Brassó megye
| Brassó megye (Brașov) | |
 | |
 | |
| Brassó megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Brassó |
| Jelzés | BV |
| Terület | 5363 km² |
| Körzethívószám | +40 x68[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 546 615 fő (2021. dec. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Térkép | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó megye témájú médiaállományokat. | |
Brassó megye (románul județul Brașov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el. Székhelye Brassó (253 200 lakos). Szomszédos megyéi: Kovászna megye keleten, Szeben megye nyugaton, Maros megye és Hargita megye északon, Argeș megye, Dâmbovița megye és Prahova megye délen.
Földrajz
[szerkesztés]
Brassó megye területe 5363 km². Délen a Kárpátkanyar és a Déli-Kárpátok hegyei húzodnak: Fogarasi-havasok, Bucsecs-hegység, Királykő, Nagykőhavas és Keresztényhavas. Délkeleten van a Brassói-medence (Barcaság), nyugaton és északon az Olt folyó völgye. Ezek veszik közre a Persányi-hegységet. A megye legmagasabb pontja a Fogarasi-havasokban található Nagy-Vistea (2527 m). Egy másik 2500-as hegy a Bucsecs-hegységben lévő Omu-csúcs (2507 m).
Éghajlat
[szerkesztés]Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az évi átlagos hőmérséklet -2,5 °C alá esik a déli, 2000 m-nél magasabb területeken, 7,5 °C az dombságokon, 7,8 °C a keleti medencékben és 8,2 °C nyugaton. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -11,1 °C a hegyeken, -5,3 °C a medencékben, a legmelegebb hónapé 5,7 °C, illetve 18 °C. A legmagasabb mért hőmérséklet 39,5 °C volt, amelyet 1951-ben mértek Szecselevárosban, a legalacsonyabb -38.5 °C 1942-ben Botfaluban. Az átlagos csapadékmennyiség 1400 mm a hegyekben, 600–750 mm az előhegyeken és az alacsonyabb területeken. Az uralkodó szél nyugati és északnyugati, 8 m/s-nél magasabb átlagos sebességgel a hegyeken és 3 m/s a medencékben. A főn a Fogarasi-havasok északi oldalára jellemző.
Történelem
[szerkesztés]
Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.A mai Brassó megye a régi Brassó vármegye és Fogaras vármegye területén fekszik.
Népesség
[szerkesztés]
2000-ben a megye lakossága 634 881 volt, a népsűrűség 118/km². 2011-ben az 549 217 fő 82,5%-a román, 7,2%-a magyar, 3,4%-a roma, 0,5%-a német volt. Régen a román népesség főleg a megye nyugati és délnyugati részén volt jelen, a magyarok keleten, a németek északon és Brassó környékén.
A megye népességének változása (a mai területre számítva):[3][4]
Települések
[szerkesztés]A megyében 165 település van. Ezek közül négy municípium (Brassó, Feketehalom, Fogaras és Négyfalu), hat város (Barcarozsnyó, Kőhalom, Predeál, Vidombák, Viktóriaváros és Zernest) és 48 községközpont.[5]
Szecseleváros vagy Négyfalu (Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös összeolvadásából keletkezett), illetve Pürkerec, Tatrang és Zajzon falvak együtt a Hétfalunak nevezett csángó faluegyüttest, kulturális egységet alkotja.
Brassó megye közigazgatása | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Gazdaság
[szerkesztés]Brassó környéke Románia legfejlettebb területei közé tartozik. Jelentős iparágak vannak jelen. A második világháború során Brassóban gyártották az IAR 80 vadászrepülőgépeket. A 20. század második felében erőteljes iparosítás folyt, ami hatalmas ipari központokat és gyárakat (helikopter, traktor, kamion stb.) eredményezett. Ezek egy része 1989 után nem tudott igazodni az új rendszerhez, és bezárták. A nagy munkanélküliség miatt Brassó és a környékbeli városok lakossága jelentősen lecsökkent. Fogaras és Viktóriaváros körül nagy kémiai üzemek működnek, amelyek szennyezik a környezetet.
Közlekedés
[szerkesztés]
Brassó Románia legfontosabb vasúti csomópontja. A megye első repülőterét Hargita és Kovászna megye részvételével 2006-ban kezdik el építeni 85 millió dollár költségvetéssel a Brassó melletti Vidombákon. A repülőtér a személyi- és teherforgalmat egyaránt kiszolgálja. Várhatóan tíz éven belül épül meg a Brassót Bukaresttel és Nagyváraddal összekötő autópálya.
Turizmus
[szerkesztés]Brassó megye Románia egyik legnagyobb turista központja. Legfontosabb célpontok: Brassó régi városrésze, Brassópojána üdülőhely, Predeal üdülőhely, Törcsvár környéke a Drakula kastéllyal, a Fogarasi-havasok, Fogaras és Barcarozsnyó középkori erődjei.
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Brassó Megyei Prefektúra nyilvántartása
További információk
[szerkesztés]
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
