Ugrás a tartalomhoz

Néma (Románia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Néma (Nima)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségSzamosújvárnémeti
Rangfalu
KözségközpontSzamosújvárnémeti
Irányítószám407412
SIRUTA-kód58589
Népesség
Népesség633 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság14 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 33″, k. h. 23° 52′ 03″47.075940°N 23.867538°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 33″, k. h. 23° 52′ 03″47.075940°N 23.867538°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Néma témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A református templom diadalívének egyik féloszlopfője

Néma (románul: Nima) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a magyar néma közszóból alakult, személynévi közvetítéssel. Először egy 1288-ból datálható oklevél említi, Neema alakban.

Fekvése

[szerkesztés]

Déstől nyolc kilométerre délre, a Kis-Szamos bal partja közelében, szűk, hosszú völgyben fekszik.

Népessége

[szerkesztés]

A népességszám változása

[szerkesztés]
 
Néma lakossága évenként
Év Lakossága Magyar lakosság
1785 799 ~ 178
1850 940 170
1881 674 120
1900 898 145
1920 836 90
1941 976 98
1966 1140 35
1976 1098 21
1992 773 13
2002 809 10

Etnikai és vallási megoszlás

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

A hagyomány szerint a középkorban kolostor állt mellette. A 14–16. században a Némai család birtoka volt. 1584 és 1618–21 között unitárius, később református anyaegyház. 1602–03-ban Basta zsoldosai dúlták fel, 1658–61-ben Ali pasa csapatai hurcolták rabságba lakóit, 1703-ban pedig labancok gyújtották fel. 1713-ban egy nemes, nyolc jobbágy- és nyolc zsellércsaládja mellett tizenkét háza pusztán állt. Református egyháza 1766-ban, Széplakkal együtt 65 férfit és 29 asszonyt számlált. Bodor Domokos 1847-ben negyven evangélikus szlovákot telepített be, akik 1850 és 1857 között eltűntek a statisztikákból (Kádár József szerint elrománosodtak). A mellette futó állami út mentén 1848 előtt fogadó épült. Reformátusai a század közepétől filiaként Désaknához tartoztak. A görögkatolikusok iskolája 1860-ban épült. A reformátusokét 1896-ban államosították. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye része volt. A magyar állam 1940 után 42 ONCSA-házba magyar családokat telepített Korondról és Parajdról. A bevonuló román hadsereg 1944-ben elkergette a magyar telepeseket.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Református temploma a ciszterci gótika stílusában épült, teljes egészében kváderkövekből. A hagyomány szerint a középkorban rendház is tartozott hozzá. Egyik, 1597-ben öntött harangja a megszűnt kodori református gyülekezet egykori templomából való. Gótikus freskótöredékeit az 1961-es műemléki restaurálás során Bágyuj Lajos tárta föl.
  • Ortodox (volt görögkatolikus) fatemploma egy korábbi helyén épült 1774-ben, Thoroczkay Gáspár birtokos anyagi segítségével. Az ikonosztáz képeit 1864-ben festették. Kórusa 1905-ben épült, 1967-ben pedig alapjaiból újraépítették a tornyot. A rossz állapotba került templomot 2010-ben helyreállították.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]