Magyar identitás határon innen és túl

Ú J I FJÚSÁG) S ZEMLE MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL © 2014 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE ALAPÍTVÁNY – MINDEN JOG FENNTARTVA! ISBN 978-963-12-1703-2 SZERZŐK: BÓNA LÁSZLÓ; MORVAI TÜNDE; SZABÓ JÚL)A; SZARVAS HAJNALKA; SZÉKELY LEVENTE; VERES VALÉR SZERKESZTETTE: SZÉKELY LEVENTE KÖZREM1KÖDŐ: MAX WEBER ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÓ: NEMZETI EGYÜTTM1KÖDÉS) ALAP – ÚJ NEMZEDÉKEK JÖVŐJÉÉRT KOLLÉG)UM 2 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ 4 SZÉKELY LEVENTE: AZ ERDÉLY) FIATALOK MINDENNAPI NEMZETTUDATA 5 VERES VALÉR: NEMZETI KÖTŐDÉS ÉS HAZA FOGALMÁNAK KONSTRUKC)ÓJA, NEMZETI SZTEREOTÍP)ÁK AZ ERDÉLY) FIATALOK KÖRÉBEN 15 SZABÓ JÚL)A: A JÖVŐ KÉPE AZ )FJÚSÁG SZEMÉBEN 45 BÓNA LÁSZLÓ - MORVAI TÜNDE: BEP)LLANTÁS A SZLOVÁK)A) MAGYAR IFJÚSÁG) SZERVEZETEK ÉLETÉBE 55 SZARVAS HAJNALKA: KÜL(ON) MAGYAR )FJÚSÁG) HELYZET(EK) 87 SZÉKELY LEVENTE: A MAGYARORSZÁG) 15-29 ÉVESEK NEMZETI )DENT)TÁSA 3 135 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL KÖSZÖNTŐ Legtöbb“nk számára kézenfekvő dolog, hogy érz“nk valamely nemzet tagjaival sorsközösséget, valamely nemzethez, nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat. Noha a kapcsolat a nemzet tagjai között nem feltétlen“l megfogható, fizikai vagy egyéb módon paraméterezhető és még az is lehet, hogy a nemzet csupán egy „elképzelt közösségként része a kollektív tudatnak, a nemzeti identitás mégis létezik. Mondhatni élő és ható. A globalizáció korszakában a régi identitások válságát vagy éppen ’jbóli felvirágzását és ’j formációk létrejöttét figyelhetj“k meg. Ebben a világban, amikor az évszázados hagyományok és alapvetések ker“lnek ostrom alá, érdemes a felnövekvő nemzedékekre figyeln“nk. Érdemes megvizsgálnunk, hogy mit őriznek meg abból, amit az előtt“k járók fontosnak tartottak. Ugyan’gy érték marad számukra is a nemzet, az anyanyelv, a sz“lőföld? Megőrzik, továbbadni szándékozzák határokon bel“l és kív“l egyaránt? Milyen szerepet tudnak és akarnak vállalni a magyar nemzeti identitás átörökítésében a határon t’li ifj’sági szervezetek? )lyen és hasonló kérdésekre keresik a választ ennek a kötetnek a szerzői. És, hogy meg is találják, azt döntse el Ön Kedves Olvasó! /a szerk./ 4 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE AZ ERDÉLY) F)ATALOK MINDENNAPI NEMZETTUDATA Székely Levente BEVEZETÉS Az ifj’ságszakmai fejlesztéssel foglalkozó magyarországi Új )fj’sági Szemle Alapítvány és a kolozsvári Max Weber Alapítvány az erdélyi magyar fiatalok nemzeti identitásával kapcsolatos programot valósított meg folyamán, amelyet a Nemzeti Egy“ttműködési Alap – Új nemzedékek jövőjéért kollégium támogatott. A program célja a magyarországi és a határon t’li magyar fiatalok nemzeti identitásának és általában a szubkulturális kötődéseinek megismerése, tapasztalatcsere a fejlesztési lehetőségekről jó gyakorlatok és az ismeretek széles körben való terjesztése. Ennek érdekében ker“lt sor . április -én Budapesten „Fiatalok és nemzeti identitás című műhelykonferenciára, amelynek eredményeképpen véglegesítésre ker“ltek a program kutatási elemének – az „Erdélyi ifj’ságkutatás – módszertani részletei. A kutatás vég“l – elsősorban anyagi megfontolások miatt – az eredetileg tervezett standard kérdőíves vizsgálat helyett fókuszcsoportos megközelítés alkalmazásával valósult meg nyarán. Kvalitatív kutatások tekintetében is tapasztalt szakemberek fókuszcsoportot készítettek körében - db. kb. , - órás éves erdélyi fiatalok fi’k/férfiak és lányok/nők vegyesen k“lönböző helyszínen: Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron; és Nagyváradon. A mintavételi helyszínek kiválasztásának legfontosabb szempontja a magyar nemzetiségűek aránya volt az adott telep“lésen, de emellett méret“k és Magyarország fizikai távolsága szerint is k“lönböznek a vizsgált telep“lések. Gyergyószentmiklós tekinthető a vizsgálati helyszínek köz“l etnikailag a leginkább magyarnak, nagyarány’ magyar többség jellemzi a várost, míg Marosvásárhelyen nagyjából fele-fele a magyarok és a többségi román nemzet megoszlása. Nagyvárad és Kolozsvár román többségű város, ugyanakkor, míg a közepes Nagyvárad a Partiumban a magyar határhoz viszonylagos közelségben, addig a nagyváros Kolozsvár már Erdélyben található. A fizikai távolság ma már kevésbé, de néhány évtizeddel 5 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL ezelőtt meghatározó volt, az elektronikus magyar nyelvű magyarországi tömegmédia az erdélyi ter“leteken kevésbé volt elérhető szemben a határ közeli ter“letekkel. Ma már inkább Magyarországtól való fizikai távolság olyan módon számít, hogy a határhoz közel eső telep“léseken a munkaerő-piaci, lakhatási, vásárlási, stb. lehetőségek kiterjedhetnek a másik országra is (ami nem jelenti egyben azt is, hogy ezek jobbak lennének). A fókuszcsoportos kutatás témája az identitás, azon bel“l a nemzeti identitás volt, a vezérfonalat is ennek megfelelően épített“k fel és véglegesített“k a fentebb már említett áprilisi műhelykonferencián, Budapesten. A fókuszcsoport vezérfonala egyfajta általános identitással, önmeghatározással nyitott a kötelező bemutatkozási kör után, majd a nemzettudat általános, a nemzeti identitás mindennapi megjelenéseivel foglalkozott. K“lön részben foglalkoztunk a fókuszcsoportokon a haza fogalmi konstrukciójának elemzésével, valamint a kisebbségi létből fakadó sztereotípiákkal, amelyek jelen kötetben is k“lön elemzésben szerepelnek (Veres, 2014). Szintén k“lön blokkot és a kötetben k“lön elemzést Szabó, szántunk a fiatalok jövővel kapcsolatos elképzeléseinek, amely a családalapítással ugyan’gy foglalkozik, mint az esetleges migrációs tervekkel és hajlandósággal. Jelen dolgozatban a vezérfonal logikája szerint a fókuszcsoportos beszélgetések első részével időben első fél- háromnegyed órájával a nemzeti identitás mindennapi megjelenéseivel foglalkozunk, igyeksz“nk bemutatni, hogy mi mindent jelent a magyar nemzethez tartozás egy erdélyi magyar fiatal számára. NEMZETTUDAT ÁLTALÁBAN A fókuszcsoportos beszélgetéseket a rövid bemutatkozási kör után egy öndefiníciós kísérlettel kezdt“k meg, ahol a résztvevőknek maguknak kellett meghatározniuk, hogy „kik ők valójában , melyek azok a dolgok, tulajdonságok, kör“lmények, amelyek fontos információt ny’jtanak önmagukról. A következőre kért“k meg a fókuszcsoportok résztvevőit: Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, kérlek írjatok az előttetek lévő lapra három olyan dolgot, ami meghatározza azt, hogy kik vagytok ti! Kezdjétek a legfontosabbal! Az effajta bevezetést az a kutatási kérdés indokolta, hogy vajon spontán megjelenik-e a nemzeti hovatartozásra való utalás a fiatalok gondolataiban. Ennek vizsgálatát pusztán a kutatói érdeklődés vezérelte, ugyanis a magyarországi kérdőíves vizsgálatok során megfigyelhett“k lásd. a kötetben a magyarországi fiatalok nemzeti identitásáról szóló írást , hogy a 6 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE magyarországi - évesek számára kiemelten fontos köteléket jelent a sz“lőföld és egyben a lokalitás telep“lés is. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy amikor az erdélyi fiatalok magukról vallanak megemlítik-e a legfontosabbak között nemzeti hovatartozásukat. Annak ellenére, hogy a fókuszcsoporton résztvevők számára nyilvánvaló volt a fókuszcsoportok témája – azaz, azért kérdezz“k őket, mert Erdélyben élő magyarok – ezekben a rövid önjellemzésekben egyáltalán nem ker“lt elő a nemzeti hovatartozásra való utalás, legfeljebb a lokalitás jelenik meg utóbbi is csupán egyetlen esetben . Ennek ellenében megállapíthatjuk, hogy a fiatalok énképének legfontosabb ismérvei a személyiségből fakadnak saját bevallásuk alapján. „Elsőként a pontosságot írtam fel, a humort és a vidámságot, és még sorolhatnák mást is, de most talán ennyi.” fiú, Marosvásárhely „(át én úgy jellemezném magam, hogy aránylag türelmes vagyok, maximalista, és a hobbim az olvasás.” Kolozsvár „Nem gondolkoztam így konkrét fogalmakba, úgy volt, hogy Nagyvárad, egyetemista és nem tudom… család.” Nagyvárad „Mozgalmas élet, optimista hozzáállás, tartalmas időtöltés.” lány, Gyergyószentmiklós Egy hétköznapi kérdés esetén, amely nem kifejezetten a nemzeti hovatartozásra kérdez rá, pusztán önmeghatározásra kéri a fiatalokat kevéssé jelenik meg a nemzetiség kérdése. Mindez nyilvánvalóan abból az egyszerű kör“lményből is fakadhat, hogy a fókuszcsoportok résztvevői egytől-egyig magyar nemzetiségűnek vallották magukat az etnikai hovatartozást firtató konkrét kérdésre válaszolva. A nemzeti vagy lokális jellemzők önmeghatározásban való megjelenésének szituációf“ggő voltára az interj’alanyok maguk is felhívják a figyelmet. Nagymértékben f“gg az önazonosítástól, hogy milyen kontextusban és kikkel való kommunikáció során ker“l ez szóba. (armadik nemzetiségűekkel, illetve a többségi társadalom tagjaival folytatott interakciók során magyarként, Magyarországon leginkább erdélyi magyarként, míg az erdélyi magyarok között a sz“lő-, vagy lakóhely szerepeltetésével határozzák meg magukat. „Nekem az a véleményem, hogy igenis számít, hogy ki kérdezi. Meg amúgy is, hogyha valahol megkérdezik, bárki, én azért megnézem, hogy ki kérdezi…” Kolozsvár „ha Kolozsváron megkérdezik, akkor székely, ha Németországba megkérdezik, akkor magyar” lány, Gyergyószentmiklós 7 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL „Egy román megkérdezheti, akkor azt mondom, hogy magyar, mert azt hogy román állampolgár már vagyok, azt tudja a szomszédom. De egy idegennek elmondom, hogy kettős állampolgárságú vagyok, mert az nincs honnan tudja.” Kolozsvár „Bocsánat… van különbség. Spanyolországban voltunk, amikor megkérdeztek, hogy román vagyok, mondtam, hogy nem, kikérem magamnak... magyar vagyok... ott erdélyi magyart mondtam, azért, hogy értsék... aztán egy hosszas beszélgetés közepette megértették, hogy miért is vagyok erdélyi magyar és nem magyarországi magyar, de attól függetlenül, de alapjáraton egyszerűen magyar vagyok.” fiú, Marosvásárhely „)smerve, hogy külföldön, hogy vélekednek a románokról, persze, hogy nagyon próbáljuk lemosni magunkról ezt... nehogy megbélyegezzenek.” lány, Marosvásárhely A megkérdezett erdélyi fiatalok önmaguk nemzeti identitásáról szóló meghatározásai igazolják a nemzeti identitás háromkötődésű voltát, definíciójukban megjelenik mind az anyaország, az államnemzet és a nemzeti kisebbséghez való viszony. Az önmeghatározásban az említett nemzeti jellegű definíciók a következők voltak említés“k gyakoriságában: leggyakrabban azt a meghatározást használták magukra a fiatalok, hogy erdélyi magyar és ez volt az a meghatározás, ami a rövid diskurzusok eredményeképpen konszenzussal el is fogadtak. Második leggyakoribb választás volt a magyar, majd ennél jóval ritkábban a székely, a román állampolgár, vagy az európai. A beszélgetések során a többszörös nemzeti identitás is megjelenik egy-egy esetben bár ez nem feltétlen“l jelenti a többségi nemzethez való tartozás székelyek . A nemzetiség jelentősége k“lönbözőképpen jelenik meg a fiatalok életében és leginkább a környezet, illetve a családi háttér és baráti kör határozza meg azt. Azokon a ter“leteken, ahol magyar, vagy román többség van kevésbé, míg az etnikailag megosztott ter“leteken inkább számít az etnikai hovatartozás. Fontos ugyanakkor megjegyezni azt, hogy a fiatalok szerint a korábbi nemzedékekhez képest az ifj’sági korcsoportban talán már ezeken a ter“leteken sem képez igazán jelentős problémát. A román nemzetiségű dominancia nagyobb elfogadást és nagyobb átjárhatóságot is eredményez románság és magyarság között, a magyar nemzetiségű etnikai dominancia magabiztosságot és természetességet kölcsönöz a magyar közösségeknek, emiatt ezeken a ter“leteken kevésbé éles a nemzetiség. „én ugyanúgy lehetnék román is bármikor. Olyan társaságban nőttem fel, hogy egy időben szinte az is voltam.” Kolozsvár „(át én azt mondom, hogy erdélyi magyar először s utána azt, hogy váradi, de annyi az egész, hogy eddig még meg voltak ezek a dolgok, hogy ki milyen nemzetiségű, de szerintem manapság már egyáltalán nem számít… .” Nagyvárad 8 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE „Én egy finom keverék vagyok, édesapám, édesanyám székely és semmilyen szempontból nem meghatározó számomra a nemzetiség. Olyan életet éltem eddig, ahol soknemzetiségű ember körbevett és ezáltal nagyon-nagyon sokat tanultam. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi személyiségemet nagymértékben befolyásolta az, hogy kimondottan románok között nőttem fel. Azt tudom mondani erről, hogy rendkívül szerencsés állapotban vagyok azáltal, hogy én egy erdélyi magyar vagyok. ” lány, Gyergyószentmiklós „Különösen itt Vásárhelyen jelenleg egy meghatározó, az etnikai hovatartozás eléggé komolyan befolyásolja a bizonyos barátságok létrejöttét, megszűnését, egymáshoz való viszonyulást.” fiú, Marosvásárhely „Én ezt nem látom úgy. Egyrészt itt egy kérdés elhangzott, amire nem jött válasz, tehát itt a frontvonal miatt itt majdnem fele-fele arány van a két tábor között. De én nem érzem ezt a feszültséget, hogy most nem barátkozunk vele, mert ő román. Szerintem ez a fiatalok körében egyáltalán nincs jelen, idősek körében a márciusi események, legalábbis azokkal, akikkel én kapcsolatba vagyok, már nem jelent szinte semmit.” fiú, Marosvásárhely NYELVI MINDENNAPOK A k“lhoni magyar nemzeti identitást elemezve, a már említett hármas kötődésen kív“l Bali (2014) a következőket veszi figyelembe: a nyelvhez való viszony, a m’lthoz való viszony, a nemzeti térhez való viszony, a nemzeti jelképekhez és a magas kult’rához kapcsolódó viszonyulás. A fókuszcsoportos kutatásunk tapasztalatai szerint mindezek – bár k“lönböző erősséggel, de – megjelennek a fiatalok gondolataiban. A közvélekedésben a magyar nemzethez tartozás elengedhetetlen része a magyar nyelv ismerete, ennek fontosságát a megkérdezett fiatalok is kiemelik a beszélgetések során. (abár a k“lhoni magyarok nem egyformán viszonyulnak a magyar nyelvhez és nem egyformán beszélik azt, hiszen például a nyelv’jítás előtt elszakadt közösségek kisebb közös szókinccsel, régiesebb nyelvjárást beszélnek, az általunk megkérdezett fiatalok a magyar nyelv tekintetében anyanyelvi nyelvismerettel bírtak. A magyar identitás hétköznapi megjelenítése is leginkább a nyelvhez kötődik, bár másféle csoportosítás is lehetséges, így a kulturális sajátosságokat és a többséggel való összehasonlítást is kimehetj“k, mint olyan tényezőt, amely segíti a nemzeti identitás konstrukcióját. 9 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL „érzem, hogy hátrányban vagyok a nyelvtudással, de valahol egy nagy büszkeség, hogy székely vagyok és még magyar is” lány, Gyergyószentmiklós „Nem tudom… az úgy igazából kijön belőled, mikor beszéled az anyanyelved, a magyart, akkor van egy történelmed, egy több ezeréves történelmed, hol sikeres, hol nem, de ez melyik történelemmel nincs így?” Nagyvárad „Vannak dolgok, amiket tudnia kell, hogy azt mondhassa és azt érezhesse, hogy magyar, ami inkább a kultúrával függ össze.” lány, Gyergyószentmiklós „szerintem az a magyar, aki a hagyományt tovább viszi, a magyar hagyományt és beszéli a nyelvet” Kolozsvár „teljesen a román történelem és a magyar történelem teljesen más és nem egyezik” Nagyvárad „gyakran tapasztaltam, hogy ha bemegyek egy üzletbe és köszönök úgy magyarul, mint románul és visszaköszön az elárusítónő románul... már teljesen másként viszonyul hozzám, miután hallotta, hogy magyarul köszöntem neki...” lány, Marosvásárhely A megkérdezett fiatalok gondolataiban a magyar nyelv jelenti a legfontosabb kapcsolódást a magyar nemzethez és ez egyben a legfontosabb választóvonal is, amely elválaszt a többségi társadalom tagjaitól. A nyelvhez inkább praktikus, mint emocionális attitűdök kapcsolódnak, ezek szerint a magyar nyelv ismeretével gazdagabb is az ember, de egyben problémát is hordoz magában, hiszen a magyar többségű ter“leteken az államnyelv ismerete hiányos, amely az aktív életszakaszba lépést egyértelműen megnehezíti. Mindez annak is köszönhető, hogy a nyelv elválasztja a magán és a nyilvános tereket egymástól, hivatalos helyen románul lehet csak kommunikálni, míg a családdal és a barátokkal folytatott kommunikáció domináns nyelve a magyar. „Én úgy értem, hogy egymás közt magyarul beszélünk, vagy hogyha valaki magyarul is tud, akkor inkább beszélünk vele az anyanyelvünkön. Románul is beszélhetnénk, de ezt választjuk, ez már egy döntés.” Kolozsvár „az egyetemhez, hogyha romániai dologhoz kapcsolódik, akkor inkább románul, mint magyarul, mert sokkal több információt kapok” Kolozsvár „Egy nyelvvel többet ismerünk.” Marosvásárhely 10 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE „ettől befolyásolja azt, hogy magyarok vagyunk, Ez az nem ismerünk más nyelveket. nevetés Ez a hátránya, és ebben befolyásol minket az, hogy magyarok vagyunk, túlságosan bonyolultnak gondoljuk magunkat, ezért nem tanulunk meg más nyelveket.” fiú, Gyergyószentmiklós „a banki automatákat is kezdik magyar operációs rendszerrel ellátni... lekértem az egyenlegem, mondom ezen több pénz kéne legyen... jó, nézzük meg románul. Románul több pénzem volt, mint magyarul. Azóta mióta így megjártam, meggondolom, hogy magyart, vagy a románt választom.” lány, Gyergyószentmiklós TARTALOMFOGYASZTÁS A fókuszcsoportokon résztvevő fiatalok válaszai alapján elmondható, hogy a mindennapokhoz kapcsolódó hír és információfogyasztást a többnyelvűség jellemzi. A lokális hírek esetében a román nyelvnek erőteljes szerepe van, azonban az elmély“lt tájékozódás magyar nyelven történik. A nyelvválasztást elsősorban praktikus szempontok indokolják, pontosabban a magyar nyelv helyett választott más leginkább román nyelv választása nem ízlés kérdése, hanem célracionális döntés eredménye. A román nyelvű fogyasztás indoka az, hogy gyorsabb, részletesebb és relevánsabb információkkal szolgál a közvetlen környezet történéseivel kapcsolatban. Ez alól kivételt jelentenek a tömbben élők, ahol a hírforrások köz“l is a magyar nyelvűek számítanak autentikusnak. „ha híreket olvasok, akkor többnyire a magyar van az első helyen, utána pedig a román és az angol, attól függően, hogy milyen téma…” Nagyvárad „hamarabb felrakják a híreket románul mint magyarul… és akkor már elolvasom románul és akkor lehet elolvasom magyarul is, hogy ugyanazt olvastam el, meg ilyenek… de így még nem tudtam odatenni magam soha, hogy egy egész román könyvet olvassak ki…” Nagyvárad „az egyetemhez, hogyha romániai dologhoz kapcsolódik, akkor inkább románul mint magyarul, mert sokkal több információt kapok.” Kolozsvár „Románul hírlevelekre fel vagyok iratkozva, gazdaságira. De csak ha nagyon érdekes akkor kattintok rá.” lány, Gyergyószentmiklós 11 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A mindennapokhoz kapcsolódó hír és információfogyasztással szemben a kult’rafogyasztásban egyértelműen a magyar nyelv dominál, használata azonban nem kizárólagos. Figyelemre méltó, hogy a kulturális tartalmak terén a román nyelv, mint a magyar nyelv alternatívájaként való használata nem egyértelmű, anglomán hatások jellemzik a kult’rafogyasztást. Általánosságban is megfogalmazható, hogy a globális hatások miatt a tartalomfogyasztásban is nagy szerepet kapnak a globális tartalmak, amelyeknek lokalizációját az információs társadalom tereiben szocializálódott nemzedék tagjai nem feltétlen“l várják ki, maga a tartalom az elsődleges és a nyelv ilyen tekintetben kevésbé fontos. „Filmeket angolul, vagy magyarul, vagy angolul magyar felirattal, románul csak moziban, mert az van. A kötelező házi olvasmányokat nem olvasom ki románból, inkább megkeresem az interneten magyarul…” Nagyvárad) „elég jó a magyar szinkron, ami azt illeti, jobb, mint a román röhögés …” fiú, Marosvásárhely „felkelek és kinyitom a csipámat, a nappal együtt, akkor vagy elkezdek énekelni vagy az ölembe veszem a furulyát, vagy ha nagyon dög vagyok és csak felkeltem, de nem ébredtem fel, akkor az első mozdulatom az, hogy betesszük a népzenét és indul a nap” lány, Gyergyószentmiklós „Én inkább angolul szoktam nézni filmeket, nem tudom, miért, de gondolom sokkal kényelmesebb hogy, nem tudom, ez az érdeklődés az angol nyelv iránt” Kolozsvár ÖSSZEFOGLALÁS Jelen dolgozatban az erdélyi magyar fiatalok körében kész“lt fókuszcsoportos kutatás nemzeti identitás mindennapi megjelenéseivel foglalkozó részét dolgoztuk fel röviden. Megkísérelt“nk egy általános képet rajzolni arról, hogy mi mindent jelent a magyar nemzethez tartozás egy erdélyi magyar fiatal számára és ez miként manifesztálódik a mindennapi gyakorlatokban. A magyar nemzethez tartozás mindennapi gyakorlatának legfontosabb megjelenése a fiatalok életében a magyar nyelv. A magyar nyelv jelenti a legfontosabb kötést a magyar nemzethez és egyben képez választóvonalat a többségi nemzethez tartozók csoportjától. A mindennapi kommunikációban a nyelvhasználatot a tudáson kív“l alapvetően az határozza meg, hogy nyilvános vagy magán terekben zajlik-e. A nyilvános terek nyelve az államnyelv, kivéve a 12 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE tömbben élők esetében, ahol a nyilvános terekben is sokszor elsődleges a magyar nyelv használata. A fogyasztáshoz kapcsolódó nyelvválasztást jellemzően praktikus szempontok vezérlik. Amennyiben feltételezz“k a megfelelő nyelvtudást, a nyelvválasztás szinte kizárólag a k“lső feltételektől f“gg, egyébként a szubjektív preferenciák a magyar nyelv használatának kedveznek kivételt jelent az, amennyiben a választás nyelvtanulás céljából történik . A nyelvválasztás praktikus szempontja a megfelelő tartalom rendelkezésre állása: van-e magyarul elérhető, friss és megfelelő minőségű megbízható, autentikus tartalom. Amennyiben nincs, vagy a korábbi tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy nincs alternatív megoldásokat használnak. A magyar melletti alternatívát a hírek, információk keresésében a román nyelv jelenti, a tartalomfogyasztásban azonban a román nyelv mellett jelentős szerepe van az angol nyelvnek, amelynek jelentősége a román nyelv szerepével vetekszik. 13 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL IRODALOM Bali, J. Castells, M. : A k“lhoni magyarság nemzettudatáról in: Kárpát-haza Szemle, 104-113.) : Az információ kora: gazdaság, társadalom és kult’ra. )). kötet: Az identitás hatalma. (Budapest: Gondolat: Infonia, 2005-2007) Szabó, J. : A jövő Képe az ifj’ság szemében. (in: Székely, L. /szerk./ identitás határon innen és t’l. Új )fj’sági Szemle Alapítvány, 45-54) Székely, L. Magyar )fj’ság : Az ’j csendes generáció. in: Nagy, Á. – Székely, L. /szerk./: Másodkézből – Székely, L. /szerk./ Székely, L. : Magyar . )SZT Alapítvány-Kutatópont. -28.) : Magyar )fj’ság – Tanulmánykötet Kutatópont, : Magyar szó a végeken. Új )fj’sági Szemle, 2), 31-57. Veres, V. (2014): Nemzeti kötődés és haza fogalmának konstrukciója, nemzeti sztereotípiák az erdélyi fiatalok körében. in: Székely, L. /szerk./ Új )fj’sági Szemle Alapítvány, 15-44) 14 : Magyar identitás határon innen és t’l. ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE NEMZETI KÖTŐDÉS ÉS (AZA FOGALMÁNAK KONSTRUKC)ÓJA , NEMZET) SZTEREOTÍP)ÁK AZ ERDÉLY) F)ATALOK KÖRÉBEN Veres Valér1 A kisebbségi helyzetben, a kult’rnemzeti lét keretei között a haza nem magától értetődő fogalom. Az erdélyi magyarok esetében ’gy tevődik fel a kérdés, hogy mivel a kult’rnemzeti ideológia által feltételezett „anyaország nem esik egybe a lakóhely“k szerinti országgal, vajon mit jelent nekik a haza, a sz“lőföld, és hogyan kapcsolódnak ezek a fogalmak a nemzetről való felfogásukhoz, a nemzeti csoporthatárokhoz, a saját csoportról és a másokról alkotott képhez? A Kárpát-medence magyar kisebbségi közösségei számára az első világhábor’ végén a nagy európai államalapítási és határátrendeződési hullám következményeként országváltásra ker“lt sor, így a saját nemzetépítési folyamaton átesett népcsoportok tagjai saját akaratuktól f“ggetlen“l leváltak azokról az államokról, amelyek keretében addig a domináns nemzethez tartoztak ((orváth, . Az erdélyi/romániai magyarság sorsa is ebben a modellben helyezhető el, mint ahogy erre több történeti munka is felhívja a figyelmet Bárdi, 2004). ; Szarka, Az „egységes magyar nemzet tudata a határváltozásokkal sem szűnt meg a Kárpát-medencében, hanem andersoni értelemben „elképzelt közösségként továbbélt Anderson, . -95). Ahogy Brubaker és társai Kolozsváron megfigyelték: a helybeli magyarok értelemszerűen a magyar etnokulturális nemzet részének is tekintették magukat, értve alatta a magyar anyanyelvűek közösségét Brubaker, . . Ez önmagában tényként kezelhető, de felmer“l a kérdés, hogyan árnyalódik, artikulálódik ez az egység Erdély regionális partikularitásai esetében, illetve a románsággal és a magyarországiakkal való kapcsolatok vonatkozásában? A Kárpát Panel kutatás kiinduló tézisei értelmében a magyar nemzeti egységtudat megléte mellett a határon t’li magyarok többségének nemzeti identitásában erőteljesen t“kröződik a közel egy évszázada folyó szétfejlődés, az ország geopolitikai „státusza , a hazai 1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával kész“lt. 15 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL kisebbségpolitikai viszonyok, a magyar politikai szervezetek államigazgatásban betöltött szerepe és Magyarország határon t’li nemzetpolitikája is. Ezek a tényezők, mint regionális k“lönbségek, határozzák meg a határon t’liak „otthonosságérzetét országukban, ami a hazafogalom konstrukciójának is az alapja Papp Z-Veres, 2007). Korábbi és folyamatban levő identitáskutatásaink eredményei arra utalnak, hogy a kisebbségi magyar közösségek életvilágaiban valóságos jelenségekként megragadhatók azok az eltérések, amelyek által a kisebbségben élő magyarok a magyarországiakat másként reprezentálták, mint a saját kisebbségi közösség“ket Csepeli – Örkény – Székelyi, ; Veres, . Az erdélyi magyarok esetében ezek a k“lönbségek egyrészt az Szarka, ; Veres-Papp Z. utáni szétfejlődésre , másrészt a többségi nemzettel közös társadalomfejlődésen és állampolgári közösségen alapuló kölcsönhatásokra, harmadrészt a – Trianont megelőzően és azóta is létező és ható – regionális k“lönbségekre vezethetők vissza. )smeretes, hogy Közép- és Kelet-Európában a nemzetté válási folyamatban a kult’rnemzeti koncepciót láthatjuk érvényes“lni (obsbawm, . A magyar nemzeti tudat kettős, kult’rnemzeti és államnemzeti fejlődése is megfigyelhető a kult’rnemzeti koncepció diadalmaskodott Szűcs, . - . század folyamán, de vég“l a . Ezt Bibó is megerősítette, utalva arra, hogy az államnemzeti koncepció érvényes“lése problémás volt Magyarországon az állam többnyelvű jellege valamint amiatt, hogy a középkor végétől a magyar királyság déli és keleti részei eltávolodtak a magyarságtól, a magyar államtól Bibó, . - . Az első világhábor’t követő hatalomváltások, illetve a trianoni döntés eredményeképpen a dualizmus idején kialakult korábbi, magyar állami egység felbomlott, és az erdélyi magyarok, más magyar csoportokkal egy“tt, kisebbségi sorba ker“ltek, és ez megpecsételte az egész magyar nemzeti fejlődés irányát, amelynek eredményeképpen a kult’rnemzeti koncepció érvényes“lt Bárdi, 2005.33- ; Veres, . Egy kisebbség és az állam viszonya döntő fontosság’ az illető kisebbségi csoport tagjai identitásának fejlődését, otthonosságérzetét illetően. Kymlicka szerint az olyan „kooptált kisebbségek , mint a romániai magyarság, amely azáltal nyert román állampolgárságot, hogy Erdély Románia része lett az első világhábor’ után, tipológiailag elk“lön“l a bevándorló kisebbségektől, amelyek szerinte, az előbbiektől eltérően arra törekednek, hogy minél gyorsabban asszimilálódjanak Kymlicka, 1995.10-11). A nemzeti kötődés, és a hazához való kötődés vonatkozásában sarkalatos kérdés egy közösség és az állam viszonya, amelyben élnek. A két világhábor’ között a Romániában élő magyarok nem képezték részét az államalkotó román nemzetnek, sokáig mint volt „birodalmi kisebbségre tekintettek rájuk a többségiek, és a magyarságnak sem volt könnyű elfogadni a kisebbségi sorsot. Az államhatalom a saját nemzetépítési projektjének konszolidálásán dolgozott, és ezzel az erdélyi magyar kisebbség önazonosságának fenntartását célzó törekvések sok esetben 16 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE konfliktusba ker“ltek az állammal. Ezek a fesz“ltségek gátolták azt is, hogy a magyar kisebbségiek sikeresen integrálódjanak Románia politikai nemzeti közösségébe és intézményrendszerébe. Az államhatalom igyekezett a városi népesség, valamint az értelmiségiek és a hivatalnokok körében a román etnikum s’lyát növelni, és ezáltal, főleg az Erdélyben és Bukovinában élő, a magyar, német és a zsidó kisebbségekhez tartozókat háttérbe szorítani, k“lönböző eszközökkel (Livezeanu, 1995). A második világhábor’ alatt - az erdélyi magyarság nagy többsége, amely Észak-Erdély, Partium és Székelyföld ter“letén élt, ’jra Magyarország részévé vált, ezzel megerősítve a magyar nemzeti egység politikai visszaállítása lehetőségének tudatát, és egyben gyengítette a „magára hagyott dél-erdélyi és bánsági magyar szórványok identitásmegtartó törekvéseit, akiknek közel fele el is vándorolt ebben az időszakban Ablonczy, . . Az utáni időszakban a romániai magyarság korábbi politikai vezetőit, vagy bebörtönözték, vagy elmenek“ltek. A fokozatosan kiép“lő romániai kommunista diktat’ra hatalmi rendszerébe a magyarok köz“l is bevont soraiba számos volt illegalistát vagy ’jdons“lt kommunistát Bottoni, , de ezáltal nem alakult ki egy önálló, választott kisebbségi magyar politikai elit. Egy saját elit hiányában a magyar kisebbségi nemzeti ideológia is átrajzolódott, és alárendelődött a centralizált román állami nemzetpolitikának. Ennek következtében a nemzeti szocializációban fontos szerepet játszó magyar nyelvű közoktatás által közvetített nemzeti diskurzus jelentősen megváltozott a két világhábor’ közötti időszakhoz képest pl. a magyar irodalomoktatáson bel“l az „önálló romániai magyar irodalom megjelölése, Erdély Magyarországtól való történelmi k“lönállóságának hangs’lyozása a történelemoktatás keretében stb. . A tankönyvekben Románia mint a „haza jelenik meg, aminek szocializációs funkcióját empirikusan máig be lehet azonosítani. Az 1989/90-es politikai változások után Románia kisebbségpolitikája lényegesen megváltozott, sok tekintetben toleránsabb lett. A kisebbségi jogok biztosítása terén lényeges áttörés történt: Románia euroatlanti integrációs törekvéseivel párhuzamosan következett be a lényegesebb változás. Ez egybeesett, sőt összef“ggésben állt, -től kezdődően, a magyarság politikai képviselőinek kormányba való bevonásával. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem csupán bizonyos kisebbségi jogok jogi szabályozása (kisebbségi nyelvhasználat helyi és megyei szinten, a kisebbségi nyelvű oktatási intézményrendszer kiép“lése stb. által hatott a magyarok otthonosságérzetére Romániában, hanem közvetve is, mivel javult a kisebbség és a többség viszonya a románok megítélése, és a Romániához, mind országhoz való viszony is. Ezek a változások azonban törékenyek, ellentétes tendenciák felmer“lése esetében hatásuk változhat, ezért további vizsgálódás tárgyát képezik. 17 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Az erdélyi magyarság identitásában fontos szerepet játszik Magyarország nemzetpolitikája is, illetve azok a megnyilvánulások, amelyek az erdélyiek ennek folyományaként értelmezhetnek. A magyar kormány aktív szerepet kívánt vállalni a határai kív“l élő magyarok helyzetével kapcsolatban, ennek f“ggvényében közvetett és közvetlen intézkedéseket is hozott ezen a téren, amelyek kihatottak a magyar kisebbségek identitására is. Ezek a hatások azonban áttételesen érvényes“lnek, egyrészt a magyar közvélemény és a politikai szereplők megnyilvánulásai által, másrészt a média szűrőjén át. (armadrészt pedig, a kisebbségek identitásának három fő ideológiai forrása van, ebből csak az egyik a magyar állam nemzetpolitikája és nemzeti diskurzusa, és ennek hatása a másik két ideológiai forrással többségi állam, kisebbség elitje kölcsönhatásban érvényes“l lásd Brubaker, . Az Európai Uniós integrációs folyamat ’jabb lehetőségeket nyitott a magyar–román viszony terén. Magyarország . évi májusi és Románia . évi januári csatlakozása ’j feltételeket teremtett a szabad helyváltoztatásra, kapcsolattartásra, a kulturális javak, a piaci termékek és a munkaerő áramlására. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek esetében egy nemzeti csoporthoz való tartozás érzése nem zárja ki más csoport-hovatartozások vállalását. A nemzeti kategória meghatározása és értelmezése által felvetett egyik jelentős kérdés, hogy elképzelhető-e a többszörös nemzeti hovatartozás. Csepeli szerint a kisebbségben élők tartozhatnak egyszerre több nemzeti kategória hatálya alá is Csepeli, . -35). A nemzeti attitűdök a nemzeti identitás fontos megnyilvánulási formáit képezik. Ezért nem gondoljuk azt, hogy a hetero-sztereotipizáció önmagában káros lenne, és azt sem, hogy etnocentrizmust fel kellene számolja a kozmopolitizmus. Calhoun szerint a kult’ra és a társadalmi kapcsolatok annyira valószerűek, akár az egyének, még ha nem is öltenek testet (Calhoun, 2003.531- . Ezzel összef“ggésben csatlakozunk Calhoun kritikai magatartásához a „szélsőséges kozmopolitizmussal kapcsolatban, tehát nem ért“nk egyet azzal, hogy kívánatos lenne minden csoportlojalitást felszámolni, és csupán az egész emberiség iránti lojalitást kellene fenntartani. A vizsgálatunk során elemezz“k, hogy Barth-i értelemben véve, hogyan jelölik meg az erdélyi magyar fiatalok a „saját csoport határait, mit jelent nekik a „mi és az „ők kategóriái és ennek milyen regionális-telep“lési meghatározói vannak. Az elemzés a következő kutatási kérdésekre keres választ:  (ogyan írják kör“l a saját nemzeti csoportot az erdélyi magyar, városi fiatalok? Milyen nemzeti kötődés-minták figyelhetők meg a magyarság és a románság irányában? 18 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE    Milyen haza-konstrukciók léteznek, ezeknek mi a kognitív és affektív környezete, és miben térnek el a sz“leik korosztályától a fiatalok? (ogyan kapcsolódik össze az „erdélyiség és a „romániaiság a haza-fogalommal az erdélyi magyar fiatalok tudatában? (ogyan kapcsolódik a saját-csoportattitűd a magyarságtudathoz, és hogyan sztereotipizálják a fiatalok a fő referenciacsoportokat, és hogyan jellemzik a vel“k való viszonyt (románok, magyarországiak ? MÓDSZERTAN A tanulmány empirikus forrása az erdélyi városi fiatalok körében a „Magyar fiatalok nemzeti identitásának fejlesztési lehetőségei határon innen és t’l 2 kutatási projekt keretében . május-j’niusában fókuszcsoportos módszerrel végzett kvalitatív vizsgálat. Erdélyben négy városban készített“nk fókuszcsoportokat ara, hogy - éves kor’ magyarul beszélő fiatalokkal, figyelve a telep“lések képviseljék regionálisan a magyarlakta ter“letek sajátosságait. A vizsgálatba bevont telep“lések a következők: Gyergyószentmiklós tömbvidék: Székelyföld, kisváros , Marosvásárhely Székelyföld peremvidéke, etnikailag vegyes közepes város , Kolozsvár román többségű régió, egyetemi város, regionális központ , Nagyvárad Partium, határmente, etnikailag vegyes közepes város . E tanulmányban a következő kérdésköröket dolgoztuk fel, a fókuszcsoport vezérfonal következő kérdéseire alapozva:  Nemzeti kötődés, csoporthatárok: hogy mitől számít magyarnak/székelynek/románnak valaki? Érezheti-e valaki magát egyszerre több nemzethez is tartozónak? És ha igen, miért?  (ogy látjátok a székely/magyar ugyanaz, vagy van eltérés? (a igen, miért, ha nem miért nem? attól függően, hogy mit említenek  A haza fogalmának konstrukciói: Meg tudnátok fogalmazni, hogy számotokra mit jelent a haza? (ol van a haza? Kik tartoznak bele? Miért?  (a nem említik: És mi a helyzet Magyarországgal /Romániával/Erdéllyel/Székelyfölddel attól függően, hogy mit említenek ?  A haza konstrukciók intergenerációs nézetben: A szüleitek számára mit jelent a haza?” A kutatás jogtulajdonosai az Új )fj’sági Szemle Alapítvány Társadalomkutató Alapítvány Kolozsvár, Románia . 2 19 Budapest, Magyarország és a Max Weber  MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A nemzeti referenciacsoportokkal kapcsolatos sztereotípiák: Ezt egy csoportos szerepjáték szimulációval közelített“k meg, a következő feladattal: Képzeljétek el, hogy egy különleges bulit/party-t rendeznek, ahol a résztvevők különböző származásúak. Vegyétek újra elő a papírlapot és írjátok le néhány szóban, hogy mit venne fel, kivel, vagy kikkel beszélgetne/táncolna, mit enne és mit inna, hogyan viselkedne egy székely, egy erdélyi nem székely magyar, egy erdélyi román, egy Kárpátokon túli román és egy magyarországi magyar?  Csoportközi viszonyok: Milyennek érzékelitek Ti személy szerint a viszonyt a románokkal itt a városban? És az országban? Tapasztaltatok-e valami hátrányt azért, mert magyarok vagytok Romániában? Külföldön hogy élitek meg, hogy magyarként román állampolgárok vagytok? Milyennek látjátok az erdélyi magyarok és magyarországiak közötti viszonyt? Tapasztaltaktok-e valami hátrányt erdélyiként Magyarországon? A fókuszcsoportos interj’feldolgozás a szekvenciális tartalomelemzésen alapult, a k“lönböző fókuszokban egy kérdéshez tartozó részeket feldolgoztuk, beazonosítottuk azokat a tartami kategóriákat, amelyek előfordultak, és azoknak affektív és kognitív környezetét, jelentését próbáltuk megkeresni, értelmezni. A értelmezésekhez felhasználtuk azokat az előzetes ismereteket, amelyeket a korábbi vizsgálatokban kvantitatív módszerekkel nyert“nk. EREDMÉNYEK NEMZET) KÖTŐDÉS, CSOPORT(ATÁROK: M)TŐL SZÁMÍT MAGYARNAK /SZÉKELYNEK/ROMÁNNAK VALAK) ? Először a fókuszcsoport-beszélgetések azon részét elemezz“k, amelyek arra a kérdésre keresték a választ, hogy mitől számít magyarnak/székelynek/románnak valaki? Érezheti-e valaki magát egyszerre több nemzethez is tartozónak? És ha igen, miért? Az előző tanulmány alapján már tudjuk, hogy a válaszadók önmeghatározásában meghatározó szerepe van a magyarságtudatnak, amellyel csak a regionális tudat bizonyos megnyilvánulási formái konkurálnak, mint például a székelység Székely, . A korábbi, Kárpát Panel kérdőíves kutatás eredményei alapján azt láthattuk, magyarsághoz való tartozás kritériumait tekintve a - hogy, a éves kor’ fiatalok körében szignifikánsan alacsonyabb az átlagértéke a „mindkét sz“lő magyar legyen , „magyar szertartás’ nyelvű egyházhoz tartozzon , „…magyarok között éljen , „magyar pártra szavazzon , „magyar iskolát végezzen , „magyar állampolgár legyen kritériumoknak, átlagosan mintegy , 20 – 0,5 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE százalékponttal, mint a . év fölötti felnőtt és idős népesség körében. Más szóval, az etnikai eredet, a tradicionális, vallási alap’ azonosulás és az állampolgári meghatározások egyaránt kisebb szerepet játszanak a fiatalok körében, míg a „vegytiszta kult’rnemzeti alapozás’ önbesorolás, és a magyar kult’ra ismerete és szeretete az átlagnépességgel egy szinten fontos a fiataloknak is. Az eltérések egyben azt is t“krözik, hogy a fiatalok jobban érzékelik a kritériumok közötti koncepcióbeli eltéréseket, és nem nevezik őket kivétel nélk“l „nagyon fontosnak vagy „fontosnak , legalább is kisebb mértékben, mint az idős, 2014). A év feletti népesség lásd Veres, . évi ifj’sági fókuszcsoportos vizsgálat eredményei értelmében, a korábbi kvantitatív mérésekkel egybecsengően, a - éves városi fiatalok körében Erdélyben az önbesoroláson alapuló nyelvi-kulturális identitáskritériumok dominálnak. Egyes alanyok határozottan utaltak arra, hogy az eredetkritériumok nem fontosak, sem a tágabb kulturális közeg pl. román többség . Nem tartom azt sem valószínűnek, ha akkor vallhatja magát magyarnak, ha x felmenői magyar nemzetiségűek. Vannak dolgok, amiket tudnia kell, hogy azt mondhassa és azt érezhesse, hogy magyar, ami inkább a kultúrával függ össze. E., Marosvásárhely Én is inkább a nyelv és a kultúra, de ezen belül is a hagyományok, melyek erősen meghatározzák. A., Marosvásárhely A magyarok és a székelyek közötti k“lönbségeket tárgyalva, két eltérő megközelítést azonosíthatunk be: az egyik esetben markáns csoporthatárt jelöltek meg a székelyek és magyarok között, a másik esetben csak egy lazább elhatárolást. 1. Markáns székely/magyar csoporthatárok: a székelyek csak nyelv“kben magyarok, egyébként egy eltérő sajátos nemzeti közösség. Szerintem a nyelven kívül nem sokban hasonlóak, ugyanazt a nyelvet beszéljük. Történelmileg sem tud találkozni a két nemzet, mert igazából […] G., Gyergyószentmiklós 2. Laza székely/magyar csoporthatárok: Ebben az esetben a nemzeti csoportbesorolás értelmében a székelyeket is a magyarokhoz sorolták, az eltéréseket csak ennél gyengén, ’n. szubnacionális szinten érzékelték. Ezen álláspont értelmében a székelyek éppolyan magyarok, 21 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL mint a többiek, csak regionális nyelvi, kulturális sajátosságaik vannak, nem egy k“lön nemzeti közösség. (át székelynek…nem…a székely is magyar.. K: Az is magyar. K-D.: Csak a székely az kicsit másképp magyar…a szokások a mások, a viselkedések mások, de összességében a magyar ember az magyar ember, ha székely, ha cioban, ha falusi…így is úgyis magyar… és szerintem ez az ami számít igazán… nemcsak a nyelv, a viselkedés, a nevelkedés. K., K-D., Nagyvárad Szerintem csak, tehát ugyanolyan magyarok mint mi, csak nekik más hagyományaik vannak. Más … A , Kolozsvár Megvizsgáltuk, hogy mennyire létezik a kettős identitás fogalma a fiatalok azonosulásában. Azzal a kérdéssel közelített“k meg a témát, hogy hogy érezheti-e magát valaki egyszerre több nemzethez tartozónak? A válaszok regionálisan számottevő mértékben eltérnek, és elég homogének az egyes fókuszok szintjén. )tt megjegyezz“k, hogy a korábbi identitáskutatások is rámutattak arra, hogy a magyar nemzettagság mellett, amellyel az erdélyi magyarok t’lnyomó többsége felvállalja, egy számottevő, százalékot meghaladó többség“k a román nemzet részének látja az erdélyi magyarokat. A korábbi fókuszcsoportos vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy ez a román nemzettagság elsősorban a román állampolgári közösségen való osztozást jelentette, kiegész“lve egyfajta „romániaiság tudattal, közös sorsközösséggel, ter“leti kötődéssel Veres – Papp, 2012). A jelen ifj’sági vizsgálat fókuszcsoport interj’i alapján azt láthatjuk, hogy a magyarság arányának f“ggvényében Erdély k“lönböző régióiban eltérő mértékben tartják relevánsnak azt a kérdést, hogy mind a magyar, mind pedig a román nemzethez kötődnének. Minél nagyobb a románok aránya egy régióban, annál inkább jelentkezik a kettősség, a kettős kötődés az identitásban. Míg Székelyföldön, Gyergyóban érdemben nem is reagáltak a kérdésre, és elutasították a kettősségre való reflektálást is, addig az etnikailag vegyes közegekben, megoszlottak a vélemények. Azt figyelhett“k meg, hogy a dominánsan román többségű északerdélyi városokban, így Kolozsváron ahol a magyarok aránya százalék alatt van a válaszadók körében inkább elfogadott a kettős nemzeti kötődés ténye, addig a nagyobb arányban magyarlakta - százalék között , de román többségű városokban is markánsan megjelenő kettős kötődéssel szemben azért megjelentek ellenvélemények, amelyek a csak magyar nemzeti kötődést hangs’lyozták, mint relevánsat az identitásukban. Marosvásárhelyen, ahol a románok és a magyarok aránya hasonló, a fiatalok körében enyhe román többség jellemző, ott a hangs’lyosan igenlő válasszal érdemben nem szálltak szembe 22 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Kérdés: hogy érezheti-e magát valaki egyszerre több nemzethez tartozónak A : )gen.A : )gen.A : )gen. [M: Tudnátok példát is mondani?] A : Saját magamat. Szóval én ugyanúgy lehetnék román is bármikor. Olyan társaságban nőttem fel, hogy egy időben szinte az is voltam. A : Én is gyermekkoromban szinte [csak] románok között töltöttem el a nyarat. Egy magyar barátom se volt, és ők befogadtak, és mintha közéjük tartoztam volna. És most is jó viszonyban vagyok velük. És ezért. Most vannak magyar barátaim is nevet . Most úgy érzem, hogy két társasághoz tartozom, szóval. Többségi válaszok, Marosvásárhely Ezzel a többségi véleménnyel szemben, amely a kettős nemzeti kötődés lehetőségéről, meglétéről szólt, markáns kisebbségi vélemények is megfogalmazódtak, amelyekben nem a kettős kötődés lehetőségét kérdőjelezték meg, hanem a maguk helyzetét egyértelműsítették, kihangs’lyozva, hogy ők magukra nézve a magyar nemzeti kötődés érzik relevánsnak: Nem én nem vallom a román, szóval román nemzetiségűnek semmiképp nem tartom magam. Nem tartozom román csoportokba. Úgyhogy nem is tudnám azt mondani, hogy én román vagyok. Magyarok közt nőttem fel, most is magyarok közt élek, úgyhogy ... A , Marosvásárhely A leginkább megoszló, ellentmondó válaszok Nagyváradon sz“lettek. A beszélgetés során először csak a kivételes helyzetekben, vegyes házasságok esetében tudták elgondolni, hogy valaki mindkét nemzethez kötődik. Aztán a kört bővítették azokkal, akiknek az iskolai szocializációja mind román, mind magyar nyelvű volt. F.T.: Ez vegyes házasságokban lehet jelen, ha azt mondja valaki, hogy ha nem állok fel a magyar himnuszra apámat tagadom meg, ha nem állok fel a román himnuszra anyámat tagadom meg… tehát, aki vegyes házasságban van, az igen, az nyilván mondhat ilyet… K.D.: Egyetértek ezzel, de nem csak a szülők… hanem, például, ha a magyar gyerek román óvodába járt aztán ha már az -4-et is úgy végezte, hogy felét magyarul, felét románul, akkor ha román barátai vannak, de magyar szülei akkor ez így vallja magát mind a kettőnek… tehát a társadalomi dolgok is belemennek… Nagyvárad Vég“l, a csoportinterj’ során a továbbiakban az alanyok megállapodtak egy közös nevezőben, amelynek értelmében létezik a kettős kötődés, de ’gy gondolják, hogy az egyik erősebb, 23 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL elsődleges között“k. A válaszadók t’lnyomó többsége számára a domináns a magyar nemzeti kötődés. T.: (át szerintem inkább csak egy… tehát, hogy ha a kettő… tehát volt az úgy, hogy kettőnek vallja magát, akkor is van egy ami nyomósabb részben ott van, az ami, úgymond, nagyobb százalékba lefedi, jobban magyar… de ha nem is mondja ki, azért benne van…K: Dominál…).T.: Ez dominál, jobban dominál. egybehangzó vélemények, Nagyvárad Kolozsváron, ahol a magyarok aránya a legalacsonyabb volt a vizsgált városok köz“l, dominánsan igenlő válaszokat adtak a fókuszcsoport résztvevői a magyar és román nemzettagság kettős jelenlétére: [Kérdés: És érezheti-e magát valaki egyszerre több nemzethez tartozónak?] A : )gen. A : )gen. A : )gen.[…Példa?] A : Saját magamat. Szóval én ugyanúgy lehetnék román is bármikor. Olyan társaságban nőttem fel, hogy egy időben szinte az is voltam. A : Én is gyermekkoromban szinte románok között töltöttem el a nyarat. Egy magyar barátom se volt, és ők befogadtak, és mintha közéjük tartoztam volna. És most is jó viszonyban vagyok velük. És ezért. Most vannak magyar barátaim is nevet . Most úgy érzem, hogy két társasághoz tartozom, szóval Kolozsvár A domináns, egybehangzó válaszokkal szemben azért elhangzottak ellenvélemények is, akik a román nemzeti kötődéstől elhatárolódtak: A : Nem én nem vallom a román, szóval román nemzetiségűnek semmiképp nem tartom magam. Nem tartozom román csoportokba. Úgyhogy nem is tudnám azt mondani, hogy én román vagyok. Magyarok közt nőttem fel, most is magyarok közt élek, úgyhogy… Kolozsvár Szerintem ezt meghatározzák a körülmények, amik között felnőtt vagy élt valaki A ). A HAZA FOGALMÁNAK KONSTRUKC)Ó) Korábbi kutatási eredmények, így a Kárpát Panel . évi adatfelvétel eredményei azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok körében a hazájukként Romániát megjelölők aránya százalékra csökkent korábbi mérések során ez magasabb volt , ám lényegesen megemelkedett, mintegy 24 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE százalékkal, és így , százalékot tett ki az a hazájuknak Erdélyt válaszolók aránya, míg Magyarországot mindössze százalék jelölte hazájának. . ábra . Nem találtunk erős összef“ggéseket a szocio-demográfiai változók és haza fogalom között, azonban egy jelentősebb sajátosság körvonalazódott: a hazájuknak Erdélyt válaszolók nagyobb arányban vannak a magasabb iskolai végzettségűek és a városiak körében. tartalmára a A kérdőíves válaszok mögöttes -es fókuszcsoport-vizsgálat világított rá. Ennek eredményeként, akik Romániát nevezték meg hazájuknak, rendszerint sz“kségét érezték annak, hogy magyarázatot fűzzenek a válaszhoz, vagy Erdélyt is megemlítették eredményeivel Veres, Veres-Papp, . A . évi vizsgálat összevetve jól látszik, hogy az utóbbi évtizedben erőteljesen megnövekedett az Erdélyt hazájukként megjelölők aránya. . ábra: Mit tekint Ön hazájának? % N2007=893, N2010= 890 Forrás: Kárpát Panel , 2010) 2010 2007 41 Romániát 47 46 Erdélyt 31 3 4 Magyarországot 2 2 a történelmi Magyarországot 2 a települést, ahol született 4 4 a települést, ahol él 8 2 egyéb 4 0 10 20 30 40 50 A jelen fókuszcsoportos kutatás a városi fiatalok haza-konstrukcióit vizsgálta, mind ter“leti értelemben, mind pedig érzelmi és értelmi kognitív szinten, hogy milyen tartalmat tulajdonítanak, mit jelent ez nekik, és hogyan. A feltett kérdés így hangzott: Meg tudnátok fogalmazni, hogy számotokra mit jelent a haza? (ol van a haza? Kik tartoznak bele? Miért? Az eredmények alapján nem csupán a kérdőíves válaszokhoz hasonló címszavakat kaptunk, hanem ennél sokkal komplexebben érzékelni lehetett hogyan is pozicionálódnak az alanyok a hazával kapcsolatos kérdéskörben. 25 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A haza fogalmi-tartalmi megkonstruálását ’gy próbáltuk megérteni, hogy három aspektusból értelmezt“k a válaszokat: műfaji-tartalmi szempontból, hogy milyen jellegű fogalommal írják le, menyire elvont/manifeszt ez a fogalom, a második, hogy kognitív-értelmi szempontból, mit, milyen ter“letet jelölnek meg hazájukként, és a harmadik, hogy érzelmi affektív szinten hogyan élik meg a hazához való kötődést. Műfaji-tartalmi szempontból, a hazát k“lönböző jellegű fogalommal fejezek ki az erdélyi fiatalok. Egyrészt a haza a ház, az otthon kiterjesztését jelenti, s összefonódik a családdal. Másrészt a haza a sz“lőföld fogalommal szinonim fogalomként jelenik meg, harmadrészt a haza egy országgal, régióval összekapcsolódó közösséggel való azonosulást fejez ki. Kognitív szempontból ’gy értelmezt“k, hogy az alanyok a válaszaikat egy ter“leti kontinuumon helyezték el, mely a családtól és annak a lakóhelyétől, a lakástól kezdődően egy kisebb néprajzietnikai régión át egy nagyobb ter“letig terjedt ki, amely lehet egy egész ország, vagy ennél is nagyobb egység Erdély, Románia, ritkábban Kárpát-medence). A fókuszcsoportos beszélgetésekben beazonosítható hazafogalom-kategóriák a következők: a család-lakás-családi ház, telep“lés, sz“lőváros, a városhoz kötődő kistáj, nagyobb erdélyi régiók Székelyföld, Partium , Erdély magyarlakta részei, Erdély egészében , Erdély, kiterjesztve Romániával, Magyarországgal, Kárpát-medence, valamint a hazátlanság gondolata. A hazakategóriák eltérő arányban fordultak elő a k“lönböző városok fiataljai körében, vannak gyakoribb és ritkábban előforduló kategóriák, amelyek a helyi sajátosságokat s t“krözik lásd . táblázat . 1. táblázat: (azafogalom konstrukciók az erdélyi városi fiatalok körében (X- az említések gyakorisága (aza mint az a család, a családi otthon, lakás elvont, emocionális Telep“lés, sz“lőváros, kistáj, megye Erdély, vagy annak kiterjesztett sz“lőföld Székelyföld, Partium magyarlakta Erdély, kiterjesztve Erdély/Románia kognitív leírása részei, Gyergyó Marosvásárhely Kolozsvár Nagyvárad xx xx xx xx x x xx xx xx xx xxx x xx xx Romániával, Erdély, kiterjesztve Magyarországgal Kárpát-medence ahol magyarok élnek x kisebbségi magyarnak nincs hazája x x x 26 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Mint láthatjuk, a k“lönböző haza-fogalmak között, mint a család, az otthon, a telep“lés, mint sz“lőváros vagy jelenlegi/választott lakóhely , Erdély és Székelyföld jelenik meg gyakrabban, és ritkábban Románia, a Kárpát-medence vagy Magyarország. Ezek a leíró kategóriák így táblázatba besorolva azt mutatják, mintha a haza egy statikus fogalom lenne a fiatalok identitásában, amely akár egy szóval is beazonosítható. A fókuszcsoportos beszélgetések során viszont azt mondhatjuk, hogy a haza mint dinamikus, relacionális fogalom jelenik meg a fiatalok gondolkodásában, és aszerint jelenítik meg, hogy kivel kommunikálnak. A „haza kontinuum fogalma koncentrikus körök formájában szerveződik, a család, lakás van a centrumban, a telep“lés a következő kör, majd a szűkebb régió, tájegység, tágabb régió Székelyföld, Partium , történelmi tartomány Erdély , majd egy szélesebb nemzeti ter“let vagy állami ter“let Kárpát-medence, Románia, ritkán Magyarország . Nagyon ritkán Európa is létezik, mint a legtágabb koncentrikus kör. A hazafogalom kognitív szintjének koncentrikus leírása megkönnyíti számunkra azt is, hogy értelmezz“k az affektív érzelmi megközelítését. Azt mondhatjuk, hogy e dinamikus fogalomrendszerben az egyes válaszadók számára valamely kognitív szinthez – legyen az a telep“lés, nagyobb régió, mint Székelyföld, vagy teljes Erdély – egy erősebb affektív tartalom társul, és ez lesz számára a meghatározóbb. A következő idézetek jól szemléltetik ezt: Cs: valami ehhez hasonló...többé kevésbé... az érdekes dolog az, ha Angliába megkérdezik, hogy hol a hazád, vagy honnan jöttél, akkor már nem mindegy, hogy mit mondasz, hogy Románia vagy Magyarország […] G.: Minél távolabb vagy annál nagyobb területet adsz meg. Cs: )gen. Gyergyószentmiklós, Székelyföld A : Attól is függ, hogy mit csinál az ember, ha van dolga arra, Erdélyen kívül, s ott is kell beszéljen emberekkel, vagy ez-az, csinálja, szerintem az is egy idő után megszokod s normálisnak tűnik [Románia]. Kolozsvár Á: A haza… nekem nem csak egy darab föld, hanem az a hely, ahol felnőttem, ahová köt minden, ahol élnek a szeretteim, ahova a legtöbb emlékem fűződik. Úgy érzem, hogyha bárhova elmennék, csak ott találnék menedéket. Marosvásárhely A : Szerintem a haza az a hely, ahol otthon érzed magad. A hogy hol van, nem tudom, ahol felnőttél, ahol formálódtál, s te úgy érzed, hogy annak köszönhetően vagy, vagy annak a befolyása miatt vagy te olyan, amilyen vagy. Szerintem ez. Kolozsvár 27 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A válaszadók között elk“lön“l két csoport, az egyik akiknek a haza egy szűkebb fogalom, a családot, vagy a telep“lést jelöli, ahol élnek. A másik csoport egy nagyobb régiót jelölt meg hazájául, legtöbben Erdélyt, kevesebben ennek egy régióját, Székelyföldet vagy Bihar megyét. Kolozsváron fordult elő gyakrabban az, hogy az Erdély fogalmat „kiterjesztik Romániára is, de emocionálisan egy „gyenge kötődés, gyengébb, mint ami Erdély vagy Székelyföld fogalmához kapcsolja őket, és megosztódnak ebben a válaszadók, vannak, akik Erdély fogalmával lezáródik a haza fogalma is Románia irányában. [M: És Romániát a maga egészében hazának érzik-e? Ezt hogy látjátok?] A : (át inkább azt [Romániát], nem tudom. Lehet, hogy az embernek kedvessé válnak azok a helyek és emberek, akikkel nőtt fel és kapcsolata volt az élete során, és tapasztalata van velük, és akkor nem tudom, olyan érzést kelt, hogy otthon is, hogy jobban hozzánősz ahhoz a helyhez. Kolozsvár A : (át nekem Románia is kb. olyan idegen mint Magyarország haza szempontjából, mert nem mondhatom azt, hogy nekem Románia a hazám, hát Erdély, ahol magyarok vannak. Moldvában nem érzem jól magam. Kolozsvár Megvizsgáltuk, hogy a hazafogalom konstrukciójában milyen szerepet játszik Magyarország. Kevés kivételtől eltekintve, a haza fogalmába Magyarországot nem foglalják bele, ennek indoklásában legtöbben arra hivatkoznak, hogy az erdélyiek ottani elutasítása az oka a lerománozás , hogy nem érzik hazájuknak Magyarországot. Íme az érvelések: [Magyarország haza-e?] (: Először is [a haza] egyértelműen az embernek a szülőföldje, […] ha én lemegyek egy xy százalékosan román lakosú földre, akkor nem fogom azt mondani, hogy ez a hazám, most végre itthon vagyok kis kacaj , de például itt Vásárhelyen vagy a Székelyföldön már annál inkább, viszont már Magyarországon sem, mert az egy teljesen másfajta magyar. A: Egyetértek a (. által mondottak első részével, a második részével azért nem, mert én például Magyarországot is a hazámnak tekintem és gondolom. Marosvásárhely A : Az, ami meghatározza a természetedet, és ott ahol felnősz. Ahol kényelemben érzed magad. A : (át én nem tudnám hazámnak tekinteni annyira, mint azt a tájat, ahol születtem. Tudom, hogy ez is, itt is Magyarország volt, de ezt inkább, mint Magyarországot. Kolozsvár 28 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE A : Én se érzem úgy, hogy Magyarország hazám lenne. Nem tudom, én még, hogy járunk oda, tehát ha megmondjuk, hogy Erdélyből vagyunk, akkor teljesen másképp néznek ránk, és egyáltalán nem érzem úgy, hogy ott otthon lennék. Attól függetlenül, hogy magyar vagyok. A : Valahogy nincs az a kötődés ahhoz a helyhez, mint ami van itt, ahol születtünk. Kolozsvár A : (át én is ugyanazt gondolom. Az annyi csak, hogy magyarok vannak ott, de ugyanúgy lehetne hasonlítani egy másik országhoz is: Bulgáriához. […]. Kolozsvár T: Anyaország ugye, tehát az úgy az embernek a lelkéhez közel van, de hát ez egy olyan hasonlat, hogy sokszor megkérdezik, hogy melyiket szereted Magyarországot vagy Romániát, és erre mondta valaki, hogy ez ugye olyan, hogy szeretem édesanyámat, szeretem a feleségemet, de nem lehet a két szeretetet összehasonlítani? Én tényleg nagyon szeretem Magyarországot, tehát o-ben oda meg vissza voltam érte, de most már, tényleg, a guta üt meg tőlük meg a mentalitásuktól… de szeretem attól még mert hát az enyém, lelkileg vagy hogy mondjam? Nagyvárad D: )gen, Magyarországon büdös román vagy, itt meg büdös idegen… szóval… .: És nem mindegy… K: És melyik esik rosszabbul? Á: Egyértelműen az esik rosszul ha a magyar mondja neked. Nagyvárad A HAZA KONSTRUKC)ÓK )NTERGENERÁC)ÓS NÉZETBEN Kíváncsiak voltunk, hogy a fiatalok hogyan érzékelik, van-e eltérés a saját és a sz“leik generációja közötti hazafogalom-konstrukciók között. Megkérdezt“k, hogy „A sz“leik számára mit jelent a haza? A válaszok néhány fontos ter“leti k“lönbséget hoztak a felszínre: amíg a nagyvárosban, Kolozsváron a fiatalok nem érzékeltek semmilyen k“lönbséget a saját- és a sz“leik hazafoglama között, addig a kisebb és közepes városok fiataljainak percepciójában a generációs eltérés annál inkább érzékelődik. Kolozsvárt leszámítva a kisebb városok fiatal válaszadóinak megítélése szerint a sz“leiknek kicsit más, „erősebb az identitástudatuk, a hazához való kötődés“k. Székelyföldön azt hangs’lyozzák ki, hogy a hazafogalom kisebb kiterjedésű, hangs’lyosabban a lakás-otthontelepülés-hez kapcsolódik, de semmiképpen nem lépi át a kisrégió határát hegyek, fenyőfák legyenek . Marosvásárhelyen is hasonló jellegű válaszokat kaptunk, de ott inkább a racionalizációra tették a hangs’lyt, hogy miért lett ilyen: a kommunizmusban kialakult kényszerek, elnyomás a kötődés“ket erősebbé tette. Nagyváradon, Kolozsvárhoz hasonlóan, 29 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL kisebb eltérést érzékeltek a sz“lők és a fiatalok válaszai között. Míg kognitív szinten alig érzékeltek eltérést, a telep“lést, Nagyváradot, illetve Erdélyt említették a sz“lők hazafogalmaként, akárcsak maguk a válaszadók, azonban ők is azt hangs’lyozták, hogy affektív szinten a sz“lők esetében a kötődés erősebb, kevésbé hagynák el a hazájukat, mint a fiatalok. E vélemények jól t“kröződnek a következő rövid interj’részletekben: D: Szerintem nekik még határozottabban, mert az ő idejükbe ugyebár a kemény kommunizmus volt és az asszimilációs folyamatok meg ehhez hasonló dolgok. Marosvásárhely R: Szerintem az én szüleimnél biztos másképp van. Sokkal konzervatívabbak, másabbak, másképp is nőttek fel, nem abba a világba nőttek fel, mint mi. G: Az biztos, én azt gondolom, hogy a szüleinknek fontosabb dolog, egy erősebb kötelék, úgymond. D: Az én szüleimnek a haza az, amit felépítettek maguknak. A: nálam is elég lokálpatrióta. Gyergyószentmiklós O: Szerintem az én szüleim nagyon függnek Erdélytől, tehát már megtehettük volna azt is, hogy ha már költözünk miért nem megyünk messzebbre? De… hogy is mondjam… valamilyen szinten hiába is vagy romániai magyar… te… ez az ország, hogy is mondjam… ebben nőttek fel… ők már nincsenek benne abban, hogy akárhova menjenek, szóval mehetnek, de már nincs meg bennük az a hajlam, az az ösztön, nem mindenkibe van benne… Nagyvárad A NEMZETI REFERENCIACSOPORTOKKAL KAPCSOLATOS SZTEREOTÍP)ÁK A fókuszcsoportos vizsgálat következő témája a szeretípizáció vizsgálata volt, olyan dinamikus kontextusban, amikor egy’ttal a „saját csoport ingroup kontextuális lehatárolását, meghatározását megkapjuk. A fókuszcsoport tagjait megkért“k, képzeljék el, hogy egy különleges bulit/party-t rendeznek, ahol a résztvevők különböző származásúak. Az volt a feladat, hogy írják le néhány szóban, hogy jellemeznék öltözködés, fogyasztás, viselkedés szempontjából, az interakciók létesítése terén a következő csoportok tagjait: egy székely, erdélyi nem székely magyar, erdélyi román, Kárpátokon t’li román és magyarországi magyar. A résztvevőknek, kevés kivétellel siker“lt jól beleélni“k magukat a felkínált szerepbe, és sztereotip képekben írták le a k“lönböző, említett referenciacsoportok tagjainak megjelenését és viselkedését, amelyből érzékelni lehet a csoportok között észlelt k“lönbözőség mértékét is. 30 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE A válaszokat két fő csoportba soroltuk, aszerint, hogy menyire markánsan k“lönítették el a k“lönböző csoportokat, így megk“lönböztett“nk erős és gyenge sztereotípiákat. Az elk“lönítés inkább ideáltipikus szinten tehető meg, a beszélgetések során nem alakult ki élesen két eltérő csoport a sztereotipizálás során, csupán a k“lönböző válaszok, vélemények árnyalták ezeket, de az interakciók nem szakadtak meg, nem polarizálódtak ezek a vélemények radikális módon. Ezzel egy“tt, érzékelni lehetett, hogy a fiatalok egy része előítéletesebb más csoportokkal szemben, és inkább hajlamos sztereotip látásmódra a többiek kisebb mértékben, vagy alig. Ezért mindkét megközelítést megvizsgáljuk részletesebben, és megpróbáljuk rekonstruálni az eredményeket a maguk dinamikájában. Erős sztereotípiák Az erős sztereotípiák minden régióban előfordultak, de markánsabban jelentek meg a székelyföldi Gyergyószentmiklós fókusz esetében, és Marosvásárhelyen is, de némiképp más formában, mint Gyergyószentmiklóson. Minkét esetben a válaszadók egyik csoportja élesebben az öltözködés és az interakciók szintjén is először a nagy nemzeti csoportok szerinti elk“lön“lést feltételezték, hogy először az erdélyi magyarok a székelyekkel lépnek kapcsolatba, aztán a magyarországi magyarokkal is. Az erdélyi románok esetében, többen is ’gy vélték, hogy először az óromániaiakkal lépnek kapcsolatba vel“k beszélgetnek. Ennek az elk“lön“lésnek elsősorban a nyelvi okait említették, de megjelentek más érvek is, mint az ízlés. Főleg a Kárpátokon t’li románok esetében feltételezték, több fókuszban is, hogy az öltözék“k jelentősebben el“t a többiekétől, gyenge minőségű, „fényes inget, nadrágot említetek, vagy egyenesen rendőrnek öltözve írták le, a lányok esetében pedig a „t’lsminkelést említették. A magyarországi magyarok esetében is egy jelentősebben eltérő megjelenést feltételeznek, de nem a gyengébb minőségű ruhák irányában, hanem inkább a változatosság, a feltűnés irányában, bár ezeket a jellemzéseket eléggé ironikusnak szánták, és megtörtént, hogy felnevettek rá hogy előfordul, akin Michael Jackson-os poló lesz . D: Az erdélyi román a moldvaival vagy az oltyánnal nagyon jól fog bulizni, én azt úgy gondolom, sőt lehet, hogy az erdélyi magyar is csatlakozik egy kicsit hozzájuk. Lehet, hogy a székely és a magyarországi azok ismerkednek székely vagy magyar alapon. Mindenféleképpen a magyarországiak hipsterek lesznek, tehát hogy a legújabb trend szerint. A románoknál azért fog látszani az ilyen inges farmernadrág, vagy szövetnadrághoz hasonló öltözet. A: Zselés fej. Gyergyószentmiklós 31 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL (: Először is öltözet szempontjából, valószínűleg, eddigi tapasztalatom alapján legalábbis, a magyarországi magyaroknál, az ilyen deszkás stílus jelenik meg, ez most ott nagyon-nagyon elterjedt. […]…Deszka cipő, nadrág, ilyesmi. Az erdélyi magyaroknál a valamivel sötétebb, rockernek nevezhető valami, a székelynél már, hát tíz emberből hat, biztos visel egy piros-fehér-zöld karszalagot, vagy egy magyar címeres nyaklánc vagy Kárpátiás póló vagy valami hasonló, ami eléggé jellemző. (ogy ki kivel beszélgetne, szerintem az első, fél órában, órában csend lenne vagy ilyen klikkesedés. Erről már volt alkalmam jó párat végighallgatni és a legérdekesebbek, azt hiszem. [M: És a románok hogy öltöznének szerinted?] (: Azt elfelejtettem. (át nem tudom miért, tudom, hogy nem illik, meg ilyesmi, de így tudom elképzelni: ilyen kopott, szakadt, hátratolt rendőrkalap, vagy ilyesmi, valahogy mindig ez jelenik meg, ha hirtelen rágondolok. Marosvásárhely G: Én látom magam előtt, hogy a regátiakon sok a smink, valami élénk szín van rajtuk, piros rúzs esetleg a lányokon, virág, vagy fejen, fejrészen vagy hajpánton vagy mellrészen valahol. Ruhácska minél rövidebb, a fiúk szigorúan csak ingben, azt szögezzük le, nagyon hangosak és bulisak. […] Szerintem igen. Ez a … Betévedtem én is Kolozsváron és azt hittem, hogy öngyilkos leszek. A székely lányok öltözéke ilyen lengébb, virágos, ez a vékony szép blúzocska. Marosvásárhely A sztereotipizálás folytatódik a fogyasztási szokások terén, és még inkább, a vélemények, identitások kifejezése által. A fogyasztási szokások esetében a hagyományos röviditalok régiók közötti eltérése lenne az egyik ilyen választóvonal a Kárpátokon t’li „pálinka , a „cujka sokkal gyengébb, mint az erdélyi pálinkák. Egy másik megosztó tényezőnek látják az eltérő nemzeti „elbeszéléseket a közös m’ltról, a közös ter“letek, főleg Erdély megtelepedéséről, birtokba vételéről, az elérő percepciókról Erdély történetét illetően. Akkor miután előkerülne az alkohol, az soha nem maradhat el, eleinte a „ki hol volt előbb” című vita, amit eddig soha nem sikerült megússzak, mindig végig kell hallgatni és aztán jönne később az örök barátság illetve vita, hogy mi számít erős pálinkának és mi nem. Marosvásárhely A gyergyószentmiklósi fókusz egyik résztvevője esetében tapasztaltuk a székely etnocentrizmus megjelenését: minden más csoport tagja egy „alap semleges öltözékbe jelenik meg, amelyről később kiderítik, hogy „kínai-multinacionális , kivéve a székelyeket, akik …megmutatják, hogy ők mások, „autentikusak : 32 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE E: Erre gondoltam, hogy az öltözködéssel lesz, meglehetne egy alap semlegesség, kivéve a székelyek részéről, nem hiszem, hogy aki ha székely székely, akkor egy átlagos, semmitmondó öltözéket felvenne. …persze nem, pont ezt mondom, hogy meglenne egy alap semlegesség mindenki részéről, viszont a székelyek… D: Én azért nem hiszem, hogy [a székelyek] vitézkötéses nadrágba fognak járni. G: Ezt úgy hívják, hogy amerikai és kínai [öltözékű] lenne ez a buli. E: )gen, végül is, nem akartam így kimondani, de... hogy igen. A beszélgetés során viszont e vélemény alulmarad, a többiek nem igazolják vissza, hogy a székelyek annyira eltérően öltöznének a többiektől, még ha valamelyest egy rész“k igazat is adnak abban, hogy a székelyek specifikusabbak, mind az öltözékben, mind pedig a zenei ízlésben. Gyenge sztereotípiák A nagyobb méretű és nagyobb arányban románlakta városokban, Kolozsváron és Nagyváradon inkább a gyenge sztereotipizálás jellemző, amely azonban az előző két város fiataljai körében is jelen volt, de nem annyira dominánsan mint a másik két városban. A legjelentősebb eltérés az, hogy a nemzeti csoporthatárok átrendeződnek, és nem a „magyarok és a „románok eltéréséről, interakcionális közösségéről szólnak a sztereotip képek, hanem inkább az erdélyiek, és a „többiek jellemzésének lehet“nk tan’i, de ezekhez a sztereotip képekhez nem kapcsolódnak k“lönösebb negatív vagy pozitív indulatok. Az erdélyi magyarokat és románokat érzékelik egymáshoz a legközelebb állónak, ebből egyesek „kilógni látják a székelyeket, mások nem annyira, ám a magyarországi magyarok és a Kárpátokon t’li románok mindenképpen kilógnak ebből, még ha nem is annyira markánsan van a másságuk reprezentálva: csak az attitűdj“ket jelzik, mint akik „távoliak , visszah’zódottan viselkednek. A : Én úgy képzelem el, hogy a magyarországi magyarok és a székelyek ők hasonlóan öltözködnének, meg ők hasonlóan viselkednének. Ők együtt beszélgetnének inkább, mert én úgy látom, hogy a székelyek, ők inkább hozzájuk kötődnek, hogy nagy magyarok. S az erdélyi magyarok és az [erdélyi] románok, szerintem ők inkább a románokhoz hasonlítanának, mint a magyarországi magyarokhoz. Az öltözködésük is, én divatosabbnak látom, és ugyanúgy viszonyulnának körülbelül mint a székelyek a magyarországiakhoz. Szerintem, én így látom, szóval. Kolozsvár 33 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A : És nem választottam külön, de nem hiszem, hogy a székelyek annyira jól lennének a magyarországiakkal, és az erdélyi magyarok – vagyis mondjam a többieket is? A : Az én véleményem az, hogy az erdélyi magyarok és a románok, ezek barátságosabbak, és ezért inkább, velük állnék szóba. Mert vannak magyar barátaim is, Magyarországról is, elmesélték, hogy valójában […] ott inkább ilyen zártabbak, még a bulik is, nem ilyen nyíltak. Szerintem kicsit visszahúzódottabbak lennének, meg a Kárpátokon túliak [románok] is visszahúzódottabbak lennének, mert szerintem bárki, aki nem Erdélybe tartozik, az inkább ilyen […] Kolozsvár Jellemző, hogy az öltözködés tekintetében a „gyenge sztereotípiák nem is fogalmaznak meg markáns eltéréseket, még ha meg is vannak azok a sztereotip elemek, amelyekből ezt fel lehetne építeni, de nem általánosítják ki egyértelműen ezekre a csoportokra Kárpátiás póló, a székelyekre utal . Az eltéréseket főleg attitűdökben, viszonyulásokban látják, de minden esetben az erdélyi magyar- és román áll a centrumban, és hozzájuk képest érzékelik először a székelyeket, majd a másik két, Erdélyen kív“li referenciacsoport képviselőit, mint „másokat . Ezekben a sztereotip képekben jelen van a „saját csoport , és a többi csoportok belső szerkezetének heterogén észlelése, miszerint mindenkinek megvannak a maga radikálisai a „nyakas magyarok , akik esetenként, magasabb alkoholszint mellett konfliktusba keveredhetnek a románokkal D: Szerintem minden résztvevőn farmernadrág lenne vagy valamilyen sima nadrág, egy póló vagy ing. Nem hiszem, hogyha valaki elmegy buliba, Kárpátiás pólót vesz magára, szerintem, már ha olyan a buli, „románzászlós”. A kaja az gyorskaja lenne nem kezdenének el gulyást főzni, meg miccset röhögés , mondjuk az elég gyors kaja. (amburgert meg ezeket a standard gyors kajákat. A Don Pepe, az non stop, oda szoktak menni buli után kajálni az emberek. A társaság fele az biztos berúgna, ez nem kérdés, úgyhogy ennek már mindegy, hogy román, magyar, csak csaj legyen röhögés). Szerintem ők így fognák fel a dolgot. De akkor az lenne, a székelyek, meg a nyakasabb magyarok azok összeverekednének szerintem a románokkal kacagás . De csak ilyen lightosabb szinten, utána ők is barátok lennének, úgyhogy jól berúgnának. […]. Valamikor én látom a románokat is magyar zenére bulizni, a Jazzben, mint ahogy más magyar is bulizik a román zenére. Marosvásárhely Gy: Az itteni románok.... csak nem a Kárpátokon túli románok. Marosvásárhely 34 kacaj ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE T: Erre most nehéz válaszolni, komolyan mondom… tehát, hogy most ki, kivel, hogy… valószínűsíteni lehet, hogy többet ülne az erdélyi román a Kárpáton túli románnal, hisz egy nyelvet beszélnek, ezt is el tudom egy adott szituációban képzelni, de az is lehet, hogy utálják egymást vagy lenézik egymást és akkor azt is kinézem az erdélyi románból, hogy szívesebben beszélget egy erdélyi magyarral, vagy én voltam így, jártam így, hogy angol nyelven Magyarországon… öltözködésben abszolút lenne szerintem különbség, olyan szinten, hogy a románok kicsit „fitzásabbak” és másfajta divatot követnek adott esetben. […] igen, valószínűleg klikkesedések lennének, de függ attól, hogy azok a magyarok nyitottabbak a románok felé vagy inkább egy kicsit… úgy azok, akik olyan területekről jönnek, hogy inkább nem nagyon vannak románok és nem szívesen beszélnek románul és akkor inkább a magyarokhoz fordulnak… Nagyvárad G: Az a baj, hogy az ízlés nem nemzetiség kérdése. Szerintem nem. Az hogy kinek milyen az ízlése, az nem attól függ, hogy, jó, lehet, hogy van ilyen is, el tudom képzelni, de attól, hogy én magyar vagyok, az nem azt jelenti, hogy nem szeretem a Chrysler autókat, má’ mért ne szerethetném. Azt gondolom, hogy ezt nem tudom meghatározni zenében, mert nem mindegy, hogy egy képzőművésszel megyek el bulizni, vagy egy mezőgazdásszal, mert különbség van. E: inkább attól függ, hogy ki lesz a Dj. Gyergyószentmiklós Sztereotípia-mentes attitűdök Mindegyik fókuszcsoportban előfordultak sztereotípia-mentes attitűdök, megnyilvánulások, amelyek egyáltalán nem tudták a nemzeti referenciacsoportok mentén elgondolni a partyhelyzetben való viselkedést. Ezek a válaszok, vélemények többségben voltak Nagyváradon, jelentős arányt képviseltek Kolozsváron. Az alanyok az emberek sokféleségére utaltak, eltérő személyiségekre, az öltözködés egyéni ízlésf“ggőségére, és hogy maga az ízlés nem a csoporthovatartozástól f“gg. Nem láttak a referenciacsoportok között olyan markáns értékrendbeli eltéréseket, amelyekből levezethető lenne az eltérő megjelenés és viselkedés. Íme, néhány idevágó vélemény: D: Szóval ez teljesen személytől függ, itt ahányan vagyunk, annyi véleményünk van… szerintem ahány ember lesz azon a party-n annyi különféle személyiség lesz és ahogy én tekintek egy románra nem biztos, hogy a másik ember is úgy tekint a románra… úgyhogy… az öltözködés, szerintem ez is személytől függ. Kolozsvár 35 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Á: De én most azt mondom, hogy függetlenül attól, hogy most házibuli vagy egy klubba legyen, vagy egy összejövetel, ami összeköti az embereket az a jó pálinka és azután a minden nemzeti korlát ledől, ezzel feloldják. Nagyvárad D: Szóval ez teljesen személytől függ, itt ahányan vagyunk, annyi véleményünk van… szerintem ahány ember lesz azon a party-n annyi különféle személyiség lesz és ahogy én tekintek egy románra nem biztos, hogy a másik ember is úgy tekint a románra… úgyhogy… az öltözködés, szerintem ez is személytől függ, mert én magyar létemre úgy öltözök, ahogy nekem tetszik… ha egy románt ugyanúgy nem érdekli, hogy mi a divat azt vesz fel amit akar, szóval ezt ugyanúgy megcsinálja a román is, ugyanúgy a magyar is, ugyanúgy megcsinálja a székely is… szóval megcsinálja szerintem akárki… szóval szerintem ez egy elég furcsa kérdés… Nagyvárad . O: De ha az egyik román is túl sokat iszik meg a másik magyar is túl sokat iszik abból… M: Jó, most nem ilyen agresszív példáról… O: Mert szerintem abból nem egy ilyen beszélgetés lenne... Á: Releváns ha csak egy ideális esetet nézünk, nem azt nézzük, hogy a nacionalista románt összezárod a nacionalista magyarral vagy egy nagy magyarral és akkor most összeverekednek… én azt mondom, hogy legyen bármilyen buli, kell egy szikra ami beindítja a bulit és beindítja azt a folyamatot, hogy ők most egy közösséget alkotnak, egy buliban vannak, függetlenül attól, hogy honnan jöttek, mit viselnek, esetleg mit tanultak, vagy mit tanulnak… kell egy szikra, ami elindítja ezt a folyamatot, hogy ők megtapasztalják azt a közösségi érzést, ami ott van. Nagyvárad A románokhoz való viszonyulás érzékelése A román-magyar viszonyt annál jobbnak érzékelik, minél közvetlenebb szinten érzékelik: helyi szinten többnyire mindenki pozitívan nyilatkozik, Nagyváradon és Marosvásárhelyen vannak negatív élmények is, m’ltbeli események, vagy helyi, politikailag generált fesz“ltségek, konfliktusok. [M: Milyen a román-magyar viszony?] A : (át igen. Szerintem így átlagba tényleg jó a viszony annak ellenére, hogy mit mondanak, de vannak románok, akik nem így látják ezt. Szóval magukat tartják felsőbbrendűnek, és nem tudják, hogy mi volt itt, teljesen rosszul tudnak mindent. Kolozsvár 36 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE (: Szerintem elég vicces, hogy ha kiírják, hogy Marosvásárhely harmónia, nem konfliktus. Ezen nagyon sokat kacagtam, ahányszor megláttam, mert úgy gondolom, hogy ez is valamilyen szintű képmutatásként jelenik meg, mert jelenleg, legalább is itt Vásárhelyen amiért kiéleződött a helyzet, az leginkább a politika. Volt olyan, hogy három négy személy, nem is az, hogy politika, mert három négy személy az interjúknak, meg a nyilatkozatoknak köszönhetően teszi a fát a tűzre, addig nem is lehet mást várni. Marosvásárhely Az országon bel“li román-magyar viszonyt már inkább konfliktusosnak érzik, de többen is jelzik, hogy ez a politika hatása. Az országok közötti román-magyar viszonyt érzik a legátpolitizáltabbnak, legtöbb fesz“ltséggel telinek: A : Mindenképpen rosszabbnak látom a román-magyar viszonyt ország szinten mint Erdélyben a románok és a magyarok közt, mivelhogy mi ismerjük a románokat, és vannak jó tapasztalataink is velük. De egy magyarországi, aki életében még nem látott románt, csak azt tudja, amit hallott. És nem jó dolgokat hallanak. Kolozsvár A : Szerintem is rosszabb így ország szinten, mint Kolozsvár szinten, de ugyanakkor vannak ismerőseim, akik Bukarestben élnek vagy más nagyobb román városokban, és nem érzik azt, hogy el lennének nyomva. Kolozsvár T: szerintem összességében jó… jó, hát hogy mondjam, nem ideális, de összességében… ritkán hallani, vannak azért olyanok, hogy most megszólalt magyarul és fejbe verték ezért az utcán… nekem óta soha nem szóltak oda, hogy ne beszéljek magyarul, semmi ilyesmi… de halottam, hogy másnak volt ilyen problémája…összességében jó, én szerintem, egyébként, elég jó szinten állunk. Nagyvárad A: Én azt látom inkább, hogy itt vannak ilyen, mint a hullámvasút, a magyarság és a románság együttélésében, főleg ha ilyen politikai momentumok vannak, választások, akkor aztán, főleg a román tábor, onnan is néhány emberke feltupírozza mindenkinek a hajszálát és emiatt kiélezettebb a helyzet, de általában választások után minden visszarázódik a régi kerékvágásba. Marosvásárhely A magyarországiakhoz való viszony érzékelése A magyarországi népességhez való viszony elsősorban annak a sztereotip képnek a f“ggvénye, amely a hatás-visszahatás elve alapján kialakult az erdélyiekről Magyarországon, és Erdélyben 37 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL viszont, majd ezeknek a véleményeknek az interaktív kicserélése megismerése. A vélemények megoszlanak, de dominánsan inkább negatívak: G: Távolságtartó. D: A magyarországiak teljes tudatlanságban élnek. Azt hiszik, hogy mi egy nagyon kihalófélben való állatfaj vagyunk. Akiket nagyon kell ápolgatni, meg pátyolgatni, de hogy milyen módszerekkel azt nem tudják. Egy személyes tapasztalat, ami örökre megpecsételte a magyarokról alkotott képemet, vagy attól a perctől kezdve alakult ki egy képem a magyarokról, így is fogalmazhatnék. Gyergyószentmiklós G: )gazából azt gondolom, hogy a magyarok és az erdélyi magyarok között, csak politikai jelentősége lenne Erdélynek, mert nekem se kellenének a magyarok és valószínűleg nekik sem kellenénk mi. Gyergyószentmiklós R: Az erdélyi magyarok se nagyon szeretik a magyarországiakat, mert....mindig össze szoktunk szólalkozni. Gyergyószentmiklós A : Jó. […] Bővebben? A : )tt is van, most nem tudom, személytől függ szerintem, hogy van, nem tudom. És is ismerek olyant, aki kiment, és jól, szerette ott, oda is költözött, és van aki kiment és nem szerette. Szerintem ez relatív na, attól függ, hogy milyen emberek. Személytől függ, szerintem. Nem annyira az határozza meg őket, hogy magyarországiak, hanem az a mentalitás, amit helyenként… Kolozsvár A : […] Nekem is hasonló tapasztalataim vannak. Ők nagyon szívesen jönnek ide kirándulni, nagyon élvezik, meg minden, nincs semmi baj, akkor magyarok vagyunk, de mikor mi vagyunk ott egy csoportban, akkor ők: a románok. És hiába magyarázom nekik, hogy erdélyiek, nem románok. Kolozsvár Vannak árnyaltabb vélemények is, amelyek kevésbé általánosítanak, megemlítenek pozitív élményeket is. D: Szerintem finom vegyes. Ugyanúgy megvan mindenhol aki barátkozik és aki nem... csőlátással rendelkezők. Marosvásárhely Arra a kérdésre, hogy „tapasztaltak-e valami hátrányt erdélyiként Magyarországon? A legtöbben nemleges választ adtak, és inkább előnyt éreztek, azzal egy“tt, hogy az attitűdjeik elégé negatívak, ’gy általánosságban? D: Csak előnyt. A: )gen, csak előnyt. G: De ott vannak, akik nagyon megörülnek, hogyha hallják, hogy erdélyi. A: Ja, és van, aki nem. [mosolyhangok]. (: Olyan... megjöttek a románok történet van, ez vele jár. Marosvásárhely 38 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE D: nekem is a nyelv volt a hátrány, egyszer akartam szalma krumplit rendelni és nem tudtam, hogy ott hogy mondják, hogy „pomesznek” mondják, ki volt írva, hogy pomesz... ami ha nem tévedek francia eredetű szó, nem tudom, hogy mit jelent, de ők úgy használják, ennyi volt. Tényleg... Cs: Nem, én is abba a környezetbe, ahol Magyarországon mozogtam, nem volt problémám velük. Gyergyószentmiklós Az erdélyi-magyarországi viszony egy sarkalatos kérdése a könnyített magyar kettős állampolgárság megadása. Az erdélyi fiatalok körében megosztott vélemények vannak a magyar k“lhoni beazonosítani:  állampolgárságról. Két markáns, és egy kisebbségi véleményt lehet  Pragmatikus, pozitív viszonyulás  Egyaránt pragmatikus és affektív viszonyulás ritka  Pragmatikus, semleges-ambivalens viszonyulás Kritikus, elutasító magatartás A fiatalok hozzáállása a kérdéshez dominánsan pragmatikus, sokan látnak benne előnyöket, amely segíti őket, főleg k“lföldön, de szimbolikus szempontot is említenek, miszerint k“lföldön könnyebben tudják magukat magyarnak „láttatni . Az otthoni mindennapokban, a magyarságuk kifejezésében a többség esetében nem játszik k“lönös szerepet. E: Nekem ez túl sok mindent nem jelent, tehát nekem az ebből adódó pozitív jogaimmal ez idáig nem éltem és nem is hiszem, hogy lesz rá alkalmam huzamosabb ideig. Különösebben nekem sem jelent semmit. Megvan, de soha nem jut eszembe. De van. Gyergyószentmiklós A : Szerintem ennek csak előnyei vannak, hátrányai nem hiszem, hogy vannak. Kolozsvár A : (át én Magyarországon azért tapasztaltam, hogy Magyarországon azért nem nézik jó szemmel, hogy kettős állampolgárok vagyunk. Kolozsvár A : Viszont hogy ha külföldön vagy és megmutatod, vagyis nem adod oda a román személyit, csak egyenesen azt, akkor meg teljes mértékben pozitívan, másképp néznek rád. Mert alapból másképp néznek a magyarokra, mint a románokra. Kolozsvár Á: (át hogy vízum nélkül ki lehet menni Amerikába, úgymond és ezt nagyon sokan ki is használják. Nagyvárad 39 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL G: Nekem nincs meg az állampolgárságom, mert egyszerűen dög voltam ennek eddig utánajárni, de ha felvenném, simán csak azért venném fel, hogy külföldön tudjam azt mondani, bizonyítani papírilag is, hogy magyar állampolgár vagyok. (a megnézik a papírjaimat, nem azt mondják, hogy jött a román ide dolgozni vagy valami. Marosvásárhely Vannak kritikus hangok is, akik érzékelik a jelenség bumeráng hatását, amely negatívan hat ki az erdélyi – magyarországi viszonyra. Vannak akik a hossz’ táv’, esetleges negatív hatásairól szólnak, ha a román állam ellenintézkedéseket foganatosítana. A fiatalok érzékelik azt is, hogy az idős generáció számára ez többet jelent, szimbolikus-érzelmi értelemben is, mint számukra. H: Nagyon nem tetszik ez a kettős állampolgárságos dolog. Sajnos volt alkalmam részt venni egy ilyen, mondhatnám, kerekasztal beszélgetésen, inkább kerekasztal ivás, ahol ott volt valamilyen magyar politikusnak a szóvivője, vagy valami hasonló. Ő mondott túl őszintén dolgokat, aminek köszönhetően eléggé megutáltam az egészet és amellett, hogy könnyebb elutazni több irányba, el is döntöttem, hogy nem kell, úgyhogy nem tudom. Marosvásárhely G: Én teljesen hülyeségnek tartom a magyar állampolgárságot. Nem tudom na... nagyon sokat vacillálok... Egyik barátom mesélte, hogy a nagyapja, aki az orosz fronton volt és a nagy Magyarországért harcolt és mi meséltük neki, már nagyon öreg volt, hogy na most már tata, lehetsz magyar, mehetsz vissza. Ő, sírt... zokogott, amikor meghallotta ezt. De nekünk minek? Gyergyószentmiklós O: Én ennek hátrányát nem látom, csak előnyét, mert hogy hát tényleg… mert akárhová mehetünk így a környező országokba, nem kell közjegyzői papírt íratni meg. Nagyvárad T: (át hátrány abban az esetben lesz, hogy ha holnap nem lehet tudni, hogy mi történik… lesz egy olyan törvény, hogy bizonyos funkciókat nem lehet kettős állampolgársággal betölteni. Most itt egymás között vagyunk, ne fessük az ördögöt a falra, de elképzelhető ilyen, hogy megtiltják… Nagyvárad) 40 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE KÖVETKEZTETÉSEK A fiatalok csoportidentitásának centrumában az erdélyi magyarságtudat áll. A magyar nemzeti kötődést általánosan jelenlevőnek érzékelt“k. A román nemzeti kötődést illetően, Erdély k“lönböző régióiban eltérő mértékben tartják relevánsnak azt a kérdést, hogy mind a magyar, mind pedig a román nemzethez kötődnének. Minél nagyobb a románok aránya egy régióban, annál inkább jelentkezik a kettősség, a kettős kötődés az identitásban. A tömbmagyar vidékeken, jelesen Székelyföldön, alig jellemző a román nemzeti kötődés jelenléte az identitásban. A hazafogalom kevésbé jól definiált kontinuumként értelmezhető, a családtól és a lakóhelyétől egy nagyobb ter“letig Erdély, Románia, ritkábban Kárpát-medence , amely koncentrikus körök formájában gondolható el. A család, lakás van a centrumban, a telep“lés a következő kör, majd a szűkebb régió, a tájegység, a tágabb régió Székelyföld, Partium , a történelmi tartomány Erdély , majd egy szélesebb „nemzeti ter“let vagy állami ter“let Kárpát-medence, Románia, ritkán Magyarország következik. A haza mint dinamikus, relacionális fogalom jelenik meg a fiatalok gondolkodásában, és aszerint jelenítik meg, hogy kivel kommunikálnak. A kognitív szinthez kapcsolódva értelmezz“k a haza affektív érzelmi megközelítését is, miszerint e dinamikus fogalomrendszerben az egyes válaszadók számára valamely kognitív szinthez – legyen az a telep“lés, nagyobb régió, mint Székelyföld, vagy a teljes Erdély – egy erősebb affektív tartalom társul, és ez lesz számára a meghatározóbb. Generációs kontextusban vizsgálva, amíg a nagyvárosban a fiatalok nem érzékeltek semmilyen k“lönbséget a saját- és a sz“leik hazafogalma között, addig a kisebb és közepes városok fiataljainak percepciójában a generációs eltérés annál inkább érzékelődik. Ennek magyarázatára az ifj’ságszociológiai tézist hozhatjuk fel, hogy az erdélyi nagyvárosokban korábban bekövetkezett az ifj’sági korszakváltásnak nevezett átalakulás, miszerint az ifj’sági életszakasz, ifj’sági kult’ra felértékelődik, és a nagyvárosi fiatalok és sz“leik értékrendje egyaránt közelebb áll ehhez, és ezáltal egymáshoz, mint a kisebb városokban. A csoport-sztereotípiák tekintetében azt figyelt“k meg, hogy a mindennapokban multietnikus környezetben élők kisebb mértékben, „gyengébben szeterotipizálták a „szignifikáns mások csoportjait, mint a etnikai tömbben, domináns etnonemzeti pozícióban élők Székelyföld . Az „erős és „gyenge sztereotipizáció közötti legjelentősebb eltérés az, hogy a nemzeti csoporthatárok átrendeződnek, és nem nagy átfogó nemzeti kategóriák, a „magyarok és a „románok eltéréséről, „interakcionális közösségéről szólnak a sztereotip képek, hanem inkább az erdélyiek, és a „többiek jellemzésének lehet“nk tan’i, de ezekhez a sztereotip képekhez nem kapcsolódnak k“lönösebb érzelmi indulatok. Mindegyik fókuszcsoportban előfordultak 41 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL sztereotípia-mentes attitűdök, megnyilvánulások, amelyek egyáltalán nem tudták a nemzeti referenciacsoportok mentén elgondolni a party-helyzetben való viselkedést, ezek gyakoribban voltak a nagyobb városokban. A román-magyar viszonyt annál jobbnak érzékelik, minél közvetlenebb szinten érzékelik: helyi szinten nagyobbrészt jónak egy“ttműködésesnek érzékelik, kisebb regionális k“lönbségekkel, országos szinten viszont inkább előfordul, hogy érzékelnek fesz“ltséget, konfliktust, mivel ezen a szinten a viszonyok a nemzeti ideológiák szűrőjén át jutnak el az emberekhez. A magyarországi népességhez való viszony elsősorban annak a sztereotip képnek a leképezése, amely kialakult az Erdélyben a magyarországiakról, és viszont, minek következtében gyakori a negatív, vagy semleges viszonyulás, és ritkább a pozitív jellegű. A vélemények megoszlanak, de dominánsan inkább negatívak: 42 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE IRODALOM Ablonczy, B. (2011): A visszatért Erdély, − . Jaffa Kiadó, Budapest, . Anderson, B. (1994): Imaginated Communities. In: Hutchinson, John – Smith, Anthony D. (eds.): Nationalism. Oxford University Press, 89–95. Bárdi, N. (1997): 1997A romániai magyarság kisebbségpolitikai stratégiái a két világhábor’ között. Regio. 2. sz. 32–67.; Barth, F. (1969): Ethnic Groups and Boundaries. Boston: Little, Brown, and Co. Bibó, I. (1997): A kelet-európai kisállamok nyomor’sága. Kriterion, Bukarest – Kolozsvár, Első kiadás: . –24. Bottoni, S. (2008): Sztálin a székelyeknél A Magyar Autonóm Tartomány története Pro-Print Rt., Csíkszereda. . –1960). Brubaker, R. (1996): Nationalism reframed. Cambridge: Cambridge University Press. Brubaker, R. – Feischmidt, M. – Fox, J. – Grancea, L. (2006): Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton University Press, Princeton and Oxford, 14. Calhoun, C. (2003): Belonging' in the cosmopolitan imaginary. Ethnicities, 3(4): 531-553. Csepeli, Gy. – Örkény, A.– Székelyi, M. (2000): Grappling with National Identity. How Nations See Each Other in Central Europe. Akadémiai Kiadó, Budapest. Csepeli, Gy. (1992): Nemzet által homályosan. Századvég, Budapest, 34–35. Hobsbawm, E. (1990): Nations and Nationalism since 1780. Cambridge University Press. (orváth, I. (2006): Kisebbségszociológia. Alapfogalmak és kritikai perspektívák. Cluj University Press, Kolozsvár. Kymlicka, W. (1995): Multicultural citizenship. Oxford University Press. 10–11. Livezeanu, I. (1995): Cultural politics in Greater Romania. Cornell: University Press. Papp, Z. A. – Veres, V. (2007): Kárpát Panel. Gyorsjelentés. MTA ENKI, Budapest. Szarka, L. (2004): Kisebbségi léthelyzetek – közösségi alternatívák. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus, Budapest. Székely, L. : Az erdélyi fiatalok mindennapi nemzettudata. in: Székely, L. /szerk./ Magyar identitás határon innen és t’l. Új )fj’sági Szemle Alapítvány, 5-14.) 43 : MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Szűcs, J. (1984): Nemzet és történelem. Gondolat, Budapest, 30–31. Veres, V. – Papp Z. A. – Geambaşu, R. – Kiss, D. – Márton, J. – Kiss, Z. (2012): Szociológiai mintázatok. Erdélyi magyarok a Kárpát Panel vizsgálatai alapján. [Social Patterns. (ungarians from Transylvania in the light of the Carpathian Panel Study]. Cluj-Napoca: ISPMN. Veres, V. (2014): Magyarságtudat és erdélyiség. A nemzeti azonosságtudat sajátosságai, változása az erdélyi magyarok és a fiatalok körében. Kárpát h. Szemle: Metszetek II. 7. sz. 36-61. Veres, V. (2013): National Attitudes of Ethnic Hungarians from Romania, Slovakia, Serbia And Ukraine: A Comparative Perspective. Studia UBB Sociologia. LVIII,(1), pp. 87-112. Veres, V. (2005): Nemzeti identitás Erdélyben – szociológiai olvasatban. Akadémiai Kiadó, Budapest. 44 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE A JÖVŐ KÉPE AZ )FJÚSÁG SZEMÉBEN Szabó Júlia BEVEZETÉS A szociológiai vizsgálatok egyik fontos szegmense a fiatalokat érintő kérdéskörök vizsgálata, az ifj’ság élet’tjának elemzése. Mind a demográfiai, mind a technológiai és gazdasági változások, az oktatás és a képzés módosítják az ifj’sági átmenetek mechanizmusait. Vitatott kérdések, hogy a fiatalok értékei, élet“kkel, jövőj“kkel kapcsolatos attitűdjei hogyan változnak. Úgy jelentenek-e pluszt a strukturális változásokhoz képest, hogy f“ggetlenek től“k vagy alapjába véve a részét képezik azoknak? Jelen felmérés alapvető célja az erdélyi magyar fiatalok nemzeti identitásának vizsgálata volt, arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatalok milyen identitástudattal rendelkeznek, hogyan jelenik meg a fiatalok mindennapjaiban a nemzettudat, illetve mindezek hogyan befolyásolják a jövőterveiket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen jövőstratégiával rendelkeznek illetve milyen a világhoz és önmagukhoz való viszonyulása. Olyan kérdésekre fókuszáltunk, ami a nemzeti identitással van szoros összef“ggésben, mégpedig: Lehetségesnek tartják, hogy elköltöznek arról a telep“lésről, ahol élnek? Lehetségesnek tartják hogy, elköltöznek az országból? Lehetségesnek tartják, hogy év m’lva családot alapítanak, illetve, hogy nem hasonló nemzetiségűvel alapítanak családot? Mivel fognak foglalkozni év m’lva? (ogyan látják év m’lva a régió és az erdélyi magyarok helyzetét? Jelen írás arra vállalkozik, hogy röviden összefoglalja a fiatalok jövőorientációját, mivel az eddigi nagy ifj’ságkutatásokat többnyire kvantitatív módszerrel végezték, nem vállalkoztunk mélyebb összehasonlításokra. 45 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL JÖVŐKÉP ÉS PROBLÉMAÉRZÉKENYSÉG, ÖNMEGVALÓSÍTÁS) PERCEPC)ÓK Az ifj’ságkutatás központi kérdésévé válik az ifj’sági korszakváltás, az ifj’sági életszakasz megváltozásának kérdése, ami leginkább a fiatalok korai önállósodásában mutatkozik meg. Az ifj’sági korszakváltásnak több megközelítésmódja létezik, a rendszerváltás előtti átmeneti ifjúsági korszaka és a poszt-indusztriális társadalom iskolai ifjúsági korszaka közötti átmenet. A kelet és közép-európai országokban a tervgazdaságra ép“lő államszocialista diktat’ra következtében a korszakváltás nem ment végbe egyidőben a nyugati országokkal. A társadalmi és gazdasági fejlődés következtében a poszt-indusztriális társadalmakban a kulturális tőke felértékelődésével a fiatalok igyekeznek egyre több időt és energiát fordítani ennek a megszerzésére. Ezen tőkék elsajátítása viszonylag hossz’ időt vesz igénybe, ami az ifj’sági szakasz kitolódását idézi elő Zinnecker, . Ugyanakkor a mai társadalmakban a fiatalok mindennapi eleme a kockázat, az élet minden ter“letén csökkent a kiszámíthatóság Beck, 1999, 2007). , Az átmeneti korszakban az ifj’ság viszonylag rövid és kevés szociális és kulturális öns’llyal rendelkezik. A teljes életpályán bel“l az ifj’sági életszakasz kényszerű, átmeneti esemény, melyben a fiatalok a felnőtt társadalomhoz igazodnak, szorosan kötődnek a felnőttek intézményrendszeréhez, k“lönösen a munka intézményeihez meg a családhoz, a szűkebb szociokulturális környezethez. Így a munkában, a családban, a társadalomban a tapasztalt felnőttekhez képest alárendelt szerepet játszanak. Az iskolai ifjúsági korszakban az iskolának a szerepe felértékelődik abból a szempontból, hogy egyrészt egyre hosszabb időt töltenek a fiatalok az iskolában, és az iskola határozza meg lényegében a további életkarrierj“ket, ehhez igazodik a munkába állás, a házasodás és a gyerekvállalás, melyek mind kitolódnak. A fiatalok norma- és értékrendszerét valamint mintakövetését is egyre inkább meghatározza a fiatalok önállósodása, így növekszik az ifj’sági kult’rának a szerepe, mind a normák, mind az értékek, mind a jövőbeli karrierminták kialakításában, és csökkennek a fiatalok körében a származási, etnikai és nemek közötti k“lönbségek. Tehát a kulturális tőke térhódítása összekapcsolódik a származási és osztálykötelékek lebontódásával, átrendeződésével, amely az ifj’sági kult’ra felértékelődéséhez vezet Gábor, . A két ifj’sági korszaknak lényegesen eltérnek az általános vonásai. Az átmeneti korszakban egy korlátozott ifj’korról van szó, mely a szakma megszerzésére korlátozódik, korán kell munkába állni, amelyet gyorsan követ a házasság és az első gyerek. A posztindusztriális korban az ifj’kor egyre inkább kitolódik, mely szoros összef“ggésben van az iskolai idő megnövekedésével. 46 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Bizonyos életesemények munkába állás, házasodás, gyerekvállalás időben kitolódnak, míg mások előbb következnek be önálló szórakozás, utazás, sajátos fogyasztói státus . Az ifj’sági korszakváltás a globalizációval is összef“ggésben van. A fiatalok helyzetének vizsgálata nem szűkíthető le a nemzetállam keretei köze, mivel a fiatalok, közt“k a kelet/európai fiatalok is egyre inkább a világtársadalom részeseivé válnak, helyzet“k is egyre inkább nem csak nemzeti összef“ggésben értelmezhető Gábor, . A fiatalok életéhez hozzátartozik, hogy egyre inkább szabadabbak, önállóbbak legyenek, hogy változatos életet éljenek, az életutak egyre inkább individualizáltakká válnak, de ugyanakkor kockázatosabbá is. A fókuszcsoportos interj’elemzéseink során arra törekedt“nk, hogy kiemelj“k azokat az elemeket, amelyek az ifj’ság identitásformálásában hangs’lyosan jelen vannak. Az identitáson az életcélok felépítésének folyamatát értj“k, melynek építőanyagai a történelemből, földrajzból, a biológiából, a produktív és reproduktív intézményekből, a kollektív memóriából es a személyes képzeletvilágokból, hatalmi berendezkedésekből tevődnek össze. Az egyének, a társadalmi csoportok azonban mindezeket az anyagokat ’jra feldolgozzák, olyan társadalmi és kulturális beidegződéseknek megfelelően rendezve át értelm“ket es jelentés“ket, amelyek a társadalmi strukt’rában és annak térbeli es időbeli keretrendszerében gyökereznek Castells, . Először azt nézt“k meg, hogy milyen jövőterveik vannak a fiataloknak a személyes élet“kre vonatkozóan. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a fiatalok először egy biztos egzisztenciát szeretnének családalapításon. megteremteni maguknak, és csak azután gondolkodnak „(át igen, de még akarok szórakozni, fiatal vagyok. És tudom, azt is, hogy ez felelősségekkel jár. És nem érdemes, csak úgy bevállalni, ha tényleg nem foglalkozol vele. Szóval meg kell gondolni.” Kolozsvár „(át én is. Szerintem nem kell elsietni a dolgokat. Még fiatal vagyok, úgyhogy nagyon sokszor még nem vetettem fel magamnak ezt a problémát. (át, majd ha úgy érzem magam, hogy családot alapítanék, vagy kénytelen leszek rá, akkor igen, ez is.” Kolozsvár „Ez még annyira messze van, hogy még nem tudom, sok minden megfordul a fejembe, de...” Gyergyószentmiklós „(át ha tízéves távlatból beszélünk akkor már éves fejjel azért már illene még nekem is egy családom legyen, még ha nem is gyerek, legalább egy feleség… aztán, hogy most már magyar lesz, vagy román lesz, vagy akár ázsiai vagy akármilyen, az 47 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL már annyira nem lényeges, persze egy magyar lánnyal jobban meg tudom érteni magamat mint egy bármilyen más nemzetiségű lánnyal....” Nagyvárad Arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tartják, hogy egy nem magyar nemzetiségűvel alapítsanak családot, a többség ’gy véli, hogy ezt csakis magyar nemzetiségűvel tartja elképzelhetőnek, melynek oka elsősorban a nyelv. Úgy gondolják, hogy az érzelmek és a tettek pontos kifejezése annyira fontos a családon bel“l, hogy azt csakis az anyanyelv“kön tudják kellőképpen kifejezni. Ez azonban városonként eltérő, míg Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson elképzelhetetlennek tartják, hogy más nemzetiségűvel alapítsanak családot, addig Kolozsváron és Nagyváradon több esetben megjelennek a vegyes házasságra vonatkozó hivatkozások és példák. „(á, én nem tudom. Valószínű nem, mert magyarul szeretek beszélni, tehát egy családon belül nem bírnám ki, hogy másképp kéne beszéljek....” Gyergyószentmiklós „Az tűnik távolinak, hogy más nemzetiségűvel....nem tudnék egy román csajszikával úgy beszéltetni, megértetetem magam, de nem tudok neki olyan szépeket mondani...” Marosvásárhely „Szerintem nem akadály. Nekem mamám székely, tatám román, úgyhogy ez egy elég vicces páros, és nem voltak gondok. Szóval hogyha nekik összejött, akkor semmi nem lehetetlen. És anyum pedig magyar. Tehát nincs ilyen hogy. Szóval beszéli szépen a román nyelvet is, meg a magyart is. Nincs ilyen gond.” Kolozsvár „… hát nem azt mondom, hogy mindegy számomra… hogy magyar vagy román, de igazából én egy román férjet is el tudnák képzelni, hogy ha ő is olyan, hogy rugalmas és nincs semmi baja velünk, hogy úgy mondjam… megtanulna egy kicsit magyarul és részemről teljesen ok lenne, mondjuk otthon nagy cirkusz lenne, de részemről okés lenne.” Nagyvárad A továbbiakban arról kérdezt“k, hogy hogyan látják magukat foglalkozni, illetve, hogyan látják a régió és a magyarság helyzetét. év m’lva, mivel fognak A jövőbeli célokat tekintve igen erőteljesen jelen van a tanulás, tudásfelhalmozás, szakmaszerzés. Azt érzékeltetik, hogy az életben való boldoguláshoz, a leginkább problémaként érzékelt munkanélk“liség és pénztelenség elker“léséhez sz“kséges a tudás, illetve a jó szakma megszerzése, a biztos materiális környezet. A fiatalok alapvetően optimisták, viszont nem 48 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE mondhatjuk, hogy rendelkeznek egy jól meghatározott jövőképpel, ami alapvetően jellemzi a magyarországi ’n. ’j csendes generációt, azaz a tizen- huszonéves fiatalokat Székely, . „Én boldog felnőtt akarok lenni. Attól függetlenül, hogy én most ballagtam és kéne tudjam, hogy mit akarok csinálni. Egyszerűen minden lehetőség annyira szarnak tűnik, hogy nem tudom, hogy merre induljak el. Ami jön, azt megragadom. Írni meg rádiózni azt imádok, és lenne is kereset rá, de nem biztos, hogy beérem ennyivel, amit itt tudnak nyújtani nekem az újságok, meg a rádió.” Marosvásárhely „Én szabadúszó fordítóként szeretnék dolgozni.” Marosvásárhely „Én szerintem valamilyen média pedagógus lennék és ha már van lehetőség, akkor Tv- nél, rádiónál...” Marosvásárhely „)gazából anya szeretnék lenni, de szerintem mindenki szeretne az lenni, az boldogítana a legjobban és hát családi vállalkozás, ha tudnám tovább folytatni, ezt szeretném. Vagy a testvéreim, nyomdokaiba lépni, nagyon tisztelem a testvéremet és szeretném követni őt.” Marosvásárhely Míg a saját jövőj“ket illetően a fiatalok sokkal inkább optimisták, addig a társadalom jövőjét ehhez képest pesszimistábban látják. Más felmérések eredményeiben is találkozunk azzal, hogy a társadalom jövőjével kapcsolatosan a fiatalok pesszimistábbak. Jancsák-Polgár, Kiss-Szabó, Ercsei- „...ha egész Erdélyről beszélünk, akkor nem sokat fog változni a helyzet, szerintem.” Gyergyószentmiklós „De valószínű, hogy ez a rész, mondjuk a Gyergyó medence, az igen, nagyban. Én azt tapasztaltam az elmúlt években, nagyon közel vagyunk a neamti [etnikai] határhoz, rengeteg békási átjön, egyre többen vannak és nem beszélve arról, hogy megjelennek ilyen hatalmas üzletláncok, mint Caufland, még bejön egy Profi vagy valami más. Ami valamilyen szinten rá vannak állva erre, a románok és román munkaerő, és lehet, hogy többen lesznek.” Gyergyószentmiklós „...tíz év múlva se lesz autonómia, szerintem így elég jól van minden...” Marosvásárhely „Szerintem attól függ, mikor jön elő megint az első újabb konfliktus. A magyar nép már nagyon sokszor bebizonyította, hogy olyankor tud igazán összefogni, összeállni, cselekedni, mikor igazán nagy bajba kerül. (a ez még nem jött el, akkor attól függ, mikor jön el.” Marosvásárhely 49 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL „Én a következőképpen látom tíz év múlva az erdélyi helyzetet, ugyanúgy a román és a magyar szaporulat csökken, mert egyaránt megy ki külföldre, akik kimennek. Amit viccesen megfogalmazott, hogy a roma szaporulat az nő, mert ugye ők továbbra is, ha van pénz, ha nincs, ők továbbra is - gyermeket, míg a magyarok talán egyet, ami nem elég, mert minimum kettő kéne az utánpótláshoz, a normál utánpótláshoz. A népesség növekedéshez több kéne, mint kettő, három, négy.” Marosvásárhely „Nem akarok politizálni, de ha politikailag nézzük, akkor lehet, hogy Románia nem is lesz már, hanem ott valahol Oroszországban, valahol a Kárpátokon túl fog...” Marosvásárhely „Nem hiszem. Én úgy gondolom, hogy inkább elrománosodnak a magyarok, mint a románok hogy elmagyarosodjanak. (át hogyha visszatekintünk, hogy hány százalékban voltak magyarok Kolozsváron tíz évvel ezelőtt és hogy most, akkor az azt mutatja, hogy ez csökken. S akkor a magyarság szempontjából nem lesz jobb, én azt mondom. Lehet, hogy nincs igazam.” Kolozsvár M)GRÁC)ÓS SZÁNDÉK, K)VÁNDORLÁS M)NT JÖVŐSTRATÉG)A Amikor a fiatalok jövőterveit vizsgáljuk a földrajzi mobilitásra vonatkozó terveket és törekvéseket, a migrációs elképzelések nem hagyhatjuk figyelmen kív“l. A jövőtervek egyik sajátos vonatkozása, hogy a fiatalok hol képzelik el jövőj“ket, sz“lőföldj“kön vagy egy másik országban. A migrációs mechanizmusok után változáson mentek át: megváltozott a k“lönböző migráció-típusok aránya, ’j migráció-típusok jelentek meg, és a migráció fő motivációi megváltoztak Constantin, etnikai, hanem gazdasági okokból történik. . A rendszerváltás utáni migráció nem politikai és „)gen, én elköltöznék innen. Mármint, csak a fizetésekből adódóan is, itt az élet nem magas színvonalú, itt nincs amit szépíteni, nem magas színvonalú… egy olyan országba kéne menni, ahol a munkádat megfizetik, az állam téged segít, például, Svájcba vagy Amerikába, vagy…” Nagyvárad „Én legszívesebben a világot járnám be. Vagy maximum kimegyek valahova jó messze, megszedem magam és visszajövök. Ez lenne az ideális, bár azt mondják, hogy aki kimegy, az nem jön vissza. De így van elrendelve, itt megöregedni és ott kiélni magam…” Marosvásárhely 50 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Továbbá azt érzékelhetj“k, hogy Székelyföldön mérsékeltebb a k“lföldi munkavállalási kedv, vagy egyáltalán annak gondolata, hogy elköltözzenek az országból. A célországok köz“l Magyarország érthető okokból kiemelt helyen van. A Romániából Magyarországra irányuló migrációt a kutatók az etnikai migráció kategóriába sorolják, a közös anyanyelvre és nemzetiségre, a nemzeti összetartozás szerepére, a kibocsátó országon bel“li etnikai konfliktusokra hivatkozva Gödri, . „Én se mennék el, most már hazajöttem Kolozsvárról, én itthon érzem jól magam, itt el tudok intézni öt perc alatt bármit, relatív, de sokkal könnyebb, nem kell újra felfedezzem a környezetet. Úgy gondolom, hogyha az ember akar boldogulni, akkor tud boldogulni.” Gyergyószentmiklós „Véglegesen valószínű én se költöznék el. Én egy lakókocsit akarok venni, azzal mászkálni, sziklát mászni mindenképpen akarok.” Gyergyószentmiklós „én azt mondom, hogyha meg tudnám valósítani mindazt, amit nagyjából szeretnék, akkor biztos, hogy nem mennék sehova máshova, de ha ne adj’ )sten nem sikerül és máshol jobb lehetőség van arra a bizonyos dologra, akkor valószínűleg meggondolnám abban az esetbe, de csak abba az esetbe.” Gyergyószentmiklós „Sajnos én rákényszerültem, hogy kicsit gondolkozzak a jövőmön, a választott szakterületből, az egyetemi képzésből adódóan. (a az )sten megsegít, akkor másfél éven belül Budapesten fogom kezdeni vagy folytatni az életemet. Egyetemi rendszerben és mint munkavállaló is. mert itthon a média területén nem látok jó minőségű elhelyezkedési lehetőséget. DE. Én nem tekintem Magyarországot, Budapestet külföldnek, jó van egy határ, de az na...” Marosvásárhely Azt láthatjuk, hogy az EU csatlakozásnak köszönhetően a kivándorlásról alkotott kép is megváltozott, a határvonalak az országok között eltűnőben vannak, főleg ha a nyelv, illetve a kommunikáció nem okoz gondot. Összességében azt mondhatjuk, hogy a fiatalokat nem jellemzi egy jól meghatározott migrációs szándék, azonban meglehetősen nagymértékű a határok kinyílásával, az EU-csatlakozással a mobilitási szándék, amely tanulásra és k“lföldi munkavégzésre egyaránt vonatkozik, ami összefonódhat a kivándorlás és k“lföldi letelepedés tervével, szándékával. „(át nem tudom. Én attól függ, hogy mit választok, hogy mivel fogok foglalkozni. Ez fogja befolyásolni szerintem, de még nem döntöttem, nem tudom. De nekem vannak olyan terveim, hogy lehetséges, hogy kiköltözöm külföldre, vagy legalább pár évet, 51 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL hogy lássam a világot. Legyen egy viszonyítási alapom. Nem tudom még elképzelni, hogy Kolozsváron vagy sem, de megvan az esélye, hogy nem. Nincs, de jó lenne olyan helyre, ahol még vannak magyarok.” Kolozsvár „Én úgy vagyok vele, hogy én el szeretnék menni, de esetleg tanulni és visszajönni ide.” Gyergyószentmiklós „(át én mindenképp elköltöznék nyugatra, valami kontinensre… mondjuk Ausztrália vagy Afrika… mármint Amerika, tehát, semmiképp nem itt látom.” Nagyvárad „Mivel csökken a létszám, így kevesebb gyerek születik és a gyerekek akik születnek… hát most nem tudom, de elég sokan gondolják azt szerintem, hogy el kéne innen menni… most félretéve mindent, hármunk közül ketten azon gondolkozunk, hogy elmegyünk… szerintem ez az arány ez megvan és ha ez így folytatódik akkor a magyarság is lecsökken, mondjuk…igaz, hogy olyan szinten hogy ha csökken a magyarság akkor csökken egy szinten a románság is, de akkor meg elfogy az ország.” Nagyvárad KÖVETKEZTETÉSEK Jelen esetben is megfigyelhetj“k az ifj’sági életszakasz meghosszabbodásának jeleit, az iskolai ifj’sági életszakasz meghosszabbodását. A fiatalok jövőterveiben prioritást élvez a továbbtanulás, szakmaszerzés, másodsorban a materiális javak felhalmozása és csak ezt követően a családalapítás. Talán azt is mondhatjuk, hogy válaszadóinkra egy fokozott materiális szemlélet a jellemző, egyes fogyasztási cikkek megszerzése nagyon fontos a számukra. A fogyasztói értékek mintegy fel“lkerekednek a hagyományos értékeken, értékorientációjukban meghatározóvá válik a média és a fogyasztói ipar, egyre korábban válnak a piac szereplőivé. A fiatalok által legmarkánsabban kiemelt problémák, a materiális környezet bizonytalansága, az asszimilálódás, és a magyarság fogyása. Kisebb eltéréseket figyelhet“nk meg a társadalmi háttérváltozók szerint, de releváns következtetéseket ez esetben nem fogalmazhatunk meg, ugyanis a kvalitatív adataink nem adnak erre lehetőséget. Az eltérések alapvetően az életkortól és iskolázottságtól, illetve az urbanizáltságtól régiótól f“ggnek. A részletesebb jövőkép inkább a tanulmányaikat befejezettek körében van megrajzolódva. 52 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Azzal egy“tt, hogy a fiatalok alapvetően a saját és a társadalom jövőjét pozitívan értékelik, a földrajzi-mobilitási kedv igen magas. A megkérdezettek köz“l majdnem mindenki valamilyen formában kipróbálná, hogy milyen egy másik országban élni. Bár ez nem jelez egyértelmű migrációs hajlamot, mégis összefonódhat a kivándorlás és k“lföldi letelepedés tervével. 53 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL IRODALOM Constantin, D. L. – Vasile, V. – Preda, D. – Nicolescu, L. : Fenomenul migraţionist din perspectiva aderării României la Uniunea Europeană. A migráció jelensége Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásának perspektívájából Bucureşti: )nstitutul European din România. Ercsei, K. – Kiss, Z. – Szabó, J. (2011): Fiatalok szabadidős fogyasztása, önállósodása és jövőképe a marosvásárhelyi Félsziget-vizsgálatok alapján. )n. Kiss Tamás-Barna Gergő szerk. Erdélyi magyar fiatalok. Összehasonlító elemzés. )SPMN Publishing-Kriterion, Kolozsvár, Gábor, K. : Az ifj’ság jövője es a globalizáció kihívásai. )n.Szerk. Jancsak Csaba. Fiatalok a Gábor, K. : Az ifj’sági kult’ra és a fiatalok társadalmi orientációs mintái. )n: Gábor K. Gödri, I. : Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását Karpat-medenceben. Mozaikok az ifj’sági vilagarol, Belvedere, Szeged, (szerk.) Civilizációs korszakváltás és ifjúság, Szociológiai Műhely, Szeged, 1993, pp. 173 – 204. meghatározó tényezők az ezredfordulón. Erdélyi Társadalom, : –54. Lynne, C. (2006): Élesebb lencse vagy ’j kamera? )fj’ságkutatás, ifj’ság és társadalmi változás Nagy Britanniában. )n. )fj’sászociológia. Szerk. Gábor Kálmán-Jancsák Csaba, Belvedere, Szeged, 2006. Castells, M. : Az információ kora: gazdaság, társadalom és kult’ra. )). kötet: Az identitás hatalma. (Budapest: Gondolat: Infonia, 2005-2007) Jancsák, Cs. – Polgár, Zs. (2012): Új )fj’sági Szemle továbbtanulási motivációi és jövőorientációi Veres, V. . évfolyam, : Az erdélyi fiatalok társadalmi strukturális helyzete és jövőképe. )n. Gábor K. - Veres V. szerk. A perifériáról a centrumba. Belvedere, Szeged-Kolozsvár, Zinnecker, J. szám Középiskolások : A fiatalok a társadalmi osztályok terében. )n: Gábor K. szerk. Civilizációs korszakváltás és ifjúság, Szociológiai Műhely, Szeged, 54 , pp. – 28. ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE BEP)LLANTÁS A SZLOVÁK)A) MAGYAR )FJÚSÁG) SZERVEZETEK ÉLETÉBE Bóna László – Morvai Tünde BEVEZETŐ A szlovákiai magyar ifj’ság szervezeti életének megismerésére vonatkozó kutatásunkat kvalitatív szociológiai módszerrel, félig strukturált interj’k segítségével valósítottuk meg. )nterj’alanyaink a tíz legismertebb szervezet vezetőségéből választottuk ki, lehetőség szerint a szervezet vezetőjét, aki vélhetőleg a leginkább ismeri a szervezet működését. A vezető személyét nem csupán a szervezetről, az ehhez való kötődéséről kérdezt“k, hanem egyéni élet’tjáról, családi hátteréről, és a kutatás egyik célkitűzéséről a szlovákiai magyar ifj’ság aktuális kihívásairól, a szervezet hatásköréig terjedő problémákra reagáló lehetséges megoldási javaslatairól. Az árnyaltabb kép természetesen egyénileg és feldolgozás szintjén is erősen szubjektív. Utóbbi problémát az Atlas.ti interj’elemző programmal próbáltunk kik“szöbölni, míg előbbit részben a szlovákiai magyar szervezetek hálózati térképén nem szereplő, illetve periférikus vélemények felvonultatásával ellens’lyozni. Természetesen a szerkezet, noha objektívnak is tűnik, végső soron az elmesélések értelmezése során alakult ki. További lehetőségi nyílott a párhuzamosan létező, konkurens szervezetetek kiválasztásával arra, hogy némely információkat más nézőpontból “tköztess“nk. A lehető legszélesebb társadalmi körben tevékenykedő szervezetek kiválasztása is a vélemények legszélesebb spektrumát vonultatta fel. Kvalitatív módszer“nkben kísérletet tett“nk néhány látens, kevésbé látható jelleg kidomborítására is. A kvalitatív elemzés során a hangs’ly a „közeliségen van, tehát nem cél az interj’alanyok állításainak megcáfolása, ellenérzése. Ellenben, ha az interj’ során nyilvánvaló ellentmondások “tötték fel fej“ket, ezek – néhány példa erejéig – megjelennek az elemzésben. A tényszerű közlések nem csak akkor bírnak döntő s’llyal, mikor többen is említik, az egyedi közlések – nézőpontoknak is van relevanciájuk. 55 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A többség véleménye, megállapításai nem minden esetben helyesek a maguk egzakt értelmében. Nyilván, mégis a tematizációk, a leggyakrabban felbukkanó jelenségek, kapcsolatok jellemzik inkább a szlovákiai magyar ifj’sági elit gondolkozásmódját. Ennek ellenére, igyekezt“nk az egyedi megközelítéseket, véleményeket kidomborítani, mivel az az érzés“nk, hogy a kollektív köztudatban létező magyarázatok már ’gyis „hallottuk és ismerj“k , tehát nagyobb teret enged“nk a más véleményeknek, de minden alfejezetben rámutatunk a többség véleményére. Az interj’k névtelenségére való tekintettel a szervezeteket két nagy csoportra osztottuk, A és B csoportra. Az A csoport a „f“ggetlen szervezetek gyűjtőcsoportja, a B csoportban pedig a valamilyen szinten f“ggő, tehát politikai illetve egyházi érdekeltségű ifj’sági szervezetek kaptak helyet. Az elkész“lt interj’kat tehát számítógépen rögzített“k, majd a már említett Atlas.ti program segítségével kódoltuk. A feldolgozás során kódot hoztunk létre, amelyekhez több ezer idézetet rendelt“nk. A kódok csoportosítása ’n. kódcsaládok létrehozása után tucatnyi nagyobb tematikát, tematizációt azonosítottunk. A kódcsaládok és kódok előfordulásának, összef“ggéseinek vizsgálata során nagyságrendileg sorba állíthatóak az egyes részek hangs’lyos elemei. Ezek mentén lehetővé válik az elkész“lt interj’k tartalmának strukturált leírása, visszaadása. Ezek a tematizációk az interj’k részeit strukturáltan adják vissza. Természetesen mint egyéni, mind pedig a célcsoporton bel“l minden mindennel összef“gg, ám mégis megragadhatóak azok a momentumok, mely az egyén világképének sarkaltos pontjait jelentik. A SZLOVÁK)A) MAGYAR )FJÚSÁG) C)V)L SZERVEZETEK A szlovákiai magyar civil szervezetekről utoljára tíz évvel ezelőtt, vizsgálat. A Fórum Kisebbségkutató felmérés adatai szerint a kb. -ben kész“lt átfogó szlovákiai magyar szervezet felét az országos szervezetek alapszervezetei teszik ki. A jogilag bejegyzett szervezetek száma ennél jóval alacsonyabb, köre a kult’ra köré összpontosul -400-ra tehető. Ezen szervezetek elsődleges tevékenységi , % , az ifj’ság ter“letén a szervezetek , százaléka működik. Másodlagos tevékenységi körben a kult’rát követően azonban már a szervezetek széázaléka jelölte meg az ifj’sággal kapcsolatos “gyekkel való foglalkozást. Tóth , Érzékelhető, hogy a szlovákiai magyarok civil társadalmi élete az etnikai kisebbségi mivoltának megerősítésében jelentős szerepet játszó kult’ra köré szerveződik. Az ifj’sági civil szervezetek kiválasztásakor definiálni kellett mit is ért“nk ez alatt a fogalom alatt. Már maga az ifj’sági életszakasz kor szerinti definiálása is nemzedékenként változik. Jelen kutatásban az ifj’ságot a és év közötti korosztály közé „szorítottuk , f“ggetlen“l attól, hogy a fiatal elérte-e már azt a társadalmi státuszt, mely már a felnőtté válással egyenlő, vagyis van jövedelme, foglalkozása, 56 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE családja Andorka, . A következő eldöntendő kérdés volt a kutatás előkészítésében, hogy mely szervezetet tekints“nk ifj’sági szervezetnek, a fiatal vezetőkkel rendelkező szervezetet, akik saját korosztályuk érdekében szerveződnek, illetve azokat, akik nem feltétlen“l rendelkeznek fiatal vezetői réteggel, de tevékenységi kör“ket a fiatalok irányába fejtik ki. Gyakorlatilag a két csoport vegyítése alapján határoztuk meg az interj’alanyok kiválasztását, vagyis minden olyan ifj’sági szervezetnek tituláltunk, aki a fiatalok érdekében tevékenykedik, f“ggetlen“l attól, hogy vezetői melyik korosztályba tartoznak. Azon t’l, hogy a szlovákiai civil szervezeteket kategorizáltuk tevékenységi ter“let“k szerint az ifj’sági szervezeteket is próbáltuk aszerint kiválasztani, hogy k“lönböző profil’ szervezeteket szólítsunk meg, ami a gyakorlatban néha azt jelentette, hogy egy-egy tevékenységi ter“leten egy szervezethez tudtunk fordulni. A megszólított szervezetek között cserkész szervezetet, egyházi, politikai, kulturális, hallgatói és tudományos-tehetséggondozó szervezeteket találunk. A kutatásban részt vett szervezetek listája: 1. Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 2. Diákhálózat 3. Baranta 4. TéKa 5. Via Nova ICS 6. Iuven 7. Fiatal Reformátusok Szövetsége 8. Keresztény )fj’sági Közösség 9. Fiatal Írók Szövetsége 10. Selye János Egyetem (allgatói Önkormányzata A SZERVEZETEK KÜLDETÉSE A szervezetek körében a hallgatói szervezetek jelölték meg az érdekérvényesítést fő k“ldetés“kként. A civil szervezetek érdekérvényesítő funkciója a hallgatói szervezetek esetén gyakorlatban 57 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL felsőoktatási intézmény keretében tudják érvényre juttatni a hallgatói érdekeket. „..nagyon jó dolog, hogy a diákok szerveződjenek, meg képviseljék magukat az érdekeiket, mert a tanárok nagyon jót akarnak, de nem mindig tudják azt, hogy nekünk mi a jó, és akkor tudjunk ennek hangot adni...a céllal, hogy képviselje a diákok érdekeit, hogy kulturális, szakmai fórumokat hozhasson létre a diákoknak, és hogy legfőképpen, hogy érdekérvényesítést gyakorolhasson a diákok érdekében. Mert azzal, hogy egy (ÖK-ös kiharcolja a diákok igazát és érdekét, az azáltal a közösségnek rengeteget tud segíteni és ugyanakkor saját magának is. Tehát azzal, hogy megerősödik az egyetem hírneve, azáltal az ő diplomája is.” B Az országos szinten mindegy ernyőszervezetként működő hallgatói szervezetnek az érdekérvényesítési lehetősége kiterjedtebb, hiszen nem egy intézményhez köthető, saját bevallása szerint a szlovákiai magyar egyetemisták érdekképviseletét országos szinten kívánják ellátni. A társadalmi tőke megteremtését előirányzó elképzelések a civil szervezetek azon funkcióját erősítik meg, miszerint ők maguk társadalmi hálózatként kapcsolatként működnek Nárai, 2004). A szervezetek szakmai kapcsolatai tőkéj“ket a hozzájuk kapcsolódó érdeklődők számára szeretnék átörökíteni, lehetőséget biztosítva az azzal való egyéni szakmai fejlődésre. A szakmaiságot k“lön ki kell emeln“nk, ugyanis mindkét ez irányt hangs’lyozó szervezet szakmai ifj’sági szervezetnek is nyilvánítható, ugyanis egy viszonylag szűk szakmai csoportot próbál összefogni. „...erre jó a szervezet, hogy kicsit elindulni, hogy nagyon új valaki és nem tudja, hogy ki, hogy merre, ki kivel érdemes. Ki az aki, milyen újságok vannak, kihez érdemes, milyen szerkesztőkkel beszélgetni. Pár év alatt ugye ezt megtapasztalja, mert hogyha folyamatosan mozog ilyen táboroktól kezdve ilyen közegekben, felolvasóesteken, utána már könnyebben mozog az ember, mert tudja, hogy kit kell ismerni, kit nem, hogyan merre. Ezt emelném ki főként most ezekbe a pangási időszakba, ha most jönne új akkor is meg tudjuk neki mutatni, hogy kivel érdemes, kihez menjen, kihez forduljon a kérdéseivel.” A „A szervezet küldetése az, hogy a szlovákiai magyarokat, magyar fiatal kutatókat felkarolja, segítse őket tudományos életben, tudományos pályájukon és összefogja.” (A4) 58 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Abból kifolyólag, hogy az ifj’ságot az előzőekben ’gy definiáltuk, hogy még nem rendelkeznek a felnőttekhez társítható társadalmi státusszal, a szakmai pályájuk elején járnak, és ebben a feltörekvésre irányuló szakaszban egy társadalmi szervezet által ny’jtott kapcsolati háló segíthet az eligazodásban. Az egyébként is etnikai alapon szerveződő, Putnam szavaival élve összekötő vagy kizáró társadalmi tőkével rendelkező szlovákiai magyar szervezetek k“ldetésnyilatkozatukban is vállalják, hogy tevékenységi ter“let“ktől f“ggetlen“l elsősorban a szlovákiai magyar öntudat megerősítését tűzték ki célul Putnam, . Ezek a szervezetek szóhasználatukban is tudatosan törekednek a szlovákiai magyar helyett a felvidéki magyar kifejezést használni, mintegy jelezve, hogy a magyar kisebbség által lakott mai Szlovákia ter“letét az előtti Magyar Királyság ideje alatt használatos kifejezéssel, Felvidéknek és nem Szlovákiának nevezik. „Tehát gyakorlatilag arról szól az egész. Tehát itt hozzátarozik mindenképpen a magyarságnak a megtartása.” A „Magyarságnevelésre, természetismeretre, egészségügyre tanítjuk a gyerekeket. Fő célunk az a heti kiscsoportos nevelőmunka.” A „...a magyar öntudat mellett a lokálpatriotizmust és a felvidéki öntudatot is erősíti.” (B1) A civil szervezetek egyik legfontosabb funkciója az állampolgárok aktív részvételének elérése a közösségi életben, mely által saját jövőj“k alakítására is hatással tudnak lenni. Ennek felismertetése k“lönösen a fiatalok körében nehéz feladat, nem mutatnak érdeklődést a hagyományos részvételi formákon pl. választásokon, népszavazáson. Ebből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az állami intézményrendszerek felé is kevés bizalommal rendelkeznek. Egy politikai ifj’sági szervezet célkitűzési azonban nem lehet más, mint megpróbálkozni ezzel a feladattal: „föl akarjuk kelteni a fiatalokat, mert alszanak, ülnek… és meg akarjuk mozgatni őket, mert mindenhol csak azt hallom, hogy morognak... megkérdezem tőlük, hogy voltatoke választani, barátaimtól, azt mondják nem. Mondom, akkor ne morogjatok. Tehát ezt akarom megváltoztatni kicsit, hogy jobban részt vegyenek a közéletbe és az őket érintő kérdésekbe ők maguk döntsenek.” B Az egyházi szervezetek a vallásukat aktívan gyakorló fiatalokat szólítják meg, és hangs’lyozzák szervezet“kben a fiatal családok jelenlétének fontosságát. A fiatal családok annak köszönhetően 59 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL is fontos szerepet játszanak a szervezetek életében, hogy a családot alapított egyéni tagok immár családostul továbbra is részt vesznek a szervezet életében: „a plébániák, közösségek között működő keresztény katolikus családokat, ifjúságot valójában mindig azt szoktuk mondani tagjaink legfontosabb döntése Jézus Krisztus, központi helyen van a vallás. Nagyon fontos, hogy a tagok gyakorló hívők legyenek. Tehát a szervezet olyanokat szólít meg, akik gyakorolják vallásukat, és járnak is közösségbe.” B A másik egyházi szervezet konkrét célkitűzéssel alakult meg, nem általánosságban kívánja a hívő fiatalok megszólítani, hanem k“lön hangs’lyt fektet arra, hogy tagjai a helyi közösségekben aktív közösségépítő tevékenységet lássanak el: „… fiatalokhoz juttassuk el az evangéliumot különböző formában, ne csak a tradicionális templomi formában, hanem ezen felül mindenféle lehetséges eszközzel, sporttal, foglalkozásokkal, akár kultúrával stb. És nem titkolt cél, szándék azóta is, hogy ezeket a fiatalokat visszavezessük a helyi közösségekbe. Tehát ez nagyon fontos volt, hogy megtalálják a helyüket. Nem elszippantani akarjuk a tagokat a gyülekezetből, hanem visszaintegrálni. (ogyha valamit is kapnak, azt mindenképpen otthon kamatoztassák helyi közösségekbe.” B A SZERVEZETEK TÖRTÉNETE ÉS PARTNERE) Szlovákia előtti idő történetében a civil szektor kialakulásának jogi és egyéb feltételei sem voltak biztosítva, tehát a szlovákiai magyar szervezetek a rendszerváltást követően alakulhattak meg hivatalosan. Az ifj’sági szervezetek köz“l kiemelj“k a cserkész szövetséget, mely már az első világhábor’t megelőzően is tevékenykedett a mai Szlovákia ter“letén. Globális szinten is elmondható, hogy az ifj’sági szervezetek köz“l a cserkészmozgalmak rendelkeznek a legnagyobb m’lttal. Ezt a tényt a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség hangs’lyozza is: „A Felvidéki Magyar Cserkészmozgalomnak egy újkori történetében alakult meg, ben újjáalakult a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség. Eredetileg Nagy-Magyarország alatt a Magyar Cserkészszövetség része - -ban még a volt, utána utódállamokban volt a Csehszlovák Cserkészszövetségnek egy magyar alegysége. És utána pedig mikor önálló Szlovákia lett a második világháború alatt akkor első másfél évben volt Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és 60 -ben alakultunk újjá.” ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Az egyházi és hallgatói szervezetek köz“l néhány a rendszerváltást követő években már megalakult. A többi szervezet létrejötte a kétezres évek második felétől datálható, a legfiatalabb szervezet 2011-ben alakult, de a legkésőbb működését. őszén ’jjáalakult társulás kezdte meg ténylegesen a -ben, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a társadalmi intézmények és gazdasági szereplők mellett a civil szervezetek nagyszám’ támogatásával alakult meg azzal a céllal, hogy a politika és az állam mellett a közösségnek önmagán is segíteni kell.3 A Kerekasztal létrehozása és az a tény, hogy a kezdetektől napjainkig tagszervezeteinek száma megduplázódott a szlovákiai magyar civil szervezetek – közt“k az ifj’sági szervezetek – számára is a civil szféra felértékelődését jelentheti, egyéni tevékenysége mellett a többi szlovákiai magyarral szervezettel egy“tt is ki tudja fejteni hatását. A Kerekasztal szervezeti tagsággal több megkérdezett szervezet tagja, ezen t’l a Magyar )fj’sági Konferencia, a magyarországi és k“lhoni magyar ifj’sági szervezeteket tömörítő fórum tagság a leggyakoribb. A legtöbb szervezet már felvette, régebb óta egy“ttműködik az országos, többségi nyelvű hasonló szakmai partnereivel, aki még nem, az keresi: „...egy csomó alapítvánnyal, ifjúsági szervezettel, most fogjuk szorosabbra főzni az ODM-el –Občianska demokratická mládeze. Szlovák vonalon errefelé szeretnénk nyitni, mert ők olyan srácok, ővelük lehet tárgyalni. Ami a kereszténydemokrata Pártot meg a Kereszténydemokrata Uniót illeti, az ő ifjúsági szervezetei egyelőre nem vették fel velünk a kapcsolatot.” B A SZERVEZETEK JOG) (ÁTTERE ÉS F)NANSZÍROZÁSA A szervezetek jogi hátteréről fontos megjegyezn“nk, hogy szinte mindannyian polgári társulásként működnek. Ez a jogi forma ugyanis a legegyszerűbb Szlovákiában civil szervezet létrehozására. Azok a szervezetek, melyek önálló jogalanyisággal nem rendelkeznek az „anyaszervezet részeként tevékenykednek. A jogalanyiság kérdése a szervezet finanszírozása szempontjából k“lönösen fontos, e nélk“l pályázati részvétel önállóan kizárt. Ebből kifolyólag ahogy az esetek is mutatják - az „anyaszervezet költségvetéséből nekik szánt összegből tudnak gazdálkodni, esetlegesen infrastrukt’rájukat használni. A szlovák és magyar állam által kiírt pályázatok jelentik a szervezet működéséhez sz“kséges anyagi javak megteremtésének lehetőségét. Több szervezet azonban hangs’lyozta a magyarországi pályázatokon való magasabb részvételi hajlandóságát: 3Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, www.kerekasztal.org, Letöltés ideje: 61 . szeptember . MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL „Általában Magyarországon elég otthonosan mozgunk a pályázati anyagok beküldésében, ill. abban, hogy hova tudunk pályázni és mi az amire reális esélyünk van, hogy elnyerjük a pályázatot. Így hát azt lehet mondani, hogy Magyarországon beadott pályázatoknál százalékban sikerrel jártunk.” A A nemzetközi pályázati felhívásokon való részvételek köz“l egy közép-európai regionális pályázat mer“lt fel. A pályázati forrásokon t’l kevés olyan lehetőségről nyilatkoztak a szervezetek, melyek hozzájárulnának finanszírozásukhoz. A tagdíj, mint lehetséges bevétel csupán egy szervezetnél van jelen. Nagyobb méretű rendezvények szervezése alkalmával magánszemélyeket és vállalkozókat is felkeresnek támogatónak. „...addig hajtjuk a támogatókat, szponzorokat, vállalkozókat, míg össze nem jön egy olyan összeg, amiből azért legalábbis minimálisan össze tudjuk hozni a rendezvényünket.” B A civil szektor szereplőinek egy jelentős része önkéntesen vesz részt a szervezetek működtetésében. A szervezetek képviselőinek elmondása szerint az önkéntesség, vagyis az anyagi ellenszolgáltatás nélk“li, mások számára vagy egy “gy érdekében szabad elhatározásból, belső és/vagy k“lső elhatározásból végzett tevékenység a szervezet sikeres működéséhez nagyban hozzájárul Fényes-Kiss 2011). „a vezetőink nem kérnek erre pénzt, sőt a sajátjukat rakják bele a szabadidőn túl” (A1) A SZERVEZETEK VEZETÉSE A vezetők mindegyike felsőfok’ végzettséggel rendelkezik, vagy még folyamatban vannak tanulmányai. A tanulmányok be nem fejezésének oka több vezetőnél nem abból adódik, hogy még nem jutott volna el az egyetem befejezésének utolsó fázisáig, a szakdolgozat leadásáig vagy az államvizsga letételéig, hanem éppen ellenkezőleg, két vezetőnek közéleti elfoglaltsága miatt nem siker“lt még diplomát szereznie. A szervezetekben fizetett főállás’ munkaerő nem dolgozik, kivéve a legnagyobb szlovákiai magyar szervezetet, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget: 62 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE „...ezt teljes állásban lehet csak csinálni a tárgyalásokat, sokszor csak munkaidőben lehet megkeresni azért a szervezet úgy döntött, hogy ez fizetett állás is egyúttal. De ez azt jelenti, hogy bizonyos dolgokért kapok fizetést, a többit azt ugyanúgy önkéntesen társadalmi munkában csinálom.” A többi vezető önkéntesen látja el a szervezet vezetését, csak ’gy, mint a vezetőség többi tagja is. Ez a tény azt jelenti, hogy a vezetők és vezetőség szabadidejében foglalkozik a szervezet működtetésével, feladatát itt nem elsődleges tevékenységként látja el. Ez gyakran a civil szervezetek működési aktivitására kihat egy olyan vezető személye, aki ténylegesen nem tud időt szakítani a szervezési feladatok ellátására és ezt nem ismeri fel időben, melynek köszönhetően a szervezet, ahogy az alábbi interj’alany is kifejti, stagnál: „...ugye őneki nem volt ideje rá, és egyéb kötelezettségei miatt nem tudta végezni úgy a munkát, mint ahogy megfelelt volna a szervezetnek és stagnált az egész.” B A vezetők a m’ltbeli problémáik között említik a vezetés nem megfelelő voltát, mely negatív irányba terelheti a szervezet megítélését. A civil szervezetek terjedésével egyre több képzést hirdetnek meg civil szervezetek vezetői számára a vezetési, menedzselési feladatok professzionálisabb ellátása érdekében. A civil szervezetek sajátos vezetést igényel a vezetéselméleti szakirodalomban sokat tárgyalt profitorientált szervezetekhez képest. Pierog A szlovákiai magyar civil szervezetek számára írt „Útikalauz kezdő civil szervezetek számára című könyve, mely alapvetően nem csak kezdőknek szól, k“lön foglalkozik a vezetés és irányítás témájával Kulcsár et al., 2002). A vezetők főállása szinte mindegyik esetben szorosan kapcsolódik az általa szervezet tevékenységi ter“letéhez, vagyis a szabadidej“kben a hivatásszerűen végzett munkájukat folytatják a civil szférában. „... munkámból is kifolyólag olyan szerencsés embernek mondhatom magam, hogy azzal foglalkozom, amit szeretek, és ami iránt elhivatottságot, küldetéstudatot érzek, a felvidéki magyar közösségnek a szolgálata.” B A vezetők munkájukban szerzett tapasztalatait a szervezetben kamatoztatni tudják, a szervezet vezetéséhez sz“kséges irányítási feladatok ellátását professzionálisan tudják ellátni. A szervezet hatékony működtetéséhez sz“kséges a vezetőség körében a feladatok megosztása. Az alapszervezetekkel vagy tagszervezetekkel rendelkező ifj’sági szervezetek ter“leti alapon is 63 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL szerveződnek, a ter“leti alap’ érdekérvényesítés a vezetőségben fontos szerepet kap. A gyakorlatban ez főként a rendezvények helyszíneinek kiválasztásában nyilvánul meg, amikor is egyes szervezetek kiemelt figyelmet szentelnek az ország k“lönböző pontjain, nyugattól keletig jelen legyenek. A feladatok tekintetében a szervezet profiljához illeszkednek a megnevezett funkciók. A k“lkapcsolatokért felelős pozíciót több szervezet is megemlítette, ez a feladatkör Magyarország és más országokkal való kapcsolattartást és kapcsolatépítést foglalja magában. A pénz“gyi és adminisztratív “gyek intézése szintén olyan igényű feladat, mely a legtöbb szervezetben k“lön felelős pozíciót igényel, nem véletlen, hiszen a szervezet gazdasági helyzete befolyásolja a leginkább a szervezet aktivitását. A vezetési feladatok köz“l a kommunikáció és a marketing is egyre fontosabb szerepet játszik a civil szervezetek legfontosabb menedzsment funkciói köz“l (Pavluska, 2002). A SZERVEZET) MOZGÓSÍTÁS A fenn említett marketing funkció szorosan kapcsolódik a mozgósításhoz, egyrészt a tagság számának növelése, másrészt a rendezvények k“lső résztvevőinek toborzása. A tagság és a szervezetek által rendezett programokon a résztvevők mennyiségben jelentősen k“lönböznek. A tagok általában aktívabban jelen vannak a szervezet életében, míg egy-egy programon megjelent megszólított csak ad hoc módon kapcsolódik be k“ldő szemlélőként a szervezet által megrendezett rendezvényre. A bekapcsolódás nem feltétlen“l a szervezet iránti érdeklődésre utal, jelentheti csupán a konkrét program iránti érdeklődést. Meg kell tehát k“lönböztetn“nk azokat a programokat, melyek kizárólag a tagságot célozzák meg azoktól, melyek a szélesebb közönség számára nyitottak. „Programjainknak a döntő többsége, úgy mondom, hogy százaléka elsősorban a tagság, tagsághoz szorosan kötődő családtagok, barátok részére van meghirdetve. A maradék százalék ami nyilvános.” A A tagságot megszólító rendszeres programokra az alábbi szervezetnek nem okoz gondot a mozgósítás. A szervezetben láthatóan kiterjedt belső kommunikációs hálózat működik. „A belső rendezvényeinkre nincs olyan nagy probléma meghirdetni vagy hogy is mondjam, mert van egy belső fegyelmi rendszerünk, van egy belső szolgálati utunk, úgyhogy azon keresztül meg lehet hirdetni, van belső újságunk, vannak hírleveleink, vannak levelező listáink, van honlapunk, vannak közösségi oldalaink, vannak közös 64 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE megosztott dokumentum felületeink. Tehát ezeken keresztül mindenképpen eljut hozzájuk.” A A kifejezetten belső tagok szakmai programjaira összpontosító - főt mozgató szervezet képviselője arról számol be, hogy ők most a „pangás stádiumát élik meg, tagjai nehezebben szervezhetőek össze, e miatt korábban hagyományosnak nevezhető programot le is kellett mondaniuk: „Most az idén ez elmaradt, csak nyáron lesz egy hosszabb, egy és fél hetes, mert ugyanúgy a tavaszi tábor úgy jött volna ki, hogy május vége, és akkor mondani se kell, hogy az egyetemisták rögtön jöttek, hogy úristen mindegyik annyit tanul, hogy szerintem jogász lesz az összesből, vagy sebész...” Az indok, ami miatt a tagok nem mozgósíthatóak látszólag nagyon racionális, egyetemi kötelezettségeiknek akarnak eleget tenni, és kevesebbet áldozni a szervezet programjára. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy civil szervezeti életet az emberek döntő többsége szabadidejében él. Az interj’alany mondhatjuk a távolmaradás, a program visszautasítás mögött mélyebben gyökerező problémát látott, és ismerte be, hogy szervezet nem most éli fénykorát. A jövőre nézve bizakodó volt, a következő tiszt’jítástól várja a passzivitás feloldását. A szűk szakmai programokra történő mozgósítástól k“lönböznek a k“lvilág számára rendezett programok. Ezek a programok szervezetenként k“lönböző céllal szerveződnek, egy azonban közös benn“k minél több ember megszólítása. A legnagyobb méretű rendezvények a fiatalok számára a több napon át tartó nyári tábor és a szabadegyetem. Ezeket a rendezvényeket a szervezetek általában ’gy alakítják, hogy a szabadidős tevékenység mellett közösségépítő jelleggel a szlovákiai magyarokat érintő problémák is kibeszélésre ker“ljenek. Az említett két rendezvényen vesz részt a legtöbb szlovákiai magyar fiatal, szám szerint több ezres tömegről is beszélhet“nk. „A Nyári Tábor az ami kinőtte magát egy felvidéki találkozóhellyé, ahol kapcsolatok létesülnek és arra irányul ez a rendezvény, hogy a felvidéki magyar fiatalokat, Felvidékről származó magyar fiatalokat visszavonzza Felvidékre ...a kapcsolatok által.” A „...úgy gondoltuk, hogy szüksége van a felvidéki magyar közösségnek egy ilyen értékteremtő nagy, nyári rendezvényre” B 65 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A két nyári rendezvény között a legnagyobb k“lönbség talán, ahogy az utóbbi idézet is mutatja, hogy az egyik nem csak fiatalokat akar megszólítani, az egész szlovákiai magyar közösséget próbálja elérni korosztálytól f“ggetlen“l. A magyar hagyományokra ép“lő harcművészeti hagyományokat ápoló szervezet rendezvényei között szintén volt olyan, amely - fő érdeklődőt megmozgatott. Elmondható, hogy az ifj’sági szervezetek által k“lső érdeklődők számára szervezett programok a főtől egészen a 600- - főig terjedhetnek. A nagyobb befogadóképességű rendezvények komoly mozgósítást vesznek igénybe, professzionális eszközöket is igénybe vesznek a szervezetek, a klasszikus papíralap’ dél-szlovákiai régiót célzó plakátoktól óriásfeliratoktól kezdve a rádiós és televíziós reklámok igénybevételéig. A virtuális térben a közösségi oldalakat reklámfel“letként használják, kisfilmek kész“lnek a programok népszerűsítésére. Ez utóbbi ’jszerűnek és a szervezők szerint nagyon hatásos eszköznek minős“lt: „Nagyon sok programunkra csinálunk ilyen kis videókat, amik aztán az interneten terjednek, és én ezt nagyon hatásosnak látom. Tehát egyrészt ezek a kis videók, tehát ilyen fél perces, egy perces videó valami jó ötlettel performance-szal dúsítva. Legutóbbi példa például, hogy kitaláltuk, hogy úgy fogjuk közölni a Nyári Tábornak programját, hogy megrendeztük mintha el lenne rabolva a főszerkesztő... és akkor ott vallatás közbe elmondja, hogy mi lesz a program. És ennek hatalmas nézettsége volt, ezer ember nézte meg, ha jól tudom. Ezek elég hatásosak.” A Bármilyen típus’ programról legyen szó az összes szervezet a Facebook közösségi oldalt tartja a leghatékonyabb és egyben a leggyorsabb mozgósító eszköznek: „...van a Facebook oldalunk, amelyen át szintén népszerűsíteni próbálunk. A pályázati kiírásainkat, ösztöndíj lehetőségeinket és képzéseinket elküldjük azoknak a érdeklődőknek is, akik mondjuk Szlovákiában vagy Csehországban tanulnak, akár ezeknek a karoknak, ahol ők tanulnak, vagy maguknak az intézményeknek. Tehát interneten keresztül elsősorban.” A „...a szervezés miatt meghirdetjük és próbáljuk egymás között vagy telefonon fölhívjuk, vagy ugye most a Facebook, ami nagyon hatásos, ill. email. Ez a saját berkeken belüli, tehát így működik.” A „)gyekszünk az internet adta lehetőségeket kihasználni, nyilván Facebook, meg az összes többi közösségi felület megjelenni weboldalunkon folyamatosan töltjük fel az 66 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE információkat... Facebook az mindenképp, nagyon népszerű, de ezt tudod. Azt figyelik, folyamatosan követik, még hogyha nem is mindig reagál, de megjelenik, látják, hogy mi történik. Az email az annyira nem, az annyira nem erős már, annak az ideje lassan lejár, legalábbis ami a mi missziónkat, szolgálatunkat illeti. azonkívül tényleg csak ismétlem magam, a találkozások, személyes kapcsolatok.” B A leghatékonyabb mozgósító eszköz, a közösségi oldalakon kereszt“l minden szervezet rendelkezésére áll. Ez az eszköz azon t’l, hogy a leggyorsabb az egyik legköltséghatékonyabb is, hiszen, aki internetkapcsolattal rendelkezik annak bármikor elérhető az információ. A kérdés a mozgósítás témakörét érintve inkább az mennyire hajlandóak a fiatalok bekapcsolódni a civil ifj’sági szervezetek munkájába vagy akár csak programjaikon részt venni. Az információ hiánya lehet talán a legkevesebb akadály, sőt az akadály inkább az információáradat lehet, a tömérdek program köz“l kell kiválasztania a fiataloknak a számukra megfelelő szabadidős foglalkozást. „Aki emberekkel dolgozik, annak kell ezzel, hogy számoljon. (ogy is mondjam, nem mindenki vevő arra, vagy van aki vevő, de noszogatni kell stb. Ez csak úgy működik, hogyha eljön a fiatal hozzánk, jól érzi magát, az még kevés önmagában, hogy kapott valamit, mert máshol is kap. De hogyha érzi, hogy utána is oda tudunk rá figyelni számítunk rá és fontos nem csak azért, hogy a statisztikát erősítse, hanem tényleg az ember.” B Az egyházi ifj’sági szervezet ’gy próbálja a hívő fiatalokat megszólítani, hogy nem a hagyományos vallásgyakorláson t’l szervez számukra szabadidős programot, olyan közegben, ahol a vel“k hasonló gondolkodás’ kortársaikkal lehetnek egy“tt: „...hogy fiatalokhoz juttassuk el az evangéliumot különböző formában, ne csak a tradicionális templomi formában, hanem ezen felül mindenféle lehetséges eszközzel, sporttal, foglalkozásokkal, akár kultúrával stb. És nem titkolt cél, szándék azóta is, hogy ezeket a fiatalokat visszavezessük a helyi közösségekbe. Tehát ez nagyon fontos volt, hogy megtalálják a helyüket. Nem elszippantani akarjuk a tagokat a gyülekezetből, hanem vissza integrálni.” B A fiatalok körében a politika tabu témának is mondható: „...nagyon rossz reklámja és renoméja van a politikának. Ez egy olyan szó, ez egy olyan elcsépelt szó, ami miatt egy csomóan elfordulnak a dologtól, politika, politika akkor 67 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL nem. Még ha ifjúsági szinten is viszed, akkor is meg kell csinálnod úgy, hogy szexi legyen. Tehát meg kell csinálnod úgy, hogy felkeltse az érdeklődésüket, de ne úgy képzeljék el, hogy egy nyakkendős csávó áll és mondja a semmit.” B Direkt politikai rendezvényekre nehéz lenne fiatalokat mozgósítani, ezzel tökéletesen tisztában van az egyik ifj’sági politikai szervezet képviselője is: „Ahhoz, hogy nagyobb fiatal tömeget megmozgass, ahhoz egy olyan valamit kell nekik szervezni, ami ha tetszik, ha nem, buli. Tehát ha megcsinálod azt, hogy elhívod őket egy bulira és a buliba belecsempészel valamit, aminek van tartalma is.” B Erre a következtetésre jutott interj’alanyunk a másik ifj’sági politikai szervezettől: „Az meg manapság is, sőt, egyébként a tendencia is az a jövőben, hogy direkt politikai üzenetekkel nem tudjuk őket megszólítani, ezért van szükség olyan rendezvényekre, amelyeket mi is csinálunk...” B A politikai iránt érdeklődő fiatalok számára a fenn említett ifj’sági szervezetek viszont k“lön programokat szerveznek azzal a ne titkolt céllal, hogy a leendő politikus generációt biztosítsák: „...nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy ifi szakpolitikusokat neveljük, akik majdan a párt szakpolitikusi gárdáját, bázisát adják, oktatás-, gazdaságpolitikusok, mások.” (B1) Erre nem csak a k“ldetésnyilatkozatuk bizonyíték, hanem a politikai ifj’sági szervezetek vezetőinek szerepe az anyapártban. A szervezetek vezetői körében többen már most funkciót töltenek be az anyapártban. A politika szó a fiatalok körében az interj’alanyaink körében is legtöbbször negatív hangs’llyal fogalmazódott meg. A politika szorosan kapcsolódott a generációs k“lönbségekhez, abban a kontextusban, hogy azok az ifj’sági szervezetek, amelyek f“ggnek valamilyen szinten más szervezettől érzékelik, hogy az idősebb generáció lekezelően bánik vel“k. Két magyarázat körvonalazódik ki a két fél oldaláról, a fiatalok szerint: „...a politika benne, hogy sok ember kapcsolódik ehhez, mindenki ül dézsa körül, aztán nehezen válna meg ettől az egy csepp aprótól, ami néha pottyan nekik.” A 68 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE „főleg a politika tehet róla, mert hogy az öregek nem nagyon szeretik átadni a helyüket...” A Az idősebb generáció szerint viszont a fiatalok passzívak, nem érdeklődnek a közélet iránt: „...a választások után az emberek morognak, hogy így, meg úgy, meg nem sikerült, meg ezek is csak, meg azok is csak. És amikor megkérdezem tőlük, hogy voltatok-e választani, barátaimtól, azt mondják nem. Mondom akkor ne morogjatok.” B „...az öregek nem nagyon szeretik átadni a helyüket, de viszont ellentétben az a bajuk, hogy a fiatalok meg nem csinálnak semmit.” A A F)ATALOKAT ÉR)NTŐ PROBLÉMÁK A szlovákiai magyar ifj’ságot érintő problémákat több csoportra oszthatjuk. A korábbi kutatások alapján, a félig strukturált interj’kban öt alapvető probléma vizsgálatára ker“lt sor. Ezek a következők: vegyes házasságok, alacsony gyermekvállalás, munkanélk“liség illetve migráció és szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás minősége. (a ezeket a problémákat az alany említette, tehát „maguktól mer“ltek fel, azok más csoportba ker“ltek. Ellenkező esetben, csupán mint rákérdezett problémaként jelölj“k. 4 További nagy csoportot jelentenek a legnagyobb kihívásnak megjelölt problémák, vagy problémacsoportok. A legutolsó kategória pedig az egyéb, tehát az interj’alanyok által felhozott, a fenn felsorolt öt problémakörbe nem tartozó kihívások. Az ifj’sági szervezetek vezetőinek többsége a legnagyobb kihívást komplex, összetett kérdésként jelölte meg, és ennek megfelelő választ is adott. Az interj’alanyok a kedvezőtlen gazdasági helyzetet, tehát a munkanélk“liséget, majd ennek többé-kevésbé eredményét a migrációt, illetve a nehezebben kör“lhatárolható közönyt is megjelölték. A közöny meghatározása interj’alanyonként eltérő ugyan, az esetek nagyobb arányában a migráció okát ennek a titokzatos közönynek is tulajdonítják. Természetesen ezt a fogalmat csupán mi vezett“k be, az egyik interj’ alapján. A többi alany szóhasználatában a csendes generáció, a lustaság, helykeresés fordul elő. 4 Pl. A R. rákérdezett 69 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL 1. ábra: Legnagyobb kihívás Munkanélküliség Közöny Migráció A munkanélk“liség valamennyi interj’ban visszatérő téma, csupán interpretálása és hangs’lya változik. A szervezetek vezetői valamennyien tapasztalják, hogy környezet“kből a fiatalok főképp Ausztriába és Angliába, de akár a tengerent’lra is kiutaznak a jobb kereset reményében. A migráció Közép-Európában illetve Szlovákián bel“l is leírható jelenség, mikor is az egyetem elvégzése után Pozsonyban, Prágában vagy Budapesten maradnak a frissen diplomázott fiatalok. Az ’ti célok megítélésén, és magának a migrációról azonban nagyban eltérnek a vélemények. Ami a harmadik nagy tematikát illeti, részben már a szervezetek kihívásánál – kivétel nélk“l – megfigyelhető a mozgósítási problémával összef“ggő öndefiníció, a cselekvésvágy hiánya. A fiatalok legnagyobb kihívása: "az, hogy megtalálják a helyüket ebben a világban. Megtalálják a helyüket, mert nincs nekik.[…] ők ezt úgy fogalmazzák meg, hogy hogy lehetnék úgy elégedett az életemmel, hogy ne kelljen érte semmit tenni. […] Azt látjuk, hogy fiatal beregisztrál kiregisztrál ide, bekapcsolódik oda, tagja ennek a csoportnak meg annak ma. (olnap meg már nem, mert éppen így van kedvem, meg úgy van kedvem, meg így hozta az élet. B Ez utóbbi vélemény egyike a legkritikusabbaknak, ám mégis kifejezi a csendes generáció egyik alapvető problémáját. 5 Bár a csendes generáció fogalmát a Strauss – (owe féle elmélet generáció jellemzésére is. 5 70 - közé teszi, mégis használatos a milleniumi ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE A kisebbség, tehát eset“nkben három szervezet vezetője, kik nem ebben a hármas gondolatkörben határozták meg a legégetőbb kihívást, generációs problémákat, magyarságunk melletti megmaradást, vagy a kérdést eldönthetetlennek nyilvánították. „Legnagyobb kihívás lecserélni az öregebb generációt, szó szerint kitúrni a helyükről, mert valamiért nem akarnak, nem engedik átadni a stafétát. […] 10, 20, éve ugyanazt csinálják, bizonyára bele is fásultak és ezt észre is venni, mert teljesen nincs energiája ennek az egésznek.” A Az utóbbi idézet nem a f“ggő csoport tagjának vezetőjétől származik. Kider“lt azonban, hogy a f“ggő csoportban lévő szervezetek vezetői hajlamosabbak szervezet“k és ifj’ság problémái közé sorolni a generációs problémákat. M)GRÁC)Ó ÉS MUNKALE(ETŐSÉGEK Az interj’kban leggyakrabban felmer“lő, ifj’ságot s’jtó probléma az elvándorlás. Gyakorlatilag elválaszthatatlan elemként a munkalehetőségek hiányát hozták fel messze a leggyakoribb indokként a migrációra interj’alanyaink. Több, mint kéttucat esetben mer“lt fel a migráció, a tíz interj’ során, és csupán egy-két esetben kellett rákérdezni, mi a véleménye az alanynak az ő általa nem említett elvándorlás problémáról. A migráció talán a legfontosabb kérdése nem csak a szlovákiai magyar fiataloknak, hanem a Kárpát-medencei valamennyi fiataljának is. A gazdasági helyzet felhozatala mellett azonban a szlovákiai magyar vezetők többsége tisztában vannak felelősség“kkel, és míg egyesek árnyaltabb, sőt kritikus képet is festenek a fiatalokról és az társadalomról. Mások számára maga a migráció egy lehetséges megoldás saját jövőj“ket illetően. Az előbbi magyarázatokban megjelenik a vád is azokkal szemben, akik gazdasági okok, vagy egyéb indokok miatt elhagyták a régiót. A kritikus hangok is elismerik, hogy van alapja a gazdasági indokoknak: „Elsősorban az a kép, amit látnak maguk körül, azt hiszem, ezt nem kell magyarázni. Másodsorban az a kommentár, amit hozzá hallanak a szülőktől meg a közvetlen környezetüktől, lehet, hogy még a tanáraiktól meg másoktól. Ez csak súlyosbítja a helyzetet. […] hogy itt nem lehet boldogulni, […] de sokszor bennem is, hogy lehet, hogy könnyebb lenne máshol. És ezért tántorog ki Amerikába meg minden felé. B 71 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Más, kisebbségben lévő vélemények szerint a problémák azonban össztársadalmi jellegűek, sőt a gondolkodás általános válsága végett léteznek: „A feltételek jók, mert aki akar munkát találni és dolgozni, aki akar valamit az életétől az úgyis meg tudja oldani. )smétlem önmagam, az emberek, érdektelenek sokszor inkább szenved és mondja, hogy neki milyen rossz az élete, mintha tenne ellene valamit. Mindenki azt keresi, hogy nem lehet valamit, mint hogy azt keresné, hogy lehet. (A5) Ezen vélemények azonban inkább a konzervatívabb értékeket valló, egyházi kötődésű szervezetekre jellemzőek, az általános konszenzusra jellemző idézet alább olvasható: „A fizetések alacsonyak, a főiskolák, egyetemek tisztelet a kivételnek nem megfelelő kvalitásúak, […] Természetesen, ha ügyes vagy, akkor képes vagy bárhol érvényesülni tudsz. Tehát egyáltalán nem ellenzem azt, mindenki bérből él. Szóval, hogyha valaki jól akar élni és õ úgy gondolja, hogy ezt csak külföldön tudja megtenni, hát menjen. Mindenki tudja, hogy hova tartozik és hol vannak a gyökerei, de ha arról beszélünk, hogy meg akarsz élni valahogy, akkor menjél. (B2) Elmondható tehát, hogy az összes hasonló véleményt felsoroló ifj’sági vezető tisztában van a migráció hátrányaival, és azt negatívan értékeli, ezt az egy ifj’sági vezető alanyt kivéve. A jövőképe alapján saját maga is szeretne k“lföldre költözni, ennek érdekében a célország nyelvét is már tanulja. Kissé ellentmondásos azonban a miértre adott válasza: „Azért szeretnék, mert az embereknek ott teljesen mindegy, hogy milyen autód van, milyen ruhába öltözködsz, mennyi pénzed van, ők csak táncolnak és énekelnek, azért.” (B2) Negatív gazdasági állapotokat hoz fel legitimizáló indokként az elvándorlásra, hogy aztán oda emigráljon ahol ez – kissé romantikusan fogalmazva – senkit sem érdekel. A konzervatív vélemények szerint, ezzel nem is lehet mit kezdeni, hiszen ha az összes anyagi feltétel adott is volna, annak elégséges szintjének megítélése rendkív“l relatív: „Akkor is keres az ember továbbra is, mert akkor se tudna megelégedni, […] hogy bennünk van. […] a […] sosem elég…” B 72 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE IDENT)TÁS ÉS VEGYES (ÁZASSÁGOK KÉRDÉSKÖRE Kérdéses, hogy a migráció megítélését, és magát a migrációt mennyiben befolyásolja a magyar identitás ereje. Az interj’alanyok többsége a kettő között nem vél felfedezni kapcsolatot. Az összes interj’alanyunk alap és középfok’ iskoláit magyar nyelven végezte. A szlovákiai magyar fiatalok körében rendkív“l magas a szlovákul jól beszélők aránya, több mint százalék (Bauer et al., 2013). Az identitás, asszimiláció fokát nem kívánjuk Park, (ess, Gordon vagy Yinger modelljei szerint besorolni, hiszen az amerikai asszimilációs modellek alkalmazásának problémája az európai közösségekre a társadalomfejlődés eltéréseiből adódik. Bár a Yinger féle modell alkalmazható Kárpát-medencei viszonyainkra. 6 Az etnikumok egymásra gyakorolt hatását vizsgálva megismerhetj“k az akkulturáció mértékét, valamint az identifikáció formáit is, de az integrációs szint is megmutatkozik. Az amalgamáció azonban a mi felfogásunkban a kutatásunkban résztvevő alanyok státuszából kiindulva nem mérhető asszimilációs összetevő. Az interj’alanyok identitásának módját a személyes életéből vett válaszok alapján próbáljuk rekonstruálni, révén az identitás megőrzésre szánt programra az alanyok rendkív“l diplomatikusan és céltudatosan válaszoltak. Az identitás foka jól nyomon követhető a vegyes házasság pozitívumaira kérdező kérdésre való válaszokkal is. Elmondható, hogy a szlovákiai magyar ifj’sági szervezetek vezetőinek identitása relatíve stabilan magyar, átlagot vége az akkulturizáció és identifikáció határán található. A teljesen stabil, a szlovák közegnek teret nem engedő identitás t“kröződik az alábbi interj’alanyok megnyilatkozásaiból: „(át a vallás vállalás, én a magyar gondokozást tartom, tehát hogy így, hogyha egyházi vallásra gondolsz, akkor nem, akkor nem vagyok, de hát meg van a saját nézetem.” A Yinger 2002: Akkulturáció: Még nem vezet közvetlen“l strukturális asszimilációhoz. Ennek lényege, hogy az akkulturáció által tanulhatók meg azok a viselkedési magatartásformák és normák, melyek a társadalmi mobilitás alapját képezik. A strukturális asszimiláció lényege pedig pont ebben az előrejutási lehetőségben van, amely egyaránt politikai, gazdasági, társadalmi előnyöket kínál. )dentifikáció: Az etnikumok tagjai ’gy érzékelhetik a környezetet, hogy az a társadalom, amibe beleker“ltek és amiben élnek egy, a régitől eltérő kulturális közeg, ami a csoportok egymásra gyakorolt hatása, valamint a közt“k lévő interakciók által lett olyan, amilyen. Az identifikáció sokszor egyoldal’. A tudatos és a nem tudatos identifikációs szint között is lehet k“lönbség. Ez általában a mindennapi cselekvésekben nyilvánul meg. Egyesek két kulturális csoporttal is azonosulnak, miközben helyzet“ket mindkettőben marginálisnak érzik. )ntegráció: A meglévő k“lönbségek az interakciók által feloldódnak, a csoportok közötti kapcsolatok a személytelentől a személyes irányába változnak. Ez egyénileg egy harmadik csoporthoz egyenlőség alapján való tartozást jelent, míg a csoport szintjén pluralizmust, tehát, hogy a k“lönböző csoportok egyenlő jogokkal, kiváltságokkal és felelősséggel rendelkeznek, kult’rájukban azonban eltérőek. Amalgamáció: Ez akkor valósul meg, amikor a gyermek a sz“lőktől eltérő nemzetiségű lesz. Ez attól f“ggetlen, hogy a házasságban élnek-e. Ld. J. Milton Yinger Az asszimiláció és a disszimiláció elmélete felé 6 73 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Az erős nemzeti k“ldetéstudat is tetten érhető: „Nem véletlen az, hogy én nem Ugandában születtem, vagy Antarktiszra eszkimónak. Nem véletlen, hogy itt vagyok magyarnak a Felvidéken…” B Ugyanezen interj’alanyok a vegyes házasságra, miszerint van-e pozitív hozama, elutasítóan reagáltak, miszerint akinek fontos saját kult’rája, nemzettudata az alapvetően a szerint választ párt, illetve kötelességének érzi nemzettudatás tovább örökíteni. A jellemző, több mint kétharmados vélemény azonban teret enged a szerelemnek, miszerint: „Ez egy nem megállítható folyamat, mert hogy nem mondhatjuk azt két félnek, hogy ne szeressétek egymást, vagy ne menj hozzá.” A (angs’lyozzuk, a szlovákiai magyar fiatalság elitjének többsége nem ítéli el a vegyes házasságot, ám kivétel nélk“l hozzáteszi, hogy a „tudjad honnan jöttél „gyökerek „anyanyelv vagy apanyelv ismerete rendkív“l fontos. Az identitás azonban már nem elsődleges, hanem egyenlőségre alapszik megítélés“kben, és azt is csak „jó esetben . AK: vegyes házasságról „Mit jelent azt, hogy jó eset?” AV: „Ez azt jelenti, hogy úgy neveli a kétféle gyereket, hogy itt egy magyar és egy szlovák fél is van, és mindketten megtanítják az adott nyelvre őket, bizonyos veszteség itt is van, mert általában a szlovák iskolát fogja választani abból a szempontból, hogy érvényesülni akar.[…] Tehát lesz egyfajta többlet is. De hátránya ennek tehát ezeknek a vegyes házasságoknak, hogy ugye nem fogja megkapni az iskolába a magyar nevelést.” A Tehát az interj’alanyok többsége elfogadhatónak tartja az egyenlőségi alapon kettős, szerelmiérzelmi szempontból értelmezett vegyes házasságban sz“lető szlovák-magyar identitás’ gyermek koncepcióját, még akkor is, ha már a mérleg nyelve a többségi, tehát szlovák félhez h’zza. Az nem der“l ki, hogy az ilyen kettős identitás’ személyek későbbi, szlovák féllel való házassága estén mit tartanak elfogadhatónak. A harmadik, a kisebbségben lévő csoport véleménye, már az asszimiláció előrehaladott stádiumáról tan’skodik. Lássunk egy önmagát látensen elítélő nézőpontot: „A vegyes házassággal nincs semmi gond, amíg emberfüggő. Tehát mindig minden emberfüggő énszerintem. A gyönge magyar ember gyereke szlovák iskolába fog járni." (B2) 74 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Ugyanakkor, a szlovákiai fiatal elit gondolatvilágában már a nemzetek fölötti elv is megjelenik. Tehát egy olyan koncepció, amelyben a nemzeti világnézet egy sokadrang’ szemponttá degradálódik. „egyfajta szélesebb látókörnek kell kialakulnia, tehát ez egy nagy kihívás, ami magában foglalja, hogy egy kicsit tudunk határok nélkül gondolkodni. Tehát mi azért vagyunk, hogy hidak legyünk. […] Ez azt jelenti, hogy pl. több magyar fiatal fog több nyelvet beszélni […] nem lesz fontos annyira az, hogy most magyar vagy, szlovák vagy, hanem hogy a tudományos életben kicsit el tudunk ettől majd vonatkoztatni. Tehát akár szlovák kutatók fognak tudni velünk magyarul beszélni, mi tudunk velük szlovákul kommunikálni. Nem lesznek ilyen gátak bennünk, mint amik még vannak szerintem most. […] Lehet, hogy túl ideális amit mondok, de szerintem meg kell próbálnunk.” A Figyelemre méltó ebben az idézetben az, hogy ugyanez az interj’alany a szlovákiai ifj’ság legnagyobb kihívásának – egyed“liként – éppen a magyarságuk megtartását ítélte: „Szlovákia magyarként nagyon fontos az, hogy meg tudjunk maradni magyarnak abban a környezetben ahol élünk. És annak ellenére, hogy mindenhol azt halljuk, azt sugallják nekünk, hogy akkor fogsz érvényesülni, ha szlovák […] közegbe fogsz mozogni, ennek ellenére igenis a magyar identitásunkat meg kell őrizni.” A R Egy másik interj’alanynál ez a nemzetileg semleges nézőpont a vegyes házasságok pozitívumaira feltett kérdés megítélésében jelenik meg: „Van előnye, de ez csak abba az esetbe érvényes, ha mind a kettő szülő tudatosan odafigyel, és egymásra figyelve nevelik a gyereket és elfogadják a másiknak a dolgait és akkor mind a két kultúrának, mind a két nyelvnek az összes előnyét tudják, bele tudják nevelni a gyerekbe és akkor egy nagyon pozitív, nyitott ember válhat belőle abból a gyerekből.” A R Arról, hogy ez a semleges nézőpont valóban létezik a szlovákiai magyarok körében, egyik interj’alanyunk bírálata is tan’skodik: „… De most olyan semleges kultúra ütötte fel a fejét, hogy gyakorlatilag semmivé se teszi a magyar embert. Mert mivé teszi, tehát nézzük meg most, hogy milyen zenék mennek a rádióban, meg milyen filmek, meg milyen mesék.” A 75 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A többség véleménye szerint azonban az identitásukat feladók többsége inkább gazdasági okokból adják fel magyarságukat, amely alapvetően megfelel az asszimilációs elméletek szerinti mozgatórugóinak. Az identitás kérdésköréhez tartozik a beszélt nyelvek, és azok ismereti szintje is. A legtöbb ifj’sági elnök jól beszél szlovákul, illetve legalább egy idegen nyelvet – ha alapfokon is – de bír. GYERMEKVÁLLALÁS Bár Szlovákiában magasabb a népesség reprodukciója, mint Magyarországon, a szlovákiai magyarok termékenységi aránya alacsonyabb az országos, és a szlovák átlaghoz képest is.7 Ehhez társul az alacsonyabb élettartam, mely életmódbeli és inkább iskolázottsági k“lönbségekből ered. A legmérvadóbb oka a fogyásnak a gyermekvállalási rátán kív“l azonban kétségtelen“l az asszimiláció.8 Az interj’alanyok egyértelmű többsége főként a rossz gazdasági helyzetre hivatkozva keresi az alacsony gyermekvállalás okát, természetesen árnyalva, de fő indokként a bizonytalanságot, a tervezhetetlenséget felhozva. A vélemények között megjelenik a nehéz párválasztás is, melynek oka az interj’alany szerint a fiatalok életmódja és mozgósíthatatlansága. Az interj’alanyok köz“l magas az egyed“l állók száma, és csupán két alanynak vannak már gyermekei. A gyermekvállalás csökkenése, összef“gg az egyre hosszabbra ny’ló tanulási életciklussal is: „(ogyha a tudományos életbe akar elhelyezkedni egy fiatal, akkor mindenképpen szembesülni fog azzal, hogy ez egy hosszú távú dolog, feladat. És ami nagyon sokszor azt lehet mondani, hogy nem igazán összeegyeztethető a családi élettel, főleg egy nőnek az esetében. Ez egy nagy kihívás, de úgy egyébként is egyre több fiataltól hallom Szlovákiában is nőktől, lányoktól, még nincsenek meg az anyagi feltételeim, nem rendelkezek megfelelő munkahellyel, addig minek szüljek gyereket.” A Az iskolarendszer változásai, és az mentalitás változása is megjelenik három alany véleménye között: „Az egyik a gazdasági helyzet, de legegyszerűbb ráfogni. A másik dolog meg az, hogy olyan példát kaptak szüleiktől, nagyszüleiktől, gyerekem ne dolgozzál, legyél több mint az apád, aki csak traktort szerelő volt. Azért vannak hiányok traktorszerelőből, ilyen Magyarország, 012. 11. Ld. Štefan Šutaj , Tabuľka č. . A Szlovákiai lakosság korfáján a 0éves korig terjedő szlovákiai magyar gyermekek csupán , százalékot teszik ki a szlovákiai magyarság egészének, míg a szlovákok , százalék. 7 8 76 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE szakmunkákból. És ugyanez érvényes minden területre, hogy nézd meg fiam kit veszel el. Fiam ne vállalj gyereket. Mennyit küszködtünk mikor titeket fölneveljünk. Ketten lettetek volna akkor a hármatok helyett akkor csak kettőre osztódnak el a dolgok, meg ilyenek...” A A mentalitásbeli indokok más alany véleményében is megjelennek: „Énszerintem köze van ennek a gazdasági helyzethez egyrészt, másrészt az emberekbe talán jobban beleépült az a szokásuk, hogy először a karrier és utána csak a gyerekvállalás és akkor ennek sokszor az a vége, hogy átlépik azt a korhatárt, ami már megengedné ezt.” A A legkritikusabb vélemény szerint: „…a háború utáni időkbe, amikor szegény volt az ország, […] nem volt ritka 6, 7, 8 gyerek, holott hogy ha azt vesszük, hogy most milyen világot élünk. […] vannak sokan akik módosak, tehát ők megtehetnék azt, hogy több gyereket vállalnak.” A SZLOVÁK)A) MAGYAR FELSŐOKTATÁS MEGÍTÉLÉSE Szlovákiában a Selye János Egyetemet továbbiakban: SJE mintegy Nyitrai Konstantin Egyetemet mintegy Kassán a műszaki egyetemet – hallgató látogatja, míg a magyar hallgató jár. Pozsonyban a Komenskýt és magyar diák látogatja, a többi egyetememre pedig maximum pár száz magyar diák jár.9 Ennél sokkal magasabb a Magyarországon Csehországban tanuló magyarok száma is.10 A / tanévben , de még a magyar nemzetiségű diák látogatta a szlovákiai egyetemeket nappali tagozaton. Nem szabad azonban elfeledni, hogy amíg Nyitrán és Eperjesen ahol a magyar diákok száma csupán fő csupán magyar tanszékek működnek, addig a többi egyetemen teljes mértékben szlovákul tanulnak a magyar nemzetiségű diákok. A SJE viszont teljes magyar nyelvű képzést, közeget és infrastrukt’rát biztosít. Természetesen ezek a számok csupán a nappali tagozaton tanuló diákokra érvényesek. A magyar lakosság egyetemi végzettsége rendkív“l alulreprezentált az országos, szlovákiai átlaghoz képest. Amíg a szlovákok több, mint 12 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel, 9 http://www.uips.sk/prehlady-skol/statisticka-rocenka---vysoke-skoly 2013/2014 Tabv8 Oktatási (ivatala adatai alapján 10Magyarország 77 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL addig a magyarok kevesebb, mint százaléka.11 A feltett kérdésre, hogy fontos-e a magyar anyanyelvű felsőoktatás, illetve mi a vélemény“k a szlovákiai magyar felsőoktatásról, az interj’alanyok egyértelműen nagyon fontosnak titulálták. Több alany pozitív példát is hozott fel ennek alátámasztása érdekében. A kérdés második részére azonban elmondható, hogy érvényes az a szabály, hogy egyrészt a megkérdezettek automatikusan a komáromi székhelyű, nemrég alakult Selye János Egyetemre gondolnak, másrészt, aki oda járt, inkább pozitív véleménnyel bír róla, mások inkább negatívan, vagy nagyon negatívan tekintenek rá. A vélemények egy széles spektrum’ skálának inkább negatív előjelű végpontja kör“l kezdődnek, majd a mérsékelten pozitívig terjednek: „Mert hallani ezt-azt a Selye János Egyetemről, hogy ilyen és olyan szintű a képzés ott, és akik onnan kijönnek, tehát hogy inkább a fejpénzesekedésre megy. Meg ilyen hasonló dolgokra. Szóval mellette vagyok ennek a magyar egyetemnek, de ebben a formában, amiben most működik szerintem szégyen és gyalázat. […] Ez csak ilyen végzettséggyártó szövetkezet vagy szervezet.” A A Nyitra Konstantin Filozófus egyetemről, melyet a szlovákiai diákok a harmadik legnagyobb számban látogatnak a pozsonyi Komenský Egyetem mellett nem hangzott el konkrét vélemény: „Egy szlovák felsőoktatási intézmény soha nem fogja tudni ugyanazt garantálni pl. a történelemképzésben, mint egy magyar a magyar hallgatók számára.” A Előjön az a tény is, hogy a SJE rendkív“l fontos szerepe van abban, hogy a fiatal értelmiség egy helyen tömör“ljön, saját hazájából szerezze kapcsolatait, ezáltal valószínűsítve, hogy későbbiekben is sz“lőföldjén marad majd. A vélemények – egy híján – egyöntetűek annak terében, hogy sz“kség van-e a szlovákiai magyar felsőoktatási kínálatot bővíteni. Az orvosi mellett a műszaki képzést hiányolják: „Szerintem kell, műszakiról mindenképp. Most csak humán erőforrások vannak, abból már tele van a piac. Már túltermelés van.” A Az ellenvélemény azonban pusztán gazdasági szempontok szerint ítélkezik: „Én szlovákul tanultam a közgazdaságtant, nem mintha emlékeznék is valamire, nem erre akartam kitérni, csak hogyha magyarul tanultam volna a közgazdaságtant, akkor lehet, hogy Szlovákiába egy céget nem tudtam volna megalapítani azért, mert ott is 11 Ld. http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=73571 78 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE ahol lehetne kisebbségi nyelven adminisztratív dolgokat intézni, vagy engedélyeket intézni, ott se használják az emberek. […] sokkal könnyebben megtanultam a magyar szakkifejezéseket szlovákból, mintha fordítva kellett volna megtanulnom. […] Viszont az aki, és ezzel nem degradálni szeretném a Selye János Egyetemet. Aki ott végzi el az iskolát, annak csak a magyar piacon. (ogyha lebontjuk biznisz szintre, akkor az egy 10 milliós piac, aki meg itt végzi el, annak milliós piac, ha tud magyarul.” B Az ilyen negatív-pozitív szempont azonban csupán az interj’alanyok fele szerint releváns, a másik tábor, vagy nem nyilatkozott, révén nincsenek róla releváns ismeretei, tapasztalatai, vagy inkább az iskolarendszert globálisan vették kritika alá: „…az szerint támogatják az egyetemeket, hogy mennyi diák jár oda, és ezért gyengébb képességű diákokat is felvesznek, hogy megkapják utána a pénzt és ez is rontja a színvonalát.” A Egy egyed“lálló vélemény szerint pedig, nem is az iskolákkal van baj, hanem azzal, hogy boldog boldogtalan egyetemet akar végezni: „Életre nevelték. Arra, hogy találja föl magát, arra, hogy keressen mesterséget. Nem kellett neki 15- évig tanulni, hogy legyen valaki, hanem mellé állt egy mesterembernek, és akkor úgy tanult, és akkor kitanult egy szakmát.” A INTERNET, SZÁMÍTÓGÉP ÉS A MODERN ÉLETMÓD VESZÉLYE) Bár csupán három interj’alany vetette fel problémaként, a . század elején rendkív“l komoly kutatások folynak az internet és a közösségi hálózatok stb. negatív hatásairól.12 Főképp a kapcsolattartás vált személytelenné, inger szegénnyé, és a fiatalok otthonról szocializálódnak. Így mi is fontosnak tartjuk pár mondatban, az elhangzott véleményeknek teret engedni. Sőt, ami azt illeti, az egyik közösségi vezető részben a legnagyobb kihívás kiváltó okának nevezte a számítógépes korszakot: „…inkább menjél fiam internetezzél, addig se zavarsz, meg nézem a sorozatomat. És akkor a gyerek odaszokik a gép elé, akkor már nem mozog.” A http://nmhh.hu/dokumentum/3886/ITHAKA_EU_KIDS_Magyar_Jelentes_NMHH_Final_12.pdf vagy Lásd: http://scholar.google.sk/scholar?hl=en&q=dangers+of+social+networking+sites&btnG=&as_sdt=1%2C5&as_sdtp= 12 79 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Más vélemények szerint inkább a közösségi oldalak okozzák a problémákat: „… közösségi oldalnak a veszélyei, mi az amit lehet posztolni, mi az amit nem lehet posztolni. […] Nem csak a Facebookról van szó, hanem rengeteg más közösségi oldal is, kommunikációs csatorna van, pl. nem tudom tudsz-e az ask.com-ról. Tehát olyan, ahol kérdezés nélkül, regisztrálás nélkül lehet tőled bármit kérdezni. És nagyon sok van ilyen mindenféle fiatal gyerekek szexuális és más zaklatásnak vannak kitéve.” A A társadalom perifériájáról származó veszélyek mellett felmer“lt a közösségre ható romboló hatás is: „Főleg az internet világa miatt meggyengültek ezek a kapcsolatok, baráti kapcsolatok, ill. akár családi kapcsolatok.” A ANTI POLITIKUM A politika, mint a fiatalok egyik lehetséges probléma jelen van a szervezetek életében. A politikához a szlovákiai magyar ifj’ság inkább passzívan áll hozzá. A választási részvételről nincsenek k“lön nemzetiségi alap’ adatok, csupán becslések állnak rendelkezés“nkre. A politikai generációváltás problémája is inkább a politikához közel álló szervezetek vezetőinek interj’iban jelenik meg hangs’lyosabban. Mint már korábban volt róla szó, a fásultság és állóvízszerű régi politikai vezetőkre panaszkodnak: „És mivel az elmúlt évbe ugyanazok az emberek forognak a politikába, […] mert ugyanott vagyunk, mint éve vagyunk mentalitásba. Nem azt mondom, hogy gazdaságilag, de mentalitásba ugyanott vagyunk. Még mindig kommunisták meg szocialisták. […] csak váltottak egy kabátot, fölhúzták a nyakkendőt és…” B A fiatalok erre a kihívásra nem panasszal, hanem alkalmazkodással reagálnak: „És ez az amit egyesek látnak, egyesek, tehát mindenki látja, csak valaki ezt el is fogadja, valaki pedig próbálja eltakarni, mert hogy ugyebár az érdekek. Ez a politika benne, hogy sok ember kapcsolódik ehhez, mindenki ül a dézsa körül, aztán nehezen válna meg ettől az egy csepp aprótól, ami néha pottyan nekik…” A 80 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Más vélemények szerint inkább a passzivitás jellemző: „És amikor megkérdezem tőlük, hogy voltatok-e választani, barátaimtól, azt mondják nem. Mondom, akkor ne morogjatok. Tehát ezt akarom megváltoztatni kicsit, hogy jobban részt vegyenek a közéletbe és az őket érintő kérdésekbe ők maguk döntsenek." (B2) EGYÉB PROBLÉMÁK ÉS ÉSZREVÉTELEK Szlovákia, Magyarországhoz hasonlóan egy vízfejű ország, ahol ráadásul a főváros az ország legnyugatibb részén fekszik, és rendkív“l nagy gazdasági, és mentalitásbeli k“lönbségek is vannak nyugat és kelet között. Ugyanez a szlovákiai magyarokra is jellemző, olyannyira, hogy négy interj’ban is valamilyen módon felmer“lt ez a k“lönbség, hol problémaként, hol csupán szervezeti probléma szintjén. A köztudatban teljesen elfogadott, hogy a „nyugatiak a keletieket „keletinek és fordítva nevezik. Ez a választóvonal kör“lbel“l Léváig, esetleg )polyságig h’zódik, a középső ter“letein élőket automatikusan „lekeletizve . A „keleti magyarok ezt a figyelmetlenséget nem követik el „középen élő sorstársaikkal. A gazdasági k“lönbségeknek kivétel nélk“l mindegyik a témában nyilatkozó szervezet vezetője tisztában van: „Persze, aki Pozsonyban nem tud munkát találni az bamba. Rengetegen morognak Pozsonyba a keletiekre, hogy ide jönnek és elveszik a munkát előlünk. […] nagyobb hülyeséget még nem is hallottam. Tehát aki ide jön keletről és ügyes, az miért ne dolgozhatna itt.” B Mások nem csak Pozsonyra, hanem általában véve „nyugatra is kiterjesztik ezt a pozitív munkavállalási lehetőséget: „Csallóközben sokkal jobban el tud, olyan szempontból helyezkedni mondjuk, de így is több a fejlesztés, de közel van Bécs, […], Győrbe sokan járnak, még Budapest is viszonylag közel van. Pozsony is nagyon közel van, tehát ott nagyobb a lehetőség ugye nyilván.” A Röviden érdemes tárgyalni a Gombaszögi Nyári Tábor, és a Martosi Szabadegyetemmel kapcsolatos véleményeket is. Gombaszöget három, köz“l“k természetesen a szervező egyes“let említette. A másik két szervezet elnöke pozitívan tekintet rá, mint értékteremtő, közös fórumra, 81 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL amely rendkív“l pozitív hatással van a szlovákiai magyarság kapcsolathálóinak építésében stb.13 A korábbi hagyományokkal nem rendelkező Martosi Szabadegyetemet, a szervezőkön kív“l mások nem említették.14 LE(ETSÉGES PROBLÉMAMEGOLDÁSOK A problémák megoldására ny’jtott lehetséges válaszok a legtöbb esetben nem konkrétak, polemizáló, tanácstalanságot t“kröznek. Leggyakoribb válasz a „nem tudom „honnan tudjam „nehéz kérdés „bonyolult vagy csak a politika és a gazdasági helyzet felé terelődik. Konkrét megoldási lehetőségeteket egyrészt politikai szinten, társadalmi problémákra közösségi, kisközösségi szinten és gazdasági rendszeren kereszt“l kínálnak interj’alanyaink. „Elsősorban magyar érdekeltségű pártnak be kéne jutni a kormányba. Azt, hogy most ez a (íd lesz, az MKP lesz, azt nem tudom. (a mind a kettő, akkor mind a kettő. […] nagy figyelmet fordítanak a szakközépiskolákra. Mert halnak ki a mesterek, […] Mindenki megy gimibe, mert ez volt a trend a 90-es évekbe. Mindenki menjen gimnáziumba, aztán egyetemre. Dunát lehet rekeszteni közgazdászokkal és csak ülnek a seggükön és csak növelik a munkanélküli rátát.” B Némi nosztalgia is vegy“l az alábbi probléma megoldásba, mely általánosan az önellátó gazdaság megteremtését tekinti lehetséges megoldásnak: „Faluban egy ilyen közösségnek kéne működni, és hogyha van valakinek mondjuk tehene, akinek fölmarad sok hely, akkor ha valakinek van sok tyúk, akkor cserélnek egymással, és akkor ugye a pénzt lehető legjobban kizárni. […] És akkor itt megint csak vissza lehet térni a nemzetiségre, akkor ezáltal egy olyan közösséget létre lehet hozni, ami ugye ebbe a magyar nemzet tudatba tud működni, tehát amikor már megélik ezeket a hagyományokat, nem csak őrizgetik. A Gombaszögi tábor a szlovákiai és csehországi magyar egyetemisták szervezetének, a Diákhálózatnak nyaranta tartott fesztiválja, tábora és szabadegyeteme. Eredetileg a mintegy -kmre lévő Szalóc községhez tartozó Gombaszögön, a cseppkőbarlang melletti kempingben tartották, manapság viszont Krasznahorkaváralja község kempingjében tartják. A szlovákiai magyar fiatalság legnagyobb nyári rendezvénye, a meghívott zenekarok révén zenei fesztiválként, a meghívott előadók révén szabadegyetemként és társadalmi kerekasztalként is működik. Ld. https://www.gombaszog.sk/ 14 A Martosi szabadegyetemet először -ben rendezték meg. A főszervező a Via Nova )fj’sági Csoport mellett a társszervezők, a Selye János Egyetem (allgatói Önkormányzata és a Bonita ifj’sági szervezetek által megrendezett, a Gombaszögi táborhoz hasonlójellegű rendezvény. Ld. http://martfeszt.sk/ 13 82 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE ZÁRSZÓ (ELYETT - VEZETŐ) ÉS SZERVEZET) JÖVŐKÉP Annak ellenére, hogy az interj’ során k“lön rákérdezt“nk a vezetők egyéni és szervezettel kapcsolatos jövőterveikre négy év távlatából, az interj’alanyaink nem igazán tudtak elrugaszkodni a szervezettől és önmagukra vonatkozó elképzelésekkel előállni. Csupán az egyik szervezet képviselője említette meg a családalapítás lehetőségét négy év m’lva: „…négy év múlva már harminc fölött leszek, és én nagyjából harminc köré terveztem a nősülést, és a családalapítást, szerintem harminc alatt a mai férfi még gyermek és éretlen.” B A szakmai karrier’tra vonatkozó terveket többen említenek, mely következhet abból is, hogy jelen pillanatban még nem érzik magukat befutottnak szakmai pályájukon, de perspektívát látnak abban, hogy négy év m’lva ez bekövetkezzen: „…négy év múlva remélem már a második kötetemet fogom készíteni, mert hogy most jelenleg tervek vannak, de az az 1- év még kell ahhoz, hogy én is felkerüljek Pestre és megtaláljam a helyem. Szóval írni kell. - éven belül biztos, hogy sikerül egy kötet, és utána pedig nem tudom, hogy hol szeretnék megállni hány kötetnél. Az irodalmat azt nem szeretném abbahagyni, de amellett a magánéletemben nem tudom, jó lenne egyszer egy éttermet nyitni Pesten, ahol cseh söröket szolgálunk fel és sült libahúst eszünk mellé.” A „Úgy gondolom, hogy egy kutatóintézetnek vagy egy felsőoktatási intézménynek leszek az oktatója. Mindenképpen a tudománnyal szeretnék a továbbiakban is foglalkozni.” A A szervezet életéhez továbbra is kötődni szeretnének: „úgy képzelem el, hogy igen, itt leszek és ezt a munkát folytatom tovább.” B „Gyakorlatilag a szervezethez köthető dolgok, ezt szeretném.” A A szervezet jövőjével kapcsolatos gondolatok között vezetőség utánpótlása elengedhetetlen, hiszen az ifj’sági szervezetek vezetői körében magas a fluktuáció, magyarán kinőnek a pozícióból koruk előrehaladtával. Ez főként a fiatal vezetőket igénylő szervezetekre vonatkozik: 83 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL „…ha sikerül kinevelnem magam alá vagy magam alól valakit aki méltó erre, akkor természetesen átadnám neki ezt az egész dolgot.” B A szervezet gyarapodása, tagsági és szervezeti strukt’rájának növelése irányába való törekvés azt jelentheti, hogy a szervezetek nem csak a megmaradáson dolgoznak, hanem látnak esélyt a terjeszkedésre is: „…egyre inkább egy átfogó szervezetté váljunk…” A „Én ezt év múlva úgy képzelem el, hogy van egy teljesen átlátható struktúrája, és ebben a struktúrában el tudjuk helyezni a munkatársakat is, tagságot, szimpatizánsokat, a támogató tagokat is vagy a támogatókat akár szervezetekről vagy bármilyen külföldi kapcsolatokról van szó.” B „…a szervezet jövője stabil alapokon legyen. Tehát hogy egy kő intézménnyé átalakítani, ami jelentené azt, hogy azokat az infrastrukturális pontokat amiről beszéltünk, ill. ez mellett egy fizetett , tehát, hogy legyen egy fizetett titkár, aki elérhető az irodánkba bármikor és a különböző bürokráciai dolgokat oldja…” A Minden válasz valójában megfogalmazza az előrehaladás iránti igényt, ennek akadályairól az interj’alanyok nem beszélnek. Úgy látják mind a magánéletben – ez főként a szakmai élet’tjukra vonatkozik – mind jelenleg képviselt szervezet“k négy év m’lva pozitív irányba fog előrelépni. )nterj’alanyaink a fiatalokat érintő problémákat, mint a munkanélk“liség, az asszimiláció, az elvándorlás az ország gazdasági fellend“lésének bekövetkezte előtt megállíthatatlannak tartják. A fejlődést viszont a szervezetek által nem is gondolják befolyásolhatónak. A tovább göngyölített kihívások meglétének tudatában a szervezetek egyéni és szervezeti jövőkép“ket tekintve is bizakodóak. 84 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE IRODALOM: Asszimilációkutatás a szabadkai magyar végzős középiskolások körében http://otdk.zskf.hu/Dolgozatok/292.pdf, Letöltés ideje: . . , . Andorka, R. (2006): Bevezetés a szociológiába. Budapest. Osiris Kiadó, . Bourdieu, P. (1992): Language and Symbolic Power. Translated by Gino Raymond and Matthew Adamson. Polity Press, 1992. Dobos, F. /szerk./ (2011 : Szociológiai kutatások a határon t’li magyarság körében. Kutatási jelentés, Dobos, F. , http://www.kmkf.hu/tartalom/assszimilacio.pdf, Letöltés ideje: . . é.n. : Asszimilációs folyamatok az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében –2011. Kutatási jelentés. Budapest: B-Fókusz )ntézet. Kézirat. http://www.kmkf.hu/tartalom/assszimilacio.pdf, Letöltés ideje: . . . Fényes, H.– Kiss, G. (2011): Az önkéntesség szociológiája. Kult’ra és Közösség, Yinger, J. M. é.n. : Az asszimiláció és a disszimiláció elmélete felé, http://epa.oszk.hu/00000/00036/00044/pdf/02.pdf, Letöltés ideje: . . / . -38. . Kulcsár, M. – Nagy, M. – Szarka, K. – Szép, A. – Tóth, K. – Tuba, L. (2002): Nonprofit x . Útikalauz kezdő civil szervezetek számára. Lilium Aurum Könyvkiadó, . Nárai, M. (2004): A civil szervezetek szerepe és jelentősége az egyének, közösségek, illetve a társadalom számára. Educatio / . -634. Papp, Z. A. é.n. : Beszédből világ. Amerikai magyar szervezetek és működtetőik – közelről http://www.mtaki.hu/data/files/144.pdf, Letöltve: . . . Pavluska, V. (2002): Van-e helye a marketingnek a nonprofit szervezetek menedzselésében? Budapest, Nonprofit Kutatócsoport, . Pierog, A. (2013): Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai. Doktori disszertáció, 2013. Policy Paper on Youth Employment. European Youth Forum. Adopted at the Council of Members, Brussels, Belgium. 19-20 April 2013; COMEM/GA 0166-13-FINAL; Putnam, R. (2006): Bowling Alone. New York Simon and Schuster, 2006 Šutaj, Š. : Maďarská menšina na Slovensku v 85 . storočí, Kalligram, MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Szabó, A. – Bauer, B. – Pillók. P. (2013): Mozaik . Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Kutatási jelentés. Szeged-Budapest: Belvedere Meridionale, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai )ntézet, . Tóth, K. (2009): A civil szektor Szlovákiában, Civil fórum, / , -29. Adatbázisok: http://www.oecd.org/els/emp/keyemploymentstatistics.htm#cc, Letöltve: . . http://www.uips.sk/prehlady-skol/statisticka-rocenka---vysoke-skolym, Letöltve: . http://kutatasok.adatbank.transindex.ro/download/kapcsolodo74.pdf , http://magyarifjusagikonferencia.eu/wpcontent/files_mf/mozaik2011.pdf Letöltve: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2012.pdf, Letöltés ideje: 86 . . . . . ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE KÜL(ON) MAGYAR IFJÚSÁG) HELYZET(EK) Szarvas Hajnalka „A vető a kivetülésben nem az ember, hanem maga a lét.”15 ELŐSZÓ A KUTATÁSRÓL Jelen tanulmány a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Társadalmi Szervezetek Munkacsoportjának felkérésére a Nemzetstratégiai Kutatóintézet koordinációjával a Pí - net Postgraduates International Network (Pi-net által a K“lhoni Magyar )fj’ságkutatás elnevezésű kutatás részeként szervezett és elkészített szakértői interj’ alapján igyekszik átfogó képet alkotni a k“lhoni magyar ifj’ság helyzetéről, kilátásairól, általános állapotáról. Főként és elsősorban a k“lhoni magyar fiatalok önszerveződési mintázatai, strukt’rái állnak a tanulmány középpontjában, érintve ennek kapcsán a fiatalok önképét, motivációikat, közösséghez tartozás érzet“k intenzitását, az ezt befolyásoló tényezőket, életcéljaikat, a jövőtervezéssel összef“ggő kérdéseket, s az ezek eléréséhez sz“kséges vagy általuk alkalmasnak vélt életstratégiákat. Az elemzés Akik köz“l k“lhoni magyar ifj’sági szervezet vezetőjével kész“lt szakértői interj’n alapul. férfi, nő. Az átlagéletkor , év volt. Foglalkozásukat tekintve többségében humán értelmiségiek, azonban csaknem hasonló arány’ természettudományos, illetve műszaki értelmiségi, illetőleg néhány gazdasági végzettségű is volt a megkérdezett szervezetek vezetői között. A kutatásban résztvevő ifj’sági szervezetek ter“leti eloszlása: Felvidék: /Partiummal és Moldvával/: Magyar )fj’sági Konferenciának. , Délvidék: , Kárpátalja: , Erdély . A szervezetek egy része tagja a 15 Vajda Mihály: A posztmodern (eidegger, Századvég, , Budapest. p. . Platón is megfogalmazta már, hogy a létezés rendjében a közösség az egyén felett áll. Az egész ugyanis több, és minőségében más, mint a részek puszta összessége. Megközelítésem lényege tehát a metodikai holizmushoz áll közelebb, mégsem egyenlő azzal, lényeges eltérés ugyanis, hogy itt nem egyszerűen a kollektívre, hanem egy teljesen más, magasabb létminőségre, létszintre, az Egészre vonatkozó kérdések szolgálnak kiindulópontul és egyben vezérfonalként. 87 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A kutatás során a legépelt szakértői mélyinterj’k tartalomelemzésre ker“ltek. A kérdések egy része általános, feltáró természetű volt. Ezek az ifj’sági szervezetek történetére, alakulására, szerveződési módjára, felépítésére, finanszírozási forrásaira, fennmaradási esélyeire, jövőképére, aktuális tevékenységeire kérdeztek, illetve a szervezetek számára kihívást jelentő tényezőkre, a mobilizálás módozataira, a fiatalokat foglalkoztató kérdésekre, problémákra, a nemzetiségek közti viszonyra és a szervezet által ezekre kínált alternatívákra vonatkoztak, illetőleg az általános bizalmi szintet igyekezett vizsgálni a fiatalok körében a k“lönböző demokratikus intézmények, civil, illetve “zleti szféra irányában, helyi, regionális, illetve központi államigazgatási szerveződési szintekre vonatkoztatva. Emellett a szervezetek egymás közti egy“ttműködését is vizsgálta, illetve, hogy tagjai-e nagyobb ernyőszervezeteknek, helyi, regionális, országos vagy nemzetközi szintű érdekvédelmi, vagy egyéb ifj’sági szervezetnek, hálózatnak. Ezek köz“l itt most csak a fiatalok identitásával kapcsolatban álló kérdésekre adott válaszok taglalására ker“l sor. BEVEZETÉS Annak a valóságnak megértéséhez tehát, amelyben a k“lhoni fiatalok élnek és szervezik meg közösségeiket elsőként dr. Vass Csaba Ki építi a nemzedéki valóságot? című tanulmányában foglaltakat hívjuk segítség“l. Ebben a szociológiát egy olyan kamaszhoz hasonlítja, aki a létalapját jelentő kötelékeket is eltépi sz“leitől, hogy felnőttnek érezhesse magát, majd nagy nehezen mégis visszatalál gyökereihez. )tt a filozófiához való viszony kapcsán említi, hogy ezen kötelékek eltépésével pedig elvéti a lényeget, ugyanis a legfontosabb lényegi kérdések feltevésétől eltekint, a létminőségekre vonatkozó kérdésektől való eltekintés híján pedig puszta formatudománnyá válik. A másik szempont ami alapján hiányosnak tartja a szociológiai megközelítéseket a tudat valóságteremtő potenciáljának alábecs“lése.16 Ahogy Snydert idézi: „Nem csupán a társadalmi világról alkotott belső képeink a tükröződései a szociális világban bekövetkezett eseményeknek, de maguk a társadalmi világ eseményei is tükröződései és termékei lehetnek a szociális világról alkotott képeinknek.”17 Noha meg kell jegyezz“k az utóbbi évek fejleményeként, a kognitív tudományok előretörésével egyre nagyobb teret hódítanak az efféle tudatot középpontba állító elméletek. 16 In: dr. Vass Csaba: Ki építi a nemzedéki valóságot? p. . 17 M. Snyder – W.B. Jr. Schwann: Behaviorial confirmation in social interaction, Journal of Experimental Social Psychology, . . szám, p. . 88 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Az alapvető hermeneutikai szituáció megvilágítása kapcsán csak röviden utalnánk a Wittgenstein által megfogalmazott európai kult’rkör fundamentális vélekedéseire, mely axiómarendszer ismerete elengedhetetlen feltétele a további vizsgálódásoknak, ahogy Smith is utal erre az „Európai kult’rák családja , egyfajta közös identitás alapját jelentő kulturális örökség, folytonosság kapcsán, amelyből országonként, koronként ugyan k“lönböző mértékben, mégis osztozunk. Elmélete szerint az identitásokat koncentrikus körökként lehetne leginkább megragadni, s normál kör“lmények között a k“lönböző identitástartalmak probléma nélk“l megférnek egymással, helyzethez illően a megfelelőt előhívva. A kisebbségek fiataljainak önazonosságtudat válsága, annak esetleges aktuális gyeng“lése kapcsán érdemes előrebocsátani, hogy a nemzeti identitás képes t’lélni, fennmaradni jelentékeny szám’ egyén apátiája esetén is.18 )tt már a kutatásból is feltáruló fő diskurzushoz is érkezt“nk egyben. Az interj’alanyok csaknem harmada explicite is a fiatalok gondolkodását, értékrendszerét és részben önmeghatározását uraló, meghatározó eszmeáramlatként, világszemléletként nevezi meg a liberalizmust, s ezt meglehetősen aggályosként, esetenként a modernizációs folyamatokkal társulva a fiatalokat érintő fő problémaforrásként megjelölve, amely hozzájárul a gyökérvesztettség, megfelelő személyes és nemzeti önismeret hiányához, a fiatal generációra jellemző céltalanság, elvándorlás, alacsony gyerekszám, és elszigetelődés, silány társas, közösségi élet kialakulásához. Emellett a megkérdezett ifj’sági vezetők több, mint egyötöde önmagában a modernitást és főként az azzal járó technológiai modernizációval összef“ggő kérdésként magyarázza, tárgyalja a fiatalok jellemzőit, miszerint nem járnak közösségekbe, nehezen mobilizálhatók, nehezen köteleződnek el hossz’ táv’ célkitűzések mellett, kevésbé ragaszkodnak a sz“lőföldhöz. )tt az internet szerepe kapcsán a globalizációval járó hatások is ebben a kategóriában szerepelnek. Ortega Y Gasset ugyancsak a modern civilizációt és az ez által hozott technikai specializációt tartotta felelősnek az ’j barbárság- a „tömegemberek - felemelkedéséért. 19 Al Gore korábbi amerikai alelnök, “zletember és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista leg’jabb könyvében a . századi valóságot, jövőnket egyik legkomolyabb mértékben befolyásoló mozgatórugóként nevezi meg a „globális agyat. 20 Y Gasset ugyan politikai megoldást akart keresni a problémára, mégsem látott összef“ggést a liberalizmus ideológiája és a fent nevezett t“netek között. A tömegembereket ugyanis egy tömegtársadalom „termeli ki magából, és a tömegekre építő társadalomszerveződési mód, tömegpártok megjelenése pedig sok szempontból tekinthető a Antony D. Smith. . „ National identity and the )dea of European Unity )nternational Affairs : -76. Pim den Boer, Europe to 1914. The making of an Idea, in K. Wilson-J. Van Der Dussen (eds.), The History of the Idea of Europe, Routledge, London-New York, 1995. p. 63. 20 Pim den Boer, Europe to 1914. The making of an Idea, in K. Wilson-J. Van Der Dussen (eds.), The History of the Idea of Europe, Routledge, London-New York, 1995. , p.558 18 19 89 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL liberalizmus fejleményének. Ahogy Boer fogalmaz: „A tömegeknek nincs más céljuk, mint hogy az „én elől így az erkölcs és az értelem elől a kollektív eksztázisba menek“ljenek. 21 Ennek kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy a fiatalok mobilizációjának leghatékonyabb módjaként említik páran a megkérdezettek kevesebb, mint tizede a bulik szervezését. Ahogy egy olasz esztéta, Luca Garavaglia fogalmaz ennek kapcsán Az eszmék érzéki varázsa című munkájában: „ … a világ a rövid mondatok felé halad, bár manapság sem lehet két perc alatt megérteni Beethoven valamely partitúrájának lényegét. Ma ugyanez a világ egyre jobban „kikapcsolódik” azaz kikapcsol minket a megismerésből, eltávolít azoktól az eszközöktől, melyekkel a legtermékenyebb módon viszonyulhatunk a valósághoz. … (a eltávolítjuk a jelenből a már megalkotott dolgokat azért, mert nem lehet rövid idő alatt megérteni őket, akkor kizárjuk annak lehetőségét, hogy onnan induljunk, ahova valaki más már eljutott. Mindez a gyökerektől való folyamatos elszakadást, állandó újrakezdést jelent.”22 Tehát mintha a fiatalok is ki akarnának kapcsolódni, vagy a „világ kikapcsolná őket a megismerésből, és így az „én elől a bulik eksztázisába menek“lnének a valóságból egy másik virtuális, alternatív valóságba, „a lét elviselhetetlen könnyűségébe. Ugyanakkor a fiatalok „kikapcsolódási vágyát mással is magyarázzák interj’alanyaink. Zsoldosi Ferenc (Ci-Fi például az előző generációk terhes társadalom-lélektani örökségével, a kollektív tudatmezőbe beivódott keserű tartalmaktól való szabadulás vágyával magyarázza a fiatalok orientációit, kevésbé tudatos életvitelét, vagy szórakozási szokásait, amelyben a lét valóban elviselhetetlen“l könnyűvé válik egyszeriben. Ahogy (eidegger írja, „amikor nagyon kétségbe vagyunk esve, és minden dolog s’lytalanná kezd válni, s az értelme mindennek elhomályosul … 23 Ahogy Zsoldosi Ferenc utal rá: „a gyerekeken és a fiatalokon is lecsapódik a szüleiknek az elkeseredése és kiúttalanság érzése. Ez ellen ők általában úgy küzdenek, úgy reagálnak rá, hogy valójában elsősorban bulikba [járnak], nem veszik komolyan az életet, mert nem akarják ezt a keserű létállapotot, ez az én személyes olvasatom, amit esetleg a szüleiknél látnak.” 21 Pim den Boer, Europe to 1914. The making of an Idea, in K. Wilson-J. Van Der Dussen (eds.), The History of the Idea of Europe, Routledge, London-New York, 1995. p. 63. 22 Luca Federico Garavaglia: Fantasilandia. Il fascino sensuale delle idee. Libri Scheiwiller, Milano, 2004 23 )n: Martin (eidegger: Bevezetés a metafizikába, )kon, , Budapest. p. . 90 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE S itt rögtön felfedezhet“nk egy másik diskurzust, amely a feldolgozatlan, „nem magunkévá tett 24 m’lt terhes társadalomlélektani örökségének beágyazottságában tárja elénk a fiatalok valóságát. Timothy Garton Ash találóan ragadja meg ezt a nemcsak szűk értelemben vett Közép-Európai fenomént, amely egyébként talán nem is csak a rendszerváltások milyenségéhez köthető, s talán e tekintetben nem is csak a világ ezen részén megfigyelhető jelenség, hanem általában véve igaz a globalizáció kárvallottjai körében, és a globális fogyasztói kult’ra térhódításának áldozatul esett régiókban. Erről a globalizáció által kényszerített egyenkult’ráról Benjamin Barber Jihad vs. McWorld című könyvében ír részletesen. Most azonban lássuk előbb, hogy a fent említett Timothy Garton Ash hogy summázza a Közép-Európai tapasztalat lényegét, mely ehhez a társadalom-lélektani állapothoz, valósághoz vezetett, amely a fiatal generációk valóságává is vált egyben, átöröklődött. „És végül azt hiszem kiábrándultságot tapasztalhatunk mindenütt a régióban. Kiábrándultságot, mert nincs új a Nap alatt. S ebben a csalódottságban egyrészről jómagam is osztozom az emberekkel, mivel Közép-Európa olyan különleges és sajátságos volt az eszmék tekintetében amiket szült, valamint a politikai modellek tekintetében, beleértve, s kiváltképp -et, hogy néhányan közülünk reménykedtek, hogy legalább valami kicsit is eltérő rendszer jön létre, ahhoz képest, ami nálunk volt Nyugaton. Attól tartok a válaszom tíz év után: Nem, ez nincs így. Természetesen ami keletkezett ezekben az országokban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon vagy Lengyelországban az különböző elemek sajátos ötvözete, ez minden országban így van. De ha megnézzük a politikai rendszert, az alkotmányt, a sport világát, az életstílust, a sajtót, hogy mit esznek az emberek reggelire, a tévéműsorokat, a vetélkedőket, bármerre nézel másolatokat találsz, és gyakran inkább valami rossz másolatot a Nyugatról. Nem mondom, hogy történhetett volna másképp, és sok rosszabb dolog is van ennél. De ami nálatok van az egy fogyasztói társadalom, ahogy mi ezt a Nyugaton ismerjük, amit többek között mesterségesen kreált szükségletek jellemeznek. Ez persze egyáltalán nem hasonlítható a ’ előtti időkhöz, amikor a szabadság teljes hiányával szembesültünk, de ez ugyancsak fogság, csak annak egy sokkal kifinomultabb változata. 25Tehát általános a csalódottság. Adam Michnik egyszer azt mondta, hogy Közép-Európa története olyan, mint egy rossz amerikai film, mert boldogan végződik. Nos, én szeretem a boldog befejezést, de nem igazán rajongok a rossz amerikai filmekért.” In: Existentia, Vol. VI-VII. (1996-1997) Fasc. 1- . Martin (eidegger: Fenomenológiai Aristotelés-interpretációk A hermeneutikai szituáció jelzésére p. . Societas Philosophia Classica, Szeged-Budapest) 25 In: Between Past and Future- The Revolutions of 1989 and their Aftermath, Sorin Antohi, Vladimir Tismaneanu (eds.) Central European University Press, Budapest, 2000, p. 18. 24 91 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Kundera többek között a Nevetés és Felejtés Könyvében ragadja meg rendkív“li érzékenységgel, plasztikussággal ezt a sajátos Közép-Európai életérzést, történelmi tapasztalatot, melyet áthagyományozunk a következő generációkra, melynek lényege, hogy a jövőnket meghatározó igazán lényeges kérdéseket ’gyis a fej“nk fölött döntik el, ’gysincs ráhatásunk, hiába is minden igyekezet és próbálkozás. Ez a diskurzus is jelen van, ugyan csak a Délvidéken ker“l explicit formában kifejtésre és ilyen jellegű narratívába a fiatalok viselkedése, létvalósága, mégis érzékelhető a többi régió esetében is. Ezt mutatja az is, hogy a fiatalok problémái között a legtöbbször kiemelt munkanélk“liség és elvándorlás után csak hajszállal lemaradva következik az apátia, amelyet a meginterj’voltak több mint fele említ, ugyan k“lönböző magyarázatokkal.26 A fiatalok valóságának megértéséhez fenti értelmezési kereteken fel“l feltétlen“l meg kell még említeni a Gábor Kálmán által bevezetett „)fj’sági Korszakváltás fogalmát, amely szerint a Nyugat-európai fiatalok körében a -as és -as évek között hatalmas léptékű korszakváltás zajlott le, melynek egyik jellemzője az iskolai tudás felértékelődése, meghosszabbodott az ifj’kor 27 , egyszersmind az ifj’ság autonómiája is megnőtt, az ifj’sági kult’ra szerepe felértékelődött a fiatalok társadalmi orientációjában és politikai cselekvési mintáiban egyaránt. Fontos jellemzőként ki kell emeln“nk, hogy az ifj’ság mintakövetőből mintaadóvá is vált. Fokozódott a nemzedéki szerveződés szerepe.28 Ahogy Gábor és kollégái másutt is kifejtik a regionális ifj’sági helyzet vonatkozásában is a fiatalok társadalmi orientációiban a privatizálódás és az alkalmazkodás passzivitásával szemben, az én kibontakoztatásának aktivitása figyelhető meg a fiatalok életében növekszik az aktív kulturális időtöltés szerepe, felértékelődik a k“lönféle ifj’sági egyes“letekben való részvétel, stb. fiatalok körében végzett hazai Magyarország Eszerint 30 29 A pár éve középiskolás című kutatás eredményei is ezt igazolják. korszakunk egyik jelenlegi és várható jellemzője a szervezetesedés, amely a közhatalmi és az államhatalommal nem rendelkező intézmények látványos szaporodásában és gyakori strukturális változásaiban nyilvánul meg. Kiemelik továbbá, hogy az alternatív ifj’sági kult’rák válnak meghatározóvá a fiatalságon bel“l az általános iskolázottsági szint növekedésével összef“ggésben. Látni fogjuk az eredmények taglalásánál, hogy főként a gyerekvállalás kitolódása kapcsán a megkérdezettek majd mindegyikének véleményéből kibontakozik implicite ennek a kijelentésnek, megfigyelésnek az érvényes“lése a k“lhoni magyar fiatalság körében is, néhányan az elterjedt „Mama (otel kifejezés mögött álló kontextusba ágyazottan említik, ugyan ennek nagyon gyakran más az eredője, mint a Nyugat-európai fiatalság körében, lokális kontextusban főként anyagi okokra visszavezethető. 28 Korszakváltás és társadalmi feltételek )n: Gábor Kálmán Válogatott )fjúságszociológiai Tanulmányok. Belvedere: Szeged. p. 15. 29 Gábor Kálmán – Mátay Melinda – Balog )ván – Kántor Zoltán : Az ifjúság és az elit. Budapest: Oktatáskutató )ntézet. Kutatás közben. . p. . 30 Nováky, E. , szerk. : Magyarország . Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest. 27 92 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Érdemes itt megvizsgálni, hogy mi ennek a jelenségnek a gyökere, tehát a fiatalok státuszában beálló változás, az ifj’sági életszakasz átértékelődése vajon milyen kollektív tudati folyamatokban gyökerezik. Amikor arra keress“k a választ, hogy vajon mi hozta létre ezt a fajta gyökeres átalakulást, minek következtében strukturálódik át az életszakaszok egymásutániságának hossza, illetve a fiatalok életeseményei, élettervezése, akkor egy olyan globális léptékű kollektív tudati változás értelmezési keretét sem hagyhatjuk figyelmen kív“l, mely hozzájárul az ifjabb generáció életvitelének alapvető megváltozásához. Ennek a gondolkodásmódbeli és értékrendszer terén jelentkező változásnak a kihatását a fiatalok életmódjára, következményeit életvitel“kre és életszakaszaik milyenségére, az előzőekben részletezett Gábor Kálmán és kollégáinak kutatásai ismerték fel talán az elsők között, magának a gondolkodásbeli és értékrendszerbeli változásnak a mibenlétét, lényegét pedig globális szinten László Ervin professzor munkái tárják elénk, akinek nevéhez köthető itthon a „kulturális kreatív fogalom használata az alternatív mozgalmakra főként a fiatalság körében. De mi is jellemzi ezeket a fiatalokat? Az Egyes“lt Államokban végzett erre az ’j szociokulturális csoportra, rétegre vonatkozó kutatás kimutatta, hogy erre a felnövekvőben lévő generáció tagjainak egyre jelentősebb hányadát kitevő rétegre már nincs nagy befolyással a tömegmédia, értékrendszerét tekintve teljesen eltér a fogyasztói társadalom által sugallt modelltől. Eltérő fogyasztási stílus jellemzi őket, általában kisebb az ökológiai lábnyomuk, fenntarthatóbb életet élnek, tudatosan lemondanak bizonyos élvezeti cikkekről. Érdekes tendencia, hogy a felnövekvő generációk körében ez a réteg vagy csoport a világ k“lönböző pontjain ugyan’gy fel“tötte fejét, és számuk egyre növekvő tendenciát mutat Európában is. A felmérést mind a akkori tagállamban elvégezve arra az eredményre jutottak, hogy számuk az Európai Unióban eléri az Egyes“lt Államokbeli számot. 31 A magyarországi fiatalság körében arányuk Székely, 2010). 32 százalék Érdemes most tehát megvizsgálni, hogy a k“lhoni fiatalság körében mennyire gyűrűztek be ezek a trendek, változások. A fent említett civilizációs korszakváltás és ifj’sági kult’ra, életszakasz felértékelődésének és kitolódásának hatásait már a -es Mozaik kutatás eredményei is felfedezik a határon t’li magyar fiatalok körében. Ennek egyik jellemzője az iskolai tudás felértékelődése, a továbbtanulási szándékok, motivációk magas arányában, és a felsőoktatásban résztvevő hallgatók emelkedő számában is tetten érhető. 33 A technológia és internethasználat terén is hasonló élesen emelkedő tendencia jellemzi a régiókat, bár ennek mértéke régiónként eltérő arány’. A fent említett Mama Paul H. Ray- Sherry Anderson : Kulturális Kreatívok, Akik képesek megváltoztatni a jövőt, p. . Székely Mózes – Polgár Emese – Takács Szabolcs A magyar kulturális kreatívok és a fenntarthatóság, ELTE MTA Kommunikációelméleti Kutatócsoport 33 Mozaik 2001 31 32 93 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL (otel jelenség Felvidéket leszámítva egyöntetűen jellemzi a határon t’li régiók - éves korosztályát, mely főként anyagi okokkal magyarázható. Felvidéken azonban az említett korosztály csaknem fele rendelkezik saját lakással. A házasságkötések ideje szintén régiónként eltérő mértékben emelkedett. Továbbá a kutatás adatai alapján a posztmateriális értékrendet, immateriális értékeket elsődlegesnek tartó csoportok kimagaslanak minden vizsgált régióban, így tehát valószínűsíthető a fent említett kulturális kreatív csoporthoz tartozók magas aránya is, mint trend. A legs’lyosabb problémának pedig a munkanélk“liséget tartják, az elvándorlás problematikájával egy“tt, valamint a céltalanság, motivációtlanság, apátia, jövőkép nélk“liség, ki“resedés, identitás válság szerepel még a legnagyobb említésszámmal. A megkérdezettek több mint fele.) Erdély ifj’ságára vonatkozólag Kiss Zita és Tóth-Batizán Emese Emőke 34 tanulmányukban kifejtik, hogy az ifj’sági korszakváltás a régió fiatalságában is érezteti hatását, többek között az iskolázás, tanulás szerepének felértékelődésével, amely egyben olyan rétegek előtt is megnyílik, akik számára addig elérhetetlen volt, inkluzívabbá, tömegesebbé válik, a nők is nagyobb arányban képviseltetik magukat immáron. Fontos fejlemény még, hogy a munka melletti tanulás is megjelenik képzési formaként. Az oktatás expanziójával egy“tt azonban az oktatási inflációra is felhívják a figyelmet a szerzők, miszerint a posztmodern társadalmakban a diplomának már kevésbé munkaerő-piachoz kötődő, sokkal inkább szimbolikus értéke, jelentéstartalma van. Nagyon gyakran pedig kifejezetten a munkanélk“liség elker“lését szolgáló kényszerpályaként jelenik meg. Szintén fenti ifj’sági korszakváltás értelmezési keretébe illeszkedő adat, hogy Erdélyben is kitolódott a házasságkötések, és gyermekvállalás időpontja. 35 A politikai aktivitás tekintetében szintén vegyes képet kapunk, komoly regionális k“lönbségekkel. A felvidéki fiatalság elenyésző része csatlakozik politikához kötődő ifj’sági szervezethez. Első helyen itt a kulturális szervezetek állnak népszerűségben, majd az ifj’sági és sporttevékenységet folytatók. A legaktívabb ifj’ságon bel“li korosztály a felsőoktatásban résztvevők, az egyetemisták csaknem százaléka tagja valamely ifj’sági szervezetnek. )tt Vajdasággal ellentétben már évek óta létezik ezeket összefogó ernyőszervezet, a Diákhálózat, mely nemcsak a Szlovákia ter“letén működő ifj’sági szervezetek, diákszervezetek munkáját koordinálja, hangolja össze, hanem a környező országokban lévő helyi csoportokét is, ahol szlovákiai magyar hallgatók tanulnak, ’gyis mint Magyarország, vagy Csehország. Kiss Zita és Tóth-Batizán Emese Emőke: Mozaikok az erdélyi ifj’ságszociológiai kutatások eredményeiből )n: K“lhoni Magyar )fj’ságkutatás – 2014 – Metszetek, Kárpát-(aza Szemle, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, , Budapest. p. . Nemzetstratégiai Akadémia 35 Uo. p. 42-43. 34 94 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE EREDMÉNYEK SZERVEZŐDÉS) M)NTÁZATOK, ELVEK A szervezetek hosszabb táv’ működését, fennállását tekintve az egyik leglényegesebb szempontként a szervezeten bel“li összekötöttség szintje, a közeli személyes kapcsolatokon alapuló szerveződési szint megléte avagy hiánya bontakozott ki. Megfigyelve tehát az elköteleződés szintje, megjelenés, aktivitás sűrűsége és rendszeressége alapján a legsikeresebb szervezeteket, egyértelműen a cserkészek és a keresztény szervezetek emelkednek ki kimagasló és rendszeres részvételi aránnyal és rendezvény, foglalkozás gyakorisággal. Ennek okait keresve pedig közös jegyként, összekötő elemként a hasonló szerveződési elvek, szervezeti felépítés figyelhető meg. Komoly és hossz’ táv’ elköteleződés ilyen módon felép“lő szervezetekben alakul ki az interj’k tan’sága szerint. A legkomolyabb mozgósító erővel bíró szervezeteknél kivétel nélk“l ez a szerveződési mód, felépítés figyelhető meg. Gondolhatunk itt a cserkész szövetségekre, vagy a keresztény szervezetekre, ezek rendelkeznek ugyanis a legkomolyabb tagság mellett a legaktívabb, legnagyobb mértékben és gyakorisággal mozgósítható tagokkal. Az elköteleződés átlagosnál jóval magasabb szintje tapasztalható ezen szervezetek esetében, ugyanis mind a cserkészek, mind a keresztény szervezetek csaknem heti rendszerességgel képesek a fiatalok jelenlétét elérni, és ez a sűrűség és főként a rendszeresség más szervezeteknél nem jellemző ilyen mértékben. A fiatalok általános percepciója a vizsgált ter“leteken a megkérdezettek szerint inkább passzív kategóriába sorolható, a megkérdezettek mintegy négyötöde említi problémaként a t’lzott individualizációt, a technológia, internet hatását, amelynek következményeként a fiatalok bezárulnak, nehéz közösségi akciókba bevonni őket, nem járnak közösségbe, a hossz’ táv’ célok iránti elköteleződés hiánya figyelhető meg náluk. Amint egy délvidéki ifj’sági szervezet vezetője is beszámol róla, nem lehet rendszeres jelenlétre bírni a fiatalokat, inkább egy-egy alkalomszerű megjelenésre, tevékenységre, „ … meg a fiatalok kevésbé szeretnek tagosodni, hanem inkább igazából ilyen akciókba vonjuk be őket, ami lehet a Játékok, a Barangoló, a Tour De Délvidék vagy bármi akcióba vonjuk be őket, és akkor nyugodtabban tud bárki csatlakozni az akcióhoz … ” 95 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A hálózatkutatás eredményeit is érdemes segítség“l hívni ezen eredmények magyarázatához.36 Barabási Albert-László és munkatársai az önszerveződő hálózatok vizsgálata során a világháló szerveződési mintázatát kutatva írták le a skálaf“ggetlen hálózatok törvényszerűségeit, melyet aztán felfedeztek más rendszerekben létrejött komplex hálózatok felépítése során is, a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok, a szociális háló, az emberek szexuális kapcsolatainak hálózatában és a számítógépes hálózatokban. Ezeket a hálózatokat az erősen kapcsolt csomópontok tartják össze.37 Tehát ’gy tűnik, ez a káoszelmélettel összecsengve azt sugallja, hogy az univerzumot ezek a fraktálszerű szorosan összekapcsolt csomópontok kis egységei tartják össze. Ez az alapvető szerveződési elv az élő és élettelen hálózatok esetében is, a természetben és az emberek alkotta hálózatokban egyaránt. A szervezetek világára alkalmazva tehát a jó, időt álló működés, belső kohézió, összetartó erő egyik fő kritériuma nem pusztán a szervezetek mérete, hanem sokkal inkább a szervezeten bel“li összekapcsoltság szintje, azaz az adott kisközösségen bel“l mennyire vannak jelen az erős közvetlen személyes kapcsolatok, kötődések. A szervezetek optimális működése szempontjából érdekes kutatási eredményre jutott a Massachusetts )nstitute of Technology Kollektív )ntelligencia Kutató Központja is. E szerint a szervezeti intelligenciát nem az egyéni )Q-k puszta összege adja, hiszen egy csoport szintje minőségében más és több, mint az egyének összessége.38 Ehelyett fő feltétel jelenlétét találták meghatározónak, amely az egyének maximális potenciáljának előhozását befolyásolják a szervezeti működés keretei között, azaz a csoportban meglévő figyelem minősége, elfogadó, biztonságos légkör valamint a tevékenységekbe való bevonódottság, részvétel szintje. 39 Ezek egybevágnak a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. nemrégiben végzett hazai kutatásának eredményeivel, a fókuszcsoportos beszélgetések során előjött Fritjof Capra: Az élet szövedéke, Avicor Kft., Newman, Mark, Barabási, Albert-László, Watts, Duncan, J., The Structure and Dynamics of Networks. Princeton: Princeton University Press, 2006. ; Christakis, Nicolas, A., Fowler, James, H., Connected. The Surprising Power of Our Social Networks and How They Shape Our Lives. New York, Little-Brown, 2009 p. 174.; Takács K. . (álózati kísérletek. Network Experiments Közgazdasági Szemle, 57(November), 958-979. Takács K.; Janky B., and Flache, A. 2008. Collective Action and Network Change. Social Networks, 30(3): 177-189.; Janky, B. and Takács, K. . Social Control, Network Structure, and Participation in Collective Action. )n: Társadalmi térben. BMGE, Budapest. Ezen fel“l nem feledkezhet“nk el egyéb tényezőkről sem, ’gyis mint az altruizmus és jóság, „két lényeges kérdés a kapcsolati hálók növekedése és tartóssága szempontjából )n: Christakis, Nicolas, A., Fowler, James, (., Connected. The Surprising Power of Our Social Networks and How They Shape Our Lives. New York, Little-Brown, ; Németh A. and Takács K. . The Evolution of Altruism in Spatially Structured Populations. Journal of Artificial Societies and Social Simulation, 10(3): 4. http://jasss.soc.surrey.ac.uk/10/3/4.html 38 A bevezetőben már sok szó esett a k“lönböző létszintekről, illetve arról, hogy az Egész, más létszint, de megfelelő kör“lmények, feltételek megléte esetén egy csoport le tudja képezni ezt, manifesztálódni tud benne ez a magasabb létszint, ennek feltételeit, facilitáló tényezőit vélték tehát felfedezni az M)T-n. ( David Bohm kvantumfizikus munkássága is reflektált a témára, az általa felállított tényező rendszert is vázolni fogom a következőkben. 39 Thomas W. Malone, MIT conference focuses on 'collective intelligence', Boston (erald, April , , a téma iránt érdeklődők további forrásokat találhatnak a Society for Organizational Learning honlapján www.solonline.org 36 37 96 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE szempontrendszerrel.40 Említhetnénk azonban az )nternational Creative Education Network )CEnet kutatói hálózat ezt alátámasztó eredményeit is, vagy az ugyancsak hazai példát, Dr. Benda József egyetemi docens, az Oktatáskutató és Fejlesztő )ntézet főigazgatói tanácsadójának (umanisztikus Kooperatív Tanulás modelljét, amely szintén a fenti szervezetelméleti megfigyeléseken, csoportdinamikákon alapszik. Jó példája a fenti tényezők központi szerepének, az ezekre való erőteljes igénynek az Aczél Petra kommunikációs szakértő által elemzett „figyelemgazdaság fogalma. 41 A Z generációra jellemző sajátosságok között szinte már egyfajta t’lzott kiéhezettség is megjelenik a figyelemre, amely egészen a nárcizmusig is elmehet, amelynek aztán lecsapódása a Facebook generáció állandó „bekapcsoltsága always on . (örcher ’gy fogalmaz „Ahhoz, hogy az én felép“lhessen, sz“ksége van térre; egy olyan alapra, amelyre nyugodtan építhet. 42 Az ’j generációnál azonban, amelyet fenti sajátosságok miatt az „én generációjának is neveznek43, ennél az én felép“léséhez sz“kséges természetes szintű figyelemigénynél, mint alapvető lelki sz“kségletnél már többről van szó. Folyamatos figyelmet visszaigazolást igényelnek, a like-ok formájában egyfajta önmegerősítést, amit másutt nem találnak, tehát egyfajta kompenzációként próbálják a virtuális térben kielégíteni efféle alapvető lelki sz“kségleteiket. A k“lhoni magyar fiatalság körében is látható, hogy a tömegtársadalomban ezen figyelemre irányuló igények nem nyernek kielégítést. A tömeg lélekromboló hatása, és ezzel szemben a kisközösségek megtartó ereje több helyen felmer“l a fiatalok problémáinak említésekor az interj’k során, Varj’ Zoltán Zsigmond – Kárpátaljai Görögkatolikus )fj’sági Szervezet, mintegy társadalmi látleletként fogalmazza meg a következőket a mai fiatalság lelkiállapotáról, helyzetéről, belső meghasonlottságáról, strukturális kényszerpályáiról: „A tömeg az küszködik a mindennapi problémával, van olyan ismerősöm, aki nálam képzettebb, három diplomával rendelkezik és két akkreditált felsőfokú nyelvvizsgával, jelenleg Nyugat-Magyarországon egy fácánfarmon dolgozik, fél millió Ft-os havi fizetésért. Tehát ez az, ami összeférhetetlen. Elvállalja, mert sok pénzt kap érte, fontos viszont lelkileg látom rajta, hogy lelkileg nincs meg az a kulturális töltetű igény, amiben hát ezt a képzést kapta, meg hát nem azért tanult az évek hosszú során és ugyanebben sínylődik számtalan fiatal. Belekerül mindenféle kábelgyárakba, gyárakba, ilyen nyugati kizsigerelő gyárak mókuskerekébe, onnan meg aztán nagyon Tanoda Kutatás , zárótanulmány, T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.- Roma Education Fund 41 . szeptember . Kutatók Éjszakája, Budapesti Corvinus Egyetem 42 Horkay (örcher Ferenc: Egy pragmatikus természetjog felé, Századvég, ’j folyam, . szám, . tél, -130. 43 mint ahogy Gábor Kálmán fenti megfigyelései is nevezik a civilizációs korszakváltás kapcsán 40 97 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL nehéz kiesni. Éhbérért dolgoztatják gyakorlatilag őket, vagy épp annyi keresettel több, hogy el tud menni diszkóba, le tudja magát taccs részegre inni, és elsiklik felette a világ és igazából a társadalom egy hasznos eleméből, hasznos marad természetesen, de eldeformálódik igazából lelkileg.” )tt ismét felmer“l a globalizációs diskurzus is, a multinacionális vállalatok hatása az egyéni életvitelre, amelynek következtében valóban atomizálódik a társadalom, és a fent kiemelt uniformizált kényszerpályákon mozogva élik élet“ket, elveszítve a kapcsolatot társaikkal, egy olyan életet, amelyben a közösségi kötődések szerepe elvész. A politikaelmélet klasszikusainak megállapításaival összevetve a kialakult helyzetet, azt tapasztaljuk, hogy a globális világkereskedelem volumenének bőv“lése ugyanis pontosan ellenkezőleg, mint ahogy Constant44 azt remélte, nagyon sok esetben nem a politikai pluralizmust erősítette, hanem egyfajta globális uniformitást, monokult’rát, homogenizációt kényszerített a föld nagy részére, amely a politikaihoz hasonló szerepet betöltő kereskedelmi hatalom dominanciája, irányítása alatt áll és semmiképpen sem az individuumok saját, szabad, f“ggetlen választásai által meghatározott. Tehát egyszersmind elvesztve a közvetlen politikai részvétel lehetőségét és magánviszonylatai terén is számos tekintetben kérdéses szabadságfokkal áll ma az individuum kisemmizve, sem a politikai életben, sem magánboldogsága kérdéseiben sem teljes mértékben szuverénként, ami szintén értelmezhető a diktat’ra egy formájaként. Az említett interj’részlet alapján tehát a kisközösségek hálózata ny’jthat alternatívát a fiatalok számára a kialakult válsághelyzetből. A kisközösségek hosszabbtáv’ működőképességének, nagyfok’ belső koherenciájának, az ember alapvető lelki sz“kségletein kív“l Freund Tamás agykutató szerint evol’ciós okai is vannak. Ahogy Széchenyi-emlékbeszédében megfogalmazta „ … nagyméretű közösségben, amelyben az agy kapacitása már nem elég arra, hogy pontosan nyilvántartsa a közösségen bel“li szociális kapcsolatrendszert, a szelekció az önző géneket viselkedésmintázatokat részesíti előnyben, míg kis közösségekben, ahol az agy képes a viszonossági kapcsolatok folyamatos követésére az egy“ttműködést biztosító géneket, viselkedést támogatja. Amint Andrásfalvy Bertalan professzor a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a K“lhoni Magyar )fj’ságkutatás keretében szervezett j’nius -ei konferenciáján is fogalmazott az oktatás és nevelés“gy legfontosabb feladata ma tehát ezen kis szeretetkörök hierarchiájának helyreállítása. 44 Benjamin Constant, A régiek és modernek szabadsága, Budapest: Atlantisz, 1997. 98 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Topál József az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének biológus professzora is ’gy fogalmaz az Egy“ttműködő versengő állampolgár Európában c. kutatás45 során kész“lt kutatási interj’ban, hogy evol’ciós szempontból a tömegtársadalmak t’l nagy megterhelést jelentenek, az emberi agy kapacitása nem képes lekövetni a megnövekedett szám’ kapcsolatot. Amit képes még átlátni, az a belátható méretű - fős közösségek. Christakis és Fowler továbbá azt is állítják, hogy komoly mértékben befolyásolni pedig a től“nk „három lépésre lévő embereket tudjuk, azon t’l nem terjed ki befolyásunk, melynek szintén genetikai okai vannak, jeles“l őseink nem rendelkeztek három lépésnél távolabbi kapcsolatokkal. 46 A törzs szó használata sem véletlen talán, a virtuális közösségekre, melyek a kortárs organikus társadalomszerveződés jó példái. )nterj’alanyaink elmondásából is az tűnik ki, hogy ezekben a kisközösségi hálózatokban óriási potenciál rejlik, amely valódi hathatós, konkrét válaszokat, segítséget képes ny’jtani a fiatalok problémáit, és a megmaradás, helyben maradás kérdéseit illetően is, ahogy Zsigmond Kárpátaljai Görögkatolikus )fj’sági Szervezet fogalmaz: „egymásra épülünk és gyakorlatilag egész Kárpátalján bármilyen Varj’ Zoltán üggyel kapcsolatban, hogy ha magánéleti ügyeket intézzük, csak egy telefon és Ungvár … Bármi kell, rögtön tudunk egymásnak segíteni. Ez egy magabiztosságot nyújt és ez egy fantasztikus dolog, viszont ez nem általános dolog, ez egy ilyen kis hermetikus burok, amiben mi vagyunk, a tömeg az nem ez. A tömeg az küszködik a mindennapi problémával.” A felvidéki Keresztény )fj’sági Közösség vezetőjével kész“lt interj’ban, Nagy Attila szintén a kisközösségekre ép“lő szerveződési formát tartja alapvető fontosság’ megtartó erőnek: „és ha ki tudok építeni ilyen működő és érdekes közösségeket, kicsit, kis közösségekről beszélünk, -5-8- fősökről. Amiből számtalan lehet építkezni. )gazából nagy szervezeteknek nincs akkora vonzereje , nehezen definiálható és nehezen lőhető be jövőre, úgy érzem, hogy nem vonzza a fiatalokat sem, … másmilyen közegek ilyen több száz vagy több ezer fős közösségbe tartozók, mert az már nem tudja ugyanazt (oda)adni mint egy 8- fős közösség, talán a K)K-nek is ez az értelme.” 2010.10-2012.04 ELTE PPK- MTA P) „Európai Léptékkel a Tudásért TÁMOP . . . „Egy“ttműködő versengő állampolgár Európában c. alprojekt 4646 Christakis, Nicolas, A., Fowler, James, H., Connected. The Surprising Power of Our Social Networks and How They Shape Our Lives. New York, Little-Brown, 2009 45 99 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL KÖZÖSSÉG) VEZETŐK REKRUTÁC)ÓJA, K)VÁLASZTÓDÁS) FOLYAMATA „A természet rejtekezni szeret.”47 Tehát az látszik, hogy ez a kis létszám’ csoportokból, helyi sejtekből felép“lő szerveződés, bizonyul meghatározónak az optimális, hossz’ táv’ és stabil elköteleződés, működés szempontjából, ahol a tagokat szoros, személyes, közvetlen kapcsolatok fűzik össze. Ebből adódik a következő kérdés, feltétel, a koherens, összetartó csoportok, közösségek, szervezetek léte kapcsán, hogy vajon rendelkeznek-e olyan vezetővel, vagy taggal, aki képes ilyen közösségeket szervezni, ismeri ezeket az emberi természet a görög physis értelmében alaptörvényszerűségeiből következő szervezési elveket, a közösségszervezés módszertanát, kereteit. Az interj’alanyok bemutatkozása során kider“l, hogy főként azokból válik nagy valószínűséggel közösségi vezető, akiknél már a sz“lők is valamilyen módon részt vettek hasonló jellegű közösségi tevékenységben, illetve magasabb végzettségűek, vagy maguk a szervezet vezetői szocializálódtak már legalább középiskolás koruktól valamilyen civil szerveződésben. Ezek nagyon gyakran kötődnek formális oktatási intézmények diákszervezeteihez, illetve keresztény ifj’sági szervezetekhez. A középiskolai periódus tűnik ilyen szempontból meghatározó jellegűnek, ahogy az erdélyi F“löp J’liával Országos Dávid Ferenc )fj’sági Egyes“let kész“lt interj’részlet is sejteti későbbi pályaorientációjára adott válaszaként: „egy aránylag kis csapat járt ide tanulni és az iskolának a teljes hangulata nagyon, nagyon családias volt és talán ez késztetett arra, hogy azt érezzem, hogy itt megtaláltam a helyem és igazából nem is szeretnék kiválni ebből a társaságból.” A vele kész“lt beszélgetésből szintén arra következtethet“nk, hogy az ilyen jellegű kisközösségekben a fiatalok megteremtésére törekszenek: lelki fejlődése szempontjából optimális kör“lmények „Azon kívül pedig egy olyan közösséget teremteni számukra, ahol otthon és biztonságban érezhetik magukat, ahol fejlődhetnek, ahol, ahogy én szoktam fogalmazni, egy kicsikét emberebbé lehetnek.” 47 (érakleitosz töredékei, B. . 100 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Rendkív“l innovatív, problémamegoldó és felelősségteljes közösségi vezetői magatartásokkal is találkozhatunk az interj’k során, ami a vezetők végzettségével is összef“ggést mutathat. Bizonyos esetekben a természettudományos háttérrel rendelkezők dinamikusabb válaszokat fogalmaznak meg az aktuális gondokra, amelyekkel a fiatalság k“szködik, operatívabb hozzáállást láthatunk a rész“kről. Mindezen fel“l a fiatalok életszemlélete, identitása jelentős regionális eltéréseket is mutat, amint az alábbi idézet is szemlélteti: „Én soha nem értettem azzal egyet amihez nyílván ez a nagyhegyen túl szokott történni, látjuk a nagy árvizet, elvisz minden házat, ülnek az emberek a kocsmába sírnak szidják az államelnököt nem jön nekik segítség nem segít senki, holott erre volt egy nagyon jó példa Udvarhelyen, amikor elmosta ezeket nem tudom hány évvel a víz a nem tudom mit, sok mindent. Az emberek összeálltak és megcsinálták, megcsinálták maguknak hipp-hopp. A TV-k és minden sajtó meg voltak lepődve, hogy ők ezt megcsinálták és ennyire összeálltak, az nem munka, hogy ülünk valahol és jön a valamelyik szervezet azért, hogy segítsen az árvízkárosultaknak és akkor még el is várjuk, hogy hát segítsenek, mert én szegény vagyok elmosta a házamat víz.” Tubák Nimród - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség Szintén rendkív“l pragmatikus vezetői érzékre utal a szintén erdélyi Apjok Norberttel Nagybánya Ter“leti )fj’sági Egyeztető Tanács kész“lt interj’ban olvasható kezdeményezés: „volt egy ilyen programunk is a Nagybányai Magyar Vagyok projektünk, amikor a - 12-es diákoknak a NLL-ban mutattunk be pozitív példákat olyan helyi magyar fiatal vállalkozókat akik visszatértek Nagybányára és sikeresek voltak abban amiket tettek, illetve tőlük lehetett kérdezni.” Az egyik legsikeresebb és jelentőségét tekintve is komoly identitásőrző, megtartó erejű rendezvénysorozat elindítása Erdélyben is innen indult, amely később példává vált más erdélyi városok magyarsága, ifj’sági szervezetei számára is, amelyet aztán követtek, „Egyik jellegzetes sikeres ifjúsági program, ami aztán kinőtte magát, a Főtér Fesztivál volt, az akkor, még a diáktanács elnöke voltam, és több ifjúsági szervezettel közösen, nekiálltunk közös programot keresni, ilyen kerekasztalt hoztunk létre, ahol már második harmadik alkalommal felvetődött az, hogy akkor csináljunk egy Nagybányai Magyar )fjúsági Napokat. Még abban az évben ráálltunk, ez -ban volt, még volt szervezve az első Főtér Fesztivál. És ebből aztán annyira kinőtte magát, hogy a harmadik alkalommal már nem csak ifjúsági napok, hanem magyar napok lettek, 101 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL mivel az ifjúsági rendezvényre is rengeteg idősebb ember jött el. Nagyon tetszett nekik, ami ott történik, és ebből alakult ki. )gazából úgy tudom, hogy ez volt Erdélyben az első ilyen modern jellegű magyar napok, ez után lettek más városban is magyar napok, ami arról szól, hogy igen elmerjük foglalni a főteret, színpad, magyar együttesek, és megmutatni azt, hogy mekkora nagy a magyar közösség. És nekünk is meglepő volt, amikor egy-egy rendezvényen - ezer ember volt kint egyszerre, úgy hogy addig ami magyar rendezvény volt azon, az előző években, mit tudom én színház vagy egyéb ilyen koncertek, maximum háromszáz ember volt jelen. És ez egy nagyon erős közösségépítő program, mert azok az emberek, akik egyébként nap mint nap nem találkoznak magyar közösséggel, mert olyan tömbházban laknak ahol a szomszédok nem magyarok, vagy olyan munkahelyen dolgoznak, és nem járnak el különböző kulturális programokra azok eljönnek a főtér fesztiválra és máris egyből nem úgy érzik hogy mennyire nagyon kevesen vagyunk, és elkezdenek érdeklődni magyar programok iránt. Első évben önkéntes volt a fiatalok akik úgymond a logisztikai csapat volt, és most pedig már annyira túljelentkezés van hogy száz önkéntesnél meg kell húzni a vonalat, és sajnos vissza kell mondani, mert túljelentkezés van, és ez nagyon ösztönzi az embereket az önkéntességre, és abból alakulnak aztán más programok, úgyhogy ez egy sikertörténet, egy nagybányai sikertörténet.” Ráadásul a kezdeményezés nem csupán a magyar közösség, magyar identitás megőrzésére, ápolására jó példa, hanem a szervezők diplomáciai érzékét is jól mutatja, hogy mindezt ’gy siker“lt kivitelezni“k, hogy a többségi nemzet szempontjából is elfogadható, sőt népszerű kezdeményezéssé vált, amely így a többségi nemzettel való békés egy“ttélés lehetőségét is megalapozza, és a kisebbségi identitás ilyen módon történő felvállalását lehetővé teszi. „Első évben az volt a nagy dilemmánk, hogy hogy oldjuk meg azt, ha a románok jönnek és egyrészt érdeklődnek arról, hogy mi történik, ez a kisebb probléma, mert, hogy nyomtattunk román nyelvű programot és szórólapot, hogy egy-egy érdeklődőnek oda tudjuk adni, de mit reagál erre a román közösség? És hihetetlenül jók voltak erre a reakciók, a következő héten minden újságban, amiben csak lehetett nagyon pozitív bemutatók voltak, és az volt a különbség a mi rendezvényünk és más ilyen nyilvános nagy román rendezvény között, hogy nálunk nem a sör és a miccs, a sörfesztiválokra jellemző hangulat volt, hanem igen színvonalas programok, és kultúra, és éppen ezért sok románnak keltett jó benyomást, és azt vettük észre, hogy volt olyan hogy pl. Neoton koncertet, Republik koncertet románok is jöttek magyar barátaikkal és végigbuliztak. Ez egy pozitív példaként van emlegetve a román közösségben is.” 102 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Lényeges még kiemelni a többirány’ kapcsolatokat a rendezvény sikere kapcsán, ugyanis a civil szféra és politikum találkozása tette lehetővé, hogy jogi akadályok se görd“lhessenek a fesztivál megrendezése elé. „Ehhez elsősorban kell a politikai érdekképviselet, hogy ott legyen, és így az RMDSZ által nagyon jó partnerség alakult ki az önkormányzattal, ami anyagilag is támogatja a rendezvényt és partner is ennek a megszervezésében, tehát az engedélyeket könnyen kibocsájtják, nincs akadékoskodás, és ők is pozitívan tekintenek erre a rendezvényre.” Több szempontból is példaértékű kezdeményezésről van tehát szó, sikerének megértéséhez érdemes Mary Kaldor, London School of Economics, Centre for the Study of Global Governance , szavait segítség“l hívni, aki a vele kész“lt interj’ban felhívja a figyelmet a fizikai jelenlét fontosságára szociálpszichológiai szempontból is. „Az igazi változások eléréséhez még mindig, továbbra is fizikai, személyes jelenlét szükséges, mert ez képvisel igazi erőt, ennek van megerősítő hatása egyéni és közösségi szinten egyaránt. Míg a virtuális térben történő aktivitás, aktivizmus hasznos eszköze lehet ugyan magának a szervezési folyamatnak, de önmagában nem jár megfelelő elköteleződéssel.” 48 Az interj’ kapcsán megfigyelhető továbbá a Robert K. Greenleaf által „szolgáló vezetés -ként említett fogalom. Jelen esetben ugyanis egy olyan szervezetről van szó, amely főként más civilszervezetek háttértámogatásával, finanszírozási és képzési “gyeivel foglalkozik. Greenleafben a szolgáló vezetés alapgondolatát (ermann (esse Utazás Keletre című könyve inspirálta, nagy rokonságot mutat a keresztény elvekkel is.49 Ebből az interj’ból der“l ki ugyancsak, hogy nem kizárólag a szervezet vezetőjének viselkedése, hitelessége, életpéldája mérvadó azonban a szervezeti dinamikák szempontjából, hanem a k“lönböző projektek, tevékenységek kapcsán az ötletgazda viselkedése is mintaadó a tagok számára. „Volt egy fotóklubunk ami két évig nagyon jól működött. Amikor a fotóklubnak a vezetője, aki összetartotta az egész csoportot elment Kolozsvárra egyetemre, akkor 48Szarvas Hajnalka: The Emergence of Global Consciousness and its Impact on the System of Global Governance szakdolgozat lásd bővebben: http://p2pfoundation.net/Emergence_of_Global_Consciousness_and_its_Impact_on_the_System_of_Global_Governance 49 „A királyok uralkodnak a népeken, s akiknek hatalom van a kez“kben, jótevőknek hívatják magukat. Közöttetek ne így legyen. A legnagyobb legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mintha szolga volna. Lk 22,25-26 )n: A jó kormányzásról szerk. Szigeti Szabolcs, Frivaldszky János, L (armattan Kiadó, , Budapest. p.7. 103 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL hiába a többiek próbálkoztak nem ugyanúgy működött, ezért a tevékenysége megszűnt.” A vezetői szerep hitelessége kapcsán természetesen nem feledkezhet“nk meg azonban az „egyszerű sz“lőföldhöz való kötődés érzelmi oldaláról sem, ami ugyancsak egy olyan példát, mintát közvetít, közvetíthet a fiatalok irányába, amelynek komoly megtartó, identitásőrző ereje van. Talán az egyik legékesebb példa erre a k“lhoni magyar fiatalok köz“l is az egyik több szempontból is legnehezebb helyzetben lévő közösség, a kárpátaljai szervezetek egyik vezetőjének szavai: „Mert nem mondom azt, hogy nem volt lehetőségem vagy nincs most is akár lehetőségem, ugyanezt a munkakört Magyarországon elvégezni, négyszer több fizetésért, ahol simább ráadásul az út, kevesebbet kell bosszankodni, pontosabb a tömegközlekedés, és még ezer egy pozitívuma van. De én még is itt vagyok itthon, még is itt másképpen szól az a fecske, mert ha még kátyús is az út, de ha hazajövök Moszkvából, vagy hazajövök Bécsből ezekre a kátyús kis falusi utacskákra, akkor mégis másképpen dobog a szívem és még is melegebben tudok rágondolni ezekbe a dolgokba.” Varjú Zoltán Zsigmond – Kárpátaljai Görögkatolikus )fjúsági Szervezet A vezetői szerepeknél, a mintaközvetítés kapcsán fontos még megemlíteni a hit szerepét, megtartó erejét, amelyet egy hívő vezető sugározhat a közösség felé. Szintén a fenti interj’ból idézve: „Ugyanakkor azt tudom mondani, hogy mindenképpen megéri itthon maradni, és hát pont ezektől a papoktól tanultuk anno a kilencvenes években, a kétezres évek elején, hogy nem kell mindent nekünk magunkra venni, nem kell minden gondot nekünk hordozni, vannak terhek, amit rá kell bízni a jó )stenre, hogy oldja meg ő. Ez nem a mi feladatunk. És a jó )sten mindig kirendelte idáig. Nyilván ez az optimista hozzáállás.” Az elkész“lt interj’k tan’sága alapján a műszaki, gazdasági végzettségű vezetők szerepét érdemes kiemelni még, ugyanis az látszik, hogy az ilyen vezetővel rendelkező szervezetek pályázatai átlag felett sikeresek, feltételezhető tehát, hogy a tanulmányaik irányultsága miatt is egy operatívabb képességekkel megáldott vezető hossz’távon életképesebb fennállást képes biztosítani a szervezet számára. 104 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE F)ATALOK SZÁMÁRA LÉNYEGES ÜGYEK, ÉLETTERÜLETEK , TEVÉKENYSÉGEK Elsőként szembeötlő a szervezetek profilját tanulmányozva, hogy jelentős hányaduk kötődik a tanulás, tudásátadás ter“letéhez, ’gy intézményes“lt strukt’ráihoz, diákszervezetek, hallgatói önkormányzatok vagy akár nem formális változataihoz cserkészet . Ugyan itt nyilván befolyásoló tényező, hogy a mintaválasztás mennyire tudta reprezentálni a régióban működő szervezetek arányát profil, tevékenységi kör szempontjából, ugyanakkor a mintán bel“li szervezetek köz“l is ’gy tűnik, hogy ezekben tömegesebb a részvételi arány, nem ritka a hallgatói önkormányzatok terén a több ezres like-oló szám Facebookon, ami természetesen nem jelent még feltétlen“l komolyabb elköteleződést, azonban a figyelem irányultságát, egy ter“let fontosságát a fiatalok értékrendjében mindenképpen jelez, még akkor is, ha a korszak jellemzőjeként ez a figyelem rendkív“li módon, minden eddigi korszakot meghaladóan megosztott . Ebben tehát ismét csak a Gábor Kálmán által fent részletezett civilizációs korszakváltást vélhetj“k felfedezni, a meghosszabbodott ifj’sági életszakaszban az iskolai tudás felértékelődésével járó hatásként tekinthet“nk az ilyen oktatással kapcsolatos szervezetekben való tömeges részvételre, a fiatalok ugyanis ’gy tűnik, hogy az ilyen strukt’rákban való sikerességet prioritásként kezelik élettervezés“k során. A fiatalok tanulni akarnak. „Ezen kívül amit mi látunk és mi kiszűrtünk, a továbbképzési lehetőségek. Lehetőségek érdeklik nagyon a fiatalokat, tehát a fiatalok akarnak tanulni és sokszor nem tudják, milyen lehetőségek vannak számukra és pont ezért mi folyamatosan próbáljuk bemutatni is folyamatosan próbálunk bevonni olyan szakembereket, akik ezeket a rendszereket értik és átlátják … ” Jakab Adorján – Magyar )fjúsági Értekezlet A számottevő tagsággal rendelkező szervezetek között még a keresztény szervezetek említhetők, tehát ’gy tűnik, hogy egy tradicionális értékrend még mindig jelen van a k“lhoni fiatalság körében, amelyben a hit kiemelt szerepet játszik. Ugyanakkor ezen szervezetek népszerűségének okai között a később tárgyalandó mobilizációs technikák között felsorolt tevékenységek, programok is említhetők. )tt a zene, amely komoly mozgósító erőnek tűnik ugyan a valláshoz kötődő szervezetek esetében nyilván vallásos tartalm’, ugyanakkor modern hangon megszólaló egyház ’gy tűnik sikerrel szólítja meg a fiatalokat. )lletve a fent említett kiscsoportos közösségeken alapuló felépítés szervezési mód is magyarázó tényező lehet tagságuk számosságában. Emellett persze megjelennek még egyéb érdekvédelmi tevékenységet folytató szervezetek is, ’gyis mint a nagycsaládosok, vagy a politikai profil’ ifj’sági szervezetek, pártszervezetek is, 105 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL azonban ezek tagsága már limitáltabb. Ugyan a politikai pártok ifj’sági szervezeteinek és általánosságban a politikumnak, régiónként eltérő a megítélése a fiatalok körében. Fiatalok politikához való viszonya Jelen kutatásból az látszik, hogy a Vajdaságban és Felvidéken élő fiatalok jelentős része meglehetősen apolitikus, s a politizálást összeköti a pártpolitizálással, amelyhez a szétszakítottság, megosztás társul a képzeteikben nagyon gyakran. Ahogy Gubík László a Via Nova )fj’sági Csoport vezetője fogalmaz a politika pejoratív fogalom a felvidéki fiatalok körében, „ … felvidéki magyar fiatalokat közösségbe politika által nem tudunk fogni, csak közösségteremtő és közösségépítő tevékenységgel. Az meg manapság is, sőt, egyébként a tendencia is az a jövőben, hogy direkt politikai üzenetekkel nem tudjuk őket megszólítani, ezért van szükség olyan rendezvényekre, amelyeket mi is csinálunk, lásd Martosi Szabadegyetem, lásd Kapocs tábor, lásd Felvidéki Labdarúgó Bajnokság, lásd Katalin bálok, farsangi bálok és egyéb ifiket megmozgató rendezvények.” Fokozottan így van ez Kárpátalján, ahol a vizsgálatba bevont két jelentősebb politikai szerveződés ifj’sági tagozatai jelenleg nem működnek, az inaktív állapotból most próbálnak ’jraszerveződni. Ezzel szemben Erdélyben azt látjuk, hogy a politizálást nyíltan zászlajára tűző szervezetek is nagyobb népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében és nem feltétlen“l kötődnek pártpolitizáláshoz. Ennek talán az is szolgálhat magyarázatául, amellett, hogy itt él a legnagyobb szám’ magyar közösség a határon t’li régiók köz“l, hogy a k“lönböző nézetek percepciója más, mint egyéb ter“leteken. Míg máshol a többféle megközelítés egyfajta szétszakítottság, ellentét képzeteként objektiválódik talán a sajátos történelmi tapasztalatok okán is, addig Erdélyben, ahol a tolerancia egyfajta történelmi tapasztalatként, sz“kségszerűségként beivódott az évszázadok során a felnövekvő generációk kollektív tudatába, ez a fajta kollektív tudatmező szintjéről lehívható, átsugárzó tudás, egyfajta képességet is kifejlesztett a k“lönböző megközelítések egységben való látására, összeegyeztetésére, szintézisére. 50 Így tehát siker“l t’llépni“k a pártpolitikai megosztottság dimenzióján az egész közösség érdekeinek vizsgálata érdekében. Paul Collard a Creativity, Culture and Education, valamint az )nternational Creative Education Network alapítója fogalmazott ’gy egy ízben, hogy a gyerekek még az egység világában élnek, és nem okoz gondot számukra az élet ambivalenciájának elfogadása, ez csak számunkra felnőttek számára tűnik problémának. www.icenet.ning.com 50 106 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Ékes példáját adja ennek a két régióból származó fiatal percepciójának összevetése az anyaországi politikai helyzetről. A Kárpátaljai UMDSZ )SZ ’jjászerveződésének egyik kezdeményezője tehát így látja a helyzetet: „a megosztottság az Budapesten indul. Budapest jóváhagyása nélkül semmilyen megosztottság nincs. Most én azt követelem tőlük, meg mondjuk úgy, hogy elvárom, hogy tegyenek ők is valamit azért, hogy próbálják összefogni a kárpátaljai magyarokat. Ne osszák meg, mert nem lesz az jó senkinek.” A fent már idézett erdélyi Jakab Adorján a Magyar )fj’sági Konferencia elnök-helyettese ezzel szemben ugyanazt a valóságot a következőképp látja: „Ezen kívül egy nagyon jó kapcsolati rendszerünk van a magyarországi ifjúsági szervezetekkel. )tt megint a különböző pártok mentén tömörülő ifjúsági háttérszervezetekről vagy szervezetekről van szó. Főképpen egy nagyon jó kapcsolatot kialakítottunk a FIDELITAS-al, ami a FIDESZ-nek az ifjúsági szervezete, úgy a KDNPvel, akivel egyébként van egy írásos megállapodásunk, egy partnerségi megállapodásunk a KDNP-nek az ifjúsági szervezetével az )KSZ-szel. Ezen kívül a SOCIETAS-szal is jó együttműködésbe vagyunk, ez az MSZP-nek az ifjúsági szervezete. )lletve az EGYÜTT -nek az ifjúsági szervezetével is. Mi azt az elvet képviseljük, hogy egyébként nem a nemzetpolitika irányvonalunkat képezi, mi nem zárkózunk el senkitől, mindenkivel fenntartjuk a kapcsolatot, mindenkivel beszélünk is, ugyanezt várjuk el a magyarországi szervezetektől is és eddig kitűnően működött is az együttműködés. Pl. mikor minden évben megszervezzük a nyári vagy az őszi akadémiánkat, az EU tábort Marosfőn vagy az akadémiát, a M)ÉRT Akadémiát Bihar megyében. Minden évben meghívjuk az összes magyarországi párt ifjúsági szervezetét, mindenkivel konzultálunk, mindenkivel egy párbeszédet folytatunk.” A modern kvantumfizika kutatási eredményei is azt igazolják, hogy két felszínen ellentétesnek tűnő állítás egy időben és térben lehet igaz egyszerre. Dienes )stván, Debreceni Egyetem Magyarország konferencia, Magnet Közösségi Bank, . április . 107 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL A Megosztottság legendája- önsorsrontó kollektív képzetek, rögzült sémák „Genetikailag kódolt” megosztottság avagy Esse est percipi51 Negatív nemzeti önkép és a k“lönbözőség konfliktusos percepcióját láthatjuk továbbá a következő idézetben a regionális politikai viszonyok értékelésére vonatkozólag is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség )fj’sági Szervezetének kezdeményezőjével kész“lt interj’ban. „Megosztottság, igen megosztottság, sajnos a magyarságunkba, magyar népbe genetikailag bele van kódolva ez a nagyon negatív tényező és ha már vagy magyar van egy helyen, akkor feltétlen magyar van, irányba kell, hogy menjenek. Ez Kárpátalján is megfigyelhető. Most nem szeretnék belemenni. Mindenki tudja, tisztában vagyunk az érdekvédelmi szervezeteinkkel, sajnos többes számban beszélhetünk. Ez eleve egy nagy probléma. Így volt ez az ifjúsági szerveződésekkel is. (a már volt KMDSZ SZ)SZ, akkor már léteznie kellett KMDSZ )SZ-nek is és tehát ők nem mindig, és most nagyon szépen fogalmaztam, nem mindig tudtak össze dolgozni és összehangoltan programokat szervezni a fiataloknak. Ez a megosztottság sok konfliktust szült, ezen mindenképp túl kell lenni és megpróbálni egységet teremteni.” Érdekes, hogy ugyanebben az interj’ban mer“l még fel az egyházhoz kötődő ifj’sági szervezetek kapcsán a szétszakítottság, megosztottság észlelete. „)lletve beszéltünk még arról is, hogy jelenleg a fiatalokkal igazán aktívan a történelmi egyházak ifjúsági szervezetei foglalkoznak. Tehát a református egyház és a görög katolikus egyházat emelném ki. Viszont sajnos ebből is származik egy akaratlan megosztás is, mert tapasztalható az a probléma, hogy egy református fiatal nem mindig megy el egy görög katolikus rendezvényre, és ez fordítva is igaz. Tehát nem szándékuk nekik a megosztás, de ez valami szinten egy olyan probléma, amit tudni kell kezelni.” Ez alapján azt lehetne feltételezni, hogy ami máshol integratív erő a k“lhoni magyarság, ifj’ság köreiben, a kereszténység, Kárpátalján a vallási k“lönbözőségek miatt szintén törésvonalképző erővel bír. Ez az észlelet azonban érdekes módon inkább csak a politikai pártok ifj’sági szervezeteit ’jjászervezni kész“lőkkel kész“lt interj’kban fellelhető motívum a vallások 51 Berkeley 108 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE szerepére vonatkozólag Kárpátalján, ugyanis az e mentális strukt’ra vagy tudattartalmak szerinti észleletek alapján: megosztottság van a megosztottság percepciójában is. Az egyházi ifj’sági szervezetek képviselőivel kész“lt interj’kból kiviláglik ugyanis, hogy ők „nem tudnak erről a megosztottságról, és számos programot szerveznek egy“ttműködve, az ökumené jegyében. „nagyon jó kapcsolatban állunk a kárpátaljai református ifjúsági szervezettel is és a római katolikus ifjúsági szervezettel is … Éppen ebből az egymásra utaltságból, és ebből az ökomenikus szellemiségből van az, hogy jelenleg a görög katolikus ifjúsági szervezet vezetésében én elnökölöm a kárpátaljai állandó bizottságát a magyar ifjúsági konferenciánál.” Várrom takarítás várjátékokkal az ökumené jegyében „a kárpátaljai várromjaiknak a takarítását, mivel nagyon rossz állapotban van. Az egy dolog, hogy romokról van szó, de az már irdatlan állapot, hogy másfél két méteres bozóttal, bokrokkal van benőve az egész vár. Azt szeretnénk kifűrészelni, kitakarítani a várat, elszállítani a szemetet, nagyon sok szemét van, tehát attól függetlenül, hogy romos, büszkén állhat az tovább is aztán meg egy közös várjátékkal fogjuk ezt majd megpecsételni. Meg fogjuk szervezni az ifjúsági keresztényi ifjúsági várjátékokat is, az királyházán kerül majd megrendezésre, királyházán fordították le legelőször magyar nyelvre a szentírás egy részletét, Pál apostol némelyik levelét. Úgyhogy igazából, ilyen vonatkozásában is fontos, természetesen közösen csináljuk ezt a többiekkel, többi szervezettel.” Ennek a diskurzusnak a zárásaként érdemes egy magyarországi kutatás eredményeit idézni, az ELTE „Egy“ttműködő-versengő állampolgár Európában elnevezésű -es kutatása ugyanis azt találta, hogy a köztudatban élő önkép, magyarságkép, identitástartalom a széth’zás kapcsán nem bizonyult helytállónak. Bár az explicit szinteken valóban ezzel az énképpel találkozunk, az implicit rétegeket vizsgálva azonban egészen más képet kapunk. A tényleges gyakorlat szintjén százalékban egy“ttműködnek a vizsgált személyek.52 Az interj’k elemzése során hasonló posztstrukturalista módszertan keretében lefejtve a köztudatban élő hiedelemrendszerek rárakódásait, vizsgáltuk az egy“ttműködésről alkotott percepciókat. 2010.10-2012.04 ELTE PPK- MTA P) „Európai Léptékkel a Tudásért TÁMOP . . . „Egy“ttműködő versengő állampolgár Európában c. alprojekt 52 109 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Visszatérve tehát a fiatalok számára fontos életter“letekre, régiókra jellemző szervezeti profilokra elmondható, hogy a politikai, aktuálpolitikai, közéleti tematikával foglalkozó csoportosulások tehát Erdélyben több fiatalt képesek megszólítani, mint a többi vizsgált ter“leten. Az Erdélyi Magyar )fjak emelhetők ki e téren, akik az autonómia és egyéb kapcsolódó kérdéseket is nyíltan tárgyalják rendezvényeiken. Erdély . legnagyobb ifj’sági táborát szervezik, napi 16 000-es látogatószámot produkálva. Ez talán azzal is magyarázható, hogy mint számos interj’ból kider“l ebben a régióban az utánpótlás nevelésre jobban figyelnek, és a fiatal korosztályok társadalmi megbecs“ltsége jóval nagyobb, összehasonlítva mondjuk Kárpátaljával, ahol azonban, mint az interj’kból kider“l, az idősebb generáció a pártpolitikai szervezetek példájával élve inkább riválist lát a fiatalok szerveződéseiben, és kevésbé kapnak teret a döntéshozásban. Az ottani pártok ifj’sági tagozatai ezért anyagi támogatásban sem részes“lnek. Felvidéken is felmer“l néhány interj’ esetében a generációváltás problematikája, miszerint az idősebb generáció nem adja át a stafétabotot az ifjabbaknak, a féltékenységgel, önzéssel és szűklátókörűséggel magyarázva ezt. Tevékenységi körök A másik jellemzője az ifj’sági korszakváltásnak a felértékelődött ifj’sági életszakaszban az iskolai tudás kiemelt szerepe mellett a szabadidő tartalmas eltöltésének, szabadidős tevékenységek s’lyának növekedése. Ez ismét visszaköszön az interj’k során, ugyanis látszik, hogy nagy taglétszámmal rendelkező programkínálattal az elm’lt évek során. szervezetek alakultak meglehetősen széles A vizsgált szervezetek tevékenységi körének teljes palettáját a tanulmány terjedelmi korlátai miatt nem áll módunkban bemutatni, ezért itt is inkább a jellemző, illetve ’jszerű, innovatív, vagy átlag feletti népszerűségnek örvendő programok ker“lnek bemutatásra. Erdélyt, mint régiót olyan szempontból is érdemes kiemelni a fiatalok érdeklődési köre, preferenciái alapján, hogy itt a máshol kevésbé népszerű kulturális, történelmi jellegű programok is a legnépszerűbbek között szerepelnek. Néptánc- „igényteremtés a jóra” Vagy említhetnénk a néptáncot, hagyományőrző köröket, ugyan kisebb arányban, mégis még mindig képesek megszólítani a fiatalokat Erdélyben és ahogy pl. a Rozetta Egyes“let vezetője definiálja saját tevékenység“k célját: 110 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE „meghívunk egy zenekart, akkor az a zenekar képviseljen valamilyen értéket ...ami nem csak azért hívjuk meg, mert a falunak a százaléka azt akarja, hanem azért is hívjuk meg egyrészt foglalkoztassunk és másrészt pedig igényt teremtsünk a jóra. És minden egyes rendezvényünknél ez alapvető fontosságú.” Szabó Balázs ’gy fogalmaz a néptánc kapcsán, hogy az maga az ÉLET. 53 A vajdasági Vadvirág (agyományápoló Kör Tavaszi Vadvirág Fesztiválja is hasonló népszerűségnek örvend, illetve ahogy a szervezet vezetője beszámol róla, általában teltházasak a fellépéseik és előfordul, hogy a körben nevelődöttek már a gyermek“kkel jönnek, illetve a telep“lésen is kezdik elismerni tevékenység“ket. A Sport szerepe, identitáserősítő funkciói, hatása a fiatalok élettervezésére A szervezetek legnépszerűbb programjai között az esetek jelentős hányadában tűnik fel még a sport, mint a legkomolyabb mobilizációs erővel bíró tevékenység, még az olyan közösségekben is, ahol igazán nehéz megszólítani a fiatalokat, és kollektív cselekvésbe bevonni, mint pl. Kárpátalján. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség )fj’sági Szervezetének ’jjászervezését kezdeményező fiatal szerint direkt kulturális programokkal Kárpátalján nehéz megszólítani a fiatalokat, így inkább b’jtatott formában „cselesen tudnak ilyen jellegű tartalmakat is sugározni a fiatalok felé a sport bevonzó erejét kihasználva. „nagyon nehéz Kárpátalján a fiatalokat összegyűjteni, megszólítani, hogy jöjjenek össze és ismerjék meg egymást, beszéljenek magyarul egymással. Sok esetben vannak olyan régiók, hogy ezt csak sportrendezvényekkel valósítható meg. Tehát bármilyen kulturális rendezvényre próbálnánk hívni őket, akkor sajnos nem biztos, hogy meg fognak jelenni, de viszont ha egy nagyon jó focitornára vagy nevezzünk bármilyen sporteseményt, arra valószínűbb, hogy eljönnek és akkor be lehet csempészni esetleg majd a rendezvény előtt, mikor összegyűjtjük őket egy, tehát egy beszédbe mikor hozzájuk szólunk, hogy miért jöttünk össze, magyar fiatalok vagyunk, Kárpátalján vagyunk. Tehát cselesen kell mindenképp, nem egyszerű, de így gondolom, hogy akár egy sportrendezvény is szolgálhat identitás megerősítéseként.” A sportnak azonban nemcsak mobilizáló szerepe miatt van jelentősége, hanem az egészségpszichológiai kutatások során feltárt hatásai is komoly szerepet játszanak a fiatalok fejlesztésében. Amint az a fiatalok problémái között tárgyalásra ker“l, gondjaik egyik gyökéroka, 53 A magyar néptáncban megjelenő kozmológiai összef“ggésekről lásd még: Várszegi Tibor: A magyar tánc igazsága 111 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL legfőbb forrása az önbizalom, önbecs“lés, pozitív énkép hiánya ’gy személyes, mint nemzeti szinten. Ennek fejlesztésében a fent említett kutatások tan’sága alapján a sport rendkív“l sokat segíthet, kifejezetten önbizalom fejlesztő, szorongáscsökkentő, depresszió kialakulását megelőző lelki jól-létre gyakorolt pozitív hatásai miatt. (assmen és mtsai ; Goodwin, 2003).54 K“lönösen fontos a sport szerepe tehát a gazdasági szempontból leszakadozó régiók ifj’sága körében is, mint Moldvában, ahol szintén komoly mobilizáló erővel bír a fiatalok körében, mint Botezatu )zabella a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének ifj’sági programfelelőse arról beszámol: Foci, mint közösségi rítuselem, a nemzeti identitás eleme Moldvában „A focibajnokságon, a gyerekek Moldvában imádnak focizni, az egy ilyen nemzeti sport szerűség, mindenki focizik, még iskolában is lányok, fiúk mindenki fociztunk.” )tt tulajdonképpen a sport, mint közösségi rítuselem jelenik meg, ugyan a szakralitástól már k“lönvált és megmaradt a profán fizikai tevékenység szintjén az igazán mély tartalmak nélk“l, ahogy Huizinga (1990) fogalmaz: „A mai társadalom életében a sport a voltaképpeni kultúrfolyamat mellett fut, rajta kívül zajlik le. Az archaikus kultúrákban a versenyek szent ünnepek részei voltak és mint szent és üdvös hatású cselekvések nélkülözhetetlenek. A kultusszal való ily benső összefüggés elvész a modern sportban, teljesen áhítatmentes, nincs már organikus kapcsolata a közösség szervezetével”55 (ankiss Elemér megközelítése a modern fogyasztói társadalom szakrális gyökerektől való elszakadása kapcsán ennél kicsit kevésbé bor’látó, árnyaltabb. Mint írja: „A „létvesztésről”, a hiteles Létre való képtelenségről, a nyugati kultúra kiürüléséről vagy ennek veszélyeiről, az autentikus Lét feltételeinek hiányáról Kierkegaard és Nietzsche óta sokan, a fogyasztói társadalom vízözönszerű térhódítása óta pedig rengetegen írtak és értekeztek. Elemzéseik és pesszimizmusuk véleményem szerint azonban csak részben indokolt. Mert lehet, hogy űr tátong a fogyasztói civilizáció Hassmen P, Koivula N, Uutela A (2000). Physical exercise and psychological well-being: a population study in Finland. Prev Med 30:17- . és Goodwin RD (2003): Association between physical activity and mental disorders among adults in the United States. Prev Med : : . )n: Sportinnovációs szakkönyv Magyar Sporttudományi Társaság, Sportinnovációs Szakbizottság: Budapest 55 J. (uizinga: (omo )udens Universum Kiadó, Szeged. ., .p. 54 112 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE felszíne és felszínessége alatt, de ebből az űrből, ürességből Semmiből is sugárzanak fontos rejtett üzenetek; és sugároznak belőle intenzív lét- és sorsélmények.”56 Tehát még a sporttevékenységnek ezen a pusztán profán szintjén is átderenghet valami abból a szentségből, ami magasabb szintre emeli az egyént és közösséget egyaránt, és ez valamilyen formában a közösség egy“ttes jelenlétében ma is megtestes“l, így tehát a sport jelenléte és erőteljes hívóereje a fiatalok körében ilyenformán a közösségek megmaradásának egy fontos záloga lehet. Említhetj“k ebből a szempontból akár a felvidéki Selye János Egyetem (allgatói Önkormányzatának kezdeményezését, mely az ókori olimpiák szellemét idézve képes találkozásra bírni a fiatalok k“lönböző korcsoportjait, és a magyar nyelvű oktatás fontosságának népszerűsítésén kereszt“l a megmaradás “gyét szolgálni. Czibola Ádám a (ÖK elnöke így mesél az egyik legsikeresebb programjukról: Generációkat összekötő identitásőrzés sporttal „Futás a jövőért programunk, ami azt szimbolizálja, hogy Szlovákiában, de helyileg is, Komáromba, egészen óvodától kezdve egyetemig bezárólag, lehet Komáromban anyanyelven tanulni, és ez ilyen fordított stafétafutás. A kollégium a város szélén van, és elkezdenek futni az egyetemisták, majd ilyen fél kilométerrel később csatlakoznak a középiskolások, aztán az általános iskolások, majd végül az ovisok. Így közösen, több száz diák, ilyen - diák általában, közösen fut be Komárom főterére, ahol aztán fogadják őket köszöntővel, beszéddel, ilyesmi. … [a cél az, hogy] kezdjenek el kapcsolódni a magyar oktatáshoz azok az ovisok, vagy akár az egyetemünkhöz, nem titkolt célunk, hogy az egyetemhez is, hiszen az ovisokból lesz majdani utánpótlás egyszer, hogy ilyen közös programok voltak, ilyen sport programok, foci, hogy az egyetemistákkal legyen egy kis élményük, közösen alkottak valamit, rajzoltak, festettek és ez nagyon nagy. )dén csináltuk először, és óriási sikernek örvendett.” Vagy felhozhatjuk a szintén felvidéki Via Nova )fj’sági Csoport példáját is: „A Felvidéki Labdarúgó Bajnokságot tavaly indítottuk, csapattal, több száz fiatalt mozgat meg, Ung-vidéktől Nagyszelmencig, a szlovák-ukrán határtól egészen Szencig 56 (ankiss Elemér: )karosz bukása, Lét és Sors az európai civilizációban. Osiris: Budapest, 2008. p. 238. 113 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL voltak csapatok. Ezek azok a fiatalok, focisták, akik egyébként egy-egy előadásra vagy koncertre nem jönnének el, viszont így őket is megtaláltuk, őket is meg tudtuk szólítani, és így ők is egy olyan bajnokságban vesznek részt, ahol nem „salá” van meg Banska Bistrycával meg Trenčínnel játszanak, hanem Vágsellyével, Érsekújvárral. Szándékosan magyarul használjuk a régiót is, és a település nevét is, és ennek van egyfajta identitáserősítő hatása.” Gubík László Via Nova Emellett a sport mozgósító- közösségmegtartó erejére alapozva szélesebbkörű térségi gazdaságfejlesztési koncepció alapját is adhatja, mint egy másik szintén felvidéki példát említve felhozza Czibola Ádám: Gazdaságélénkítő program és a sport, mint a közösség kovásza, nemzeti identitást erősítő összekötő kapocs „Világi Oszkár Slovnaft vezérigazgató jelentette be azt, hogy van egy ilyen Csallóköz felélénkítő stratégiája, és meglátjuk, most például ő megvette a DAC-ot, ami szintén a nemzeti identitást erősíti, meg azért a sport az nagyon fontos, összetartja az embereket, egészséges is. Ez szintén a fiatalokra összpontosít. Na, most, ha neki vannak még ilyen tervei, ami ugyanilyen nagyszabású, tehát visszaadta a reményt az emberekbe, újra kijárnak a meccsekre, ez újra összetartja a közösséget, újra elkezdett nyerni a csapat, holott már majdnem kizárták abból a ligából. Én bízok benne, hogy ha tényleg van egy-két olyan ember, és akár mi is lehetünk azok, akik úgy gondolják, hogy előre lehet vinni a közösséget, akkor ebből a kilátástalanságból, céltalanságból célt lehet állítani nekik, lehet őket motiválni, ki lehet húzni a depresszióból és a passzivitásból és, hogy ez fellendüljön.” Ez abból a szempontból is kiemelendő, hogy mint később látni fogjuk a fiatalok körében az egyik legnagyobb problémának a céltalanságot tartják, és több helyen megemlítik, hogy nincsenek igazán példaképeik a fiataloknak, minták, amit követhetnének, a jövőkép teljes hiánya a fiatalabb generáció egyik legkarakterisztikusabb vonása az interj’k alapján, az interj’alanyok több mint felének állítása szerint. Ez összecseng a Magyarország fiatalok körében végzett felmérésének eredményével is.57 57 Nováky, E. , szerk. : Magyarország című kutatás anyaországi . Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest. 114 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Sport, mint megtartó erő Zsoldosi Ferenc a vajdasági Ci-Fi Központ elnökének szavaiból szintén a sport megtartó ereje, egyéni célok, orientációt segítő hatása látszik: „a felmérések is azt mutatják, hogy elsősorban azok mennek el, akik itt nem találják meg a helyüket. Nem feltétlen anyagi... tehát volt egy ilyen felmérés a fiataloknál, hogy azok akik sportoltak, valamilyen egyesületben voltak, civil szervezetben, azokat kevésbé foglalkoztatta őket az elmenés, az elvándorlás problematikája.” A diákszervezetek, hallgatói önkormányzatok vezetőivel kész“lt interj’k alapján a sporthoz hasonló közösségi rítus jellege van a gólyabáloknak, gólyatáboroknak, amelyek általában a legnépszerűbb programok között szerepelnek egyfajta modern beavatási ceremóniaként, amelyben részes“lve a fiatalok beléphetnek a felnőtt kor kapuján, s a közösség, jelen esetben egyetemi közösség egyenrang’ polgárai lesznek. Szanyi György a KR)SZ Kárpátaljai Református )fj’sági Szervezet elnöke nagyon fontos tényezőt emel ki, a programjaik profiljából, amellyel népszerűség“ket magyarázza. Egyrészt ’gy érzi, hogy ebben a társadalomlélektani helyzetben, amelyben a fiatalok elveszítették az igazodási pontjaikat, bizonytalanok, nem találják a hely“ket a világban, nincs határozott jövőkép“k, céljaik, orientációként szolgál számukra az az ’tmutatás, amit egy egyházi program résztvevőjeként kapnak. Másrészt az alternatívany’jtáson t’l, nemcsak, hogy választ kaphatnak kérdéseikre, de találkozási pontként is szolgál a fiatalok körében, amire meglátása szerint valójában nagy igény van kör“kben. )lletve a harmadik hívó tényező a modern színvonalas keresztény ifj’sági zene. A Zene, mint híd A zenét majd minden keresztény szervezet említi, mint a mobilizáció eszközét, a kárpátaljai Szent Márton Egyes“let legnépszerűbb programja ugyancsak a gitár tábor, vagy az erdélyi )fj’sági Keresztyén Egyes“let legsikeresebb programja ’gyszintén a Várom az Urat adventi zene fesztivál, dicsőítő énekekkel. Arra is van példa, hogy a zene egyfajta híd szerepet betöltve köti össze a magyar fiatalságot a többséget alkotó nemzet fiataljaival univerzális nyelvével átívelve a k“lönbségeket, mint látjuk azt a (orvátországi Magyarok )fj’sági Közösségének esetében. „)gen voltak, elsőre ugye a buli részén, olyan együttesket hívunk, vagy dj-ket akiket ők is szeretnek … ugye ez a harmadik lesz a sorban, ezt már közösen fogjuk szervezni az 115 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL ifjúsági tanáccsal, és itt már ugye úgy próbáljuk majd összehangolni, hogy egy kicsit nagyobb részvételi arányt produkáljunk, hogy programokat is szeretnénk úgy szervezni, illetve zenekarokat is, hogy legyen magyar zene is, horvát zene is, külföldi zene is.” Önkéntesség Az önkéntesség olyan k“lön kategória még az ifj’sági szervezetek tevékenységi körénél, amely k“lön kiemelhető, bár a szervezetek alig több mint tizede említ ilyen irány’ tevékenységet, mégis rendkív“li a jelentősége és hatása a fiatalok későbbi élet’tja szempontjából is. Bizonyos szervezeteknél talán részben a tanulmány elején kiemelt vezetői képességeknek is köszönhetően, annyian jelentkeznek önkéntesnek, hogy egyszerűen pontrendszert kell kiírni és versenyeztetni a jelentkezőket, mint pl. a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség esetében a TDK szervezésénél volt erre példa, vagy a szintén fent említett Nagybányai Ter“leti )fj’sági Egyeztető Tanács Magyar )fj’sági Napok szervezése során. ’Fesztiválok )fjúsága’ Vég“l, de nem utolsósorban nem maradhat el a tevékenységi körök felsorolásából a fesztiválok említése, amelyek növekvő népszerűségét, jelentőségét a fiatalok szocializációjában Gábor Kálmán szintén kiemeli. Az interj’kból is kider“l, hogy számos válaszadó tapasztalatai szerint főként a tömeges szórakozási lehetőségek ny’jtásával tudják elérni a fiatalokat. )tt csak felsorolás jelleggel említek néhány fesztivált, rendezvénysorozatot a k“lönböző régiók kínálatából: Kárpátaljai Kézműves és Kulturális Fesztivál, Görögkatolikus )fj’sági Fesztivál, Nemzetközi Keresztény Találkozó, Kolozsvári Magyar Napok, Félsziget Fesztivál Fiatalok Fesztiválja Erdély , (orvátország Tavaszi Vadvirág Fesztivál Vajdaság Exit Vajdaság Mosolytenger Fesztivál Vajdaság Tour de Délvidék Vajdaság Nyári )fj’sági Játékok Vajdaság Interetno Nemzetközi Összeművészeti Fesztivál. Emellett k“lönböző képzéseket, munkaerőpiaci, pályaorientációs, pályázatíró, önismereti tréningeket tartanak még. A szabadegyetemeket lényeges még kiemelni, és ezek köz“l is talán Tusványos az a név, amelynek említése nem maradhat el. 116 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Mobilizáció: Panem et circenses vagy? Általánosságban elmondható, hogy az interj’alanyok véleménye szerint rendkív“l nehéz megszólítani a fiatalokat, kimozdítani, közösségi akcióba bevonni. Több mint fel“k szerint tapasztalható egy általános passzivitás a fiatalok körében, kicsit több mint egy ötöd“k fő az internetet és a technológiával kapcsolatos életmódbeli jellemzőket teszi ezért felelőssé, csaknem egyharmaduk pedig a t’lzott individualizmust látja főbb problémának, és az értékrendszer meghatározó szerepét eltolódását hangs’lyozza a közösségi értékek irányából. Az említett csatornák és módszerek köz“l alig egy tized“k állítja fő , hogy a fiatalokat kizárólag bulival, tömeges szórakozási lehetőséggel lehet elérni. Ugyan az több hely“tt említésre ker“l, hogy kulturális programokkal nem lehet mobilizálni a fiatalokat, és ezért a kulturális tartalmakat csak egy eltérő fókusz’ tevékenységbe b’jtatottan lehet a fiatalok elé tárni. Ahogy Morvai Péter a felvidéki (íd politikai párt online és kampánymenedzsere fogalmaz: „(a azt mondanám, hogy gyere el egy felolvasóestre, akkor nem jön el neked egy felolvasóestre. De ha azt mondom, hogy gyere el egy team buildingre és ott majd lesz egy felolvasóest, akkor már elkezdi érdekelni. Szóval így megpróbáljuk belecsomagolni a tartalmasat az érdekesbe.” Legyen szexi Állítása szerint a politikát is ’gy lehet közelebb hozni a fiatalokhoz, ha egy számukra vonzóbb beállításban, kontextusban, ’jszerűen mutatják be, egyfajta pszichológiai értelemben vett átkeretezésről van szó tehát marketinges eszközökkel, amelynek során lebontják a politikához fűződő pejoratív asszociációkat és ’j képzeteket kapcsolnak hozzá, egyfajta ’j image-t felépítve. „Még ha ifjúsági szinten is viszed, akkor is meg kell csinálnod úgy, hogy szexi legyen. Tehát meg kell csinálnod úgy, hogy felkeltse az érdeklődésüket, de ne úgy képzeljék el, hogy egy nyakkendős csávó áll és mondja a semmit.” Kultúr Kommandó- költészet és a flash mobok Ugyanakkor vannak arra is példák, hogy a kult’ra, akár a felolvasóestek is képesek megmozgatni tömegeket, ha hasonló módon ’jszerű modern köntösbe öltöztetik, mint arról a Kolozsvári Magyar Diákszövetség alternatív toborzási módszere is árulkodik a Kult’r Kommandó. 117 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL „költészet napja alkalmával is nyílt programot flash mobot szerveznek, illetve próbálnak, mivel ez még egy friss kezdeményezés még keresi az útját de elég jó úton halad” Ehhez hasonló kezdeményezésnek számít az anyaországban, Magyarországon elterjedőben lévő, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő slam poetry, ahol ifj’ költők, írók mutatkozhatnak be átlagostól kicsit eltérő módon. Ezek főként az alternatív fiatalság köreiben népszerűek, amely Gábor Kálmán szerint egyre meghatározóbb csoport, irányzat lesz a fiatalságon bel“l, itt tulajdonképpen érthetj“k a posztmateriális értékrendszert magáénak valló kulturális kreatív rétegeket. A vajdasági TDK-k népszerűségének oka között is megjelenik az alternatív, művészetekkel átitatott integratívabb, interdiszciplináris, kevésbé kizárólagos, mint inkább holisztikus szemlélet. Ami majd minden interj’ból visszaköszön az az online megoldások, mozgósítás t’ls’lya, a Facebook, mint közösségi csatorna, kivétel nélk“l minden“tt megjelenik, illetve továbbra is jelentős a személyes hálózatokon kereszt“li mobilizáció, illetve ahogy egy (ÖK-ös vezető említi a leggyorsabb hálózat a pletykahálózat egyetemi berkeken bel“l. Ugyanakkor néhányan arról számolnak be, hogy meglepő módon náluk még a hagyományos plakátolás a leghatékonyabb módszer jelenleg is. A keresztény szervezetek ezen fel“l gyakran az intézményi strukt’rákat igénybe véve juttatják el az információkat a hívő fiatalsághoz. Több szervezet pedig nem egyszerűen online fel“leten, csoportokban hirdeti a rendezvényeket, hanem aktivitásra is készteti az érdeklődőket k“lönböző tesztek, online feladatok formájában, ami szintén a bevonás egy hatékony módja. A részvétel megerősítő ereje empowerment – Pygmalion effektus – A fiatalok kompetensként kezelése, komoly feladatokba bevonása Zsoldos Ferenc a Ci-Fi Központ vezetője szerint rendkív“l nagy mozgósító, felhajtó erő rejlik a fiatalok szervezési feladatokba való bevonásában is, a beléj“k vetett bizalom, rájuk vet“lő pozitív kép, elvárás egyfajta önbeteljesítő jóslatként működve emeli őket, teszi képessé nagyobb célok elérésére is. Ez egyben növeli az önbizalmuk, kompetencia érzet“k is. „Ami még nagyon izgalmas volt, amit én a Játékokon tapasztaltam, mindig volt egy ilyen, hogy a végén a színpadon felálltak a szervezők és ez volt a jutalom a gyerekeknek. Legnagyobb élmény az volt, hogy az az eszméletlen energia, ami ott 118 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE felszabadult, mert igazából ők nem hitték el, hogy azt meg tudják csinálni. Ez nekik eszméletlen nagy élmény volt, hogy egy ilyen nagy dolgot csináltak, amit ők nem hittek el magukról.” A Szent Márton Egyes“let hasonló tapasztalatokról számol be, ’gy gondolja jobban magukénak érzik a rendezvényt a fiatalok, ha bevonódhatnak a szervezési munkákba is. Ez a fent említett M)T kutatás kollektív intelligenciára vonatkozó megállapításait igazolja szintén, tehát többek között a munkafolyamatokban való aktív részvétel, a jól működő egy“ttműködések egyik feltétele. Dániel Botond az Egyes“let a Gyergyói )fj’sági Központért alelnöke is beszámol róla, hogy egyes“let“k alapításának ötlete tulajdonképpen azzal is összef“ggésben áll, hogy a városvezetés bevonta őket a várostervezés folyamataiba, amelynek keretében egy nemzetközi képzésen sz“letett meg az egyes“let létrehozásának gondolata. Rendkív“li kreativitás figyelhető meg ezen a téren, a legk“lönfélébb egyéb módszerekkel, kortárs eszközök igénybevételével igyekszenek eljutni a szervezetek minél több fiatalhoz, az ő nyelv“kön szólva hozzájuk. Digitális történetmesélés Csemi Szilárd a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke pl. a k“lföldön is bevett digitális történetmesélést alkalmazza a fiatalok bevonására. Ezek a módszerek rendkív“l elterjedtek Nyugat-Európában is, ahol a hagyományos oktatási módszerek működésképtelensége az ’j generációk nevelése kapcsán már a hetvenes években komoly problémaként jelentkezett, arra ösztönözve a döntéshozókat, és oktatási szakembereket, hogy ’j kreatív módszereket fejlesszenek ki, amelyek jobban illeszkednek a felnövekvő ’j generációk jellemzőihez.58 „Ott vannak az emberi jogok és azzal kapcsolatos feladatokat kapnak. Pl. kisfilmet forgatni. Nevezzenek meg egy környezeti problémát. Fedezzenek fel egy olyan dolgot ami családon belüli erőszak, vagy ilyesmi, ami van a környezetükben. Sajnos általában találnak is ilyet. Dolgozzák fel egy PowerPoint-os vetítésbe vagy egy kisfilmbe, vagy egy fotósorozattal vagy ilyesmi. Vagy írjanak róla esszét. Szóval nagyon sokféle módszer van.” Többek között a fent említett )nternational Creative Education kutatási hálózat szakemberei Európa számos országából származó művészek, kreatívok gyakorlatát összegyűjtve keresnek ’jabbnál ’jabb módozatokat a fiatalok megszólítására, melynek egyik eszköze eset“kben is a digitális történetmesélés. 58 119 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Bóna Zoltán a Diákhálózat vezetője szintén a pár perces kisfilmek közösségi videó-megosztó oldalakra való feltöltését tartja az egyik leghatékonyabb mobilizációs eszköznek. „Nagyon sok programunkra csinálunk ilyen kis videókat, amik aztán az interneten terjednek, és én ezt nagyon hatásosnak látom. Tehát egyrészt ezek a kis videók, tehát ilyen fél perces, egy perces videó valami jó ötlettel performance-al dúsítva. Legutóbbi példa például, hogy kitaláltuk, hogy úgy fogjuk közölni a Gombaszögi Nyári Tábornak programját, hogy megrendeztük mintha el lenne rabolva a főszerkesztő az Orosz Őrs és akkor ott vallatás közbe elmondja, hogy mi lesz a program. És ennek hatalmas nézettsége volt, ezer ember nézte meg ha jól tudom. Ezek elég hatásosak.” Varj’ Zoltán Zsigmond a Kárpátaljai Görögkatolikus )fj’sági Szervezet vezetője a k“lföldre elszármazott magyarokra is építve szintén hasonló toborzási stratégiáról számol be: „A világ nagy városaiban Moszkva, New York, Washington, Párizs, London, meg fogunk jelenni majd és onnan fogjuk egy ilyen kampány videóval toborozni az embereket, hogy mi ott leszünk a Görfeszten.” A digitális technológiák terjedése, alternatív médiumok, gerilla marketing, p p megoldások A politikai aktivizmus és jogvédő tevékenységek kapcsán is ’gy tűnik, hogy az ’jszerű módszerek bevetése minden eddiginél hatékonyabb érdekvédelmet lehet képes biztosítani. A figyelemfelkeltés ’j módozatai ugyanis olyan médiafel“letekhez biztosítanak hozzáférést és megjelenési lehetőséget, ahova hagyományos utakon nem siker“lt elérni. A kisebbségi jogvédelem lehetőségeit, kereteit forradalmian ’j dimenziókba helyezve ez által. )lletve a fiatalok ilyen módon hallathatják a hangjukat olyan “gyekben, melyek fontosak számukra azokon a ter“leteken is, és régiókban, ahol eddig a fiatalok ’gy érezték, hogy nem kérték ki a vélemény“ket a róluk szóló döntések meghozatalakor, mint pl. Felvidéken, ahogy ugyancsak a Diákhálózat vezetője beszámol erről. „Most egyáltalán nem. Tehát ahogy próbáljuk pótolni ezt a beleszólást a tüntetések ill. performance. … És ennek egyébként szerintem van jövője, mivel Szlovákiában nincs nagy hagyománya, sőt mondhatnám, hogy egyáltalán nincs hagyománya ezeknek a tüntetéseknek. És fél év alatt oda jutottunk, hogy a legutóbbi tüntetésen már 1500-an ott voltak és hatalmas sajtóvisszhangja volt. A legnagyobb szlovákiai hírportál a Sme, 120 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE online hírportál Sme főhírként lehozta, egy napon keresztül főhír volt. ezer ember elolvasta, de a szlovákiai magyar hírportálok még erősebben lehozták ezt a dolgot. Volt ennek hozadéka. Én úgy gondolom, hogy elsődleges hozadéka, hogy az embereknek a hozzáállását változtattuk meg tehát folyamatosan, egyrészt olyan értelemben, hogy rávilágítottunk arra, hogyha valami nem úgy van ahogy kéne lenni, tehát hogyha valami nem tetszik nekik, valamilyen döntés, akkor azt ki lehet nyilvánítani. És ezekben a kérdésekben felhívtuk a figyelmet országos szinten, hogy probléma van jelenlegi vezetőkkel, politikai vezetőkkel.” „A digitális aktivizmus nem elég, az igazi változások eléréséhez továbbra is fizikai jelenlét sz“kséges 59 Ugyanakkor vannak arra is példák, hogy a digitális aktivitás ellenére a fizikai jelenlét mégis elmarad, s így a megmozdulástól remélt sikerek, változás, elérni kívánt cél is. Talán annyi szolgálhat az előzőek fényében tanulságként a horvátországi eset kapcsán60, hogy nem elég az ’j technológiák fel“letein mobilizálni a résztvevőket, hanem maga a megmozdulás is valamilyen formában interaktív vagy kreatív kell, hogy legyen több fiatal megszólításához. Úgy tűnik ugyanis, hogy a hagyományos utak, t“ntetések az egyre alternatívabbá váló fiatalság körében nem bírnak megfelelő hívóerővel. A fiatalok problémái és a szervezetek által kínált megoldási alternatívák A megkérdezettek több mint fele fő szerint a fiatalok legfőbb problémája a munkanélk“liség, a nehéz gazdasági helyzetből fakadó egzisztenciális, anyagi kérdések köré csoportosul. A legtöbben a kitolódott családalapítás kérdéseit is ehhez kötik, azonban számosan kötik ezt az individualizmus, liberalizmus hatásához, az értékrendszerbeli változásokhoz is az ifj’ generáció körében, ezt -en, azaz a válaszadók harmada jelöli meg problémaként. A második leggyakrabban említett nehézség a fiatalok elvándorlása, amit –en jelöltek meg a legs’lyosabb gondok között. (ajszállal e mögött lemaradva ker“l említésre egy nagyobb problémakör, amely a fiatalok motiválatlanságát, „punnyadását , hossz’ táv’ célok, életstratégiák meglétének hiányát, az élettervezés tudatosságának hiátusát, k“zdeni tudás, akaraterő hiányát, a jövőkép teljes hiányát említik, apátiát, passzivitást a fiatalok körében. Lásd fent idézett interj’ részlet Prof. Mary Kaldorral Egy horvátországi vas’ti szárnyleépítés kapcsán szervezett t“ntetés, a szárnyvonal a (orvátországban élő tömbben élő magyarságot köti össze Baranyával. A t“ntetés szervezése közösségi online fel“leteken zajlott, az online petíciót is nagy számban írták alá, a sajtó képviselői is nagy arányban jelentek meg és több tv tudósított a rendezvényről, a hagyományos „t“ntetésforma azonban mégis kevés fiatalt bírt személyes megjelenésre. 59 60 121 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Tulajdonképpen egyfajta identitásválságot említenek, ahogy Czibola Ádám a Selye János Egyetem (allgatói Önkormányzatának elnöke fogalmaz: nem tudják … honnan jöttek és hová akarnak eljutni… „Az ifjúság legnagyobb kihívása a passzivitás. Az, hogy tudjanak aktívak lenni, tudjanak célokat állítani, tehát a céltalanság, én azt látom hogy a legnagyobb kihívás és probléma az, hogy céltalanok a fiatalok, nem tudják mit akarnak, nem tudják sokszor azt se, hogy honnan jöttek és hová akarnak eljutni.” )dentitásvesztés az „újkori magyarok” körében Nyugat-Európában Ez a fajta gyökérvesztés, párosulva a fent említett individualizációval hatványozott mértékben van jelen a Nyugat-Európában élő magyar közösségekben, mint az egyik interj’alany, Csemi Szilárd a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség “gyvezetője vélekedik: „Tehát a Kárpát-medencéből elvándorolnak ahol szórványba él a magyarság, tehát így mondom. Ottan hiába is lenne az mondjuk az adott városban van darab magyar és akik összetarthatnának és együtt csinálhatnának -3 hetente, havonta egyszer egy magyar programot. Nincs rá igény, mert mindenki inkább hajt és próbál önállóan boldogulni. És az ott kinn működő magyar szervezetek nem tudják őket megszólítani, mert más nyelven beszélnek. Mert akik kimennek, most úgy hívják őket, hogy újkori magyarok, ahogy visszahallottam. Újkori magyarok nem közösség. )tt nem tanulták meg annyira a közösségi dolgokat, vagy inkább itthoniakkal tartják a kapcsolatot, amíg tartják, és az ottaniakkal meg nem akarnak kapcsolódni, nem érzik szükségét.” Ez a transznacionalizmus és bevándorlókkal kapcsolatos szakirodalom megállapításai szerint is helytálló megfigyelés. (osszú távú célok hiánya fiatalok körében- avagy másik szemüveg? (asonló a helyzet az anyaországi fiatalok körében, mint a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatási Tanszékének fent említett „Magyarország elnevezésű kutatásának eredménye mutatja a felnövekvő generáció egyik legkarakterisztikusabb jellemzője a kiforrott célok, jövőkép hiánya. Ez abból a szempontból is problematikus, amint Kopp 61 Kopp, M. . Magyar Lelkiállapot, . Budapest: Semmelweis Kiadó. 122 61 a Magyar ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE lelkiállapot előszavában a nemzetközi boldogságkutatások eredménye alapján kiemeli, az egyének és közösségek boldogsága szempontjából is a legdöntőbb tényezőnek a kutatások tan’sága alapján a megfelelő célok megléte bizonyult. Ugyanakkor nagy változatosság figyelhető meg a k“lföldön, diaszpórában élő magyar közösségek identitáserőssége, identitásápolása szempontjából, mint azt a pár éve kész“lt A massachusettsi magyarság kapcsolathálózatának elemzése c. kutatás mutatja. Az Egyes“lt Államokban, illetve Kanadában élő magyar közösségek körében ugyanis a magyar identitás és gyökerek szerepe egyre inkább felértékelődik, amint azt a Maven Zrt. nemrégiben végzett kutatásának eredményei is igazolják.62 (álózatkutató Érdemes lehet azonban kicsit más értelmezési keretben is rátekinteni ezekre az eredményekre, megfigyelésekre, észleletekre, ugyanis, mint ahogy a tanulmány elején a módszertan leírásánál is látszik, interj’alanyaink átlagéletkora , év. Látható, hogy a frissen diplomázott fiataloktól is év választja el őket átlagban, és a még fiatalabbaktól évesektől pedig már több, mint 10. A szakirodalomból ismert, hogy az ’j generációk között, akár már konceptuális k“lönbségeket feltételez, ahogy (orkai írja: év is meghatározó felfogásbeli, „A változások számos kulturális aspektusban megfigyelhetőek. Ezek közül is a screenagerek időszemlélete kiemelt figyelmet érdemel. Az idő érzékelése nem mint folyamat jelenik meg múlt-jelen-jövő , hanem egy kiterjesztett jelen megéléseként, a mának élés, a pillanatnak élés technikájával. Ez a jelenközpontúság, mint „acid perspektivizmus” jelenik meg a szakirodalomban Storey, , . Ez a szemlélet rányomja a bélyegét a jövőkép megrajzolására is, … ”63 )nnen pedig már érthető az is, hogy adott esetben a gyerekvállalás ter“letén miért tapasztalható visszaesés, hiszen fenti értelmezésből látszik, a fiatalok saját magukról alkotott képe sokkal kevésbé ágyazott egy nagyobb generációkon átívelő folyamatba, tehát mivel a generációk folytonosságának biztosítása nem tűnik számukra elsődleges feladatnak. Azonban még egyszer nem a célok hiányáról lehet csupán szó minden esetben, hanem csupán más célok prioritásáról, nem tengés-lengésről, a felelősség ker“léséről, hanem talán pont egy fokozott felelősségtudatról az én irányába, egy mélyebb keresési folyamatról. A munkában tehát nem a pusztán A massachusettsi magyarság kapcsolathálózatának elemzése, (annák Ancsa-Vancsó Anna- Vásárhelyi OrsolyaRuppert Péter )n: Kisebbségkutatás, . évf. 2013. 1- .sz., .évf. .sz. -03-28) p. 33- . amely többek között a Beszédből világ. Elemzések, adatok amerikai magyarokról, szerk.: Papp Z. Attila, kiadó: Magyar K“l“gyi )ntézet, , Budapest eredményeire is támaszkodik. 63 Horkai Anita: Screenagerek. Kult’rák közötti kommunikáció az iskolában )n: )fj’sági korszakváltás Gábor Kálmán, Jancsák Csaba szerk. Szeged: Belvedere Meriodionale p. . 62 123 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL egzisztenciális sz“kségletek az egzisztenciális szinten való létezéshez sz“kséges anyagi javak előállítását látják, keresik, hanem a lét teljességének megélését. 64 )tt arról is szó lehet talán, hogy bár ’j utakon, és a korábbihoz képest talán sokkal egyedibb utakon keresik a lét teljességét a munka által is, azonban ez nem zárja ki a közösségre való vágy, igény meglétét. Tehát ahogy Gábor kiemeli valóban megfigyelhető egyrészről az élethelyzetek, életutak individualizálódása,65 azonban ez nem feltétlen“l jelenti a közösségtől való elfordulást. A munka buddhista definíciója pl. kifejezi a létkiteljesítő jelleget, ahol a Csíkszentmihályi által bevezetett flow élményében részes“lhetnek, illetve egyben a közös, egy“ttes aktivitás jellegét is. „A munka . alkalmat ad az embernek arra, hogy képességeit használja és fejlessze, . képessé teszi őt önzésének legyőzésére, amikor más emberekkel együtt egy közös feladat megvalósításán fáradozik, . létrehozza az élethez szükséges javakat és szolgáltatásokat.”66 A problémák felsorolásakor a következő csoportba tartozó problémákat kevesebb, mint a válaszadók egy ötöde tartja problematikusnak, szociálpszichológiai jelentősége miatt mégis ezt a kategóriát tűnik indokoltnak bővebben kifejteni. Ez pedig a személyes és nemzeti szintű önbecs“lés, önismeret, identitással összef“ggő kérdések problematikája, amely azonban egyben számos egyéb felsorolt t“netnek lehet a forrása, gyökéroka. Gábor Kálmán: Globalizáció és ifj’sági korszakváltás )n: )fj’sági korszakváltás Jancsák Csaba szerk. Szeged: Belvedere Meriodionale p. . 65 Schumacher, E.F. 1991) p. 54 66 Gábor Kálmán, Buddhista közgazdaságtan. )n: A kicsi szép. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 124 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE IDENT)TÁSVÁLSÁG, GLOBAL)ZÁC)Ó ÉS (ELY) TÁRSADALMAK A személyes és nemzeti önbecsülés szerepe Lányi András a következőképp fogalmaz a helyi társadalmak, regionális identitások és globalizáció összef“ggéseiről A globalizáció folyamata című könyvében a helyi közösségek, lokális identitások leértékelődése kapcsán: „(a egyszer az érvényes tudás és a mértékadó vélemények forrása mindenki számára egy és ugyanaz, mi létjogosultsága lehetne a helyi kulturális változatoknak? Miért kötődnénk kitüntetett helyekhez? A globális nyilvánosság portáljain és gépezetében ellenben, minden látszólagos interaktivitásunk dacára, a folyamatok áttekintésére, ellenőrzésére és befolyásolására képtelen, jelentéktelenül kicsiny porszemek vagyunk. ”67 A Közép-Európai „léttapasztalat” )smét csak Milan Kundera Nevetés Felejtés Könyve c. novellagyűjteményéből lehet ismert a történet, amikor -ban a Prágai Tavasz elfojtásakor a benyomuló orosz tankok híre által sem zavartatva magát az egyik főhős továbbra is azzal volt elfoglalva, hogy a szomszéd vajon megkapta-e a neki k“ldött körtéket? Tehát kicsit hasonló ismerős érzés a Közép-Európaiak számára ez a fajta gyarmatosítás, amit tulajdonképpen a globalizáció folyamatai jelentenek, hiszen az itt vel“nk élő népekkel egy“tt ’gymond hozzászoktunk a történelem ilyen-olyan előbb vagy utóbb, de m’ló viharaihoz, tankok be és kiáramlásához, hiszen bár jócskán váratott magára, de vég“l csak elmentek azok a tankok, s hogy most más mechanizmusok formájában jelentkezik egy gyarmatosítani, terjeszkedni kívánó globális hatalom, nem sok k“lönbséget jelent az itt élő emberek számára, míg a „globalizáció tankjai a nappalinkon és képernyőkön kereszt“l áramlanak be, mi ugyan’gy a kis kert“nkkel vagyunk elfoglalva. Keletről hozott szemlélődő mentalitás, amely legyőzheti a „globalizáció virtuális tankjait” Ahogy Kundera fogalmaz Közép-Európa „lét és sorsközösség , az a történelmi tapasztalata az itt élő nemzeteknek, hogy sorsukról mindig a fej“k fölött döntöttek, egy jó pár száz esztendeje 67 Lányi András A globalizáció folyamata. Budapest: L (armattan p. 125 . MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL azonban bizonyosan, még ha voltak is csodálatos és felemelő pillanatok, próbálkozások arra vonatkozólag, hogy saját kez“nkbe vegy“k sorsunk irányítását. Azonban talán lehet mélyebb gyökere és talán értelme is annak, hogy a „saját kertjeinkkel foglalkozunk, és mindazon hatások ellenére, amire Lányi András is felhívja a figyelmet, megfigyelhető egy ellentétes tendencia is, miszerint a helyi adók, helyi csatornák, rádiók, lapok kezdenek inkább megerősödni. A fragmentáció és integráció folyamatai tehát párhuzamosan zajlanak a világban. A helyi strukt’rákhoz is erősen kötőd“nk, hiszen akárhol is él“nk, mindenképpen valamilyen lokális rendszer részei vagyunk. A F)ATALOK JÖVŐKÉPE Ezzel csengenek össze a kutatás eredményei is a fiatalok jövőképe kapcsán. Az általános kilátások tekintetében az interj’alanyok javarészt kissé bor’látóak, a legtöbben nem várják a jelenlegi helyzet javulását éven bel“l, ’gy gondolják ugyanezekkel a problémákkal kell majd szembenézni“k, néhányan kifejezetten a helyzet romlására számítanak, és csak nagyon elvétve találkozunk egy-egy véleménnyel, amely inkább kivételnek számít, amelyik pozitív irány’ elmozdulásra számítana. Ezzel szemben a saját szervezet“kre vonatkozó jövőkép, és várakozások teljesen más képet festenek, ott ugyanis az látszik, hogy szinte kivétel nélk“l fejlődésre, bőv“lésre, de legalábbis az addigi szint fenntartására számítanak. Kárpátalját leszámítva az is megfigyelhető, hogy főként a helyi regionális szférák közti egy“ttműködésben bíznak inkább a fiatalok általános helyzet“k, lehetőségeit javítása kapcsán, s kevésbé a központi intézkedésektől remélnek megoldásokat. Tehát fentiek alapján valószínűleg mégis ez a fajta lokalitásra szűk mikrokörnyezetre fókuszáló egyfajta Közép-európai kollektív emlékezetből táplálkozó t’lélési stratégia azt mondatja vel“k, azt a benyomást kelti benn“k, hogy a k“lső kör“lmények és változások, folyamatok ellenére is, az a védett fent említett hermetikus lokális közeg és valóság, melynek részesei, a szervezet, és mikrokörnyezete mégis képes lesz bármilyen k“lső viszontagságnak ellenállni. S tulajdonképpen azért lehetnek pozitívabbak a saját szervezet jövőjét illetően, mert az a saját kompetenciater“let“kön bel“l helyezkedik el, míg a k“lső, adott esetben szupranacionális gazdasági folyamatokra nem bírnak ráhatással, kiszámíthatatlanok. Mindenesetre az interj’kból az látszik, hogy az egyéni személyes önismeret, önbecs“lés nemzeti szintű identitás, tágabb közösséghez tartozás problematikája is tárgyalható egy tágabb gazdasági globalizációs diskurzus keretén bel“l is, annak részeként. Ahogy Csemi Szilárd a felvidéki cserkészek vezetője fogalmaz: „Sokan gazdasági okokból inkább feladják a magyarságukat… 126 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Személyes önbecsülés, önismeret és a helyi kötődések, megmaradás közti összefüggések András Lóránt a Rozetta Egyes“let alelnöke fentiekkel szemben egyfajta kognitív megközelítést sugallva ’gy gondolja, hogy a helyi közösségekhez kötődés kevésbé a k“lső hatalmi-gazdasági strukt’rák befolyásoló hatásához köthető, sokkal inkább az egyének saját magukról alkotott képéből erednek: „nem tudják felmérni vagy nem is érdekli őket az, hogy az ami helyben van hétköznapi életterükbe, az milyen lehetőségeket és értékeket tartalmaz, nem tudják felmérni a saját erejüket a saját magukban rejlő erőket és éppen ezért haladnak az árral sajnos arra törekednek hogy ma jól vagyok, holnap is legyek jól s aztán valahogy lesz. Nem tudnak stratégiailag gondolkozni, nem tudnak megtervezni egy rendezvényt az élet más szinterein, hogyha nincs valaki mellettük és megfogja a kezüket akkor nem tudnak megszervezni semmit és Máréfaván látjuk hogy csak úgy elvannak nagyvilágban arrafele haladnak amerre épp a divat hulláma megy.” Önbecsülés és elvándorlás kérdéseinek összefüggései „(a magadat nem tartod értékes embernek, akkor a téged körülvevő világot sem tudod felmérni kellőképpen és éppen ezért az marad a mindenkori cél hogy pénzt keressek, nincsen az egyéb közösség.” MEGOLDÁS) ALTERNATÍVÁK A F)ATALOK PROBLÉMÁ)RA A fiatalok körében komoly problémaként jelenlevő identitásválságban ’tkeresésben számos megoldás, lehetőség segíti a fiatalokat a k“lhoni magyarság ifj’sági szervezeteinél, ’gyis mint az önkénteskedés többek között. Az önkéntes tevékenységek ugyanis, ahogy Megyesi László a kárpátaljai Szent Márton Egyes“let elnöke is elmondja segítik az önbizalom, az értékesség tudat, kompetencia érzet kialakulását, fejlődését, s a későbbi orientációban is nagy hasznukra lehet. 127 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Önbizalom, önbecsülés fejlesztése önkéntesség által „Nagyon sokat értek, önbizalmuk megnőtt a fiataloknak rátekinthettek egy kicsit a környező országokra, például magyarországi önkéntesekkel jó a kapcsolattartás és akkor így ismeretségi körük fejlődött. )lletve a mostani pályázatunkban, projektünkben van egy szatmárnémeti partner is, akiknek szintén vannak önkénteseik és akkor így bővül egy kicsit a világnézetük, meg bővül az ismeretségi körük a fiataloknak” … ez egy olyan motiváció, hogy ők jót tudnak tenni, ők tudnak valamit tenni, tehát ők azt érzik ilyenkor, hogy fontosak a közösségben, fontosak a társadalomban, hozzá tudnak valami jót tenni, az embereknek az életéhez. Önbizalmuk növekszik ezzel egy kicsit, értékesebbnek érzik magukat és ez pszichológiailag fontos.” Test, lélek és szellem harmóniája a harcművészetekben Az önkéntesség mellett a sport önbizalom fejlesztő hatásáról is volt már szó a fentiekben, tehát ez ’jra nem ker“l kifejtésre itt, csupán említés szintjén, mint amely akár az önismeret forrása is lehet, amint Kopecsni Gábor a Baranta Felvidéki Szövetség elnöke fogalmaz: „nagyon lényeges dolog, hogy nem csak a testtel, hanem a lélekkel és a szellemmel is foglalkozik. Tehát ebbe a hármasságba dolgozunk, és akkor itt jön szóba a vallás, tehát én ezt a józan paraszti eszet tartom én a vallásnak vagy vállalásnak, ill. hogyha ezt nézzük akkor a harcművészet, de akár ennek az elemeknek az egyes része, pl. a szablya vívás ugyanúgy lehet egy önismereti gyakorlat sorozat is.” Célok, orientáció fejlesztés Kecskés )stván a Fáklya Keresztény )fj’sági Egyes“let elnöke szerint „a fiatalokban a motiváltságot kell erősíteni. Majd a fenti boldogságkutatások Kopp, egyező kutatást említ. eredményeivel „Amerikában volt egy kutatás gyorsan még ezt lehadarom , tíz év után, akik befejeztek valamilyen iskolát, közvélemény kutatást végeztek, hogy ki lett sikeres. Összevetették, hogy az lett csak sikeres, nem az, aki gazdag volt, nem az, aki jó jegyet kapott, hanem, aki meg tudta fogalmazni, hogy mi a célja.” 128 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE Mi segíti tehát a fiatalok céltudatosabbá válását. Számos szervezet tevékenységi köre járul hozzá fenti probléma orvoslásához, elsőként talán a cserkészetet érdemes kiemelni. )tt az informális tanulás hatásai kapcsán Varga Zoltán szalézi szerzetes pap a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöke az informális tanulás szerepe kapcsán kifejti, hogy a cserkészet keretében a gyerekek egyfajta rendszerszemléletre, szerves gondolkodásra tesznek szert a tevékenységeiken, többek között természetjárás, tájékozódás a természetben, stb, kereszt“l, amely később is segíti a fiatalokat az életben való eligazodásban, orientációban, a megfelelő utak, célok meglelésében. Az informális tanulás jelentősége „A gyerekeknél sokkal nagyobb az érdeklődés. Ők szeretnek kint a természetben, szeretnek játszani. Mikor én kérdeztem, hogy miért érdekes a cserkészet azt mondták, hogy tanulni. Mondom, mit tanulni? Az iskolába kötelességötök, hogy tanulni és akkor nem akartok, és itten pedig tanultok, és akkor azt mondták, hogy ez valami másképpen tanulunk, itten valami másképpen tanulunk. Ez az, hogy az a nem formális nevelés és tanítás, ez adja meg a cserkészetnek a varázsát, amiért, amikor a gyermekek úgy érzik, hogy ezt érdemös megtanulni. Miért érdemes? Azért mert mindjárt mög van mondva, hogy miért szükségös ez. (a én, kivezetlek egy erdőbe akkor neköd tudni kell egy tájolóval tájékozódni, mert különben fogalmad sincs, hogy lehet kijönni egy erdőből.” Cserkészet, mint ami az Élettel van kapcsolatban, egységlátásra neveli a gyerekeket, holisztikus szemléletre, amely a jövő interdependenciáktól átszőtt társadalmában elengedhetetlen. „A cserkészetbe benne van a törvényeinkbe az )sten, haza, és az embertárs iránti kötelesség. Ezért van kapcsolatban az egyházzal is, ezért van kapcsolatban az iskolával is, azért van kapcsolatban a természettel is, ezért van kapcsolatban a sok minden más téren. Kapcsolatba van az élettel, mondanám így.” A cserkészetnek azonban nemcsak a fiatalok céltudatossá nevelésében a természetjáráson, természetben való eligazodás képességén, illetve maga a fizikai mozgás önbizalomfejlesztő hatása kapcsán van nagy jelentősége, hanem a tananyag, tevékenységek tematikája kapcsán a nemzeti öntudatot, önbecs“lést is fejlesztő hatással bír, a gyökerekhez való kapcsolódás biztosításán kereszt“l. Mindezek mellett pedig a részben kis közösségekre ép“lő felépítésnek hála olyan lelki kötődések kialakulását teszi lehetővé, amelynek rendkív“l erős a megtartó ereje, 129 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL így k“lönböző tevékenységeik révén még az egyik legs’lyosabb problémának számító elvándorlásra is képesek hiteles és működő válaszokat adni. ÖSSZEGZÉS Azt láthatjuk tehát a k“lhoni magyar ifj’sági szervezetek vezetőivel kész“lt szakértői interj’k alapján, hogy a határon t’li magyar fiatalság valóságát is alapvető módon érinti a begyűrűzött globalizációval járó hatások összessége. Ezen kísérőjelenségek között megfigyelhetj“k a Gábor Kálmán által bevezetett ifj’sági-civilizációs korszakváltás jellemzőit egyaránt, mint az ifj’sági életszakasz meghosszabbodása, a felértékelődő iskolai tudás és ehhez kötődő tevékenységek t’ls’lya a fiatalok időtöltésében. A szabadidő szerepének felértékelődése szintén jelen van, amely a fesztiválok látogatottságában ölt testet mindenekelőtt. A fiatalok politikához, közélethez való viszonyát a legtöbb régió tekintetében az apolitikus attitűd jellemzi, Erdély kivételével, ahol az ehhez kötődő programok is átlag felett látogatottak. A többi régió esetében azonban általánosságban elmondható, hogy direkt politikai “zenetekkel nem lehet mozgósítani a fiatalokat. Kismértékben eltérő az általános érdekvédelmi tevékenységet folytató csoportok megítélése, a diákszervezetek kreatív webalap’ mozgósítási módszereikkel egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek és egyre több fiatalt képesek megszólítani az Y és Z generáció képviselői köz“l, akik már az internet korában szocializálódtak, alternatív programjaikkal. Az ilyen legtöbb esetben diákszervezetek által összehívott flash mobok, vagy az általuk szervezett performanszok a kisebbségi jogvédelem és érdekérvényesítés terén soha nem látott lehetőségek kapuját tárják fel az alternatív online médiumokban való népszerűség“kkel. )lletve ezen rendezvények nagyon gyakran a mainstream médiafel“leteken is nagy térnyerést produkálnak. Az individualizáció egyéni életutak, életstratégiák terjedése, mint az ifj’sági korszakváltás egyik jegye szintén megfigyelhető, melynek megítélése ellentmondásos az ifj’sági szervezetek között, a legtöbben az ’j jelenséget a liberális értékrend térnyerésének tudják be, s inkább negatív, pejoratív kontextusban az önző, közösségi tevékenységektől elforduló magatartásforma jellemzőjeként írják le. Részben ehhez a tendenciához kötődő trend a kései gyermekvállalás, családalapítás és a csökkenő gyerekszám. A k“lhoni magyar ifj’ság problémái az anyaországi és globális trendekkel szintén összhangban javarészt a fiatalok helykeresésével, tömeges munkanélk“liségével állnak összef“ggésben, k“lön problémaként jelenik meg a diplomás munkanélk“liek helyzete, illetve a részben az államnyelv ismeretének hiányából fakadó nehézségek, az elvándorlás, és alacsony önbizalomszint, mind 130 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE személyes, mind nemzeti identitás szintjén. A percepciók szerint a célok hiánya, bizonytalan jövőkép esetleg alternatív életcélok jellemzik az ’j generáció tagjait. Bizalomra adhat azonban okot, hogy a szervezetek közti helyi-regionális egy“ttműködések meglehetősen szorosak, a kisközösségek hálózatán alapuló, ilyen módon felép“lő szervezetek komoly megtartó erőt képeznek bizonyos ter“leteken, illetve az ifj’sági szervezetek aktív tevékenység“k és kreatív, ’jszerű válaszaik, megoldásaik révén számos esetben képesek konkrét segítséget ny’jtani a fiatalságot érintő nehézségek kapcsán. 131 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL IRODALOM Antohi, S. – Tismaneanu, V. /szerk./ (2000): Between Past and Future - The Revolutions of 1989 and their Aftermath (Central European University Press, 2000) Boer, P. D. (1995): Europe to 1914 - The making of an Idea. (in: K. Wilson, K. – Dussen, J.V.D. /szerk./: The History of the Idea of Europe 1995. Routledge 1-70.) Capra, F. : Az élet szövedéke. Avicor Kft, Christakis, N. - Fowler, A. J. H. (2009): Connected - The Surprising Power of Our Social Networks and How They Shape Our Lives. (Little-Brown, New York) Constant, B. : A régiek és modernek szabadsága. Budapest, Atlantisz Európai Léptékkel a Tudásért TÁMOP . . . Egy“ttműködő versengő állampolgár Európában c. alprojekt ELTE PPK- MTA PI, 2010-2012 Gábor, K. – Mátay, M. – Balog, I. – Kántor, Z. : Az ifj’ság és az elit. Oktatáskutató )ntézet, Budapest) Gábor, K. : Globalizáció és ifj’sági korszakváltás. in: Gábor, K. – Jancsák, Cs. /szerk./: Ifj’sági korszakváltás. Belvedere Meriodionale, Gábor, K. : Válogatott )fj’ságszociológiai Tanulmányok. Belvedere, Szeged Garavaglia, L. F. (2004): Fantasilandia. Il fascino sensuale delle idee. (Libri Scheiwiller, Milano) Goodwin, R. D. (2003): Association between physical activity and mental disorders among adults in the United States. Prev Med. 36,698- . in: Sportinnovációs szakkönyv Sporttudományi Társaság, Sportinnovációs Szakbizottság, Budapest Magyar Gore, A. (2013): The Future: Six Drivers of Global Change. (Random House, New York) (ankiss, E. : )karosz bukása, Lét és Sors az európai civilizációban. Osiris, Budapest (annák, A. – Vancsó, A. – Vásárhelyi, O. – Ruppert, P. kapcsolathálózatának elemzése. Kisebbségkutatás. : A massachusettsi magyarság -4) 1.sz. 33-59. Hassmen, P. – Koivula, N. – Uutela, A. (2000): Physical exercise and psychological well-being - a population study in Finland. Prev Med. 30,17-25. (eidegger, M. : Bevezetés a metafizikába. )kon, Budapest Heidegger, M. (1996- : Fenomenológiai Aristotelés-interpretációk – A hermeneutikai szituáció jelzésére. Existentia. -7, 7-73. 132 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE (érakleitosz töredékei, B. . Horkai, A. (2004): Screenagerek - Kult’rák közötti kommunikáció az iskolában. in: Gábor, K. – Jancsák, Cs. /szerk./: )fj’sági korszakváltás. Belvedere Meriodionale, Horkay-(örcher, F. : Egy pragmatikus természetjog felé. Századvég. ,tél, -130. Huizinga, J. (1990): Homo )udens. Universum Kiadó, Szeged Janky, B. – Takács, K. : Social Control, Network Structure, and Participation in Collective Action. (in: Társadalmi térben. BMGE Kiss, Z. – Tóth-Batizán, E. eredményeiből : Mozaikok az erdélyi ifj’ságszociológiai kutatások . in: K“lhoni Magyar )fj’ságkutatás – 2014 – Metszetek II. 2014. - Kárpát-Haza Szemle, 7, 36-49.) Kopp, M. Lányi, A. MOZA)K : Magyar Lelkiállapot. Semmelweis Kiadó, Budapest : A globalizáció folyamata. Budapest: L (armattan) Nemzeti )fj’ságkutató )ntézet, Budapest Németh, A. – Takács, K. : The Evolution of Altruism in Spatially Structured Populations. Journal of Artificial Societies and Social Simulation. 10(3), 4. Newman, M. - Barabási, A. L. - Watts, D. - J. /szerk./ (2006): The Structure and Dynamics of Networks (Princeton University Press, 2006) Nováky, E. /szerk./ Papp, A. Z. /szerk./ : Magyarország K“l“gyi )ntézet, Budapest Ray, P. H. – Anderson, S. Pilis-Print, Budapest) Schumacher, E.F. Könyvkiadó, Gazdasági és Szociális Tanács, : Beszédből világ - Elemzések, adatok amerikai magyarokról. Magyar : Kulturális Kreatívok - Akik képesek megváltoztatni a jövőt. : Buddhista közgazdaságtan. in: A kicsi szép. Közgazdasági és Jogi Smith, A. D. (1992): National identity and the Idea of European Unity. International Affairs. 68(1), 55-76. Snyder, M. – Schwann, W.B.Jr (1978): Behaviorial confirmation in social interaction. Journal of Experimental Social Psychology. 14, 148-162. Székely, M. – Polgár, E. – Takács, Sz. : A magyar kulturális kreatívok és a fenntarthatóság. ELTE MTA Kommunikációelméleti Kutatócsoport 133 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Szigeti, Sz. – Frivaldszky, J. /szerk./ : A jó kormányzásról. L (armattan Kiadó, Takács, K. – Janky, B. - Flache, A. (2008): Collective Action and Network Change. Social Networks. 30(3), 177-189. Takács, K. Tanoda Kutatás : (álózati kísérletek. Közgazdasági Szemle. Education Fund) Vajda, M. November , -979. T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.- Roma : A posztmodern (eidegger. Századvég, Budapest Vass, Cs. (2005): Ki építi a nemzedéki valóságot? in: Szretykó, Gy. /szerk./: Az ifj’ság helyzete és jövőképe- Adalékok az ifj’ság szociológiai elemzéséhez 134 . Comenius Bt. -50.) ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE A MAGYARORSZÁG) 15-29 ÉVESEK NEMZET) )DENT)TÁSA Székely Levente BEVEZETÉS Jelen dolgozatban a magyarországi - évesek nemzeti identitását a legfrissebb nagymintás ifj’ságkutatás, a Kutatópont által készített Magyar )fj’ság bemutatni. A 8000 15- adatainak segítségével kívánjuk éves magyarországi fiatal megkérdezésével kész“lt kutatás eredményei a magyarországi fiatalokat meglehetősen kétarc’nak mutatják. Nagy megállapítása szerint a fiatalok esetében kevésbé beszélhet“nk szabadidő-társadalomról, a szabadidős civil aktivitások hiánya azt mutatja, hogy fiatalok, egyre kevésbé kapcsolódnak tömegmozgalmi szerződésekhez. A nem intézményesített fiatalkori szabadidőben egyre fontosabbá válik az elektronikus média, így a képernyő-társadalom meghatározás sokkal jobban illik a mai fiatalokra, ugyanis élet“k jelentős részét televízió, számítógép és mobileszközök képernyői előtt töltik. Noha a globális tendenciák – a megnövekedett médiafogyasztás mennyisége, az élet megannyi ter“letének technicizálódása, az egyre erősebb behuzalozottság, növekvő passzivitás és a közélettel kapcsolatos érdektelenség – a magyarországi fiatalok körében is kitapintható a nemzeti jelleg igen erőteljesen megmutatkozik az ifj’ság életvilágában. Munkánkban a nemzeti identitáshoz kapcsolódó kérdésköröket kívánjuk elemezni a Magyar )fj’ság adatainak segítségével. Kérdés“nk, hogy milyen szerep juthat a nemzeti identitásnak a globális ízlések világában. 135 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL AZ ÚJ CSENDES GENERÁC)Ó Ahogy a térben és időben azonos helyen lévő egyének nem feltétlen“l alkotnak közösséget ’gy a karakteres generáció létrejöttéhez is sz“kség van még valamire az azonos sz“letési éveken kív“l. Ez a valami olyan esemény, vagy folyamat, amely azonos közös élményként, vagy az életet meghatározó kör“lményként a nemzedéket elk“löníti más nemzedékektől. A k“lönböző generációk karakterét meghatározza az a társadalmi, hangulati környezet, amelyben szocializációjuk végbement. Strauss és (owe modellje 68 szerint a nagyjából éves intervallumok szerint egymást váltó nemzedékekből és az egymást követő archetípusokból következik, hogy a -es évek elejétől sz“letettek karakter“kben hasonlatosak a )). világhábor’ előtt sz“letettek nemzedékére az ’n. csendes generációra, azaz egy ’j csendes generációként azonosíthatók. Ugyanakkor a magyarországi fiatalok életében a szocializmus alatti megkésettség, majd a rendszerváltást követő sokk is érzékelhető, ami a nyugati világot nem, vagy kevéssé érintette. Strauss és (owe modelljéből következhet, hogy a rendszerváltozás krízise egy amolyan ’j csendes generáció karakterét rajzolta meg Magyarországon, ami nem esik egybe a nyugati világban várt és közötti sz“letettek nemzedékével, hanem nagyjából egy nemzedékkel korábbra, a rendszerváltás környékén sz“letettekre vonatkozik. Az új csendes generációra vonatkozó hipotézis létjogosultságát a Kutatópont által készített Magyar )fj’ság 69 között sz“letettek körében, a - reprezentatív, nagymintás kutatás adatain vizsgáltuk, a kérdés“nk az volt, hogy mennyiben felel meg a csendesség kritériumának a k“lönböző szocializációs közegekben ez a generáció. A vizsgálandó szocializációs közegeket – az elsődleges szocializációs közeget család és családi értékek , a másodlagos szocializációs közeget iskola és munkahely , valamint a harmadlagos szocializációs közeget szabadidős terek és tevékenységek, ezen bel“l média- és kult’rafogyasztás, digitális terek és tevékenységek, sport és kockázati magatartások, civil aktivitás – tekintve elmondható, hogy egyaránt jellemző a - éves fiatalokra a csendesség. A fiatalokról összefoglalóan szólva kijelenthetj“k, hogy jellemző rájuk a konformitás, nem akarják megdönteni a fennálló status quo-t, többség“kben elfogadják a sz“leik életeszményét. Általánosan tapasztalható kör“kben a bizonytalanság, sok esetben hiányzik belől“k az elkötelezettség, céltalanok, amit maguk is problémaként érzékelnek nemzedék“kben, 68 Strauss és (owe által alkotott modell a generációkról való gondolkodás fontos alaptétele, amely szerint a generációváltás ciklikusan megy végbe nagyjából évenként és ezen ciklusok szerint egymást váltogatva beszélhet“nk alapvetően domináns és visszah’zódó nemzedékekről. 69 A Kutatópont által készített Magyar )fj’ság az ezredfordulón indult )fj’ság kutatássorozat negyedik hulláma. A kutatás mintája régió, telep“léstípus, életkor és nem alapján reprezentatív a - éves magyar népességet tekintve. 136 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE mindeközben vágynak a rendezettségre. A - évesek passzivitása tovább növekedett az elm’lt években, hiányzik többség“k életéből a civil aktivitás, apolitikusak, közéleti kérdésekhez visszah’zódó attitűddel közelítenek. Szabadidej“ket zömmel otthon a képernyők előtt töltik, mozgásszegény életmód és stagnáló deviáns magatartások jellemzik őket. A kérdőíves kutatás fontos tapasztalata, hogy a fiatalok az olyan kérdésekben, ahol differenciálhatták a válaszukat, jellemzően középre h’zó megoldásokat választottak, k“lönösen igaz ez a közélet, a fiatalok politikai értékrendjére vonatkozóan kérdések esetében, ahol a megkérdezettek t’lnyomó többsége a semlegesnek gondolt középértékeket preferálta. A középre h’zás mellett k“lönösen ezekben az esetekben jelen van a magas arány’ válaszmegtagadás, illetve válaszelker“lés a „nem tudom kategóriák választása. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a korábbi nagymintás ifj’ságkutatások eredményeihez viszonyítva a -es kutatás rendre a csendes attitűd növekedését regisztrálta. Bár nem állnak rendelkezésre minden kérdésben adatok tapasztalhatjuk, hogy a mai 15- -ig visszamenőlegesen, de a legtöbb esetben azt éveseket nagyobb fok’ konformitás, bizonytalanság és passzivitás jellemzi, minta korábbi hullámok célcsoportjait. A korábbi amerikai csendes generációval összehasonlítva k“lönbségeket találhatunk a társadalmi intézmények iránti bizalomban, illetve a hagyományok követésében. Míg előbbi esetében valódi k“lönbségről beszélhet“nk, hiszen a bizalom folyamatos csökkenéséről számolhatunk be, ez azonban – legalábbis egyelőre – nem generál aktivitást így hatása indifferens. Utóbbi csak részben jelent valódi k“lönbséget, hiszen a tettekben házasság, kemény munka a mai fiatalok nem járnak ugyan élen, de ezekben az esetekben generációkon átívelő folyamatról van szó, ráadásul az értékek világában a család fontossága karakteresen megjelenik. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az 1982-1 között sz“letettek egy ’j csendes generációként jellemezhetők, bár nem minden szocializációs közegben egyforma a csendesség mértéke. Leginkább a szabadidő hagyományos tereivel kapcsolatban támasztható alá az ’j csendes generáció hipotézis, de az online terekben is a kommunikáción kív“l nem az alkotótevékenység, hanem a passzív szórakozás a legjellemzőbb tevékenység. A NEMZET) )DENT)TÁS MEGJELENÉSE A MAGYARORSZÁG) )FJÚSÁG ÉLETV)LÁGÁBAN A nemzet és a nemzeti identitás kérdéskörével kapcsolatban a politikai nézőponttól a filozófiai megközelítésekig több fontos értelmezést, vitát is találhatunk. A k“lönböző megközelítések, legyen azok akármilyen földhözragadtak vagy misztikumba hajlóak mindegyik“k elismeri, hogy 137 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL a nemzeti kult’ra a kulturális identitás (egyik) legfontosabb építőeleme. (all idézi Millt, aki szerint az identitásunk részét képezi, hogy valamely nemzeti csoporthoz tartozunk, illetve Scrutont, aki szerint az individuum akkor létezhet és tevékenykedhet autonóm lényként, ha van olyan csoport nemzet, társadalom, osztály, stb. amelyet magáénak érez. (abár vannak olyanok, pl. Gellner, aki szerint az, hogy az ember nemzethez tartozik nem magától értetődő, de azt ugyanakkor elismeri, hogy ennek ellenére a huszadik század végén és tegy“k hozzá a huszonegyedik század elején ez többé-kevésbé így van (Hall, 1997). Magyarországon a rendszerváltást követően kialakuló kapitalista, fogyasztói társadalom értékrendszere jelentős hatással volt a fiatalok egész életére, a gazdasági helyzet“ktől fogva a kult’ra- és médiafogyasztásukig. (abár a magyar piacgazdaság fejlettségében elmarad a nyugati országokétól, így a magyar fiatalok pénztárcája is soványabb európai társaikénál, ugyanakkor a kínálati oldalon több a hasonlóság, mint a k“lönbözőség, ugyanazok a világmárkák, nagyon hasonló, jól kör“lhatárolható igények, hasonló trendek, gyökeresen eltérő lehetőségek jellemzőek Székely, . Somlai ezt ’gy fogalmazza meg, hogy az ifj’sági kult’rát a média közvetítésével globális sztenderdek alakítják. Már a kilencvenes években is a média irányította a (szub kult’ra-képzést, napjainkban már amolyan „lappangási időszak sincs – az azonnaliság jellemző, amelyet alapvetően a posztmodern médiakörnyezet tesz lehetővé (Muggleton alapján Guld, . Noha a globális trendek és ezekhez igazodóan a média hatásai alapvetően befolyásolják a magyar fiatalok hétköznapjait, preferenciáit az ’j csendes generáció a sz“lei értékvilágához is inkább elfogadással, mint elutasítással közelít. A magyar 15- éves fiatalok önképének – identitásának – erős összetevői a családi és a baráti kapcsolatok, a k“lönböző kulturális tartalmak zenék, könyvek, filmek , valamint a lokális jellemzők Kutatópont reprezentatív vizsgálatából, amit - elején. A megkérdezett fiatalok háromnegyede érezte a családját, kétharmada az öltözködési stílusára telep“lés der“lt ki a éves fiatal megkérdezésével végezt“nk százalék önképe fontos részének százalék a barátait és legalább minden második így gondol százalék , valamint azokra a zenei tartalmakra százalék , amelyeket szeret. Bár média vagy tartalom tekintetében a zene a legfontosabb nem lehet azt állítani, hogy a tizen-huszonévesek kulturális identitását egyed“l a zene határozná meg, vagy ezen kereszt“l érthetnénk meg leginkább a mai fiatalokat. Továbbá a szubkult’rák alkotta identitások sem kizárólagosan konfliktusosak, a poszt-szubkult’rafelfogás szerint a mai ifj’sági szubkult’rák nem feltétlen“l értelmezhetők a hatalom dimenzióiban Tófalvy et. al, nem kizáró, sokféle hatásból összeálló komplex identitásokról beszéln“nk. 138 , ezért ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE 2. ábra: Az alábbiak mennyire fontos részei az önképének, azaz mennyire határozzák meg azt, hogy Ön kicsoda? N= 1= egyáltalán nem ; forrás: Kutatópont 2 a családja a barátai az öltözködési stílusa a zenei stílus, amit szeret az oktatási intézmény, ahol tanul/tanult a könyvek, amiket szeret a település, ahol él az internetes oldalak, amiket látogat a filmek/sorozatok, amiket szeret a helyek (pl. színház, kocsma) amiket látogat a munkája/munkahelye a szervezet, aminek a tagja a vallás, amit követ a politikai nézetei 3 4 3 14 4 5 18 8 6 8 7 10 8 12 9 11 10 13 10 12 10 13 10 20 26 35 33 0% A Magyar )fj’ság 10% 5 = teljes mértékben 4 20% 30 NT 45 13 32 23 24 24 23 23 19 23 16 2 4 14 23 17 2 4 16 3 4 15 3 4 13 6 6 14 7 7 13 9 4 5 13 8 5 5 36 25 27 31 31 28 27 30 28 28 27 9 22 10 30% NV 20 15 14 40% 50% 29 29 31 26 27 27 24 16 19 22 60% 70% 80% 90% 100% kutatásban talán a legnagyobb figyelmet a mobilitásra vonatkozó adatok kapták. A kiemelt figyelem nem véletlen, hiszen a gazdasági válságok folyományaként rendszerint felerősödik a migráció és az ahhoz kapcsolódó félelem. Az ifj’ság mobilitási hajlandóságára vonatkozó számszerű eredmények ráadásul remek“l használhatók a mindennapi politikai csatározásokban is, hiszen a Magyar )fj’ság második - egyrészt azt mutatja, hogy minden éves magyar fiatal szerencsét próbálna k“lföldön, másrészt a többség“k hosszabb-rövidebb kint tartózkodás után hazatérne. A pillanatnyi politikai érdekek mentén jól felhasználható mobilitási szándékok mellett kevesebb figyelem esett – a sokkal lényegesebb kérdésekre – a motivációkra. A k“lföldi mobilitás legfontosabb ösztönzői között az anyagi és szellemi erőforrás-bővítést találjuk, míg a legfontosabb visszatartó tényezők a család, a barátok és a hazához való ragaszkodás. Mindenképpen figyelemreméltó adat, hogy minden második megkérdezett százalék fontos, itthon tartó tényezőként nevezte meg azt, hogy „ragaszkodik a hazájához, sz“lőföldjéhez . Mindez kellő indokot jelent ahhoz, hogy bővebben is megvizsgáljuk a magyarországi - évesek nemzeti identitását. 139 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL 3. ábra: Mennyire tartják vissza a következők attól, hogy hosszabb-rövidebb időre elhagyja az országot? N= 1= egyáltalán nem ; forrás: Magyar )fjúság 2 3 5 = teljes mértékben 4 NT/NV Nem tudja, hogy fogjon hozzá 27 12 23 12 22 5 Túlságosan sok ügyintézéssel jár 26 13 23 12 20 6 Nem beszél elég jól idegen nyelven 24 Nincs anyagi lehetősége rá 23 11 11 Egyedül nem mer belevágni 21 10 Itthon is boldogul 20 11 Nem akarja feladni itthoni életét, karrierjét 20 10 26 Ragaszkodik a hazájához szülőföldjéhez 14 10 25 0% A Magyar )fj’ság 10% kutatás során egy 20 20% 4 22 15 25 4 27 3 15 16 23 10 6 25 28 14 8 15 24 Ragaszkodik a barátaihoz Ragaszkodik a családjához 21 17 21 20 40% 5 25 22 30% 20 5 25 4 28 3 41 50% 60% 70% 80% 3 90% 100% állításból álló kérdésblokk segítségével vizsgáltuk a magyar nemzeti identitást. Az állítások pozitív kontextusban hivatkoztak Magyarországra, a magyarságra, a magyar nyelvre és mindegyikkel kapcsolatosan legalább a megkérdezettek harmada egyetértett. Leginkább azzal az állítással értettek egyet a fiatalok négyből hárman , hogy magyarnak érzik magukat, illetve szeretik a magyar nyelvet és legalább kétharmaduk igaznak érzi azt (is), hogy Magyarország a hazája, szereti azt és általában kedveli a magyar népet. Ezek mellett legalább minden második fiatal b“szke arra, hogy magyar, ez jó érzéssel tölti el, b“szke magyar állampolgárságára, b“szke Magyarországra, a magyarok tetteire, illetve igaznak érzi azt magára vonatkozóan, hogy jobban szereti a magyar népet más népeknél. Ez utóbbi a legnépszerűbb olyan állítás, amely már nem csupán pozitív kontextusban jeleníti meg a magyarságot, hanem azt a „másokkal szemben határozza meg. Ezt követően több hasonló állítást találunk, amelyekkel kapcsolatban a kérdezettek legalább fele közömbös, vagy nem ért egyet, pl. „Jobb lenne, ha a nem magyarok elköltöznének Magyarországról. „Általánosságban a magyarok k“lönbek a nem magyaroktól. vagy A nemzeti identitásra vonatkozó állítások „népszerűség“k szerinti sorba rendezés mellett kétféle – közös metszetű – gondolkodási sémára is utalnak. A statisztikai elemzések során leggyakrabban használt dimenziócsökkentő eljárások köz“l faktorelemzéssel vizsgálva az 140 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE adatsort megfigyelhetj“k, hogy önmagában a magyarságot megjelenítő állításoktól a „mi és az „ők relációt hangs’lyozó itemekkel kapcsolatos viszonyulások elk“lön“lnek. 4. ábra: Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? N= 1= egyáltalán nem ért egyet 2 3 Magyarnak érzem magam 13 14 Szeretem a magyar nyelvet. 13 15 5 = teljes mértékben egyetért 4 21 14 18 Azt érzem, hogy Magyarország a hazám. 24 18 13 21 NT NV 55 24 Szeretem Magyarországot. Általában kedvelem a magyar népet. ; forrás: Magyar )fjúság 1 5 51 26 1 5 44 24 1 5 46 29 2 5 38 2 5 37 2 5 Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. 2 5 23 Jó érzés magyarnak lenni. 2 5 24 26 35 2 5 Büszke vagyok arra, hogy magyar állampolgár vagyok 2 5 24 26 35 2 5 Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban. 4 6 Büszke vagyok Magyarországra. 3 7 0% 26 22 23 25 10% 36 24 20% 30% 40% 33 50% 5. ábra: Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? N= 1= egyáltalán nem ért egyet 2 Úgy érzem, közös gyökerek, közös származás köt össze a magyarokkal. 4 5 Büszke vagyok arra, amit a magyarok véghezvittek. 4 3 60% 70% 2 5 80% 90% 100% ; forrás: Magyar )fjúság 5 = teljes mértékben egyetért 4 25 6 4 5 25 26 NT 32 25 NV 4 6 29 4 6 Általában jobban szeretem a magyar népet, mint más népeket. 7 6 26 24 28 3 6 Azt érzem, a magyarok egy nagy családot alkotnak, amelyhez én is tartozom. 6 7 26 24 28 3 6 Általában inkább szeretek magyarokkal érintkezni, mint más országból jövő emberekkel. 9 Szerintem minden magyarnak Magyarországon kellene élnie. Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet. Általánosságban a magyarok különbek a nem magyaroktól. 8 16 10 14 13 18 Jobb lenne, ha a nem magyarok elköltöznének Magyarországról. 27 10% 17 26 11 21 0% 25 10 19 A magyaroknak nem szabadna keveredniük másokkal. 22 27 17 25 15 11 20% 30% 141 17 24 40% 60% 3 5 22 5 5 20 6 5 4 6 18 18 15 50% 25 70% 6 6 18 5 6 80% 90% 100% MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL Összességében elmondhatjuk, hogy a - éves fiatalokat erős magyar nemzeti identitással jellemezhetj“k. Egy egyszerű összeszámolást alkalmazva kider“l, hogy a fenti állítások köz“l legalább eggyel teljes mértékben egyetért a megkérdezettek közel háromnegyede az állítások felével a fiatalok közel százalék , százaléka tud teljes mértékben azonosulni és van egy kisebb százalékos csoport, amelyik mindegyik fenti állítással maximálisan egyetért. Általánosságban elmondható, hogy a kisebb telep“léseken, illetve az ország északi és középső részén élők szignifikánsan több állítással értettek teljes mértékben egyet. A NEMZET) )DENT)TÁS TARTALMA A reprezentatív kutatásokat kiegészítendő őszén a Budapesti Corvinus Egyetemen néhány (kb.10-15) kommunikáció és médiatudományos hallgató közreműködésével megkísérelt“nk egy amolyan gondolati térképet összeállítani arról, hogy mi a magyar identitás tartalma. Az alkalmazott módszer70 a következő volt: a hallgatók két egyszerű kérdésre válaszoltak, majd a válaszokat összegyűjtve – közös döntés alapján – csoportokba és alcsoportokba rendezt“k, az egyes részek közötti relációkat definiáltuk. A két kérdés, amire a hallgatóknak válaszolniuk kellett a következők voltak:   Mit jelent számodra, hogy magyar vagy? Véleményed szerint miből áll a magyar nemzeti identitás? Ezzel a módszerrel nyert eredmények nyilvánvalóan nem tekinthetők érvényesnek általában a magyar fiatalokra, de még a fővárosban tanuló egyetemi hallgatókra sem, hiszen csupán a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány MA hallgatóinak abból is nem mindenkinek) válaszai t“kröződnek az alábbi fogalmi strukt’rában. Mégsem teljesen haszontalan ezeknek az eredményeknek a bemutatása, hiszen számos sztereotípia látszik megjelenni benn“k és kiegészíthetik a kutatások eredményeit, illetve további hipotézisek megfogalmazására késztethetnek. A magyar nemzeti identitás tartalmát tekintve három nagyobb és két kisebb, a nemzeti identitáshoz közvetlen“l kapcsolódó fogalom ker“lt megemlítésre. A nagyobb alcsoportokkal is bíró fogalmak a nyelv, a történelem és a mentalitás voltak. Az egy-két említést elérő otthon és a táj kevésbé voltak olyan kifejezések, amelyeket alábontásra tartottak volna érdemesnek a hallgatók. A magyar táj vagy az identitáshoz kapcsolódó környezeti jellemzők köz“l a hallgatók a termálf“rdőket, a Balatont és a (ortobágyot említették meg. A módszert Ságvári Bencétől kölcsönöztem, aki az )ndiana University-n készített hallgatóival az amerikai nemzeti identitásra vonatkozó gondolati térképet. 70 142 ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE A magyar identitás nyelvi alapja erősen megjelenik a hallgatók válaszaiban. A beszélgetésből kitűnt, hogy a magyar nyelvet k“lönlegesnek, semmihez sem hasonlítónak érzik. A magyar nyelv k“lönlegessége a kifejezések gazdagsága az irodalmi alkotásokon kív“l a hétköznapokban is megjelenik, amelyben az eszperente nyelv, illetve az argó gazdag kifejezésmódja, valamint a vezetéknevek elsősége a személynevekben. A történelem alcsoport bizonyult a legjelentősebbnek, a magyar nemzeti identitás hallgatók által leggyakrabban említett részei valamilyen módon kapcsolódnak a m’lthoz. M’ltból erednek a hagyományok és a nemzeti kult’ra, amely a magyar nemzeti identitás alapjának nélk“lözhetetlen összetevője. Ebbe a csoportba tartozik a népművészet megannyi megjelenése a népzenétől a népmesékig, és ide tartozik a magyar gasztronómia is – ezen bel“l k“lön kiemelve az alkoholkészítési és fogyasztási kult’rát. A m’lt nemzeti sikereinek és katasztrófáinak identitásteremtő erejét jelenítik meg a nemzeti történelem nagy alakjai. A hősök, akik sikert értek el vagy éppen elbuktak, de bukásuk a nemzeti mítoszképzésben felmagasztalódva a nemzeti identitás részévé vált. Ez k“lönösen a világ által el nem ismert magyar tudásban jelenik meg. A hősök másik forrása a sikersportágak m’ltbéli és jelenkori illetve a labdar’gás – amely a sporton bel“l, de önálló kategóriaként is jelen van – esetén kizárólag m’ltbéli sportolói. A történelem kategóriába sorolt elemek esetében a legtöbbször megjelenik a balszerencse hangs’lyozása, azonban a harmadik legnagyobb kategória még ennél is negatívabb képet rajzol a nemzeti identitásról. A magyar mentalitás alapvető építőeleme a nemzeti identitásnak, amely egytől-egyig negatív, de legalábbis keserédes sztereotípiákat igazol vissza. A hallgatók véleménye szerint a pesszimizmus, az kicsinyesség, irigység és a Pató Pál-féle halogatás egyaránt részét képezik a magyar identitásnak. Részben pozitív attitűdként jelent meg a „sírva vígadás , valamint az a fajta találékonyság, amely a szabályokat kreatívan alkalmazva jut eredményre. Összességében elmondható, hogy a hallgatók által felépített gondolati térkép a magyar nemzeti identitásról felfogható egyfajta ironikus önreflexióként, amely meglehetősen sztereotip képet rajzol a magyarságról. 143 MAGYAR )DENT)TÁS (ATÁRON )NNEN ÉS TÚL 6. ábra: A magyar nemzeti identitás gondolati térképe ÖSSZEFOGLALÁS A Magyar )fj’ság kutatás eredményeinek tan’sága szerint a fiatalok itthon maradásának és hazatérésének egyik legfontosabb záloga a ragaszkodás a sz“lőföldhöz. A 15- éves fiatalok többsége nem csupán ragaszkodik a sz“lőföldjéhez, hanem magát magyarként azonosítja és fontosnak is tartja magyarságát, amiről alapvetően nem kizáró módon gondolkodik. Kutatási adatok ugyan nem állnak rendelkezésre arról, hogy érvényes megállapításokat tehess“nk az ifj’ság nemzeti identitásának egyéni jellemzőiről, az azonban látszik a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói segítségével készített gondolati térképből, hogy vannak olyan eszmei és tárgyiasult értékek, amelyeket a fiatalok a nemzeti identitáshoz társítanak. Egy jövőbeli – a magyarországi fiatalok nemzeti identitásával foglalkozó – kutatás alapvető célja lehet a Magyar )fj’ság kutatás eredményeinek visszamérése, illetve kiegészítése a nemzeti önazonosság és a sz“lőföldhöz való ragaszkodás mögött megh’zódó szimbólumokkal, eszményekkel és értékekkel, amelyek alapkövei lehetnek az ’j nemzedékek nemzeti hovatartozásának, továbbörökítésében. magyarságtudatának megerősítésében, 144 a nemzeti értékek ÚJ IFJÚSÁG) SZEMLE IRODALOM Castells, M. : Az információ kora: gazdaság, társadalom és kult’ra. )). kötet: Az identitás hatalma. (Budapest: Gondolat: Infonia, 2005-2007) Guld, Á. t“krében. : Az EMO – Egy kortárs stílusközösség a média kulturális tanulmányozásának Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi )rodalomtudományi Doktori )skola Kult’ratudományi Doktori Program) (all, S. Kar : A kulturális identitásról in Multikulturalizmus Feischmidt M. szerk. : Budapest, Láthatatlan Kollégium – Osiris, 1997: 60-85. o.) Howe, N., Strauss, W. (1997): The Fourth Turning: What the Cycles of History Tell Us About America s Next Rendezvous with Destiny. New York: Broadway Books. Howe, N., Strauss, W. (1991): Generations: The History of America's Future, 1584 to 2069. New York: William Morrow & Company. Nagy, Á. : Szabadidős tervek és tevékenységek. )n: Székely, L. /szerk./: Magyar )fj’ság Somlai, P. : Nemzedéki konfliktusok és kötelékek. )n: Bauer, B., Szabó, A. /szerk./ Arctalan Székely, L. : Az ’j csendes generáció. in: Nagy, Á. – Székely, L. /szerk./: Másodkézből – , tanulmánykötet. Budapest. Kutatópont. -228. nemzedék. Budapest. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai )ntézet. Magyar )fj’ság Székely, L. /szerk./ Székely, L. )fj’sági Jelentés -36. . )SZT Alapítvány – Kutatópont. -28.) : Magyar )fj’ság – Tanulmánykötet Kutatópont, : Fogyasztás, gazdasági helyzet, kult’ra, média, infokommunikáció – Civil - . Új )fj’sági Szemle. Tófalvy, T. – Kacsuk, Z. – Vályi, G. /szerk./ -3), 67-74. : Zenei hálózatok – Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában. L (armattan, Budapest 145