Ugrás a tartalomhoz

Ötvöskónyi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kónyi szócikkből átirányítva)
Ötvöskónyi
Ötvöskónyi címere
Ötvöskónyi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásközség
PolgármesterSzabad Józsefné (független)[1]
Irányítószám7511
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség816 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″46.287781°N 17.360511°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″46.287781°N 17.360511°E
Ötvöskónyi (Somogy vármegye)
Ötvöskónyi
Ötvöskónyi
Pozíció Somogy vármegye térképén
Ötvöskónyi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ötvöskónyi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ötvöskónyi község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyatád északi szomszédságában fekszik, a város központjától 6 kilométerre. A mai települést két, korábban különálló egykori község alkotja, melyek közül Ötvös a jelenkori belterület déli felének felel meg, míg Kónyi a belterület északkeleti részén helyezkedik el.

A további határos települések: észak felől Segesd, északkelet felől Beled, kelet-délkelet felől Szabás, nyugat felől pedig Somogyszob.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Barcstól a Balaton térségéig húzódó 68-as főút, mely Ötvös településrész főutcáját is képezi egyben; ezen érhető el a település északi és déli irányból is. Kónyi főutcája a 6622-es út, ez a belterület északi részén ágazik ki a főútból Beleg és Kutas felé.

A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Ötvöskónyi megállóhely a belterület legészakibb peremén helyezkedik el – a vonal állomásainak viszonylatában Beled vasútállomás és Somogyszob vasútállomás között –, közúti elérését a főút felől a 66 338-as számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Ötvöskónyi 1929-ben jött létre Ötvös és Kónyi községek egyesítésével, bár a nevet már korábban is használták a két település közös vasútállomásának jelölésére.

Ötvös nevét 13331335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben Vtves és Wthwes alakban írták. A település első lakói feltehetően a 11-12. században királyi ötvösök voltak, akik a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvöseiként dolgoztak. A 16. század elején Báthori-birtok volt; a család várat is építtetett itt. Az 1500-as évek elején készült török portaösszeíráskor Magyar Kristóf és Miklós, valamint Óvári Fülöp birtokának írták. 1530-tól Pekry Lajos birtoka volt. 1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel. 1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. Az 1600-as évek végén végzett összeírásban már Somogy vármegye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, a Batthyány és a Pekry családok voltak.

A 17. századtól már szlovénok (vendek) telepednek meg a községben és a számuk további betelepülőkkel növekedett a 18. századig, akik a Muravidékről érkeztek. Olyan nagy volt a szlovénok aránya a településen, hogy Kónyi még a 19. század végén is zömmel szlovén település volt. A 20. században aztán ezek a lakosok teljesen elmagyarosodtak, s csak Taranyban maradtak fenn legtovább.

Ötvöskónyit 1984. január 1-jén Nagyatádhoz csatolták, 1994-ben lett újra önálló község.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1994–1998: Mikola Vilmos (független)[4]
  • 1998–2002: Mikola Vilmos (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Mikola Vilmos (független)[6]
  • 2006–2010: Pusztai László (független)[7]
  • 2010–2014: Pusztai László (független)[8]
  • 2014–2019: Pusztai László (független)[9]
  • 2019–2024: Szabad Józsefné (független)[10]
  • 2024– : Szabad Józsefné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
925
913
904
876
846
834
816
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 28,6% cigánynak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 8,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 6,2% (20,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 37,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 4,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb katolikus, 3,8% felekezeten kívüli (48,1% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  4. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  11. Ötvöskónyi Helységnévtár
  12. Ötvöskónyi Helységnévtár
  13. Újra kihajtott az ötvöskónyi matuzsálem. Magyar Hírlap, 2014. április 11. (Hozzáférés: 2016. január 4.)[halott link]
  14. Az ötvöskónyi hárs. SEFAG. [2014. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  15. A Nepomuki Szent János-szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  16. A vár romjai a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  17. Geoláda a várromoknál (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2014. december 8.)