MÁV 303 sorozat
MÁV 303 sorozat | |
MÁV 303 sorozat | |
Általános adatok | |
Gyártó | MÁVAG, Budapest |
Gyártásban | 1951 |
Selejtezés | MÁV: 1962-ig |
Darabszám | 2 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 2'C2' |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 120 km/h |
Ütközők közötti hossz | 25585 mm |
Hossz | 15727 mm |
Magasság | 4650 mm |
Szélesség | 3150 mm |
Tengelytáv forgóvázon belül | 2400/2200 mm (elöl/hátul) |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 2250 mm |
Üres tömeg | 106 t |
Szolgálati tömeg | 116,5 t |
Tapadási tömeg | 52,5 t |
Legnagyobb tengelyterhelés | 18 t |
Sebességmérő | Rezsny |
Fékek | |
Típusa | Knorr rendszerű nyomásmódosítós gyorsvasúti fék |
Rögzítőfék | Vetősúlyos kézifék a szerkocsin |
Vonatfűtés | gőz |
Legkisebb pályaívsugár | 320/160 m |
Gőzvontatás | |
Szerkezetszám | 130. |
Jelleg | 2'C2'-h2 |
Szolgálati tömeg szerkocsival | 191.5 |
Tengelytávolság szerkocsival | 21700 mm |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 550 mm |
Dugattyú lökethossza | 700 mm |
Állókazán típusa | Mennyezet, és támcsavaros síktűzszekrény |
Túlhevítés rendszere | Schmidt rendszerű nagyfüstcsöves |
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett | 3300 mm |
Gőznyomás | 18 bar |
Tűzcsövek | |
Száma | 124 db |
Belső/külső átmérője | 54/60 mm |
Hossza | 6000 mm |
Füstcsövek | |
Száma | 35 db |
Belső/külső átmérője | 143/151 mm |
Rostélyfelület | 5.5 m² |
Csőfűtőfelület | 261 m² |
Teljesítmény | 2500 LE / 1840 kW |
Tapadósúlyból számított vonóerő | 82.40 kN |
Vezérmű rendszere | Heusinger–Walschaert |
Szerkocsi | |
Típusa | V |
Szolgálati tömege | 75 |
Vízkészlet | 25 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 13 t szén |
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 303 sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A MÁV 303-as egy 2'C 2' tengelyelrendezésű gyorsvonati gőzmozdony.
Története
[szerkesztés]A MÁV eredetileg 1940-ben rendelte a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyáraktól, de a második világégés miatt csak 1951-ben készültek el. Bár eredetileg háromhengeres gépezettel és áramvonalas burkolattal tervezték a nagyobb sebesség elérése érdekében, végül két hengerrel, és a 424-eseken alkalmazott Wagner-féle füstterelő lemezekkel épültek a karbantartás egyszerűsítése, és a súlymegtakarítás miatt. A gőzöst a fűtő munkájának megkönnyítése miatt Stokerral (gépi tüzelőberendezéssel) szerelték fel. A dízelesítés és villamosítás miatt csak két gép épült a sorozatból, a gyártáskapacitást inkább újabb 424-esek gyártására fordították. Az egyetlen megmaradt 303-ason, a 002-esen jól megfigyelhető a kilyukasztott főkeret, ami a 001-es balesetét okozta. A főkeretet később átalakították.
Problémák
[szerkesztés]A két mozdony nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, a pályaállapotok miatt nem lehetett kihasználni a mozdony sebességét. A gépet a háború előtt tervezték, az akkori legmodernebb elvek szerint, ezek közé tartozott a gőz nagy mértékű túlhevítése. Akkoriban nem volt olyan kenőolaj, ami ilyen magas hőmérsékletet kibírt volna, ezért a mozdonyvezetőknek csak kis mértékben volt szabad túlhevíteni a gőzt, így azonban a mozdony rossz hatásfokkal üzemelt, túl sok szenet fogyasztott.
A sorozat selejtezése
[szerkesztés]A két 303-as tíz évig vontatott nehéz gyorsvonatokat, ezután selejtezték őket. A 303 002-es szerkocsija selejtezése után vízellenállásként működött, majd elbontották.
A 303 002
[szerkesztés]A megmaradt mozdonyt, a 303 002-est a 001-es szerkocsijával 2002-ben állították helyre. A mozdony a Nagykanizsai Gépészeti Főnökségen, míg a szerkocsi a Zalaegerszegi Vontatási Főnökségen készült el.
A mozdony öttengelyes szerkocsijában 13 t szén és 25 m³ víz fér el. A 303 002-es a Magyar Vasúttörténeti Park szoborparkjában tekinthető meg.
2022 májusában a Vasúttörténeti Park munkatársainak restaurácios munkája eredményeképpen a mozdony kiállta a nyomáspróbát és egy vagy két éven belül újra pályára "léphet". Ez hatalmas eredmény egy szobormozdony feltámadása terén.
Irodalom
[szerkesztés]- Mezei István. Mozdonyok, 1984 (magyar nyelven), Móra Könyvkiadó, 64. o.. ISBN 963-11376-3-5
- Falk Alfréd: A 303 sorozatú gőzmozdonyok. Vasúthistória Évkönyv, 1988.
- Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum. ISBN 963-552-161-8 (1985.)