Skip to main content

Ferenc Tóth

Museum of Fine Arts, Budapest, Department of Art after 1800, Curator

Followers

76

Following

43

Public Views

Specification: European art of the late 19th century, the Symbolism and the parallel tendencies reforming the local art scenes. Development of the Hungarian art institution network in the 19th century.

less

Orsolya Radványi

Hungarian National Gallery

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Andrea Rózsavölgyi

Museum of Fine Arts, Budapest

University of Pecs

Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest

Márton Kálnoki-Gyöngyössy

University of Public Service

Eötvös Loránd University Budapest

Zsófia Albrecht

Hungarian Academy of Sciences

Interests

Uploads

Books by Ferenc Tóth

Mű–Kincs–Tár. Művészeti közgyűjtemények Magyarországon, 1802–1906.

(MúzeumCafé könyvek 3) Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2017

A könyv a hazai művészeti közgyűjtemények 19. századi alapítását és gyűjteményeik, belső szerveze... more A könyv a hazai művészeti közgyűjtemények 19. századi alapítását és gyűjteményeik, belső szervezetük alakulását foglalja össze 1802-től, az Országos Széchényi Könyvtár majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításától 1906-ig, a Szépművészeti Múzeum kapuinak megnyitásáig. A tanulmányhoz 118 képből álló illusztrációs anyag kapcsolódik, a függelékben pedig eddig publikálatlan gyűjteménytörténeti dokumentumokat közöl. A kötetet egy múzeumtörténeti kronológia, névjegyzék és a korszakra vonatkozó szakirodalom egészíti ki.

Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum modern külföldi gyűjteményének kialakulása

Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012

A könyv a Szépművészeti Múzeum 1906-ban történt megnyitásakor a gyűjteményét alkotó modern külföl... more A könyv a Szépművészeti Múzeum 1906-ban történt megnyitásakor a gyűjteményét alkotó modern külföldi műalkotások Magyarországra kerülésének a történetét dolgozza fel. A nemzetközi művészet hazai fogadtatása és az állami szerzeményezések szempontjából kíséri végig a 19. századi művészeti közgyűjtemények, kiállítási intézmények belső szervezeti alakulását, valamint a század végére a kultuszminisztérium fokozottabb szerepvállalását. A kiadvány a szerzeményezés időrendjében tartalmazza mindazon modern külföldi festményeknek és szobroknak a teljes jegyzékét, amelyek a 19. század során hazai közgyűjteménybe kerültek, és amelyeket a Szépművészeti Múzeum megalakulásakor leltári nyilvántartásába vett.

A szimbolista festészet Moreau-tól Gauguinig = Symbolist painting from Moreau to Gauguin = Die Malerei der Symbolisten von Moreau bis Gauguin

Debrecen, 2010

A Bryan Montgomery Gyűjtemény = The Bryan Montgomery Collection (A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei, 3.)

Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1999

In 1991 the London-based art collector Bryan Montgomery donatedsome 150 works to the Budapest Mus... more In 1991 the London-based art collector Bryan Montgomery donatedsome 150 works to the Budapest Museum of Fine Arts. The collection mostly contains works made with a variety of techniques by British artists still alive, with the addition of a few prominent personage of the international art community. There is a peculiar cohesion in the collection among the heterogeneous tendencies related to artists of the post-Pop generation attached mainly to currents fashionable in England: they are loosely, sometimes closely connected to one another and even more to the founder of the collection. The stock donated to the Museum of Fine Arts for good is handled separately, as a self-contained collection. The catalogue contains the complete list of works moved to Budapest together with their particular data and bibliographic references. For a more detailed description of the most outstanding art works (nearly fifty pieces), the starting viewpoint was to have as exhaustive information about the circumstances of their genesis and as many clues as possible about their places in the respective lifeworks. Most artists are internationally renowned, but many are less known in the continent although they have added variegated hues to the art scene of Britain in the past decades.

Papers by Ferenc Tóth

Európai múzeumlátogató tanulmányút 1897-ben. A felépülő Szépművészeti Múzeum intézményi modellje

MúzeumCafé, 2021

A képzőművészeti közgyűjteményi rendszer kialakulása Pulszky Ferenc múzeumigazgatósága idején

MúzeumCafé, 2020

aZ intézménybe kelilt ésmegőrzött képZőművészeti tárgyakamúZeúm kúlönböző tóraiban lettek szétosz... more aZ intézménybe kelilt ésmegőrzött képZőművészeti tárgyakamúZeúm kúlönböző tóraiban lettek szétosztva n a mintót q londoni fejlemények jelentették, amelyekről az emigróciós élei alattköz!etlen tap asztalatokat szerZett o British Museum az emberiség szellemi és tórgykultúrójót megőrző ésbemutató gyűjteménnyévált

A Műcsarnok – a századvégi művészeti reformok helyszíne

Az Osztrák–Magyar Monarchia mint művészeti színtér II. A festészet párhuzamos narratívái. Szerk.: Sármány-Parsons Ilona és Szegő György. Műcsarnok, Budapest, 2017

A Képzőművészeti Társulat által szervezett kiállítások összképének, az innen és máshonnan történt... more A Képzőművészeti Társulat által szervezett kiállítások összképének, az innen és máshonnan történt állami műtárgybeszerzéseknek és általában a hazai művészeti helyzetképnek a mai megítélése több olyan kérdést vet fel, amelyek megválaszolása számos beidegződés felülvizsgálatával kell hogy kezdődjön. Az utókor objektív mérlegelését az időközben végigélt évszázad során a 19. század művészetére rakodó értelmezések láncolata befolyásolja. Ezért a korszak fejleményeinek megértéséhez elengedhetetlen kiindulás az általunk vizsgált kor – a 19. század vége és a századforduló évei – preferenciáinak és a tényleges körülményeknek a feltárása.

International Exhibitions of the National Hungarian Fine Arts Society

The First Golden Age. Painting in the Austro-Hungarian Monarchy and the Műcsarnok. Exhib. cat. Műcsarnok, Budapest, 2016

In the three decades that follows its foundation (1861), the Fine Arts Society displayed works th... more In the three decades that follows its foundation (1861), the Fine Arts Society displayed works that reflected the then still homogenous taste of the artist community, and such tase was not essentially questioned by either the public or by art critics. During the 1890s a slow process of change ensued in the international shows. Towards the end of the century more and more new artists were featured at the various shows, including some of the leading figures of the era. The gradually increasing representation of modern art at the Society’s exhibitions began with the inclusion of works by artists associated with the Symbolists. The display of these works alongside the theatrical genre scenes much liked by the Society derived from the relative proximity of these trends, and their seemingly shared stylistic attributes rooted in naturalism.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nemzetközi kiállításai

Az első aranykor. Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok. Kiáll. kat. Műcsarnok, Budapest, 2016

A megalakítását (1861) követő első három évtizedben a Képzőművészeti Társulat a még egységesnek m... more A megalakítását (1861) követő első három évtizedben a Képzőművészeti Társulat a még egységesnek mondható művésztársadalom ízlésvilágát érvényesítette, amely ízlés lényeges pontokon a közönség és a műkritika részéről sem kérdőjeleződött meg. Az 1890-es évek folyamán némi változás volt megfigyelhető a nemzetközi kiállítások palettáján. A század vége felé egyre több új név volt olvasható a résztvevők listáján, köztük alkalmanként a kor vezető egyéniségei is. A modern szellemű alkotások fokozatos térnyerése a a szimbolistákhoz közel álló törekvések befogadásával kezdődött. E műveknek a Társulat által preferált teátrális életképekkel párhuzamos megjelenése a határvonalak érintkezésének, a naturalizmusban gyökerező látszólagos stilisztikai hasonlóságnak volt köszönhető.

The „novecentists” at the Műcsarnok exhibition of 1936

Rome–Budapest. Artists of the Novecento in Hungary. Exhib. cat. Museum of Fine Arts, Budapest and Füredkult Ltd., Balatonfüred, 2013

The Modern Italian Arts Exhibition organized in the Műcsarnok 1936 provided, even by internationa... more The Modern Italian Arts Exhibition organized in the Műcsarnok 1936 provided, even by international comparison, an outstandingly rich survey of Italian art in the post-World War I period. The material was selected by sculptor Antonio Maraini and Tibor Gerevich, the Hungarian government commissioner for the Venice Biennale. It can be ascertained that the works that – directly or within a few years – came into the possession of the modern collection of the Museum of Fine Arts represent every notable group and stylistic trend of the Italian art of the period, the Novecento.

A „novecentisták” a Műcsarnok 1936-os kiállításán

Róma–Budapest. A Novecento művészei Magyarországon. Kiáll. kat. Szépművészeti Múzeum és a Balatonfüredi Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft. (Füredkult Kft.), 2013

A Műcsarnokban 1936-ban megrendezett Modern olasz művészeti kiállítás az I. világháború utáni idő... more A Műcsarnokban 1936-ban megrendezett Modern olasz művészeti kiállítás az I. világháború utáni időszak olasz művészetének nemzetközi összevetésben is kiemelkedő gazdagságú bemutatkozása volt. A bemutatásra kerülő anyagot Antonio Maraini szobrászművész és Gerevich Tibor, a velencei Biennále magyar kormánybiztosa válogatták. A kiállításról a közvetlenül vagy néhány év eltéréssel a Szépművészeti Múzeum modern gyűjteményébe került művek a korszak olasz művészete, a Novecento minden számottevő csoportját és stílusirányát képviselik.

The culmination of a relationship: Rodin sculptures in Budapest

Rodin and the Museum of Fine Arts, Budapest. (Cabinet Exhibition Series of the Department of Art after 1800, 8) Exhib. cat. Museum of Fine Arts, Budapest, 2012

In the wake of the success of Auguste Rodin’s select works shown in Paris simultaneously at the E... more In the wake of the success of Auguste Rodin’s select works shown in Paris simultaneously at the Exposition Universelle and in the Pavillon de l’Alma the Hungarian government purchased five sculptures directly from the artist for the Budapest Museum of Fine Arts in 1900 and 1901. Although the institution only opened its doors in 1906 its history reaches back to a decade earlier and the development of its collection even further, to one century before. By the last years of the 1890’s, Gábor Térey he was a key figure in the momentum to develop a collection. He established a relationship with Rodin as a result of his visit to the 1900 Exposition Universelle.

Egy kapcsolat eredménye: Rodin-szobrok Budapesten

Rodin és a Szépművészeti Múzeum. (Az 1800 utáni Gyűjtemény kabinet-kiállításai VIII.) Kiáll. kat. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012

Auguste Rodinnek a párizsi világkiállításon, illetve a Pavillon de l’Almában elért sikere nyomán ... more Auguste Rodinnek a párizsi világkiállításon, illetve a Pavillon de l’Almában elért sikere nyomán a magyar állam 1900-ban és 1901-ben a művész öt szobrát vásárolta meg az épülő Szépművészeti Múzeum számára. Az intézmény ugyan csak 1906-ban nyitotta meg kapuit, története azonban egy évtizeddel, gyűjteményének kialakulása pedig egy évszázaddal korábbra nyúlik vissza. Térey Gábor, aki az 1890-es évek végétől a gyűjteményfejlesztés fellendülésének kulcsszereplője lett, az 1900-as világkiállításon történt látogatása alkalmával vette fel személyesen a kapcsolatot Rodinnel.

Collecting „Contemporary Art” at the Museum of Fine Arts

Bulletin du Musée Hongrois des Beaux–Arts, 2010

After its foundation in 1896 the Museum of Fine Arts set as one of its priority long-term objecti... more After its foundation in 1896 the Museum of Fine Arts set as one of its priority long-term objectives the establishment of an international contemporary art collection. However, in the various stages of the museum’s history of more than one hundred years the institution followed the artistic output of the modern era through the acquisition of works at varying degrees of intensity.

A „kortárs művészet” gyűjtése a Szépművészeti Múzeumban

Bulletin du Musée Hongrois des Beaux–Arts, 2010

A Szépművészeti Múzeum 1896-ban történt megalapítása után az intézmény kiemelt távlati célkitűzés... more A Szépművészeti Múzeum 1896-ban történt megalapítása után az intézmény kiemelt távlati célkitűzései között szerepelt egy színvonalas nemzetközi kortárs művészeti gyűjtemény kialakítása. A múzeum több mint egy évszázados története során a „jelenkor” művészeti termésének a folyamatos követése és szerzeményezése azonban koronként igen eltérő intenzitással valósult meg.

Vision et invention. L’atelier-laboratoire de Gustave Moreau

Terre des mythes. L’art de Gustave Moreau. Cat. d'exp. Musée des Beaux-Arts, Budapest, 2009

Gustave Moreau, premier peintre symboliste à part entière, tout comme il devint l’idole des nombr... more Gustave Moreau, premier peintre symboliste à part entière, tout comme il devint l’idole des nombreux cercles artistiques qui, au lieu de s’attacher à l’observation de la nature, choisirent de se vouer à l’exploration du monde des mystères. Après 1880, au summum de son succès, l’artiste se retira du monde extérieur et de la vie publique, peignant pour son propre plaisir. Les effets picturaux obtenus dans les œuvres exécutées par l'artiste isolé du public, éloigné de toute contrainte extérieure, attestent d'une témérité largement supérieure à celle des compositions qui avaient auparavant rencontré le succès au Salon. Dans le musée-atelier de Gustave Moreau, certaines études d'une extraordinaire liberté, d'une grande nouveauté technique, surprennent encore, des décennies après la mort de l'artiste, les visiteurs qui viennent les découvrir. Il s'agit de peintures de petites dimensions et d'aquarelles aux couleurs flamboyantes dépourvues de sujet, éloignées de toute allusion thématique. Les œuvres qui composent cet ensemble comprenant près de deux-cent travaux non-datés, mentionnés dans l'inventaire en tant qu' « ébauches » peuvent être décrites, suivant les notions artistiques du XXe siècle, comme de véritables compositions abstraites.

Vision and Invention. The Studio Experiments of Gustave Moreau

Land of Myths. The Art of Gustave Moreau. Exhib. cat. Museum of Fine Arts, Budapest, 2009

Gustave Moreau was the first true symbolist painter and the idol of a successful and large circle... more Gustave Moreau was the first true symbolist painter and the idol of a successful and large circle of artists which instead of exploring nature delved into the world of mystery. It was a surprise when after 1880, at the peak of his success, he permanently retreated from public appearances, shutting himself away from the outside world to create works of art for himself. The pictorial effect of the works Moreau created in seclusion, away from the eyes of the public at which time he was able to ignore any outer respect displays far greater courage than his earlier pieces displayed to the public. A certain group of works found among the relaxed sketches and inventive technical experiments in Gustave Moreau’s studio museum comes as a real surprise to the visitor who sees it several generations after the artist died. The almost two hundred undated pictures are entitled in the inventory as “Sketches” and according to the artistic concepts of the 20th century they can be described as genuine abstract compositions.

Vízió és invenció. Gustave Moreau műtermi kísérletei

Mítoszok földje. Gustave Moreau művészete. Kiáll. kat. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2009

Gustave Moreau, az első valódi szimbolista festő, annak a sikeres és népes művészkörnek a bálvány... more Gustave Moreau, az első valódi szimbolista festő, annak a sikeres és népes művészkörnek a bálványa volt, amely a természet vizsgálatának követése helyett a titkok világába merült alá. Meglepetést keltett, amikor 1880 után, sikereinek csúcsán végleg visszavonult a közszerepléstől, s a külvilágtól elzárkózva, a maga kedvére alkotott. A közönség elől elzártan, mindenféle külső szempont mellőzésével alkotott művek festői hatása sokkal nagyobb bátorságot mutat, mint korábbi, nyilvánosság elé tárt sikeres darabjai. Gustave Moreau műteremmúzeumában az oldott vázlatok, invencióval teli technikai kísérletek között van a műveknek egy olyan csoportja, amely különösen meglepő hatással van a több generációval halála után velük szembesülő nézőre. A leltári nyilvántartásban „Vázlat”-ként szereplő mintegy kétszáz datálatlan művet a 20. századi művészet fogalmai szerint valódi absztrakt kompozíciókként írhatjuk le.

The Role of the Emerging Art Market in the Spread of Impressionism in Europe

Humanities Diliman (Quezon City), 2008

Paul Durand-Ruel had a key role in promoting impressionism on an international level. From 1896 u... more Paul Durand-Ruel had a key role in promoting impressionism on an international level. From 1896 until his death, he sold nearly a hundred paintings directly to various museums, and about thirty pieces made their way to the United States and Canada. From the end of the 1890s, German collectors and museums played a ground-breaking role in the dissemination of Impressionism in Europe. Right pursuing the Germans' initiatives, the recently opened Budapest Museum of Fine Arts joined to the purchases as early as 1907.

Pulszky Károly tragédiája új dokumentumok tükrében

Művészettörténeti Értesítő, 2007

Pulszky Károly egyéniségének a képe ikonként rögzült a művészeti intézmények történetébe belemerü... more Pulszky Károly egyéniségének a képe ikonként rögzült a művészeti intézmények történetébe belemerülő minden kutató és érdeklődő számára. Az általános megítélés szerint az „ártatlanul politikai meghurcoltatás áldozatává vált” Pulszky Károly vásárlásai után a művészeti közgyűjtemények fejlesztése csaknem két évtizedig szünetelt. A Szépművészeti Múzeum újabb állandó kiállításain és raktáraiban sétálva azonban kiderül, hogy a múzeum egy olyan tekintélyes műtárgy együttessel rendelkezik a 19. század fordulóján vásárolt akkori kortárs művészeti alkotásokból, amely egyáltalán nem illeszkedik a megcáfolhatatlannak tűnő megítélések keretei közé. E szerzemények közelebbi megismerésének a kísérlete azt igazolja, hogy nemcsak e művek feldolgozottsága meglehetősen hiányos: szinte semmiféle ismeretünk nincs erről a múzeumtörténeti periódusról, és ami van, az előítéletektől terhes. A számtalan megválaszolatlan kérdés indokolttá tette, hogy a korszakok – és ezen belül jelen tanulmányban a minden összefüggésében kiindulópontnak számító hírhedt konfliktust – első lépésben az események kronologikus megismerésével, a körülmények és a kor saját preferenciáinak a feltárásával próbáljam közelebbről megérteni. A levéltári források és a Szépművészeti Múzeum irattárában őrzött, mindeddig csak részlegesen feltárt dokumentumok fényében Pulszky Károly meghurcoltatásának egész története új megvilágítást kap, a dokumentumokkal csak hellyel-közzel igazolható legendák körébe kerül. Méltán nagy megbecsülést érdemlő alakjának politikai áldozattá heroizáló képét az új források jelentősen árnyalják.

Mű–Kincs–Tár. Művészeti közgyűjtemények Magyarországon, 1802–1906.

(MúzeumCafé könyvek 3) Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2017

A könyv a hazai művészeti közgyűjtemények 19. századi alapítását és gyűjteményeik, belső szerveze... more A könyv a hazai művészeti közgyűjtemények 19. századi alapítását és gyűjteményeik, belső szervezetük alakulását foglalja össze 1802-től, az Országos Széchényi Könyvtár majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításától 1906-ig, a Szépművészeti Múzeum kapuinak megnyitásáig. A tanulmányhoz 118 képből álló illusztrációs anyag kapcsolódik, a függelékben pedig eddig publikálatlan gyűjteménytörténeti dokumentumokat közöl. A kötetet egy múzeumtörténeti kronológia, névjegyzék és a korszakra vonatkozó szakirodalom egészíti ki.

Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum modern külföldi gyűjteményének kialakulása

Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012

A könyv a Szépművészeti Múzeum 1906-ban történt megnyitásakor a gyűjteményét alkotó modern külföl... more A könyv a Szépművészeti Múzeum 1906-ban történt megnyitásakor a gyűjteményét alkotó modern külföldi műalkotások Magyarországra kerülésének a történetét dolgozza fel. A nemzetközi művészet hazai fogadtatása és az állami szerzeményezések szempontjából kíséri végig a 19. századi művészeti közgyűjtemények, kiállítási intézmények belső szervezeti alakulását, valamint a század végére a kultuszminisztérium fokozottabb szerepvállalását. A kiadvány a szerzeményezés időrendjében tartalmazza mindazon modern külföldi festményeknek és szobroknak a teljes jegyzékét, amelyek a 19. század során hazai közgyűjteménybe kerültek, és amelyeket a Szépművészeti Múzeum megalakulásakor leltári nyilvántartásába vett.

A szimbolista festészet Moreau-tól Gauguinig = Symbolist painting from Moreau to Gauguin = Die Malerei der Symbolisten von Moreau bis Gauguin

Debrecen, 2010

A Bryan Montgomery Gyűjtemény = The Bryan Montgomery Collection (A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei, 3.)

Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1999

In 1991 the London-based art collector Bryan Montgomery donatedsome 150 works to the Budapest Mus... more In 1991 the London-based art collector Bryan Montgomery donatedsome 150 works to the Budapest Museum of Fine Arts. The collection mostly contains works made with a variety of techniques by British artists still alive, with the addition of a few prominent personage of the international art community. There is a peculiar cohesion in the collection among the heterogeneous tendencies related to artists of the post-Pop generation attached mainly to currents fashionable in England: they are loosely, sometimes closely connected to one another and even more to the founder of the collection. The stock donated to the Museum of Fine Arts for good is handled separately, as a self-contained collection. The catalogue contains the complete list of works moved to Budapest together with their particular data and bibliographic references. For a more detailed description of the most outstanding art works (nearly fifty pieces), the starting viewpoint was to have as exhaustive information about the circumstances of their genesis and as many clues as possible about their places in the respective lifeworks. Most artists are internationally renowned, but many are less known in the continent although they have added variegated hues to the art scene of Britain in the past decades.

Európai múzeumlátogató tanulmányút 1897-ben. A felépülő Szépművészeti Múzeum intézményi modellje

MúzeumCafé, 2021

A képzőművészeti közgyűjteményi rendszer kialakulása Pulszky Ferenc múzeumigazgatósága idején

MúzeumCafé, 2020

aZ intézménybe kelilt ésmegőrzött képZőművészeti tárgyakamúZeúm kúlönböző tóraiban lettek szétosz... more aZ intézménybe kelilt ésmegőrzött képZőművészeti tárgyakamúZeúm kúlönböző tóraiban lettek szétosztva n a mintót q londoni fejlemények jelentették, amelyekről az emigróciós élei alattköz!etlen tap asztalatokat szerZett o British Museum az emberiség szellemi és tórgykultúrójót megőrző ésbemutató gyűjteménnyévált

A Műcsarnok – a századvégi művészeti reformok helyszíne

Az Osztrák–Magyar Monarchia mint művészeti színtér II. A festészet párhuzamos narratívái. Szerk.: Sármány-Parsons Ilona és Szegő György. Műcsarnok, Budapest, 2017

A Képzőművészeti Társulat által szervezett kiállítások összképének, az innen és máshonnan történt... more A Képzőművészeti Társulat által szervezett kiállítások összképének, az innen és máshonnan történt állami műtárgybeszerzéseknek és általában a hazai művészeti helyzetképnek a mai megítélése több olyan kérdést vet fel, amelyek megválaszolása számos beidegződés felülvizsgálatával kell hogy kezdődjön. Az utókor objektív mérlegelését az időközben végigélt évszázad során a 19. század művészetére rakodó értelmezések láncolata befolyásolja. Ezért a korszak fejleményeinek megértéséhez elengedhetetlen kiindulás az általunk vizsgált kor – a 19. század vége és a századforduló évei – preferenciáinak és a tényleges körülményeknek a feltárása.

International Exhibitions of the National Hungarian Fine Arts Society

The First Golden Age. Painting in the Austro-Hungarian Monarchy and the Műcsarnok. Exhib. cat. Műcsarnok, Budapest, 2016

In the three decades that follows its foundation (1861), the Fine Arts Society displayed works th... more In the three decades that follows its foundation (1861), the Fine Arts Society displayed works that reflected the then still homogenous taste of the artist community, and such tase was not essentially questioned by either the public or by art critics. During the 1890s a slow process of change ensued in the international shows. Towards the end of the century more and more new artists were featured at the various shows, including some of the leading figures of the era. The gradually increasing representation of modern art at the Society’s exhibitions began with the inclusion of works by artists associated with the Symbolists. The display of these works alongside the theatrical genre scenes much liked by the Society derived from the relative proximity of these trends, and their seemingly shared stylistic attributes rooted in naturalism.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nemzetközi kiállításai

Az első aranykor. Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok. Kiáll. kat. Műcsarnok, Budapest, 2016

A megalakítását (1861) követő első három évtizedben a Képzőművészeti Társulat a még egységesnek m... more A megalakítását (1861) követő első három évtizedben a Képzőművészeti Társulat a még egységesnek mondható művésztársadalom ízlésvilágát érvényesítette, amely ízlés lényeges pontokon a közönség és a műkritika részéről sem kérdőjeleződött meg. Az 1890-es évek folyamán némi változás volt megfigyelhető a nemzetközi kiállítások palettáján. A század vége felé egyre több új név volt olvasható a résztvevők listáján, köztük alkalmanként a kor vezető egyéniségei is. A modern szellemű alkotások fokozatos térnyerése a a szimbolistákhoz közel álló törekvések befogadásával kezdődött. E műveknek a Társulat által preferált teátrális életképekkel párhuzamos megjelenése a határvonalak érintkezésének, a naturalizmusban gyökerező látszólagos stilisztikai hasonlóságnak volt köszönhető.

The „novecentists” at the Műcsarnok exhibition of 1936

Rome–Budapest. Artists of the Novecento in Hungary. Exhib. cat. Museum of Fine Arts, Budapest and Füredkult Ltd., Balatonfüred, 2013

The Modern Italian Arts Exhibition organized in the Műcsarnok 1936 provided, even by internationa... more The Modern Italian Arts Exhibition organized in the Műcsarnok 1936 provided, even by international comparison, an outstandingly rich survey of Italian art in the post-World War I period. The material was selected by sculptor Antonio Maraini and Tibor Gerevich, the Hungarian government commissioner for the Venice Biennale. It can be ascertained that the works that – directly or within a few years – came into the possession of the modern collection of the Museum of Fine Arts represent every notable group and stylistic trend of the Italian art of the period, the Novecento.

A „novecentisták” a Műcsarnok 1936-os kiállításán

Róma–Budapest. A Novecento művészei Magyarországon. Kiáll. kat. Szépművészeti Múzeum és a Balatonfüredi Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft. (Füredkult Kft.), 2013

A Műcsarnokban 1936-ban megrendezett Modern olasz művészeti kiállítás az I. világháború utáni idő... more A Műcsarnokban 1936-ban megrendezett Modern olasz művészeti kiállítás az I. világháború utáni időszak olasz művészetének nemzetközi összevetésben is kiemelkedő gazdagságú bemutatkozása volt. A bemutatásra kerülő anyagot Antonio Maraini szobrászművész és Gerevich Tibor, a velencei Biennále magyar kormánybiztosa válogatták. A kiállításról a közvetlenül vagy néhány év eltéréssel a Szépművészeti Múzeum modern gyűjteményébe került művek a korszak olasz művészete, a Novecento minden számottevő csoportját és stílusirányát képviselik.

The culmination of a relationship: Rodin sculptures in Budapest

Rodin and the Museum of Fine Arts, Budapest. (Cabinet Exhibition Series of the Department of Art after 1800, 8) Exhib. cat. Museum of Fine Arts, Budapest, 2012

In the wake of the success of Auguste Rodin’s select works shown in Paris simultaneously at the E... more In the wake of the success of Auguste Rodin’s select works shown in Paris simultaneously at the Exposition Universelle and in the Pavillon de l’Alma the Hungarian government purchased five sculptures directly from the artist for the Budapest Museum of Fine Arts in 1900 and 1901. Although the institution only opened its doors in 1906 its history reaches back to a decade earlier and the development of its collection even further, to one century before. By the last years of the 1890’s, Gábor Térey he was a key figure in the momentum to develop a collection. He established a relationship with Rodin as a result of his visit to the 1900 Exposition Universelle.

Egy kapcsolat eredménye: Rodin-szobrok Budapesten

Rodin és a Szépművészeti Múzeum. (Az 1800 utáni Gyűjtemény kabinet-kiállításai VIII.) Kiáll. kat. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012

Auguste Rodinnek a párizsi világkiállításon, illetve a Pavillon de l’Almában elért sikere nyomán ... more Auguste Rodinnek a párizsi világkiállításon, illetve a Pavillon de l’Almában elért sikere nyomán a magyar állam 1900-ban és 1901-ben a művész öt szobrát vásárolta meg az épülő Szépművészeti Múzeum számára. Az intézmény ugyan csak 1906-ban nyitotta meg kapuit, története azonban egy évtizeddel, gyűjteményének kialakulása pedig egy évszázaddal korábbra nyúlik vissza. Térey Gábor, aki az 1890-es évek végétől a gyűjteményfejlesztés fellendülésének kulcsszereplője lett, az 1900-as világkiállításon történt látogatása alkalmával vette fel személyesen a kapcsolatot Rodinnel.

Collecting „Contemporary Art” at the Museum of Fine Arts

Bulletin du Musée Hongrois des Beaux–Arts, 2010

After its foundation in 1896 the Museum of Fine Arts set as one of its priority long-term objecti... more After its foundation in 1896 the Museum of Fine Arts set as one of its priority long-term objectives the establishment of an international contemporary art collection. However, in the various stages of the museum’s history of more than one hundred years the institution followed the artistic output of the modern era through the acquisition of works at varying degrees of intensity.

A „kortárs művészet” gyűjtése a Szépművészeti Múzeumban

Bulletin du Musée Hongrois des Beaux–Arts, 2010

A Szépművészeti Múzeum 1896-ban történt megalapítása után az intézmény kiemelt távlati célkitűzés... more A Szépművészeti Múzeum 1896-ban történt megalapítása után az intézmény kiemelt távlati célkitűzései között szerepelt egy színvonalas nemzetközi kortárs művészeti gyűjtemény kialakítása. A múzeum több mint egy évszázados története során a „jelenkor” művészeti termésének a folyamatos követése és szerzeményezése azonban koronként igen eltérő intenzitással valósult meg.

Vision et invention. L’atelier-laboratoire de Gustave Moreau

Terre des mythes. L’art de Gustave Moreau. Cat. d'exp. Musée des Beaux-Arts, Budapest, 2009

Gustave Moreau, premier peintre symboliste à part entière, tout comme il devint l’idole des nombr... more Gustave Moreau, premier peintre symboliste à part entière, tout comme il devint l’idole des nombreux cercles artistiques qui, au lieu de s’attacher à l’observation de la nature, choisirent de se vouer à l’exploration du monde des mystères. Après 1880, au summum de son succès, l’artiste se retira du monde extérieur et de la vie publique, peignant pour son propre plaisir. Les effets picturaux obtenus dans les œuvres exécutées par l'artiste isolé du public, éloigné de toute contrainte extérieure, attestent d'une témérité largement supérieure à celle des compositions qui avaient auparavant rencontré le succès au Salon. Dans le musée-atelier de Gustave Moreau, certaines études d'une extraordinaire liberté, d'une grande nouveauté technique, surprennent encore, des décennies après la mort de l'artiste, les visiteurs qui viennent les découvrir. Il s'agit de peintures de petites dimensions et d'aquarelles aux couleurs flamboyantes dépourvues de sujet, éloignées de toute allusion thématique. Les œuvres qui composent cet ensemble comprenant près de deux-cent travaux non-datés, mentionnés dans l'inventaire en tant qu' « ébauches » peuvent être décrites, suivant les notions artistiques du XXe siècle, comme de véritables compositions abstraites.

Vision and Invention. The Studio Experiments of Gustave Moreau

Land of Myths. The Art of Gustave Moreau. Exhib. cat. Museum of Fine Arts, Budapest, 2009

Gustave Moreau was the first true symbolist painter and the idol of a successful and large circle... more Gustave Moreau was the first true symbolist painter and the idol of a successful and large circle of artists which instead of exploring nature delved into the world of mystery. It was a surprise when after 1880, at the peak of his success, he permanently retreated from public appearances, shutting himself away from the outside world to create works of art for himself. The pictorial effect of the works Moreau created in seclusion, away from the eyes of the public at which time he was able to ignore any outer respect displays far greater courage than his earlier pieces displayed to the public. A certain group of works found among the relaxed sketches and inventive technical experiments in Gustave Moreau’s studio museum comes as a real surprise to the visitor who sees it several generations after the artist died. The almost two hundred undated pictures are entitled in the inventory as “Sketches” and according to the artistic concepts of the 20th century they can be described as genuine abstract compositions.

Vízió és invenció. Gustave Moreau műtermi kísérletei

Mítoszok földje. Gustave Moreau művészete. Kiáll. kat. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2009

Gustave Moreau, az első valódi szimbolista festő, annak a sikeres és népes művészkörnek a bálvány... more Gustave Moreau, az első valódi szimbolista festő, annak a sikeres és népes művészkörnek a bálványa volt, amely a természet vizsgálatának követése helyett a titkok világába merült alá. Meglepetést keltett, amikor 1880 után, sikereinek csúcsán végleg visszavonult a közszerepléstől, s a külvilágtól elzárkózva, a maga kedvére alkotott. A közönség elől elzártan, mindenféle külső szempont mellőzésével alkotott művek festői hatása sokkal nagyobb bátorságot mutat, mint korábbi, nyilvánosság elé tárt sikeres darabjai. Gustave Moreau műteremmúzeumában az oldott vázlatok, invencióval teli technikai kísérletek között van a műveknek egy olyan csoportja, amely különösen meglepő hatással van a több generációval halála után velük szembesülő nézőre. A leltári nyilvántartásban „Vázlat”-ként szereplő mintegy kétszáz datálatlan művet a 20. századi művészet fogalmai szerint valódi absztrakt kompozíciókként írhatjuk le.

The Role of the Emerging Art Market in the Spread of Impressionism in Europe

Humanities Diliman (Quezon City), 2008

Paul Durand-Ruel had a key role in promoting impressionism on an international level. From 1896 u... more Paul Durand-Ruel had a key role in promoting impressionism on an international level. From 1896 until his death, he sold nearly a hundred paintings directly to various museums, and about thirty pieces made their way to the United States and Canada. From the end of the 1890s, German collectors and museums played a ground-breaking role in the dissemination of Impressionism in Europe. Right pursuing the Germans' initiatives, the recently opened Budapest Museum of Fine Arts joined to the purchases as early as 1907.

Pulszky Károly tragédiája új dokumentumok tükrében

Művészettörténeti Értesítő, 2007

Pulszky Károly egyéniségének a képe ikonként rögzült a művészeti intézmények történetébe belemerü... more Pulszky Károly egyéniségének a képe ikonként rögzült a művészeti intézmények történetébe belemerülő minden kutató és érdeklődő számára. Az általános megítélés szerint az „ártatlanul politikai meghurcoltatás áldozatává vált” Pulszky Károly vásárlásai után a művészeti közgyűjtemények fejlesztése csaknem két évtizedig szünetelt. A Szépművészeti Múzeum újabb állandó kiállításain és raktáraiban sétálva azonban kiderül, hogy a múzeum egy olyan tekintélyes műtárgy együttessel rendelkezik a 19. század fordulóján vásárolt akkori kortárs művészeti alkotásokból, amely egyáltalán nem illeszkedik a megcáfolhatatlannak tűnő megítélések keretei közé. E szerzemények közelebbi megismerésének a kísérlete azt igazolja, hogy nemcsak e művek feldolgozottsága meglehetősen hiányos: szinte semmiféle ismeretünk nincs erről a múzeumtörténeti periódusról, és ami van, az előítéletektől terhes. A számtalan megválaszolatlan kérdés indokolttá tette, hogy a korszakok – és ezen belül jelen tanulmányban a minden összefüggésében kiindulópontnak számító hírhedt konfliktust – első lépésben az események kronologikus megismerésével, a körülmények és a kor saját preferenciáinak a feltárásával próbáljam közelebbről megérteni. A levéltári források és a Szépművészeti Múzeum irattárában őrzött, mindeddig csak részlegesen feltárt dokumentumok fényében Pulszky Károly meghurcoltatásának egész története új megvilágítást kap, a dokumentumokkal csak hellyel-közzel igazolható legendák körébe kerül. Méltán nagy megbecsülést érdemlő alakjának politikai áldozattá heroizáló képét az új források jelentősen árnyalják.

Gaston Lachaise – The sculptor of sensuality

Woman. The Art of Gaston Lachaise. Exhib. cat. Museum of Fine Arts, Budapest, 2005

In Lachaise's case we are tempted to ask the anachronistic question of what he could have become ... more In Lachaise's case we are tempted to ask the anachronistic question of what he could have become if his career had run its course where his roots were. In other words, how much was he influenced by the new milieu where he found himself? Abandoning a career, which was secessionist in origin, and had the promise of great success, he resettled in America when avantgarde sculpture had just taken off. Breaking away from the large European movements, he also left all ambitions behind to submit his artistic activity to keeping abreast of the radical changes. Lachaise took an art nouveau inspired world of forms with him to America, which had a rather revolutionary impact in his new home. While his figures, maintaining an order of proportions might idle in a void among the reference points of changing European preferences, they have a definitive place in shaping American modernism.

Gaston Lachaise – az érzékiség szobrásza

A nő. Gaston Lachaise művészete. Kiáll. kat. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2005

Lachaise esetében nehéz ellenállni a történelmietlen kérdés csábításának, hogy mivé válhatott vol... more Lachaise esetében nehéz ellenállni a történelmietlen kérdés csábításának, hogy mivé válhatott volna, ha pályáját ott teljesíti ki, ahová gyökerei kötik. Vagy másként fogalmazva: mennyiben befolyásolta művészi útját az új légkör, amelybe belecseppent. Egy szecessziós indíttatású, sikeres karriert ígérő pályakezdést felrúgva Párizsból akkor telepedett át az Egyesült Államokba, amikor Európában a szobrászati avantgárd éppen elindult. Európa nagy művészeti mozgalmaitól elszakadva, minden olyan ambíciót is maga mögött hagyott, hogy művészetét a radikális változásokkal való lépéstartás szolgálatába állítsa. Lachaise egy olyan art nouveau-s formavilágot vitt magával, ami új hazájában meglehetősen forradalminak hatott. Míg a klasszikus arányrendszert megtartó figurái az európai ízlésáramlatok viszonyítási pontjai közt talán légüres térben lennének, az amerikai modernizmus kialakulásában történelmi helyük van.

A fénykép mint képzőművészeti médium

A fénykép mint képzőművészeti médium

Iskolakultúra, 1992

A fotó képzőművészeti médiumként való integrálásának felfutása az 1950-es évek végén kezdődik (eg... more A fotó képzőművészeti médiumként való integrálásának felfutása az 1950-es évek végén kezdődik (egy korábbi nagyobb hullám a századeleji avantgárdban figyelhető meg), a folyamat kicsúcsosodása és beteljesedése pedig a hetvenes évek egyik jellemzője, amikor az addig idegen, vagy újonnan felfedezett technikai segédeszközök bevonásával járó mediális kísérletek az évtized domináns tényezőivé válnak. Ma már némi rálátással rendelkezve, történetileg kezd tisztulni a kép, de a megvalósult szándékok technikai oldala, a fotó tulajdonképpeni szerepe a művész szemszögéből és annak a műben jelentkező mediális hatása némileg kevésbé fogalmazódott meg. E tanulmánynak épp ezért nem is valamiféle történeti áttekintés a célja: a kiindulópontom a fénykép – akár mint újságfotó, nyomdai reprodukció stb. – különböző mediális tulajdonságai és ezek módosulása, illetve módosító hatása képzőművészeti környezetben. Más szempontból – ami hasonló eredményre vezet – hogyan integrálták az 1960–70-es évtizedek főbb művészeti kísérletei a fotót mint médiumot, mi válik fontossá a képzőművészet számára a fénykép szerteágazó karakteréből.