Hírek

https://doi.org/10.55051/JTSZ2022-4p69 • • 2022. október 17-én a Kúria Dísztermében Homoki-Nagy Mária tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszék) vehette át a Deák Ferenc-díjat, amelyet a magyarországi jogászi hivatásrendek legfontosabb intézményeinek vezetői alapítottak 2004-ben: az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, a Magyar Jogászegylet elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a Magyar Közigazgatási Kar elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának elnöke. A cél az volt, hogy minden évben kitüntessék azokat a szakembereket, akik szakmai életútjuk alapján kiemelkedő jogászi teljesítményt mutatnak fel, így a Deák Ferenc teremtette hagyomány méltó utódai. A laudációban elhangzott: „Homoki-Nagy Mária magyar jogtörténész tudósok és tanárok kiváló képviselője. Évtizedek óta tanít a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, 2005 óta egyetemi tanár, a Magyar Jogtörténeti Tanszék vezetője, több tankönyv és monográfia szerzője. Az egyetemi közélet aktív résztvevőjeként rektorhelyettesként, az Egyetem Doktori Bizottságának és Habilitációs Bizottságának tagjaként elismert munkát végzett. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága Jogtudományi Szakbizottságának elnöke volt, több ciklus óta az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Kiemelendő, hogy a hallgatók körében nagyon népszerű, szeretik példamutató oktatói elkötelezettségéért, segítőkészségéért, szakmai és tudományos előmenetelük, pályakezdésük önzetlen támogatásáért.” A díjat Balogh Elemér tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE ÁJTK Európai Jogtörténeti Tanszék), az MTA Jogtudományi Bizottságának elnökhelyettese adta át. 2022. október 22-én dr. Nánási László szülővárosában, Kiskunfélegyházán a Kiskun Múzeumban emlékeztek családtagok, barátok, kollégák és tisztelők a jogászra, az ügyészre, a jogtörténészre, a jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz kutatójára. HÍREK A múzeum nevében Mészáros Márta igazgató asszony, a család részéről dr. Nánási Gábor köszöntötte a vendégeket. A „Válogatás a kutató Nánási László gyűjteményéből” emlékkiállítást dr. Ibolya Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem c. egyetemi docense nyitotta meg, a programon az Ében Fúvósegyüttes közreműködött. 69 A Nánási László szakmai és emberi hitvallásának is tekinthető „Sicut aequum est homini – iustum, aequum, bona fide” címmel megjelent emlékkötetet dr. Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára méltatta a tanulmányokból kirajzolódó szakmai és emberi portré felvázolásával. A szerkesztők nevében dr. Nagy Janka Teodóra, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke és dr. Fábián Gyula, a Kolozsvári BBTE és a Sapientia EMTE egyetemi docense mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a kolozsvári Forum Iuris Kiadó által gondozott könyv megjelenéséhez. • 2022. november 18-án került sor a Győri Könyvszalon rendezvénysorozatának a Magyar Történelmi Társulat programja keretében kutatócsoportunk együttműködő kutatója, Stipta István professzor előadására, „Jogtörténet jelen időben – A történeti alkotmány tartalma és tovább élése hazánkban”. Ezt követte egy beszélgetés az MTA Jogtörténeti Kutatócsoport kiadványairól és a magyar alkotmányfejlődésről, a résztvevők Mezey Barna és Stipta István professzorok voltak, a diskurzust Barna Attila tanszék- vezető egyetemi docens moderálta. A bemutatott kiadványok között szerepelt: Ábrázolt és épített jog (szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán); Kölcsönhatások. Európa és Magyarország a jogtörténelem sodrásában (szerk.: Mezey Barna); Stipta István: A magyar történelmi alkotmány és a hazai közjogi-közigazgatási jogvédelem. • • • 70 2022. november 19-én Máthé Gábor vehette át a Magyar Ügyvédi Kamara a Jog Szolgálatában életműdíját. A Magyar Ügyvédi Kamara évente egy alkalommal a Jog Szolgálatában életműdíjat adományozza azon – 65. életévét betöltött –, az ügyvédi, ügyészi, bírói hivatás, illetve alkotmánybírói jogtudományi munkásság keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytató személynek, aki elméleti és gyakorlati tevékenységével kiemelkedő eredménnyel szolgálta hivatását. Életműdíjban részesült még ez alkalommal Gál Judit bíró, Belovics Endre ügyész és Sulyok Miklós ügyvéd. 2022. november 25-én 150 éves a magyar alkotmányés jogtörténelem címmel rendezett tudományos konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke és az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH), amelynek témája a magyar jogtörténet oktatásának és az önálló tanszék megalakításának jubileuma volt. A konferencia résztvevőit Rozsnyai Krisztina dékánhelyettes, egyetemi tanár köszöntötte. A következő előadások hangzottak el: Bódiné Beliznai Kinga tanszékvezető, habil. egyetemi docens (ELTE ÁJK): Wenzel Gusztáv és Hajnik Imre; Megyeri-Pálffi Zoltán adjunktus (ELTE ÁJK), tudományos munkatárs [MTA– ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH)]: Király János és Timon Ákos; Képes György habil. egyetemi docens (ELTE ÁJK): Illés József; Mezey Barna egyetemi tanár (ELTE ÁJK), az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) vezetője: Eckhart Ferenc; Révész T. Mihály c. egyetemi tanár (ELTE ÁJK): Kovács Kálmán és Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi magántanár (ELTE ÁJK): Magyar jogtörténet az államszocializmus időszakában. 2022. december 1–2-án a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Európai Jogtörténeti Tanszéke és a Magyar Jogtörténeti Tanszék, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Jogtudományi Szakbizottsága nemzetközi konferenciát szervezett A magyar Aranybulla és európai párhuzamai / The Hungarian Golden Bull and its European parallels címmel. A kétnapos tanácskozáson a következő előadások hangzottak el: Bónis Péter: Az Aranybulla és a korabeli európai jogtudomány (ius commune); Blazovich László: Buda város Aranybullája; Almási Tibor: Az Aranybulla korának nemessége; Bácsatyai Dániel: Az Aranybulla ellenállási záradékának forrásvidékén. Egy ismeretlen II. András oklevél tanúsága; Biró Zsófia: Az Aranybulla és átvételei; László Balázs: A király közjogi állása II. András Aranybulláiban; Frey Dóra: A magyar és a német Aranybulla szerepe a magyar és a német alkotmányos tradícióban; Maciej Mikula: Privilege as a Source of Law in Poland 14th–16th Century; Heiner Lück: Das Quaternionensystem und die Goldene Bulle von 1356; Bernd Kannowski: Die Goldene Bulle von 1356 als Grundgesetz des Heiligen Römischen Reiches Deutscher Nation; Pósán László: Die Goldbullen von Staufern; Theodor Wanninger: Das Reichsindigenat im Heiligen Römischen Reich; Völgyesi Levente: Az egyház jogélete az Aranybulla évszázadában; Szabó Pál: A felségsértés kriminalizálása a Német Aranybullában (1356); Gönczi Katalin: Die Magna Carta und die verfassungsrechtliche Rechtsprechung in den USA; Bárány Attila: The Golden Bull and Magna Carta: parallels; Kelemen Roland: A Magna Cartától a Posse Comitatus Act-ig; Eszter Cs. Herger: Die Auslegung und Praxis des ius resistendi im Königreich Jerusalem (1099–1187); Aniceto Masferrer: Castile: From Fueros to the Cortes de León (1188); Marta Cantín: Navarre: from the Fuero de Sobrarbe to the Fórmula of Navarre ’Antes leyes que reyes’; Patricia Plana de Juan: Aragón: from the Fuero de Sobrarbe to the Privilegio de la Unión (1287); José Franco-Chasán: València: From the Costum de València (1238) to the Furs of València (1271); Szabó István: Die Goldene Bulle in der Nor- menhierarchie; Andrássy Dorottya: Az Aranybulla horvát szemmel; Nagy Szabolcs: Szakítás a történelmi alkotmánnyal – a Tanácsköztársaság írott alkotmánya(i); Rosta István: Az Aranybulla Emlékmű 1922-ben felállított változatának történeti adatai; Heinz Holzhauer: Das Ende des mittelalterlichen Verfassungswesens in der Verfassungsurkunde des Königreiches Bayern von 1818 und deren Unterdrückung im Neoabsolutismus des 19. Jahrhunderts mit weitreichendenden Folgen bis heute; Balogh Elemér: Widerstand(srecht) als Folklore in Ungarn. • 2022. december 14-én a Magyar Jogász Egylet Heves Megyei Szervezete a néhány évvel ezelőtt felújított Egri Törvényszék könyvtártermében jogtörténeti kerekasztalt rendezett, amelynek témájául jogtörténeti kuriózumok szolgáltak. Sallai Tamás jogászegyleti, illetve törvényszéki elnök köszöntőjét követően Bódiné Beliznai Kinga tanszékvezető egyetemi docens (ELTE ÁJK) „A bírói talár. Külsőség vagy a bírói tekintély forrása?”, míg Mezey Barna egyetemi tanár (ELTE ÁJK), az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport vezetője „A hóhér haszna” címmel tartott előadást. Az előadásokat élénk disputa követte. J 71