Mennyire gyakori az akadémiai plágium?

Mennyire gyakori az akadémiai plágium? 1 Sasvári Péter2 Becsült olvasási idő: 6 perc Link: https://doi.org/10.13140/RG.2.2.27500.99202 Bevezetés Claudine Gay, a Harvard Egyetem elnökének lemondása az akadémiai kutatások integritásának 3 kérdését hozta előtérbe. Gay, az MIT és a UPenn elnökeivel együtt, Elise Stefanik képviselő kérdéseinek kereszttüzébe került egy 2023 novemberi képviselőházi bizottsági meghallgatáson, amelyen az intézményeik antiszemitizmusra adott válaszait vizsgálták. Azonban, ha a lemondási követelések csak a bizottság előtti teljesítményére vonatkoztak volna, valószínűleg még mindig a posztján lenne, de a tudományos munkájával kapcsolatos további kérdések és a „plágiumháborúk” (plagiarism wars) [2] elindulása végül az ő távozását eredményezte. [1] Az alábbi közlemény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar gondozásában megjelenő Államtudományi Hírlevél Tudományos sarok rovatában jelent meg. A korábbi hírlevelek elérhetőek az alábbi honlapon keresztül: https://antk.uni-nke.hu/kutatas-tudomanyoselet/allamtudomanyi-hirlevel/allamtudomanyi-hirlevel-2024 Az oktatási anyagnak szánt tanulmány How common is academic plagiarism? https://blogs.lse.ac.uk/impactofsocialsciences/2024/02/08/how-common-is-academic-plagiarism/ alapján készült. 1 2 Egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék, 1083 Budapest, Ludovika tér 2. E-mail: Sasvari.Peter@uninke.hu Az akadémiai kutatások integritása azokra az etikai és szakmai alapelvekre utal, amelyek biztosítják a kutatások megbízhatóságát, hitelességét és erkölcsi tisztaságát. Az alábbi fő elemeket foglalja magában: - Őszinteség: Az eredmények és módszerek pontos és valós bemutatása. A kutatóknak őszintének kell lenniük minden adatuk és eredményük közlésében, elkerülve a félrevezetést vagy a manipulációt. - Átláthatóság: A kutatási folyamatok és eredmények nyílt és részletes megosztása, hogy mások is ellenőrizhessék és reprodukálhassák azokat. - Pontosság: A kutatási adatok pontos gyűjtése, elemzése és bemutatása. Minden adatot és eredményt gondosan kell kezelni és dokumentálni. - Plágium elkerülése: Mások munkájának megfelelő elismerése és a források pontos idézése. A kutatók nem sajátíthatják ki mások munkáját sajátjukként. - Függetlenség és elfogulatlanság: A kutatások objektív végzése, elkerülve a személyes, pénzügyi vagy politikai érdekek befolyását. - Felelősség és elszámoltathatóság: A kutatók felelősek saját munkájukért és annak hatásaiért. Be kell tartaniuk az intézményi, szakmai és jogi előírásokat. - Tisztelet: A kutatók tisztelettel kell viszonyuljanak a kutatásban részt vevő emberek, állatok és környezet iránt, biztosítva az etikai elveket és az érintettek jogainak védelmét. Az akadémiai kutatások integritása alapvető fontosságú a tudományos közösség hitelességének és megbízhatóságának megőrzéséhez, valamint a közvélemény és a döntéshozók bizalmának fenntartásához. 3 1 Elméleti háttér A plágium [3] meghatározása: „Amikor valaki mások munkáját (adatok, szavak vagy elméletek) úgy tünteti fel, mintha a sajátja lenne, és nem adja meg a megfelelő elismerést.” Claudine Gay politikatudományi munkáját jelenleg szigorú vizsgálat alá vették esetleges plágium miatt. A legfrissebb jelentések szerint munkáiban akár 50 plágiumeset is található, [4] amelyek az 1990-es évekre és doktori disszertációjára nyúlnak vissza. Mások munkájának megfelelő elismerése alapvető fontosságú a kutatási integritás szempontjából egy jól működő tudományos rendszerben, de ezen széles definíció mögött számos plágiumforma létezik, amelyek közül néhány talán kevésbé káros. Például, Nick Allum egyik társszerzője egy tudományos folyóiratban megjelent cikkét teljes egészében lemásolták [5] és más nevekkel publikálták egy másik folyóiratban. Ez különösen súlyos példa, amelyet a kutatási integritásra kevésbé figyelő predátor kiadók 4 terjedése ösztönöz. Gay esetében sok példa pontos szövegrészek másolásáról szól forrásmegjelölés nélkül. Bár ez is egyértelmű esetnek tűnik, a súlyosságával kapcsolatos válaszok változóak voltak [6] – többek között olyan kutatóktól, mint David Canon, akinek a munkáját Gay most elismeri, hogy másolta. Néhány példa kisebb szabályszegésnek tekinthető, mivel technikai leírásokat tartalmaznak statisztikai modellekről, vagy csak háttérinformációkat közölnek. Ezek nem feltétlenül állítják, hogy fontos eredeti felismerést tulajdonítanának másnak. Nem mindenki ért egyet. Például Carol Swain, [7] aki azt állítja, hogy Gay bizonyíthatóan plagizálta az ő munkáját. Ebben a felfordulásban hasznos feltenni a kérdést: mennyire elterjedtek azok a magatartásformák, amelyekkel Gay-t vádolják, és amelyekről néhány esetben elismerte a hibát? Egy friss metaanalízis (korábbi tanulmányok eredményeinek kombinálása) szerint a kutatók 2,9 százaléka vallotta be, [8] hogy plagizált vagy más típusú visszaélést követett el – adatokat hamisított vagy kitalált. Egy másik tanulmány becslése szerint a kutatók 1,7 százaléka plagizált, [9] míg 30 százalékuk tanúja volt mások plágiumának. Ez az eltérés az egyének vonakodásának köszönhető lehet, hogy bevallják saját visszaéléseiket, valamint annak, hogy nagyobb valószínűséggel figyelnek fel mások viselkedésére. A legutóbbi Nemzetközi Kutatási Integritási Felmérésben (International Research Integrity Survey, IRIS), [10] amely egy nagyobb kutatási integritási projekt [11] része, több mint 35000 válaszadót kérdeztek többek között arról, hogy milyen gyakran folytattak megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokat. [12] Az egyik konkrét kérdésünk így hangzott: „Gondolva az utóbbi három évben a publikációihoz végzett kutatásokra, milyen gyakran fordult elő az alábbiak közül valamelyik? „Szándékosan használta más kutató ki nem adott ötletét anélkül, hogy elismerést adott volna. Például, publikált egy ötletet, amit egy kolléga említett egy informális találkozón anélkül, hogy elismerést adott volna neki.” A válaszlehetőségek: gyakran, néha, ritkán, soha. Összehasonlították azokat, akik a „soha” választ adták az összes többi válasszal. Ez azért van, mert még az is, aki ritkán teszi ezt, azt állítja, A predátor, vagy más néven parazita kiadók nagyon veszélyesek mind a kutatók, mind az open access mozgalom számára: ezek a kiadók ugyanis nyílt hozzáféréssel működnek, azonban nélkülözik a valódi szakmaiságot. 4 2 hogy legalább egyszer megtette az elmúlt három évben, ami nem elhanyagolható, tekintve, hogy az akadémikusok valószínűleg nem publikálnak nagy mennyiségű cikket és könyvet ezen időszak alatt. A kérdőív nem kérdezi meg a publikált munkák másolását, de magában foglalja a plágium lényegét, mivel az ötletet sajátjaként tünteti fel, ami valójában valaki másé. Azt találták, hogy a teljes mintában a kutatók körülbelül 7 százaléka vallotta be, hogy ellopott valaki más ötletét ilyen módon. Ez magasabb, mint a korábbi becslések. Talán azért, mert egy ötlet ellopása sokkal nehezebben bizonyítható és ezért kevésbé valószínű, hogy észlelik és megbüntetik. Ez az átlag rejt néhány földrajzi különbséget is. Az alábbi térkép szemlélteti a kutatók eltérő százalékos arányait különböző országokban, akik elismerik az ötletek ellopását. Önbevallásos Plágium (%) 1. ábra: Egyes országok önbevallásos plágium mértéke Míg sok ország a 4-8 százalékos tartományban van, néhány még magasabb arányokat mutat – jellemzően, de nem kizárólag, az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott államok. Azon túl, hogy mely országban dolgoznak, az is érdekes, hogy milyen típusú kutatók valószínűbb, hogy jelentik az ötletlopást. Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy mennyivel valószínűbb, hogy egy kutató jelenteni fogja ezt a magatartást különböző jellemzők alapján. A pontok mutatják az átlagos növekedést vagy csökkenést az ötletlopás jelentésének valószínűségében azok számára, akiknek ilyen tulajdonságuk van. A sávok a hibahatárt (95 százalékos megbízhatósági intervallumot) jelölik. Mindezeket a jellemzőket együtt modellezzük annak előrejelzésére, hogy ki a legvalószínűbb, hogy jelenteni fogja az ötletlopást. 3 Ipar Bölcsészettudományok Nonprofit Egészségügyi Kutatóközpont Kormány Társadalomtudományok Más típusú munkahely Nyugdíjas Nincs munkaszerződés Kollégiális munkakörnyezet Középpálya Női Tudományos normák Átlagos marginális hatás 2. ábra: Átlagos marginális hatások a saját bevallású plágium előrejelzői számára A legnagyobb különbség az ipar és az akadémia között van, ahol az iparban dolgozóknál körülbelül 3 százalékkal nő a valószínűség. A nonprofit és kormányzati kutatók is egy kicsit valószínűbb, hogy beismerik az ötletlopást, ahogy azok is, akik a humán- és társadalomtudományokban dolgoznak. Az alacsonyabb valószínűséggel társított jellemzők közül a női nem és a klasszikus „mertoni” (Mertonian norms) [13] tudományi normákhoz való erősebb ragaszkodás a legfontosabb, valamint a barátságosabb és támogatóbb munkakörnyezetben dolgozók. Illik Claudine Gay ehhez a profilhoz? Egy „kockázati tényező” (risk factor) az, hogy a társadalomtudományokban (politikai tudományokban) dolgozik. Azonban az akadémián dolgozik – általában a legkevésbé valószínű szektor, ahol plágium előfordul. A nők is alacsonyabb valószínűséggel vallják be, hogy mások ötleteit vették át. Szokatlan módon Gay szinte kizárólag magas presztízsű egyetemeken (Stanford és Harvard) dolgozott, ahol az erős publikációs nyomás nagyobb. Lehetséges, hogy ez a környezet kevésbé barátságos és az ösztönzők a csalásokra nagyobbak. Akárhogy is, nem illik jól a profiljához. Mindazonáltal, a modellek nem nagyon pontosak az előrejelzéshez. Kutatások azt mutatják, hogy a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatok iránti hajlam inkább egyéni szokás, amely minimálisan korrelál az országgal, szervezettel vagy a kutatók megfigyelhető jellemzőivel. Egy dolog, amit biztosan tudunk, hogy viszonylag ritka, ami komoly váddá teszi, amit nem szabad félvállról venni. Összefoglalás Végső soron a plágium aláássa a kutatási integritást. És Gay tetteinek súlyosságával kapcsolatos eltérő nézetek ellenére, a források idézése alapvető fontosságú a tudományos munkában. Az ő bukása azt mutatja, hogy ez az etikai kötelezettség még a legmagasabb pozícióban lévőkre is vonatkozik. 4 Felhasznált irodalom [1.] Nick Allum, Robin Brooker (2024): How common is academic plagiarism? https://blogs.lse.ac.uk/impactofsocialsciences/2024/02/08/how-common-is-academicplagiarism/ [2.] Ian Bogost (2024): The Plagiarism War Has Begun, https://www.theatlantic.com/technology/archive/2024/01/plagiarism-war-claudinegay/677020/ [3.] What is plagiarism and why does it matter? https://authorservices.taylorandfrancis.com/editorial-policies/plagiarism/ [4.] The plagiarism allegations against ex-Harvard president Claudine Gay, explained, https://www.washingtonpost.com/books/2024/01/04/claudine-gay-plagiarism-examplesharvard/ [5.] Nick Allum, Agnes Allansdottir,George Gaskell,Jürgen Hampel,Jonathan Jackson,Andreea Moldovan,Susanna Priest,Sally Stares,Paul Stoneman (2017): Religion and the public ethics of stem-cell research: Attitudes in Europe, Canada and the United States, Plos One, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0176274 [6.] Harvard’s Claudine Gay was ousted for ‘plagiarism’. How serious was it really? https://www.theguardian.com/education/2024/jan/06/harvard-claudine-gay-plagiarism [7.] Claudine Gay and My Scholarship, https://archive.md/20231220124359/https:/www.wsj.com/articles/claudine-gay-and-myscholarship-plagiarism-elite-system-unearned-position-24e4a1b1#selection-4449.04449.31 [8.] Yu Xie, Kai Wang, Yan Kong (2021): Prevalence of Research Misconduct and Questionable Research Practices: A Systematic Review and Meta-Analysis. Sci Eng Ethics 27, 41. https://doi.org/10.1007/s11948-021-00314-9 [9.] Vanja Pupovac, Daniele Fanelli (2015): Scientists Admitting to Plagiarism: A Meta-analysis of Surveys. Sci Eng Ethics 21, 1331–1352. https://doi.org/10.1007/s11948-014-9600-6 [10.] Nick Allum, Abigail Reid, Miriam Bidoglia, George Gaskell, Noémie Aubert-Bonn, Ivan Buljan, Simon Fuglsang, Serge Horbach, Panagiotis Kavouras, Ana Marušić, Niels Mejlgaard, Daniel Pizzolato, Rea Roje, Joeri Tijdink, Giuseppe Veltri (2023): Researchers on research integrity: a survey of European and American researchers [version 1; peer review: 3 approved]. F1000Research 2023, 12:187, https://doi.org/10.12688/f1000research.128733.1 [11.] Achieve Research Integrity with our Toolbox, https://sops4ri.eu/ [12.] Nick Allum Niels Mejlgaard Mads P. Sørensen Jens Peter Andersen Jesper W. Schneider Costas A. Charitidis Ana Marusic Joeri K. Tijdink Lex Bouter Krishma Labib Ivan Buljan Rea Roje Panagiotis Kavouras Andrea Reyes Elizondo Wolfgang Kaltenbrunner Giuseppe A. Veltri Sarah de Rijcke Kaare Aagaard Guy Widdershoven Simon Fuglsang Abigail Reid (2019): Standard Operating Procedures for Research Integrity (SOPs4RI), International Survey on Research Integrity (IRIS), https://doi.org/10.17605/OSF.IO/XB9RK [13.] Mertonian norms, https://embassy.science/wiki/Theme:Ae22e8ee-47a5-4f9d-bc00a10de0011c76 5