Szentborbás
Szentborbás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pavlekovics János (független)[1] | ||
Irányítószám | 7918 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 102 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 52′ 29″, k. h. 17° 39′ 36″45.874722°N 17.660000°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 29″, k. h. 17° 39′ 36″45.874722°N 17.660000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentborbás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentborbás (horvátul: Brlobaš[3]) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban. Somogy vármegye legdélebbi fekvésű települése.
Fekvése
[szerkesztés]A falu 32 kilométerre délkeletre helyezkedik el Barcstól, a Dráva mellett, közvetlenül Somogy és Baranya vármegyék határán; délnyugati határszéle több kilométeres hosszan egybeesik a magyar-horvát államhatárral is. Külterületeinek jelentős hányada a Duna–Dráva Nemzeti Park része.
A határ magyar oldalán csak három települési szomszédja van: északnyugat felől Tótújfalu, északkelet felől Lakócsa, délkelet felől pedig Felsőszentmárton. A határ túloldalán a két legközelebbi település a horvátországi Budakóc (Budakovac) és Detkovac (Detkovac).
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, a Harkány-Sellye-Darány közti 5804-es útról Drávafoknál vagy Lakócsánál letérve, az 5825-ös úton.
A településen áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut.[4]
Története
[szerkesztés]Szentborbás Árpád-kori település, mely a tatárjárás előtt már fennállt. 1324-ben Zenthbarrabás írásmóddal említették, ekkor a zselicszentjakabi apátságnak voltak itt birtokai. Gergely pápa szerint a falu kápolnája 1216 előtt épült. Neve szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1375-ben a Szerdahelyi Dersfiakat iktatták birtokába, az 1536. évi adólajstrom szerint pedig Török Bálinté volt. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzékben részben a székesfehérvári custodiatus, részben a zselicszentjakabi apátság volt a birtokosa. 1733-ban már csak pusztaként említették, ekkor szintén a zselicszentjakabi apátságé volt. 1757 után települt be újból. A 18. század elején katolikus horvátokat telepítettek a faluba, a 19. században pedig már sokác faluként említették. A Dráva-menti horvát viselet még mindig látható a faluban.
Lakossága elöregedő. Az ideiglenes drávai határátkelő kompjárat rendszeressé tételét tervezik.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 436 lakosából 129 magyar, 3 német, 304 horvát volt. Ebből 427 római katolikus, 5 református, 2 evangélikus, 2 izraelita volt. Ma amellett, hogy sokan horvátnak is vallják magukat, a lakosság több mint 90%-a magyar identitással vagy azzal is rendelkezik.
A községhez tartozik Krancsevicza-puszta is.
2012-ben felújították a Szentborbás-Lakócsa-Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak. Ez az útszakasz az 5825-ös országos út, ahol a munkálatokat május 2-án kezdték el.[5][6]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Dudás Jánosné (független)[7]
- 1994–1998: Dudás Jánosné (független)[8]
- 1998–2002: Dudás Jánosné (független horvát kisebbségi)[9]
- 2002–2006: Dudás János Márkné (független horvát kisebbségi)[10]
- 2006–2010: Dudás János Márkné (független)[11]
- 2010–2014: Dudás János Márkné (független)[12]
- 2014–2019: Dudás János Márkné (független)[13]
- 2019–2024: Pavlekovics János (független)[14]
- 2024– : Pavlekovics János (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 116 | 106 | 103 | 88 | 101 | 105 | 102 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 26,9% cigánynak, 61,5% horvátnak, 1% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 1%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 17,3% (4,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 83,2%-a vallotta magát magyarnak, 38,6% horvátnak, 32,7% cigánynak, 1% ruszinnak, 6,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,5% volt római katolikus, 2% református, 12,9% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[16]
A lakosság horvát részének nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „kaj” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket kajkávácoknak. A mellette lévő Lakócsán, Tótújfaluban élő horvátok is a kájkávácok közé tartoznak.[17]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében álló, védett és értékes ártéri növénytársulások.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
- ↑ http://hungarokamion.hu/2012/05/14/megujul-az-5825-os-szamu-orszagos-kozut-dravafok-felsoszentmarton-kozotti-5-kilometeres-szakasza/[halott link]
- ↑ Újabb útfelújítás az Ormánságban: most Drávafok mellett aszfaltoztak
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ Szentborbás Helységnévtár
- ↑ Szentborbás Helységnévtár
- ↑ KANIZSAI MÁRIA: SZEMÉLYNÉVVIZSGÁLATOK A ZALAI KAJ-HORVÁTOK KÖRÉBEN
Külső hivatkozások
[szerkesztés]