerben az A ( –2 ; 4), B( 0 ; 3), C ( 3 ; –2), AB = BC = CD. Az A', B', C' és D' pontok az A,
D ( 5 ; 0) pontokat, majd ezen pontok Ox B, C, illetve D vetületei a d egyenesre. Igazoljá-
tengelyre eső A′, B′, C′ illetve D′ vetületeit. tok a következő egyenlőségeket:
Határozzátok meg az A, B, C és D pontok a) A′B′ = B′C′ = C′D′
koordinátáit. AA CC BB DD
b) BB , CC ,
6. Ábrázoljátok az xOy merőleges koordináta 2 2
rendszerben az A(–3 ; –4), B ( 0 ; 2), C ( 1 ; 5), 2 AA DD AA 2 DD
D ( 3 ; 0), pontokat, majd ezen pontok Oy BB , CC .
3 3
192
2.l. A magasságtétel
Akárcsak az egyenlő oldalú háromszögeknek, a derékszögű háromszögeknek is számos elméleti és gyakorlati

alkalmazása ismeretes. A matematika történetének kezdete óta ismertek a derékszögű háromszöggel kapcsolatos
felfedezések, amelyeket a társadalmi élet több területén alkalmaznak.

A legkorábbról fennmaradt matematikai feljegyzések (Kr.e. 2000 – 1800), amelyeket babilóniai agyagtáblák
(Plimpton 332 agyagtábla) és papirusztekercsek (Rhind-papirusz) őriztek meg, tartalmazzák a derékszögű
háromszög oldalhosszaként értelmezhető számokat (pitagoraszi számok) és a derékszögű háromszög
tulajdonságait
Emlékeztető
A mellékelt ábra szerint az A-ban derékszögű ABC háromszögben, a CA, A
BA és AD szakaszok a háromszög magasságai és az A pont a háromszög
magasságpontja (ortocentruma).
1) Egy derékszögű háromszögben a befogók a háromszög magasságai.
2) A háromszög derékszögű csúcsa, a háromszög magasságpontja B C
D
(ortocentruma).
A magasságtétel
Egy derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság a befogók átfogóra eső vetületeinek mértani
közepe.
Bizonyítás. Az ABC derékszögű háromszögben BAC∢ = 90° és AD az átfogóhoz A

tartozó magasság. Bizonyítandó, hogy: AD BD CD . Ezzel egyenértékű
AD BD
relációk AD2 = BD · CD és = . A kapott aránypár azt sugallja, hogy
CD AD B C
keressünk hasonló háromszögeket és ezekben hasonlósági arányokat. D
Az AD szakasz az ADB és ADC háromszögnek is oldala.
Mindkét háromszög derékszögű: ADB∢ = ADC∢ = 90°, továbbá az ABD és CAD szögek kongruensek
egymással (ugyanaz a BAD szög a pótszögük), tehát ABD∆ ∼ CAD∆. A hasonló háromszögek oldalaira
AB BD AD BD AD
vonatkozó aránysor: = = , és a = aránypárból következik, hogy AD2 = BD·CD amit
igazolni kellett. CA AD CD AD CD
Alkalmazás
1. alkalmazás. a) Az ABC derékszögű háromszögben BAC∢ = 90°. Számítsuk ki az AD átfogóhoz tartozó

magasságot, ha DC = 2,25 · BD és AD + BC = 57 cm.
b) Az ABC derékszögű háromszögben BAC∢ = 90°, AD az átfogóhoz tartozó magasság, DC = k 2 · BD és
AD + BC = a, (a és k adott pozitív számok). Számítsuk ki az AD szakasz hosszát a és k függvényében.
193
Megoldás. a) BD = x jelöléssel DC = 2,25 · BD = 2,25 · x, és BC = BD + DC = x + 2,25 · x = 3,25 · x.
Az ABC háromszögben alkalmazzuk a magasságtételt: AD2 = BD ·DC = 2,25 · x2 ⇒ AD = 1,5 · x .
A feltétel szerint AD + BC = 57 ⇒ 1,5 · x + 3,25 · x = 57 ⇒ 4,75 · x = 57 ⇒ x = 57 : 4,75 = 12.
Végeredmény: AD = 1,5 · x = 18 cm.
b) Kifejezzük a BC átfogót az AD magasság függvényében: BC = BD + DC. Ide behelyettesítve DC-t, kapjuk,
hogy BC = (k2 + 1) · BD. (1)
Az ABC háromszögben alkalmazzuk a magasságtételt: AD 2 = BD ·CD , ebből következik, hogy
AD 2 = k 2· BD 2, AD = k ·BD, BD =
AD
k

, végül az (1)-es összefüggés alapján BC k 2 1
AD
k
.
AD k 2 k 1
Az AD + BC = a feltételből következik, hogy: AD + (k 2 + 1) · = a , majd AD · a, végül
ak k k
AD = 2 .
k k 1
Mielőtt megfogalmaznánk a magasságtétel fordított tételét, újrafogalmazzuk a magasságtételt, kiemelve a

feltevést és a következtetést.
Újrafogalmazás: Adott az ABC háromszög és a BC oldalhoz tartozó AD magassága.

Ha az ABC háromszög A-ban derékszögű (A∢ = 90°), akkor AD BD CD .
A fordított tételt ugyanabban a keretben fogalmazzuk meg, azaz az ABC háromszögről és annak az AD
magasságáról beszélünk.
A direkt tétel feltevése Következtetés
Az ABC háromszög derékszögű: A∢ = 90° AD BD CD
Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy a fordított tétel igaz-e, el kell döntsük, hogy az AD BD CD ,
összefüggésből következik-e, hogy a háromszög derékszögű A-ban?
Meglepő, de ez a következtetés nem mindig igaz. Mégis, egy további feltétel hozzáadásával érvényes tételt
kapunk.
A magasságtétel fordított tétele

Ha az ABC háromszög nem tompaszögű, és az AD magasság mértani közepe az AB és AC oldalak BC-re eső
vetületeinek, akkor a háromszög derékszögű.
Bizonyítás. Az ABC háromszögben AD ⊥ BC, D ∈ BC. A kirótt feltétel azt A

eredményezi, hogy D a BC szakasz belső pontja.
A feltétel szerint AD BD CD , ezzel ekvivalens AD2 = BD · CD vagyis
AD BD B C
= . Az így kapott aránypár és az a tény, hogy az ADB és CDA háromszögek D
CD AD
derékszögűek ADB-ben illetve CDA-ban, azt eredményezi, hogy ezek a
háromszögek hasonlóak (O.Sz.O. eset).
Következik, hogy ABD∢ ≡CAD∢ és BAD∢ ≡ ACD∢. Az ABD derékszögű háromszögben az ABD és BAD
szögek pótszögek, és figyelembe véve, hogy ABD∢ ≡ CAD∢, következik, hogy a CAD∢ és BAD∢ szögek
is pótszögek, tehát BAC∢ derékszög.
194
Megjegyzés. Egy ellenpéldával indokoljuk azt a kitételt, hogy az ABC háromszög A

nem lehet tompaszögű.
A CD szakaszt négy egyenlő részre osztjuk és jelöljük B-vel a D-hez legközelebb
fekvő osztópontot: CD = 4BD. A D pontban merőlegest állítunk a BC egyenesre,
ezen felvesszük az A pontot úgy, hogy AD = 2BD. D B C
Azt kapjuk, hogy BD DC BD 4 BD 2 BD AD .
BC és CD az AB illetve AC oldalak BC egyenesre eső vetületei.
Következtetés. Létezik olyan ABC háromszög, amelyben az AD magasság az AB és AC oldalak BC-re eső
vetületeinek mértani közepe, de a háromszög nem derékszögű.
Tudtátok-e, hogy... ?
1) Az ellenpélda egy olyan példa, amely megcáfol egy matematikai kijelentést.
2) Egy matematikai állítást bizonyítással szükséges igazolni.
3) Egy matematikai állítást egyetlen ellenpéldával meg lehet cáfolni.
a+b
2. alkalmazás. Adott két, a és b hosszúságú szakasz. Szerkesszük meg vonalzó és körző segítségével az
ab 2
és a ⋅ b , hosszúságú szakaszokat, ezáltal igazoljuk a középarányosok egyenlőtlenségét: a b ,
bármely a és b pozitív szám esetén. 2
Megoldás. Kimutattuk, hogy a befogók átfogóra eső vetületének mértani közepe éppen az átfogóhoz tartozó
magasság hossza. Meg kell tehát szerkesztenünk egy derékszögű háromszöget, melyben a befogók átfogóra eső
vetületei kongruensek az adott szakaszokkal.
Emlékeztető: egy félkörbe írt kerületi szög derékszög. A keresett háromszög szerkesztésének lépései:
Az adatok meghatározása: adottak az a és b hosszúságú szakaszok. a b
1. lépés. Meghúzzuk a d egyenest, rögzítünk rajta egy D pontot, és körző segítségével A D B
megszerkesztjük a két oldalán az a illetve b hosszúságú szakaszokat. a b
2. lépés. Azonos körzőnyílással A és B középpontú köröket A D O B

rajzolunk. Ezek két pontban metszik egymást, az AB szakasz felező a b
merőlegesén. A felező merőleges és az AB egyenes metszéspontja
C
egyben az AB szakasz felezőpontja, ezt O-val jelöljük.
3. lépés. Megszerkesztjük az O középpontú, AB átmérőjű félkört. Ezután D-ben

merőlegest kell állítanunk az AB-re. Körző és vonalzó segítségével megszerkesztjük A O B
egy D középpontú szakasz felező merőlegesét. Az így kapott, D-ben az AB átmérőre a D b
állított merőleges C-ben metszi a kört. Mivel félkörbe van írva, az ABC háromszög
derékszögű C-ben és CD az átfogóhoz tartozó magassága. A magasságtétel szerint
CD AD BD a b .
AB AD DB a b
A CO sugár az átmérő hosszának a fele, tehát CO . Bármely derékszögű
2 2 2
háromszögben a befogó hossza kisebb, mint az átfogó hossza. A DCO háromszög derékszögű, tehát DC ≤ CO,
ab
vagyis a b .
2
Jegyezd meg!
! Egy derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság a befogók átfogóra eső

vetületeinek mértani közepe.
Ha az ABC háromszög nem tompaszögű, és az AD magasság mértani közepe az AB és AC
oldalak BC-re eső vetületeinek, akkor a háromszög A-ban derékszögű.
195
1. Rajzoljatok egy ABC derékszögű háromszöget 8. Az ABCD téglalapban az A pont vetülete a BD

(A∢ = 90°), és húzzátok meg az ABC átlóra az E pont, BE = 3 DE, és AC ∩ BD = {O}.
háromszög AD magasságvonalát és az ACD DE
a) Határozzátok meg a arány értékét.
háromszög DE magasságvonalát. Döntsétek el a EO
következő kijelentések logikai értékét: b) Ha BD = 8 2 cm, számítsátok ki AE szakasz
p1: Az ABC háromszögben az AB befogó hosszát.
vetülete a BC átfogóra BD. c) Határozzátok meg az átlók által közrezárt
p2: Az ACD háromszögben CD befogó vetülete hegyesszög mértékét.
az AC átfogóra AE. 9. Az ABCD trapéz átlói merőlegesek egymásra,
p3: AD2 = BD · DC AC ∩ BD = {O}, és az
D C
p4: DE2 = AE + EC O pont vetülete az AB
O
nagy alapra E. Tudjuk,
2. Számítsátok ki egy derékszögű háromszögben hogy AE = 2 cm és
az átfogóhoz tartozó magasságot, ha a befogók BE = 8 cm. A E B
átfogóra eső vetülete: a) Számítsátok ki az OE
a) 5 cm és 20 cm; b) x és 4x, ahol x > 0; szakasz hosszát.
c) 16 cm és 9 cm; d) 2,7 cm és 1,2 cm; b) Ha CD = 5 cm, számítsátok ki a trapéz
e) 3 dm és 3 3 dm. területét.
3. Az ABC háromszögben A∢ = 90°, AD ⊥ BC,
10. Az MNPQ téglalapban MA ⊥ NQ, A ∈ NQ és
MA ∩ PQ = {B}. Ha AN = 12 cm, AQ = 27 cm
D ∈ BC.
számítsátok ki az MA és MB szakasz hosszát.
a) Ha BD = 8 cm és CD = 18 cm, határozzátok
11. Az ABC egyenlő szárú háromszögben AM a BC
meg AD.
alaphoz tartozó magasságvonal, és MD ⊥ AB,
b) Ha AD = 12 cm és CD = 8 cm, határozzátok meg
D ∈ AB, ME ⊥ AC, E ∈ AC. Tudjuk, hogy
BD-t és BC-t.
MD = 2 3 cm és AD = 2 6 cm.
4. Adott DEF háromszögben D∢ = E∢ + F∢ és a) Határozzátok meg az AB szakasz hosszát.
DA ⊥ EF, A ∈ EF. Ha AD = 10 cm és b) Igazoljátok, hogy DE ⊥ AM és számítsátok
EF = 5·AE, számítsátok ki az AE, AF és EF ki a DE szakasz hosszát.
szakaszok hosszát. 12. Az ABM egyenlő oldalú háromszögben jelöljük
5. Az ABC háromszögben A∢ = 90°, AM ⊥ BC, D-vel a BM oldal felezőpontját. Vegyük fel a
BM 1 BM egyenesen a C pontot úgy, hogy M a BC
M ∈ BC, = és BC = 20 cm. Számítsátok szakasz felezőpontja legyen. Igazoljátok, hogy
MC 4
ki AM szakasz hosszát és az ABC háromszög 3 BC 2
területét. AD 2 = .
16
6. A TRAP derékszögű trapézban T∢ = P∢ = 90°, 13. Az AMN háromszögben AD magasságvonal,
TR = 30 cm, AP = 18 cm és TA ⊥ AR. D ∈ MN és AD = 3 6 cm, MD = 9 cm,
Számítsátok ki a trapéz magasságát. ND = 6 cm. Igazoljátok, hogy az AMN
7. Az ABCD rombusz háromszög derékszögű.
magassága 20 cm és D C 14. Az AMN háromszögben AD magasságvonal
AC ∩ BD = {O}. Az OB D ∈ MN és AD = a · MD, ND = a · AD, a > 0.
O Igazoljátok, hogy az AMN háromszög derékszögű.
szakasz AB oldalra eső
vetülete 5 cm.
15. A DREP téglalapban DR = 16 cm és RE = 8 cm.
A B Hosszabbítsátok meg a DR szakaszt
Számítsátok ki a E
RE
rombusz kerületét. RQ = -vel. Igazoljátok, hogy DE ⊥ EQ.
2
196
3.l. A befogótétel
Emlékeztető
Ha egy derékszögű háromszögben meghúzzuk az átfogóhoz tartozó magasságvonalat, három derékszögű
háromszöget figyelhetünk meg, amelyek közül bármely kettő hasonló.
Valóban, az ABC derékszögű háromszögben (BAC∢ = 90°) az átfogóhoz tartozó AD magasságvonal az
alábbi szög-kongruenciákat eredményezi:
• BAC∢ ≡ ADB∢ ≡ ADC∢ (mert derékszögek);
• ABD∢ ≡ DAC∢ (mert mindkettőnek a BAD szög a pótszöge);
• BAD∢ ≡ ACD∢ (mert mindkettőnek a CAD szög a pótszöge).
Az ABD és CAD háromszögek hasonlóságát alkalmazva igazoltuk a magasságtételt. Lássuk, milyen
eredményre jutunk a másik két háromszög-pár, az ABC és DBA illetve az ABC és DAC háromszögek
hasonlósága alapján?
1. tétel. A befogótétel
Egy derékszögű háromszögben bármelyik befogó négyzete egyenlő az átfogó és a befogó átfogóra eső
vetületének szorzatával.
Bizonyítás. Az ABC és DBA háromszögek hasonlóak, mert a BAC∢ és ADB∢ A

derékszög, az ABC∢ és ABD∢ pedig közös szög. Felírjuk a megfelelő oldalakra
AB BC AC
vonatkozó aránysort: = = .
DB AB AD C
AB BC B D
Az = , arányból következik, hogy AB2 = BC · BD.
DB AB
Hasonló módon, az ABC és DAC háromszögek hasonlóak, mert a ACB∢ és ACD∢ derékszög, az ACB∢
AB AC BC AC BC
és ACD∢ közös szög. Ebből következik, hogy = = az = , aránypárból pedig, hogy
AD DC AC DC AC
AC 2 = BC · CD.
Megjegyzés. A befogótételben szereplő egyenlőségek AB BC BD illetve AC BC CD alakban is
írhatók. Ezek alapján a befogótétel így is fogalmazható: Egy derékszögű háromszög bármelyik befogója az
átfogónak és a befogó átfogóra eső vetületének mértani közepe.
Alkalmazás
1. alkalmazás. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90°, AD az átfogóhoz
tartozó magasságvonal és E a D pont B szerinti szimmetrikusa. A B pontba állított F A
merőleges az EC átmérőjű kört F-ben metszi. Igazoljuk, hogy a BFA háromszög
egyenlő szárú!
O
Megoldás. Mivel a BAC háromszög derékszögű, alkalmazhatjuk a befogótételt: E C
B D
AB2 = BC · BD.
Az EFC∆ félkörbe írt háromszög, tehát derékszögű. Alkalmazzuk az FB
magasságra a magasságtételt: FB 2 = BC ·BE. Mivel E a D pont B szerinti
szimmetrikusa, BD ≡ BE. Ebből következik, hogy AB 2 = FB 2, vagyis BA ≡ BF,
tehát a BFA háromszög egyenlő szárú.
197
2. tétel
A befogótétel fordított tétele: Az ABC háromszögben D = prBCA. Ha a D pont a BC szakaszon helyezkedik el és
AB2 = BC · BD vagy AC2 = BC · CD, akkor az ABC háromszög A-ban derékszögű.
Bizonyítás: Megszerkesztjük az A pont vetületét a BC-re. A feltétel szerint D a BC A

BA BC
szakaszon található. Az AB2 = BC·BD feltételt így is írhatjuk: = .
BD BA
A kapott aránypárban a számlálók a BAC háromszög oldalai, a nevezők pedig a BDA
háromszög oldalai. A két háromszögben ABC∢ ≡ DBA∢ és mint közös szögek, így B D C
az O.SZ.O. eset szerint a két háromszög hasonló. A hasonló háromszögek megfelelő
szögei kongruensek: BAC∢ ≡ BDA∢. A BDA∢ derékszög, így a BAC∢ is derékszög, tehát az ABC
háromszög A-ban derékszögű, amit igazolni kellett. Hasonlóan végezzük el a bizonyítást az AC 2 = BC · CD
összefüggésből kiindulva is.
Igazoljátok ellenpéldával, hogy a befogótétel fordított tétele nem érvényes abban az esetben, ha az A pont BC
egyenesre eső vetülete kívül esik a BC szakaszon!
2. alkalmazás. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90°, AD magasságvonal, E C

a D pont vetülete az AB egyenesre és F az E pont vetülete a BC egyenesre. Számítsuk
ki a BF szakasz hosszát, ha AB = 18 cm és BC = 27 cm! D
Megoldás. A feladatban több derékszögű háromszög és szerepel és az átfogóhoz F
tartozó magasságvonal. Ismételten alkalmazzuk a befogótételt. Az ABC
háromszögben∢A = 90°, az AD az átfogóhoz tartozó magasság AB2 = BC ∙ BD, ebből
AB 2 324 A E B
következik, hogy = BD = = 12 (cm).
BC 27
Az ABD háromszögben ADB∢ = 90°, DE az átfogóhoz tartozó magasság:
BD 2 144
BD2 = BE ∙ AB ebből következik, hogy= BE = = 8 (cm).
AB 18
Végül a BDE háromszögben BED∢ = 90°, az EF az átfogóhoz tartozó magasság BE2 = BD ∙ BF, ebből
BE 2 64 16
következik, hogy = BF = = (cm).
BD 12 3
3. alkalmazás: Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90°, AD magasságvonal, E a D pont vetülete az AB

egyenesre és F az E pont vetülete a BC egyenesre.
a) Számítsuk ki a BF szakasz hosszát, ha AB = c és BC = a.
b) Határozzuk meg a BF szakasz hosszát, ha AB = 18 cm, BC = 27 cm.
Megoldás: BAC∢ = 90°, AD ⊥ BC, DE ⊥ AB, tehát az ABC, ABD és BDE háromszögek derékszögűek. Ezekben
a háromszögekben AD, DE és EF az átfogóhoz tartozó magasságvonalak.
BE 2
A BF szakasz hosszát a BED, háromszögben a befogótétel alapján számoljuk ki BF = .
BD
BD 2
A BE szakasz a BD befogó átfogóra eső vetülete az ADB háromszögben, tehát BE = .
AB
AB 2
A BD szakasz az AB befogó átfogóra eső vetülete az ABC háromszögben, tehát BD = .
BC
198
2 3
BE 2 BD 2 BD 3 AB 2 AB c
4 4
1 1
Behelyettesítve, megkapjuk a végeredményt BF .
BD AB BD AB 2 BC AB 2 BC 3 a3
b) Ha c = 18 cm és a = 27 cm, akkor BF c 18 2 3 2 16 (cm).

4 4 4 8 4
a 3 27 3 39 3 3
4. alkalmazás. Az ABC derékszögű háromszög átfogóján található a P pont. Tudjuk, hogy
PB = 6 cm. P-nek az AB-re eső vetülete Q, QA = 5 cm és QB = 4 cm. Számítsuk ki az AP és C
BC szakasz hosszát!
Megoldás. P az ABC háromszög átfogóján helyezkedik el, a PAB∢ és PBA∢ hegyesszög, P
tehát a Q pont, mint a P pont AB egyenesre eső vetülete, az AB szakasz belső pontja.
Az APB háromszögben PQ ⊥ AB, Q ∈ AB, PB2 = BQ · BA = 4 · 9 = 36.
A befogótétel fordított tétele szerint az ABP háromszög derékszögű: APB∢ = 90°. A Q B
Az APB háromszögben alkalmazzuk a befogótételt: AP2 = AQ·AB = 45, tehát AP = 3 5 (cm).
Az ABC háromszögben a befogótétel szerint AB 2 = BC ·BP, tehát 81 = BC ·6, végül BC = 13,5 (cm).
Jegyezd meg!
! • A magasságtétel és a befogótétel két metrikus összefüggés. A háromszög magassága, befogói,

átfogója és a befogók átfogóra eső vetülete közt fennálló kapcsolatokat fejezi ki.
• A befogótétel és a magasságtétel fordított tételei alapján gyakran igazolható két egyenes
merőlegessége.
1. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90° 3. Az ABCD paralelogrammában CD = 18 cm

és AD ⊥ BC. és az A és B szögek szögfelezői az E pontban
A metszik egymást.
a) I gazoljátok, hogy az ABE háromszög
derékszögű!
B C
D b) Ha AB = 3 BE, számítsátok ki a BE szakasz
Állapítsátok meg a következő kijelentések AB-re eső vetületét!
logikai értékét: 4. Számítsátok ki egy derékszögű háromszög
p1: Az AB befogó BC átfogóra eső vetülete BD. befogóinak hosszát, ha a befogók átfogóra eső
p2: Az AC befogó BD átfogóra eső vetülete BC. vetülete:
p3: AB2 = BC · BD. a) 9 cm és 16 cm;
p4: AC BD DC . b) 4 cm és 12 cm;
2. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90°, c) 9 3 cm és 3 3 cm;
AD magasságvonal, az ABD háromszögben d) x cm és 9x cm, x > 0.
pedig DE magasságvonal. Ha AD = 24 cm és 5. Az ABCD téglalapban AB = 4,5 cm és BE ⊥ BD,
DC = 18 cm, számítsátok ki a BD, AC és AE E ∈ CD. Ha DE = 12,5 cm, számítsátok ki a BE
szakaszok hosszát! szakasz hosszát és a téglalap kerületét!
199
6. Az ABC háromszögben A∢ = 90°, AD ⊥ BC, 11. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90°,
D ∈ BC. AD magasságvonal és CD = 3 · BD. Határozzátok
a) Ha BC = 20 cm, BD = 7,2 cm, számítsátok ki meg az ABC∢ mértékét!
a CD, AB és AC szakasz hosszát! 12. Az ABC háromszögben A∢ = 90°, AD ⊥ BC,
b) Ha BC = 6 cm, BD = 0,4 dm, számítsátok ki D ∈ BC, DE ⊥ AB, E ∈ AB és DF ⊥ AC,
a DC, AC és AB szakasz hosszát! F ∈ AC.
c) Ha AB = 5 6 m, BC = 25 m, számítsátok ki AE AC
a) Bizonyítsátok be, hogy = .
a BD, CD és AC szakasz hosszát! AF AB
d) Ha AB = 2x cm, BD = x cm, számítsátok ki b) I gazoljátok, hogy az AEF és ACB
BC és AC szakasz hosszát! háromszögek hasonlóak!
7. A DEF háromszög derékszögű D-ben, c) Ha BD = 3 cm és BC = 15 cm, számítsátok ki
DG ⊥ EF, G ∈ EF. A DG egyenes L-ben metszi EF szakasz hosszát!
az F ponton keresztül, DE-vel párhuzamosan 13. Az ABC háromszögben A∢ = 135° a D és E
húzott egyenest. DE = 15 cm és EF = 25 cm. pont a BC oldalon helyezkedik el úgy, hogy
Számítsátok ki az EG, DF és FL szakaszok AD ⊥ BC, CD = 6 cm, CE = 8 cm és AE = 4 cm.
hosszát! a) Igazoljátok, hogy az AEC háromszög
8. Az ROMB rombuszban RM ∩ OB = {A} és derékszögű!
AC ⊥ BM, C ∈ MB. Ha az OB átló hossza b) Számítsátok ki a BE szakasz hosszát!
24 cm és BC = 8 cm, számítsátok ki a rombusz 14. Az ABC egyenlő szárú háromszögben
oldalának és másik átlójának hosszát! BAC∢ = 120°, AD a háromszög magasságvo-
9. Az ABCD téglalap AB és AD oldalának a BD nala és AP a BAC∢ szögfelezője, P ∈ BC,
átlóra eső vetülete 2 cm illetve 6 cm. AP = 2 3 cm.
D C a) Igazoljátok, hogy az APC háromszög
2 E derékszögű!
6 b) Számítsátok ki az AC és BC szakasz hosszát!
15. Az ABC háromszögben BAC∢ = 30°,
A F B AB = 10 cm, BD ⊥ AC, D ∈ AC. A BD szakasz
a) Számítsátok ki a téglalap méreteit! BC egyenesre eső vetülete 2,5 cm. Igazoljátok,
b) Ha AE ⊥ BD, E ∈ BD és EF ⊥ AB, F ∈ AB hogy az ABC háromszög egyenlő szárú!
számítsátok ki a BEF háromszög területét! 16. Egy derékszögű háromszög átfogója 9 cm, a
10. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90°, befogók átfogóra eső vetülete, centiméterben
Az AM oldalfelező az AD magasságvonallal kifejezve, két prímszám. Számítsátok ki a
30°-os szöget zár be. Számítsátok ki: háromszög befogóinak hosszát!
DM 17. Az ABCD rombusz kerülete 60 cm és BD ≡ CD.
a) a arány értékét!
BC Az AB egyenesre A-ban állított merőleges a BD
2 2 egyenest az E pontban metszi. Számítsátok ki:
AB AC
b) az kifejezés értékét! a) az AB szakasz BE egyenesre eső vetületét!
AC AB b) az ACE háromszög kerületét!
200
7.2.
Pitagorasz tétele.
Pitagorasz tételének fordított tétele
Emlékeztető
A befogótétel alapján kiszámítható egy derékszögű háromszög valamely befogójának hossza, mint az
átfogó és a befogó átfogóra eső vetületének mértani közepe.
A derékszöghöz tartozó csúcsnak az átfogó tartóegyenesére eső vetülete az átfogó belső pontja, tehát a
két befogó vetületének összege egyenlő az átfogóval.
Ezt a két megfigyelést felhasználva bizonyíthatjuk a derékszögű háromszög

geometriájának egyik legszebb eredményét, a Pitagorasz-tételt, amelyet
hatodik osztályból ismerünk.
Valószínűleg a matematika összes tétele közül a Pitagorasz-tételnek
ismeretes a legtöbb bizonyítása.

Pitagorasz tétele.
Egy derékszögű háromszögben az átfogó hosszának négyzete egyenlő a két befogó hosszának négyzetösszegével.
Bizonyítás. Az ABC derékszögű háromszögben (A∢ = 90°), jelöljük D-vel az C

A pont BC-re eső vetületét. Mivel B és C hegyesszögek, a D pont a BC oldalon D
található, BD és CD az AB illetve AC befogó átfogóra eső vetülete.
AB 2 AC 2
A befogótételt alkalmazva BD = és CD = .
BC BC A B
2 2
AB AC
BD + CD = BC, ide behelyettesítve: BC , végül AB2 + AC 2 = BC 2.
BC BC
Megjegyzés. A Pitagorasz-tétel segítségével ki tudjuk számítani a derékszögű háromszög egyik oldalának
hosszát, ha ismerjük a másik két oldalt:
1) ha ismerjük a befogók hosszát, az átfogó: BC AB AC ;
2 2
2 2
2) h a ismerjük az egyik befogó és az átfogó hosszát, a másik befogó: AB BC AC , vagy
AC BC 2 AB 2 .
Döntsétek el, melyik igaz a következő állítások közül:

1) Egy négyzetben a két átló hosszának négyzetösszege egyenlő a négy oldal hosszának négyzetösszegével.
2) Egy téglalapban a két átló hosszának négyzetösszege egyenlő a négy oldal hosszának négyzetösszegével.
3) Egy rombuszban a két átló hosszának négyzetösszege egyenlő a négy oldal hosszának négyzetösszegével.
201
Alkalmazás
1. alkalmazás M
a) Az MNP egyenlő szárú háromszögben MN = MP = 15 cm és NP = 18 cm. Számítsuk
ki az alaphoz tartozó magasság hosszát!
b) Egy egyenlő szárú háromszögben a szárak hossza a és az alap hossza b. Igazoljuk, a
h
b2
hogy az alaphoz tartozó magasság hossza: h a
2
.
4 N P
c) Az MNPQ egyenlő szárú trapézban MN ∥ PQ, MN = 30 cm, PQ = 16 cm és MQ = 25 cm. b Q b
Számítsuk ki a trapéz magasságát!
2 2
d) E gy egyenlő szárú trapézban az alapok hossza B illetve b, a szárak hossza l.
Igazoljuk, hogy a trapéz magassága: h l

2

B b
2
.
4
Megoldás: a) Az MNP egyenlő szárú háromszög alapja NP. Jelöljük Q-val az M pont NP oldalra eső vetületét!
NP
MQ az alaphoz tartozó magasság, tehát MQ oldalfelező is: QP = = 9 (cm). Jelölés: MQ = h
2
Alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt az MQP derékszögű háromszögben, MQP∢ = 90°
h = MQ = MP 2 − QP 2 , h = 152 − 92 = 12 cm.
b
b) Az előző gondolatmenet szerint QP = , MP = a és MQ = h. Alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt az MQP
2
b2
derékszögű háromszögben (∢MQP = 90°): h = MQ = MP QP a .
2 2 2
4
c) Az MNPQ egyenlő szárú trapézban (MN ∥ PQ) jelöljük a P és Q pont nagyalapra eső vetületét R-rel illetve
MN − PQ
S-sel. MS = RN = = 7 cm, MQ = NP = 25 cm, h = PR = QS . Q P
2
Alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt a PRN derékszögű háromszögben:
h l
h = PR = PN − RN , tehát h = 252 7 2 576 = 24 (cm).
2 2
B −b M N
d) M S = RN = , MQ = NP = l, h = PR = QS. S
2 R
Alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt a PRN derékszögű háromszögben
h = PR = PN RN l
2 2 2

B b
2
.
4
2. alkalmazás. Az ABC háromszögben H a magasságpont (ortocentrum).
Igazoljuk, hogy AH 2 + BC 2 = BH 2 + AC 2 = CH 2 + AB 2. A
Megoldás. Figyeljük a mellékelt ábrát! Megrajzoltuk az ABC háromszög körüli kört
és megjelöltük A1-gyel és C1-gyel az A illetve C pontok átmérősen ellentett pontjait. C1
Az ABA1, ACA1, CAC1 és CBC1 szögek derékszögek, tehát A1B ⊥ AB, A1C ⊥ AC, O
C1A ⊥ AC és C1B ⊥ CB. Mivel H magasságpont, AH ⊥ BC, BH ⊥ AC és CH ⊥ AB. H
Ebből következik, hogy AH ∥ C1B és BH ∥ C1A, tehát BHAC1 paralelogramma. C
Hasonlóan BHCA1 is paralelogramma. Következik, hogy BH ≡ A1C és CH ≡ A1B. B
Az AA1C és AA1B háromszög derékszögű, tehát alkalmazható a Pitagorasz-tétel: A1
2 2 2 2 2 2
AA
=1 AC + A1C és AA =
1 AB + A1B , vagyis AC2 + BH2 = AB2 + CH2.
2
AC 2 + BH 2 és CC
2
Hasonlóan, a BHAC1 paralelogrammában CC= 1 = 1 BC 2 + AH 2 , tehát
AC2 + BH2 = BC2 + AH 2.
202
A Pitagorasz-tétel fordított tétele
Ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldal
hosszának négyzetével, akkor a háromszög derékszögű, és a derékszög a harmadik
oldallal szemben helyezkedik el. C
A mellékelt ábra jelöléseivel a Pitagorasz-tétel fordított tétele: Ha az ABC
háromszög oldalai közt fennáll a BC2 = AB2 + AC2 összefüggés, akkor a
A B
háromszög derékszögű A-ban.
Bizonyítás. Az A pontban merőlegest emelünk AB-re, melyen felvesszük a D pontot
C
úgy, hogy AD ≡ AC, és D és C az AB egyenes különböző oldalán helyezkedjen el.
Az ABD derékszögű háromszögben BAD∢ = 90° Pitagorasz tétele szerint:
BD 2 = AB 2 + AD 2. A feltevésből, BC 2 = AB 2 + AC 2 = AB 2 + AD 2. A B
Következik, hogy BD ≡ BC. Az ABD és ABC háromszögben AB ≡ AB, AD ≡ AC és
BD ≡ BC, tehát az O.O.O. egybevágósági eset szerint az ABD és ABC háromszögek D
kongruensek. Következik, hogy a BAC∢ és BAD∢ szögek is kongruensek. Mivel
BAD∢ = 90°, az ABC háromszög derékszögű és átfogója BC.
A Pitagorasz-tétel fordítottja módszert kínál arra, hogy igazoljuk egy háromszögről, hogy derékszögű.
Ha ismerjük egy háromszög oldalhosszait, a következő eljárás Példák.
szerint döntjük el, hogy derékszögű-e: a) Az ABC háromszögben AB = 3,
1) Növekvő sorrendbe rendezzük az oldalhosszakat. AC = 4 és BC = 5. A háromszög
2) A kapott sorrendben négyzetre emeljük az értékeket. A-ban derékszögű, mert:
1) 3 < 4 < 5;
3) A két rövidebb oldal hosszának négyzetét összeadjuk és
2) 9 < 16 < 25;
összehasonlítjuk a legnagyobb oldal hosszának négyzetével. 3) AB 2 + AC 2 = 9 + 16 = BC 2.
4) Értelmezzük az eredményt: ha egyenlőséget kapunk, a b) Az MNP háromszögben MN = 4,
MP = 5 és NP = 6. A háromszög nem
Pitagorasz-tétel fordítottja alapján a háromszög derékszögű
derékszögű, mert:
és a derékszög a leghosszabb oldallal szemben helyezkedik el. 1) 4 < 5 < 6;
2) 16 < 25 < 36;
Ellenkező esetben a háromszög nem derékszögű. 3) 6 + 25 ≠ 36.
3. alkalmazás. Szerkesszünk egy O1 középpontú R1 = 21 cm, sugarú és egy O2

A
középpontú, R2 = 20 cm sugarú kört. Tudjuk, hogy O1O2 = 29 cm, a két kör az A és B R1 R2
pontban metszi egymást. Igazoljuk, hogy az O1A egyenes a C(O2 , R2 ) kör érintője és az O1 O2
O2B egyenes a C(O1 , R1 ) kör érintője.
Megoldás: Ahhoz, hogy O1 A az O2 középpontú kör érintője legyen, elegendő B
bizonyítani, hogy O1 A ⊥ O2 A.
A Pitagorasz-tételének fordítottja alapján ellenőrizzük, hogy az O1O2 A háromszög derékszögű.
2 2 2 2 2 2
O1 O2 = 29 = 841 és O1 A + O2 A = 21 + 20 = 841.
A két érték azonos, tehát a Pitagorasz-tétel fordított tételének alapján az O1O2A háromszög derékszögű A-ban.
Ebből következik, hogy az O1A egyenes A-ban érinti az O2 középpontú kört.
2 2 2 2 2 2
Hasonlóan járunk el az O1O2B háromszögben: O1O2 = 29 = 841 = 21 + 20 = O1B + O2B . Az egyenlőségből
következik, hogy O1BO2∢ = 90°, tehát az O2B egyenes a C(O1,R1) kör érintője.
203
4. alkalmazás. Az ABCD konvex négyszög AC és BD átlói merőlegesek egymásra. A
a) Igazoljuk, hogy a szemben fekvő oldalak négyzeteinek összege állandó!
b) Jelentsük ki és igazoljuk a kijelentés fordítottját!
D O B
Megoldás. a) Jelöljük az átlók metszéspontját O-val. Mivel az átlók merőlegesek
egymásra, az OAB, OBC, OCD és ODA háromszögek derékszögűek.
Alkalmazva a Pitagorasz-tételt ezekben a háromszögekben, megkapjuk a szemben
2 2 2 2 2 2
fekvő oldalak négyzetösszegeit: AD + BC = (AO + DO ) + (BO + CO ) és
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
AB + DC = (AO + BO ) + (CO + DO ). Tehát AD + BC = AB + DC .
b) A kijelentés fordítottja: Ha egy konvex négyszögben a szemben fekvő oldalak
négyzetösszege egyenlő, akkor a négyszög átlói merőlegesek egymásra. C
Tételezzük fel, hogy az átlók nem merőlegesek egymásra! Jelöljük a B és D pontok
AC egyenesre eső vetületeit B1-gyel illetve D1-gyel. Mivel B1 ≠ D1, először tekintsük az AC A
egyenesen az A–B1–D1–C sorrendet. Az írás megkönnyítése céljából bevezetjük az
AB1 = p, B1D1 = t, D1C = u, DD1 = w és BB1 = q jelölést. B1 B
A BB1A és DD1C derékszögű háromszögekben a Pitagorasz-tétel szerint:
2 2 2 2 2 2
AB + DC = p + q + u + w . D D1
Hasonlóan, a BB1C és DD1A derékszögű háromszögekben:
2 2 2 2 2 2
AD + BC = (p + t) + w + q + (u + t) .
2 2 2 2
A szemben fekvő oldalak négyzetösszege egyenlő, tehát p + u = (p + t) + (u + t) .
A kapott összefüggés pozitív számok esetén lehetetlen. Hasonlóan járunk el abban az C
esetben is, ha az AC egyenesen a pontok sorrendje: A–D1–B1–C.
Ellentmondáshoz jutottunk, tehát a feltételezés hamis, vagyis az átlók merőlegesek egymásra.
Jegyezd meg!
! Pitagorasz tétele: Egy derékszögű háromszögben az átfogó hosszának négyzete egyenlő a két
befogó hosszának négyzetösszegével.
A Pitagorasz tételének fordított tétele: Ha egy háromszögben két oldal hosszának
négyzetösszege egyenlő a harmadik oldal hosszának a négyzetével, akkor a háromszög
derékszögű, és a derékszög a harmadik oldallal szemben helyezkedik el.
1. Elemezzétek a mellékelt ábrákat, rajzoljátok le 3. Az ABC háromszög egyenlő szárú,

és egészítsétek ki úgy, hogy igaz kijelentéseket AB = AC = 25 cm és BC = 40 cm. Számítsátok
kapjatok. ki a háromszög magasságainak h1 + h2 + h3 ,
C … + … = BC2 D összegét!
4. Az ABC háromszögben AB = AC = 8 3 cm és
E F BAC∢ =120°. Az A-ban AC-re merőleges egye-
A B DE2 =… nes a BC oldalt a D-ben metszi. Számítsátok ki:
a) az ABC∢ és ACB∢ szögek mértékét;
2. Számítsátok ki a mellékelt háromszögek b) a DC és BD szakaszok hosszát.
ismeretlen oldalainak hosszát:
A 12 C F H A
7
9 16 G R
I 5 10
25
B C
D 12 E P 13 Q B D
204
5. Számítsátok ki: 12. Az MNPQ paralelogrammában MN = 17 cm,
a) egy 8 cm oldalhosszúságú, egyenlő oldalú NQ = 16 cm és MP = 30 cm. Határozzátok meg
háromszög magasságát; a paralelogramma átlói által közrezárt szög
b) egy 48 cm kerületű négyzet átlójának mértékét!
hosszát;
13. A DEF derékszögű háromszögben a DE és DF
c) egy téglalap átlójának hosszát, ha a téglalap
méretei 2a és a; befogók hossza 15 cm illetve 20 cm. Az M pont
d) egy rombusz kerületét, ha a rombusz átlói az EF átfogón helyezkedik el. Számítsátok ki a
DM szakasz hosszát a következő helyzetekben:
2 cm és 2 3 cm.
a) M a BC szakasz felezőpontja;
6. Mária egy PARK téglalap alakú park sétányain b) MF = 4 cm.
sétál (lásd a mellékelt ábrát). A B pontban
egy szökőkút található, 480 m távolságra a
14. Az alábbi ábrán B, C és D kollineáris pontok.
P ponttól. A D pontban egy szobor található, Bizonyítsátok be kétféleképpen, hogy az ACE
120 m távolságra az R ponttól. Mutassátok ki, háromszög derékszögű:
hogy ha Mária az A – B – D – A útvonalat teszi a) Pitagorasz tételének fordított tétele alapján.
meg, az általa megtett út több, mint 1,8 km! b) Pitagorasz tételének fordított tétele nélkül.
P B A
C
360 m E
D
10 10
A R 5 5
800 m
B 10 C 5 D
7. Az A, B és C pont a C(O,r) körön helyezkedik
15. Az OAB, OBC, OCD és ODE háromszögek
el, és AOB∢ = 90°. A C pont az AB kis
derékszögűek, OAB∢ = OBC∢ = OCD∢ =
köríven található, 8 2 cm távolságra az AO
egyenestől és 4 cm távolságra a BO egyenestől. = ODE∢ = 90° és OA = AB = BC = CD = DE =
Számítsátok ki a kör sugarát! = 1 cm (lásd az alábbi ábrát).
8. Egy derékszögű háromszög egyik szögének a) S
zámítsátok ki az OB, OC, OD, OE szakasz
hosszát!
mértéke 60°, az átfogó hossza 6 3 cm.
Számítsátok ki a háromszög kerületét! b) Ha s = OA + OB + OC + OD + OE,
igazoljátok, hogy 7 < s < 10.
9. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90°,
BD oldalfelező és CE az ACB∢ szögfelezője, c) Í rjatok le egy eljárást, amellyel egy 10 cm
E ∈ AB. Ha BD = 50 cm és AC = 80 cm, hosszúságú szakaszt lehet szerkeszteni!
határozzátok meg az E pont távolságát a BC E
egyenestől!
1
10. Egy egyenlő szárú trapéz nagyalapja 8 cm,
átlója 2 13 cm és szárainak hossza 2 3 cm. D
Számítsátok ki a trapéz magasságát! O 1
11. Az ABC háromszögben BC = a, AC = a 3 és C
AB = 2a. 1
1
Igazoljátok, hogy= A =
1
B
1
C . A 1 B
2 3
205
7.3. A trigonometria elemei a derékszögű háromszögben
Emlékeztető
1) Egy háromszögben a nagyobb szöggel szemben nagyobb oldal fekszik, mint a kisebb szöggel szemben.
2) Egy derékszögű háromszögben az átfogó nagyobb, mint bármelyik befogó.
3) Ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldal hosszának négyzetével,
akkor a háromszög derékszögű, és a derékszög a harmadik oldallal szemben helyezkedik el.
4) Ha egy derékszögű háromszög egyik szöge 30°-os, akkor a vele szemben fekvő befogó hossza egyenlő
az átfogó hosszának felével.

Feladat. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90° és B∢ = 30°. C
AC AB AC AB
a) Számítsuk ki az , , , arányt!
BC BC AB AC
b) Döntsük el, hogy az arányok értéke függ-e a háromszög oldalainak hosszától?
A B
BC
Megoldás: a) Ha A∢ = 90° és B∢ = 30°, akkor AC = , ami aránypárként így
AC 1 2
írható: = . (1)
BC 2
3 BC 2
Az ABC háromszögben felírjuk a Pitagorasz-tételt: AB = BC 2 AC 2 , tehát
4
3 AB 3
AB BC vagyis = . (2)
2 BC 2
AB 3 1 3 2 AC 1
Végül BC : BC 3 és = . (3)
AC 2 2 2 1 AB 3
b) A fenti gondolatmenet és a számítások eredményei (az (1)-es, (2)-es és (3)-as összefüggések) nem függenek a
háromszög oldalainak hosszától.
Megjegyzés. A fenti számításokban csak a következő tényezőket kellett figyelembe venni:
1) az ABC háromszög A-ban derékszögű;
2) a B szög mértéke 30°.
3) AC a 30°-os szöggel szemben fekvő befogó.
Következtetés: Minden derékszögű háromszögben, melynek van egy 30°-os szöge, a fenti négy arány értéke
ugyanaz, függetlenül az oldalak hosszától.
Kérdések: 1) Mivel magyarázható, hogy ezek az arányok nem függnek a háromszögek oldalaitól?
2) Vajon ezek az arányok más mértékű szögek esetén is ugyanazok?
3) Milyen értékeket vehetnek fel ezek az arányok?
Hogy válaszolhassunk a kérdésekre, tekintsük az ABC és MNP derékszögű B P
háromszögeket: A∢ = M∢ = 90° és B∢ = N∢ = α °, 0 < α < 90. N

Ebből következik, hogy az ABC és MNP hasonló háromszögek (Sz.Sz. eset).
A C és P szögek hegyesszögek és kongruensek: C∢ = P∢ = 90° – α °.
M
A C
206
AC AB BC AC BC AB BC AC AB

A megfelelő oldalakra vonatkozó aránysor: = = , tehát = , = és = .
MP MN NP MP NP MN NP MP MN
AC MP AB MN AC MP AB MN
Ezekből származtatott aránypárok: = , = , = , = .
BC NP BC NP AB MN AC MP
Figyeljük meg, hogy a hasonló háromszögek oldalai az alábbiak szerint vannak elrendezve:
1) AC és MP az α ° mértékű szöggel szemben fekvő befogók;
2) AB és MN az α ° mértékű szög melletti befogók;
3) BC és NP a két háromszög átfogója.
Következtetés:
Ha egy derékszögű háromszög egyik szögének mértéke α°, akkor: C
• az α ° mértékű szöggel szemben fekvő befogó és az átfogó aránya állandó;
• az α ° mértékű szög melletti befogó és az átfogó aránya állandó;
• az α° mértékű szöggel szemben fekvő és a mellette fekvő befogó aránya állandó; B A
• az α ° mértékű szög melletti és a vele szemben fekvő befogó aránya állandó.
A fenti következtetések alapján értelmezhetők a szögfüggvények (trigonometrikus függvények), mint
egy derékszögű háromszög két oldalának hányadosai és valamely hegyesszöge közt fennálló metrikus
összefüggések.
Értelmezések Jelentés
1. értelmezés: Ha egy derékszögű háromszög B hegyesszöge α °, akkor a vele AC
szemben levő befogó és az átfogó hosszának hányadosát az adott szög sinα ° =
BC
szinuszának nevezzük. Jelölése: sin B vagy sinα °.
2. értelmezés: Ha egy derékszögű háromszög B hegyesszöge α °, akkor a mellette levő AB
befogó és az átfogó hosszának hányadosát az adott szög koszinuszának cosα ° =
BC
nevezzük. Jelölése: cos B vagy cosα °.
3. értelmezés: Ha egy derékszögű háromszög B hegyesszöge α °, akkor a vele szemben AC
levő befogó és a mellette levő befogó hosszának hányadosát az adott tgα ° =
AB
szög tangensének nevezzük. Jelölése: tg B vagy tgα °.
4. értelmezés: Ha egy derékszögű háromszög B hegyesszöge α °, akkor a mellette levő AB
befogó és a vele szemben levő befogó hosszának hányadosát az adott ctgα ° =
AC
szög kotangensének nevezzük. Jelölése: ctg B vagy ctgα °.
1. alkalmazás. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90° és B∢ = α°, 0 < α < 90. Számítsuk ki a fenti
értelmezések alapján:
sin cos
a) ; b) ; c) sin cos ; d) tgα°·ctgα°.
2 2
cos sin
sin  AC AB AC BC AC sin
Megoldás. a) : tg  , tehát tg .
cos 
BC BC BC AB AB cos
cos AB AC AB BC AB cos
b) : ctg , tehát ctg .
sin BC BC BC AC AC sin
AC AB AC 2 AB 2 BC 2
2 2

2 2
c) sin  1 , tehát sin  sin 
2 2
cos 
1.
BC BC BC BC
2 2

sin cos 
d) tg  ctg  1.
cos  sin 
Megjegyzések. 1) Az fenti összefüggések érvényesek bármely derékszögű háromszögben.
2) A sin cos 1 összefüggést a trigonometria alapképletének nevezzük.
2 2
3) 0 sin 1 és 0 cos 1 bármely α mértékű hegyesszög esetén.
207
2. alkalmazás. a) Számítsuk ki a sinα°, cosα°, tgα°, ctgα° értékét, ha α∈{30, 60}. C
b) Számítsuk ki sinα°, cosα°, tgα°, ctgα° értékét, ha α = 45°.
Megoldás: Az ABC∆-ben BAC∢ = 90° és ABC∢ = 30°, tehát ACB∢ = 60°.
BC
BC = 2·x jelölést alkalmazva, a befogók hossza AC = = x és AB = x 3 .
2 B A
AC x 1 AB x 3 3
a) Ha α = 30°: s in30° , cos 30° ,
BC 2 x 2 BC 2 x 2
sin 30 1 2 1 3 cos 30 3 2
tg 30 és ctg 30 3.
cos 30 2 3 3 3 sin 30 2 1
AB 3 AC 1
Ha α = 60°: s in60° = = cos30° = , cos60° = = sin30° = ,
BC 2 BC 2
AB AC 3
tg60° = = ctg30° = 3 , ctg60° = = tg30° = .
AC AB 3
b) Ha α = 45°, akkor az ABC derékszögű háromszögben BAC∢ = 90°, ABC∢ = 45° és ACB∢ = 45°.
Alkalmazva az AB = BC = x jelölést, a Pitagorasz-tétel alapján BC = x 2 .
AC x 1 2
sin45° = cos45° = = = = ,
BC x 2 2 2
AC
tg45° = ctg45° = = 1.
AB
Alkalmazás
3. alkalmazás. Sanyi 20 méterre áll egy épülettől, amelynek tetejét 60°-os A
emelkedési szögben látja.
a) Milyen magas az épület?
b) Milyen távolságra álljon Sanyi az épülettől, hogy az emelkedési szög
45°‑os legyen?
Megoldás: a) Sanyi a C pontban áll, CD = 20 m távolságra az épülettől, az D B

épület magassága AD, ADC∢ = 90° és ACD∢ = 60°. Az ADC derékszögű C
háromszögben ismerjük a CD befogót és meg kell határozzuk az AD befogót.
AD AD
tg ACD∢ = , következik, hogy tg 60° = .
CD 20
Tehát az épület magassága: AD = 20 · tg 60° = 20 3 (m).
b) Jelöljük B-vel azt a pontot, amelyből az épület teteje 45°-os emelkedési szögben látszik. Az ADB derékszögű
háromszög egyenlő szárú, AD = DB = 20 3 (m). Tehát Sanyi 20 3 ≈ 34, 64 méter távolságra kell álljon az
épülettől ahhoz, hogy az épület tetejét 45°-os szögben lássa.
Hogyan tudná meghatározni Sanyi az épület magasságát, ha csak az emelkedési szögeket és a BC távolságot
tudná megmérni?
208
4. alkalmazás. Számítsuk ki a C szög szinuszát az ABC általános háromszögben, amelyben AB = 1 dm,

3
BC = 1,4 dm és sinB = .
5
Ne kapkodj!
AC A
Nem használhatjuk a sinB = összefüggést, mert nem tudjuk, hogy az ABC∆
derékszögű-e. BC
Megoldás. Az oldalak hosszát kifejezzük centiméterben: AB = 10 cm, BC = 14 cm.

B D C
Meghúzzuk az AD magasságvonalat: AD ⊥ BC, D ∈ BC.
AD 3 AD
Az ABD háromszögben ADB∢ = 90°, sinB = , tehát = .
AB 5 10
Ebből következik, hogy AD = 6 cm. Alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt BD 2 = AB 2 AD 2 100 36 = 8 (cm)
Az ADC háromszögben ADC∢ = 90°, AD = 6 cm és DC = BC – BD = 6 (cm).
2
Az ADC háromszög egyenlő szárú és derékszögű, tehát ACD∢ = C∢ = 45° és sinC = .
2
2
5. alkalmazás. Az ABC háromszögben A∢ = B∢ + C∢, AC = 5 5 cm és sinACB∢ = . Mutassuk ki, hogy
a háromszög kerülete nagyobb, mint 36 cm. 3
Megoldás. Az A∢ = B∢ + C∢ összefüggés eszünkbe juttatja a háromszög szögeinek összegére vonatkozó
képletet: A∢ + B∢ + C∢= 180°. Ezek alapján az A∢ + A∢ = 180° egyenlőségre jutunk, tehát A∢ = 90°,
vagyis az ABC háromszög derékszögű.
2 AB 2
Mivel sinACB∢ = , következik, hogy = , tehát bevezethető a AB = 2x, BC = 3x jelölés (x > 0).
3 BC 3
Az ABC háromszögben a Pitagorasz-tételt szerint BC2 = AB2 + AC2, következik (3x)2 = (2x)2 + ( 5 5 )2.
Ebből kiszámítható x = 5 cm, BC = 15 cm és AB = 10 cm és ABC 25 5 5 25 5 2, 2 36 (cm).
Jegyezd meg!
! Egy derékszögű háromszögben: 30°

a
45° 60°
• egy hegyesszög szinusza a vele szemben levő 1 2 3
befogó és az átfogó hosszának hányadosa; sin a
2 2 2
• egy hegyesszög koszinusza a mellette levő
befogó és az átfogó hosszának hányadosa; 3 2 1
cos a
• egy hegyesszög tangense a vele szemben levő 2 2 2
befogó és a mellette levő befogó hosszának 3
hányadosa; tg a 1 3
3
• egy hegyesszög kotangense a mellette
levő befogó és a vele szemben levő befogó 3
ctg a 3 1
hosszának hányadosa. 3
209
1. Az ABC háromszögben A∢ = 90°. Másoljátok 7. Az ABC háromszögben A∢ = 90° és

le, majd egészítsétek ki a megfelelő D = prBC A. Ha AD = 8 cm és BD = 4 cm, szá-
hányadosokkal: mítsátok ki sin B + sin C értékét!
sin B = … tg B = …
8. Határozzátok meg az az alábbi háromszögek
cos C = … ctg C = …
C oldalainak hosszát és szögeinek mértékét!
C a) F b) c)
K
6 45° 4
A B 30° 7
A B L 8 M
2. Az ABC háromszögben A∢ = 90°, AB = 6 cm, D E
AC = 8 cm. Jelöljétek a B szög mértékét u°‑kal e) T f) N
d)
és a C szög mértékét v°-kal. Másoljátok le és
töltsétek ki az alábbi táblázatot!: J 4
30°
u° v° 4 3 O
R 12
sin
30° 4
cos 60°
tg G 3 H P
S
ctg
3. A DEF háromszögben D∢ = 90°, DE = 8 cm és 9. Egy repülőgép az A pontból, 30°-os szögben
sin F = 0,8. Számítsátok ki a háromszög kerüle- emelkedik fel a kifutópályáról, és tovább egye-
tét! nes vonalban halad. Mekkora h magasságban
4. Egy derékszögű háromszög hegyesszögének lesz 3000 m repülés után?
mértéke u°.
12 3000 m
a) Ha sinu° = , mennyivel egyenlő cosu°.
13
h
1
b) Ha cosu° = , mennyivel egyenlő tgu°.
6 A
3
c) Ha tgu° = , mennyivel egyenlő sinu°.
4 10. Számítsátok ki az MNP háromszög kerületét
5. Számítsátok ki: és területét, ha M∢ = 90°, MN = 18 cm és
a) sin30° · tg45° + cos30° · ctg60°
3
b) sin60° · cos60° + sin30° · cos30° – tg P = !
− sin45°· cos45° 4
11. Az ABCD trapézban A∢ = 90°, B∢ = 60°,
6. Az ABC derékszögű háromszögben B∢ = 90°, BC = 8 cm, CD = 12 cm.
BD ⊥ AC, D ∈ AC , AD + DC = 10 cm és a) Számítsátok ki a trapéz magasságát!
3·AD = 2·CD.
b) Igazoljátok, hogy AC ⊥ BC.
a) Szerkesszetek ábrát a feladat adatainak
megfelelően! 12. A DEF egyenlő szárú háromszögben
b) Számítsátok ki sinC∢, tgA és cosCBD∢ DE = DF = 18 cm és EF = 24 cm.
értékét! Számítsátok ki a DEF szög szinuszát!
210
1.l. A derékszögű háromszög megoldása
Emlékeztető
1) Egy derékszögű háromszög elemei: egy átfogó, két befogó, egy derékszög és két hegyesszög.
2) Ha egy sokszög minden oldala és minden szöge kongruens, szabályos sokszögnek nevezzük.
3) Minden szabályos sokszög körbe írható.
Megoldani egy derékszögű Példák:

háromszöget azt jelenti, hogy 1) Ha ismerjük a derékszögű háromszög két oldalát, Pitagorasz-
meghatározzuk a háromszög minden tétel segítségével kiszámítható a harmadik oldal. Ezután
elemét: mindhárom oldalát és szögfüggvények segítségével meghatározható a két hegyesszög
mindhárom szögét. mértéke.
Egy logikai és számítási eljárás- 2) Ha csak egy hegyesszöget ismerünk, akkor a másik hegyesszög
sorozatról van szó, célunk a ennek pótszöge, tehát az is kiszámítható.
feladatot minél kevesebb ismert Az oldalak meghatározásához viszont nem áll rendelkezésünk-
adatból megoldani. re elegendő adat.
Elemezzünk két esetet, melyben meg lehet oldani a derékszögű háromszöget:

E1: Adott a derékszögű háromszög két oldalának hossza.
1) Pitagorasz-tétel segítségével kiszámítható a harmadik oldal hossza.
2) Kiszámítjuk egyik hegyesszög szinuszát, mint a vele szemben fekvő befogó és az átfogó arányát. Ha az így
kapott érték egyike azoknak, amelyeket a 30°-os, 45°-os és 60°-os szögekre ismerünk, akkor azonosítható a
hegyesszög mértéke. Ellenkező esetben, a hegyesszög közelítő értékét szögfüggvény-táblázat vagy számoló-
illetve számítógép segítségével határozhatjuk meg. A másik hegyesszög mértéke könnyen kiszámítható, mint az
elsőnek pótszöge.
C
1. alkalmazás. Az ABC háromszögben A∢ = 90°, AB = 4 cm, AC = 4 3 cm.
Határozzuk meg a BC átfogó hosszát és a hegyesszögek mértékét.
4 3
Megoldás. A BC átfogót Pitagorasz-tétel alapján számítjuk ki:
BC = AB 2 AC 2 16 48 64 8 (cm).
AC 4 3 3 A B
sin=
B = = , ez egy ismert érték, tehát B∢ = 60°, C∢ = 90° – 60° = 30°. 4
BC 8 2
Megjegyzés. Az előbbi alkalmazásban adott volt a két befogó. Hasonlóan járunk el akkor is, ha az egyik befogó
és az átfogó adott.
211
Oldjátok meg az MNP háromszöget, ha M∢ = 90°, MN = 12 cm és NP = 12 2 cm.
E2: Adott a derékszögű háromszög egyik oldalának hossza és két oldalának aránya (az egyik hegyesszög
szinusza, koszinusza, tangense vagy kotangense)
Két esetet különböztetünk meg:
a) Az adott hosszúságú oldal az adott arány egyik tagja (számlálója vagy nevezője). Kiszámítjuk az adott
arány másik tagját, ez nem más, mint a háromszög valamely oldalának hossza, majd a fentebb tárgyalt
E1-es esetben ismertetett eljárást folytatva kiszámítjuk a háromszög összes elemét.
b) Az adott hosszúságú oldal nem szerepel az adott arányban.
Két alesetet különböztetünk meg:
b1) Az adott arányból és az adott oldalból kiindulva, a Pitagorasz-tétel alapján kiszámítható a másik két oldal
hossza. Tovább a fent tárgyalt E1 esetre vonatkozó eljárást alkalmazzuk.
b2) Az adott arányból kiszámítunk egy újabb arányt, amelyben szerepel az adott oldal, majd az E1-ben leírt
módon folytatjuk a megoldását.
2. alkalmazás. C
Az ABC háromszögben A∢ = 90°, ctgABC∢ = 3, BC = 5 cm és AD az átfo- D
góhoz tartozó magasságvonal. Számítsuk ki a következő kifejezések értékét:
1
a) E1 = AB · AC · A B
AD
b) E2 = AB · sinC + AC · sinB.
Megoldás. a) Meghatározzuk az AB, AC és AD szakasz hosszát.
AB AB 2 AB 2 9
Az ABC derékszögű háromszögben ctgB = = 3. Következik, hogy 2
= 9,
AC AC AB AC
2 2
10
AB 2
AB 2
9 3 10
és a Pitagorasz-tétel alapján = = . A háromszög oldalai: AB = (cm),
BC 2
25 10 2
10 AB AC 3 10 10 1 3
AC BC 2 AB 2 (cm), magassága AD (cm).
2 BC 2 2 5 2
3 10 10 2
Behelyettesítve: E1 5.
2 2 3
b) Az E2 kifejezést megkapjuk, ha behelyettesítjük a sinC-nek és sinB-nek megfelelő hányadosokat:
AB AC AB 2 AC 2 BC 2
AB · sinC + AC · sinB = AB AC BC 5 (cm).
BC BC BC BC
Megjegyzés. A hegyesszögek pontos mértékét nem tudjuk meghatározni, mert a ctg ABC∢ = 3 nem szerepel
az általunk ismert értékek között. Szögfüggvény-táblázat, zsebszámológép vagy számítógép segítségével
meghatározható a szög közelítő értéke: 18°26’.
212
A derékszögű háromszög alkalmazása a szabályos sokszög elemeinek

2.l.
kiszámítására és más gyakorlati helyzetekben
Alkalmazás
A. Számítások az egyenlő oldalú háromszögben, a négyzetben és a szabályos hatszögben
(oldal, apotéma, terület, kerület)
A szabályos sokszögekkel kapcsolatban rendszerint a következőkre utalunk: a sokszög oldala, a sokszög szöge,
a sokszög köré írt kör sugara, a sokszög átlói, a sokszög apotémája, a kerülete és a területe.
Számos feladatban adott a szabályos sokszög egy vagy több eleme, és kiszámítjuk a többit.
Ilyen értelemben a 3, 4 és 6-oldalú szabályos sokszöget fogjuk tanulmányozni.
L-lel jelöljük az n-oldalú szabályos sokszög oldalát, és R-rel a körülírt kör sugarát, n ∈ {3, 4, 6} esetben.
A következőkben levezetünk néhány hasznos összefüggést.
A1. A szabályos sokszög oldalának hossza és a köré írt kör sugara közötti összefüggés
• Az ABC egyenlő oldalú háromszögben a nevezetes vonalak egybeesnek és a háromszög köré írható kör O
OA1 1 A
középpontjában metszik egymást. Az O pont az AA1 oldalfelezőt = arányban osztja.
L OA 2
Az ABA1 derékszögű háromszögben AB = L, és BA1 = .
2
3 O
Alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt: AA1 = AB 2 BA12 L.
2 B A1 C
2 L
AO a körülírt kör sugara: R = AO = AA1 = , tehát L = R 3 .
3 3 A
• Az ABCD négyzet az O középpontú körbe van írva. A négyzet átlói egyben a kör
átmérői, tehát az O pont az átlók metszéspontja és felezi az átlókat. Az ADB derékszögű
O B
háromszögben AB = L. A Pitagorasz-tételt szerint DB AB 2 AD 2 L 2. D
1 L
OA, OB, OC, OD a körülírt kör sugarai:= R OB = BD = . tehát L = R 2 .
2 2
• Az ABCDEF szabályos hatszög az O középpontú körbe van írva. C
Az egyik oldalhoz tartozó középponti szög mértéke 360° : 6 = 60°.
B
Az AOB egyenlő oldalú háromszögben AB = L, és a kör sugara OA. Tehát L = R.
• Az n oldalú szabályos sokszög n darab, egymással kongruens, egyenlő szárú A C
háromszögre bontható. A kör O középpontja közös csúcsa mindegyik háromszögnek,
a háromszögek alapja a szabályos sokszög egy-egy oldala, a háromszögek szárai a O
kör sugarai. A háromszögek közös O csúcsához tartozó magasságvonalai kongruensek
egymással, tehát a körülírt kör középpontja egyenlő távolságra található a szabályos F D
sokszög minden oldalától.
E
1. értelmezés. A szabályos sokszög köré írt kör középpontjától a sokszög oldaláig mért távolságot a szabályos
sokszög apotémájának nevezzük.
Jelölés: egy n oldalú szabályos sokszög apotémáját an-nel jelöljük.
213
A2. Az apotéma és a körülírható kör közötti összefüggés
A B
A
A C
M O O
D B M
O
M F D
C B
C E
d (O, AC) = a3 d (O, BC) = a4 d (O, CD) = a6
Az AOM háromszögben A BOM háromszögben A COM háromszögben
alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt: alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt: alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt:
a3 OM AO 2 AM 2 a4 OM BO 2 BM 2 a6 OM CO 2 CM 2
L 3 R L R 2 L 3 R 3
a3
= = a=
4 = a6
= =
6 2 2 2 2 2 .
A3. A szabályos sokszögek szögei
Az alábbi összefüggések is az előző alkalmazás ábráira vonatkoznak:
ABC egyenlő oldalú ABCDEF szabályos
ABCD négyzet
háromszög hatszög
Két szomszédos oldal által
ABC∢ = 60° ABC∢ = 90° ABC∢ = 120°
közrezárt szög
Egy oldalhoz tartozó
AOB∢ = 120° AOB∢ = 90° AOB∢ = 60°
középponti szög
A4. A szabályos sokszög kerülete és területe
Az n-oldalú szabályos sokszög kerületét az oldalak hosszának összegeként értelmezzük: K n
= n · L.
K 3=3·L K 4=4·L K 6=6·L
A sokszöglapot n darab kongruens, egyenlő szárú háromszögre bontjuk, ezek egyik csúcsa közös a
sokszög köré írt kör középpontjával, és a háromszögek alapja a sokszög egy-egy oldala. A háromszögek
magassága egyenlő sokszög apotémájával. Következik, hogy az n oldalú szabályos sokszög területe:
L an
n n
2
L2 3 L2 3
3 4 L2 6 6 ·
4 4
A
1. alkalmazás. Egy egyenlő oldalú háromszög és egy négyzet csúcsai ugyanazon a körön
helyezkednek el. T
a) Ha az egyenlő oldalú háromszög oldala 12 cm, számítsuk ki a négyzet apotémáját. O P
M
b) Ha a négyzet területe 72 cm2, határozzuk meg a háromszög apotémáját.
Megoldás: Jelöljük ABC-vel a háromszöget és AMNP-vel a négyzetet. B D C
a) Legyen AD az ABC háromszög magassága, AB = 12 cm és ADB∢ = 90°. Az ABD
N
AD 3 AD
háromszögben: sin(∢ABD) = AD 6 3 cm. Mivel O ∈ AD, következik, hogy
AB 2 12
2
AO = R = ⋅ AD = 4 3 (cm). Az AOM háromszögben AOM∢ = 90°, AO = OM = 4 3 (cm), MAO∢ = 45°,
3
és AM a négyzet oldala. Legyen OT ⊥ AM, T ∈ AM. Következik, hogy ∢ATO = 90° és OT a négyzet apotémája.
214
OT 2 OT
Az ATO háromszögben sin(TAO∢) = OT a4 2 6 (cm).
AO 2 4 3
AMNP = 72 cm2, tehát AM2 = 72 és AM = 6 2 cm. Az AMN egyenlő szárú, derékszögű háromszögben
b) T
AM = MN = 6 2 (cm), ebből következik, hogy AN = AM 2 = 12 (cm). Mivel AN a kör átmérője,
R = AO = 6 (cm).
R
Az ABC egyenlő oldalú háromszögben AD magasság, O ∈ AD és OD = a3 = = 3 (cm).
2

2. alkalmazás. Az A és B pontok a C(O,R), körön helyezkednek el, AB = 120° és AB = 24 3 cm. Határozzuk
meg a kör sugarát, és a C(O,R) körbe írt szabályos hatszög apotémáját.
Megoldás: Ha az  AB kis körív mértéke 120°, akkor AB az egyenlő oldalú háromszög oldala (lásd A3).
R 3
Tehát AB= L= R 3 = 24 3 . Következik, hogy R = 24, és= a6 = 12 3 .
2
3. alkalmazás. Adott egy 10 cm átmérőjű körlemez. Mely esetben lesz az anyagveszteség minimális: ha 3, 4
vagy 6 oldalú szabályos sokszöget vágunk ki belőle? Fejezzük ki a veszteséget százalékos arányban!
Megoldás: Vizsgáljuk a három szabályos sokszögnek megfelelő ábrát!
O2 O3
O1 A2
A1 B1 A3
B2 B3
A veszteség területe egyenlő körlemez területe és a szabályos sokszög területe közötti különbséggel.
A veszteség területe Százalék
Háromszög R
2 3 3R 2

4 3 3 R2 4 3 3
100% 58, 65%
4 4 4
2
Négyzet R 2 2 R 2 2 R 2 100% 36, 3%

Hatszög R 2 3 3R 2

2 3 3 R 2
2 3 3
100% 17, 30%
2 2 2
A százalékos arányban kifejezett veszteségből látható, hogy az a hatszög esetében a legkisebb.
B. Gyakorlati alkalmazások: távolságok kiszámítása metrikus összefüggések segítségével
1. alkalmazás.
Az ABC egyenlő oldalú háromszög oldala10 cm. A háromszöget B1 A2 C3
csúsztatás nélkül gördítjük az AB egyenes mentén, (az ábrának
megfelelően). Számítsuk ki az A pont által megtett körívek hosszát.
Rajzoljátok le a füzetbe az A pont pályáját, amíg az ismét az AB
egyenesre nem ér! A1 A3
C1 B2
Megoldás. A1B1C1 a háromszög kiindulási helyzete.
Első lépés: a háromszög a C1 körül fordul el 120°-os szöggel. Az A csúcs
az A1B1A2 ívet írja le, ennek hossza a 10 cm sugarú kör kerületének egyharmada (mivel 120°-os középponti
szögnek felel meg, ami 360° egyharmada). Az A pont A1-ből az A2-be került.
Második lépés: a háromszög tovább gördül a B2 körül újabb 120°-kal, miközben az A csúcs az első lépésben leírt
körívvel kongruens A2C2A3 körívet írja le.
2 R 4 R 40
Végeredményben a háromszög A csúcsa által megtett ívek hossza 2 .
3 3 3
215
Fogalmazzatok hasonló feladatot négyzetre és szabályos hatszögre vonatkozóan! Oldjátok meg őket!
2. alkalmazás B
Egy téglalap alakú biliárdasztal méreteinek aránya 3 : 5. Mutassuk ki, hogy ha az
asztal egyik sarkából ellökünk egy golyót, az asztal oldalaihoz (éleihez) képest
45°-os szögben, és a golyó az asztal éleivel mindig tökéletesen rugalmasan ütközik,
akkor hat ütközés után pontosan a szemben fekvő sarokba érkezik. Számítsuk ki a A
golyóút hosszának az asztal kerületéhez viszonyított arányát.
Megoldás: A téglalap méreteit 3L-lel és 5L-lel jelölve, kerülete 16L. A golyó egy sor egyenlő szárú,
derékszögű háromszög átfogója mentén halad. Az átfogók hossza Pitagorasz-tétellel számítható ki, rendre:
3 2 L, 2 2 L, 2 L, 3 2 L, 2 L, 2 2 L, 3 2 L. Összeadva megkapjuk a golyó által megtett út hosszát 15 2 L .
15 2
A golyóút hosszának az asztal kerületéhez viszonyított aránya .
16
1. Az ABC háromszögben A∢ = 90°. 5. A DEF háromszögben D∢ = 45°, E∢ = 60° és

a) Ha AB = 4 cm és B∢ = 60°, számítsátok ki a DF = 3 2 cm.
C szöget, az AC és a BC oldalt! a) S zámítsátok ki a DE oldalhoz tartozó FM
b) Ha AC = 12 cm és sinB = 0,6, számítsátok ki magasságot!
AB-t, BC-t és tg B-t! b) Számítsátok ki a FME háromszög kerületét!
c) Ha AB = 3·AC és BC = 10 cm, számítsátok c) M utassátok ki, hogy a DE oldal hossza
nagyobb, mint 4,7 cm!
ki sinB-t és az átfogóhoz tartozó magasság
hosszát!
6. Az ABC háromszögben AB = 30 cm, BC = 24 cm,
CA = 18 cm és P az AB oldal felezőpontja.
2. Az ABC derékszögű háromszögben AD az Mennyivel egyenlő n = sinACP∢ + sinBCP∢?
átfogóhoz tartozó magasságvonal, AD = 18 cm
7. Az ABC háromszögben A∢ = 90°, C∢ = 15°
és tgACB∢ = 2. Számítsátok ki AC-t, AB-t és
és AD a háromszög magassága.
sinABC∢ értékét! a) R
ajzoljátok meg az ABC háromszög AM
3. Az ABC derékszögű háromszögben B∢ = 90°. oldalfelezőjét és határozzátok meg az ADM
Számítsátok ki a háromszög oldalainak hosszát, háromszög szögeinek mértékét!
szögeinek mértékét és az átfogóhoz tartozó b) Ha BC = 4a, fejezzétek ki az AM és MD
magasságot az alábbi esetekben: szakasz hosszát a függvényében!
a) A∢ = C∢ és AC = 12 2 cm; c) Igazoljátok, hogy 4·AD2 = AC · AB.
b) AB = 8 cm és tgC = 3 ;
8. Az A, B, C pontok kollineárisak ebben a
sorrendben, AB = 2 cm, BC = 8 cm és DB ⊥ AC,
c) BC = 2 3 és ABC 2 3 cm2. DB = 4 cm.
4. Az ABCD téglalapban M a CD oldal a) Mennyivel egyenlő sinADB∢ + sinBDC∢?
felezőpontja és N egy pont a BC oldalon, b) Számítsátok ki az ADC háromszög kerületét!
amelyre DAM∢ = CMN∢ = u. 9. A TRI általános háromszögben R∢ = 60°,
a) Igazoljátok, hogy az AMN háromszög TR = 8 cm, RI = 12 cm és TA ⊥ RI, A ∈ RI.
derékszögű! a) Határozzátok meg az AR és TI szakaszok
hosszát!
b) Ha u = 30° és AB = 2 3 cm, számítsátok ki b) A B pont az R pontnak az AI szakasz felező-
az AMN háromszög és a téglalap területének pontja szerinti szimmetrikusa. Igazoljátok,
arányát! hogy a BTR háromszög derékszögű!
216
10. Az ABCD rombuszban AB = 24 cm és 15. Az alábbi táblázatban l, R, a, K és T egy
AO négyzet oldalát, a négyzet köré írható kör
AC ∩ BD = {O }. Ha = 3 , számítsátok ki sugarát, apotémáját, kerületét és területét jelöli
BO
a rombusz átlóinak hosszát! (a méretek cm-ben, illetve cm2-ben adottak).
Másoljátok le, végezzétek el a szükséges
11. Az ABEF derékszögű trapézban AB ‖ EF,
számításokat, és egészítsétek ki a táblázatot!
A∢ = 90°, B∢ = 60°, AB = 15 cm és BD az
l R a K T
ABE∢ szögfelezője.
a) 8
a) Számítsátok ki a trapéz kisalapjának hosszát!
b) Ha C a BF átló felezőpontja, számítsátok ki b) 10 2
az ACE háromszög kerületét! c) 5
12. ABC egyenlő oldalú C d) 3,24
háromszög és O a
16. ABCDEF szabályos hatszög és O a hatszög köré
háromszög köré írható
írható kör középpontja. E D
kör középpontja. O Nevezzétek meg azt a sza-
Nevezzétek meg azt kaszt melynek a hossza: M
a szakaszt, melynek a A B O
D a) a hatszög köré írható F C
hossza: kör sugara;
a) a háromszög köré írható kör sugara; b) a hatszög beírt
körének sugara; A B
b) a háromszög beírt körének sugara;
c) a háromszög apotémája! c) a hatszög apotémája.
17. Az alábbi táblázatban l, R, a, K és T egy
13. Az alábbi táblázatban l, R, a, K és T egy
szabályos hatszög oldalát, a hatszög köré írható
egyenlő oldalú háromszög oldalát, a háromszög
kör sugarát, apotémáját, kerületét és területét
köré írható kör sugarát, apotémáját, kerületét és jelöli (a méretek cm-ben, illetve cm2-ben
területét jelöli (a méretek cm-ben, illetve cm2- adottak).
ben adottak). l R a K T
l R a K T
a) 36
b) 3
a) 18
c)
3
b) 4 3
d) 144 3
c) 3 3 Másoljátok le, végezzétek el a szükséges számí-
d) 36 3 tásokat, és egészítsétek ki a táblázatot!
18. Az ABCDEF szabályos hatszög oldala 24 cm.
Másoljátok le, végezzétek el a szükséges Számítsátok ki:
számításokat, és a) az ACB∢ és BDF∢ mértékét;
D C b) a hatszög köré írható kör sugarát;
egészítsétek ki a táblázatot! O
c) az ADE háromszög kerületét;
14. ABCD négyzet és O az
d) az ACDF négyszög területét.
átlók metszéspontja. 19. Számítsátok ki egy egyenlő oldalú háromszög
Nevezzétek meg azt oldalának hosszát, ha a háromszög köré írható kör
a szakaszt, melynek a A E B
sugara és az apotémája közötti különbség 2 cm.
hossza: 20. A C(O, R) kör sugara R = 11 cm. Írjatok a
a) a négyzet köré írható kör átmérője; körbe egyenlő oldalú háromszöget, négyzetet
b) a négyzet beírt körének sugara; és szabályos hatszöget, és jelöljétek az oldalaik
c) a négyzet apotémája. hosszát l3-mal, l4-gyel illetve l6-tal! Mennyivel
−2 −2 −2
egyenlő l3 + l4 + l6
217
Ismeretfelmérő
Hivatalból: 10 pont.
I. Írd ki minden feladat esetében az egyetlen helyes válasz betűjelét!
5p 1. Egy 200 cm2 területű négyzet átlójának hossza:

A. 30 cm B. 24 cm C. 20 cm D. 15 cm
5p 2. Egy egyenlő szárú háromszög szárainak hossza 15 cm, az alaphoz tartozó magassága 9 cm.
A háromszög alapja:
A. 24 cm B. 20 cm C. 28 cm D. 32 cm
5p °
3. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90 , AD magasságvonal, BD = 3 cm, és CD = 12 cm.
Az AD szakasz hossza:
A. 8 cm B. 9 cm C. 10 cm D. 6 cm
5p 4. Egy körcikk területe a teljes körlap területének nyolcadrésze.
A körcikkhez tartozó középponti szög mértéke:
A. 30° B. 45° C. 60° D. 15°
5p 5. Az ABC háromszögben AB = 6 cm, BC = 8 cm és AC = 10 cm. Az AB szakasz AC egyenesre eső
vetülete:
A. 3,2 cm B. 2,4 cm C. 6,3 cm D. 3,6 cm
6. Az ABCD egyenlő szárú trapézban AB ∥ CD, AB = 17 cm, CD = 5 cm és cosBAD∢ = 0,75.
5p A nem párhuzamos oldalak hossza:
A. 8 cm B. 10 cm C. 12 cm D. 16 cm
5p 7. Egy derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság 6 2 cm és az egyik befogó
átfogóra eső vetülete 6 cm. A háromszög területe:
A. 36 2 B. 18 2 C. 54 2 D. 48 2
5p 8. Egy egyenlő oldalú háromszög súlypontjának az oldalaktól mért távolsága 2 cm.
A háromszög köré írt kör sugara:
A. 2 cm B. 4 cm C. 1 cm D. 6 cm
1. Az ABCD téglalapban AB < BC, az átlók az O pontban metszik egymást, és BO = 10 cm. A P pont a
D pontnak az AC átlóra eső vetülete és AP – CP = 12 cm.
5p a) Készítsetek a feladat adatainak megfelelő ábrát!
10p b) Számítsátok ki az AC és DP szakasz hosszát!
10p c) Határozzátok meg az átlók által közrezárt szög tangensét!
2. A mellékelt ábrán a pirossal húzott szaggatott vonal egy mot-
C D
orversenypálya nyomvonalát ábrázolja. A versenypálya egy
telket vesz körül, mely az ABHIJK szabályos hatszögből, a
BCDE és EFGH négyzetekből és a BEH szabályos három- E
szögből áll. Tudjuk, hogy AB = 450 m, és a versenypálya A B
hossza 20%-kal nagyobb, mint a telek kerülete. F
10p a) Számítsátok ki a versenypálya hosszát, km-ben kifejezve! K H
15p b) A versenyek során, az EM szakasz mentén kihúzott sodro- M G
nyon egy videókamera mozog és légi felvételeket közvetít. J I
Igazoljátok, hogy EM < 1,3 km!
218
• Összefoglaló feladatok
Összefoglaló feladatok
1. Végezzétek el az alábbi számításokat a valós számok halmazában:

a) 1 + 2 + 4 b) 10 + 20 + 25 c) 64 + 3 ⋅ 144
1 1 1
d) 306 + 2 ⋅ 33 + 3 ⋅ 256 e) 64 + 81 + 144 f) 0, ( 7 ) ⋅ 36 − 2,5 ⋅ 400
2 3 4
( ) ( )
2 2
g) 25n +1 : 52 n h)
22 n +1 + 3 ⋅ 4n + 4n +1 i) − 5 + 5 −3 .
2. 24,01 + 37, 21
a) Igazoljátok, hogy A = természetes szám!
4,84 + 10,89
hogy B
b) Igazoljátok,= ( )
146, 41 : − 1, 21 egész szám!
3.
{ }
Soroljátok fel az M = x ∈  | 0,(4) < x < 1 + 4, ( 4 ) halmaz elemeit!
4. Határozzátok meg azokat az n természetes számokat, amelyekre az alábbi számok racionálisak.
16 5−n 100 − n 2 1
a) , n < 20 ; b) ; c) ; d) .
n n 81 50 − n 2
5. Ábrázoljátok a valós számtengelyen a következő pontokat: A(–2), B( 2 ), C( 4 − 2 ), D(5). Határozzátok
meg az AB és CD szakasz hosszát, és döntsétek el, melyik a nagyobb. Indokoljátok meg a választ!
−1 −3 −1 −3
6.  1   −1   2   1 
Ha a 
=  + =  és b   +−  mennyivel egyenlő c = 1 + a + 7 − 6 ⋅ b ?
 2  2  27 − 3   3
(x − 2) (y − 2 2)
2 2
7. Számítsátok ki x és y mértani középarányosát, ha + ≤ 0.
8. Oldjátok meg a következő lineáris egyenletrendszereket:
  1 x y 1
2 ⋅ ( x − 2 ) + 3 ⋅  y − 3  =2
x y
   3
a)  b) .
  1 1 y y x 4
5 −  y +  =4 ⋅ ( x − 1) − x 3y
  3 3 2
9. Egy papír-írószer kereskedésben eladtak egy nap 200 négyzethálós és vonalas füzetet vegyesen, 588 lej
értékben. Ha egy négyzethálós füzet ára 3,60 lej, egy vonalas füzeté pedig 2,40 lej, hány négyzethálós
füzetet adtak el aznap?
10. A mellékelt téglalapot az oldalaival párhuzamos egyenesek segítségével négy
tartományra osztottuk, és néhány tartományba beírtuk a területét.
a) Hány téglalap látható az ábrán?
b) Mekkora a legnagyobb téglalap területe?
11. Az EFGH négyzet csúcsai a C(O, r ),körön vannak, és a kör középpontjának tá-
volsága a négyzet oldalától 4 2 cm. Számítsátok ki a kör sugarát, kerületét és a
körlap területét.
219
• Összefoglaló feladatok
12. Legyen ABCD egy konvex négyszög, M egy pont a négyszög AC átlóján, ME || AB, E ∈ BC és MF || CD,
F ∈ AD.
a) Igazoljátok, hogy AF · BC = BE · AD ! B
AF CE
b) Ha = , bizonyítsátok be, hogy M az AC átló középpontja!
FD EB
D
13. A mellékelt ábrán az ABC és EFG háromszögek egyenlő oldalúak, TABC = 144 cm 2 ,
AE ≡ EC és DG ≡ GE. Számítsátok ki a CDGF négyszög területét! G
14. Az ABCD téglalap egy O középpontú körbe van írva és AC = 2 · BC.
a) Bizonyítsátok be, hogy a téglalap átlói az O pontban metszik egymást! A E F C
b) Az AOD háromszög területe 4 3 cm . Számítsátok ki a kör kerületét és a körlap

2
területét!
15. Az ABC háromszögben AB = AC = 12 cm, BC = 12 2 cm és BM a háromszög oldalfelező egyenese.
Határozzátok meg cos ∢AMB értékét!
16. Egy egyenlő szárú trapéz nagyalapja 30 cm, középvonala 27 cm és magassága 4 cm.
a) Számítsátok ki a trapéz kerületét és átlóinak hosszát!
b) Számítsátok ki a nagyalap egyik végpontjának a távolságát a trapéz azon szárától, amelyiken nincs rajta.
17. Az ABCD derékszögű trapézban A∢ = D∢ = 90° és M a BC száron egy pont,
amelyre érvényes, hogy BM = 3 · CM. D C
a) Fejezzétek ki az M pont távolságát az AD egyenestől az alapok N M
függvényében: AB = x és CD = y, x > y.
b) Ha AD = 22 cm és DAM∢ = 60°, mennyivel egyenlő AM ?
60°
18. Az ABC háromszögben AB = 6 cm, AC = 4 cm és A∢ = 60°. Számítsátok ki a A B
háromszög területét, kerületét és az A pontból húzott magasságvonal hosszát!
19. Az ABCDEF szabályos hatszög oldala 1 dm. Az AC, BD, CE, DF, EA A B
és FB átlók páronként metszik egymást és meghatározzák az MNPQRS
hatszöget (lásd a melléket ábrát). Az AD egyenes a BF-et G-ben metszi, M
a CE-t pedig H-ban. S G N
a) Bizonyítsátok be, hogy MNPQRS szabályos hatszög!
F O C
b)Számítsátok ki az AG, GH és HD szakasz hosszát!
c) Határozzátok meg a két hatszög apotémájának arányát! R H P
20. Legyen ABCD egy konvex négyszög, M egy pont a négyszög AC átlóján,
ME ‖ AB, E ∈ BC és MF ‖ CD, F ∈ AD. Q
AF CE E D
Igazoljátok, hogy 1.
AD BC
21. Az ABCD téglalap CD oldalán felvesszük az E és F pontot úgy, hogy
CD CD
DE = és CF = .
4 3
ET
Ha AE ∩ BF = {M} és MT ⊥ CD, T ∈ CD, határozzátok meg az arány értékét!
TF
220
Év végi felmérők és megoldások
• Év végi felmérők és megoldások

T1 Év végi felmérő 1
I. Másold le az alábbi kijelentéseket! Az igaz állítások mellé írj az üres négyzetbe I jelt, a hamisak mellé
pedig H jelt!
5p 1. A 20 45 80 kifejezés értéke 5.
5p 2. Az (x + 3) = 25 kifejezés értéke – 4.
2
1
5p 3. Ha x > 0, y < 0 és x2 = 5, y2 = 20, akkor x y 5 .
2
5p 4. Ha egy trapéz alapjainak hossza 6 cm illetve 14 cm, akkor a középvonalának hossza 9 cm.
5p 5. Egy négyzet területe 64 cm2. A négyzet kerületét 32 cm-rel növelve, a területe 256 cm2 lesz.
5p 6. Az A(1, 3) és B(5, 0) pontok közötti távolság 10 (m.e.).
4
II.
Az ABC derékszögű háromszögben BAC∢ = 90°, AB = 24 cm és sinC = , továbbá AD és AM az átfo-
góhoz tartozó magasságvonal illetve oldalfelező. 5
Társítsd az A oszlopbeli követelmény sorszámát a B oszlopbeli helyes válasszal!
A B
5p 1.
BC = a. 18 cm
5p 2. AC = b. 14,4 cm
c. 4,4 cm
5p 3.
AD = d. 12 cm
e. 30 cm
5p 4. DM = f. 14,2 cm
III.
Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását!
1 1 1 2 1 3
1. Adott: a 6 3 2 .
3 2 2 6 6 2 3
10p a) Végezd el a számításokat és állapítsd meg, hogy melyik igaz: a ∈  vagy a \ ?
1
Hasonlítsd össze az a számot a b =
5
10p b) számmal!
6
2. Egy téglalap alakú kartonlemez méretei 20 cm illetve 30 cm.
10p a) Számítsd ki a téglalap átlójának hosszát!
10p b) Határozd meg a minimális számú egyforma négyzetlapot, amelyre a kartonlemez felbontható úgy,
hogy a négyzetek oldalának hossza centiméterben kifejezve egész szám legyen!
221
T2 Év végi felmérő 2
I. Írd ki minden feladat esetében az egyetlen helyes válasz betűjelét!
25
5p 1. Adott az A 0,(8); 0,(1); 3; ; 4,(123) halmaz. Az A ∩ ℝ\ℚ halmaz elemeinek száma:
5
A. 2 B. 1 C. 3 D. 4
5p
2. Kiszámítva a 2 10 2 : 2 10
5
kifejezés értékét, az eredmény:
A. 10 B. 2 C. 1 D. 5
5p 3. Ha n 2 7 és p 4 2 akkor:
A. n > p B. n = p C. n = – p D. n < p
5p 4. Egy derékszögű háromszögben a befogók egyenesen arányosak 8-cal és 15-tel, az átfogó hossza
pedig 17 cm. A háromszög kerülete:
A. 60 cm B. 50 cm C. 40 cm D. 30 cm
5p 5. Egy egyenlő oldalú háromszög apotémája 2 3 cm. A háromszög oldalának hossza:

A. 8 cm B. 12 cm C. 15 cm D. 6 cm
1
5p 6. A C(O, r) körön az AB kis körív és nagy körív mértékének aránya . Az AOB∢ mértéke:
A. 30° B. 45° C. 60° 7 D. 90°
x y 11
5p 7. Az egyenletrendszer megoldása:
x 11 y 1
A. M 1;10 B. M 10;1 C. M 1;10 D. M 1; 10
5p 8. A C (O, r) kör sugara r = 5 cm, AB és CD párhuzamos húrok, AB = 8 cm, CD = 2 21 cm. Az AB és

CD egyenesek közötti távolság:
A. 4 cm B. 5 cm C. 6 cm D. 8 cm
II. Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását!
20p 1. Az x, y és z természetes számok teljesítik a x 2 3 és y z 3 2 egyenlőséget.

Számítsátok ki x, y, z és x + y + z értékét!
2. Az ABCD derékszögű trapézban A∢ = D∢ = 90°, a nagyalap AB = 20 cm és a középvonal

MN = 14 cm, M ∈ AD, N ∈ BC. Tudjuk, hogy CN = 10 cm. Számítsátok ki:
10p a) a) a trapéz kisalapjának hosszát;
10p b) b) a trapéz területét;
10p c) a BAC∢ tangensét!
222
M Ismeretfelmérők megoldása
1. VALÓS SZÁMOK HALMAZA II. 1. a) 7; b) –4; c) –4; d) b és c ekvivalensek.

1.1. Természetes szám négyzetének négyzetgyöke. 2. a) u (3a + 19) ∈{0, 5} ⇒ u (a ) ∈{7, 2} ⇒
Pozitív racionális szám négyzetgyökének u (2a + 91) = 5; b) a = 67.
közelítése 2.3 Két kétismeretlenes lineáris egyenletből
I. 1 C; 2. D; 3. C; 4. D; 5. C; 6. C; 7. B; 8. D;
álló egyenletrendszer. A helyettesítés és a
II. 1. a) –8; b) 4; c) 0,(1). 2. a = 2, b = 0,5.
kiküszöbölés módszere
3. 271m.
I. 1. C; 2. B; 3. C; 4. A; 5. A; 6. B.
1.3 Tényezők kiemelése a gyökjel alól.
Tényezők bevitele gyökjel alá II. 1. x = –3 ⇒ y = –1; y = –1 ⇒ x = –3;
I. 1. I. 2. H. 3. I. 4. H. II. 1. D. 2. B. 3. A. 4. C. x = 0,6 ⇒ y = 1,7; y = 1,4 ⇒ x = 0,2;
5. A. 6. A. 7. D. III. 1 − b; 2 − a; 3 − c; 4 − e; x=1+4 2⇒y=2+3 2;
5 − d; 6 − f. IV. B = {1, 3 , 6 , 10 , 15 , 2. x = 3, y = –2. 3. a = 5, b = 24.
21 , 2 7 ,6 , 45 }. 2.4 Egyenletekkel vagy lineáris
1.4 Valós számok ábrázolása a számtengelyen egyenletrendszerekkel megoldható feladatok
közelítés segítségével. A számok I. 1. B; 2. A; 3. D; 4. C. II. 1. x a tört kezdeti
y
összehasonlítása és rendezése. Valós szám értéke értéke, x = y – 4, 2x = y + 1, x = 5, y = 9.
abszolút értéke a 1 5a m 9m
I. 1. C. 2. A. 3. A; D. 4. B. 5. C. 6. D. 7. D. 2. m + = · , a+ = + 96,
6 2 12 10 10
II. a) negatív; b) pozitív. 5 1
a = 120, b = 30. 3. x + y = , x – y = , x = ,
1
III. 1. 10. 2. a) 10 ; b) 2. 6 6 2
1
1.5 Műveletek valós számokkal. Az a b alakú y= .
3
nevezők gyöktelenítése
I. 1. B. 2. A. 3. C. 4. D. 5. A. 6. C. 7. C. 8. 3. AZ ADATSZERVEZÉS ELEMEI
D. II. 1. a) –3; b) a = 2 , b = 3 , majd 3.2 Függvényi kapcsolat
összehasonlítjuk a számok négyzetét. I. 1. B; 2. A; 3. D; 4. C; 5. C; 6. A; 7. C; 8. D.
2. E( 5 ) = –10, E( − 5 ) = 10, nulla.
II. 1. lásd az 1. ábrát; 2. 5 cm → 25 km; 20 km
1.6 n valós szám súlyozott számtani közepe,
→ 4 cm; 7,5 cm → 37,5 km; 350 km → 70 cm;
n ≥ 2. Két pozitív valós szám mértani közepe
I. 1. C; 2. A; 3. B; 4. B; 5. C; 6. C; 7. D; 8. A. 12 cm → 60 km. 3. c) lásd a 3. ábrát.
II. 1. a) a =1, b = 3; b) a =1, b = 9; c) 3,24. 4. a) A = B = {1, 2, 3, 4}; b) y = 5 – x
2. a) x = 2 3 , y = 6 3 ; b) < .
y 1.ábra –1 5
1.7 x2 = a, alakú egyenletek, ahol a ∈  . 3
0 3
I. 1.C; 2. B; 3. D; 4. A; 5. B; 6. C. 2
1 1
1
II. 1. (x + 25)2 = 5625, x = 50. 2. a) 27 m; 2 –1
-1 0 1 2 3 x 3 –3
b) H = 81 m, sz = 27 m; c) 216 m. 3. x ∈  2.ábra
a poszter oldala, x2 > 6 · 2,4 : 4 = 3,6 és x < 2,4.
Eredmény: x = 2.
4. NÉGYSZÖG
4.2. A paralelogramma tulajdonságai.
2. EGYENLETEK ÉS
EGYENLETRENDSZEREK Alkalmazások a háromszögek
2.2 a · x + b = 0 alakú egyenletek, ahol a, b ∈ ℝ. geometriájában
Egyenlet megoldáshalmaza. Ekvivalens I. 1. C; 2. D; 3. A; 4. B; 5. C; 6. D; 7. B; 8. C.
egyenletek II.1. a) ABO∢ ≡ ODC∢; b) ABC∆ ≡ ADC∆
I. 1. D; 2. A; 3. D; 4. C; 5. A; 6. B. (O.O.O.)
223
2. MBC∢ + MCB∢ = 90°. 3. IBC∢ ≡ BCL∢ 5.2 Körbe írt szabályos sokszögek
⇒ IB ∥ LC; ICB∢ ≡ CBL∢ ⇒ IC ∥ BL. I. 1. C; 2. A; 3. B; 4. D; 5. B; 6. D; 7. C; 8. B.
295
4. a) BAC∢ = C∢ = 60°, ABC∢ = ADC∢ = II. 1. b) TC = 40π cm2; c) Ta cm2;
8
120°; b) AD = 8 cm, K = 24 cm; c) CE = 8 cm, d) l
29
cm.
CF = 24 cm. 2
4.3 Sajátos paralelogrammák: téglalap, 2. AMQ∆ ≡ BNM∆ ≡ CPN∆ ≡ DQP∆ ⇒
MN ≡ NP ≡ PQ ≡ QM; NMQ∢ = 15° + 60° +
rombusz, négyzet + 15° = 90°. 3. Mindegyik szög 120°;
I. 1. B; 2. C; 3. D; 4. B; 5. B; 6. A; 7. D; 8. C. b) AB < BC; nem szabályos sokszög.
II.1. a) DBC∢ = 45°, GBF∢ = 45°;
b) CF ⊥ BF, DB ⊥ BF ⇒ BD ∥ CF; 6. HÁROMSZÖGEK HASONLÓSÁGA
c) MO ∥ BF, AO ∥ BF. I. 1. b; 2. e; 3. c; 4. d. II. 1. A; 2. D; 3. B; 4. C.
III. 1. a) BD = 4 cm; b) CI = CA = 6 cm;
2. DMA∢ = 120° = EMF∢, BNC∢ = 120° = c) AB = 15 cm.
= ENF∢, E∢ = F∢ = 60°, DM = MA, EO 1
2. a) ADE∆ ∼ PBE∆ (Sz.Sz.); b) = ;
DF = AE ⇒ MF = AE . 3. 8x + 14y = 30, BD 6
AE AF
x, y ∈ ℕ ⇒ x = 2, y = 1, h ≥ 7 (m). c) = = 2 .
EP FC
4.4 A trapéz: osztályozás, tulajdonságok.
A trapéz középvonala 7. METRIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEK A
I. 1. A; 2. C; 3. B; 4. C. II. 1. b; 2. c; 3. a; DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖGBEN
I. 1. C; 2.A; 3. D; 4. B; 5. D; 6. A; 7. C; 8. B.
4. d. III. 1. a) BCE∢ = 30° ⇒ BEC∢ = 60°;
II. a) lásd a mellékelt ábrát:
AED∢ = EBF∢ = 60°; b) BF = EF és
D C
BF = FC. 2. a) MN középvonal NP = MN ⇒ P
MP ∥ AB, MP = AB; b) DN középvonal az O
AMP∆; DN ∥ AM, DN < AM, AMP∢ = 90°;
c) BMCP paralelogramma. A B
4.5 Kerületek és területek b) AC = 2OA = 2OB = 20; AP – CP = 12 és
I. 1. C; 2. D; 3. D; 4. B; 5. C; 6. B; 7. A; 8. C. AP + CP = 20; AP = 16, CP = 4; ABC∆-ben
II. 1. a) AM = 48 cm, AT = 24 cm, A = 576 cm2. a magasságtételből: BP = 8;
b) 75%. 2. COP∆ ≡ EOQ∆ ⇒ CP ≡ QE, PB 4
c) tgPOB∢ = = .
PO ≡ QO, apoi K CPOF = K EQOD. PO 3
III. a) 0,45·11·1,2 = 5,94 km;
3. a) TABNP = 22 cm2, TCDPN = 18 cm2.
0, 45 ⋅ 3
b) TCMP = TABCD – TAMP – TBMC – TCDP = 14 cm2. b) EM = 2·0,45 + < 1,3 ⇔
2
⇔ 0,45· 3 < 0,8 (I)
5. A KÖR
5.1 Külső pontból húzott érintő ÉV VÉGI FELMÉRŐ 1
I. 1. C; 2. D; 3. D; 4. B; 5. C; 6. B; 7. A; 8. C. I. 1. I; 2. H; 3. I; 4. H; 5. I; 6. H. II. 1. 1–e,
II. 1. a) AM = 48 cm, AT = 24 cm, A = 576 cm2; 2 3
2–a, 3–b, 4–c. III. 1. a) a = ; b) a < b.
b) 75%. 2. a) 10 13 ; b) 6.
3
2. COP∆ = EOQ∆ ⇒ CP = QE, PO = QO,

ÉV VÉGI FELMÉRŐ 2
majd KCPOF = KEQOD. 3. a) TABNP = 22 cm2, I. 1. B; 2. C; 3. A; 4. C; 5. B; 6. B; 7. B; 8. B.
TCDPN = 18 cm2. II. 1. x = 7, y = 1, z = 1; 2. a) CD = 8 cm;
b) TCMP = TABCD – TAMP – TBMC – TCDP = 14 cm2. b) TABCD = 224 cm2; c) 2.
224
Programa școlară poate fi accesată la adresa:
http://programe.ise.ro.
A tankönyvnek van nyomtatott
és digitális változata.
A digitális változatnak hasonló
tartalomjegyzéke van.
Kibövítve multimédiás interaktív
tanulási tevékenységekkel
(interaktív gyakorlatok, nevelési
játékok, animációk, filmek,
szimulálások).
Tradit, ie din 1989
ISBN 978-606-33-3992-9

Matematika Cls 7

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Matematika Cls 7

Încărcat de

Informații document

Drepturi de autor

Formate disponibile

Partajați acest document

Partajați sau inserați document

Opțiuni de partajare

Vi se pare util acest document?

Este necorespunzător acest conținut?

Drepturi de autor:

Formate disponibile

Matematika Cls 7

Încărcat de

Drepturi de autor:

Formate disponibile

MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCE TĂRII

Sorin Doru Noaghi • Dorin Linț

116.111 – numărul de telefon de asistență pentru copii

Sorin Doru Noaghi • Dorin Linț

Inspectoratul școlar ...................................................................................................................................................................................................................................................................

Matematică. Manual pentru clasa a VII-a

Traducere în limba maghiară:

Copyright © 2019 Grup Media Litera

Editura Litera Descrierea CIP a Bibliotecii Naționale a României

aktív tanulási-értékelési tevékenységek egészítik

1.7. 2.7. 3.7. 4.7. 5.7. 6.7.

A tankönyv oldalai Oldalszám

Ezt a két megfigyelést felhasználva bizonyíthatjuk a derékszögű háromszög

Fedezzük fel, A DE = b magasság ismert és megmérjük DC távolságot, DC = c. B D

Fedezzük fel, Interaktív 5p

1. Ha a = 7 és b + c = 77, akkor számítsd ki: 6. Ha a, b, c ∈  + és a · b = 6, b · c = 12, értsük meg! 5p c) A, O és M pontok kollineárisak.

2. Mennyiségi, minőségi, strukturális matematikai adatok feldolgozása változatos tájékoztatási forrásokból

3. Fogalmak és sajátos algoritmusok használata változatos matematikai összefüggésekben

5. Adott helyzet matematikai jellemzőinek elemzése

6. Adott helyzet matematikai modellezése különböző területek ismeretanyagának beépítésével

21. Másold a füzetbe a mellékelt táblázatokat, majd töltsd a b

1.l. Természetes számok négyzetének négyzetgyöke

Oldjuk meg figyelmesen!

b) Határozzuk meg annak a négyzetnek oldalhosszát, melynek területe 144 cm2.

Fedezzük fel, értsük meg! Példák

négyzetszám Négyzetszámok Négyzetgyökök

361 = 192 361 = 19 négyzetgyöke

négyzetgyöke 441 = 212 441 = 21

Általában, egy négyzetgyökvonást tartalmazó kifejezésben előbb

Mégis, néha a négyzetgyökvonást más algebrai művelet

Következtetés:  x + y és x + y nem egyenlő bármely pozitív racionális szám esetén.

! Ha x négyzetszám, akkor azt az n

ki!  22 ⋅ 34 ; 22 ⋅ 34 ⋅ 56 ; B négyzetszám és számold ki B -t.

2.l. Racionális számok négyzetének négyzetgyöke

Az előző leckéből tudjuk, hogy:

Oldjuk meg figyelmesen!

Értelmezés Négyzetre emelés

A. Határozd meg kétféleképpen a következő négyzetgyököket: a = 1, 44 és b = 0, 0025

Az x ∈ ℚ szám abszolút értéke: Példák

Fedezzük fel, értsük meg!

Ha az x racionális számról nem tudjuk eldönteni, hogy pozi-

a) 1, 44  9  1, 2  3  3, 6 és 1, 44  9  12, 96  3, 6 Igazak az alábbi összefüggések:

3.l. Pozitív racionális szám négyzetgyökének becslése

Pitagorasz tétele. Bármely derékszögű háromszögben

Bármely x ≥ 0, racionális szám esetén létezik a x x  n  x  n 2, ahol n ≥ 0

Ha az x szám 5 vagy 6 számjegyből áll Példa.

Tehát 962 < 9340 < 972  96  9340  97 

1. Sándor hazafele egy olyan 4. Adott a

2. A 900  36   2  számítás eredménye:

7. Ha abcde teljes négyzet (négyzetszám), akkor abcde -nek:

10p b) Vizsgáld meg, hogy a C1 – C2 – C3 útvonal 50

1.l. Irracionális számok

Bármely pozitív racionális szám egyértelműen leírható a következő alakok egyikében:

127  1 126 14 1583  158 1425

Emlékeztetünk a tavaly tanult Pitagorasz-tételre. Pitagorasz szerint mindennek

a szám az alapja, és véleménye szerint minden hosszúságot ki lehet fejezni

természetes számokkal. Például azt gondolta, hogy egy egyenlőszárú

Hasonlóan, ha a 2-es számot kicseréljük bármely más A 3, 5, 7 prímszámok, tehát 3 , 5 , 7 irracionális

Általánosan, ha n ∈ ℕ nem négyzetszám, akkor n 6, 8, 12 nem négyzetszámok, tehát 6 , 8 , 12

Irracionális szám ellentettje is irracionális szám. − 2 , − 8 , − 15 irracionális számok.

2. Mennyiségi, minőségi, strukturális matematikai adatok feldolgozása változatos tájékoztatási forrásokból

Következtetés: x + y és x + y nem egyenlő bármely pozitív racionális szám esetén.

ki! 22 ⋅ 34 ; 22 ⋅ 34 ⋅ 56 ; B négyzetszám és számold ki B -t.

a) 1, 44 9 1, 2 3 3, 6 és 1, 44 9 12, 96 3, 6 Igazak az alábbi összefüggések:

Bármely x ≥ 0, racionális szám esetén létezik a x x n x n 2, ahol n ≥ 0

Tehát 962 < 9340 < 972 96 9340 97

2. A 900 36 2 számítás eredménye:

10p b) Vizsgáld meg, hogy a C1 – C2 – C3 útvonal 50

127 1 126 14 1583 158 1425

Egy racionális és egy irracionális szám összege 3 2 ; 7 5 ; 9 3 ; 1, 2 8 irracionális

1. Adott a következő halmaz 5. a) Í rj három olyan x természetes számot, melyre

• Léteznek irracionális számok. Tudjuk, hogy ⊂ ⊂

Tudva, hogy: 1) Bármely x x ; 2) Bármely x x ; 3) Bármely x x ,

16 5 ℚ*, ℝ \ ℚ, ℝ szimbólumokkal úgy, hogy igazak

a) B ∩ ... d) B ∩ ... d) 4n ∈ , bármely n ∈ ℕ esetén.

Kiemelni az a tényezőt a gyökjel alól azt jelenti, hogy a a) 63 9 7 9 7 3 7

Ha a < 0 és b ≥ 0, akkor a b a 2 b . Példa: 2 5 22 5 20 .

b) 28 4 4096 ; 10. Határozd meg azon x és y természetes számot,

II. Írd ki mindenik feladat esetében az egyetlen helyes válasz betűjelét!

IV. Írd le a feladatok részletes megoldását!

1. a) Közelítsd hiánnyal az egységekre: 7.

Mivel 58 3400 58 d, tehát az adott vaspálca elfér a

5. Határozd meg az y valós számot:

3. Ábrázold a mellékelt számtengelyen az M 2 és A B O C D

15p 1. Adott az a 2 , b 3 és c 5 szám.

3 6 2 6 , akkor mutasd ki: 0 < b – a < 1.

1) Az első kérdésre a válasz:

A szorzás disztributív az összeadásra nézve:

Következtetés: Ha a, b, a, b , x \ és a b x a b x , akkor a = a' és b = b'.

• Két, azonos előjelű valós szám szorzata Ha x, y, ∈ ℝ*, akkor

• Két, ellentétes előjelű valós szám szorzata x x x x x

• Ha a ∈ ℝ, b ∈ ℝ és x ≥ 0, akkor Ha a ∈ ℝ, b ∈ ℝ* és x ≥ 0 és y > 0, akkor

1. Végezd el! 7. Tudva, hogy x 1 2 2 3 3,

3 20 20. Végezd el!