Ugrás a tartalomhoz

Istvántelke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Istvántelke (Štefanovce)
Istvántelke zászlaja
Istvántelke zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1473
PolgármesterSlavomír Bujko
Irányítószám094 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség107 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság199 m
Terület8,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 57′ 36″, k. h. 21° 46′ 26″48.960000°N 21.773889°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 36″, k. h. 21° 46′ 26″48.960000°N 21.773889°E
Istvántelke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Istvántelke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Istvántelke (1899-ig Stefanócz, szlovákul: Štefanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Varannótól 10 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1317-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STEFANÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Leszkóczhoz 1/4 óránnyira; határja 3 nyomásbéli, agyagos, hegyes, zabot, és krompélyt leginkább terem, bikkes erdeje bővelkedik fenyves madarakkal.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stefanócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Matyasócz fiókja, 19 r., 261 g. kath., 5 zsidó lak., görög anyatemplommal, 577 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Istvántelke, azelőtt Stefanócz. Tót kisközség 37 házzal és 191 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Tavarna, a vasúti állomása pedig Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s a XVI. század végén Stephanócz-Wolia alakban is említve van. 1479-ben Istvánvágás néven is említik. 1747-ben Dravetzky Lászlót iktatják némely részeinek birtokába. Az újabb korban a gróf Szirmay, a gróf Barkóczy és a Fándly családoké volt és most a gróf Barkóczy János-féle hitbizományhoz tartozik. 1663-ban a pestis pusztította lakosait. Gör. kath. temploma 1783-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 226, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 215 szlovák lakosa volt.

2011-ben 113 lakosából 109 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk

[szerkesztés]