Végre itt a tavasz, lehet egy kicsit munkálkodni a kertben, így én is lassan kivonulok és elkezdem a TANK plinth építését. Mielőtt elkezdeném, tartanék egy kis amatőr áttekintést erről a sokak számára rejtélyes lemezjátszó részegységről a magam amatőr meglátásommal. A szakértőktől elnézést kérek, ha néha pongyolán fogalmazok, csak szeretném érthetően és egyszerűen elmagyarázni az alapvetően bonyolult részegység szerepét.
Először is tisztázzuk magát a fogalmat, mit jelent az angol plinth szó? Ha szó szerint vesszük a szó jelentése lábazat, ami nem is áll olyan távol a valóságtól. A lábazatra van szerelve a lemezjátszóknál a kar, a lemeztányér és függelékei, valamint minden egyéb eszköz, ami a lemez megszólaltatásához szükséges. Amikor elkezdődött a lemezjátszó gyártás még nem fordítottak különösebb figyelmet a kialakítására, mivel a hangszedők minősége nem tette szükségessé. Rádobták egy szépen megmunkált deszkára a cuccot, bedobozolták és csá. Valahol a 60-as évek környékén az Acoustic Research XA 1 megjelenésekor kezdtek foglalkozni a kialakításával. Ebben a lemezjátszóban egy rugókra felfüggesztett segédalvázra szerelték a kart, a tányért és a motort. A felfüggesztés elég laza volt ahhoz, hogy a külső világból érkező rezgéseket kiszűrje, így biztosítva sokkal tisztább hangzást. Természetesen ez egy erősen leegyszerűsített leírása az amúgy remek lemezjátszónak.
Ebben az esetben a lábazat szerintem a doboz maga.
Alapvetően a lábazatokat három csoportba sorolhatjuk úgymint:
Nagy tömegű
Kis tömegű (skeleton)
CLD-Constrained Layer Damping váz
Beszúrok egy jó kis móriczka rajzot ezekről, hogy derűs legyen a napod:-)
Mindhárom egyfajta tervezési filozófiát jelent egy jelentős probléma megoldására. Mi ez a probléma? Alapvetően az, hogy a külső környezetből rezgések érkeznek a lemezjátszó felé, amelyek a befolyásolják a lejátszott hangot azáltal, hogy rezgésbe hozzák a lemezjátszó mechanikáját és a hangszedőben rezgést és ezáltal hangot gerjesztenek. Természetesen ezt nem úgy kell elképzelni, hogy most egy az egyben behallatszik minden a felvételbe. Egy klasszis lemezjátszónál a hatás nagyon csekély és inkább csak az egyes hangok pontosságánál, esetleg a térleképzésben, az apró finomságok változásában, a dinamika különbségében vesszük észre.
Ideális esetben egy lemezjátszónál a tű kivételével semmi sem mozog.
Természetesen ez csak elmélet, a való világban minden összevissza mozog, ezért a cél ezek minimalizálása.
Ebben segítenek a tudatosan megtervezett lábazatok, amelyek azért a legtöbb problémára megoldást jelentenek. Tudni kell, hogy nemcsak a környezetből érkeznek a tűbe rezgések, hanem belülről is. Honnan? Például a motor is rezeg, a kar is, a tányér is. Tehát valójában egy összetett, rezonáns rendszerről beszélünk. Ezt bizonyos szempontból lehet matematikailag modellezni, de sajnos a rendszer annyira bonyolult, hogy sokszor ez kevés. Ilyenkor lép be a meghallgatás és annak alapján a rendszer finomhangolása. No itt lehet elveszni igazán a csillapító anyagok, szerkezeti megoldások erdejében. Pl. A Technics SL-1200-hoz gyártanak antirezonáns anyagból plinth-et, itt még a motor rezgésének az elvezetésére is ügyelnek, alulról egy csővel az alsó részbe küldik a rezgést, ahol a csillapító anyag elnyeli azt. Sajnos az a baj, hogy a különböző csillapító anyagoknak is más-más rezója, ezt rendkívül nehéz összehangolni. Nem véletlenül iszonyú drágák a magas minőségű lemezjátszók. Sokan ránéznek és az egyszerű anyagokat látva (lásd pl. Rega) nem értik, hogy mitől ilyen drága? Ne feledjük el, hogy a fejlesztés folyamán nagyon sok kísérleti modell készül, amelyek nagy részét egyszerűen kidobják, illetve a mérnöki munkaóra is nagyon drága. Ha érdekel esetleg egy tervezési folyamat menete az alábbi linken megnézheted egy hangkar fejlesztését:
Térjünk vissza a lábazatokhoz:
Nagy tömegű lábazat. A külső rezgések ellen a lemezjátszó alkatrészeinek a súlyához mérten óriási tömeggel védekeznek. Ennek szélsőséges példája az EMT dörzshajtású 930-as típusa, amelyet akár 100 kg-ot is meghaladó lábazatba építenek stúdió használat esetén. Ekkora tömeg akusztikailag halott. Aha, ahogy hisszük:-) ebben az esetben a stúdió padlójából és az épület szerkezetből jövő rendkívül alacsony rezgések dominálnak , amelyek vagy behallatszanak vagy nem. Azért van egy rendkívül elkötelezett rajongói tábora. Amatőr szinten ez a legegyszerűbb kivitelezési lehetőség, én is ebbe az irányba indulok el.
Csontváz avagy skeleton váz. Tipikus képviselője az AVID. Itt a tervezési alapelv az, hogy a külső rezgéseknek nem állítunk gátat és mindegy átengedjük a lemezjátszón , illetve a relatíve kisebb tömeg bár könnye rezeg, de súlyánál fogva gyorsan le is cseng benne a rezgés. Plusz bónusz, hogy okos anyag választással kiválóan hangolható a rendszer, így egészen kiváló lemezjátszót lehet készíteni. Ide azonban a fizikával nagyon jó viszonyban lévő mérnők kell, mert rendesen el tolni a hangját. Itt szerintem az empírikus tudás már nem elég, kísérletezni kell rogyásig.
CLD-Constrained Layer Damping váz. Tipikus képviselője a Clearaudio. Az alapelv az, hogy a különböző anyagok összekapcsolásával, rétegzésével rezonancia szempontjából új anyag jön létre. Pl. a Clearaudio-nál két réteg alumínium lemez közé Panzerholt anyagot tesznek, ezáltal a damping faktor (az anyagok rezgés csillapítási tényezője) egészen magas lesz, magyarán szólva a külső rezgések kevéssé képesek rázni a lemezjátszót. Tipikus anyagok corian, MDF, alumínium, Panzerholz anyag. Egy nagyon jó elemzést és lábazat építést találtok itt:
https://www.diyaudio.com/community/threads/diy-cld-plinth-design-a-measured-approach.312473/
Nálam egyszerűen rétegelt lemez lapok lesznek kivágva, ragasztva, ez az én viszonylatomban elég nagy tömeget biztosít a futóműnek, hogy a rezgések nagy részét elnyelje. Ráadásul a rugós (bár elég merev) alváz a lábazat felső részétől is bizonyos izolációt is biztosít.. Alulról pedig a lábak fogják elcsatolni a lábazatot. Ha nem sikerül, akkor rámegyek valamelyik másik típusra, az igazán nagy kaland lenne, csak az a baj, hogy egyre inkább zenét szeretnék hallgatni, nem pedig hifit :-)
Hamarosan jelentkezem az építés részleteivel......
