Academia.eduAcademia.edu

Iskolai úszásoktatás a tantervi változások tükrében

2020, Conference: XVIII.Szentágothai Multidiszciplináris Konferencia és Hallgatói Verseny JSMC

Bevezetés Magyarországon a testnevelés oktatása jelentős változásokon megy keresztül, elég a mindennapos testnevelésre gondolni, vagy a ”Minden gyermek tanuljon meg úszni!” programra. Az iskolai úszásoktatást az 1777-es Ratio Educationis is jegyzi, de a nyílt vizekben történő úszást tiltja. A feljegyzések alapján hazánkban 1805-ben oktattak először intézeti keretek között úszást a haladó szellemű testnevelőknek köszönhetően a Sárospataki Református Iskolában. Országos szinten tantervi megjelenés formájában az 1900-as évek elejétől találunk feljegyzést az úszásoktatásról, mint kiegészítő tananyag. Később, egy 1959-es rendeletnek és az 1960-ban elkezdődött uszodaépítési programnak köszönhetően ötödik osztálytól kötelezővé tették, ahol az infrastruktúra lehetővé tette. Módszer A pedagógiailag elemezhető tantervi forrásbázis kritikával kezelt bemutatásán túl, azonos szempontrendszer kialakításával, elemzéssel vizsgáltuk az elérhető szöveges tanterveket, közleményeket. A tanterveken belül kizárólag a testnevelés témakörével foglalkoztunk, azon belül kerestük az úszásoktatással kapcsolatos kulcsszavakat a szövegkörnyezet tükrében. Célunk, hogy azonosságokat és különbözőségeket keresve feltárjuk az általános iskolai úszásoktatás megjelent tantervi követelményeit, milyen korosztályoknál milyen minimum céllal tanítottak. Az alapcélok mellett figyelembe vettük a legfrissebb külföldi szakirodalmakat, amelyek alapján megállapítható, hogy a vízbiztonság meghatározását jelentő 15 kompetencia közül, kiadásonként mennyi jelent meg hazánk oktatási tervezeteiben. Eredmények Összegzésként elmondható, hogy a pozitív irányban fejlődő infrastrukturális körülményekkel nem vonható párhuzam a tantervek alapján leszűrhető vízbiztonságot jelentő kompetenciák meglétével. Előfordult, hogy egy-egy korábban kiadott tanterv részletesebb, célorientáltabb feladatokkal, követelményekkel járult hozzá az úszásoktatás minőségéhez és eredményességéhez, mint a 2000-es évek elején megjelent tantervek némelyike.

Iskolai úszásoktatás a tantervi változások tükrében Kovács Zsófia1,2, Prisztóka Gyöngyvér3 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola 2 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Testnevelés- és Mozgásközpont 3 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Sporttudományi és Testnevelési Intézet 1 Témavezető: Dr. Prisztóka Gyöngyvér kovacs.zsofia2@pte.hu Bevezetés Magyarországon a testnevelés oktatása jelentős változásokon megy keresztül, elég a mindennapos testnevelésre gondolni, vagy a ”Minden gyermek tanuljon meg úszni!” programra. Az iskolai úszásoktatást az 1777-es Ratio Educationis is jegyzi, de a nyílt vizekben történő úszást tiltja. A feljegyzések alapján hazánkban 1805-ben oktattak először intézeti keretek között úszást a haladó szellemű testnevelőknek köszönhetően a Sárospataki Református Iskolában. Országos szinten tantervi megjelenés formájában az 1900-as évek elejétől találunk feljegyzést az úszásoktatásról, mint kiegészítő tananyag. Később, egy 1959-es rendeletnek és az 1960-ban elkezdődött uszodaépítési programnak köszönhetően ötödik osztálytól kötelezővé tették, ahol az infrastruktúra lehetővé tette. Módszer A pedagógiailag elemezhető tantervi forrásbázis kritikával kezelt bemutatásán túl, azonos szempontrendszer kialakításával, elemzéssel vizsgáltuk az elérhető szöveges tanterveket, közleményeket. A tanterveken belül kizárólag a testnevelés témakörével foglalkoztunk, azon belül kerestük az úszásoktatással kapcsolatos kulcsszavakat a szövegkörnyezet tükrében. Célunk, hogy azonosságokat és különbözőségeket keresve feltárjuk az általános iskolai úszásoktatás megjelent tantervi követelményeit, milyen korosztályoknál milyen minimum céllal tanítottak. Az alapcélok mellett figyelembe vettük a legfrissebb külföldi szakirodalmakat, amelyek alapján megállapítható, hogy a vízbiztonság meghatározását jelentő 15 kompetencia közül, kiadásonként mennyi jelent meg hazánk oktatási tervezeteiben. Eredmények Összegzésként elmondható, hogy a pozitív irányban fejlődő infrastrukturális körülményekkel nem vonható párhuzam a tantervek alapján leszűrhető vízbiztonságot jelentő kompetenciák meglétével. Előfordult, hogy egy-egy korábban kiadott tanterv részletesebb, célorientáltabb feladatokkal, követelményekkel járult hozzá az úszásoktatás minőségéhez és eredményességéhez, mint a 2000-es évek elején megjelent tantervek némelyike. Kulcsszavak iskolai úszásoktatás, tantervelemzés, testnevelés, úszástudás, vízbiztonság