Tim Burton Álmosvölgyének titkai

SOMOGYI GYULA TIM BURTON ÁLMOSVÖLGYÉNEK TITKAI IMÁGÓ BUDAPEST ONLINE Az Imágó Egyesület online folyóirata Imágó online. Kiadás dátuma: 2015. 11. 21. www.imagoegyesulet.hu szerkesztoseg@imagoegyesulet.hu Sigmund Freud a következ ket írja A kísértetiesr l szóló esszéjében, amikor a szó német jelentésmez jének áttekintése során rábukkan Schelling definíciójára, amely a kísérteties [unheimlich] fogalmát a titokkal hozza kapcsolatba: kísérteties mindaz, ami titok, tehát rejtettnek kellett volna maradnia, mégis föltárult (Freud, 1919, 251.). Ebben az értelemben a pszichoanalízis maga is kísérteties tudomány lesz, hiszen olyan tartalmakat hoz felszínre, amelyeket a tudat elfojtott, vagy kizárt az elméb l. Jelen írásban is a titok és a kísérteties kapcsolatát fogom vizsgálni Tim Burton Álmosvölgy cím filmje (1999), valamint a cselekmény vázát adó történet, Washington Irving Az Álmosvölgy legendája cím novellája (1820) alapján. Tézisem szerint Burton filmje egy gótikus-ödipális filmnarratívába, egy (freudi-lacani) allegóriába oltja be Irving ironikus-szatirikus elbeszélését. De miel tt ennek b vebb kifejtésére ex libris: Somogyi Gyula rátérnék, érdemes néhány szót szólni az amerikai szerz r l és m vér l is. Washington Irving irodalomtörténeti jelent ségét általában abban szokták megjelölni, hogy volt az els amerikai szerz , aki korában nemzetközi ismertségre tett szert: humorral átitatott m vei jelent sen hatottak Charles Dickens vagy Mark Twain munkáira. Irving a 19. század eleji íróés költ generációval azon munkálkodott, hogy létrehozzon egy immár valóban amerikainak mondható irodalmat (Országh és Virágos, 1997, 44.; Virágos, 2003, 44.; Bollobás, 2005, 72.). Ennek az írói munkának egyik gyöngyszeme Az Álmosvölgy legendája cím elbeszélés, amely megszületése óta az amerikai irodalom egyik klasszikusa lett, s számos alkalommal állították színpadra, vitték filmvászonra (Odell és Le Blanc, 2005, 111.; Page, 2006, 381.). Tanulmány A legenda szerint a történet Dietrich Knickerbocker, Irving komikus történész-alteregójának tollából származik, s a 19. század elején még hosszú történelemmel kevéssé rendelkez Amerikának egy olyan részére fordítja a figyelmét, amely szorosan kapcsolódik az óvilághoz: a hollandus telepesek lakta Álmosvölgyre. A legenda szerint ez egy elb völt-elátkozott hely, amely felvonultatja a gótikus-fantasztikus irodalom jellegzetes vonásait (Bollobás, 2005, 73.): a lakosok babonásak, a szellemek pedig szinte mindennapi jelenségnek számítanak. A hely legfontosabb kísértete a német folklórkincsb l származó fej nélküli Lovas, egy lóháton nyargaló kísértet, melynek nincs feje. Egyesek szerint egy hesseni huszár szelleme, kinek a fejét a forradalmi háború valamelyik névtelen csatájában ágyúgolyó tépte le (Irving, 1820, 28.). Mindezek alapján ennek az alaknak a legendája nemcsak a folklórhoz, vagy a gótikus hagyományhoz köt dik, hanem a történelemhez is, hiszen állítólag a lovas részt vett, és elesett az amerikai Függetlenségi Háborúban (amely, mint tudjuk, a brit korona, azaz az Apa Törvénye elleni háború volt). Zsoldosként a brit korona mellett harcoló Lovas alakjában tehát a történelem és a politika viharai által kevéssé érintett vidéken (Ruland és Bradbury, 1991, 102.) a közelmúlt feldolgozatlan történelmének kísérteties visszatérését is láthatjuk. IMÁGÓ BUDAPEST ONLINE A történet f h se (antih se?) egy hórihorgas tanító, Ichabod Crane, aki kívülállóként betolakodóként (Bercovitch, 1995, 629.) csöppen bele a hollandus közösség életébe. A humoros jellemzés szerint Crane étvágya az ételek, a legendák és a gótikus történetek terén páratlan. Nagyétk f h sünk szájában gyakorta összefut a nyál a fiatal Katrina Van Tassel bájainak és gazdagságának láttán is, s célul t zi ki, hogy harcba száll a fiatal hölgy kegyeiért. Az elbeszélés azonban szentimentális történet helyett inkább vígeposzra emlékeztet, annak minden Az Imágó Egyesület online folyóirata Imágó online. Kiadás dátuma: 2015. 11. 21. www.imagoegyesulet.hu szerkesztoseg@imagoegyesulet.hu rekvizitumával együtt, hiszen Ichabod szerelmi afférja azzal zárul, hogy vélhet en riválisa, Brom Van Brunt (Csontos Brom) a fej nélküli Lovas legendáját kihasználva elkergeti a környékr l. A lezárás azonban nyitva hagyja Crane tanító sorsát. Egyesek szerint a lovas vitte el, mások szerint elmenekült, és ügyvéd vagy politikus lett, egy harmadik változatban pedig még azóta is kísérti az iskola egyre romosabb épületét. Talán látható ebb l a rövid summázatból is, hogy a történet több elbeszél i modalitásból tev dik össze: a történetíró precíz és autentikus szólamát folyamatosan ellenpontozza az ironikus-szatirikus hangoltság, amely pusztán szórakoztatni akar (Országh és Virágos, 1997, 42.; Bollobás, 2005, 72.). Emellett hangsúlyosan idézi fel a 18. század végén kialakuló gótikus hagyományt, amelyet szintén végig parodizál fenntartva ezzel a racionális és a fantasztikus magyarázatok közötti feszültséget. Azaz talán mégsem: a történetíró szempontjából a kísértethistóriák pusztán irracionális, nevetséges babonákként t nnek fel, s ezzel nem teljesülnek be azok az olvasói elvárások, amelyek gótikus történetre lettek volna kíváncsiak. ex libris: Somogyi Gyula Burton 1999-es adaptációja a gótikus hagyományok mellett felvonultatja a Hammerhorrorfilmek (Odell és Le Blanc, 2005, 15., 103 105.; Page, 2006, 396 398.), a slasherek vagy a detektívtörténetek eszköztárát a történetének elmondására, amelyek megoldásai és sztereotípiái részben utat találnak a filmben is. A rendez monokróm effektusokkal valósította meg Álmosvölgy megjelenítését, amit l olyan érzésünk támad, mintha egy feketefehér, német expresszionista filmet néznénk (Odell és Le Blanc, 2005, 22., 108.). Emellett meggy z désem szerint Burton forgatókönyve a pszichoanalitikus mesternarratívákat is beleoltja Irving történetébe. A tanítóból detektívvé avanzsáló, Johnny Depp által játszott Crane a Ráció, a Józan Ész világában él, s a Helyszínel k (CSI) szerepl gárdájához hasonlóan mélyen hisz a 18 19. század fordulóján még nem létez , vagy meglehet sen gyerekcip ben járó tudományos nyomozati módszerekben (Odell és Le Blanc, 2005, 111.). Igazából a detektívtörténet klasszikus formája sem létezett még 1799-ben, amikor a film cselekménye játszódik, hiszen a m faj megszületését Edgar Allan Poe 1840-es években megalkotott Dupin-elbeszéléseihez köti az irodalomtörténet (Bényei, 2000, 25.). Crane tehát a Szimbolikus Rend képvisel je, azonban anakronisztikus (túlzottan haladó) eszméi és módszerei miatt szembekerül az Apa Törvényével, hiszen New York igazságszolgáltatása még nem fogadja el ezeket a haladó helyszínelési és nyomozati elveket. Engedetlensége miatt küldik Álmosvölgybe nyomozni egy gyilkosságsorozat miatt, amely a Szimbolikus Rendet mélyen megrendít par excellence b neset (Bényei, 2000, 55.). Egy titkot (egy gyilkosságsorozatot) kell tehát a detektívnek felderítenie, azonban saját élettörténete is titokként artikulálódik Crane nyomozó el tt is, amelyre csak a kezén lev furcsa az anya elvesztésének testi emlékezetét rz sebhelyek utalnak. Hogy mind a b nesetet, mind saját életrajzának traumáját felderítse, Crane detektívnek maga mögött kell hagynia a Ráció világát, és alámerülnie a fantasztikum, a misztikum és a boszorkányság transzgresszív világába. IMÁGÓ BUDAPEST ONLINE Több olyan narratív szint van, amely tudattalan módon gúzsba köti Crane elméjét, és megakadályozza a tisztán látásban. Ezekt l fokozatosan meg kell szabadulnia, hogy eljusson az ügy valódi megoldásáig. E narratív szintek egymásra boruló virágszirmokként is érzékelhet ek akár, amelyeket Crane-nek fel kell bontania, hogy eljusson a történet traumatikus magjáig, amely összefügg saját élettörténetével is. Az Imágó Egyesület online folyóirata Imágó online. Kiadás dátuma: 2015. 11. 21. www.imagoegyesulet.hu szerkesztoseg@imagoegyesulet.hu Az els szintet a Ráció narratívája alkotja, ennek szimbólumai a tudományos könyvek és kellékek, melyeket Crane magával visz. Ezeknek szellemében a nyomozó a történtek mögött racionális indokokat sejt: A gyilkossághoz nem kell sírbéli szellem. New Yorkban is van gyilkosság lidércek és vámpírok nélkül is. [ ] A gyilkos hús-vér ember és én le fogom leplezni (Burton, 1999). Ezzel a hipotézissel kezd bele a detektív a nyomozásba, azonban hamarosan olyan ellentmondásokat tapasztal, amelyek túlmutatnak a racionális magyarázatokon. Erre akkor döbben rá végképp, amikor maga is tanúja lesz, ahogyan a Lovas lefejezi Philips elöljárót. Amikor Crane nyomozó el ször beszél Álmosvölgy vezet ivel, Steenwyck tiszteletes ezt a tanácsot adja neki: Mondják, hozott könyveket és a tudományos nyomozás kellékeit. Én csak ezt az egy könyvet ajánlom olvasásra (Burton, 1999) majd az asztalra dobja a Bibliát, amelynek az el zéklapjára történetesen a Van Tassel nemzetség családfája van belerajzolva. A tiszteletes boszorkányságot sejt a történtek mögött, s a film ezáltal az egy évszázaddal ex libris: Somogyi Gyula korábbra tehet salemi boszorkányperek emlékezetét idézi fel. Emiatt hamarosan hamis nyugvópontra ér a történet: a Christina Ricci által alakított Katrina boszorkányság gyanújába keveredik. A detektív persze tévúton jár, ha a lányt hurcolja az igazságszolgáltatás elé, és meg kell értenie annak igazságát, amit épp maga fogalmazott meg korábban: Az igazság nem mindig a látszat (Burton, 1999). Annak érdekében, hogy feldolgozza saját és a közösség traumáját, Crane-nek alá kell merülnie, és meg kell tanulnia (újra) eligazodni a misztikus világban, amely elfogadja a boszorkányság létezését, és már különbséget tud tenni jó és rossz mágiahasználat között. Ebben segítségére van a könyv, amelyet Katrinától kap ajándékba: Tartsa a szíve fölött, biztos védelem a bajtól (Burton, 1999). Ez a Varázsigék és b bájok könyve, amely a beleírt nevek alapján n i ágon örökl dik a családban ebb l a szempontból ez ellenpontja lesz a Van Tassel- Bibliának, amely az apai leszármazást és az örökösödés patriarchális rendszerét tartja nyilván. Crane detektív múltjának titkára akkor kezd fény derülni, amikor képes lesz maga mögött hagyni a kizárólagosan Racionális világnézetét ezt ugyanis fokozatosan megrepeszti, majd összezúzza a fej nélküli Lovassal való találkozás. Az elme rövidzárlatával a test, mint a Racionális diszkurzus másikja kezd el beszélni : Crane elájul, majd víziók sorozatában idéz dnek fel anyjával kapcsolatos emlékei. A történet els fázisa egy preödipális fantáziaképemlékkép lesz, amely Csontos Brom, novellában is szerepl gonosz tréfája után idéz dik fel a detektívben. Az anya és a gyermek viszonyát ezekben a képsorokban dualitás és harmónia jellemzi, s ehhez az imaginárius teljességhez kapcsolódik az anyai boszorkányság megnyilvánulása és feltétel nélküli elfogadása is. A kert, a természet és az otthon képei békés világot sugallnak. Ám már ebben a fázisban megjelenik az Apa elmosódott alakja az ablakok mögött, így az Apa kívülr l jöv fenyegetésként jelenik meg el ttünk. IMÁGÓ BUDAPEST ONLINE A szcenárió akkor folytatódik, amikor Crane nyomozó találkozik a Lovassal, és végképp megbizonyosodik arról, hogy természetfeletti er kkel van dolga. A vízió kezdetben újra felidézi az Anya és a Gyermek körtáncában az imaginárius teljességet, valamint a mágia természetességét. Hamarosan azonban a fantázia ödipális színezetet ölt: a Gyermek tanúja lesz az sjelenetnek, amelyben az Apa boszorkányvadász/inkvizítor képében jelenik meg, felidézve nemcsak a salemi perekben részt vev Cotton Mather tiszteletes alakját, hanem Az Imágó Egyesület online folyóirata Imágó online. Kiadás dátuma: 2015. 11. 21. www.imagoegyesulet.hu szerkesztoseg@imagoegyesulet.hu Bram Stoker Drakulájának boszorkányvadászát, Van Helsinget is. A hamuba írt mágikus jeleket a rájuk zuhanó Biblia töri meg, s az Apa er szakkal elhurcolja az Anyát az Otthonból, megszakítva így az Anya és a Gyermek diadikus kapcsolatát. A traumatikus emlék végs jelenetei akkor kerülnek képerny re, amikor a f szerepl t megsebesíti a Lovas, s a sérülés következtében sebláza van. Vélhet leg Katrina mágikus f zetének és terápiás hatásának is köszönhet a traumatikus gyermekkori emlék felidézése a maga teljességében: Katrina: Álmodott. Ichabod: Igen. Olyasmikr l, amiket elfelejtettem. És nem is szeretnék felidézni. Katrina: Mesélje el az álmát. Ichabod: Anyám ártatlan volt. A természet gyermeke. Arra kárhoztatva Hogy a lelkét megmentse hogy apám megölje. megölte t. Egy biblia-fekete zsarnok az igazság álarca mögé rejt zve. (Burton, 1999) ex libris: Somogyi Gyula A záró momentum tehát a templom mögötti kínzókamrába vezet, amelynek borzalmait már korábban láthattuk bevillanni a film során. Burton forgatókönyve szerint az Anya vassz zben lelt er szakos halála traumaként záródik el Crane elméjében, s annak csak testi nyoma elérhet : a kínzóeszközökkel való fájdalmas találkozás magyarázza ugyanis a detektív kezén lev sebhelyeket. Ez a zárójelenet teremti meg az Apa és a Lovas közötti analógiát is, hiszen az egyik snitten az Apa kifelé indul a templomból, majd egy következ beállításban már fej nélküli Lovasként sétál tovább. Crane detektív sszíne a szubjektum ödipális univerzumba, a Szimbolikus Rendbe való belépést allegorizálja: a szubjektumnak a traumatizáló aktus miatt mind a Mágia si világát, mind a Hit menedékét maga mögött kell hagynia, s egyetlen mentsvára a Ráció marad: Ichabod: Hétévesen vesztettem el a hitemet. Katrina: Miben hisz? Ichabod: Észben és értelemben. Okban és következményben. Nem kellett volna ide jönnöm, ahol racionális elmémet így megcáfolta a szellemvilág. (Burton, 1999) Izgalmas megfigyelni, hogy az Álmosvölgyben megjelen optikai illúzión alapuló elmés kis szerkezetek amelyek Friedrich Kittler szerint mind a mozgófilm el történetének egy-egy fontos állomását jelzik (Kittler, 2002, 68.; Crary, 1992, 128.) , mint a taumatróp vagy a b vös lámpás, miként kapcsolódnak a boszorkánysághoz, illetve miként íródnak bele a gótikusödipális narratívába. A film felénél beiktatott laterna magica a családhoz, a szórakoztatáshoz és a gyermeki félelmek el zéséhez kapcsolódik, és rémmesék jól ismert alakját vetíti ki a falra (boszorkány, sárkány, macska, stb.), el legezve azt a fajta néz i élvezetet a kíváncsisággal vegyes borzongást (Carrol, 1990, 159.) , amely a thrillerek, horrorfilmek és így magának az Álmosvölgy néz inek is kielégülést nyújt. Az optikai eszköz pedig a Lovas alakjához is IMÁGÓ BUDAPEST ONLINE metonimikusan kapcsolódik, hiszen lehetséges, hogy maga a Lovas is megtalálható az eszköz palástján, s röviddel a lámpás színrevitele után a családot lemészárolja a rémalak. A filmben els ként az Anya kezében megjelen taumatróp egy kalitkát és egy madarat montíroz egymásra, ami a gyermek Ichabod számára akár mágiának is hathat, azonban itt már egy tudományosan magyarázható jelenségr l van szó: a szem sajátos fiziológiájának Az Imágó Egyesület online folyóirata Imágó online. Kiadás dátuma: 2015. 11. 21. www.imagoegyesulet.hu szerkesztoseg@imagoegyesulet.hu köszönhet en a retinális utóképek következtében t nik úgy, hogy a madár a kalitkában van (Crary, 1992, 123.). Ichabod így magyarázza el mindezt Katrinának: Ichabod: Akkor mutatok önnek valamit. Pinty az egyik oldalon. Üres kalitka a másikon. És most... (Crane megforgatja a taumatrópot) Katrina: Maga tud varázsolni. Tanítson meg! Ichabod: Ez nem varázslat. Ezt úgy hívjuk: optika. Különböz képek, melyek eggyé lesznek a forgatástól. Ez igazi, de az igazság nem mindig a látszat. (Burton, 1999) Ha némileg utánanézünk a taumatróp és az optika történetének, akkor azt láthatjuk, hogy az 1799-ben játszódó Álmosvölgyben némileg anakronisztikus a taumatróp megjelenítése, hiszen Jonathan Crary szerint az eszközt el ször Londonban, 1825-ben népszer sítette Dr. John Paris [ ], a jelenség tudományos magyarázatot kapott, és egy népszer szórakozásként eladható eszközt is készítettek bel le (Crary, 1992, 123 124.). A retinális utóképek felfedezése is amelyre szükség volt a taumatróp által keltett esztétikai élvezet tudományos magyarázatához ex libris: Somogyi Gyula els sorban Goethe Színtanához köt dik, amely 1810-ben jelent meg (Goethe, 1810; Crary, 1992, 84 86.). Burton filmje tehát ugyanúgy megel legezi ezeket a tudományos felfedezéseket vagy az optikai médiumokon alapuló szórakoztatás elterjedését, mint ahogyan a klasszikus detektívtörténeteket vagy a tudományos nyomozati módszereket. Ráadásul ez a korszak sorsdönt a látás történetében, hiszen a karteziánus perspektivizmus camera obscurát modelljének tekint objektív látáskoncepció (Jay, 1988) helyett itt kezd egyre fontosabbá válni a megfigyel testi szubjektivitása (Crary, 1992, 85.). Az Álmosvölgy szándékosan vagy sem szintén bekapcsolódik az err l szóló diszkurzusba, hiszen a korszakfordulóhoz hasonlóan a racionális, objektív, tudományos tekintet helyett a szubjektív látványok (víziók és optikai illúziók), valamint a testbe íródott, közvetlenül nem hozzáférhet tapasztalatok fontosságát hangsúlyozza. De visszatérve a kalitka és a madár motívumához: a film mindvégig a felszínen tartja ezt a motívumpárt. A szimbólum egyrészt az Anyához kapcsolódik, két ok miatt is. El ször is azért, mert az Anya arra használja, hogy el zze vele a gyermek félelmét, másodszor pedig az egyik jelenetben madárként repül Anya maga is hamarosan egy kalitkában kínzóeszközben azaz inkább egy leli halálát. Másrészt a motívum Katrinához is kapcsolódik. A film elején az Álmosvölgybe induló Crane detektív szélnek ereszti kalitkájából az énekesmadarát, egy kardinálispintyet. Kés bb a lerombolt Archer-háznál Katrina lát meg egy kardinálispintyet, és így kommentálja mindezt: Kardinális pinty. A kedvencem. Szeretnék egyet, de nincs szívem bezárni (Burton, 1999). Crane ezért mutatja meg neki az Anyjától örökölt taumatrópot, ahol a madár egyszerre szabad és fogoly. A detektív ezután a filmben szinte kényszeresen a taumatrópot vagy akár: traumatrópot, hiszen a traumához kapcsolódik az optikai eszköz forgatja, amikor gondolkodik. Ez az eszköz döbbenti rá kés bb arra is, hogy mekkora hibát követett volna el, ha nem tért volna vissza Álmosvölgybe, miután Katrina gyanúba keveredett. A film fel is skicceli Crane nyomozó Katrinához való indulatáttételes viszonyát, aki nagyon IMÁGÓ BUDAPEST ONLINE hasonlít anyjához (mágiával foglalkozik, furcsa jeleket rajzol a hamuba, stb.), és azt is sugallja, hogy ha az igazságszolgáltatás kezére adta volna a lányt, akkor szimbolikusan az inkvizítor- Apa alakjával azonosult volna, aki elpusztította a detektív anyját. Ám megtagadja ezt a pozíciót a településre való visszatérésével: az Apa b nének puszta megismétlése helyett a dolgok mélyére akar látni. Az Imágó Egyesület online folyóirata Imágó online. Kiadás dátuma: 2015. 11. 21. www.imagoegyesulet.hu szerkesztoseg@imagoegyesulet.hu A film nyitánya már sok mindent el legez a film végs titkairól. A kezd képkockákon készül irat ugyanis egy végrendelet lesz, amely biztosítja az apák és fiúk közötti jogfolytonosságot, létrehozza, és fenntartja tehát a patriarchális kultúrát. A pecsétviasz megjelenése azonban már sokkal kétértelm bb, hiszen a s r folyadék a vér képzetét is felidézi, s e sejtetésnek megfelel en a történet (egyik) eredetszínének, az Apa (Van Garrett) lefejezésének lehetünk szemtanúi. A film f gonoszának szándéka éppen ennek a jogfolytonosságnak a megszakítása, és a vérvonal kiirtása; ezért is lesz nagyon fontos szimbólum a családi Biblia el zéklapjára rajzolt Van Tassel-családfa. Én csak ezt az egy könyvet ajánlom olvasásra mondja róla a tiszteletes, és valóban igaza van, ám Crane nyomozónak nem a Szentírást, hanem a családfát kellene tanulmányoznia, hiszen a szemünk el tt lezajló atrocitás-sorozat valójában bosszú. Az eredend b n itt valóban az Apa b ne, hiszen Van Garrett önkényesen felmond egy él szerz dést, amely alapján az apa nélkül maradt Archer-család ellehetetlenül, házukat és földjeiket a Van Tassel-nemzetség veszi át. ex libris: Somogyi Gyula Maga az elkövet is az Apa Törvénye által marginalizált figura lesz, az Archer-família egyik lánya, aki azóta már Van Tassel (második) felesége. A történet szerint kislányként tanúja lesz a Lovas halálának, ezután a gonosznak ajánlja lelkét a bosszúért cserébe. Alakja segítségével teremt dik meg az a fajta fekete mágia , amely az ellenpontját adja az Anya és Katrina által gyakorolt, harmóniát sugárzó, a hagyományos n i szerepekhez közel álló, jósághoz és védelmezéshez kapcsolódó hagyománynak. Ahogy a Malleus Maleficarumban, az Álmosvölgyben is a fekete mágia és boszorkányság a zabolátlan, patriarchális rend által uralhatatlan n i szexualitáshoz kapcsolódik (Broedel, 2003, 179.): bosszújának a fej nélküli Lovas lesz az eszköze, s az erd mélyén lev fának (a Holtak Fájának) amelyb l a Lovas el tör, s amelynek képi megjelenítése is egy n i nemi szervre hasonlít. Azonban látnunk kell azt is, hogy a zavart okozó elemet szintén a Szimbolikus Rend hozta létre: a n vélhet en nem fohászkodott volna a sötétség fejedelméhez, ha Van Garrett nem dönt úgy, hogy kiforgatja a családot minden vagyonából. Az Apa Törvényének önkényessége hívja tehát életre a transzgresszív Másikját, és a narratíva végs soron ennek a kasztráló n alaknak a megzabolázására törekszik: arra, hogy leszámoljon a Szimbolikus Rendet megsért elemmel. A fenyeget n alakot végül el is ragadja bosszújának eszköze, a világ rendje pedig ezek után helyreáll, még akkor is, ha a már halott Van Garrettet senki nem vonja felel sségre azért, amit a múltban tett. Legfeljebb annyi hozható fel ellene, hogy nem volt morálisan helyes, amit tett, ám törvényes volt egy olyan világban, ahol a férfiak írják a Törvényt. A film lezárása számomra némileg ambivalens: a gonosz boszorkány pusztulásával csak az Anya hasonmása, a jóság és védelmezés princípiumát megjelenít , javarészt passzív Katrina marad életben, akivel Ichabod miután szembenézett Álmosvölgy és saját élettörténetének démonaival talán képes harmonikus életformát kialakítani az új évszázadban, a Viktoriánus kor hajnalának New Yorkjában. Nyilván kérdés, hogy Katrina és boszorkányos n isége milyen IMÁGÓ BUDAPEST ONLINE szerepet kaphat ebben a korban. Valószín leg a hagyományos n i szerepeket meger sít Ház Angyalának szerepét. A film elején Crane detektív elengedi a madarát, a végén pedig egy másikkal tér vissza: bizonyos értelemben tehát Katrina lesz az a madár, akire rázárulhat a kalitka, amennyiben örököse a horrorfilmes hagyomány sztereotip n i szerepeinek. Végeredményben most már valóban kijelenthet az, amit a bevezet ben hipotézisként el re Az Imágó Egyesület online folyóirata Imágó online. Kiadás dátuma: 2015. 11. 21. www.imagoegyesulet.hu szerkesztoseg@imagoegyesulet.hu bocsátottam: Burton Álmosvölgye egy gótikus-ödipális filmnarratívába, egy (lacani) pszichoanalitikus allegóriába oltja be Irving elbeszélését. Az optikai technológiákat a történetmondás eszközeként is segítségül hívó film tehát maga is egy t(r)aumatrópként áll el ttünk: Irving története áll a kör alakú lapocska egyik oldalán, a pszichoanalízis mesternarratívája a másikon. Amikor a film forogni kezd, Burton ezt a két oldalt forgatja meg el ttünk újra és újra, hogy a szemünk láttára olvadhasson össze a történet két rétege. Irodalom Bercovitch, S. (1995). The Cambridge History of American Literature. Vol 2. 1820 1865. Cambridge: Cambridge UP. Bényei T. (2000). A rejtélyes rend. A krimi, a metafizika és a posztmodern, Budapest: ex libris: Somogyi Gyula Akadémiai Kiadó. Bollobás E. (2005). Az amerikai irodalom története. Budapest: Osiris. Broedel, H. P. (2003). The Malleus Maleficarum and the Construction of Witchcraft. Manchester: Manchester UP. Burton, T. (1999). Sleepy Hollow. Paramount. Carrol, N. (1990). The Philosophy of Horror: Paradoxes of the Heart. New York: Routledge. Crary, J. (1992). A megfigyel módszerei. Budapest: Osiris, 1999. Freud, S. (1919). A kísérteties. In: Sigmund Freud M vei IX. M vészeti írások (pp. 245 281). Budapest: Filum, 2001. Goethe, J. W. (1810). Színtan. Budapest: Corvina, 1983. Irving, W. (1820). Az Álmosvölgy legendája. In: Amerikai elbeszél k I. (pp. 27 58). Budapest: Európa, 1985. Jay, M. (1988). A modernitás látásrendszerei. Vulgo, 2(1 2)(2000):204 218. Kittler, F. (2002). Optikai médiumok. Budapest: Ráció, 2005. LaGreca, N. (2009). Rewriting Womanhood: Feminism, Subjectivity, and the Angel of the House IMÁGÓ BUDAPEST ONLINE in the Latin American Novel, 1887 1903. University Park, PA: Pennsylvania State UP. Odell, C. Országh L. Le Blanc, M. (2005). Tim Burton. Harpenden: Pocket Essentials. Virágos Zs. (1997). Az amerikai irodalom története. Budapest: Eötvös József Kiadó. Page, E. (2006). Gothic Fantasy: The Films of Tim Burton. London: Marion Boyars. (e-book). Az Imágó Egyesület online folyóirata Imágó online. Kiadás dátuma: 2015. 11. 21. www.imagoegyesulet.hu szerkesztoseg@imagoegyesulet.hu Ruland, R. Bradbury, M. (1991). Az amerikai irodalom története. Budapest: Corvina, 1997. Virágos Zs. (2003). Portraits and Landmarks: The American Literary Culture in the 19th Century. Debrecen: Institute of English and American Studies. ex libris: Somogyi Gyula