Ugrás a tartalomhoz

Tikos (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tikos (egyértelműsítő lap).
Tikos
Kálváriakereszt hagyományos lakóházzal
Kálváriakereszt hagyományos lakóházzal
Tikos címere
Tikos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterKónya László (független)[1]
Irányítószám8731
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség134 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″46.635431°N 17.288011°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″46.635431°N 17.288011°E
Tikos (Somogy vármegye)
Tikos
Tikos
Pozíció Somogy vármegye térképén
Tikos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tikos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tikos község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Balatontól légvonalban 8 kilométerre, gépjárművel, vagy kerékpárral 14 kilométerre délre, Marcalitól északnyugatra, Főnyed és Hollád közt fekvő település. Közigazgatási területén áthalad az M7-es autópálya és a 7-es főút is, de a belterülete csak egy öt számjegyű mellékúton érhető el a 7-es felől (75 104-es út), illetve a sztráda túloldalán fekvő Szegerdő irányából egy önkormányzati úton, amely felüljáróval keresztezi az autópálya nyomvonalát. Területének keleti határszélén húzódik a 7501-es út kezdeti szakasza is.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, ezt bizonyítják a település közelében futó M7-es autópálya nyomvonalában 2003-ban feltárt késő bronzkorból és a római korból való leletek is.

A mai Tikos Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említette először oklevél Tykus alakban írva. A 14. század közepén Fejéregyházi György birtoka volt, akinek leányát I. Lajos király 1368-ban fiúsította. 1405-ben thapsoni Anthymus János (fl. 1368–1423) nyerte Fejéregyházi Katics asszonytól, majd 1406-ban Berzenczei Lóránt fia, György kapta meg. A 14. században három ilyen nevű helység volt egymás mellett: 1417-ben a Középtikos nevű helységben lévő Sávolyi Gyöke család birtokait thapsoni Anthymus János nyerte adományul. 1474-ben pedig Véssey Miklós zálogosított el egyes részeket Alsó-Tikos helységben.

Az 1464-1482 közötti években Szenyér várának tartozékai között szerepelt. 1480-ban Berzenczei Sandrin pert indított Közép-Tikos miatt Páti Török Kocsárd ellen. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály, itteni birtokrészeit Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és grebeni Hermanfi Lászlónak zálogosította el. 1486-ban Mátyás király Páti Török László itteni birtokait Tolnai Bornemisza Jánosnak adományozta, aki azonban, kegyelmet eszközölve ki számára, birtokai felét neki visszaadta. 1496-ban Hollád-Tikos is említve volt, amely ekkor a Tóti Lengyel család birtoka. Az 1536 évi adólajstromban is két Tikos nevű helységet találunk: Tikos, Holláddal együtt, az esztergomi káptalan birtoka, Kápolnás-Tikos pedig Véssey László és Gáspár birtoka volt. Az 1550 évi adólajstromban pedig már három ilyen nevű helység is előfordult: Közép-Tikos, mely elpusztultnak volt írva; földesura Lengyel Boldizsár volt, Alsó-Tikos, ennek lakosai az adólajstrom szerint szétfutottak. Ennek Véssey László volt a földesura. Hollád-Tikos, melynek Wárday Zsigmond volt a földesura.

Száztíz évvel később, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben már csupán egy Tikos fordult elő: és ez a szigligeti várhoz tartozott. 1703 körül egy összeírás szerint Felső-Tikos Festetics Pál, Kis-Tikos Bakó Farkas birtoka volt. 1726-ban pedig Felső-Tikos Festetics Kristófé, Kis-Tikos pedig 1726-1733 között is Bakó Farkas birtoka volt. Az 1733 évi összeírásban pedig már Felső-Tikos Nagy-Tikos alakban volt írva. 1767-ben mindkét Tikos Festetics Kristóf birtoka volt. 1776-ban Nagy- és Kis-Tikos Festetics Pálé, 1835-ben pedig gróf Festetics Lászlóé volt.[3]

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 303 magyar lakosa volt. Ebből 301 római katolikus volt.

Térség földrajza

[szerkesztés]

E térség rétekkel és legelőkkel, ártéri ligetekkel tagolt, rossz lefolyású ártéri síkság. A somogyi parti sík ezen része az alacsony dombhátak, valamint a közéjük és a tóparti turzások közé zárt, rossz lefolyású, lápos réti talajú árterek és síklápok (ún. Nagy-Berek) területe. A Kis-Balaton mocsárvidékén lévő Főnyed, Vörs, valamint - még a Marcali-háthoz tartozó - Sávoly, Balatonkeresztúr és Tikos tartoznak ebbe a csoportba. Az említett turzások és berkek jelzik a tó történeti időkben is jelentős (4,5 m-es) vízszint ingadozásait.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kónya László (független)[4]
  • 1994–1998: Kónya László (független)[5]
  • 1998–2002: Kónya László (független)[6]
  • 2002–2006: Kónya László (független)[7]
  • 2006–2010: Kónya László (független)[8]
  • 2010–2014: Kónya László (független)[9]
  • 2014–2019: Kónya László (független)[10]
  • 2019–2024: Kónya László (független)[11]
  • 2024– : Kónya László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
130
127
126
149
143
146
134
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,8%-a magyarnak, 26,5% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (29,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 1,8%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 1,8% (62,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% cigánynak, 3,5% németnek, 0,2% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,7% görög katolikus, 0,7% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, SOMOGY VÁRMEGYE. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  4. ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  11. ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  12. ↑ Tikos Helységnévtár
  13. ↑ Tikos Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Magyarország vármegyéi és városai, alcímén Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Somogy vármegye. Szerkesztette: Csánki Dezső

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tikos_(Magyarország)&oldid=27502507”