Ugrás a tartalomhoz

Zebu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Alfa-ketosav (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. július 19., 20:54-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (A 18. században leírt alfajok kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. július 19.) ezen a változaton alapul.
Zebu
Zebu a jellegzetes vállpúpjával
Zebu a jellegzetes vállpúpjával
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bovina
Nem: Tulok (Bos)
Faj: B. taurus
Linnaeus, 1758
Alfaj: B. t. indicus
Tudományos név
Bos taurus indicus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Bos indicus
  • Bos primigenius indicus Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zebu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zebu témájú kategóriát.

A zebu vagy másképp a púpos szarvasmarha (Bos taurus indicus korábban Bos primigenius indicus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó szarvasmarha (Bos taurus) egyik alfaja.

Eredete és előfordulása

[szerkesztés]

A zebu Dél-Ázsiából, főleg Indiából származik. Valószínűleg az Indus-völgyi civilizáció háziasította meg a ma már kihalt, dél-ázsiai őstulok alfajából, a Bos primigenius namadicusból. A B. p. namadicusból a zebuba való szelídítés körülbelül 9000 éve kezdődött.[1][2][3]

Manapság ezt a háziállatot főleg a trópusokon tenyésztik, mert jól tűri a magas hőmérsékleteket. Ezeken a helyeken tiszta fajtájúakat vagy közönséges szarvasmarhákkal (Bos taurus taurus), illetve egyéb Bos-fajokkal keresztezett fajtájúakat tenyésztenek. A legtöbb zebutenyésztő Dél-Ázsiában, Afrikában, Madagaszkáron, Ausztráliában, és Dél-Amerikában él.[4][5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Az állat legfőbb jellemzői a vállpúpja és a nyakán csüngő, nagy bőre. Fülei lógóak. Szarva, fajtától függően különböző méretű és fesztávolságú.[6]

Fajtái

[szerkesztés]

Mivel a zebu előfordulási területe igen nagy, számos fajtáját tenyésztették ki, az adott élőhelynek és felhasználásnak megfelelően.

Az alábbi fajták, a legtöbbet tenyésztettek Ázsiában:

Míg az alábbi fajták, a legtöbbet tenyésztettek Afrikában:

A Sanga marha az ázsiai zebu és az őshonos afrikai púpnélküli marha kereszteződéséből jött létre. A többi afrikai zebu fajta a Sanga marha leszármazottja. Az afrikai zebuk, abban különböznek az ázsiaiaktól, hogy púpjaik kisebbek és előbbre helyezkednek el a háton.

Brazíliába a 20. század elején vittek először zebukat. Ezek az indobrazíliai marha és Nelore marha, illetve Guzerat marha hibridjei voltak. Manapság Brazíliában kitenyésztették a Canchim marhát;[30] ez a fajta 63 százalékban Charolais marha[31] és 37 százalékban zebu. Ennek a hibridnek a húsa ízletesebb, mint a zebué, de jobban tűri a forróságot, mint az közönséges szarvasmarha.

A Hanu marhát Koreában tenyésztették ki, szintén a zebu és a közönséges szarvasmarha keresztezésével. Dél-Koreában igen kedvelik a húsát.[32]

Felhasználása

[szerkesztés]

A zebut sokféleképpen fel lehet használni, illetve hasznosítani. Először is meg lehet fejni, szekérbe vagy eke elé befogni, húsát el lehet fogyasztani, bőrét felhasználni, és ürülékével megtrágyázni a földet.

Érdekességek

[szerkesztés]

A Brahma marha bikákat, gyakran a rodeókon használják fel.

1999-ben a Texas A&M University, sikeresen klónozott egy zebut.[33]

Képek

[szerkesztés]
  • Nelore bika
    Nelore bika
  • Nelore Brazíliában
    Nelore Brazíliában
  • Zebuk Srí Lankán
    Zebuk Srí Lankán
  • Felnyergelt Brahma bika
    Felnyergelt Brahma bika

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ In the Light of Evolution III: Two Centuries of Darwin. National Academies Press, 96. o. (2009) 
  2. ↑ van Vuure, Cis. Retracing the Aurochs: History, Morphology and Ecology of an Extinct Wild Ox. Sofia-Moscow: Pensoft Publishers (2005). ISBN 978-954-642-235-4 
  3. ↑ Rangarajan, Mahesh. India's Wildlife History. Delhi, India: Permanent Black, 4. o. (2001). ISBN 978-81-7824-140-1 
  4. ↑ Pérez-Pardal (2018. november 4.). „Legacies of domestication, trade and herder mobility shape extant male zebu cattle diversity in South Asia and Africa”. Scientific Reports 8 (1), 18027. o. DOI:10.1038/s41598-018-36444-7. JSTOR 18027. PMID 30575786. PMC 6303292. 
  5. ↑ Marshall, Fiona (1989. április 1.). „Rethinking the Role of Bos indicus in Sub-Sahara Africa”. Current Anthropology 30 (2), 235–240. o. DOI:10.1086/203737. JSTOR 2743556. 
  6. ↑ „Definition: Zebu”, Online Medical Dictionary (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.) 
  7. ↑ Brahman Cattle Information in Oklahoma State University - Stillwater|Oklahoma State Livestock Breeds Directory
  8. ↑ Oklahoma State University breed profile. [2008. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  9. ↑ Breed data sheet: Guzera/Brazil. Domestic Animal Diversity Information System of the Food and Agriculture Organization of the United Nations. Accessed August 2017.
  10. ↑ Gyr breed of Cattle. [2003. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  11. ↑ "Hariana — India: Haryana, eastern Punjab" page 245 In Porter, Valerie (1991) Cattle: A Handbook to the Breeds of the World Helm, London, ISBN 0-8160-2640-8
  12. ↑ Breed data sheet: Indubrasil / Brazil (Cattle). Domestic Animal Diversity Information System of the Food and Agriculture Organization of the United Nations. Accessed December 2019.
  13. ↑ Breed data sheet: Kangayam / India (Cattle) Archiválva 2022. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Domestic Animal Diversity Information System of the Food and Agriculture Organization of the United Nations. Accessed January 2021.
  14. ↑ Breed data sheet: Kankrej/India. Domestic Animal Diversity Information System of the Food and Agriculture Organization of the United Nations. Accessed December 2017.
  15. ↑ Nelore Cattle-Cattle Today
  16. ↑ Breeds of Livestock - Ongole, at Oklahoma State University. Reference: Joshi, N.R., Phillips, R.W. (1953) Zebu Cattle of India and Pakistan, FAO Agriculture Studies No. 19, Publ. By FAO, Rome, 256 pp.
  17. ↑ "Rath — India: Alwar and eastern Rajasthan" page 246 In Porter, Valerie (1991) Cattle: A Handbook to the Breeds of the World Helm, London, ISBN 0-8160-2640-8
  18. ↑ Rathi cattle. Department of Animal Science - Oklahoma State University. (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  19. ↑ For desi breed ‘Sahiwal’, Punjab luring farmers with special benefits | punjab$bhatinda. Hindustan Times, 2016. május 6. (Hozzáférés: 2016. október 19.)
  20. ↑ Tharparkar Cattle. Ansi.okstate.edu. (Hozzáférés: 2009. december 11.)
  21. ↑ Red Sindhi Cattle. (Hozzáférés: 2013. július 25.)
  22. ↑ Red Sindhi | Dairy Knowledge Portal. [2016. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  23. ↑ Marleen Felius (1995). Cattle Breeds: An Encyclopedia. Doetinchem, Netherlands: Misset. ISBN 9789054390176.
  24. ↑ Breed data sheet: Ankole-Watusi/United States of America. Domestic Animal Diversity Information System of the Food and Agriculture Organization of the United Nations. Accessed June 2017.
  25. ↑ http://www.thecattlesite.com/breeds/beef/94/boran/
  26. ↑ Archivált másolat. [2017. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  27. ↑ Production and reproduction characteristics of Butana and Kenana cattle of the Sudan. [2006. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  28. ↑ Relationships between production and product traits in subpopulations of Bonsmara and Nguni cattle P.E. Strydom1, R.T. Naudé, M.F. Smith, A. Kotzé, M.M. Scholtz and J.B. van Wyk, South African Journal of Animal Science 2001, 31(3)
  29. ↑ Oklahoma State University breed profile. [2018. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  30. ↑ Oklahoma State University breed profile. [2008. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 2.)
  31. ↑ The Charolais heritage ... a brief history Archiválva 2014. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben.. American-International Charolais Association. Accessed May 2015.
  32. ↑ Deepening about Hanwoo. [2024. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  33. ↑ „Cloning gives second chance for bull”, BBC News, BBC, 1999. szeptember 3. (Hozzáférés: 2008. október 11.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zebu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cattle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • ABCZ - Associação Brasileira dos Criadores de Zebu (Brazilian Zebu)
  • ABCZ - Brazilian Cattle Genetic
  • Senaapathy Kangayam Cattle Research Foundation
  • Wilcox, Robert W. "Zebu's Elbows: Cattle Breeding and the Environment in Central Brazil, 1890-1960" in Territories, commodities, and knowledges: Latin American Environmental History in the Nineteenth and Twentieth Centuries, Ed. Christian Brannstrom. London: Institute for the Study of the Americas 2004, pp. 218–246.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp DOI: 10.5962/bhl.title.542: 72.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zebu&oldid=27300699”