Ugrás a tartalomhoz

Föníciai nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Föníciai
Pōnnīm, Dabarīm Kanaʿnīm
Beszélikholt nyelv, tovább él pun nyelvként
TerületKözel-Kelet, az egykori Fönícia és gyarmatai: a mai Libanon, Izrael, Tunézia, Mediterráneum, Ibériai-félsziget, Málta, Dél-Franciaország, Ciprus, Szicília.
Beszélők száma0 fő
NyelvcsaládAfroázsiai nyelvcsalád
   sémi ág
    nyugati csoport
     északnyugati alcsoport
      kánaáni nyelvek
       föníciai nyelv
ÍrásrendszerFöníciai ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalossehol nem hivatalos
Gondozzanincs szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-2phn
ISO 639-3phn
A Wikimédia Commons tartalmaz Pōnnīm, Dabarīm Kanaʿnīm témájú médiaállományokat.

A föníciai nyelv egy olyan nyelv, amelyet eredetileg az egyiptomiul Pūtnak, a föníciaiul, héberül valamint arámiul Kánaánnak, továbbá görögül és latinul Föníciának nevezett part menti területen beszéltek. A nyelv a sémi nyelvek közé, azon belül a kánaáni nyelvek csoportjába tartozik; közel áll a héberhez és az arámihoz, olyannyira, hogy ábécéje megegyezik az óhéber ábécével, és a föniciai feliratokat óhéber tudással meg lehet érteni. A terület, ahol egykor beszélték, ma Libanonhoz, Szíriához és Izraelhez tartozik.

A nyelvet anyanyelvként beszélők a föníciait Pōnnīmnak vagy Kana'nīmnak hívták.

A nyelvet csupán néhány feliratból (például Ahiram koporsója, Kilamuva sírja) és pár soros, más nyelvű könyvekbe írt glosszákból ismerjük. Ugyan néhány római szerző alkotott föníciai nyelven is, ezek az iratok azonban csak fordításokban maradtak fenn, az eredetijük elveszett.

Írás

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 148-157.

További információk

[szerkesztés]