Borova (Suhopolje)
| Borova | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Suhopolje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33410 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 570 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 17° 27′ 40″45.784000°N 17.461000°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 17° 27′ 40″45.784000°N 17.461000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borova falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőce központjától 8 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Bilo-hegység előterében és annak északi lejtőin fekszik. Főbb településrészei Kusmdč, Stara Borova (a falu régi része), Nova Borova (a falu újabb része), Jarak és Draga. A falut középtájon a Bilo-hegységben eredő, délről északra folyó Dabrovica-patak szeli át. A patak közelében találhatók a falu fontosabb intézményei, a szakrális épületek, az iskola és a horvát ház.
Története
[szerkesztés]Az itt talált leletek alapján a Dabrovica-patak völgyében már a történelem előtti időben is éltek emberek, de vannak itt középkori településre utaló források is. A területen régészeti feltárás még nem történt.
A mai Borovát Hercegovinából, Montenegróból és Kelet-Boszniából érkezett szerbek alapították a 17. században. Nevét a lucfenyő szláv nevéből (bor) kapta valószínűleg azért, mert területe nagyrészt ilyen fákkal volt benőve. Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól a 18. század folyamán Horvátország különböző részeiről valamennyi horvát lakosság is betelepült ide.
A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Borrovo” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Borovo” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Borovo” néven 123 házzal, 79 katolikus és 698 ortodox vallású lakossal szerepel.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.
A településnek 1857-ben 765, 1910-ben 1.478 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 33%-a szerb, 29%-a horvát, 19%-a német, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején az üldöztetés elől elmenekült német és magyar lakosság helyére a háború után horvátok és szerbek érkeztek. 1991-ben 959 főnyi lakosságának 47%-a horvát, 36%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 710 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 765 | 930 | 1.042 | 1.247 | 1.270 | 1.478 | 1.292 | 1.241 | 1.184 | 1.199 | 1.221 | 1.203 | 1.042 | 959 | 810 | 710 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1742-ben épült. A templomot 1747-ben szentelte fel Sofronije Jovanović pakrác-szlavóniai ortodox püspök. A templomot 1942-ben az usztasák földig rombolták. Azóta az istentiszteleteket a parókia kápolnájában tartják. A borovai parókiához tartoznak Rezovác, Pčelić, Budanica és Gradina települések pravoszláv hívei.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pravoszláv kápolna közelében áll. Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült, de helyreállították.
Kultúra
[szerkesztés]A helyi kulturális élet fő szervezője a KUD „Branislav Nušić” szerb kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet eredetileg 1951-ben alapították, majd működése szünetelt. 1996-ban újraalapították. Ma mintegy 300 tagot számlál. Folklórcsoportja, gyermekcsoportja, tamburazenekara, képzőművészeti csoportja és színjátszó társulata működik.
Egyesületek
[szerkesztés]A borovai önkéntes tűzoltóegyletet (DVD Borova) 1930-ban 44 taggal alapították. Ma 27 aktív és 230 támogató tagot számlál.
Oktatás
[szerkesztés]A helyi oktatásról az első feljegyzés 1860-ból származik, amikor néhány gyerek írást, olvasást és számolást tanult a faluban, de a lányoknak még nem kellett iskolába járni. A régi iskola épületében 1874-ben indult meg az oktatás. Az iskolának két osztályterme volt és egy tanítói lakás is tartozott hozzá. 1880-tól az iskolát már a lányok is látogatták, de elkülönítve tanultak. 1950-ben már négy osztályban összesen 121 tanulóval zajlott az oktatás, de a következő időszakban a tanulók száma évről évre jelentősen csökkent. Az iskolák átszervezése során a suhopoljei elemi iskola területi iskolája lett. Az új iskolaépület 2006-ban épült fel. A legutóbbi adat szerint az iskolát 18 tanuló látogatta.
Sport
[szerkesztés]Az NK Borova labdarúgóklubot 2011-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 71. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 63. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Suhopolje község hivatalos honlapja (horvátul)
- A suhopoljei római katolikus plébánia honlapja (horvátul)
- A pakrác-szlavóniai pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
- A borovai Branislav Nušić kulturális és művészeti egyesület honlapja Archiválva 2018. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Suhopolje turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Bus.hr:Kulturna dobra općine Suhopolje (horvátul)
- A suhopoljei elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
