Ugrás a tartalomhoz

Basseterre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Basseterre
Basseterre látképe
Basseterre látképe
Közigazgatás
Ország Saint Kitts és Nevis
Alapítás éve1627
Népesség
Teljes népesség13 220 fő (2001)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
Terület6,1 km² km²
IdőzónaAtlantic Time Zone
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 17° 17′ 54″, ny. h. 62° 44′ 03″17.298333°N 62.734167°WKoordináták: é. sz. 17° 17′ 54″, ny. h. 62° 44′ 03″17.298333°N 62.734167°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Basseterre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Basseterre a Karib-tengerben fekvő Saint Kitts és Nevis fővárosa.

Földrajz

[szerkesztés]

Basseterre (=alacsony föld) Saint Kitts szigetének déli partvidékén található, a Monkey Hill (Majom-sziget, 353 m) előterében.

Éghajlat

[szerkesztés]

A trópusi, szavanna klímájú település évi középhőmérséklete 26 °C, a májustól novemberig tartó időszakban kapja 1150 mm csapadékának döntő többségét.

Basseterre éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)27,027,028,028,029,031,031,031,032,031,029,028,029,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)24,024,024,024,026,026,026,026,026,026,025,024,025,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)12211211289971121551831961961801401694
Forrás: BBC Weather


Közlekedése

[szerkesztés]

Basseterre kikötője és a város északi határában elhelyezkedő Golden Rock nemzetközi repülőtér (hivatalos neve: Robert L. Bradshaw nemzetközi repülőtér) az utóbbi években átlagosan több mint 30 000 turistát fogad, akik természeti szépségei és a tengeri fürdés lehetősége miatt keresik fel. Közvetlen járatok vannak London, New York és Miami felé, a turistaszezonban más városokból is érkeznek ide gépek.

Története

[szerkesztés]
Basseterre belvárosa

1493-ban, második útja alkalmával fedezte fel Kolumbusz a karib indiánok által lakott szigeteket. 1623-ban angol, majd egy évvel később francia telepesek szállták meg Saint Kitts szigetét; Nevis szigetén pedig 1628-ban tűntek fel az első angol telepesek. Az őslakosság kiirtása után az angolok Saint Kitts középső, a franciák pedig az északi és déli partvidéket foglalták el. 1664-ben Saint Kitts és Nevis is a franciák fennhatósága alá került, s ők alapították meg Basseterre-t. 1713-ban az angolok elűzték a franciákat, akik 1782-ben még visszafoglalták egy évnyi időre. 1783-ban Basseterre az angol koronagyarmat székhelye lett. 1866-ban nagy földrengés és tűzvész pusztított, de a város újjáépült. 1983. szeptember 19-én Basseterre a független szigetállam fővárosa lett.

Gazdasága

[szerkesztés]

A szigetek fő kincse a cukornád. A főváros északkeleti részén épült fel Basseterre legnagyobb ipari létesítménye, a cukorgyár. További mezőgazdasági termékek: trópusi gyümölcsök, gyapot termesztése, feldolgozása és exportja.

Itt található a Kelet-Karibi Központi Bank központja.

Közlekedése

[szerkesztés]

Az ország vasútvonalát a cukorgyárhoz való szállítás, a trópusi gyümölcsök és a gyapot kivitelének megkönnyítése érdekében fektették le.

Basseterre kikötője és a város északi határában elhelyezkedő Golden Rock nemzetközi repülőtér egyre több turistát fogad, akik az ország természeti szépségei és a tengeri fürdőzés miatt keresik fel.

Építészet

[szerkesztés]
Basseterre, Szent György katedrális

A főváros szíve a mólókkal övezett kikötő környékén terül el. A város gyarmati időket idéző György-kori és Viktória-korabeli kereskedő- és lakóházai közé új szállodák, üzletek illeszkednek. Itt található a kormányzati szerveknek otthont nyújtó modern palota is.

Nevezetességek

[szerkesztés]

A város jelképe a Szent György-katedrális. A korábbi római katolikus templom helyén a 17. század közepén épült anglikán templomot az 1886. évi földrengés után újjáépítették.

A város történelmi belvárosa 1998 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.[1]

Lakossága

[szerkesztés]

Lakosainak száma 15 500 fő (2005-ben), azaz a kicsiny ország népességének több mint negyede él itt. A városkában a polgárok négyötödét alkotó négereken és mulattokon kívül indiaiak, kínaiak, és európaiak is megtelepedtek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]