Heidelbergi magyar peregrinusok listája
Az alábbi listában a heidelbergi magyar peregrinusokat soroljuk fel. Az önálló szócikkel nem rendelkezők neve ide irányít át, ezért nevük vastagítva jelenik meg, és a forrásban fellelhető összes lényeges adat fel van tüntetve. Az önállóan is nevezetesekről csak az azonosításhoz szükséges adatok szerepelnek, a többi információ a hivatkozott szócikkben található.
Noha egy-egy magyar diák beiratkozására már 1460-ból, 1502-ből és 1505-ből van adat,[1] a magyar diákok heidelbergi peregrinációja a 16. század második felétől kezdve a 17. század első két évtizedében volt jellemző. A Heidelbergi Egyetem tanulmányi színhellyé választása az 1590-es években vált tömegessé, amikor a Pfalzi Választófejedelemség a reformáció élére állt. A lutheri tanokat követő Wittenberggel szemben Heidelberg a helvét irányzat központjává vált, de unitárius diákok is tanultak itt. A városba irányuló peregrináció fénykora a harmincéves háborúig tartott, amikor 1622-ben a Katolikus Liga Tilly által vezetett katonái feldúlták a várost; ezt követően a református diákok leginkább Hollandia és Anglia felé tájékozódtak. A heidelbergi peregrinusok hazatérve máig jelentőst hatást gyakoroltak a vallási, kulturális és politikai életre.[2]
- Albensis Nagy János (Albensis János, Fehérvizi János, Gyulafehérvári János) (17. század) prédikátor[3][4]
- Alvinczi Péter (Nagyenyed, 1570 – Kassa, 1634. november 26.) református lelkész, hitvitázó[5][6]
- Sebastianus Ambrosius Ambrosius Lam Sebestyén fia, Görlitzben és Wittenbergben is tanult. Műve: Ad solennem miraculose recuperati Jaurini recordationem (Görlitz, 1602). Ismert két levele Szenczi Molnár Alberthez.[7]
- Aszalós Mihály[8][9]
- Bakai Jacobides Gergely (Bakai Gergely) művei: Disputatio theologica de sacramento coenae domini et missa pontificia (1617); Theses theologicae de ecclesia (1617). 1627-ben sárospataki lelkészként szolgált.[10][11]
- Balai Mihály református lelkész.[12][13]
- Barcsai Zsigmond (? – 1652. február 23.) középszolnoki főispán(?)[12][14]
- Martinus Bausner[15]
- Békési András Tanult a marburgi egyetemen is. Művei: De legis usu et abusu (Heidelberg, 1616); De vocatione ministrorum Ecclesiae (1615); De satisfactione Christi pro nobis (1616).[16]
- Békési Péter műve De officio triplici mediatoris Christi (1602)[16]
- Bethlen István (1606 – 1632. december 23.) nagyváradi főkapitány, főispán[17][18]
- Bihari Pap Benedek kolozsvári református rektor.[19]
- Bojthi Veres Gáspár (Bojt, 1595 körül – 1640 után) tanár, Bethlen Gábor titkára és I. Rákóczi György fejedelem udvari embere[20][21][22]
- Bornemisza János Járt Wittenbergben és Marburgban is. 1624-ben adakozott Szenczi Molnár Albert Kálvin-fordításának, az Institutiónak kiadására.[23]
- Borsai Márton Tanult Marburgban is. 1633-ban Telegden volt pap.[24]
- Borzási B. Balázs Bereg megyei származású. Művei: Dissertatio qua symboli d. Athanasii de sss. Trinitate notis breviter declerata doctrina. (Heidelberg, 1618) és De perseverantia sanctorum in fide. (Heidelberg, 1620). A heidelbergi tanulók 1617-ben latin verseket adtak ki Bethlen Gábor dicsőítésére, az ő verse is köztük van.[24][25]
- Borzási C. Péter (Borzási Csopa Péter) Disputációi: De vanitatibus Bell (armini) circa controversiam de clericis. (Heidelberg, 1611) és De vanitatibus Bellarmini circa controversiam de gratia et libero arbitrio.(Heidelberg, 1611).[26][27]
- Bölöni Mihály 1603-tól orvosi tudományokat tanult. Művei: De lege et evangelio. (Heidelberg, 1604); De coena domini et missa papistica. (Heielberg, 1604) és Theses physicae de natura. (Heidelberg, 1604.)[28][29]
- Budai Karácsony János református lelkész.[30][31]
- Czeglédi György[32]
- Czeglédi Szabó Pál (? –1649. augusztus 26.) dunántúli református püspök 1641-től.[33]
- Csanaki Mant Máté (?, 1594 – Kolozsvár 1636. december)[34][35]
- Csengeri Pásztor József 1625-ben Szatmárnémetiben, 1648-ban Hadadon volt pap. Művei: De peccato (1614); De certitudine fidei, justifications, et per sever entiae fidelium ; nec non bonorum operum perfectione, justificatione et meritis (1615); De Antichristo (1615).[35]
- Csepei Sidó Ferenc műve: Pro Aeterna Divinitate Filii Dei Domini Nostri Jesu Christi, Argumenta quaedam Selectiore ex Apocalipsi S. Joannis Evangelistae et Apostoli excerpta breviterq. ad serta. (Heidelberg, 1618)[35][36]
- Csulai György (? – 1660) erdélyi református püspök[37][38][39]
- Darnai László György 1625-ben Nagymagyaron, 1636 körül Szőnyben volt lelkész. Művei: Három cím nélküli disputáció (1619); Disputatio harmonica confessionum Augustanae, Palatinae et Helveticae, Orthodoxorum consensum exhibens.[40]
- Debreceni Nagy Ferenc az 1630-as évek elején Tállyán volt pap.[41]
- Debreceni Sós Péter 1597-ben még Wittenbergben tanult. 1598. április 8-án iratkozott be a heidelbergi egyetemre. 1598. augusztusban a beteg Szenczi Molnár Albertet adománnyal segítette. Allacrumatio Parentis super funus filioli címmel latin verse jelent meg az 1597-ben Wittenbergben kiadott Threnodiai in praematurum obitum Joannis Wendighi gyűjteményben.[41][42]
- Decsi István (? – Nagyvárad, 1631. június 15.) református lelkész[43][44]
- Diószegi Mihály 1646-tól tiszántúli református püspök.[45]
- Diószegi Péter 1615–16-ban tanult Heidelbergben. Műve: De sacrae scripturae authoritate, canone, lectione, necessitate, obscuritate, perfectione. (Heidelberg, 1616.)[46][47]
- Dobrai Várdi Mihály művei: De libertate Christiana (1608); De invocatione Sanctorum (1609); De sacra seriptura (1609); De incarnatione Filii Dei (1609); De vanitatibus Bellarmini circa contraversiam de pseudo-Sacramento Poenitentiae (1610).[45]
- Eperjesi Mihály (1646 – Vízakna 1715. augusztus 20.) református lelkész[48][49]
- Erdőbélteki Mihály Marburgban is tanult. Két cím nélküli disputációja maradt fenn.[50]
- Érsekújvári Gáspár (egyes forrásokban Érsekujvári vagy Újvári; névváltozatain Caspar Uywarinus vagy Caspar Erseck Uyvarinus) 1601. március 29-én iratkozott be a heidelbergi egyetemre. Doktori disszertációja De sa pontificia címmel jelent meg 1601. július 11-én. 1602 szeptembere és novembere között készült visszatérni eredeti lakhelyére, emiatt otthonról ösztöndíját várta, hogy ki tudja fizetni az adósságait.[50][51]
- Fegyvereki Csontos István[52]
- Fegyverneki Hajtó János[52]
- Fegyverneki István 1608. szeptember 13-tól Debrecenben, 1615. november 6-tól Heidelbergben tanult. Műve: Theses theologicae, de potestate ecclesiastica, quas discutiendas proponit. (Heidelberg, 1617).[52][53]
- Félegyházi Máté műve: De justificatione fidei (1603).[54]
- Bartholomeus Fölken[55]
- Geleji Katona István (Gelej, 1589 – Gyulafehérvár, 1649. december 12.) erdélyi református püspök, egyházi író.[56][57]
- Gönci F. János művei: három cím nélküli disputáció; De gubematione rerum formatarum seu Providentia Dei (1620); De Anti-Christo~~ (1620).[58]
- Gyárfás Gáspár (Járfás Gáspár) Három rövid értekezése jelent meg Pareus-féle Collegiorum theologicorum pars altera. (Heidelberg, 1620) című gyűjteményben.[59][60]
- Gyöngyösi Kiséri András[61][58]
- Gyurói Pál (Gyurai Kevi Pál, Kevi Pál) művei: De peccato in genere(1608); De matrimonio errores pontificiorum (1609); De vanitatibus Bellarmini circa controversiam de bonis operibus in particulari oratione, jejunio et eleemosyna (1610).[62][63][64]
- Georgius Hendelius[65]
- Paulus Herbart műve: De persona Christi (1602).[65][66]
- Martinus Hoggeus[65]
- Jászberényi Mátyás (17. század) református lelkész[67][68][69][60]
- Kanizsai Mihály református lelkész.[70][71]
- Kanizsai Pálfi János dunántúli református püspök 1629-től.[72][73]
- Kaposi Sartorius János[74]
- Kárásztelki Szilágyi Pintes Mihály református lelkész.[75][76]
- Károlyi András református lelkész. Művei: De persona et officio Christi mediatoris (1616); De Sacramento coenae Domini (1617); Brevis sermo de coena Domini agenda és prédikáció magyarul a Consecratio Templi Novi című gyűjteményben (Kassa, 1625).[77][78]
- Károlyi Ketü István (17. század) református lelkész[78][79][80]
- Károlyi K. György (Károli C. György) kassai rektor, Bethlen István nevelője. Fennmaradt három cím nélküli disputációja; gyászbeszédet mondott Károlyi Zsuzsanna felett.[81][82]
- Károlyi Sánta Benedek (?, ? – Szatmár, 1631) református lelkész[81][83][84]
- Kecskeméti Alexis János[85][86]
- Kecskeméti Buzás János[86]
- Kecskeméti C. János[87][88]
- Kecskeméthi Mihálfi János[89][90]
- Keresszegi Herman István (Körösszeg, ? – Debrecen, 1641. március 19.) református püspök.[91][92]
- Kernyei Kunrád István[93][94]
- Kertvélyesi Pastoris János[94]
- Keserüi Dajka János (Érkeserű, 1580 – Gyulafehérvár, 1633. május 18.) református lelkész és püspök, egyházi író, Bethlen Gábor udvari papja.[95][96]
- Kisdobszai P. Péter (Kis-Dopszai S. Péter)[97][98]
- Komáromi Flórián Gáspár (Komárom, ? – Tarcal, 1622. június 18.)[99][100]
- Komáromi Szerafin Pál (Seraphin Pál)[100][101]
- Kornis Mihály[102][103]
- Kóródi Bedő Dániel[103][104]
- Kóródi B. István[103]
- Kovásznai Imre[105][106]
- Kökényesdi Fekete Tamás[106][107]
- Krausz János[108]
- Thomas Krizhaimer[109]
- Lazari Egri Gáspár[110]
- Lengyel Miklós[111]
- Lévai H. János[111][112]
- Lévai Suba Tamás[113][114]
- Lővei Pellionis György (Leövei (Pellionis) T. György) (17. század) református lelkész[115][116][117]
- Joannes Ludovicus[117]
- Megyei G. Mihály[118]
- Megyeri M. János[118]
- Miklósvári Rácz Tamás (17. század) református tanár[119][120][121]
- Milotai Nyilas István (1571–1623) református püspök[122][123]
- Mindszenti Cz. Imre[124][125]
- Miskolczi Csulyak István[126][127]A heidelbergi egyetemről „hazatérő s Tarcalon 1608-ban iskolamesterséget vállaló Miskolci Csulyak István ebben a kis bortermelő mezővárosban görög nyelvet is tanított.”[128]
- Miskolci Lucius István[129]
- Miskolczi S. János[130][131]
- Mogyorósi Sámuel (18. század)[132][133]
- Muraközi Dús Márton (?, ? – Sárospatak, 1622. második fele) református tanár[134][135][136]
- Nádudvari Szabó György[137][138]
- Nagy János[139]
- Nagyberényi János (17. század) református lelkészjelölt[140][141]
- Onadi P. György[142]
- Óvári Sidó János (17. század) református lelkészjelölt[142][143]
- Pankotai Bán István[144]
- Patai Tatár Mihály[145]
- Pataki Füsüs János[146][147]
- Pécseli Király Imre (Pécsely, 1590 körül – Érsekújvár, 1641 körül) református lelkész[148][149]
- Pécsváradi Péter (? – Nagyvárad, 1645) református lelkész.[150][151][152]
- Péli S. István (17. század) református lelkészjelölt[153][154][155]
- Petri Zobas Ferenc[156]
- Ponicoenus György József (Panicza György József) (17. század) református lelkész[157][158][159]
- Porcshalmi F. Pál[159]
- Prágai András[160][161][162]
- Ráckevi István (Ráczkevei István)[163][164]
- Rákai Márton[165]
- Rettegi Pulchri András[166][167]
- Rimaszombati Mihály (1633 – ?) református esperes[168]
- Joannes Rothus[167][169]
- Paulus Rot[167]
- Sághi Boldizsár Mihály[167]
- Samarjai Máté János (?, 1585. február 21. – ?, 1652) református püspök.[170][171][172]
- Samarjai Sartoris György[173][174]
- Sámsondi Pastoris Márton[175][176]
- Georgius Scholner[176]
- Simándi Bodó Mihály (?, 1591. szeptember 29. – ?, ?) egy ideig püspökséget is viselt református lelkész.[177][178][179]
- Somosújfalvi Érsek Péter[177][180][181]
- Sonkádi János[182]
- Sövényfalvi Lengyel Zsigmond (?, ? – Déva, 1738) ref. esperes[183]
- Súri Orvos Mihály[184][185]
- Súri Orvos Pál (17. század) református lelkészjelölt[186][187][188]
- Szánthai C. Mátyás[189]
- Szántai Pastoris István[189]
- Szatmárnémethi István[190][191]
- Száraszi Ferenc (?–1610) református lelkész[192][193]
- Szegedi L. János (Szeged, ? – ?, ?) református lelkész[194][195]
- Szegedi Pastoris Benedek[196]
- Szegedi Pastoris Dániel[197][198][196]
- Szenci Boros János[199][200]
- Szenczi Molnár Albert ((Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító[201][202][203]
- Szentgyörgyi Nagy Bálint (17. század) református esperes[204][205][206]
- Szentkirályi M. Benedek[206][207][208]
- Szepsi Bényes Pál[209]
- Szepsi H. Mihály[209][210]
- Szepsi Korocs György (17. század) református lelkész[211][212][213]
- Szepsi Sartoris István[214][215]
- Szepsi Vince[216]
- Szikszai András[216][217]
- Szikszai D. István[218][219]
- Szikszai Maior Mátyás[220]
- Szikszai Siderius István[220]
- Szilvási K. István[221]
- Szilvási K. Márton[222][223][224]
- Szölősi Bede János[225]
- Taksonyi Rácz Péter[226][227]
- Tállyai István[226]
- Tállyai Putnoki János (Tállya, ? – Nagyvárad, 1644) református esperes.[228][229][230]
- Thasnádi Kincses Imre[231]
- Stephanus Thomaeus[231]
- Thököly István[231]
- Thököli Miklós[232][233]
- Thuri György[232][234][235]
- Thuri Szántó János (Szento Thuri János) (17. század) református lelkész[236][237][238]
- Tiszabecsi P. Tamás (? – 1645) református esperes.[239][240][241]
- Tornai Pastoris Ferenc[242][243]
- Tölcseki Pitter Mihály (Tölcéki Pitter Mihály) (17. század) református lelkész[244][245]
- Udvarhelyi György [245]
- Újfalvi Katona Imre (Újfalu, 1572 – Bodrogkeresztúr, 1610. október 22.) református lelkész, Rákóczi Zsigmond udvari papja.[246][247][248]
- Újhelyi S. Mihály[249]
- Váci T. Péter[250]
- Váci Sutoris Péter[251][252]
- Váradi Jakab[252]
- Váradi Tonsoris István[253][254]
- Váradi Sartoris András[255]
- Vári Miklós[256][257]
- Varsányi Pastoris Dániel[257]
- Varsányi P. István[258][259]
- Vásárhelyi György 17. század) református lelkész[260][261]
- Vásárhelyi Mózes[262]
- Velechinus István (Stephanus Velechinus, Stephanus Velichinus, Stephanus Pastoris Velechinus, Stephanus Vellecninus)[263][264][265]
- Viski Bene Márton[266]
- Viski Fabricius István[267]
- Vizsolyi Hunyor Mihály[268]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Tonk 1979: 204., 211.
- ↑ Gömöri 1993: 524., Szabó M. 1991: 93., Heltai 1993:540–544., Szabó A. 2007: 1413.
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 255
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 256–257.
- ↑ Heltai 1980: 257.
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 257–258.
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 258–259.
- ↑ a b Heltai 1980: 259.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 260.
- ↑ a b Heltai 1980: 261.
- ↑ Heltai 1980: 262.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 263.
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 263–264.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 264.
- ↑ a b Heltai 1980: 265.
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 265–266.
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 266.
- ↑ Heltai 1980: 266–267.
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Heltai 1980: 268.
- ↑ Heltai 1980: 268–269.
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ a b c Heltai 1980: 270.
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 271–272.
- ↑ Heltai 1980: 272.
- ↑ a b Heltai 1980: 273.
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ Heltai 1980: 273–274.
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ a b Heltai 1980: 275.
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ Heltai 1980: 274.
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ a b Heltai 1980: 276.
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ a b c Heltai 1980: 277.
- ↑ Szinnyei III. (Fa–Gwóth)
- ↑ Heltai 1980: 278.
- ↑ Heltai 1980: 279.
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Heltai 1980: 279–280.
- ↑ a b Heltai 1980: 281.
- ↑ Szinnyei IV. (Gyalai–Hyrtl)
- ↑ a b Heltai 1980: 284.
- ↑ Szinnyei IV. (Gyalai–Hyrtl)
- ↑ Szinnyei IV. (Gyalai–Hyrtl)
- ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa)
- ↑ Heltai 1980: 281–282.
- ↑ a b c Heltai 1980: 283.
- ↑ Szinnyei IV. (Gyalai–Hyrtl)
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Heltai 1980: 285.
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Heltai 1980: 285–286.
- ↑ Heltai 1980: 287.
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Heltai 1980: 287–288.
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ a b Heltai 1980: 288.
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ a b Heltai 1980: 289.
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ a b Heltai 1980: 290.
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Heltai 1980: 290–291.
- ↑ Szinnyei VIII. (Löbl–Minnich)
- ↑ Heltai 1980: 291.
- ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa)
- ↑ Heltai 1980: 291–292.
- ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa)
- ↑ a b Heltai 1980: 292.
- ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa)
- ↑ Heltai 1980: 292–293.
- ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa)
- ↑ Heltai 1980: 293.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ a b Heltai 1980: 294.
- ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis)
- ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa)
- ↑ a b c Heltai 1980: 295.
- ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki)
- ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa)
- ↑ a b Heltai 1980: 296.
- ↑ Szinnyei III. (Fa–Gwóth)
- ↑ Heltai 1980: 296–297.
- ↑ Heltai 1980: 297.
- ↑ Heltai 1980: 297–298.
- ↑ a b Heltai 1980: 298.
- ↑ Szinnyei VII. (Köberich–Loysch)
- ↑ Szinnyei VII. (Köberich–Loysch)
- ↑ Heltai 1980: 298–299.
- ↑ Szinnyei VII. (Köberich–Loysch)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ a b Heltai 1980: 299.
- ↑ a b Heltai 1980: 301.
- ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 302.
- ↑ Szinnyei VIII. (Löbl–Minnich)
- ↑ Heltai 1980: 302–303.
- ↑ Szinnyei VIII. (Löbl–Minnich)
- ↑ Heltai 1980: 303.
- ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt)
- ↑ Heltai 1980: 303–304.
- ↑ szerk.: Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története (2. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 56. o.. 963 05 1641 1 2. kötet (1964)
- ↑ Heltai 1980: 304.
- ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt)
- ↑ Heltai 1980: 304–305.
- ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 305.
- ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt)
- ↑ Heltai 1980: 305–306.
- ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 306.
- ↑ a b Heltai 1980: 307.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 307–308.
- ↑ Heltai 1980: 309.
- ↑ Heltai 1980: 310.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei X. (Ótócska–Popea)
- ↑ Heltai 1980: 310–311.
- ↑ Szinnyei X. (Ótócska–Popea)
- ↑ Heltai 1980: 311–312.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei X. (Ótócska–Popea)
- ↑ Heltai 1980: 312.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 312–313.
- ↑ Szinnyei X. (Ótócska–Popea)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ a b Heltai 1980: 313.
- ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 313–314.
- ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay)
- ↑ Heltai 1980: 314–315.
- ↑ Heltai 1980: 314.
- ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay)
- ↑ a b c d Heltai 1980: 316.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay)
- ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis)
- ↑ Heltai 1980: 317.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis)
- ↑ Heltai 1980: 317–318.
- ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis)
- ↑ a b Heltai 1980: 318.
- ↑ a b Heltai 1980: 319.
- ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 319–320.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Heltai 1980: 320.
- ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 321.
- ↑ a b Heltai 1980: 322.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Heltai 1980: 322–323.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 323–324.
- ↑ a b Heltai 1980: 324.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Heltai 1980: 325.
- ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 325–326.
- ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ a b Heltai 1980: 326.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ a b Heltai 1980: 327.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 328.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Heltai 1980: 329–330.
- ↑ a b Heltai 1980: 330.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Heltai 1980: 330–331.
- ↑ a b Heltai 1980: 331.
- ↑ Heltai 1980: 331–332.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 332.
- ↑ Heltai 1980: 332–333.
- ↑ a b Heltai 1980: 333.
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 334.
- ↑ a b c Heltai 1980: 335.
- ↑ a b Heltai 1980: 336.
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 337.
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 337–338.
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ Heltai 1980: 338.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ a b Heltai 1980: 339.
- ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 339–340.
- ↑ Heltai 1980: 340.
- ↑ Heltai 1980: 340–341.
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ a b Heltai 1980: 341.
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 341–342.
- ↑ Heltai 1980: 342.
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ a b Heltai 1980: 343.
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ Heltai 1980: 343–344.
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 344.
- ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai)
- ↑ Zoványi 1977
- ↑ Heltai 1980: 344–345.
- ↑ Heltai 1980: 345.
- ↑ Heltai 1980: 345–346.
- ↑ Heltai 1980: 346.
Források
[szerkesztés]- Gömöri 1993: Gömöri György: Magyar peregrinusok a XVII. századi Angliában. In Régi és új peregrináció: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon : [a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Szeged, 1991. augusztus 12-16., elhangzott előadások]. Szerk. Békési Imre et al. Szeged: Scriptum; Budapest: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. 1993. 522–528. o. ISBN 963 8335 00 9
- Heltai 1980: Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595–1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, (1980) 243–347. o.
- Heltai 1993: Heltai János: A heidelbergi egyetemjárás, 1595–1621. In Régi és új peregrináció: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon : [a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Szeged, 1991. augusztus 12-16., elhangzott előadások]. Szerk. Békési Imre et al. Szeged: Scriptum; Budapest: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. 1993. 540–548. o. ISBN 963 8335 00 9
- Szabó 2007: Szabó András: A heidelbergi egyetem levéltárának magyar vonatkozású iratai (1560–1622). In „Nem sűlyed az emberiség!”…: Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerk. Jankovich József. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet. 2007.
- Szabó M. 1991: Szabó Miklós: Az erdélyi unitáriusok külföldi egyetemjárása 1848-ig. Keresztény Magvető, XCVII. évf. 2. sz. (1991) 85–104. o.
- Szinnyei: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Tonk 1979: Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest: Kriterion. 1979.
- Zoványi: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
További információk
[szerkesztés]- Heltai János: Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok. Budapest: Balassi. 1994. ISBN 963-7873-49-X
- Peter Meusburger: Magyar diákok a Heidelbergi Egyetemen: Hatótényezők és kölcsönhatások a külföldi egyetemjárás történetében. [Budapest]: ELTE Eötvös K. 2010. ISBN 978-963-312-025-5
- Peregrinatio Hungarica: Studenten Aus Ungarn an Deutschen und österreichischen Hochschulen Vom 16. Bis Zum 20. Jahrhundert. Hrsg. von Márta Fata, Gyula Kurucz, Anton Schindling. (hely nélkül): Franz Steiner. 2006. = Contubernium, 64. ISBN 978-3-515-08908-1
- Szabó Miklós – Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban. 1521–1700. Szeged: József Attila Tudományegyetem. 1992. ISBN 963-481-912-5
|
Ez a lista egyelőre nem teljes. Segíts te is bővíteni, hogy teljes lista lehessen belőle! |