Lutherstadt Wittenberg
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Lutherstadt Wittenberg | |||
Wittenberg, Piactér (Marktplatz) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Szász-Anhalt | ||
Kerület | Wittenberg | ||
Járás |
| ||
Alapítás éve | 1174 | ||
Polgármester | Torsten Zugehör (2015–) | ||
Irányítószám | 06886, 06888, 06889, 06895 | ||
Körzethívószám | 03491 | ||
Rendszám | WB | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 45 588 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 204 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 75 m | ||
Terület | 240,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 51° 52′ 02″, k. h. 12° 38′ 54″51.867100°N 12.648400°EKoordináták: é. sz. 51° 52′ 02″, k. h. 12° 38′ 54″51.867100°N 12.648400°E | |||
Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén | |||
Lutherstadt Wittenberg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lutherstadt Wittenberg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét. Mai nevét (a Lutherstadt előtagot, mely „Luthervárost” jelent) hivatalosan 1938-ban kapta.
Története
[szerkesztés]A mai város területén már 10 ezer éve megtelepedett az ember.
III. Bernát szász hercegferenceseket és kolostort építtetett számukra. Fiuk, II. Albert (ur. 1260-1298) már Wittenbergben rendezte be rezidenciáját, majd 1293. június 27-én városi kiváltságokban részesítette a települést. Wittenberg megindult a polgári fejlődés útján, 1317-ben már saját önkormányzattal, tanáccsal, 1332-ben saját joghatósággal rendelkezett, 1354-ben pedig piactartási jogot kapott.
1180-ban lett Szászország ura, 1212-ben bekövetkezett halála után a Wittenberg körüli vidéket fiainak egyike, I. Albert örökölte. Felesége, Szászországi Ilona 1227-ben behívta aI. Rudolf hercegIV. Károly német-római császár által 1356-ban kiadott Aranybulla Szászország uralkodóját a hét választófejedelem egyikévé tette, ezzel Wittenberg választófejedelmi székfőváros lett. 1380-ban védelmi célból fallal vették körbe a várost. III. Albert herceg 1422-es halálával a drezdai székhelyű Wettin-ház az addigi szász uralkodókat adó wittenbergi Askani-ház fölé kerekedett, és a város elveszítette politikai jelentőségét.
törekvéseinek eredményeként a1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.
1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a hagyomány szerint Luther a vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.
1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült Ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.
1626-ban katonai központ volt. 1636-37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.
1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ban a hétéves háborúban a poroszoké lett.
1806-ban I. Napóleon foglalta el a várost. 1814-ben a francia csapatok távozásával a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a bécsi kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak.
1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.
1944-ben a brit légierő bombázta a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.
Városrészek
[szerkesztés]Városrész neve | Terület (km²) | Lakosság |
---|---|---|
Altstadt | 0,836 | 2244 |
Schlossvorstadt | 3,474 | 4355 |
Lindenfeld | 1,240 | 6411 |
Elbtor | 1,196 | 0 |
Innenstadt | 6,746 | 13 010 |
Apollensdorf | 6,246 | 1367 |
Apollensdorf Nord | 4,907 | 657 |
Piesteritz | 5,573 | 4058 |
Rothemark | 1,050 | 864 |
Wittenberg-West | 0,722 | 2783 |
Kleinwittenberg | 1,152 | 923 |
Griebo | 10,600 | 624 |
West | 30,250 | 11 276 |
Reinsdorf | 4,209 | 917 |
Braunsdorf | 5,761 | 431 |
Dobien | 4,983 | 1410 |
Nudersdorf | 4,966 | 945 |
Schmilkendorf | 6,154 | 204 |
Straach | 5,394 | 604 |
Berkau | 8.823 | 109 |
Grabo | 8,587 | 103 |
Boßdorf | 8,562 | 314 |
Kerzendorf | 7,342 | 111 |
Assau | 8,530 | 38 |
Weddin | 8,260 | 100 |
Kropstädt | 12,951 | 829 |
Jahmo | 8,290 | 141 |
Köpnick | 6,346 | 86 |
Wüstemark | 9,718 | 166 |
Nord | 106,596 | 6508 |
Tonmark | 2,602 | 220 |
Teuchel | 5,824 | 1006 |
Stadtrandsiedlung | 1,131 | 1063 |
Trajuhn | 4,635 | 350 |
Lerchenbergsiedlung | 1,553 | 1952 |
Friedrichstadt | 1,904 | 7713 |
Mochau | 6,631 | 396 |
Thießen | 4,332 | 144 |
Nordost | 28,612 | 12 844 |
Elstervorstadt | 3,415 | 912 |
Labetz | 4,440 | 447 |
Wiesigk | 3,087 | 71 |
Luthersbrunnen | 2,046 | 321 |
Abtsdorf | 3,350 | 1067 |
Euper | 3,912 | 132 |
Karlsfeld | 2,436 | 40 |
Ost | 22,686 | 2990 |
Seegrehna | 27,451 | 857 |
Pratau | 17,119 | 1855 |
Wachsdorf | 1,214 | 52 |
Süd | 45,784 | 2764 |
Összeg 2011 | 240,674 | 49 392 |
Lakosság
[szerkesztés]
|
|
|
Látnivalók
[szerkesztés]- Wittenbergi kastély
- Vártemplom (Schlosskirche)
- Városi templom
- Luther-ház
- Melanchthon-ház
- Cranachhöfe
- Hundertwasser iskola
- Hamlet-ház
- Városháza és a Marktplatz
Múzeumok
[szerkesztés]- Reformationsgeschichtliches Museum der Stiftung Luthergedenkstätten
- Melanchthonhaus
- Stadtgeschichtliche Sammlung – Várostörténeti gyűjtemény
- Julius-Riemer-Museum
- Haus der Geschichte – A történelem háza (NDK retró lakberendezés)
- Stiftung Christliche Kunst Wittenberg
- Dauerausstellung zur Geschichte des Ortstteiles Piesteritz
Polgármesterek
[szerkesztés]- 1703–1714 Johann Ludolph Quenstedt
- 1917–1918 Dr. Friedrich Schirmer
- 1918–1922 Dr. Thelemann
- 1922–1933 Fr. Arnold Wurm
- 1933–1934 Werner Faber
- 1934–1936 Dr.Otto Emil Rasch
- 1936–1937 Landrat Otto Holtz
- 1937–1939 Theodor Habicht
- 1939–1945 Fritz Hofmeister
- 1945–1947 Oskar Gehrischer
- 1947–1950 Friedrich von Basse
- 1982–1989 Klaus Lippert
- 1989–1990 Hans-Joachim Schmidt
- 1990–2015 Eckhard Naumann (SPD)
- 2015– Torsten Zugehör (független)
Média
[szerkesztés]- Offener Kanal Lutherstadt Wittenberg
- Wittenberger Wochenspiegel
- Super Sonntag
- Regionalbeilage Mitteldeutsche Zeitung
- INGO
- OnlineMagazin Stadtnetz Wittenberg
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Németország, Göttingen 1988
- Németország, Bretten 1990
- USA, Springfield (Ohio) 1995
- Magyarország, Békéscsaba 1999
- Dánia, Haderslev 2004
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Augustin Friedrich Walther német botanikus, orvos, sebész és anatómus (1688–1746)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)