Ugrás a tartalomhoz

Bejrút

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bejrút (بيروت)
Bejrút címere
Bejrút címere		 Bejrút zászlaja
Bejrút zászlaja
Közigazgatás
Ország Libanon
Jogállásfőváros
PolgármesterBilal Hamad
Körzethívószám01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 421 354 fő (2023)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
Terület20 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 53′ 13″, k. h. 35° 30′ 47″33.886944°N 35.513056°EKoordináták: é. sz. 33° 53′ 13″, k. h. 35° 30′ 47″33.886944°N 35.513056°E
Bejrút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bejrút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bejrút a Libanoni Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa. Jelentős közlekedési csomópont, saját földközi-tengeri kikötője és nemzetközi repülőtere van. Az ország közigazgatási rendszerén belül önálló kormányzóságot alkot.

A város széleskörben elterjedt beceneve a "Kelet Párizsa".

Földrajz

[szerkesztés]

Fekvése

[szerkesztés]

Bejrút a Földközi-tenger partján, egy kisebb félszigeten fekszik, mintegy 94 km-rel északra a libanoni-izraeli határtól. A Libanoni-hegység található itt. A város területe nagyjából 100 km², az elővárosokkal együtt. A tengerpartja változatos, homokos partok és meredek sziklák váltakozva követik egymást.

Éghajlat

[szerkesztés]

Bejrút éghajlata forró mediterrán éghajlat. Az éjszakák és a nappalok is melegek, a nyár szinte csapadékmentes. Az ősz és a tavasz hűvös. Augusztus a legforróbb hónap, a havi átlagos maximum hőmérséklet ilyenkor 32 °C, a január és február pedig a leghidegebb hónap, ekkor a havi átlagos minimum hőmérséklet 11 °C. Az uralkodó szél délután és este főképp nyugati irányú, a Földközi-tenger felől, éjszaka megfordul és a szárazföldről a tenger felé fúj.

Az átlagos éves csapadékmennyiség 893 milliméter, a legtöbb eső télen esik, nyáron nem jellemző. A hóesés is ritka, a hegyvidéki területeken fordulhat csak elő a külvárosokban.

Bejrút éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)25,031,036,037,042,040,037,037,037,039,033,029,042,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)17,017,019,022,026,028,031,032,030,027,023,018,024,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)11,011,012,014,018,021,023,023,023,021,016,013,017,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,0−1,02,06,010,013,018,017,016,011,05,0−1,0−1,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)191158945618300551132185893
Havi napsütéses órák száma1311431912433103483603342882452001472940
Forrás: BBC Weather, Danish Meteorological Institute


Történelem

[szerkesztés]
Bejrút a levegőből

A várost és térségét a kánaániták uralták mintegy 13 évszázadig. Ugyancsak innen indult útjára a föníciai nép, majd jártak itt a görögök, majd a rómaiak uralták huzamosabb ideig, később a Szentföld felszabadításáért harcoló keresztesek is elhaladtak itt. Ezek után az arabok hódították meg a vidéket (másodszorra) 1500 körül. Végül a város oszmán uralom alatt állt, egészen addig, amíg az 1920-as évek elején francia mandátum nem lett.

Miután Libanon független lett, a város is fejlődésnek indult. Az 1970-es években kelet Párizsának nevezett városban a 16 évig tartó polgárháború, majd a 2006-os izraeli bombázások is egyaránt súlyos károkat okoztak.

2020. augusztus 4-én egy kikötői robbanás hatalmas károkat okozott és akkor a város mintegy fele súlyosan megsérült.[1] A robbanást még Cipruson is érezni lehetett.

Demográfia

[szerkesztés]

1932 óta nem volt népszámlálás,[2] így csak különböző becslések vannak a népességre vonatkozóan, amelyek Nagy-Bejrútot tekintve a 2 millió főt is meghaladhatják.[3][4]

Népességének változása (agglomeráció, ENSZ becslés):

Év Népesség[5]
1950 322.000
1960 561.000
1970 923.000
1980 1.623.000
1990 1.293.000
2000 1.487.000
2010 1.990.000
2017 2.332.000

Vallás

[szerkesztés]
A Szent György székesegyház és a Mohammad Al-Amin mecset egymás mellett Bejrút központjában.

Bejrút a Közel-Kelet egyik legkozmopolitább városa és vallási felekezetek szerint az egyik legvegyesebb összetételű városa. A városban megtalálható a muzulmán, keresztény, örmény keresztény, zsidó vallás.

Bejrút keleti része többnyire keresztény lakosságú, ahol főleg maroniták, ortodox görögök és örmények laknak, kisebb számban szunnita muszlimok. Bejrút nyugati részén többnyire szunnita muszlimok élnek és kisebb számban drúzok, keresztények és síiták.

Közigazgatás

[szerkesztés]
Bejrút 12 körzete

Bejrút 12 körzetre osztott:[6]

  • Achrafieh
  • Dar Mreisse
  • Bachoura
  • Mazraa
  • Medawar
  • Minet El Hosn
  • Moussaitbeh (+ Ramlet al-Baida)
  • Kikötő (Port)
  • Ras Beirut
  • Remeil
  • Saifi
  • Zuqaq al-Blat
Bejrút polgármesterei
Név Hivatalba lépés ideje Hivatalának vége
1 Nicolas Saba 1995 1999
2 Yaacoub Sarraf 1999 2005
3 Nassif Kaloush 2005 2008
4 Rachid Ammoury Maalouf 2008 2015
5 Dzsamal Itani 2016

A város szülöttei

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Panoráma

[szerkesztés]
Bejrúti panorámakép
Nagyítás
Bejrúti panorámakép

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ index: Irtózatos mulasztás okozhatta a bejrúti robbanást
  2. ↑ Lebanese Ministry of Environment: "Lebanon State of the Environment Report", Chapter 1, page 9, 2001.. [2015. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 8.)
  3. ↑ "Questions & Answers: Water Supply Augmentation Project, Lebanon". The World Bank. 30 September 2014. Retrieved 20 March 2016.
  4. ↑ Encyclopedia of the Nations. Nationsencyclopedia.com. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
  5. ↑ World Urbanization Prospects - Population Division - United Nations. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
  6. ↑ Beirut's official website. [2008. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 23.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Beirut
A Wikimédia Commons tartalmaz Bejrút témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bejrút&oldid=27395086”