2017. karácsony • 19. évfolyam 3. szám
A M AG YA R PÁ L O S R E N D H I VATA L O S L A P JA
beköszönő
Amire valójában vágyunk…
rendünk múltjából
•
•
Feltáruló pálos múlt Somogyországban
Egy blog margójára
pálos lelkiség
• A megfogant élet lelki adoptálásáról
• Isten, a szülő és a gyermek
• Krisztus szent sebei
pálosokról, pálosoktól
• Pálos70
• Virág Benedek sírkövének megáldása
rendi krónika
pálos programok
beköszönő
beköszönő
Amire valójában vágyunk…
P. Csóka János OSPPE
Ha valaki megkérdezné tőlünk, mire vágyunk,
mit szeretnénk, akkor nagyon sokféle választ
adnánk. Ha mélyebben magunkba nézünk,
lehet, hogy már nem is nagyon térnek el a
válaszaink, ha pedig vesszük a bátorságot és
lenézünk bensőnk legmélyére, akkor mindanynyian ugyanazt a választ adjuk: „Hogy szeretve
legyek! Hogy elfogadjanak. Hogy örüljenek nekem
és jónak tartsanak. Hogy kedvesnek és szeretetre
méltónak lássanak…”
Mindannyiunk legmélyebb vágya, hogy igazán
szeretve legyünk – feltétel nélkül.
Reménytelen vágyódásnak tartod? Nem az!
Sőt, ennek teljesüléséért nem is kell semmit
se tenned. Mindössze csak fel kell fedezned,
hogy ez már VAN, ez már valóság; így vagy
szeretve!
Hogy hogy?! Nem ezt tapasztalom! – mondod.
Lehet, hogy nem ezt tapasztalod. De ezek szerint nem találkoztál még azzal, aki téged valóban így szeret, aki maga a Szeretet. Úgy látszik,
igazán még nem találkoztál Istennel. Amikor
ugyanis édesanyád méhében lenni kezdtél,
Ő már ott várt téged. Ujjongással fogadott
és teljes szeretettel vett körül. Kedves és szeretetre méltó vagy! Létezésednek nincs olyan
pillanata, amikor még nem ebben a Szeretetben voltál. Minden oldalról körülfogtál és kezedet
– áldón – rajtam nyugtatod. – olvassuk a 139.
zsoltárban. Így vesz körül jelenlétével kezdettől Isten. De nemcsak léted kezdetén szeretett
így, hanem azóta is, mindmáig. Ebben nincs
változás, mert Istenben nincs változás. (Ha
nem telne öröme benned, meg sem teremtett
volna. Hiszen ő mindenható, s nem teremt
olyat, amit utána megbán.)
<
A Lelki adoptálás mozgalmának plakátja
Kapcsolódó cikkünk a 7. oldalon olvasható
Nem azért szeret, mert Isten létére neki szeretni kötelező; nem „kötelességből” teszi. Örül,
sőt, ujjong miattad! Nehéz ezt így elképzelned? Azt gondolod: de hát a bűneim…?! Nem
haragszik azokért? Nem bántottam meg vele
folyton folyvást Őt? A bűneinkkel fájdalmat
okozunk neki, de pont azért, mert szeret, és
szeretne veled egységben élni, és szeretné a
boldogságodat; de akkor elkövetsz egy bűnt és
ezzel elfordulsz tőle. A hiányod fáj neki és nem
te fájsz neki. A bűneink viszont nem tudnak
akkorák lenni, hogy felülírják Isten szeretetét.
Karácsony azt jelenti: Isten emberré lesz; eljön,
megkeres, velünk akar lenni. Az ünnepre készülve szánj időt arra, hogy átgondold és bensődben elfogadd, hogy részéről már szeretve
VAGY. Találkozz Vele!
rendünk
múltjából
Feltáruló pálos múlt
Somogyországban
Pető Zsuzsa Eszter
A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának munkatársa. Legfőbb kutatási területe a középkor és kora újkor régészete,
az egyházi régészet, a tájrégészet és a településkutatás. 2013-tól vesz részt a pálos kolostorok
felmérésében.
A Balaton és a Dráva között elterülő varázslatos dombvidék ideális helyszín volt a középkorban a pálos barátok megtelepedésére,
egyúttal hidat alkotott a jól ismert bakonyi és
Pécs környéki közösségek közt. Kiemelkedően
magas számú pálos kolostor létezett a mai Somogy megye területén: Szakácsi, Szentpéter,
Wetahida, Told, Baté, Mindszent, Szerdahely
és Szentpál. Mindezekről lássunk egy időrend
alapján haladó áttekintést!
rendünk múltjából
2017. karácsony
A legelső lajstrom, amely a hazai pálos kolostorokat említi, az 1263-ban Pál, veszprémi
püspök által jegyzett oklevélből ismert. Ebben
már említik a mai Nagyszakácsi északkeleti határában egykoron álló Szent Domonkos
kolostort, amelyet a királyi szakácsok, később
szakácsi nemesek alapítottak. Terepbejáráson sikerült igazolni a helyét, ahol középkori
téglák és 14-15. századi kerámia került elő.
A kolostor kiterjedését, alaprajzát egyelőre
nem sikerült felrajzolni, de okleveles forrásait
már három évtizede összegyűjtötték a kutatók.
Időrendben a második, de még 1317 előtt alapított az ún. vetahidai Szent Miklós kolostor,
amely Öreglak és Buzsák között, valahol a Baráti-hegyen állt. Topográiai azonosítása még
ma is kérdéses; pontos elhelyezkedését alapos
történeti forráselemzés és újabb régészeti kutatások tisztázhatják a jövőben. Reményteli
azonban, hogy a Somogy megyei pálos kolostorok régészeti kutatása az elmúlt években
fokozatos lendületet vett. A Pázmány Péter
Katolikus Egyetem programjának és Dr. Végh
András tanszékvezető régésznek köszönhetően Mindszent kolostora erre az első és legkitűnőbb példa. A kolostor a mai Balatonszemes
határában áll, s régészetileg kivételesen jól
kutatott lelőhelynek számít. A korábbi lapszámokból is kiderül, hogy ma is aktív feltárások
újabbnál újabb szenzációs leletekkel gazdagítják ismereteinket az egykoron
élt alapítókról és pálos barátokról. Többek közt egy feltehetően
szerzetest ábrázoló szobor fejrésze, illetve a szentély alapozásnál
megtalált alapkő, mind egyedülálló felfedezésnek számítanak, de
az ásatások a kolostor több periódusú templomáról is sok információt fedtek fel.
Somogydöröcske határában Szent Pál tiszteletére alakult pálos közösség és kolostor – István
fráter vezetésével 1333-ban. A kolostor romjainak azonosítása 1986-ban történt meg, közelében halastó és gát maradványai láthatóak.
Az első és eddig egyetlen felmérés egyhajós
templomot igazolt sokszögzáródású szentély-
lyel, amelynek hossza 19,5 m, szélessége pedig 7,5 m. Szerdahely kolostorát, melyet Szent
László tiszteletére 1335-ben Ders ia Miklós
mester alapított, a mai Kistótváros környékén
találjuk. A romok azonosítását Tímár Péter
végezte el, egykori helyét a kistótvárosi bekötőút északkeleti oldalán ma is régészeti leletek
jelzik. Ahogyan több társa, egyelőre ez a pálos
kolostor is további régészeti kutatásokra vár.
Ezzel szemben – a szemesi kolostor mellé
felsorakozva – a Pogányszentpéter határában álló kolostor első ásatása már 1967-ben
megtörtént Müller Róbert régész vezetésével.
Feltehetően az egykori kerengőépület egy
szakasza, illetve a kolostorudvar került ekkor
napvilágra. Idén, 2017-ben hosszas előkészítő munkát követően a Nemzeti Múzeum és
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésével újra elindult a régészeti kutatás,
amely során két szondaárokkal a kerengő
padlójának egy szakaszát, illetve az egyhajós
templom vélhetően sokszögzáródású szentélyének környékét tártuk fel. A kolostor komoly károkat szenvedett a török kori harcok
és erőteljes erődítési munkák során, amikor is
főleg nyersanyag-lelőhelyként szolgált. Ennek ellenére két nagy gótikus faragott nyíláskeretet találtunk, mellette pedig jelentős kerámiaanyagot. Ezt a kolostort 1342 és 1382
között alapította a Kanizsai család Szent Péter tiszteletére. Környéke természeti javakban gazdag volt, még
ma is halastavakkal tarkított.
Terveink között szerepel, hogy
a jövőben a teljességre törekvő
régészeti feltárások mellett tájrégészeti felmérést is végzünk.
Valamikor 1367 és 1383 között
Zámbó Miklós földet adományozott a Kisbatéban, más néven Gercsenben
lakó, Szent László és Szent Zsigmond királyokról elnevezett remetéknek, de feltehetően
nem sikerült a közösséget tartósan helyben
támogatni. Az adományról szóló forráson
kívül többé nem említik az itt lakókat, s az
adományról szóló oklevél is már máshol, a
toldi kolostorban őriztetett a középkor során.
•4 •
rendünk múltjából
Ugyanakkor középkori romokat sejthetünk a
mai Batétól északkeletre, a Gecseny-dűlőben.
A Karád mellett található Nagytoldipuszta pálos közössége 1384-ben Zámbó Miklós
adománya révén jött létre Boldogasszony tiszteletére. Minden bizonnyal az egy évvel korábbi kisbatéi/gercsei sikertelen alapítás után
érkezhetett ide a pálos remeteközösség, akiknek emléke az újkorban is ismert volt; Told
kolostorának romjait és a templom ép tornyát
még 1812-ben térkép jelölte, amely helyszín
megegyezhet a ma magántulajdonban lévő,
egykori gazdatiszti épülettel. Jelentős kolostor volt a középkorban, hiszen a régióban lévő
többi pálos közösség központjaként funkcionált hosszú ideig.
A török korban valamennyi somogyi pálos
kolostorban megszűnt az élet. Azóta, ahogy
láthattuk, a megye pálos kolostorainak néha
még az egykori helye is a feledés homályába
veszett. Reméljük, hogy a most fellendülő kutatások által újra a magyar történelmi emléke-
Pető Zsuzsa Eszter régész
és P. Csóka János tartományfőnök
(fotó: Genius Photo)
zet részévé emelhető vissza mindaz, amely a
múltból még kikutatható, menthető. Meg kell
említenünk, hogy néhány kutató áldozatos
munkája nélkül ma ennyit se tudnánk ezekről
a lelőhelyekről: a pálos kolostorok kutatásának
alapját még ma is Guzsik Tamás (1947–2002)
párját ritkító munkái, észrevételei (összefoglalóan ld.: Guzsik Tamás: A pálos rend építészete
a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.)
jelentik, de aki Somogy megye középkori egyházi adataiban kíván elmerülni, ha keresne
se találna Aradi Csilla könyvénél (M. Aradi
Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori
egyházszervezetének rekonstrukciója. Kaposvár,
2016.) alkalmasabb írást. A fenti rövid összefoglaló pedig csupán ízelítő abból a kivételesen
gazdag múltból, amelyet a régió pálos emlékei
megőriztek számunkra.
•5 •
rendünk múltjából
2017. karácsony
Egy blog margójára
olvasna erről a témáról egy helyen. Az időről-időre gyarapodó internetes szolgáltatás szeretné bemutatni Magyarország összes, pálosok
által emelt vagy egy időszakban általuk használt templomának, kolostorának történetét.
A régészeti feltárások és kutatások eredményeinek közlése is fontos szerepet kap a blogban,
hiszen ezek alapvető információkat tesznek
hozzá a rendtörténet és a magyar történelem
mind jobb és pontosabb megismeréséhez.
A pálos rend 13. századi megszervezése után
sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A 14 és a 15. század a megerősödés és virágzás kora volt a pálos
rend történetében. Gyöngyösi Gergely pálos
szerzetes, a rend történetírója a mohácsi vészig terjedő időszakban kb. 100 kolostort említ.
A török kiűzése után ezekből már csak 12 kolostor működött. Jelenleg csupán néhány templom áll középkori alapokon, a hajdani pálos kolostorok romokban állnak, vagy épp a földdel
váltak egyenlővé.
A pálos rend építészetének jelentős kutatója
volt Guzsik Tamás (1947–2002), aki egész éle-
Galuska Tünde írása nyomán
2017 nyarán indult útjának A pálos rend építészeti emlékei című blog, amely hetente több, különböző
témájú cikkben tudósít a pálosok jelenéről és múltjáról, építészeti és művészeti alkotásairól. A blog
főszerkesztője Galuska Tünde, akinek írása nyomán röviden bemutatjuk az új kezdeményezést.
A Magyar Pálos Rend több száz éves történetének fontos emlékei a rend építészettörténeti
emlékei. A témában útjára indított blog (palosepiteszet.blog.hu) célja, hogy hiteles információkat tárjon az olvasóközönség, az érdeklődők
elé, hogy a pálosok építészetének különlegességeit és sajátosságait, valamint a rendi élet meghatározó, érdekes eseményeit megismertesse
a nagyközönséggel, mindenkivel, akit érdekel
a pálosok középkori, illetve újkori építészete,
életmódja, munkássága, művészete, és szívesen
Budaszentlőrinc
(fotó: Civertan)
•6 •
pálos lelkiség
tét a tanításnak és kutatásnak szentelte, s aki
1979-től tizenöt publikációt adott ki a pálosokkal kapcsolatban. Az ő nevéhez fűződik egy
átfogó munka, A pálos rend építészete a középkori Magyarországon című kötet megjelentetése. Valószínű, hogy élete utolsó hónapjaiban
állította össze a kötetet, amely több évtizedes
kutatómunka eredményként jött létre. Guzsik műve a fennmaradt középkori oklevelek,
valamint Gyöngyösi Gergely, pálos szerzetes
1520 körül született rendtörténeti írása és a
19. századi kutatók, így Ádám Iván és Rómer
Flóris munkásságának felhasználásával készült.
A blog elindításával rá is emlkézünk.
Magyarország pálos építészeti emlékei három
tájegységre bontva találhatók meg a blogon, de
helyet kapott a külföldi kolostorok bemutatása is, amelyek a menüből érhetők el. Budapest
és környéke látnivalói közül a barokk belvárosi
Egyetemi templom, a ma is a pálosok kezelésében lévő Sziklatemplom és a márianosztrai Bazilika is szerepel az írások között, de nagyszerű
túra lehet a klastrompusztai vagy budaszentlőrinci rom meglátogatása is. Az észak-magyarországi pálos emlékek közül kiemelkedik
Gönc és Martonyi templom- és kolostorromja, ahogy a Dunántúlon Salföld, Nagyvázsony
vagy a tálodi pálos rom. A felsorolások és bejegyzések olyan pálos templomokra is kiterjednek, amelyek ma már nem láthatóak, mert
elpusztultak, csupán az oklevelek, a régi iratok
tanúskodnak létezésükről.
tusz általi halállal fenyegetett gyermek védelmében. A lelki adoptálás művébe való bekapcsolódás egy – egyedül csak Isten által ismert
– gyermek lelki szüleivé tesz minket.
Hogyan történik ennek vállalása?
Magánúton vagy nyilvánosan – templomban,
közösségben vagy zarándoklaton. A vállalás kapcsán el kell mondani a lelki adoptálás
ígéretének szövegét. Attól a naptól kezdve,
amit megjegyzünk – 9 hónapon (azaz 40 héten keresztül) naponta imádkozunk egy tized
rózsafüzért (miatyánk és 10 üdvözlégy), valamint külön imát a gyermekért és szüleiért.
Az imádságunkhoz még saját felajánlásokat is
kapcsolhatunk.
Mikor kezdjük el az imádságot?
Minden nap fogan valahol egy gyermek, ezért
minden nap alkalmas rá, hogy egyénileg elkezdjük az imádságot, és így lelki védelmünk
alá vegyük az új életet. Ajánlott elkezdeni a
lelki adoptálást ünnepélyes módon. Magyarországon általában Gyümölcsoltó Boldogaszszony ünnepén van erre alkalom. Az ünnepélyes alkalmakról itt lehet tájékozódni: www.
lelkiadoptalas.hu
Ki vállalhatja a lelki adoptálást?
Mindenki. Világi és megszentelt életet élők,
fériak, nők, bármely életkorban. A gyerekek
szüleik felügyeletével vállalhatják.
Ennek az imádságnak valóban nagy ereje van.
A lelki adoptálás lényegében a megfogant
életnek – Isten ajándékának – a védelme. Azok
számára, akiknek nem lehet saját gyermekük,
ez a szülőség ajándékának egyfajta megélése is lehet. a folyamat egyben az engesztelés,
az elégtétel lehetőségét is magában hordozza
azoknak nők számára, akik abortusz által megölték saját gyermeküket. Ezeknek a nőknek a
szívében is ott van a megtisztulás és az elégtétel vágya, hiszen arra lettek teremtve, hogy
szeressenek és életet adjanak. A lelki adoptálás
bőséges gyümölcsöt érlel a iatalok körében is,
akik az imának köszönhetően sokkal érettebben készülnek a házasság szentségére. Amikor
valaki végigkíséri imában a várandósság kilenc
hónapját, ráébred a nő méltóságára. Világos-
pálos
lelkiség
A megfogant élet lelki
adoptálásáról
P. Puskás Antal OSPPE
A megfogant élet lelki adoptálása imádságos
elköteleződés egy, az édesanyja méhében abor-
•7 •
pálos lelkiség
2017. karácsony
sá és egyértelművé válik a termékenység és az
életadás ajándéka, amely minden egészséges
emberben ott van. A lelki adoptálás kilenc hónapja érzékennyé tesz arra, hogy a féri mindig
potenciális apa, a nő pedig potenciális anya,
amikor megéli a szexualitást. Ilyen értelemben
tehát a iataloknak alkalmas eszköz a vállalás
arra, hogy tudatosan éljék meg a tisztaságot is.
a szülők vezessék be a gyermekeket az életbe.
A szülők adják át nekik az életet jelentő feltétel
nélküli szeretet – tapasztalatát. Az isteni szándék szerint így fejlődik lelkileg is egészségesen
a csecsemő, a gyermek, s erre a szeretettapasztalatra mindenkinek alapvetően szüksége van.
Isten terve tehát, hogy a szülők tanítsák meg a
gyermekeknek mindazt, amire szükségük van
az élethez. Ők öleljék, ők szeressék egészséges
kamasszá őket; ők vezessék be az élet dolgaiba,
ismereteibe, a helyes gondolkodásba, hitbe, világlátásba, életszemléletbe a felnövekedő életeket. Erre a feltétel nélküli szeretetre minden
embernek szüksége van. Olyan ez, mint az oxigén a testnek: alapvető lételem, ami nélkül elképzelhetetlen az élet. A feltétel nélküli szeretet
pedig Isten szeretete, amely mindig mindenki
számára jelen van.
Létünk első pillanatától kezdve ebben a szerető jelenlétben vagyunk. Legfeljebb nem tudunk róla, nem tapasztaljuk meg, mert nincs,
aki közvetítse, átadja, megéreztesse velünk.
Gyönyörű Istennek ez a vonása, hogy miközben nagyon szereti minden gyermekét, alázatosan és nagy szeretettel háttérbe vonul, és a
szülők szívébe oltja szeretetét, átengedi nekik,
hogy ők adhassák az életfakasztás, a szeretés,
és a gondoskodás ragyogó ajándékát a gyermekeknek. Milyen nagy dolog ez! Hisz mi
mennyire ragaszkodunk ahhoz, ha valami jót
adhatunk valakinek, akkor én
adhassam oda, én csinálhassam,
de legalábbis ott legyek, amikor
átadjuk az ajándékot. Nos, Isten
annyira szeret téged kedves szülő, hogy a legnagyobb örömét,
a jótevés és szeretés örömét akarja
neked átengedni, hogy te is megízlelhesd azt. S mindezt örömmel teszi! De Isten átengedi még a szülőknek
a gyermekek rajongó szeretetét is, amellyel a
szüleiken csüngenek. Hadd örüljenek a szülők
gyermekeik szeretetének, ráérnek a kis gyermekek később is megismerni Istent, és azt is,
hogy mennyire szereti őket! Nem baj, ha most
még csak a szüleikért rajonganak. Most elég
Istennek az, hogy örülni lát minket, embe-
A Powerbank for Life mobilalkalmazás.
Az androidos és iphone telefonokra letölthető alkalmazás segítségével követni tudjuk
a magzat fejlődését a fogantatástól kezdve a
születésig. Minden nap egy-egy elmélkedés
segít ráhangolódni a vállalt rózsafüzértizedre,
és hetente új, a lelki adoptálással kapcsolatos
tanúságtételt olvashat el az alkalmazás használója. A posta@lelkiadoptalas.hu címre saját
tanúságtétel is beküldhető.
Segítsen és áldjon meg az Úr mindenkit, aki
imával, tettekkel részt vesz a megfogant élet
védelmében!
Isten, a szülő és a gyermek
P. Csóka János OSPPE
A kisgyermekek eredendően úgy vannak megalkotva, hogy mindig úgy tudják,
a szüleiknek igazuk van. Minden
úgy van, ahogy a szüleik gondolják, ők nem hibáznak, nem tévednek, helyes úton haladnak – s ezt
a vélekedést bizonyos mértékig a
többi felnőttre is kiterjesztik. Így
a gyermek teljes nyitottsággal és
bizalommal fordul a szüleihez.
Elfogadja és befogadja, amit tőlük kap, amit
rajtuk lát, vagy, amit életvitelükben tapasztal.
A szülei gondolkodása és mintája szerint alakul. Hiszen az számára megfellebbezhetetlenül „szent”.
Ebben eredetileg Isten áldása és szeretetterve valósul meg: ez egy tőle kapott ajándék,
mely szerint ne közvetlenül a teremtő, hanem
•8 •
pálos lelkiség
Betlehem
(fotó: Török Máté)
Krisztus szent sebei
reket, akik szülőként adjuk és gyermekként
befogadjuk a jót, a szeretetet… A Szeretetet,
amely titokban ő maga…
Az áteredő bűn és a személyes bűnök azonban Istennek ezt a tervét is rombolják. A bűn
a gyermek bizalmával visszaél, és ha egy szülő pl. eldobja a gyermekét, akkor a gyermek
nem azt fogja érezni, hogy rosszak a szüleim,
hanem, hogy én vagyok rossz, hogy ezt tették
velem. Sebzett lélekkel éli az életét… szenved.
Ha ilyen embert látunk, vagy ilyenek vagyunk,
sose azt mondjuk: miért engedi meg ezt az Isten? Hanem tudatosítsuk magunkban, hogy
Isten a szeretet – csak az ő eredeti terve megsérült az emberi bűn, a mulasztás miatt. De Isten most is, akkor is szeret, és a terve gyönyörű:
reménye van mindenki számára, továbbra is.
Fr. Vörös Bulcsú OSPPE
– Abba, segíts nekem, kérlek! Régóta foglalkoztat már egy bizonyos gondolat, amelyen
sokat töprengek elmélkedéseim közepette.
– Mondjad bátran iacskám!
– A megfeszített Jézus testét számtalan seb
borította el, ő mégis csak öt sebet tartott meg
magán feltámadása után. Hiszen rajta voltak a
töviskorona sebei, az ostorozás nyomai, az ütlegek, bilincsek és viszontagságok véres sebei,
és a sebek, melyeket a keresztfa okozott neki,
amikor felvitte a Golgotára. Miért pont azt az
ötöt tartotta meg Krisztus?
– Te mit gondolsz róla?
– Én úgy gondolom, hogy többre, illetve más
sebekre nem is volt szüksége. A kéz- és a lábsebek, melyeket a szögek ütöttek rajta, meg-
•
•9 •
pálos lelkiség
2017. karácsony
mutatják, hogy ő ugyanaz a Jézus feltámadása
után is, mint akit valóban keresztre feszítettek.
Az oldalán lévő seb pedig bizonyítja, hogy
valóban meghalt. Hiszen ezt a sebet egy lándzsa ütötte rajta, amely nem csak az oldalát,
de egész szívét is átszúrta. Akinek pedig a szívét átszúrják, az valóban meghal. Ha bárkinek
megjelenik Jézus, vagy azt mondják: itt van,
vagy amott, lehet az csak félrevezetés, a démonok, vagy a képzelet játéka, de ha megmutatja
sebeit, biztos hogy maga Krisztus az. Az ember tehát ezekből a sebekből tudhatja, hogy valóban ő az, hogy valóban felfeszítették, valóban
meghalt, s amint éppen tapasztalja, valóban fel
is támadt.
– Jól elmélkedtél! Ezek a sebek bizonyítják,
hogy Jézus a Krisztus. Erről ismerhetjük fel
őt, hiszen arcát nem tudhatjuk milyen volt,
sem magasságát, sem szemének vagy hajának
színét. De azt tudjuk, hogy rajta vannak a keresztre feszítésének és megöletésének sebei.
De ennél a bizonyosságnál még többet is jelentenek.
– Mond Abba, mi az a több, amit még elárulnak nekünk a szent sebek?
– Tudod, amikor Krisztus papjait felszentelik,
szent olajokkal kenik meg a kezeiket is. Felszentelik a kezüket a szent szolgálatra. A kéz
minden papságban különleges jelentőséggel
bír. A pap a kezével adja az áldást, a kezével
fogadja az adományokat és azzal
ajánlja fel a szent áldozatot Istennek. Krisztus papjai, felszentelt
kezükkel szolgáltatják ki a szentségeket. A kéz tehát fontos papi
jelkép. Jézus Krisztus kézsebei azt
mutatják, hogy ő a főpap, aki feláldozza magát a kereszt oltárán.
Kézsebeiből kiáradó vére bizonyítja, hogy mindenét odaadja értünk. Kézsebeiből árad ki ránk az ő szent papi áldása. A
kézsebek mutatják tehát, hogy Krisztus a főpap, aki áldást ad, és ő az áldozat, aki feláldozza magát a kereszt oltárán. De Jézus nemcsak
főpap, hanem király is. Mindenekfelett uralkodó, az urak Ura. Tudod, hogy a nagy uralkodók
mindig zsámolyon nyugtatták lábukat, s ha le• 10 •
igáztak egy népet, annak vezetője lefeküdt az
uralkodó elé, aki rátette a lábát annak fejére.
Jézus Krisztust a kereszten felemelik a föld
fölé, az égbe. Mindenek a lába előtt hevernek, s
az ő lábait a kereszt trónusához szegezik. Jézus
lábsebei mutatják, hogy ő a királyok Királya,
aki mindenekfelett Úr, és ezt a mindent vére
árán szerezte meg.
– Jézus Krisztus kézsebei tehát az ő főpapságát, lábsebei pedig mindenekfelett való uralkodását fejezik ki?
– Igen. De a szívét is átszúrták! A szív pedig
a test éltető középpontja. De a Szent Iratok,
amikor szívről beszélnek, nem csak a test, hanem a szellem középpontját is értik alatta. Sőt,
az ember legbensőbb magját, egész lényének
középpontját. Tudod, hogy a teremtett valóság
anyagi és szellemi részből áll?
– Igen, ezt tudom. Az anyagi valóságba tartozik, minden élettelen, akikben csak anyag van,
de élet nincs, és nincs bennük semmi szellemi
természetű sem. Itt vannak az állatok és növények is, akiknek bár anyagi testük van, de
élnek, tehát éltető lélek is átjárja őket, a szellemi természettel azonban nem rendelkeznek.
A szellemi világba pedig az angyalok és a bukott angyalok tartoznak, akiknek nincs semmilyen anyagi természetük, hanem egészen
szellemiek. Egyedül az ember az, aki rendelkezik az anyagi és a szellemi természettel is, és
ezt a kettőt az éltető lélek kapcsolja egybe benne. Az ember
tehát nemcsak a szellemi rész,
de nem is csak az anyagi rész,
hanem a kettő szerves egysége,
mely egység azonban megbomlik, ha az élet elszáll belőle.
– Igen, ez mind így van.
– Az embert tehát joggal mondjuk a teremtett világ közepének, mert egyesíti
magában az egész teremtést. Az anyagi és a
szellemi természetet is, méghozzá élőlényként!
– Igen. Van azonban a Teremtetlen Valóság
is. Ő maga az Isten. A teljes valóságnak tehát
nem az ember az egyesítője, mert nincs meg
benne a Teremtetlen Valóság.
– Már értem! Jézus Krisztus, aki valóságo-
pálosoktól, pálosokról
san Isten és valóságosan ember, középpontja
mindennek, mert mindent egyesít magában.
Mindazt, ami emberi: az anyagi és a szellemi
természetet, éltető lélekkel. És mivel ő Isten, a
teremtetlen Valósággal egyesíti mindezt. Nem
csak Istenben, hanem Istennel, minthogy ő
maga Isten.
– Jézus Krisztus szívsebe tehát ezt jelenti: Ő a
középpontja a teljes valóságnak.
– És azt is jelenti, hogy mindent odaadott, hiszen az ember nem adhat többet saját életénél.
Pénzt lehet mindig még többet adni, egészen
addig, amíg csak dolgozni bír az ember. De az
ember vére véges, az ember életével mindent
odaad. A szívsebe bizonyítja Jézus halálát, aki
mindent odaadott a világért, értünk, holott ő a
teremtője mindennek!
– Örülök, hogy a Lélek megvilágosította elmélkedésünket! Most jöjj, és végezzük el a szent
liturgiát, amelynek közeleg szent órája. Dicsőítsük Őt, aki mindenekfelett Úr és főpap és mindenét odaadta értünk, hogy megváltson minket.
pálosoktól,
pálosokról
Pálos70
Fr. Vörös Bulcsú OSPPE
Idén is nagyon kegyes volt hozzánk Isten!
A Pálos70 zarándoklat és teljesítménytúra
programunkat csodálatos, színes őszi időben
tarthattuk meg. Sem eső, sem vihar, sem hideg
nem akadályozott minket. Talán meg is kérdezhetnénk, hogy igazi zarándoklat-e az ilyen,
ahol csak napsütés és színes falevelek kísérnek utunkon? A válaszom mégis csak az, hogy
igen! Hiszen Isten elrejtett valamit az ő szépségéből az ő csodálatos alkotásában, a természetben, és ezt így még jobban felfedezhettük!
A nehézségekben pedig itt sem kellett azért
szűkölködnünk, hiszen át kellett vágnunk a
Pilis-hegység meredek oldalain, valamint az
októberi, siető sötétség is hajtott minket, hogy
még időben a szállásunkra érkezzünk. De ha
mindezek nem lennének is, a hosszú út alatt
megszülető barátságok, a zarándoklégkör, a
pontokért felelős különböző lelkiségi csoportok és közösségek összefogása nyilvánvalóvá
teszi Isten jelenlétét. Isten az, aki újból és újból elindít minket, hogy részt vegyünk ezen
az úton, akár szervezőként, akár zarándokként, akár túrázóként vagy kirándulóként. Ő
az, aki erőt adott nekünk, pálosoknak és civil
szervezőknek egyaránt, hogy megszervezzük
ezt a programot.
Idén volt a hetedik Pálos70, jövőre már a nyolcadik lesz, s kezd kialakulni az a törzsközösség
is, amelynek tagjai minden évben visszatérnek. Vannak már olyan résztvevők is, akikkel
évről-évre találkozom és régi ismerősként üdvözölhetem őket. De annak is örülök, hogy
mindig vannak újabb és újabb lelkes jelentkezők, akik vállalják az út fáradalmait. Idén a
vezetett zarándoklaton 143 fő vett részt. Nagy
csapat, akikhez vasárnap délelőtt még csatlakoztak páran, így Márianosztrára már 160-en
vonulhattunk be. De nem szeretném kifelejteni a hősies teljesítménytúrázó társainkat sem,
akik a sport szeretetétől indíttatva vágtak neki
az erdőnek. Isten őket is hívja és ők is találkozhatnak vele a mozgás örömein keresztül.
A gyermekzarándoklatunk is jól sikerült, hála
Szabolcs atyának és a szakszerű segítőknek,
akik minden évben lelkesen szervezik meg ezt
a rövidke utat a kis zarándokoknak. Összesen
869-en vettek részt ezen a programon, de a
lelkülete még ennél is több embert megérintett. Hiszen ott vannak a pontfelelősök és a
szervezők, akik önzetlenül szolgálnak Isten
művében. Meg is lesz majd a jutalmuk! Sőt!
Abban reménykedem, hogy ők is szép élményeket tudnak hazavinni magukkal!
Jövőre is lesz Pálos70. Már előre örülök, a sok
találkozásnak, hogy kiszakadva a mindennapokból, a városból, a mindennapi teendőim
köréből, találkozhatom valódi önmagammal,
mások igazi arcával és személyesen magával
Istennel.
• 11 •
pálosoktól, pálosokról
2017. karácsony
Pálos70
(fotó: Czellér Csaba)
Virág Benedek
sírkövének
megáldása
Sudár Annamária
2017. november 10-én, hosszú előkészítő munkálatok után, a Fiumei
(Kerepesi) úti nemzeti sírkertben
tett séta keretében – a Pálos Baráti
Kör számos tagjának részvételével
–, P. Csóka János tartományfőnök
megáldotta Virág Benedek felújított sírkövét a
temető ún. Művész parcellájában. Ezt követően
Kovács Ákos András, a Nemzeti Örökség Intézete társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója,
P. Csóka János tartományfőnök és P. Györi Szabolcs budapesti házfőnök megkoszorúzták a sírt.
Az ünnepségen részt vett dr. Bank Barbara történész és dr. Szentirmay Tamás hivatalvezető.
• 12 •
Virág Benedek (Dióskál, 1754–Buda, 1830),
pálos szerzetespap, tanár; költő, író történetíró,
műfordító, a „tabáni remete”. 1775-ben lépett
be a pálos rendbe. Ezt követően Pécsett és
Pesten fejezte be tanulmányait. 1780 és 1794
között Székesfehérváron tanított, rövid ideig
Ányos Pállal együtt. A pálos rend feloszlatásakor (1786) előbb a székesfehérvári egyházmegye papja lett, majd Pestre költözött és nevelő
lett a Batthyány családnál. Később betegsége miatt lemondott
nevelői állásáról, s Budára vonult vissza. Haláláig nagy szegénységben, tisztelettől övezve a
Tabánban élt. 1810-ben a budai
tűzvészkor háza leégett, könyvei,
kéziratai elpusztultak; íróbarátai
segítségével kezdte újra munkásságát. A magyar ódaköltészetnek Berzsenyi Dánielig a legnagyobb mestere. 1830-ban
hunyt el Budán, s a tabáni kis temetőben temették el.
Sírja négy sarkán egy-egy gesztenyefa állt.
A Tabán lebontása (1933–1934) után, a temető
felszámolásakor, a pálosok kikérték volt rendtársuk hamvait a tabáni temetőből 1938-ban,
pálosoktól, pálosokról
Virág Benedek sírjának megáldása
(fotó: Czellér Csaba)
s a Sziklatemplom külső bejáratánál temették
el. A temetési menet a Szent Gellért rakparton
vonult a tabáni templomtól P. Besnyő Gyula
pálos atya és Angyal Kálmán tabáni plébános
vezetésével. Egy szemtanú így számolt be az
eseményről néhány évtizeddel később: „Virág
Benedek hamvait 1938. október 8-án helyezték a sziklatemplom Gellért tér felőli bejáratánál bal oldalt, közvetlen a bejárati sziklafal
tövébe. Magam is jelen voltam a hamvak elhelyezésénél és ma is rátalálnék a sírra. A helyet
a szertartás után simán lebetonozták. A sziklafalhoz akkor felállították az eredeti, a temetőből hozott vörös márvány keresztemléket.”
(Dölinger Jánosné: Virág Benedek hamvairól,
Magyar Nemzet, 19. évf., 1963. július 26.)
Virág Benedek sírján az alábbi, azóta is sokat
idézett felirat szerepelt: Születtem. Szerettem
hazámat s dolgoztam érte. Ez az én életem története. Tegyetek ti is így. Tanítsátok utódaitokat,
s ha azok is így teszik, akkor Magyarország boldog lesz.
Miután 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, s a pálosokat is elhurcolták, a Sziklatempom üresen állt, s a berendezését széthordták. A fentebb idézett szemtanú 1955-ben már
darabokra törött állapotában látta a sírt jelző
márványkeresztet. Amikor 1961-ben befalazták a Sziklatemplomot, a sírhely kívül marad
a barlang bejáratán. Jóakarók a tabáni templomban akarták a hamvakat elhelyezni, de erre
nem kapták meg az engedélyt. 1963-ban Virág
egykori tabáni háza előtt (ma: Döbrentei tér)
szobrot állítottak. A Pátzay Pál által készített
lányalak kezében tányérérem látható Virág
Benedek proiljával. Végül hosszú huzavona
után 1966-ban Virág Benedek hamvait a Kerepesi úti temetőben helyezték el, s az újonnan
állított sírkövön a híres sorok mellett szintén a
tányéréremproil kapott helyet.
A sírkő felállítása óta eltelt fél évszázadban az
időjárás viszontagságai erősen megviselték az
emlékhelyet, ezért is jelentős esemény, hogy
2017 őszén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes támogatásával, a Nemzeti Emlékhely
és Kegyeleti Bizottság, illetve a Nemzeti
Örökség Intézete jóvoltából megtörténhetett
a felújítás.
• 13 •
rendi krónika
2017. karácsony
rendi
krónika
Rendi hírek
2017. november 6. és 8. között a pálos rend közösségépítő találkozót tartott a pálosszentkúti
kolostorban. – December 8-án, a Boldogságos
Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén
Csehi Krisztián és Kovács Imre Zsolt a lengyelországi Leśniów-ban ünnepi szentmise keretében öltötték magukra a pálosok fehér ruháját.
noviciátus gondolata mellett, hogy a rend növendékei jobban megismerjék egymást, és közösségben készülhessenek fel a szerzetesi életre, s ezáltal
is egy családdá váljanak. A noviciusképzést vezető
pálos atyák személyében a rendi nevelés legjobb
lelki-szellemi erői összpontosulnak.
A pálos növendékek mindennapjait az imádság, a munka, a tanulás és a közösségi élet
határozza meg. A közösen végzett zsolozsmán és napi imádságokon túl hetente egyszer egész éjszakás szentségimádást tartanak.
A kolostorhoz tartozó gazdaságban többek között
növénytermesztéssel foglalkoznak. A novíciusok
az imádság és a rendi kötelességeik mellett minden héten kirándulnak, közös programokon, pl.
biciklitúrán vesznek részt.
•
Szent kereszt felmagasztalásának
ünnepe Klastrompusztán
Beöltözés Leśniów-ban; az első sorban jobb szélen Kovács
Imre Zsolt, mellette középen Csehi Krisztián Rafael
(fotó: Wojciech Sowula)
Az ünnepi eseményen részt vett Csóka János
tartományfőnök atya és Puskás
Antal atya, valamint jelen voltak
a két jelölt családjának tagjai és
barátaik. A két iatal a szentmise
homíliája után kapta meg a rendi ruhát. Beöltözésekor Krisztián
a Rafael nevet választotta, Zsolt
pedig megőrizte eredeti nevét.
A rendben nem kötelező a névváltoztatás.
Leśniów Mária-kegyhely, a családok zarándokszentélye. Lengyelország nyugati részén fekszik,
Częstochowától kb. háromnegyed órányira, csendes, erdős vidéken. A leśniów-i pálos kolostorban
működik a rend központi noviciátusa. A pálos jelöltek az egész világról ide jönnek az újoncév eltöltésére. A rendi vezetőség azért döntött a központi
• 14 •
2017. szeptember 17-én, szemerkélő eső és
ködbe burkolózott pilisi táj fogadta a Szent
Kereszt-búcsúra érkezőket Klastrompusztán.
Az időjárás miatt a szentmisét a kesztölci Római Szent Kelemen tiszteletére felszentelt római katolikus templomban tartotta meg Csóka
János, pálos tartományfőnök atya és Dr. Magyar Pál kesztölci plébános. Az ünnepi szentmisén immár hagyományosan
részt vettek az Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusának a
képviselői is.
Az 1787-ben épült barokk templom különlegessége az Római
Szent Kelemen pápa látomását
ábrázoló oltárkép, amely a legmonumentálisabb mozaikoltár
Közép-Európában, és a falu szülöttének, Nyilas
Tibor festőművésznek a munkája.
Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335.
szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet
Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus
sírja fölé. A Szent Keresztet a legenda szerint
Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent
rendi krónika
mutatta meg Isten irántunk való végtelen szeretetét. Titkát Krisztus feltámadása tárja fel. Jézus Krisztus megfeszítése előtt a kereszt, mint
a legborzalmasabb kivégzőeszköz a legnagyobb
tehetetlenség és szégyen jele volt; azonban
Krisztus feltámadásával a remény, a győzelem
és a szeretet jelévé vált. Az ókeresztény korban
ezért a kereszteket drágakövekkel ékesítették,
hogy kifejezzék annak értékes és dicsőséges voltát, hiszen azon győzte le Jézus Krisztus a bűn
szerzőjét a sátánt, elvette bűneinket és a legyőzve a halált, örök életet ajándékozott nekünk.
Ha elfogadom a keresztemet az életem részeként, és megtanulok együtt élni vele, a probléma, a kereszt lassan átalakít: hitben és emberségben, szeretetben fogok növekedni általa. Ha
úgy tekintek rá, mint „szent” keresztre – mint
ajándékra, lehetőségre, amelynek értelme és
célja van – akkor felfedezem azt is, hogy a keresztjeim által társává válok Krisztusnak a világ
üdvösségéért. Ha ezt felismerjük, megértjük
lelkünk mélyén, akkor sokkal könnyebb lesz
elfogadni mindennapi keresztjeinket, hiszen
mindannyian biztos reményre, és győzelemre
vagyunk meghívva. „Örömmel szenvedek értetek,
és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára.”
(Kol 1,24.)
•
Szent kereszt felmagasztalásának ünnepe Klastrompusztán
(fotó: Kecskeméti Tibor, Kovács Adrienn)
Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet
szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az
összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent
Kereszt felmagasztalása.
Az egyház minden évben megüli a Kereszt felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet,
hogy rátekintsünk, és tudatosítsuk, mit vállalt
értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia minden kereszténynek. Csóka János atya ünnepi
prédikációjában arról beszélt, hogy a fájdalmon
és szenvedésen túl hogyan találhatjuk meg a
keresztben rejlő dicsőséget, hogyan találhatjuk
meg a keresztáldozat igazi értelmét.
A kereszt hitünk központi jelképe és tartalma.
Általa nyertük el megváltásunkat, a kereszten
Fehér barátok emlékezete Iharosban
Fehér barátok emlékezete térségünkben címmel,
októberben pálos délutánt tartottak Iharoson.
A római katolikus templomban bemutatott
ünnepi szentmisét Csóka János pálos tartományfőnök és Laczkó-Angi Gyula helyettes
esperes koncelebrálta.
A szentmisét követően Bíró Norbert, a Somogy
Megyei Közgyűlés elnöke, Szászfalvi László, a
térség országgyűlési képviselője, valamint Horváth Győző polgármester, a Szent László Király
Lovagrend nagymestere köszöntötték a jelenlévőket. Az eredetileg három előadással tervezett délután Pető Zsuzsanna régész betegsége
miatt két, a pálosokról szóló előadással folyta-
• 15 •
rendi krónika
2017. karácsony
Fehér barátok emlékezete Iharosban
(fotó: Genius Photo)
tódott. Elsőként P. Hesz Attila, a budapesti
Sziklatemplomból érkezett pálos szerzetes
beszélt. Előadásában több oldalról megközelítve világított rá, hogy mit adott a pálos rend
a magyarságnak. Ezután Horváth Zoltán
György, a Romanika Könyvkiadó tulajdonosa
az itáliai pálos emlékek ma is látható és látogatható gazdag hagyatékáról tartott előadást.
A programot a pálosok egykori történetírójáról és perjeléről
elnevezett egykori községháza
épületében, a Gyöngyösi Gergely Kiállítóházban rendezett
vacsora zárta.
Jövőre az esemény a „Vörös és
fehér barátok emlékezete térségünkben” címet fogja viselni.
Ezzel az idei eredeti terv valósul meg: mely
szerint a vörös barátok (vagyis a keresztes, más
néven templomos lovagrend tagjai, a templáriusok) részét Csurgó, a fehér barátokét pedig
Iharos település fogja megvalósítani.
Magyarok Nagyasszonya főbúcsú
Márianosztrán
2017. október 8-án vasárnap, Magyarok
Nagyasszonya főünnepén volt a Márianosztrai Bazilika főbúcsúja. Az ünnepi szentmisét
P. Kercza Asztrik ferences atya mutatta be
pálos atyák koncelebrálásával. Szentbeszédében Asztrik atya a Boldogságos Szűz Mária
nemzetünk életében betöltött
királynői szerepéről és a magyar
Szentkorona jelentőségéről beszélt. (A szentmise evangéliuma és P. Kercza Asztrik OFM
prédikációja
meghallgatható:
www.mixcloud.com/MagyarPálosRend.) A szentmise után a
márianosztrai fegyház és börtön
fogvatartottjainak zenés áhítata következett
Takács Péter vezetésével, majd a zarándokokkal közös agapéval záródott a rendezvény
a konferenciateremben. A búcsúi szentmise
minden évben egyben a Pálos70 zarándoklat
végső állomása, célja is.
•
•
• 16 •
rendi krónika
A Sziklatemplom búcsúja
2017. október 8-án, vasárnap, Magyarok Nagyasszonya főünnepén volt a Sziklatemplom búcsúja. A 20 órakor kezdődő ünnepi szentmisét
Porpáczi Attila, görcsönyi plébános mutatta be.
A rendet P. Györi Szabolcs, P. Hesz Attila és
Fr. Fülöp István képviselte. A szentmisén részt
vett a kerület papsága is.
•
A Pálos Baráti Kör lelki délutánja és
a pécsi Pálos templom búcsúja
November 5-én vasárnap, Szent Imre ünnepén tartották a pécsi Pálos templom búcsúját, s ehhez kapcsolódó lelki délutánt a Pálos
Baráti Kör tagjai számára. Az idén meghívott
vendégként Porpáczy Attila, görcsönyi plébános beszélt az összegyűlt mintegy negyven
résztvevőnek, majd szentmisét mutatott be 18
órától – Csóka János pálos tartományfőnökkel
és Botfai Levente templomigazgatóval, a pécsi
pálos kolostor házfőnökével együtt. A szentmisén a Schola Sancti Pauli énekelt Fodor
Gabriella vezetésével.
A Pálos Baráti Kör lelki délutánja és a pécsi Pálos templom
búcsúja – Porpáczy Attila atya (fotó: Loósz Róbert)
Prédikációjában a Porpáczy Attila atya Szent
Imre alakját felidézve, az életszentség melletti
döntésre hívta a jelenlévőket.
A Szent Imre búcsú nemcsak a rendi közösség
és a Pálos Baráti Kör tagjai számára fontos ünnep, hanem az idejáró embereknek is. Ilyenkor
együtt van a pálosok lelki családjának minden
tagja, a szerzetesektől, az itt szolgálatot végzőkön át a templomba járó hívőkig. A liturgia
közös ünneplése nemcsak a személyes megtérést, a hitben való megújulást szolgálja, hanem
lehetőséget teremt a közösség megerősítésére
is, azáltal, hogy a jelenlévők megélik összetartozásukat.
•
Egyórás szentségimádás Krisztus
Király ünnepének vigíliáján
A Király! A királyod? – Legyünk húszezren együtt
az Úrral november 25-én! elnevezéssel egyórás
szentségimádásra hívtak Krisztus Király főünnepének előestéjén a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK)
készülve az esemény szervezői.Céljuk az volt,
hogy húszezren imádkozzunk egyszerre, egy
időben 17 és 18 óra között a Kárpát-medencében, nemzetünk lelki megújulásáért. Az utólagos visszajelzések szerint több mint 30 ezer
• 17 •
pálos programok
2017. karácsony
ember vett részt 840 helyszínen, a határainkon
túlról pedig még 18 országból csatlakoztak plébániák.
A pálos rend kolostorai is csatlakoztak a kezdeményezéshez templomaikban. A pécsi
Pálos templomban kb. 80 fő, a Sziklatemplomban aznap este megtartott jubileumi engesztelő virrasztáson kb. 15 fő, Márianosztrán
25 fő, Pálosszentkúton (Petőiszálláson, a Magyar Szentek és Boldogok Kápolnájában) 10 fő,
Hargitafürdőn 24 fő vett részt a meghirdetett
szentségimádásokon.
csoportok jelentkezését (40 főig). Bejelentkezni, érdeklődni lehet a plébánián telefonon:
76/700-911, 20/775 2555 vagy e-mailen:
zarandokhaz@gmail.com.
•
Az alábbiakban azokat a programokat közöljük,
melyeknek időpontja megérkezett lapzártáig.
A további programokról templomainkban és
honlapjainkon adunk tájékoztatást.
Hungarikummá
nyilvánították a pálos rendet
A Hungarikum Bizottság december 5-i ülésén meghozott határozatával a Magyar Pálos
Rendet hungarikummá nyilvánította. Előző
számunkban hírül adtuk, hogy Lezsák Sándor
a Hungarikum Bizottság elnökeként a páloszszentkúti pünkösdi búcsún személyesen jelentette be, hogy a Magyar Pálos Rendet felvették a Magyar Értéktárba, azaz a kiemelkedő
nemzeti érték címet viseli. Ez a lépés volt egyben a hungarikummá nyilvánítás előtti utolsó
állomása.
pálos
programok
2017. december – 2018. április
BUDAPEST
Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom
•
•
•
•
Kapható a 2018-as Pálos
falinaptár
A 2018-as falinaptárban a pálos
kolostorok környezetében készült
fotókon keresztül az Isten teremtette világ szépségeit mutatjuk be.
A naptár 500 Ft-os áron kapható templomainkban.
•
Zarándokház Pálosszentkúton
A pálosszentkúti zarándokház egész évben
várja a testi-lelki felfrissülésre vágyó családok,
• 18 •
•
minden csütörtökön – 9-17 óráig egész
napos szentségimádás a szentségi
kápolnában; 22 órakor művészek
szentségimádása
minden hónap első péntekén – engesztelő
szentségimádás Krisztus egyházáért;
minden hónap 13-án – Fatimai
engesztelőnap nemzetünk lelki
megújulásáért. 8.30: szentmise, 10 óra:
szentségimádás, 11 óra: ünnepi szentmise
(8.30-tól gyónási lehetőség)
•
minden hónap 28-án – 19
óra: imaóra az abortusszal
elkövetett bűnök engesztelésére
•
havonta egyszer – a Pálos
Baráti Kör tartja rendezvényeit;
•
január 14. – Első
Remete Szent Pál ünnepének
vigíliája – 17 órakor ünnepi
szentmise, a pálos szerzetesek
fogadalomújításával.
április 9. – lelki adoptálás Gyümölcsoltó
Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan,
a 17 órai szentmisében
A Sziklatemplom előterében működő Pálos
Fogadóközpont nyitva: 10-től 19 óráig.
Vasárnap zárva. További információ:
www.sziklatemplom.hu
MÁRIANOSZTRA
Magyarok Nagyasszonya Bazilika
www.marianosztrakegyhely.hu
•
•
•
minden hónap 13-án – 18 óra: Fatimai
engesztelőnap keresztúttal, rózsafüzérrel, szentségimádással, szentmisével és
a Lorettói litániával nemzetünk lelki
megújulásáért
január 24. – Esztergomi Boldog Özséb
ünnep – 10.30-kor ünnepi szentmise;
április 9. – lelki adoptálás Gyümölcsoltó
Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan.
PÁLOSSZENTKÚT
Kisboldogasszony-templom
•
•
•
•
minden hónap első péntekén – Fériak
gyalogos zarándoklata; indulás 17 órakor
Kiskunfélegyházáról, az Ótemplom elől.
Érkezés kb. 20 órakor a pálosszentkúti
kegyhelyre. Majd engesztelő virrasztás
Magyarországért.
február 2. – A Szeretetláng átadása;
március 29–31. – Húsvéti Szent
Háromnap;
április 9. – lelki adoptálás Gyümölcsoltó
Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan.
Pálosszentkúton egész évben nyitva tartó zarándokszállás várja a zarándokokat, csoportokat. A további részletekről a palosszentkut.hu
és facebook.com/Palosszentkut oldalakon vagy a
+36 20 775 2555 telefonon érdeklődhet.
PÉCS
Pálos (Szent Imre) templom
•
•
•
•
•
minden szentmise előtt 17.20-kor rózsafüzér
csütörtökönként – szentségimádás a 18
órai szentmise után
minden hónap utolsó csütörtökje –
18 óra: SERRA szentmise a papi és szerzetesi hivatásokért
havonta egyszer – a Pálos Baráti Kör
tartja rendezvényeit;
január 15. – Első Remete Szent Pál
ünnepének vigíliája – 18 órakor ünnepi
szentmise, a pálos szerzetesek fogadalomújításával;
•
•
március 29–31. – Húsvéti Szent Háromnap – lelkigyakorlat;
április 9. – lelki adoptálás Gyümölcsoltó
Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan,
a 18 órai szentmisében.
PÉCS
Lyceum-templom
•
•
minden hónap első csütörtökjén a 17 órai
szentmise után 18.15 óráig csendes
szentségimádás;
minden hónap harmadik szombatján
– 18.30-kor karizmatikus közösségek
szentmiséje.
A Lyceum templom (7621 Pécs, Király u.
44/a.) kriptájában található urnatemetőben 1, 2,
3, és 4 személyes urnafülkék válthatók 25 évre.
Érdeklődni munkanapokon 8.00 és 16.00 óra
között a 72/515-425-ös telefonszámon lehet.
HARGITAFÜRDŐ
Szent István-templom
•
•
•
•
minden szentmise előtt rózsafüzér
január 7. – 9.30: ünnepi szentmise
Vízkereszt ünnepén, utána házszentelés;
január 15. – 18 óra: ünnepi szentmise
Remete Szent Pál tiszteletére;
január 20. – 18 óra: ünnepi szentmise
Boldog Özséb tiszteletére.
(A január 15-i és a 20-i szentmisét az erdélyi
és a magyarországi Mária Rádió élőben
közvetíti.)
Kedves Olvasók! Felhívjuk igyelmüket, hogy
a rendi értesítőnkben ezentúl a pálos templomok miserendjét külön nem közöljük.
A szentmisék időpontjairól, a további programokról és az esetleges változásokról a rend
honlapján (palosrend.hu), s a templomok hirdetéseiből értesülhetnek.
•
„Oh te kényes, puha lélek, ki testedben a legkisebb alkalmatlanságot sem akarod érezni!
Ide közelíts, a jászolhoz! […] Oh te hívságos, pépes lélek, kin ragyog, fénlik, suhog az ezüstös,
aranyos ruházat, kinek fej- s test cifráztatására már nem szőhet elegendő ékességet Hollandia, Anglia, Saxonia! Ide közelíts, a jászolhoz! Nézd az Isten szegénységét! Nincs háza,
melyben lakjon; nincs bölcsője, melyben nyugodjon; nincs pólája, melybe takartasson; nincs
vánkosa, melyen feküdjön; nincs tüze, melynél melegedjen; minden vagyona egypár darab
borzas posztó. S nem pirulsz el ezent látván? Oh te haragos, tűrhetetlen lélek, ki az eget töltöd
bé panasszal, ha felebarátod vagy atyádia nem segít szükségedben, ha hozzád háladatlan!
Ide közelíts, a jászolhoz! Nézd az Istent! Tulajdon várasából kirekesztetik, az atyaiak közt
helye nincs, a vendégfogadóban szállást nem talál, az oktalan állatok közt kell nyugodnia.
A világ őáltala lett, és a világ őtet meg nem ismérte. S nem pirulsz el ezent látván?”
Alexovics Vazul (1742–1796) pálos szerzetespap: Közelíts a jászolhoz, prédikációrészlet, 1789
Felelős kiadó: Csóka János OSPPE tartományfőnök
Kiadó: Magyar Pálos Rend
Szerkesztőbizottság: Kovács Adrienn, Sarbak Gábor,
Sudár Annamária és dr. Szentirmay Tamás
Graika, tipográia: Török Máté
Borítófotó: Török Máté
I S SN: 2 0 6 2 – 1 0 9 4