Kecsedszilvás
| Kecsedszilvás (Pruneni) | |
 | |
| Szent Kereszt felmagasztalása fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kecsed |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kecsed (Aluniș) |
| Irányítószám | 407033 |
| SIRUTA-kód | 55669 |
| Népesség | |
| Népesség | 20 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 440 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 34″, k. h. 23° 43′ 04″47.042814°N 23.717866°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 34″, k. h. 23° 43′ 04″47.042814°N 23.717866°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kecsedszilvás románul: Pruneni, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szamosújvártól nyugatra fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a Kecsed személynévtől kapta, utónevét pedig - a hagyományok szerint - itt nagymértékben termelt szilva után kapta.
Története
[szerkesztés]Kecsedszilvás, Szilvás Árpád-kori település. Neve már 1275-ben, IV. László király az erdélyi káptalannak küldött oklevelében említve volt, melyben a király arra kérte a káptalant, hogy "küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Bonc fia János királyi ember a helyszínen győződjék meg Zylvas birtok jogi helyzetéről, s ha valóban magvaszakadt emberek jószága, iktassa be azt a szomszédos Szilkeréken birtokos Balázs fia Domokosnak" (Er I. 336).
Még ez évben: 1275. szeptember 14-én Budán kelt levelében IV. László király Csépán, Zege és Primus Zylvas nevű földjét, mely Szilkerék tőszomszédja, kérésére Balázs fia Domokosnak adományozta, miután az erdélyi káptalan jelentéséből megbizonyosodott a birtok jogi helyzetéről.
1370-ben és 1371-ben a Szilvásiak birtoka: Szilvási Dénes egyik fiát Jánost említik az oklevelek, majd 1376-ban másik fiát Pétert, ki szilvási részét Tőki Tamásnak és Antalnak, továbbá Kecseti Gergelynek és Jánosnak adta zálogba ötven márkáért tiz évre, mivel közülök egyet megölt s ezért keresetüktől elálltak, ezt a birtokot a konvent is átírta 1408-ban Iklódi Bertalan részére. Szilvási Dénes harmadik fia Tamás, kit 1381-ben említették egy oklevélben.
1440-ben a Giroltiak és a Szilvásiak birtoka. 1444-ben birtokosai pereskednek egymással. 1493–1499 között Kecsetszilvási Szilvási Kristóf vajdai notariust említette egy oklevél.
1585-ben Keczyett Zyllwas-on Báthory Zsigmond Szilvási András Jankafi Magdolnától való fiait Jánost és Pétert itteni részükben a nemesi udvarházzal együtt mint régi birtokaiban megerősitette.
1610-ben Báthory Gábor a hűtlenségbe esett Szilvásy Péter itteni részét Kún Györgynek adományozta.
1677-ben Kún Boldizsár és Török István az itteni birtokosok.
1694-ben s török hódoltság idején az elpusztult falvak közt sorolták fel.
1837-ben birtokosai: gróf Bethlen, gróf Telekiné, báró Diószegi, Orbók, Keresztes, Szabó Balog nemesek voltak.
Nevének változatai: 1733-ban Ketset Szilvás, 1750-ben Kuzset Szilvas, 1760–1762 között Ketsed Szilvás, 1808-ban Szilvás (Kecsed-), 1913-ban Kecsedszilvás.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.
1910-ben 256 lakosából 31 magyarnak, 18 németnek, 207 románnak vallotta magát. Ebből 209 görögkatolikus, 27 református, 18 izraelita volt.
Nevezetesség
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
