József Böröcz
Ironical historical sociologist of social change, small to very large scale.
Address: Dept of Sociology // Rutgers
26 Nichol Ave
New Brunswick, NJ 08901 USA
Address: Dept of Sociology // Rutgers
26 Nichol Ave
New Brunswick, NJ 08901 USA
less
InterestsView All (127)
Uploads
Videos by József Böröcz
Lecture and discussion, Program in Global and Transnational Sociology Program, Tampere University, Finland
Moderated by Attila Kustán Magyari
if the link below doesn't work, try this one: https://youtu.be/OGEnjSvefkM
Ágoston Fáber, Anikó Gregor, Ádám Havas, József Böröcz
https://www.youtube.com/watch?v=MMFdq67cZao
Books by József Böröcz
Nyolc korábbi társadalomkritikai beszélgetés, először nyomtatott formában, közülük 5 először magyarul. Kiadta az Eszmélet folyóirat zsebkönytár-sorozata.
ISBN
978 615 6334 046 (pbk)
978 615 6334 053 (ePUB)
978 615 6334 060 (PDF)
A könyv kapható --
az Írók Boltjában: https://www.irokboltja.hu/index.php?t=productoverview&kod=11211635
-- a Napvilág kiadónál: https://napvilagkiado.eu/termek/ott-kivul-a-magyarazat/
-- és a Bookline-on: https://bookline.hu/product/home.action?_v=Faber_Agoston_Borocz_Jozsef_Ott_kivul&type=22&id=328764
//
Revised Hungarian edition of _The European Union and Global Social Change: A Geopolitical-Economic Analysis_ (https://www.academia.edu/190682/The_European_Union_and_Global_Social_Change_A_Critical_Geopolitical-Economic_Analysis ).
A világrendszer-elméleten belül Böröcz a magyar történeti szociológia, különösképpen Polányi Károly – és tágabban a magyarországi modern szellemi hagyomány legnagyobbjai, Bartók, Ady vagy Jancsó Miklós – által ihletett, sajátosan közép- európai megközelítésmódot képviseli.
http://webshop.harmattan.hu/?id=aa725cb0e8674da4a9ddf148c5874cdc&p=fooldal
_The EU and Global Social Change_ offers a global-historical sociological answer to the question of just what the European Union is, in the context of the ongoing structural transformation of the global system. The author develops an integrated approach to global transformations to discuss how this supra-state organization, that shares and pools the sovereignty of some of the wealthiest states of the modern world, makes sense. The book:
. Interprets the ongoing transformation of west European public authority in the context of the global geopolitical economy of competition, cooperation and conflict
. Examines the consequences of west European integration for the global system in a longue-durée perspective, developing a new, geopolitical dialect within world-systems analysis, sharpening some of the conceptual tools developed by its paradigm-setters.
. Develops a new conceptualization for the EU’s global geopolitical strategy, which the author describes this strategy as the elasticity of size.
Developing a deeper understanding of global social change and west European strategies of global advantage-maintenance and power-management, this book will be of interest to students and scholars of European Politics, International Politics, International Relations Theory and Globalization Studies.
Papers by József Böröcz
* * *
Reply to a question posed by the editors of the Hungarian journal _Eszmélet_, in Magyar. Here is the question: "How do you interpret the transformation and breakpoints of the last three decades and current tendencies in the structure of politics in Hungary?" The paper examines trajectories of Hungary's global position during periods of various governing coalitions since 1989, in terms of (1) share in Gross World Product, (2) position in terms of GDP/cap and (3) trajectories in life expectancy at birth.
our perspectives on social life fi we were to consider generalized violence
a defining feature of the modern social experience? The second problem
has ot do with the fact that, despite an extraordinarily belligerent global
history since the long 16" century, we still tend to see the "wretchedness"
of much of the world outside the core of the world-system as a "purely"
economic, or even quasi-natural phenomenon. Indeed, this is perhaps the
most Eurocentric feature of much of comparative-historical sociology. So,
I am prompted to ask, what if we were explicitly to introduce extended
experience of war as an explanation for relative impoverishment and
overall "economic" suffering on the one hand, as well as prosperity and
global political dominance on the other? In this paper, I use all available
historical data for the years 1960-2018, concerning per capita GDP,
obtained from the online "databank" of the WorldBank, to discern the
effects of some of the most compelling forms of violence on what development economists call state-to-state inequalities in "economic performance". Preliminary results suggest that legacies of colonialism, world war, and the various forms of physical, social, economic, cultural, mental and psychological violence that have been selectively waged on the societies outside the core of the world-system are not only detectable, but in fact increase over time, as we survey the global record of inequalities.
This is the Spanish version of a paper published in 1989. For the English original, click here: https://rutgers.academia.edu/J%C3%B3zsefB%C3%B6r%C3%B6cz/Analytics/activity/documents/30911617
A tanulmány megjelent magyarul is, elérhető itt: https://www.academia.edu/30911456/Keseru_kenye_r_a_munkaer%C5%91_nemzetk%C3%B6zi_migr%C3%A1ci%C3%B3j%C3%A1nak_szociol%C3%B3giai_probl%C3%A9m%C3%A1i?sm=b
E tanulmány a globális-posztkoloniális "rassz"-kritika kulcsfogalmai segítségével szemléli az európai identitáspolitika jelenlegi strukturális átalakulását. Írásom a "Fehérséggel", mint a morális-geopolitikai felsőbbrendűség iránti igény kinyilvánításával foglalkozik, amelynek meghatározó alkotóeleme a feltétel nélküli globális kiváltságok iránt megnyilvánuló történelmi és geopolitikai közegtől függetlenül fellépő igény, sőt követelés. A "Fehérség" megalapozatlan, megalapozhatatlan-így rendkívül ingatag és vitatottidentitáskategória. Olyan viszonyfogalom, amelynek magját változatlannak tételezik, és amely meghatározza a "Fehér" szubjektumnak a rajta kívül álló világhoz fűződő viszonyait ("fensőbbrendűségét"). A tanulmányban végezetül két új fogalmat is bevezetek: egyrészt az "eurofehérséget"-melynek segítségével a "Fehérségen" belül egy magát "kulturális"/ "rassz"-szempontból legfennsőbbrendűbbnek állító csoport különül el a többi Fehér pozíciótól. Ennek ellentettje a-kelet-közép-Európa népei számára különösen releváns-"piszkosfehérség", mely kategóriával illetett csoportok tagjait az "eurofehér" szubjektum silányabbnak, alacsonyabb rendűnek tekinti a "Fehérség" morális kváziközösségén belül. A "'Eurowhite' Conceit and 'Dirty White' Ressentiment: 'Race' in Europe" című tanulmány magyar változata. A magyar változat Fáber Ágoston fordítása alapján Böröcz József munkája.
A gyarmati rendszer négy és fél évszázados történelméről elmélkedve 1950-ben-mikor nyugat-Európában már javában zajlott a ma Európai Unióként ismert szervezet lét-rehozatala, és újonnan terjedni kezdett az ennek erkölcsi alátámasztását szolgáló politikai "Európa"-fogalom-Aimé Césaire az alábbi következtetést vonta le Discurs sur Colonialisme című könyvében: "Európa sem erkölcsileg, sem szellemileg nem védhető". A világnak azon kétharmadában, melynek társadalmai a második világhá-ború utáni két-három évtizedben szabadultak meg az "Európa" nevében rájuk kényszerített gyarmati függés és kiszolgáltatottság körülményeitől, triviálisan elfogadott e vélekedés. Má-sutt is szép számban akadnak hívei a jóérzésű, művelt emberek körében. Így legalábbis meg-lepő, hogy a huszonegyedik század legelején harminchat kiváló magyar értelmiségi erkölcsi késztetést érzett, hogy a rasszizmus akkor már jól kivehető magyarországi terjedését elítélve nyilvános dokumentumban mondjon köszönetet Franciaországnak-s a Franciaország által jelképezett (nyugat-)"Európának"-mélységes mély, történelmi korszakokon átívelő jóságáért. E tanulmányban néhány alapkérdést teszek fel a Levéllel kapcsolatban. Két dolog ösztönöz erre: egyrészt a kelet-közép-európai romák óriási többségének egyre elviselhetetlenebb nyomora, politikai marginalizálódása, a velük szemben alkalmazott kulturális diszkrimináció és társa-dalmi kirekesztés fölötti fölháborodásom, másrészt az a megindító pontosság, amellyel a Levél visszaadja nyugat-Európa, a nyugat-európai szubjektum vélt erkölcsi fennsőbbrendűségének nemzetközi toposzát, a modern kori nyugat-európai identitás e kulcsfogalmát. Kulcsszavak: Európai Unió, Magyarország, európai másság, morális geopolitika, identitás replika 2020 (115-116): 69-97. © A szerző(k) 2020 replika.hu/replika/115-116 Magyar version of "Goodness Is Elsewhere: The Rule of European Difference." https://www.academia.edu/162846/Goodness_Is_Elsewhere_The_Rule_of_European_Difference
This paper is in Magyar (Hungarian). For the English original, entitled "Informality Rules", please click here: https://www.academia.edu/172783/Informality_Rules
Lecture and discussion, Program in Global and Transnational Sociology Program, Tampere University, Finland
Moderated by Attila Kustán Magyari
if the link below doesn't work, try this one: https://youtu.be/OGEnjSvefkM
Ágoston Fáber, Anikó Gregor, Ádám Havas, József Böröcz
https://www.youtube.com/watch?v=MMFdq67cZao
Nyolc korábbi társadalomkritikai beszélgetés, először nyomtatott formában, közülük 5 először magyarul. Kiadta az Eszmélet folyóirat zsebkönytár-sorozata.
ISBN
978 615 6334 046 (pbk)
978 615 6334 053 (ePUB)
978 615 6334 060 (PDF)
A könyv kapható --
az Írók Boltjában: https://www.irokboltja.hu/index.php?t=productoverview&kod=11211635
-- a Napvilág kiadónál: https://napvilagkiado.eu/termek/ott-kivul-a-magyarazat/
-- és a Bookline-on: https://bookline.hu/product/home.action?_v=Faber_Agoston_Borocz_Jozsef_Ott_kivul&type=22&id=328764
//
Revised Hungarian edition of _The European Union and Global Social Change: A Geopolitical-Economic Analysis_ (https://www.academia.edu/190682/The_European_Union_and_Global_Social_Change_A_Critical_Geopolitical-Economic_Analysis ).
A világrendszer-elméleten belül Böröcz a magyar történeti szociológia, különösképpen Polányi Károly – és tágabban a magyarországi modern szellemi hagyomány legnagyobbjai, Bartók, Ady vagy Jancsó Miklós – által ihletett, sajátosan közép- európai megközelítésmódot képviseli.
http://webshop.harmattan.hu/?id=aa725cb0e8674da4a9ddf148c5874cdc&p=fooldal
_The EU and Global Social Change_ offers a global-historical sociological answer to the question of just what the European Union is, in the context of the ongoing structural transformation of the global system. The author develops an integrated approach to global transformations to discuss how this supra-state organization, that shares and pools the sovereignty of some of the wealthiest states of the modern world, makes sense. The book:
. Interprets the ongoing transformation of west European public authority in the context of the global geopolitical economy of competition, cooperation and conflict
. Examines the consequences of west European integration for the global system in a longue-durée perspective, developing a new, geopolitical dialect within world-systems analysis, sharpening some of the conceptual tools developed by its paradigm-setters.
. Develops a new conceptualization for the EU’s global geopolitical strategy, which the author describes this strategy as the elasticity of size.
Developing a deeper understanding of global social change and west European strategies of global advantage-maintenance and power-management, this book will be of interest to students and scholars of European Politics, International Politics, International Relations Theory and Globalization Studies.
* * *
Reply to a question posed by the editors of the Hungarian journal _Eszmélet_, in Magyar. Here is the question: "How do you interpret the transformation and breakpoints of the last three decades and current tendencies in the structure of politics in Hungary?" The paper examines trajectories of Hungary's global position during periods of various governing coalitions since 1989, in terms of (1) share in Gross World Product, (2) position in terms of GDP/cap and (3) trajectories in life expectancy at birth.
our perspectives on social life fi we were to consider generalized violence
a defining feature of the modern social experience? The second problem
has ot do with the fact that, despite an extraordinarily belligerent global
history since the long 16" century, we still tend to see the "wretchedness"
of much of the world outside the core of the world-system as a "purely"
economic, or even quasi-natural phenomenon. Indeed, this is perhaps the
most Eurocentric feature of much of comparative-historical sociology. So,
I am prompted to ask, what if we were explicitly to introduce extended
experience of war as an explanation for relative impoverishment and
overall "economic" suffering on the one hand, as well as prosperity and
global political dominance on the other? In this paper, I use all available
historical data for the years 1960-2018, concerning per capita GDP,
obtained from the online "databank" of the WorldBank, to discern the
effects of some of the most compelling forms of violence on what development economists call state-to-state inequalities in "economic performance". Preliminary results suggest that legacies of colonialism, world war, and the various forms of physical, social, economic, cultural, mental and psychological violence that have been selectively waged on the societies outside the core of the world-system are not only detectable, but in fact increase over time, as we survey the global record of inequalities.
This is the Spanish version of a paper published in 1989. For the English original, click here: https://rutgers.academia.edu/J%C3%B3zsefB%C3%B6r%C3%B6cz/Analytics/activity/documents/30911617
A tanulmány megjelent magyarul is, elérhető itt: https://www.academia.edu/30911456/Keseru_kenye_r_a_munkaer%C5%91_nemzetk%C3%B6zi_migr%C3%A1ci%C3%B3j%C3%A1nak_szociol%C3%B3giai_probl%C3%A9m%C3%A1i?sm=b
E tanulmány a globális-posztkoloniális "rassz"-kritika kulcsfogalmai segítségével szemléli az európai identitáspolitika jelenlegi strukturális átalakulását. Írásom a "Fehérséggel", mint a morális-geopolitikai felsőbbrendűség iránti igény kinyilvánításával foglalkozik, amelynek meghatározó alkotóeleme a feltétel nélküli globális kiváltságok iránt megnyilvánuló történelmi és geopolitikai közegtől függetlenül fellépő igény, sőt követelés. A "Fehérség" megalapozatlan, megalapozhatatlan-így rendkívül ingatag és vitatottidentitáskategória. Olyan viszonyfogalom, amelynek magját változatlannak tételezik, és amely meghatározza a "Fehér" szubjektumnak a rajta kívül álló világhoz fűződő viszonyait ("fensőbbrendűségét"). A tanulmányban végezetül két új fogalmat is bevezetek: egyrészt az "eurofehérséget"-melynek segítségével a "Fehérségen" belül egy magát "kulturális"/ "rassz"-szempontból legfennsőbbrendűbbnek állító csoport különül el a többi Fehér pozíciótól. Ennek ellentettje a-kelet-közép-Európa népei számára különösen releváns-"piszkosfehérség", mely kategóriával illetett csoportok tagjait az "eurofehér" szubjektum silányabbnak, alacsonyabb rendűnek tekinti a "Fehérség" morális kváziközösségén belül. A "'Eurowhite' Conceit and 'Dirty White' Ressentiment: 'Race' in Europe" című tanulmány magyar változata. A magyar változat Fáber Ágoston fordítása alapján Böröcz József munkája.
A gyarmati rendszer négy és fél évszázados történelméről elmélkedve 1950-ben-mikor nyugat-Európában már javában zajlott a ma Európai Unióként ismert szervezet lét-rehozatala, és újonnan terjedni kezdett az ennek erkölcsi alátámasztását szolgáló politikai "Európa"-fogalom-Aimé Césaire az alábbi következtetést vonta le Discurs sur Colonialisme című könyvében: "Európa sem erkölcsileg, sem szellemileg nem védhető". A világnak azon kétharmadában, melynek társadalmai a második világhá-ború utáni két-három évtizedben szabadultak meg az "Európa" nevében rájuk kényszerített gyarmati függés és kiszolgáltatottság körülményeitől, triviálisan elfogadott e vélekedés. Má-sutt is szép számban akadnak hívei a jóérzésű, művelt emberek körében. Így legalábbis meg-lepő, hogy a huszonegyedik század legelején harminchat kiváló magyar értelmiségi erkölcsi késztetést érzett, hogy a rasszizmus akkor már jól kivehető magyarországi terjedését elítélve nyilvános dokumentumban mondjon köszönetet Franciaországnak-s a Franciaország által jelképezett (nyugat-)"Európának"-mélységes mély, történelmi korszakokon átívelő jóságáért. E tanulmányban néhány alapkérdést teszek fel a Levéllel kapcsolatban. Két dolog ösztönöz erre: egyrészt a kelet-közép-európai romák óriási többségének egyre elviselhetetlenebb nyomora, politikai marginalizálódása, a velük szemben alkalmazott kulturális diszkrimináció és társa-dalmi kirekesztés fölötti fölháborodásom, másrészt az a megindító pontosság, amellyel a Levél visszaadja nyugat-Európa, a nyugat-európai szubjektum vélt erkölcsi fennsőbbrendűségének nemzetközi toposzát, a modern kori nyugat-európai identitás e kulcsfogalmát. Kulcsszavak: Európai Unió, Magyarország, európai másság, morális geopolitika, identitás replika 2020 (115-116): 69-97. © A szerző(k) 2020 replika.hu/replika/115-116 Magyar version of "Goodness Is Elsewhere: The Rule of European Difference." https://www.academia.edu/162846/Goodness_Is_Elsewhere_The_Rule_of_European_Difference
This paper is in Magyar (Hungarian). For the English original, entitled "Informality Rules", please click here: https://www.academia.edu/172783/Informality_Rules
The Hungarian version of the paper "The Unbearable Whiteness of the Polish Plumber and the Hungarian Peacock Dance around 'Race'."
https://www.academia.edu/33969498/The_Unbearable_Whiteness_of_the_Polish_Plumber_and_the_Hungarian_Peacock_Dance_around_Race_
Polityka migracyjna i strach przed islamskim terroryzmem zdominowały debatę publiczną w byłych krajach postkomunistycznych Europy Środkowo-Wschodniej. Węgierski premier Viktor Orban kilka dni temu stwierdził, że jest przeciwny mieszaniu ras, a wcześniej prowadził zmasowaną kampanię propagandową wymierzoną w finansistę-filantropa George’a Sorosa w odwecie za to, że ten ostatni krytykuje antyimigrancką politykę Budapesztu. W Czechach kwestia uchodźców znalazła się w centrum niedawnej kampanii prezydenckiej, a kilka miesięcy wcześniej – także parlamentarnej. Jednym ze zwycięzców przemeblowania czeskiej sceny politycznej okazał się Tomio Okamura, polityk japońskiego pochodzenia, który postulował delegalizację islamu. Chociaż kraje regionu słusznie zapracowały sobie na łatkę rasistowskich i islamofobicznych, to wyjaśnienia tego fenomenu zmierzają najczęściej w stronę przypisywania wschodnioeuropejskim społeczeństwom jakiegoś rodzaju antynowoczesnej ksenofobii, wynikającej z zacofania cywilizacyjnego. Tekst Józsefa Böröcza i Mahua Sarkar, którego tłumaczenie publikujemy na naszej stronie, przekonująco komplikuje ten obraz. Autor pokazuje w nim, że po akcesji do UE państwa postkomunistyczne aspirują do pełni europejskości, obawiając się, że ponownie zostanie im ona odebrana. Jedną ze strategii, przy pomocy której próbują realizować te aspiracje, jest potwierdzanie swojego „kapitału rasowego” i obsadzanie w roli nowych „wybrakowanych Europejczyków” migrantów pochodzących z krajów muzułmańskich. Analiza Böröcza i Sarkara pozwala zrozumieć, że strategia ta jest pochodną deprecjonującego stosunku, z jakim pracownicy z Europy Środkowo-Wschodniej spotkali się po akcesji w państwach „starej Unii”. Wydaje się, że zrozumienie tych zależności jest niezbędne dla zaistnienia skutecznej polityki antyrasistowskiej w Europie, po obu stronach dawnej „żelaznej kurtyny”.
recent anti-immigrant, anti-refugee and anti-human-rights hysteria in the context of the increasing dependence of the region’s societies for livelihood on employment in the western EU, the widespread racialization of east European labor in the western EU, and the refusal of east European political elites and societies at large to consider possible “Left” critiques of the EU. Given those circumstances, and laboring under related anxieties, post-state-socialist political elites and societies have assumed a fundamentalist-racialist posture. They redirect their repressed anger toward incoming refugees, claim an ahistorical, essential kind of Whiteness and contribute to rigidifying European discussions of “race.”
Please try to access this paper from this link: https://www.cambridge.org/core/journals/slavic-review/article/unbearable-whiteness-of-the-polish-plumber-and-the-hungarian-peacock-dance-around-race/59244B15CB295020E51DF252BDA76604
If the above link does not work, please look up Slavic Review in your own institution's library website and download the paper from there.
If that fails, please contact the authors at jborocz@rutgers.edu or jborocz@gmail.com or msarkar@binghamton.edu and they will be happy to provide a copy. Sorry for the inconvenience.
recent anti-immigrant, anti-refugee and anti-human-rights hysteria in the context of the increasing dependence of the region’s societies for livelihood on employment in the western EU, the widespread racialization of east European labor in the western EU, and the refusal of east European political elites and societies at large to consider possible “Left” critiques of the EU. Given those circumstances, and laboring under related anxieties, post-state-socialist political elites and societies have assumed a fundamentalist-racialist posture. They redirect their repressed anger toward incoming refugees, claim an ahistorical, essential kind of Whiteness and contribute to rigidifying European discussions of “race.”
To access the article, please follow the link to the publisher https://www.cambridge.org/core/journals/slavic-review/article/unbearable-whiteness-of-the-polish-plumber-and-the-hungarian-peacock-dance-around-race/59244B15CB295020E51DF252BDA76604.
If the above link does not work, please look up Slavic Review in your own institution's library website and download the paper from there.
If that fails, please contact the authors at jborocz@rutgers.edu or jborocz@gmail.com or msarkar@binghamton.edu and they will be happy to provide a copy. Sorry for the inconvenience.
A „Magyar Néphadsereg Munka Vörös Zászlórendjével Kitüntetett Központi Művészegyüttese” 1956. őszén monstre turnén vett részt a Kínai Népköztársaságban. E tanulmány célja, hogy rekonstruálja a kommunikációs és reprezentációs logikákat, melyek mentén az Együttes szakmai vezetői elképzelték, színpadi formába öntötték és így „képviselték” a magyar kultúrát az általuk teljességgel ismeretlen kínai közönség előtt. Az elemzés alapjául az észak-kelet kínai Senjang városában, 1956. szeptember 21-n tartott premier programja, illetve egy sor ehhez kapcsolódó levéltári dokumentum szolgál.
A kínai turné – mind a megtett földrajzi távolság, mind az időtartam, mind pedig az előadók és a közönség közötti vélt „kulturális távolság” tekintetében példa nélküli volt az Együttes (akkor hét éves) történetében. A szakmai színvonallal kapcsolatos aggodalmakon túl az együttes művészeti vezetői markánsan a magyarországi paraszti kultúrába ágyazott, ezen belül magyar etno-nemzeti hangsúlyokat képviselő programot állítottak össze. Ehhez járult a sztálini esztétika burkolt, ám nyílvánvaló kritikája és mind a szovjet mozgalmi művészeti hagyomány, mind pedig az államszocialista „tömb” államai által terjesztett, „monolitikus-mozgalmi” műanyag teljes figyelmen kívül hagyása. Az Együttes ehelyett a közép-európai zene- és táncanyag javából -- különösen a tizenkilencedik századi nemzeti romantika csúcsművei közül – válogattak. Az együttes műveszi politikai állásfoglalását egyfajta, jól felismerhetően a paraszti kultúrára alapozó, ám egyértelműen jövőorientált, progresszív, ebben az értelemben „demokratikus-szocialista”, „poszt-polgári” esztétikai kánon megteremtésére való törekvés hatotta át. Mindezt tetézte egyfajta, a szocialista politikai előadóművészet keretein belül újdonságnak számító, (ön)ironikus művészi formanyelv első megjelenése.
Az 1956-os kínai turnét az Együttes máig a legviharosabb sikerű külföldi alőadókörútjaként tartja számon. Az itt áttekintett empirikus anyagból ugyanakkor nem megállapítható, hogy a kínai közönség a fenti, bonyolult reprezentációs logikákból mit és hogyan érzékelt -- ez további vizsgálódás tárgyát képezi.
Abstract in English:
The “Performing Arts Ensemble of the Hungarian People’s Army, Laureate of the Red Banner Order of Labor” went on a tour in the People’s Republic of China in the Fall of 1956. In this study, I reconstruct the communicative-representational logics along with the Ensemble’s art directors imagined, staged and, hence, “represented” Hungarian culture before a completely unfamiliar Chinese audience. As empirical material, I focus on the program of the Ensemble’s premier in China, held in Shenyang on September 21, 1956, along with some additional archival materials.
The China tour was unprecedented for the then seven years old Ensemble, both in terms of the geographical distance covered, the duration and the presumed “cultural distance” between performers and audiences. Overcoming anxieties concerning professionalism, the Ensemble’s art directors put together a program that was deeply committed to a Magyar ethno-national reading of Hungarian peasant culture. The program was an implicit, but unambiguous critique of Stalinist aesthetics. It ignored both politically overdetermined Soviet artistic traditions as well as the “monolithic-social-movement-style” art promoted by the other socialist states. Instead, the Ensemble drew upon the highlights of nineteenth-century romantic-nationalist performing arts repertoire. The artistic-political efforts made by the Ensemble aimed at creating a clearly recognizable, but unambiguously future-oriented, progressive, and in this latter sense also “democratic-socialist,” “post-bourgeois” aesthetic canon. Added to this was the first appearance of a strikingly (self-)ironical form language within the ambit of socialist political performing arts.
The Ensemble considers the China tour of 1956 as its most successful trip abroad up till now. Yet, the materials examined in this paper do not quite permit us to determine what, if at all, the Chinese audiences perceived from all these complex logics of representation—that is a question for further research.
https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=1360889637710940
A könyv academia-oldala itt található: https://www.academia.edu/52698962/_Ott_k%C3%ADv%C3%BCl_a_magyar%C3%A1zat_T%C3%A1rsadalomkritikai_besz%C3%A9lget%C3%A9sek_B%C3%B6r%C3%B6cz_J%C3%B3zseffel_Critical_Social_Conversations_with_J%C3%B3zsef_B%C3%B6r%C3%B6cz_
Résztvevők: Böröcz József, Gregor Anikó, Fáber Ágoston, Havas Ádám
A lapszámbemutató második tematikus egysége Böröcz József tanulmánya kapcsán próbál válaszokat adni a következő kérdésekre a szerző és beszélgetőtársai segítségével: Van-e bárkinek joga feltétel nélküli, globális kiváltságokhoz? Lehet “fehérség”-elismerést követelni globális erőszak nélkül? Volna-e értelme a “fehérség” „objektíve” meghatározhatatlan identitáskategóriájának, ha nem járna globális kiváltságokkal? Hogy illeszthetők bele a „rassz” és a “fehérség” fogalmai a társadalomelemzésbe? Értelmes dolog-e még vadabb rasszizmussal „fellépni” a bennünket illető rasszizmussal szemben? Hogy tagolódik a “fehérség” a mai világban, Európában, Magyarországon? Hányféle “fehérség” van? Mi “Európa” fogalmának jelentése az így vázolt “fehérség” szempontjából?
Helyszín: Három Holló
Dátum: 2023 január 4. 18.00–21.00
Volt egy, a kérdéseket a Budapesten megszokottnál jóval világosabban explonáló vita -- a Karácson Gábor kör rendezésében -- "Harmadik út-globális ökopolitika" címmel, "globális ökopolitika" témában. Én is szóltam ezt-azt, megnézhető itt: https://www.youtube.com/watch?v=o1ZqMwY5t1M
Meghallgaltásához kattints ide: http://www.marosvasarhelyiradio.ro/musorok/a-feher-magasabbrendusegrol-borocz-jozsef/
A szerzővel, aki Rutgers Egyetem szociológiai tanszékének tanára, arról beszélgettünk, miért maradt el a globális gazdasági rendszerek működése mögött a politikai rendszerek szervezettsége, és miként vezetett ez az elmaradás a ma ismert háborús térségek létrejöttéig, az újkori népirtásokig.
Az e kötet kapcsán készült interjú hangfile-ja a csatolt pdf-dokumentum letöltése után, az ebben található linkre kattintva érhető el.
(radio interview in Magyar/Hungarian)
-- CLICK HERE!: https://www.youtube.com/watch?v=5smwh5Te2cI
Böcskei Balázs műsora: interjú Andor Lászlóval és Böröcz Józseffel.
Az "első rész" című file 8:15-kor kezdődik.
For the paper, please click here:
https://www.focaalblog.com/2024/10/14/jozsef-borocz-out-of-place/
(c) All rights reserved! Feel free to use it but it would be nice if you acknowledged it as a source.
(c) All rights reserved! Feel free to use it but it would be nice if you acknowledged it as a source.
(c) All rights reserved! Feel free to use it but it would be nice if you acknowledged it as a source.
A 'classic' is defined as work that cannot be ignored by later generations, for whatever reason. Sometimes that reason has little to do with inherent quality. In the history of sociology, the most powerful such reason has been a west(ern Europe)-centric moral geopolitics of knowledge. In this graduate seminar, we shall read and critically engage the seminal works of the classics of sociology (a group of /late/-nineteenth-early-twentieth-century “white” bourgeois intellectuals, mainly men) and assess their relevance for sociologists whose work will unfold in the context of our early-21st-century, global world. We shall also read and discuss some work by scholars, writing outside the European white-male universe, whose work is not conventionally included in the mainstream classical curriculum because of the deep inherent west-European bias of our discipline.
(c) All rights reserved! Feel free to use it but it would be nice if you acknowledged it as a source.
(c) All rights reserved! Feel free to use it but it would be nice if you acknowledged it as a source.
- _The Great Transformation? Change and Continuity in East-Central Europe_ by Christopher Bryant and Edmund Mokrzycki; and
- _A Fourth Way? Privatization, Property, and the Emergence of New Market Economies_ by Gregory S. Alexander and Grażyna Skąpska
May 10, 2017
18.00-20.00 h
Kossuth Klub
Budapest VIII
Múzeum u. 7
Comments by Márk Éber, Attila Melegh and Győző Lugosi
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=204336653414810&id=100015154297338
"Society Instead of Apartheid." Interview with Sociologist József Böröcz by András Borbély. In Magyar.
What is the connection between the system of social redistribution and an individual life trajectory? What does it mean to be a socialist today? How does "race" cognition work? What could be the conceptual foundations of a brand new kind of political community?
A 2020. júliusában, a Marosvásárhelyi Rádióban elhangzott interjú szerkesztett szövege a Mércé-n
Broadcast first, in Magyar, on Marosvásárhelyi Rádió
English translation by József Böröcz
by Ágnes Gagyi and Gergő Pulay
2012
Kerekasztalbeszélgetés a "Wir Sind Jung, Wir Sind Stark" ("Fiatalok és erősek") című filmről az Art+Cinema moziban Budapesten, 2016. február 26-n. Résztvevők: Böröcz József, Krausz Tamás, László Luca és Melegh Attila.
To access it, please follow this link:
https://www.karlpolanyicenter.org/borocz-anniversary