Faculty of Law

The use of our names is a common phenomenon. The name itself wins recognition in the world of law through the regulation of names, and if life goes on its normal way there are  rarely questions about wearing a name. One of these rare cases is when we change our name. This happens most often in case of marriage, which was a problem confronted only by women until the recent years. From l January 2004 the husband (groom) can adopt the name of the wife (bride) individually or they can interlace their names into a double marital name.
In this study I try to present the changing of names through
the presentation of regulations from the end of the XIX. Century until nowadays, putting the accent on the development of the history of law. The beginning of the period in case is not a coincidence, because in 1894 were created the so-called spiritual-political laws, which caused an important change in the domain of the regulation of names too.

In Denmark until about 1850-1870 most ordinary people used patronymics instead of surnames, however, in 1812 the Danish government passed a law requiring families to choose a fixed surname that future generations should continue to use. In 1826 patrymonics were abolished by law. It took several decades before patrymonics disappeared.
Constantly changing names had given reasons for this regulation. The patrymonics (as family name) were not favourable to property circumstances and registration.
Today the Danish name system based on the Danish Act on Names. This act contains regulation of last names, middle names, first names, procedure of naming and the changing of names, private international law and penal provisions.
This Danish act is very permissive, because it allows to use traditional patrymonics and in the same time encourages individuals to choose a new surname. So a name which is not used as a last name in Denmark may be adopted as a last name but some conditions must be effective.
In Denmark last names borne by 2,000 individuals or less are protected and cannot be adopted by other individuals. This is an unusual farm of protection of names.
There is a lot of similarity between Hungarian and Danish right of name, enough to think about the first names. In Denmark as in Hungary a first name may not denote the opposite gender in relation to the individual who will bear the name. There is a list of names for boy s and girls which is identical with the Hungarian list of first names compiled by Hungarian Academy of Sciences.
Why can this Danish act be interesting for a Hungarian jurist?
In Hungary the regulations of names were very scattered, so the rules were on every level of law system. Since 2004 this situation is not so unfavourable, but we have not one act on names as in Denmark yet. So the Danish act is a good example to see how we could make a same Hungarian one.

2013 júniusában együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Törvényszék, a Debreceni Ítélőtábla, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, amelynek célja, hogy az eredeti források feltárásával közösen induljon el a Debreceni Törvényszék és a járásbíróságok, valamint a Debreceni Ítélőtábla történetének kutatása.
Jelen tanulmány – kapcsolódva a fent említett kutatási célokhoz – a debreceni Magyar Királyi Törvényszék egykori épülete  történetének rövid áttekintését szolgálja a kutatási folyamat egyik állomásaként. A hangsúly elsősorban az épület funkcionális elrendezésének bemutatására helyeződik.
A debreceni Magyar Királyi Törvényszék egykori épülete ma már csak részben áll, a főszárnya – amely homlokzatával a második világháború előtti debreceni városkép meghatározó eleme volt – az 1944-es légitámadások során elpusztult. A megmaradó épületszárnyban a háború után is igazságszolgáltatási tevékenység folyt, először mint Járásbíróság, majd Debreceni Városi Bíróság, s napjainkban Debreceni Járásbíróság elnevezés alatt működik itt a bíráskodás.

Judicial constructions in Debrecen
As from the compromise between Hungary and Austria in 1867 until the Second World War, as part of the reform concerning the judiciary, Debrecen enriched with three buildings, namely the Regional Court’s Palace, the Royal Regional Court of Appeal and the Royal District Court. On the following pages of this publication, out of these three buildings, the history of the construction of the Regional Court’s Palace (the recent Debrecen District Court) and the Royal District Court are going to be introduced.
The construction of the Regional Court’s Palace was justified by the organical changes set forth by the judicial acts in 1869 and 1871. It was built, upon contemporary requirements, as a judicial complex of buildings, which included the Hungarian Royal Regional Court, the Hungarian Royal District Court, the public prosecutor’s office, moreover,
the detention house and the land registry as well. The Regional Court’s Palace was designe by the well-known architect of the time, Gyula
Wágner and it was unveiled in 1895 but the complex was overgrown by its institutions by the end of the decade subsequent of the First World War. It was the detention house that was firstly extended in the late 20’s, but later a new court house was built in Deák Ferenc street, just opposite with the Regional Court’s Palace. Both the extention of the complex and the plans of the new district court were made by the engineer and professor Ferenc Orbán. The Royal District Court served those seeking
legal remedies as from its opening in 1929 until the bombing in September 1944.

Summary
History of the building of Berettyóújfalu District Court
The modern adjudication commencing after 1871 was also seeking its place. The court, which was established at that time, had not it’s own separate building, but, just as sanctified by time at other townships, took its place at the town hall. Between 1874-75, in the city of Berettyóújfalu a new town hall was built, where sufficient place was still provided for the court. In 1884, the state purchased a building, which was previously ran as a tavern, where the court could be moved. The courthouse can be found on this particular site ever since.
In the late 1890s, the building was expanded with a new side wing, since the court functioed as a land register, too. The 1910s brought major changes, since on the plot of the old side wing in 1912-13, a new
storey-house was built by the plan of architect professor, Ferenc Orbán. This wing, built in neobaroque style, was the third storey-house in the
township, therefore represented an important role in the townscape. From this time on, by this construction, the work of the court was assured for the future in a proper building. Although the building tided over the Second World War without suffering any significant damage, during the forthcoming decades the condition of the construction deteriorated. By a complete reconstruction in 1997-98, the courtyard was considerably enlarged. Nowadays, a modern building is condingly showing its ancient character and awaiting the law-seeking audience.

Z u s a m m e n f a s s u n g
Geschichte des Gerichtsgebäudes in Berettyóújfalu
Das neu errichtete Amtsgericht 1872 konnte kein neues Gebäude aneignen, sollte eher - vielen anderen Siedlungen ähnlich - im Rathaus
beherbergt werden. Als die Ortschaft 1874 -75 ein neues Rathausgebäude hatte bauen lassen, diente es auch als Sitz des Amtsgerichtes. 1884 wurde der geeignete, früher als Kneipe
gebrauchte Aufbau vom Staat angekauft, endlich nur für das Gericht. Das ist das heutige Grundstück des Amtsgerichtes. Anlässlich des
Einverleibens des Katasteramtes im Gericht, am Ende des 1890-er Jahren wurde die Anlage mit einem neuen Flügel erweitert.
19 12 - 13 wurde der alte Flügel durch ein neues Etagenhaus nach Plänen von Ferenc Orbán ersetzt. Der Baustil des neuen Gebäudes war Neobarock, und als solche, war es das dritte Etagenhaus in der Ortschaft, also s tellte als ein wich tig es Element des Stadtbildes dar. In dem Gebäude wurde die angemessene Unterbringung des Gerichtes
für Jahrzehnten versichert. Im zweiten Weltkrieg wurde das Gebäude
kaum verletzt, in den nachfolgenden Jahrzehnten amortisierte aber wesentlich. 199 7-98 erfolgte eine vollständige Renovierung, in der auch eine Erweiterung der Hofseite. Das heutige Gebäude zeigt würdig
seine alte Form, erfüllt aber auch die modernen Anforderungen der Judikatur.

Das Gerichtssystem in der physischen Realität: das Gebäude der Kurie

Eine Bedingung der Tätigkeit des Gerichtssystems ist das, dass die Gerichtsbarkeit in den geeigneten Gebäuden geht. Diese Gebäude sind die Gerichtsgebäude, die das physische Medium der Rechtsprechung bedeutet. Im Kreis dieser Gebäude spielen die sog. Justizpaläste wichtige Rolle. Die Justizpaläste sind repräsentativ und komplex, weil sie als Gericht, Gefängnis oder Grundbuchamt funktionieren.
In Ungarn wurden die modernen Gerichtsgebäude in den letzten zwei Jahrzehnten des 19. Jahrhunderts gebaut. Die Bedingung dieses Prozesses war die Modernisierung des Gerichtssystems, was nach dem Ausgleich von 1867 geschaffen wurde. Zwischen 1871 und 1890 wurde ein vierstufiges ordentliches Gerichtssystem in Ungarn ausgebaut. Diese neuen Gerichte brauchten neue moderne Gebäude.
Wie in der Modernisierung des ungarischen Rechts, so im Bauen der modernen Gerichtsgebäude spielten die ausländischen Muster große Rolle, insbesondere das deutsche Modell wirkte auf die ungarische Entwicklung.
Der Budapester Justizpalast von Alajos Hauszmann war das wichtigste Gericht im Land, nicht nur wegen seiner höchsten Position im Gerichtssystem, sondern auch wegen seines Gebäude. Dieses Haus ist eine der schönsten Justizpaläste Europas auch heutzutage.

A bécsi neoreneszánsz Debrecenben. Wágner Gyula igazságügyi palotái Bevezetés Debrecen városa a 19. század utolsó évtizedében, hasonlóan más magyar nagyvárosokhoz, nagyléptékű fejlődésen ment keresztül, amely a városképen ma is látható nyomot hagyott. 1 E fejlődés összefüggött a dualizmus korának politikai, gazdasági, társadalmi és nem utolsó sorban jogrendszerbeli változásaival, s ennek hozadékaként Debrecenben helyet kaptak az újonnan kialakított igazságügyi szervezet fórumai: Magyar Királyi Járásbíróság, Magyar Királyi Törvényszék, Magyar Királyi Ítélőtábla. 2 Ezeknek a bíróságoknak az elhelyezése egyúttal infrastrukturális fejlesztést is jelentett. Ez utóbbi a működéshez szükséges fizikai tér, azaz az épület megvalósítását jelentette. Ezekről az építkezésekről az elmúlt években többször ejtettem szót az Interdiszciplináris konferencián is. 3 Jelen tanulmány az épületek megjelenésére, azok építészeti stílusára fókuszál, azt bemutatandó, hogy a Bécs városának építészeti arculatát meghatározó Theophil Hansen-féle stílus, a "griechische Renaissance" formavilága hogyan jelent meg a magyarországi, így a debreceni bírósági épületeken Hansen tanítványának, Wágner Gyulának a közvetítésével. Ki volt Wágner Gyula? Wágner Gyula 4 az egyik olyan magyar építész, akinek munkássága megkerülhetetlen akkor, amikor a magyarországi igazságügyi épületekről beszélünk. Wágner Gyula nem volt sztárépítész abban az értelemben, mint pl. Ybl Miklós, Steindl Imre, Alpár Ignác vagy Hauszmann Alajos a dualista Magyarországon, s így nevével sem találkozik legtöbbször a nagyközönség. Azonban míg nevével nem találkozunk,

Az Országos Bírósági Hivatal által kiírt Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat keretében megvalósult a Székesfehérvári Királyi Törvényszék 1872. január 1-jével kezdődő működésétől a második világháborúval bezárólag dolgozza fel a Székesfehérvári Törvényszék történetét.
A munka a polgári kori bíróságok, az ún. elsőfolyamodású királyi járásbíróságok és törvényszékek Fejér megyei megszervezésének bemutatásával indul. A történeti kutatás mind levéltári, mind szakirodalmi forrásokra kiterjedt, így nyomon követhetővé vált az a folyamat, hogy hogyan állították fel a királyi bíróságokat. Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően, az 1870-es évek legelején váltották fel ezek az újonnan megszervezett állami bíróságok a korábbi rendi-önkormányzati, majd az 1848–1849-es események után létrehozott császári-királyi igazságszolgáltatási fórumokat. Fejér megyében ekkor Székesfehérvár mint törvényszéki székhely mellett ugyanitt, valamint Adonyban, Móron, Sárbogárdon és Válon indultak el az elsőfokú bírói fórumok 1872. január 1-jén.
A kötet a szervezéstörténet taglalását követően a bíráskodás székesfehérvári helyszíneit tárja fel, amelyek között Fejér vármegye székháza foglalja el a legfontosabb helyet. Az, hogy az 1872-ben a királyi bíróságok közigazgatási épületekben kezdték meg működésüket, nem volt szokatlan, hiszen ekkor még nem épülhettek önálló bírósági épületek a szervezet kiforratlansága és az anyagi lehetőségek miatt. Így Székesfehérváron is kénytelen volt együtt élni a megyei igazgatás és a királyi törvényszék a megyeháza egyre szűkösebbé váló épületében.
A könyv e konfliktusoktól sem mentes évtizedeken átvezetve az igazságügyi palota elhúzódó elhelyezésére is kitér, majd külön fejezetben tárgyalja a Székesfehérvári Törvényszéknek ma is otthont adó Törvényház építéstörténetét és építészeti kialakítását. Az 1901 és 1902 között felépült palota a korszak legfoglalkoztatottabb igazságügyi építészének, Wágner Gyulának (1851–1937) a tervei alapján született meg. „Justicia istenasszony uj, diszes háza” – ahogy a korabeli sajtóban nevezték – mind rendeltetésében, mind architektúrájában a monarchia korának jellegzetes épülete volt, amely Székesfehérváron az akkor beépülő vásártéren, a Zichy-liget mellett az egyik legkiemelkedőbb középületté vált.
A bíróságok históriája nemcsak a szervezés és az építés történetét foglalja magában, hanem a bírókét is, azok életét és munkásságát. A kötet a második világháború időszakáig terjedően hét törvényszéki elnök életrajzán keresztül mutatja be a törvényszék életét. E fejezetekben megismerkedhetünk a szervezés, majd a megyeházában töltött első évek-évtizedek nehézségeivel csakúgy, mint a korabeli társadalmi élet azon eseményeivel, amelyeken a bírói kar tagjai is szereppel bírtak. A bírói életutak szakmai és magánéleti eseményei mellett a törvényszék előtt zajló, az adott időszakban a legnagyobb köz- és sajtóérdeklődést kiváltó perek is terítékre kerülnek. Az egyes ügyek jól tükrözik a korabeli eljárások (így például az esküdtszék) sajátosságait, valamint a mindennapi élet folyását és azokat változásokat is, amelyek az első, illetve a második világháború nyomán következtek be.
A történéseket és történeteket számos illusztráció kíséri végig metszeteken, festményeken, rajzokon, építészeti terveken át a korabeli sajtóhírekig, nyomtatványokig és iratképekig, de maga az épület is láthatóvá válik egykori képeslapok és mai fényképfelvételek segítségével.

After the Second World War, Hungary adopted the so-called Soviet model, which gave rise to significant changes in the state organisation. “Centralisation” and “democratic centralism” are the keywords which described the operation of government and local bodies in the four decades between 1945 and 1990.Through the change of the townscape of one settlement, this study throws light on how the change in administrative status and the centrally determined settlement policy affected urban development in Hungary, similarly to other former socialist states.Our highlighted example is Berettyóújfalu, whose administrative status changed from period to period in its 19–20th century history. Today, Berettyóújfalu’s townscape is basically determined by three architectural periods: the era of the Austro–Hungarian Monarchy (1867–1918), the period between the two world wars (1918–1944) and the age of state socialism (1949–1989). Out of these periods, the third one was the most significant, as the mos...

2022-ben immár a második bíróságtörténeti kötetét adta ki a Székesfehérvári Törvényszék az Országos Bírósági Hivatal által kiírt „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat” keretében.
A kötet a Székesfehérvári Királyi Törvényszék illetékességi területéhez tartozó királyi járásbíróságok 1872. január 1-jével kezdődő működésétől a második világháborúval bezárólag mutatja be a vármegyében található elsőfokú bírói fórumok történetét.
A bíróságtörténeti kutatás apropóját nemcsak az elsőfolyamodású bíróságok 150 évvel ezelőtti indulása jelentette, hanem a kiemelkedő alkotmánytörténeti dokumentum, az Aranybulla 1222-es kiadásának 800. évfordulója is inspirálta.
1872. január 1-jén öt: a székesfehérvári, az adonyi, a móri, a sárbogárdi és váli székhelyű királyi járásbíróság kezdte meg működését. Az utóbbi helyét 1912-ben a Bicskei Királyi Járásbíróság vette át, így Fejér vármegyében, a Székesfehérvári Királyi Törvényszék illetékességi területén, összesen hat járásbíróság működött a tárgyalt polgári korszakban.
A több mint hét évtizednyi korszak alkotmányos és jogi változásai szorosan összefonódnak a járásbíróságok életével. Az elsőfolyamodású bíróságok 1871-es megszervezését követő évek bizonytalanságai és kialakulatlanságai éppúgy befolyásolták a járásbíróságok működését, mint a polgári kor kodifikációs eredményei, az anyagi és az eljárásjogi nagy kódexek: az 1878. évi Csemegi-kódex, azaz a büntető törvénykönyv, illetve 1896. évi büntető, vagy az 1911. évi polgári perrendtartás. Ezek és a hatálybalépésüket rendező jogszabályok időről-időre maguk után vonták a bíróságok ügyvitelének (újra)szabályozását is. A jogszolgáltatási szervek életét, belső szervezetét, mindennapi munkáját az ügyviteli szabályok határozták meg, így ezeknek a változása, módosulása is látleletet ad a bíróságok működéséről.
A teljes képnek ugyanakkor elengedhetetlen elemei a jogszolgáltatás közreműködői: a bírák és a tisztviselők. A két személy(zet)i kör összefügg egymással, hiszen a bíróvá válás lépcsőfokaiban joggyakornokokat, aljegyzőket, jegyzőket láthatunk, akiket idővel albíróvá, majd bíróvá nevezhetett ki az államfő.
A polgári időszak bírói karrierjei nagyfokú mobilitást mutatnak: a lehetőség sok esetben szólította el a ranglétrán fellépni igyekvőket az ország más, közeli és távoli helyeire. Mindemellett mégis az érdekes, hogy kik azok, akik egy szűkebb földrajzi régióban tudtak vagy kívántak maradni. Fejér vármegyében erre is láthatunk számos példát. Nem egy járásbíró a megyén belüli fórumokon járta végig az előrejutás útját, s vált albíróból járásbíróvá, illetve később Fehérvár törvényszékén folytatta pályáját törvényszéki bíróként, tanácselnökként, elnökként, így ők váltak egy-egy időszakban a helyi igazságszolgáltatás állandó szereplőivé.
A bírósági működésről vázolt képnek úgyszintén fontos színfoltjai a jogszolgáltató szervek előtt megfordult ügyek. Az esetek sokaságára, azaz mennyiségére az ügyteherről készült kimutatások engednek következtetés, a karakterükre pedig az akták, illetve a korszak sajtója. S ez utóbbitól válhat igazán színessé a kép, hiszen mindenkor abból lett hír, ami érdekelte, érdekelhette az embereket. Fejér megye bíróságai előtt futó ügyek – akár azok elindulta, vagy az azokban hozott döntés – sokszor felkerült a hírlapok – és olykor a szaklapok – hasábjaira. Ebből válogatva megvilágíthatóvá vált a korabeli jogélet a megyében.
A kötet – a jogtörténeti háttér, az ügyvitel, a bírói életutak és az érdekesebb ügyek felvázolásával – könyvtári, levéltári és egyéb gyűjtemények forrásait feldolgozva mutatja be a Fejér vármegyei királyi járásbíróságok históriáját, amelyet számos illusztráció kísér végig. Végül a kiadványt záró melléklet a korszak bírói állományáról is képet az olvasó számára.

Könyvészeti adatok
MEGYERI-PÁLFFI Zoltán: Jogszolgáltatás a polgári kori Fejér vármegye járásbíróságain 1872–1944. Székesfehérvár, Székesfehérvári Törvényszék, 2022. 124 oldal
ISBN 978-615-01-6040-5
felelős kiadó: DR. TURCSÁNNÉ DR. MOLNÁR Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke
lektorálta: BÓDINÉ DR. BELIZNAI Kinga, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
könyvterv, képfeldolgozás és tördelés: Megyeri-Pálffi Zoltán
nyomtatás: Extra Media Nyomda Kft.

In: Márton Varju – Ernő Várnay (eds.): The law of the European Union in Hungary: Institutions, processes and the law (Budapest, HVG-ORAC, 2014); pp. 320–360.

This Chapter examines how EU Accession has affected Hungary’s existing international agreements and its subsequent treaty-making practice and it aims to give a comprehensive overview of the various ways in which obligations under EU law have interacted with the rights and duties of Hungary as sovereign subject of international law.
As a result of its EU membership, Hungary acquired an extensive range of new international obligations. It led, in particular, to the appearance of unfamiliar doctrinal elements and principles in the Hungarian legal system, such as the distinction between the different forms of Member States’ international agreements or the judge-made doctrine of implied powers. A few years after 2004, the changes brought by the Lisbon Treaty in the field of external relations presented further challenges for the Hungarian legal order.
First, the Chapter explores the key legal obligations arising from EU law relating to the international agreements of EU Member States with specific regards to the international and European legal foundations of these obligations. Particular attention is paid to Hungary’s international agreements concluded before and after its EU Accession. This is followed by an analysis of the procedures available in domestic law for Hungary to fulfil its obligations under the EU external acquis and by an overview of the main trends in Hungary’s recent treaty-making practice. The Chapter is closed by considering the results and practical implications of Hungary’s activity as an international actor being also a Member State of the EU.